Markó Béla Szatmárnémetiben közösségi fórumon találkozott a megye lakosaival. A fórumon ott volt többek között Riedl Rudolf, a megye prefektusa, Varga Attila, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Erdei Líviusz megyei főtanfelügyelő-helyettese, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere. Markó Béla elmondta, hogy a jelenlegi román politikai elit gyermeteg, nem tekinthető minden esetben tárgyalóképes partnernek. Az RMDSZ kormányban való részvételével szólásszabadságát és külföldi mozgáslehetőségét is korlátozta. Nagykároly polgármestere a határátkelők ügyét hozta szóba, kitérve a forgalomtól elzárt Nagykároly-Mátészalka vasútvonalra is. A kettős állampolgárságról felesleges beszélni, mert magyar részről ezt nem kínálták fel. Markó Béla élesen bírálta azokat a pártvezetőket, akikkel egyszer már sikerült egyezségre jutni, de ezek álláspontjukat nem érvényesítik pártjukban. Ezzel a tanügyi megállapodásra utalt, melyet sorra megszegnek a koalíciós társak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1998. augusztus 29.
Idén nagyon sokan megbuktak az érettségin. A pórtérettségin a minisztériumi kimutatás szerint a diákok közel 50 százaléka sikeresen átment. Az egyes megyékben eltérőek az arányok. Hargita megyében 75 %, Maros megyében 73,8 %, Kovászna megyében 51 %, de Bihar megyében 44 %, Szatmár megyében 35 % és Kolozs megyében 32 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./
1998. augusztus 29.
Megjelent a Szent-Györgyi Albert Társaság gondozásában az Otthonom, Szatmár megye sorozat hatodik kötete Egészségügyi dolgozatok címmel. A 400 oldalas kötet szerzői: Szatmár és Máramaros megyei orvosok, gyógyszerészek, történészek, /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 29./
1998. augusztus 29.
Megjelent a Szent-Györgyi Albert Társaság gondozásában az Otthonom, Szatmár megye sorozat hatodik kötete Egészségügyi dolgozatok címmel. A 400 oldalas kötet szerzői: Szatmár és Máramaros megyei orvosok, gyógyszerészek, történészek, /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 29./
1999. január 12.
Jan. 12-én a Szatmár megyei magyarság legjelentősebb civil szervezete, a Szent-Györgyi Albert Társaság. Csirák Csaba társelnök beszámolójában főleg a közművelődési és szociális tevékenységet értékelte, dr. Kiss László társelnök pedig a szakmai tevékenységet. /Kereskényi Sándor: Megtartotta tisztújító közgyűlését a Szent-Györgyi Albert Társaság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 14./
1999. január 15.
Varga Attila képviselő, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének és parlamenti frakciójának vezetője meghívottként vett részt a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ nemrégi tisztújító közgyűlésén. Felszólalásában részletesen kitért a Hajdú Gábor egészségügyi miniszter körül az utóbbi időben kialakult áldatlan, feszültségteljes helyzet ismertetésére. Varga Attila elmondta: az egészségügy átszervezése elodázhatatlan, ugyanakkor nagyon nehezen megoldható feladat. Nincs olyan ember az országban, akit ez az átszervezés közelebbről vagy távolabbról ne érintene. Ráadásul rengeteg egymásnak radikálisan ellentmondó gazdasági és pénzügyi érdek ütközik ebben az ágazatban, amelynek reformja ily módon régóta kialakított érdekmechanizmusokat sért, sőt támad. Hajdú Gábor RMDSZ-es egészségügyi miniszter nem orvos, hanem jogászember, aki következetesen törekszik a reform számára megszabott törvényi keretek tiszteletben tartatására. Emiatt ádáz ellenségeket szerzett magának. Ilyen körülmények között egyes érdekcsoportok magát a minisztert kívánják lejáratni, lehetetlenné tenni. Varga Attila hangsúlyozta: Hajdú Gábornak nagy szüksége van az orvostársadalom, a kisebbségi magyar orvosok támogatására. (A Szatmári Friss Újság nyomán) /Varga Attila Hajdú Gábor helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1999. február 1.
