A Wass Albert-felolvasónap egyik szervezője az EMI volt. A megnevezés két ifjúsági szervezetet takar. Az Egyesült Magyar Ifjúság a tavaly decemberben alakult Budapesten. Az alapító tagok jelentős része korábban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom keretein belül tevékenykedett, azonban a mozgalom jövőképére vonatkozó eltérő elképzeléseik, a HVIM elnökének kifogásolható vezetési stílusa és rendezetlen pénzügyeik miatt 2003. októberében kiváltak. Új mozgalmat hoztak létre. Strahl Zoltán, az EMI alelnöke elmondta, a HVIM-mel testvérszervezeti viszonyra törekednek. A válasz erre a gesztusra a HVIM új elnöksége részéről korántsem volt barátságos: első ülésükön kizárták a mozgalom tagjai sorából az EMI szervezőit, akik korábban a HVIM-ben vezető tisztségeket töltöttek be. Az Egyesült Magyar Ifjúság összmagyar mozgalom, de a trianoni határokon túl nem törekszik mindenáron közvetlen tagtoborzásra, sokkal inkább ernyőszervezetként kíván működni, az elcsatolt területeken önállóan tevékenykedő testvérszervezeteivel összefogva. Erdélyben ilyen testvérszervezet az Erdélyi Magyar Ifjak (rövidítése ugyancsak EMI), Délvidéken pedig a Délvidéki Ifjak Szövetsége (DISZ), de Felvidéken és Kárpátalján is folyamatosan bővül az EMI-s kapcsolatrendszer. Az EMI iskolacsere-programot szervez. Ennek első állomásaként tavaly novemberben szatmárnémeti diákok vendégeskedtek budapesti iskolásoknál, viszonozva azok tavaszi látogatását. A bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ már a HVIM körüli viszályok előtt megalakult; a két EMI-t alapelveik és elképzeléseik rendkívüli hasonlósága hozta közel egymáshoz. Az erdélyi EMI célja az egészséges nemzeti öntudat kialakítása, amit főleg kulturális rendezvények, előadásokkal összekötött történelmi megemlékezések szervezésével próbálnak elérni. Az Erdélyi Magyar Ifjak múlt hétvégén tartotta soros műhelytáborát a Kolozsvár melletti Szind nevű falucskában, melyen képviseltette magát minden eddig alakult tagszervezete: a besztercei, a gyergyói, a margittai, a marosvásárhelyi, a szatmári, a temesvári és a szervező kolozsvári EMI. /Bagoly Zsolt: Amit az EMI-ről tudni kell. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 9./
2004. március 10.
Kiss Sándor szatmárnémeti matematikatanár könyvet írt a neves erdélyi matematikus, Maurer Gyula életéről és munkásságáról Matematikus a XX. század viharaiban /Appendix Kiadó/ címen. A könyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület támogatásával jelent meg. /(benedek): Könyvbemutató – Kiss Sándor: Matematikus a XX. század viharaiban – Maurer Gyula életpályája. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 10./
2004. március 12.
Hetven cserkész részvételével Nagybányán, a Teleki Magyar Házban zajlott a Romániai Magyar Cserkészszövetség III. Partiumi Őrsvezetőképzője. A fiatalok bizonyíthatták, hogy mennyire mozognak otthonosan a természetjárás és természetvédelem, néprajz és népszokások, történelem és magyarságtudat területén. A 21 oktató mellett a 40 őrsvezető-jelölt Bihar, Kolozsvár, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyvárad, Szamosújvár, Szatmárnémeti és Torda 9 cserkészcsapatától volt jelen a nagybányai rendezvényen. /– dávid –: III. Partiumi Őrsvezetőképző.= Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 12./
2004. március 13.
Dr. Bura László nyelvész, történész vehette át Szatmárnémetiben a márc. 12-i i ünnepségen az Identitás Alapítvány emlékplakettjét és díját, amellyel a szervezet a magyarságtudat erősítését ismerni el. Varga Attila, az alapítvány elnöke, a díj átadása előtt rámutatott: "Reméljük, ez nem csak az Identitas Alapítvány díja, hanem a magyar közösségéé is egyben." A politikai és egyházi vezetők, közéleti személyiségek jelenlétében zajló díjátadási ünnepség Varga Attila köszöntőjével kezdődött, ezt követően Lőrincz Ágnes, a Harag György Társulat vezetője énekelt magyar népdalokat, Nagy Orbán színművész pedig szavalt. Dr. Juhász Dezső, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvészeti tanszéke részéről dr. Bura László életpályáját mutatta be. /Princz Csaba: Dr. Bura László kapta az Identitás Alapítvány díját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./
2004. március 15.
