Szatmárnémetiben a Németi református egyházközség kiadásában megjelent az egyházközség múltját és jelenét bemutató kiadvány. A Szatmár–Németi Református Egyház címmel megjelentetett kiadványt támogatta az Identitas Alapítvány. /Egyházi kiadvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./
2004. november 24.
Immár ötödik esztendeje Budapesten a Hilton Szállóban jótékonysági estet rendez a csángókért a Frater Julianus Alapítvány javára, amely a határon túli magyar kisebbségek megsegítését tűzte ki céljául. Nov. 21-én megtelt a terem. Mint ahogy 1999 óta minden esztendőben, ezúttal is kitüntette jelenlétével a rendezvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök, illetve Dalma asszony, aki az esemény fővédnöke volt. Idén első ízben meghívták a rendezvényre a szatmárnémeti Harag György Társulat színművészét, Bessenyei Istvánt is, aki fiával a több országos és nemzetközi irodalmi, illetve előadói versenyen díjazott Bessenyei Gedő Istvánnal lépett fel a közönség előtt. Nagy tapssal üdvözölték Tőkés László püspököt, illetve a politikai szférát képviselő Áder Jánost és Semlyén Zsoltot. /(Dancs Artur): Jótékonysági est a csángókért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. november 26.
Erdély több nagyobb városában szervezte meg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azt a gyertyás felvonulást, amellyel a kettős állampolgárság és az autonómia ügyét kívánta támogatni. Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön több százan gyűltek össze nov. 25-én este. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ képviselői is részt vettek az eseményen, ezzel fejezve ki, hogy az autonómia és a kettős állampolgárság ügyét ők is támogatják. A Kossuth-szobornál Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke olvasta fel az MPSZ Albert Álmos polgármesterhez intézett felhívását, amelyben a polgári szövetség azt kéri, a városi tanács tűzze napirendre az autonómia-referendumot. „Nem testvéreink ellen harcolunk, hanem szabadságunkért, magyarságunkért és boldogulásunkért. Mindannyiunkért, itt Székelyföldön” – hangsúlyozta beszédében Bereczki Kinga, az AP-képviselőlista vezetője. Szatmárnémetiben elmaradt a tervbe vett fáklyás felvonulás. Az MPSZ Szatmár megyei szervezete ugyanis nem kért időben engedélyt a hatóságoktól az utcai megmozdulásra, a rendőrség azzal fenyegette meg Hegedűs Pál megyei elnököt, hogy több millió lej pénzbírságot rónak ki a szervezetre, amennyiben mégis felvonulnak a város régi főterén. /Farkas Réka, Pesek Attila: Gyertyák égtek az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./
2004. november 26.
Közel ezren vettek részt nov. 25-én Szatmárnémetiben az RMDSZ megyei szervezetének kampányzáróján. Már napokkal előbb elfogyott a nyolcszáz, ingyenes meghívó, a nagy érdeklődés miatt a szervezők a művelődési ház előterében kivetítették a teremben történteket. Ilyés Gyula polgármester köszöntőjét követően Demjén Ferenc lépett a színpadra, aki első alkalommal találkozott a szatmárnémeti közönséggel. Demjén Rózsi dalait követően a műsorvezetők az RMDSZ Szatmár megyei képviselő– és szenátorjelöltjeit szólították színpadra. /Kampányzáró Demjénnel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./
2004. november 26.
Szatmárnémetiben a Kálvária templomban immár 27 éve tartanak német szentmisét, illetve 12 éve román nyelvű misét. Mind a román, mind a német közösségnek régi vágya, hogy önálló plébániává váljanak. Schönberger Jenő püspök idén megadta ezt a státust mindkét közösségnek. /Német és román nyelvű mise. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./
2004. december 3.