A román törvényhozás tavaszi ülésszakának megkezdésével egyidőben febr. 1-jén megtörtént a tisztújítás az RMDSZ képviselőházi csoportjában, ahol az elnöki tisztet ismét Varga Attila Szatmár megyei képviselő nyerte el. Hasonlóképpen megtartották tisztségüket a csoport alelnökei: Márton Árpád Kovászna megyei és Vajda Ferenc Tulcea megyei képviselő. A titkár ismét Böndi Gyöngyi Máramaros megyei képviselő lett. A képviselőház állandó irodájának titkári tisztségére az RMDSZ ismét Kovács Csaba Tibor Brassó megyei képviselőt javasolta, akit az ülésen nagy többséggel megválasztottak. A szenátus állandó irodájának titkárává újraválasztották Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort. /RMDSZ - képviselőházi csoport - megtartott tisztségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1999. március 6.
Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete márc. 6-án tartott tisztújító küldöttgyűlésén Ilyés Gyula szatmárnémeti alpolgármestert választották meg a megyei RMDSZ elnökének, elődje Varga Attila képviselő volt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 8./
1999. március 31.
Az RMDSZ májusra összehívott VI. kongresszusán várhatóan Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke és Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke indul jelöltként a szövetségi elnöki posztért. Erdély-szerte zajlanak az RMDSZ megyei és területei szervezeteiben a tisztújító, illetve kongresszusi küldöttválasztások. Az eddigi megyei és területi gyűléseken Markó Béla, illetve Kincses Előd jelöltségének támogatása mellett döntöttek az egyes szervezetek. Az Arad megyei szervezet, ahol Cziszter Kálmán személyében új megyei elnököt választottak, a küldöttgyűlés Markó jelölését támogatta. Szatmár megyében Markó Béla jelölése mellett döntöttek. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlésén Kapy Istvánt, Nagyvárad alpolgármesterét választották megyei elnöknek /eddig Varga Gábor volt az elnök/. A Háromszéki Képviselők Tanácsa a kézdivásárhelyi születésű Markó Béla elnökjelöltségét támogatja. Hasonló döntést hozott az Udvarhely széki szervezet is. Az RMDSZ Fehér megyei szervezetének nagyenyedi tisztújító közgyűlésén nem történt elnökváltás: dr. Brendus Gyulát újraválasztották eddigi tisztségébe. /Támogatók és támogatottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1999. április 1.
Márc. 31-én a lengyelországi Krosznóban Gheorghe Miclaus, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Romeo Nicoara, a Kárpátok Eurorégió romániai nemzeti titkára egyeztető tárgyaláson vett részt, a következő, Nyíregyházán megrendezendő ülésszak előkészítése céljából. A magyar fél ragaszkodna az 1997?ben hozott határozat további érvényesítéséhez: két évvel ezelőtt, a Szatmárnémetiben tartott ülésszakon egy olyan döntést hoztak a lengyel és magyar partnerek közti nézeteltérés feloldására, hogy két évig Lengyelországban működjék a titkárság és az ügyvezető igazgató, az elnöki tisztség ellenben Magyarországot illesse, 1999-ben pedig további két évre a két ország helycserével lássa el ugyanezeket a funkciókat. A román megyék most azt szeretnék elérni, hogy a következő mandátum két év helyett csak egy évre szóljon, 2000?ben pedig Románia vegye át a titkári és elnöki teendőket is. /Jövőtől Románia szeretné betölteni a Kárpátok Eurorégió titkársági és elnöki tisztségeit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
1999. április 15.