Szatmárnémetiben, az Északi Színházban Katona Tamás történész volt a 48–as ünnepi megemlékezés szónoka. Dr. Kiss László adta át a Szent–Györgyi Albert Társaság díjait, melyeket Ábrám Sámuelné dr. Sárközy Lídia és Boros Ernő vehettek át. Ezt követően a Harag György Társulat színészei Állj fel újból, néma város! címmel mutattak be verses–zenés ünnepi műsort. /T. L.: Megelevenedtek a márciusi ifjak. Ünnepség az Északi Színházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./
2004. március 15.
Szatmárnémetiben a Németi református templomban tartottak 1848–49–es megemlékezést. Sipos Miklós esperese arról beszélt, hogy az Európa legpesszimistább nemzetének tartott magyarságnak egészséges történelemszemléletre van szüksége. Thoroczkay Sándor, a Szatmárnémeti Szent István Kör elnöke foglalta össze az 1848–49–es eseményeket, hangsúlyozva: március tizenötödike szelleme mindig erőt adhat a magyarságnak, amikor erre van szüksége a nemzetnek. /Fodor István: Ünnepi megemlékezés a Németi–templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./
2004. március 16.
A város magyarsága együtt emlékezett márc. 15-én Szatmárnémetiben. A református temetőben található Kossuth–emléksírnál kezdődött az ünnepség. Korda Zoltán református lelkész és Amma Zoltán római katolikus plébános mondott imát. Ünnepi beszédet mondott Varga Attila parlamenti képviselő és Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezetője. Koszorút helyeztek el Kossuth emléksírjánál az RMDSZ, a MIK, az Magyar Polgári Szövetség, valamint több egyházi és civil közösség képviselői. A Kossuth–emléksírtól az Ormos–házhoz vonultak az ünneplők, ahol Kereskényi Sándor szenátor és Kovács Jácint, a MIK elnöke mondtak ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az Ormos–ház falán található Petőfi–emléktáblát. /T. L.: Együtt emlékezett Szatmárnémeti magyarsága. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./
2004. március 20.
Márc. 19-én mutatták be Kiss Sándor Matematikus a XX. század viharaiban című könyvét Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. A bemutatón jelen volt dr. Maurer Gyula egyetemi tanár, akinek életéről és munkásságáról szól a könyv. A könyv üzenete aktuális: a kisebbségi sorsban élő értelmiségire nehezedő sajátos nyomás. /(benedek): Könyvbemutató: Nem csak matematikusoknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./
2004. március 22.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának kétszázadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat egyik fővédnökeként látogatott márc. 21-én Szatmárnémetibe Ion Iliescu államelnök. Az elnököt és kíséretét a repülőtéren egyházi és politikai vezetők fogadták, köztük Schönberger Jenő megyés püspök, Szabó István, a Megyei Tanács elnöke, Gheorghe Ciocan prefektus, Riedl Rudolf alprefektus, Viorel Solschi polgármester és Ilyés Gyula alpolgármester. Ion Iliescu a székesegyházban vett részt az ünnepi szentmisén, amelyet Ioan Robu bukaresti érsek celebrált. A latin, román, magyar és német nyelven tartott misén Schönberger Jenő megyés püspök szentbeszédében a tékozló fiú esetéről beszélt, akit atyja nem büntetett meg vétkei miatt, hanem megünnepelte hazatérését. Ünnepi beszédében Ion Iliescu kifejtette, a római katolikus egyház jelenléte a görög katolikus egyházé mellett kapu Nyugat felé. Az államfő elismeréssel szólt az egyház szociális tevékenységéről, mely a Caritas közreműködésével és a román állam anyagi támogatásával is, Szatmár megyében jelentős eredményeket ért el. Kiemelte, hogy a bajba jutottak nemzetiségüktől és vallásuktól függetlenül számíthatnak az egyház segítségére. /Túrós Lóránd: 200 éves a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./
2004. március 22.