Scheffler János néhai szatmári megyés püspök szobrát avatják fel dec. 4-én szülőfalujában, a Szatmár megyei Kálmánd községben. Schönberger Jenő, a vértanú püspök utóda szenteli fel az emlékművet, majd dec. 6-án Szatmárnémetiben, a székesegyházban ünnepi szentmisén emlékeznek meg Scheffler Jánosról. A szentmisén a hívek a jilavai fegyházban elhunyt püspök mihamarabbi boldoggá avatásáért imádkoznak, majd Bura László szatmárnémeti tanár mutatja be Scheffler Jánosról szóló könyvét. /Szobor a vértanú püspöknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./ 31/ Erdélynek is megvannak a maga reneszánsz emberei. Takács Gábor fogtechnikusként elvégezte el a közgazdasági egyetemet, közben szinte magántanulóként látogatta a kolozsvári Gy. Szabó Béla és a szintén erdélyi származású szentendrei mester, Barcsay Jenő műtermét, aki a világ valamennyi rangos művészeti akadémiáján tankönyvnek számító Művészeti anatómiát megalkotta. S miután első grafikai munkái megjelentek a kiállításokon, művészeti írásai jelentek meg az Igazság /a Szabadság előde/, az Utunk /a Helikon előde/, a Korunk és más lapok hasábjain. Azóta már három művészeti könyv szerzője. Takács Gábor íróportréi, portrékompozíciói mellett a műemléki, városképi, építészeti motívumok megörökítője is. /Banner Zoltán: Egy művész életútjának felén... = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 4.
A temesvári püspökség és a Püspöki Levéltár szervezésében november 28–30. között első alkalommal került sor a római katolikus és görög katolikus egyházmegyék levéltárosainak országos találkozójára. Az értekezlet Roos Márton megyés püspök kezdeményezésére jött létre, a résztvevők a gyulafehérvári, a bukaresti, a iasi-i, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a lugosi, a kolozsvár-szamosújvári, a máramarosi, valamint a temesvári egyházmegyét képviselték. A rendezvény célja az egyes archívumok tevékenységének bemutatása, egy állandó konferencia létrehozása és a működési statútum kidolgozása volt. A tanácskozáson a javasolt témák mellett szó esett a levéltári értekezlet egyházmegyei szinten történő összehívásáról, a levéltári javak megfelelő kezeléséről, az állami levéltárral létrejött kapcsolat ápolásáról, továbbá a görög katolikus egyház hajdan elkobzott irattárának visszaszolgáltatása érdekében tett lépésekről. A temesvári Püspöki Levéltár tevékenységét dr. Franz von Klimstein mutatta be. /Sipos Enikő: Archiváriusok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2004. december 8.
Nov. 20-án tartotta Kolozsváron közgyűlését megalakulásának 83., újraalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Erdély minden részéről több mint 70 karvezető és kóruselnök érkezett. Tóth Guttmann Emese elnök asszony beszámolója összefoglalta az elmúlt tíz év tapasztalatait eredményeit. Az RMD célkitűzéseiben legyen ott a szórványmagyarság felkarolása és az éneklő Erdély megteremtése, hangzott el. Jakabffy Tamás beszélt a gregorián zene oktatásáról. Sógor Magda az egyházzenei tagozat tevékenységéről szóló beszámolóban részletesen ecsetelte az új énekeskönyv bevezetésének fontosságát. A népzenei tagozat Fejér Kálmán vezetésével minden évben megszervezi Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdalvetélkedőt. Következett a 2004-es díjak ünnepélyes átadása. A Jagamas János-díjat a 70. életévét betöltött dr. Almási István vette át a népzenekutatásban elért munkásságáért. Seprődi János-díjat kapott Gáspár Attila a Szilágyságban végzett pedagógiai közművelődési tevékenységéért, Márkos Albert-díjat Vizsnyai Csaba a kamarakórus-muzsika terén végzett munkájáért. Zsizsmann Rezső-díjat kapott Kállai Miklós Tünde kántor, karnagyi és zenepedagógiai munkájáért. Rónai Antal-díjat kapott a szatmárnémeti Cacu Mircea, az általa vezetett fúvószenekar élén végzett munkájáért, aki alaposan ismeri a román és magyar zenekultúrát. A Romániai Magyar Dalosszövetség különdíját adták át Guttmann Mihály karnagynak, aki 1994-ben újra indította a kórusszövetséget. Ez alkalommal minden tagkórus átvette az RMD emléklapját és a Szivárvány havasán című kórustárat. /Murár Mária: Jubilált a Romániai Magyar Dalosszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./
2004. december 9.