Ilyés Gyulával, a Szatmár megyei RMDSZ új elnöke a vele készült interjúban leszögezte: "nem változtatásokat, hanem javításokat tervez". A megyei működés szervezési prioritásai között Ilyés a legfontosabbnak a tagszervezeteken belüli kommunikáció erősítését említette. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az RMDSZ-nek "realistábban kell terveznie, és gyakorlatiasabban kell politizálnia", nyilatkozta Ilyés, hozzátéve: "gyakorlatiasabbá kell tenni a kapcsolatot a kisebbségi társadalommal, a románsággal, a román politika irányítóival, de mindenekelőtt a helyi koalíciós partnerekkel." /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 15./
1999. április 16.
Az RMDSZ területi szervezetei, pártjai és platformjai április 15-i határidővel tehették meg jelöléseiket a szövetségi elnöki tisztségre. Összesen három személy jelölése futott be. Az egyik a jelenlegi szövetségi elnök, Markó Béla, aki Arad, Beszterce- Naszód, Szilágy, Hunyad, Szatmár és Maros megyék RMDSZ-szervezetei, az udvarhelyszéki, háromszéki és gyergyószéki területi szervezetek, a nagybányai városi szervezet, továbbá a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt és Romániai Magyar Kisgazdapárt támogatását élvezi. A következő jelölt Kincses Előd, Maros megyei RMDSZ-elnök, akit - mint ismeretes - Kolozs és Temes megyék, illetve a csíki területi szervezet ajánlott. A harmadik személy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Õt a máramarosi területi szervezet jelölte a szövetségi elnöki tisztségre, az ügyvezető elnök azonban nem fogadta el a jelölést. /Szövetségi elnökjelöltek: Markó Béla és Kincses Előd. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
1999. április 24.
A Bánságban az egyetlen magyar nyelvű hetilap, a Temesváron megjelenő Heti Új Szó is olvasható már az Interneten, a https://www.ujszo.saratoga.ro címen, a lap elektronikus postacíme pedig: [email protected], tudósított a Romániai Magyar Szó. Egy ideje a Szatmár megyei magyar napilap, a Szatmári Friss Újság is fenn van a világhálón, lapszámai a következő Internet-címen érhetőek el: https://www.hhrf.org/frissujsag, e-mail címe pedig: [email protected]. /Heti Új Szó az Interneten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./
1999. május 7.
Az idősebb nemzedékből ma is elég szép számmal él még olyan szatmári román, aki szinte úgy beszél magyarul, mint mi. Azok a tisztviselők, akik a közhivatalokban még a köszönésre se tudnak vagy nem akarnak magyarul válaszolni, többségükben nem itteni születésűek. A Mócvidékről, Moldovából, Olténiából hozta őket ide Ceausescu iparosítása és beolvasztó politikája. Amióta az RMDSZ kormányzati tényező, amióta Szatmár megyében magyar prefektus(Riedl Rudolf), magyar megyei önkormányzati alelnök (Szabó István), magyar alpolgármester (Ilyés Gyula) van, s néhány állami intézmény élén magyar igazgató vagy aligazgató áll, mint dr. György Ágoston az egészségügy, Bartos Bertalan a munkaügy és Székely Ernő a mezőgazdaság élén, ezekben az intézményekben, hivatalokban azóta gyakoribb a magyar szó, s mintha bátrabban is beszélnénk valamivel a mi nyelvünket, mint korábban. Szatmár megyében a statisztika szerint a lakosság 37 százaléka magyar, a köztisztviselők közt még 10 százaléknyi magyar sincs! A szatmárnémeti polgármesteri hivatalnál még az átlagnál is rosszabb a helyzet. Riedl Rudolf csak egy hosszabb folyamatban látja a javulást, erőltetni nem lehet, mert az feszültségeket kelt. /Sike Lajos. Száz köztisztviselő közül jó, ha nyolc-tíz magyar! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
1999. május 8.