Márc. 22-én Kézdivásárhelyen Erdély hét református kollégiumának csapatai mérték össze bibliaismereteiket, felkészültségüket. A vetélkedőn, Szatmárnémeti, Zilah, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely egy-egy, Kézdivásárhely két csapattal vett részt. /(Iochom): Erdélyi bibliaismereti vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./
2004. március 23.
Podolyák Vilmos szatmárnémeti festőművész nyíregyházi és fehérgyarmati kiállításai után ápr. 20–ától Stuttgartban viszi közönség elé műveit. A kiállítást a Napraforgó nevű magyar kulturális egyesület szervezi. /Podolyák Vilmos Stuttgartban állít ki. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./
2004. március 24.
Márc. 23-án tartották Szatmárnémetiben, a székesegyházban a 200 évvel ezelőtt megalakult Szatmári Római Katolikus Egyházmegye jubileumi ünnepségét. Schönberger Jenő megyés püspök köszöntötte a meghívottakat és ismertette a nap jelentőségét: "A szatmári egyházmegyét szatmári székhellyel I. Ferenc osztrák császár és magyar apostoli király 1804. március 23–án hasította ki az egri egyházmegyéből. Ezt VII. Pius pápa még az év augusztus 9–én pápai bullájával szentesítette. A királyi Magyarország akkori legfiatalabb püspöksége öt vármegye területét ölelte fel: Szatmárét, Ugocsáét, Máramarosét, Beregét, Ungét, és néhány szabolcsi település is ide tartozott. A trianoni békeszerződés után az egyházmegye három részre oszlott: 44 plébánia 80 pappal és 75 ezer hívővel Romániához került. 1991–ben az egyházmegye újjáalakult Reizer Pál püspök irányításával, az azóta eltelt időszaknak megvannak az eredményei." Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek magyar, német és román nyelven celebrálta. A szentmisén német nyelven Lerm István, román nyelven Anton Diacu, az új román római katolikus plébánia plébánosa, magyar nyelven Láng Pál kanonok, a székesegyház plébánosa olvasott fel szentleckét. Megjelent többek között Bálint–Pataki József, a HTMH elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Soós Károly, a Márton Áron Társaság titkára, Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere. /Elek György: Kétszáz éve alapították a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 24./
2004. március 24.
Deák Árpád nagyváradi szobrászművész, a nagykárolyi Károli Gáspár és Kaffka Margit szobrok alkotója készíti a Petőfi szobrot, amely Szatmárnémeti egyik nagyobb belvárosi terén, a városi kórház előtt fog állni. Szeptemberre tervezik a szoborállítást. /Deák Árpád készíti a Petőfi szobrot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2004. március 27.
A legutóbbi, Tordaszentlászlón tartott találkozó létszámánál kevesebben jöttek el márc. 26-án Kalotaszentkirályra, a Kolozs megyei magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozójára, ahol Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is megjelent. Kerekes Gábor RMDSZ országos ügyvezető alelnök és Lixandru Klaudia az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány képviseletében ismertette a pályázati információszerzés lehetőségeit. A jelen lévő önkormányzati képviselők immár sokadik alkalommal jelezték, hogy a jelek szerint nem azonos mércével bírálták el a pályázatokat Temesváron és Szatmárnémetiben, hiszen azonos pályázatkészítő iroda által összeállított pályázat Szatmárnémetiben nyert, Temesváron viszont elutasították. Kónya-Hamar Sándor elmondta, 1992-höz képest a 2002-es népszámlálási adatok szerint Kolozs megyében közel húsz százalékkal csökkent a magyarság aránya, ezért rendkívül fontos az egyetértés. /Kerekes Edit: Magyar polgármesterek találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2004. március 27.