Sohasem fogjuk megtudni, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazáson az arány mekkora lett volna, ha az MSZP, a szocialista párt nem veti be a gazdasági populizmus fegyverét, ha nem lebegteti a miattunk „megrokkant Magyarország” képét. Budapesten az igen szavazatok kerületenként 38,71% és 67,13% között mozogtak, az átlag 51,24%. Az összesen 23 kerületből 50% alatti az igen voksok aránya tízben, kizárólag a pesti oldalon, legkevesebb Csepel (38,71%) és Kőbánya (42,39%) esetében. A felső határnál, 60% fölötti igennel három kerület van, kizárólag a budai oldalon: a rózsadombi (64,45%), a zugligeti (66,69%) és a budavári (67,13%). A 60%-hoz legközelebb (59,9%-kal) a pesti oldalon lévő Belváros van. Országos szinten is hasonló az ábra, a gazdaságilag fejlettebb nyugati részben magasabb az igenek aránya. A román határ mentén nagy eltérések vannak. Az Arad melletti Battonyán 40,93% az igen szavazatok aránya, ezzel szemben a Nagyszalonta melletti Sarkadon 70,91%. A Nagyvárad mellett lévő Ártándon 57,58%, viszont egy lépéssel bennebb, Püspökladányon 44,52%. Míg Debrecenben 57,11%, addig nem messze tőle, a határ melletti Létavértesen 42,80%. A legkisebb a Szatmárnémetinél lévő Csengersimán, mindösszesen csupán 35,03%. A magyarországi román kisebbség egyik fellegvárának tartott településen, Méhkeréken az igen szavazatok aránya 15,26%! Gyulán viszont, ahol a román kisebbségi önkormányzat székel, az arány (48,43%) nagyjából a Békés megyei átlagot (49,71%) hozza, ennél valamivel magasabb Békéscsabán (51,62%). /Guther M. Ilona: Nyitva Pandora szelencéje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2004. december 9.
Ötvenkét esztendeje, 1952. december 6-án halt vértanú halált a zsilavai börtönben Scheffler János, a szatmári római katolikus egyházmegye püspöke. Rá emlékezve, dec. 5-én, vasárnap szülőfalujában, a Nagykároly melletti Kálmándon felavatták mellszobrát. Szatmárnémetiben, az ünnepi megemlékezésen Schönberger Jenő püspök elevenítette fel nagy elődje életét. Scheffler Jánost nem sokkal letartóztatása előtt kinevezték győri püspöknek, amit nem fogadott el, mert együtt akart maradni szenvedő népével. A szentmise után dr. Bura László bemutatta Scheffler Jánosról írt könyvét. Az első évek kutatási nehézségei miatt először csak egy kisebb könyvet tudott összeállítani /Bura László: Hűségesen, fáradhatatlanul. Scheffler János szatmári megyéspüspök életútja (Római Katolikus Püspökség, Szatmárnémeti, Agape Nyomda, Újvidék, 1991)/. Azután tovább kutatott, megkezdte a püspök boldoggá avatásához szükséges dokumentumok összegyűjtését. A mostani könyv összeállításában nagy segítség volt számára a fennmaradt napló, s a püspök köteteket kitevő sok kézirata, a különböző levelek, beszédek, tanulmányok, igemagyarázatok. /(Sike Lajos): Bemutatták a Scheffler János vértanú püspökről készült könyvet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2004. december 17.
Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./
2004. december 20.
Megalakulásának 200. évfordulóját ünnepelte a szatmári katolikus egyházmegye. A jubileumi esztendőre időzítették az egyházmegyei zsinatot. A püspök megvonta a zsinat mérlegét. Elmondta, hogy az ismert történelmi okok miatt az egyházmegyében több mint hat évtizede, pontosabban 1938 óta nem volt zsinat, minek következtében nem vehették át az 1962-65-ben megtartott vatikáni egyetemes zsinat előírásait. A zsinat eredményeképpen teljesen átszerveződtek a plébániák, mindenütt egyháztanácsok alakultak. Az egyházmegyében mind a hívők, mind pedig a papok száma csökkent, ezért inkább a személyi pasztorációra helyezik a hangsúlyt. A püspök elmondta, hogy jelentős ingatlanokat kaptak vissza elsősorban Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. Különösen fontos a püspöki palota balszárnyának, a volt szeminárium épületének visszatérése, ahová a Hám János Katolikus Iskolacsoport költözhetett. Az más kérdés, hogy milyen állapotban vehették át, s mennyit kellett rákölteniük a helyreállításra. Visszaszolgáltatták továbbá az egykori Irgalmasrendi Kórházat, Nagykárolyban a zárda, a legényegylet és a Kalazanczi Szent József iskola épületét, hogy csak a fontosabbakat említse. Azonban csak formailag kerültek ismét az egyház tulajdonba, még évek telhetnek el, amíg ténylegesen birtokolhatják. A parlamenti választások alkalmával a püspök egyértelműen az erdélyi magyarság egységének megtartása mellett állt ki és a szavazáson erre biztatta híveit. /Sike Lajos: Év végi beszélgetés Schönberger Jenő szatmári megyés püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
2004. december 28.