Máj. 8-án Szatmárnémetiben, a római katolikus temetőben megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. Jelen volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Göncz László, a szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Varga Attila és Kabai István az RMDSZ Szatmár megyei, illetve szatmárnémeti szervezete képviseletében, Muzsnay Árpád az EMKE és a szatmárnémeti Kölcsey Kör, Csirák Csaba a Szent-Györgyi Albert Társaság, Illés István a Bocskay Szövetség részéről, valamint hazai és külföldi értelmiségiek és Jakabffy más tisztelői. /Jakabffy szelleme ma is él. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./
1999. május 26.
A Szatmár megyei tanfelügyelőségre a napokban megérkezett ama korábbi minisztériumi rendelet megerősítése, mely szerint a kisebbségi gyerekek román osztályokba járva is tanulhatják anyanyelvüket, amennyiben erre ők vagy szüleik igényt tartanak. Erdei Líviusz főtanfelügyelő helyettestől elmondta, hogy csak kevesen élnek e lehetőséggel, még ott is, ahol egy iskolában 20-30 vagy akár több magyar diák tanul; több osztályból is lehet ugyanis ilyen csoportot létrehozni. Megyei szinten 3000-nél is jóval több magyar gyerek jár az elemi I-VIII. román osztályaiba. Sőt, még Szatmárnémetiben is van olyan román osztály, ahol a tanulók fele magyar! /Sike Lajos: Román osztályban is tanulható a magyar nyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1999. május 28.
Szatmárnémetiben, a Kölcsey Kollégiumban Páskándi Géza költő egykori iskolájának könyvtárában máj. 25-én dokumentációs központot hoztak létre, ahol nem csupán a névadó költővel kapcsolatos könyvek, kiadványok, kéziratokat gyűjtik, hanem a szatmári iskolákban tanult jeles értelmiségiek alkotásait, továbbá minden olyan irodalmi, történelmi és egyéb vonatkozású nyomtatványt és kéziratot, melyek az irodalmi, a hely- és művelődéstörténeti kutatásokat elősegíthetik, hozzájárulhatnak Szatmár megye és a térség jobb megismeréséhez, a tudomány, a művészet és a művelődés terén betöltött szerepének dokumentált feltérképezéséhez. Az alapítók remélik, hogy mielőbb újabb kötetekkel, film- és hangszalagokkal gazdagodik a dokumentációs központ. /Muzsnay Árpád: Páskándi-központ Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1999. június 13.
Jún. 13-án Nagykárolyban, a központi parkban, a Petőfi-szoborral átellenben leleplezték Kaffka Margit szobrát. Az írónő bronzból öntött mellszobra Deák Árpád szobrászművész alkotása. Nem messze van ide az írónő szülőháza, ahol 119 évvel ezelőtt, jún. 10-én napvilágot látott. Sróth Ödön költőnek, a Kaffka Margit Művelődési Társaság elnökének lírai hangvételű köszöntője után történt a szobor leleplezése. George Vulturescu költő, a Szatmár megyei művelődési felügyelőség főfelügyelője Kaffka Margit írói pályáját elevenítette fel. /Leleplezték Kaffka Margit szobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
1999. június 24.
A Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület által szervezett privatizációs konferencia egyik meghívottjaként Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője a román-magyar üzleti kapcsolatokról, kölcsönös befektetésekről, ezek etnikai vonzatairól beszélt adatokkal bőségesen illusztrált előadásában Bukarestben befektető magyar cégek a profiljuk miatt is odamentek: a Mol Románia Rt.-ről van szó, meg a Budapest Bankról. Maga a Páter Bank is Bukaresttel kezdte, ezután nyitott fiókot Marosvásárhelyen. A Molnak hét kútja működik Bukarestben, de hát valóban itt van a legtöbb vásárló is! Hargita megyében csak egy kútja van, Szatmár megyében viszont három. Ez a piactól függ. Jelenleg közvetlen befektetőként magyar 2927 cég van bejegyezve Romániában, 86,4 millió dollárral. /"Az igazi kapcsolatokat - gazdasági téren is - anyanyelven lehet kiépíteni" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./
1999. június 25.