Márc. 26-án Szatmárnémetiben dr. Köllő Gábor egy hónapja megválasztott országos elnök és Dr. Csibi Vencel József alelnök részvételével tartott közgyűlésen újraalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Szatmár megyei fiókszervezete. A szatmári fiókszervezet új elnöke Molnár Csaba lett, társelnöknek Boga Ferencet, alelnöknek pedig Czine Szabolcsot választották. Megalakult a nyolc szakmai bizottság is. A villamosmérnököket Lakatos Klára fogja össze, az építészeket Juhász Zsolt, a gépészeket Molnár Csaba, a vegyészeket Fülöp Gizella, a bányász–kohász–földtanban jártas tagokat Bende László, a fizikusokat Boga Katalin, az informatikus– rendszerszervezőket Nagy Zoltán, a földmérőket pedig Suba Sándor. /(princz): Újraalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Szatmár megyei fiókszervezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./
2004. március 29.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Szatmárnémetiben vendégszerepelt a neves bel– és külföldi fesztiválok díjaival jutalmazott, Két nő közt című Marivaux–vígjátékkal. A darab rendezője a Párizsban élő román művész, Alexandru Colpacci és itteni segédje, Fekete István. Labancz Klára díszletei és jelmezei hangulatteremtőek voltak. Az előadás a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján a klasszikus komédia mai színházi nyelvre való átültetéséért nyerte el az Illyés Közalapítvány Nagydíját, Tompa Klára a Grófné szerepéért a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza Különdíját vehette át ugyanott. /Báthory Éva: Kegyetlen igazságok, tökéletes csomagolásban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 29./
2004. március 30.
Petkes József festőművész húsz év után újra kiállít Szatmárnémetiben. A Magyarországra áttelepült művész megszámlálhatatlan alkalommal jött haza családi, baráti kapcsolatainak ápolására, kulturális, művészeti rendezvényekre. Festményeiben a Szamos–mente, a Szilágyság, Erdély rejtőzik, ezt vitte magával az utóbbi húsz év vándorútjain. Petkes József 1969–es egyéni bemutatkozása óta – tizenöt éven át – a szatmári képzőművészeti élet egyik legaktívabb kiválósága volt. A kiállítás márc. 31-én nyílik. /Máriás József : Húsz év után újra. Petkes József festőművész kiállítása Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 30./
2004. április 1.
Márc. 31-én Szatmárnémetiben, a Szatmár Megyei Múzeumban megnyílt a Tasnádon született, jelenleg Nyíregyházán élő Petkes József festőművész kiállítása. Közel két évtizede annak, hogy Petkes József Magyarországra költözött, azonban az alkotásai most is ugyanúgy szólnak hozzánk, mint húsz évvel ezelőtt – mondta megnyitójában Erdős Judit művészettörténész. Petkes Józsefnek Európa több városában, Németországtól kezdve Svédországig és Litvániáig hatvan egyéni kiállítása volt. A 75 éves művész húsz év után tért vissza képeivel: legutóbbi szatmárnémeti kiállítása 1984 februárjában volt. /Simon Levente: Tegnap a Megyei Múzeum kiállítási termeiben: Megnyílt Petkes József festőművész kiállítása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 1./
2004. április 14.
A szatmárnémeti magyarok döntő többsége, 51 százaléka Ilyés Gyulára, város jelenlegi alpolgármesterére szavazna, aki a júniusi helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben versenybe száll a városvezetői tisztségért – derült ki a felmérésből. Riedl Rudolfot a megkérdezetteknek mindössze 11 százaléka tartja alkalmasnak a polgármesteri tisztség betöltésére. Pécsi Ferencet, a Szatmár megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőjét, aki a helyi román lapok szerint az MPSZ polgármester-jelöltje lesz – az alanyok 8 százaléka tartott alkalmasnak a városvezetői tisztségre. Az RMDSZ a biztos szavazók körében az önkormányzati tisztségviselőknél és a parlamenti választásoknál is magabiztosan vezet 64–66 százalékos támogatottsággal. Őt követi az MPSZ 5-6 százalékkal. /B. T.: A szatmáriak az RMDSZ polgármester-jelöltjét támogatják. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2004. április 16.
Ápr. 15-én megalakult a Magyar Polgári Szövetség szatmárnémeti városi szervezete, megválasztották az elnökséget. Kacsó Zoltán lett az MPSZ szatmárnémeti szervezetének az elnöke. /(bódi): Magyar Polgári Szövetség: Megalakult a szatmárnémeti városi szervezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 16./
2004. április 16.