Szatmárnémetiben a székesegyházban karácsony este pásztorjáték vezette be a hagyományos éjféli misét, Schönberger Jenő megyés püspök mondott beszédet. A reformátusok ismert templomában, a Láncosban Korda Zoltán hirdette az igét, majd sok száz gyermeket karácsonyi csomaggal ajándékoztak meg. Falvakon, ha nem is mindenütt, tovább él a kántálás. Betlehemesekkel már csak néhány településen lehetett találkozni. Példamutató, hogy Túrterebesen maga Koczán Levente polgármester is beállt a betlehemesek közé. /Pásztorjáték, kántálás, szeretetcsomag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2004. december 28.
A Magyar Játékszíni Társaság Életműdíjjal jutalmazta R. Fazekas Piroska szabadkai színművészt, és Hűség-díjat ítélt oda öt határon túli színművésznek: Soós Angélának, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjának, a marosvásárhelyi Szabó Ducinak, a temesvári Ferenczi Majának, a komáromi Bugár Bélának, illetve a szabadkai Medve Sándornak. Az 1997-ben létrehozott Magyar Játékszíni Társaság elnöke Horányi László, ügyvezető főtitkára a szatmári társulat volt irodalmi titkára, Kulcsár Edit, tagsága pedig a határon túli magyar társulatokból tevődik össze. Soós Angéla a vele készült beszélgetésben rámutatott, a színházi társalgónak, mint a közösségi élet egyik fontos színhelyének megszüntetése törést jelentett. Egy Tennessee drámában lépett hosszú kihagyás után Soós Angéla ismét szatmári színpadra 2002 tavaszán. /Dancs Artúr: Aki egész életét színpadon töltötte. Beszélgetés Soós Angéla díjazott színművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2005. január 4.
Szatmárnémeti legnagyobb református egyházközségében, a Láncosban, a 3893 hívőt számláló gyülekezetben 2004-ben 72-en haltak meg, a keresztelések száma viszont mindössze 46 volt és 44 házasságot kötöttek. Mindössze 11 pár volt református, a többi vegyes vallású, ezen belül 14 párnál az egyik fél ortodox. Erre eddig nem volt példa. Az egyházközség sok száz rászorultat segített szeretetcsomaggal, 35 családot pedig rendszeres havi pénzjuttatással támogatnak, egyházi épületeket renováltak és a Teleki utcában megkezdődött a református öregek házának építése. /Sike Lajos: Ortodox vallásúak a református templomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
2005. január 5.
Miközben Szatmárnémeti egyik legnagyobb általános iskolájának, a 10-es számmal jelölt tanintézete három évi próbálkozás után sem vehette fel Szilágyi Domokos nevét, a kis avasi magyar falu, Kőszegremete iskolájának homlokzatára felkerülhet gróf Széchenyi István neve. A községi tanács még a múlt év elején jóváhagyta a helybeliek kérését, az óév utolsó napjaiban a tanfelügyelőség is aláírta. /Gróf Széchenyi István nevét viselheti a kőszegremetei iskola! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2005. január 11.
Szatmárnémeti legnépesebb katolikus plébániája a székesegyházé, melyhez 3500 hívő tartozik. Az elmúlt esztendőben ebben a nagy közösségben 116 keresztelés, 64 halálozás és 90 házasságkötés volt. Láng Pál plébános kiigazított: a székesegyházban, olyan gyerekeket is keresztelnek, akik nem itt születtek, illetve nem itt laknak. Nem egy esetben Magyarországról, Németországból jönnek haza, sokuknak külön jelentősége van az itteni keresztelésnek és házasságkötésnek. A keresztelési napló szerint a ma divatos nevek: Edina, Camélia, Cyntia, Leonie, Ricardo, Kevin, Dennis, Francesca. /(Sike Lajos): Bizakodás – Rézműves Szándokán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2005. január 12.