A IX. osztályosok hétvégén lezajlott felvételi vizsgáján nagyon kevés olyan jelentkező volt, aki valamelyik Szatmár megyei szakközépiskolában szeretett volna továbbtanulni. Az iskolaigazgatók a 7-es számú Élelmiszeripari Líceumban, jún. 26-án kezdődő átirányítástól várják legkorábban a magyar nyelvű osztályok beindításához szükséges, legalább 16 fős létszám elérését. - A Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ 241-en felvételiztek a 150 meghirdetett helyre, így innen várhatóan 91 tanuló fog megjelenni az átirányításon. A Hám János Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ matematika-fizika osztálya 25 helyére végül a vizsgák után 24 jutott be. A teológia szak 25 helyére pedig 23 tanuló. A Református Gimnáziumban /Szatmárnémeti/ teológiára 18, filológiára 13, kémia-biológiára pedig 17 diák iratkozott be. A Zene- és Képzőművészeti Líceumban /Szatmárnémeti/ egy - 22 fős -, magyar nyelvű osztály indul. A Tasnádi Iskolaközpont egyetlen magyar nyelvű osztályába 24 bejutott. Az autószerelő-iskolába viszont nem volt magyar jelentkező. Ugyancsak nem volt magyar jelentkező a Sárközújlaki Mezőgazdasági Líceumban sem. Az Erdődi Líceumban meghirdetett 25 helyre összesen két magyar gyermek jelentkezett, ugyanennyien voltak a Nagykárolyi Agráripari Iskolaközpontban. Ugyanilyen rossz a magyar nyelvű szakoktatás helyzete a Nagykárolyban, a Iuliu Maniu Iskolaközpontban: a 25 meghirdetett helyre 11 diák iratkozott be, míg a készruhagyártó képzésben 3 tanuló szeretett volna részt venni. Más iskolákban is ilyen rossz volt a helyzet. /Veszélyben a magyar nyelvű szakközépiskolai osztályok indulása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 25./
1999. július 2.
A Földrajztanárok Egylete (Budapest), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Tanács (VET) szervezésében idén Õrködő hegyeink - a Kárpátok témával hirdetnek földrajz-vetélkedőt a kárpát-medencei régió magyar tanulói számára. A szlovákiai döntőre 8 tanuló utazhat Erdélyből. A jelentkezők két csoportban (5?8. osztályosok és 9-10. osztályosok) versenyeznek. Arad, Brassó, Beszterce, Hargita, Kolozs és Szatmár megyékből érkeztek benevezések az erdélyiek selejtezőjére. /Õrködő hegyeink - a Kárpátok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./
1999. július 6.
A Nagykároly és Vidéke című hetilap /főszerkesztő Silimon Várday Zoltán/ sok helyi dologgal foglalkozik. Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere a legutóbbi számban kifejtette: "Nagykároly évi adóbevétele 13 milliárd lej, Mátészalkáé 4,3 milliárd forint, kb. 258 milliárd lej. Ennyi jövedelme egész Szatmár megyének nincs." /"A reform szótól jobban félnek, mint az elvtárstól!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1999. július 6.