Ápr. 8-án a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban átnyújtották az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kritika-pályázatának díjait. Az első díjat Végh Balázs Béla, a Szatmárnémeti Tanítóképző Főiskola adjunktusa, az irodalomtudományok doktora kapta. A kritika-pályázat további díjazottai: 2. díj – Vári Csaba; a két 3. díjas – Gál Andrea, illetve Petres László. Az első díjas szatmári kritikus 2003 októberében védte meg nyilvánosan a Babes-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszékén a Kanonizáció a kisebbségi irodalomban c. doktori értekezését. /Kinál György: Az erdélyi magyar irodalom Szerb Antala: Végh Balázs-Béla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2004. április 17.
Ápr. 16-án Szatmárnémetiben a Magyar Polgári Szövetség szatmárnémeti szervezetének vezetősége bejelentette: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő lesz a polgármesterjelöltje a június 6–i helyhatósági választásokon. A sajtótájékoztatón közzétették a városi tanácsosjelöltek névjegyzékét is. Kádár Ferenc, a Magyar Polgári Szövetség nagykárolyi szervezetének elnöke megjegyezte, érthetetlen, hogy radikálisnak nevezik őket, amikor a Polgári Szövetség azt a programot képviseli, amely az RMDSZ programjában is szerepel. /(bódi): A tegnapi sajtótájékoztatón hivatalosan is bejelentették: Pécsi Ferenc a Magyar Polgári Szövetség szatmárnémeti polgármesterjelöltje. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./
2004. április 20.
Nyílt levéllel fordult Pécsi Ferenc, a Magyar Polgári Szövetség Szatmár megyei elnöke, egyben Szatmárnémeti polgármesterjelöltje a Szatmári Friss Újságban Ilyés Gyulához, az RMDSZ megyei elnökéhez és polgármester-jelöltjéhez, melyben nyilvános vitára hívta és javasolta, hogy május 2-ig állóurnás előválasztáson vegyen részt vele. Ilyés Gyula válaszolt: az előválasztást nem fogadhatja el, egyrészt azért, mert az RMDSZ-ben ez már megtörtént. Másrészt nem engedhető meg, hogy külső nyomásra megváltoztassák azt, amit tagság demokratikusan megszavazott. /(Sike Lajos): „Külső nyomásra sem változtatunk azon, amit a tagság elfogadott!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2004. április 20.
Ápr. 18-án emléktáblát szenteltek fel Túrterebesen, Reizer Pál, volt megyés püspök /Túrterebes, 1943. jan. 6. – Szatmárnémeti, 2002. ápr. 18./ szülőházán, a főpásztor halálának második évfordulóján. Az emlékmisén az utód, Schönberger Jenő, a szatmári római katolikus egyházmegye püspöke, illetve Kirner Ferenc, volt túrterebesi és Hársfalvi Ottó, a település jelenlegi plébánosa szolgált. A volt főpásztor emlékét tavaly óta a templomban őrzi emléktábla, mostantól pedig a szülőháza is. A család emlékszobát rendezett be a szülőházban, amelyben Reizer Pál személyes tárgyai, bútorai könyvei, fényképei, összegyűjtött, kéziratban lévő prédikációi tekinthetők meg. /Fodor István: Túrterebes: Reizer Pál–emléktábla. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./
2004. április 23.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) három hét alatt 54 000 aláírást gyűjtött össze a június 6-i helyhatósági választásokon való részvétel támogatására, jelentette be Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő ápr. 22-én tartott sajtótájékoztatóján. Az MPSZ jelöltlistáit és választási jelét benyújtják a Központi Választási Irodának. A politikus szerint az MPSZ választási részvétele hasznos lesz a magyar kisebbség számára, mivel olyan szavazókat is mozgósít, akik egyébként nem mentek volna el szavazni az RMDSZ-re, amelynek megítélésén rontottak az SZDP-vel kötött megállapodások és a kormányzati részvétel. Pécsi Ferenc képviselő, szatmárnémeti polgármesterjelölt elmondta: az MPSZ szinte minden Hargita, Kovászna és Maros megyei településen részt vesz a választásokon. Szilágyi Zsolt közölte, az MPSZ-tagokat megfenyegették, hogy ha önálló listákon indulnak a helyhatósági választásokon, kizárják őket az RMDSZ-ből. /Az MPSZ összegyűjtötte a szükséges aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2004. április 24.
Formai okokra hivatkozva a Központi Választási Iroda (KVI) nem tekintette érvényesnek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által benyújtott aláírásokat. Jóllehet az MPSZ aláírásgyűjtő ívein a kormány által kijelölt szabványnyomtatványon előforduló valamennyi adat szerepelt, az a mód, ahogy az MPSZ az aláírást gyűjtő személy nyilatkozatát csatolta a felvett adatok hitelességéről, elfogadhatatlan. Pécsi Ferenc képviselőnek, az MPSZ szatmárnémeti polgármesterjelöltjének tudomása szerint a legvehemensebben a bizottság RMDSZ-es tagja, Péter Zsuzsa jogász, parlamenti szakértő tiltakozott az MPSZ gyűjtőíveinek elfogadása ellen, kérve a választásokon való részvételhez szükséges támogató aláírások visszautasítását. Pécsi Ferenc szerint az MPSZ 48 órán belül benyújtja fellebbezését. Amennyiben negatív lesz a KVI válasza, és az MPSZ nem indulhat a választásokon, a nemzetközi szervek tudomására hozzák, hogy Romániában olyan demokrácia működik, amelyben 54000 ember akaratát figyelmen kívül lehet hagyni. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint az MPSZ esetében egyértelmű szabálysértésről van szó. Szász Jenő, az MPSZ elnöke is úgy értesült: egyedül az RMDSZ képviselője volt az, aki az aláírások érvénytelennek tekintését kérte. /Sz. K.: Érvénytelennek tekintették az MPSZ-aláírásokat. Formai okokra hivatkozott a Központi Választási Iroda. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2004. április 24.
Ápr. 23-án kezdődtek Szatmárnémetin, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium a tizedik alkalommal megrendezett Kölcsey Napok. Muhi Miklós iskolaigazgató tartotta a megnyitót, majd Banner Zoltán, az iskola egykori diákja, ma Magyarországon élő művészettörténész tartott előadást Szatmár életvonala az erdélyi magyar művészetben címmel. Az ünnepség végén az iskola hagyományőrző csoportja Csípő Irma tanárnő vezetésével magyar népi táncokat adott elő. /Elek Anikó: Kölcsey Napok – tizedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 24./
2004. április 26.
Dr. Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul jelenlétében nyílt meg ápr. 24-én Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában Petkes József nyíregyházi képzőművész kiállítása. A festőművész Szatmárnémetiből települt át Magyarországra. /Ünnepi kiállítás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2004. április 27.
A Debreceni Egyetem Konzervatóriumának Tiszteletbeli Menedzsere" címet kapta és az erről szóló díszoklevelet vette át az elmúlt hét végén dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti filharmónia igazgatója Debrecenben, olyan neves személyiségek jelenlétében, mint dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, dr. Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának elnöke. A díj átadása részét képezte annak a kétnapos rendezvénysorozatnak, amelyet az EU–csatlakozás megünneplésére "Közös múlt és közös jövő – szellemi kézfogás az egyesült Európáért" címmel szerveztek. E megbecsülést a Debrecenben gyakran koncertező és a debreceni filharmonikusokkal sorozatosan fellépő művész kapta, ugyanakkor a díj elismerése tizenkét év vendégprofesszori tevékenységének, amit a hegedűművész–karmester–igazgató a debreceni egyetem zeneakadémiáján folytatott. /(benedek): Díszoklevél a debreceni konzervatóriumtól. Dr. Fátyol Rudolf a művészet nagykövete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./
2004. április 27.
Szatmárnémetiben tizennégy alkalommal rendezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. Az utóbbi hat esztendőben a vetélkedő ugyanakkor a Csengey Dénes szavalóverseny romániai válogatója volt. A Gellért Sándor szavalóverseny végeredményét szem előtt tartva a bizottság meghívja azt a 3-4 szavalót, akiket itt legjobbaknak ítéltek meg. Hasonlóképpen történik Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban és Magyarország különböző tájegységein. A VI. Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny fővédnökségét a köztársaság elnöke, dr. Mádl Ferenc vállalta el. A versenyzőket három korosztályba sorolták: ifjúsági, felnőtt és szépkorú szavalók. A versenyt a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház szervezte. /Csirák Csaba: VI. Kárpát-medencei Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