Jánk Károly első verseskötete Álom a nyomokban, a második M-á-s-v-i-l-á-g címmel jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Négy modern román költő verseiből válogató fordításkötetét a pécsi Jelenkor adta ki. 1997-98-ban a Korunk versrovatának szerkesztője volt. Jánk Károly Szatmárnémetin él. Nem lát esélyt Kolozsváron kívüli komoly irodalmi műhelyek létrejöttének. "Mindenki Kolozsvár felé húzódik, ott képzeli el a továbbiakban az életét, ahol valamelyes írói csoportosulások vannak, egyetemi szféra, lapok." - szögezte le. Nagyon-nagyon sokan elmentek, és nemcsak Kolozsvárra, hanem Magyarországra, "végülis alkotói hiány van ebben a térségben. Olyan városokra gondolok, mint Temesvár, Arad, Szatmár, Nagybánya, Brassó, és ez szerintem a székelyföldi városok nagy részére is vonatkozik" - tette hozzá. /Az emberi sorsokat láthatatlan pillérek tartják. Beszélgetés Jánk Károly költővel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./
1999. július 9.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) júl. 9-i ülésén Péter Pál gazdasági és szociális alelnök beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során megbeszélést folytatott Õry Csaba szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkárral a magyarországi munkavállalási engedélyek kérdésköréről. Péter Pál találkozott Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Alapítvány elnökével és a Kárpát-medencei magyar befektetéseket támogatni hivatott Corvinus rt. elnökével, Váradi Zoltánnal is. Ugyancsak gazdasági kérdésekről tárgyalt Misovicz Tiborral, a HTMH gazdasági alelnökével. Madaras Lázár önkormányzati alelnök beszámolt a Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyei RMDSZ-tisztségviselőkkel és önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélésekről, illetve Boros János főreferens Szatmár megyei megbeszéléseiről. Nagy F. István oktatási alelnök is Budapestre látogatott. Megbeszélést folytatott Pálinkás Józseffel, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárával. A találkozón jelen volt Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is. Mindketten részt vettek az Oktatási Tanács ülésén, ahol a Kárpát-medencei felsőoktatás soros problémáiról volt szó. A Csete Örssel, az Apáczai Közalapítvány irodavezetőjével való találkozón az alapítvány kuratóriumának döntéseiről tájékozódott: ezen döntések jelentős növelési támogatást jelentenek, elsősorban a felsőoktatás területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./ A júl. 9-ére összehívott Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökségi ülésének fő napirendi pontja a helyhatósági választások témája volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./
1999. július 9.
Szatmár megyében nyolc tanintézetben 14 osztályt, összesen 325 helyet tartottak fenn, anyanyelvükön szakmát tanulni óhajtó magyar nyolcadikosoknak, azonban mindössze 49 hely telt be. Egy olyan megyében, ahol a hivatalos statisztika szerint is mintegy másfélszázezer magyar él. Ez a két osztály az építészeti és épületgépészeti, ahol egy gerinces magyar ember, Baranyai Tibor az igazgató. - Kötő József államtitkár jóváhagyásával már tavaly kapott egy magyar osztályt a szatmári közgazdasági líceum, ám a megadott 25 helyre mindössze ketten jelentkeztek Szatmárnémetiben, ahol legalább ötven-ötvenötezer magyar él! Az idén megismétlődött ugyanez. Akkor, amikor a Kölcseyben olyan éles volt a verseny, hogy száznál többen kiestek a felvételin. Joggal mondhatta dr. Czékely József, a Kölcsey igazgatója: "Adták volna csak nekünk azt a közgazdasági osztályt, garantálom, hogy ketten is jelentkeznek egy helyre!" Miért ódzkodtak a szülők a faipari, könnyűipari vagy a közgazdasági líceumtól? Azt válaszolták, hogy ott egy magyar osztály csak amolyan megtűrt, utolsó osztály volna. Továbbá ott az oktatáson kívüli programok is mind csak román nyelven zajlanak, s ezért sem éreznék igazán jól magukat csemetéik. A román vezetésű és román többségű iskoláknak nem érdekük, hogy magyar osztályt indítsanak. Vegyük észre, itt egyszerűen kenyérharcról (is) van szó! Ha magyar osztály indul, kevesebb lesz a román osztályok száma, minek következtében két-három tanár elvesztheti posztját. Ezért nem verik dobra, hogy lehetőség van iskolájukban magyarul is tanulni. Jobban kellett volna népszerűsíteni, hirdetni, hogy van mód anyanyelven tanulni. /Fiaskó a javából! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1999. július 12.
Gheorghe Miclaus Szatmár megye tanácselnöke bemutatta a megye 1998-as évi gazdasági és szociális helyzetét, részletesen kitért a népességi adatokra is. A megye lakossága 392 ezer volt 1998. júl. 1-jén. A lakosság 46,4 százaléka városokban él, ugyanakkor tovább tart a lakosság lassú elöregedése. A 0-17 év közöttiek aránya 25,9 százalék, a 18-39 év közöttieké 34,5 százalék, a 40-64 év közöttieké 28,9 százalék, a 65 éven felüliek 10,7 százalékot képviselnek a lakosság egészében. A nemzetiségek megoszlása: a lakosság 58,5 százaléka román, 35 százaléka magyar, 3,6 százaléka német, 2,5 százaléka roma, ezeken az etnikumokon kívül 0,4 százalékban még ukránok, szlovákok, zsidók stb. élnek Szatmár megyében. A munkaképes lakosság 65,4 százaléka rendelkezik fizetett munkahellyel, s ez az arány tovább csökken. Szatmár megye lakosságának 26,3 százaléka nyugdíjas. Igen sok a rokkant nyugdíjas: 19 578 fő - vagyis az öregségi nyugdíjkategóriába tartozóknak több mint a fele! /Szatmár megye népességi statisztikája. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./
1999. július 19.
Júl. 17-én az Erdélyi Református Egyházkerület, a Sepsi Református Egyházmegye és a Hídvégi Református Egyházközség szervezésében a földvári fogolytábor áldozataira emlékeztek Hídvégen, a Brassó megyei Földvár közelében lévő háromszéki településen. Még nincs pontos adat arról, hányan pusztultak el a hírhedt földvári haláltáborban, és hányan szenvedtek a megaláztatás és az éheztetés miatt. A hídvégi református lelkész, Ungvári Barna András szerint elsőként, 1997. április 6-án a Szatmár megyei börvelyiek állítottak kopjafát a hídvégi református templom kertjében. Akkor elhatározták, hogy amíg Földváron méltó emlékmű nem készül a fogolytáborban raboskodottaknak, illetve az elhunytaknak az emlékére, Hídvég legyen az egykori foglyok, a hozzátartozók zarándokhelye. Az emlékmű idén sem kerülhetett a földvári fogolytábor tömegsírjára, mivel a Brassó megyei tanács az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt. Az indoklás az volt, hogy a kérelmezők eltorzítják az eseményeket, a valóságot. - A tiltások ellenére megtelt a hídvégi református templom. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. Benkő Levente, a Háromszék szerkesztője ismertette a földvári fogolytábor történetét. A sajtóközlemények szerint körülbelül hatezren sínylődtek ebben a táborban. Tavaly orosz külügyminisztériumi közbenjárására a volt haláltábor egyik tömegsírjánál emlékművet állítottak az 1942-44 között Földváron elhunyt huszonegy szovjet hadifogoly emlékére. A magyar, a sváb, cseh, szerb, lengyel, német foglyok érdekében azonban se Bukarestből, se Budapestről nem járt közben senki. A templomkertben megkoszorúzták az 1944?45 között Földváron raboskodott börvelyiek emlékére felállított kopjafát. Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke a felfüggesztésben politikai okot feltételez. A hídvégi református egyházközség gyülekezeti termében felavatták az emlékszobát. Itt a hajdani foglyoktól, a lágerből származó tárgyakat, leveleket, verseket, fényképeket lehet megtekinteni. Az ünnepség Benkő Levente Fogolykönyv című kötetének bemutatásával ért véget. /Emlékezés a földvári fogolytábor áldozataira A Brassó megyei tanács nem engedélyezte az emlékmű felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19., A visszavont emlékmű-kiállítási engedély dacára. Hídvégen méltóan és méltósággal emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
1999. július 20.
Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját köszöntő rendezvények egyik kiemelkedő eseményének helyszíne volt júl. 18-án Nagypeleske: a falu központjában népes közönség jelenlétében leplezték le a Kovács Albert által tervezett és kivitelezett impozáns méretű Petőfi Sándor Emlékoszlopot. A mostani megemlékező ünnepséghez alkalmat az kínált, hogy 1847. július 13-án, nem sokkal Szendrey Júliával való eljegyzése előtt, Petőfi Sándor - útban Szatmár, majd Erdőd felé - Nagypeleskén is átutazott, s Amott az a hegy címmel verset írt útjáról. Az útvonal megválasztásában befolyásolhatta a költőt, hogy megpillantsa azt a falut, ahol Gvadányi József a falusi nótárius alakját megálmodta, s amely mintául szolgált Gál József későbbi népszínművéhez, A peleskei nótáriushoz. /Emlékoszlop-avatás Nagypeleskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
1999. július 21.
Támogatókat keres az egy esztendeje létrejött Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese. Az együttes két vezetője, Fábián Elemér és Pethő Béla elmondta, hogy a hatósági támogatás késik. A támogatás reményében választották a közönség által inkább kedvelt Szatmári Magyar Népi Együttes megnevezés helyett a jelenlegit. Hiába volt mindez. - Az 1989-es fordulat után többen kezdeményezték, hogy a színpompás román folklórfesztiválok ellensúlyozására, legyen a magyar táncnak is egy ünnepe Szatmár megyében. S megszületett a Bogdándi Nemzetiségi Tánctalálkozó. Akkor Sipos László, a bogdándi közművelődés vezetője, néprajzkutató úgy gondolta, jobb a fesztiválra a nemzetiségi, mint a magyar megnevezés! Ez tévedés volt. Adnak rá pénzt, támogatást a megyei kultúrbizottságtól, de messze nem azt kapja, amit a román fesztivál. - Az együttes most Csengerbe készül, ahol július 31-én nemzetközi táncfesztivál lesz. - Kelemen Hunor államtitkár segítségével hamar megkapja az együttes a hivatalos jóváhagyást, ha úgy tetszik a működési engedélyt. Riedl Rudolf prefektus megígérte nekik: segíti őket, hogy hozzájussanak egy próbateremhez, amolyan székházféleséghez. /Magyar volna, de másképpen kell nevezni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
1999. augusztus 5.
Sződemeteren aug. 6-án Kölcsey-ünnepséget szervez a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, a tasnádi és a szilágypéri RMDSZ, valamint az EMKE. Köszöntőt mond Varga Sándor sződemeteri református lelkipásztor és Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke. Beszédet mondanak: Bosák Nándor debreceni római katolikus püspök, Hamar Péter, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság titkára, Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke, Mészáros István miskolci református püspök, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa, Tabajdi Csaba magyarországi országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Vulturescu George, Szatmár megye művelődésügyi főtanácsosa. Ez alkalommal két évfordulóra emlékezik a sződemeteri református magyar közösség: idén tizedik alkalommal emlékezhetnek templomukban Kölcsey Ferencre születésnapján, és öt éve avatták fel a cinteremben elhelyezett Kölcsey-szobrot, Kő Pál művét. /Gáspár Attila: Augusztus 6-án Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ Sződemeteren a magyarul még jól-rosszul beszélők száma nem éri el a negyvenet. - A helybeli görög katolikus lelkész plébániáján, a hajdani nemesi úrilakon 1890-ben elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy itt született Kölcsey Ferenc. Két évtizede felső parancsra le kellett volna szedni a feliratot, de az akkor még ortodox hitű sződemeteriek nem engedelmeskedtek a pártutasításnak: bevakolva mentették meg a márványtáblát. 1989 után, az első szabad évforduló nyomán a kúria külső falára helyezett kétnyelvű emléktábla eltűnt, s a másodikat is leverték ismeretlen tettesek, de a lelkész biztosította a szülőházban tisztelgőket arról, hogy a Kölcsey emlékét megörökítő felirat rövidesen a helyére kerül, méghozzá véglegesen. /Szilágyi Aladár: A tizedik Kölcsey-ünnep Sződemeteren. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9./