Hirtelen elhunyt Szabó György Pál /Marosvásárhely, 1930. okt. 18. – Marosvásárhely, 2005. jan. 9./ tanár, művelődésszervező, a Maros megyei EMKE-szervezet tiszteletbeli elnöke. 1990-1991-ben az RMDSZ megyei alelnöke, majd elnökségi tagja. 1991-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alapítója, 2001-ig a Maros megyei szervezet elnöke, 2001-től tiszteletbeli elnöke. A közművelődésben szerzett érdemeiért 1995-ben Kún Kocsárd-díjban részesült. Az EMKE Maros megyei elnökeként a kilencvenes évek elején kezdeményezte a Gyöngykoszorú népzene- és néptánc-találkozók sorozatát. Cikkei, tanulmányai jelentek meg a lapokban. /Elhunyt Szabó György Pál tanár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Szabó György Pál a legmegbízhatóbb, legfáradhatatlanabb, legsegítőkészebb munkatársnak bizonyult. Sohasem kellett munkára biztatni. Igényes értelmiségi volt, emlékeztek rá Csirák Csaba és dr. Kiss László, a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság társelnökei. /Az Igen embere. Szabó György Pálra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 20.
Zilahon is létrehozta irodáját a marosvásárhelyi Pro Európa Liga, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása monitorizálásáért. Marosvásárhelyen kívül mindeddig Szatmárnémetiben működött a PEL fiókszervezete, újabban több erdélyi megyében alakult iroda. László László a zilahi iroda vezetője. László László Zilahon tanár, történész, tankönyvszerkesztő. A következőkben ingyenes tanácsadással szolgál az iroda azoknak a személyeknek, akik jogsérelmet szenvednek a hatóságtól. /Pro Európa Liga iroda Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
2005. január 21.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Monica Macovei igazságügy-miniszter beváltotta ígéretét, miszerint az államtitkárokat nem politikai, hanem csakis szakmai kritériumok alapján nevezik ki. A január 20-án tartott kormányülésen a miniszterelnök az igazságügyi tárca vezetőjének javaslatára Kibédi Katalin 48 éves jogászt, a szatmárnémeti törvényszékhez tartozó ügyészség volt főügyészét nevezte ki az RMDSZ számára fenntartott államtitkári tisztségre, holott erre a funkcióra a szövetség Székely Ervin volt Bihar megyei képviselőt javasolta. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: a szövetséget meglepetésként érte Kibédi Katalin kinevezése. Tariceanu kormányfő ugyanakkor elfogadta az RMDSZ jelöltjét az egyik kormányfőtitkársági vezető tisztségre, erre a szövetség a nagyváradi Cseke Attila Zoltánt javasolta, továbbá kinevezett még három RMDSZ-es államtitkárt: Demeter Attilát a gazdasági és kereskedelmi minisztériumba, Korodi Attilát a környezetvédelmi minisztériumba és Niculescu Tónit a külügybe. /Államtitkárságok – a koalíció szakítópróbája? Megvétózta az RMDSZ jelöltjét az igazságügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./ A 48 éves Kibédi Katalin Szatmár Megyei Ügyészség főügyészeként dolgozott, és nem RMDSZ-tag. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./
2005. január 21.
Döntött a városi tanács: visszakapja nevét a Zilahi Wesselényi Református Kollégium. A tanács 23 tagjából csupán három magyar, a határozattervezetet ellenszavazat nélkül fogadták el. A Wesselényi család mindvégig anyagilag támogatta a kollégiumot, amelyet segítségükkel sikerült a Partium egyik legtekintélyesebb iskolájává fejleszteni. A kollégium 1902-ben vette fel a Wesselényi nevet, és e név alatt működött az államosításig. 1991-ben a református egyház kezdeményezésére újraindult az iskola, Református Kollégium név alatt. A zilahi kollégium jelenleg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben a szatmárnémeti iskola után a második legnagyobb református kollégium. Az iskola saját bentlakása megfelelő körülményeket nyújt az itt tanuló diákok számára. /Józsa László: Újra Wesselényi nevét viseli a zilahi kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2005. január 22.
A Magyar Polgári Szövetség közleményt adott ki: „A Magyar Polgári Szövetség tiltakozik aláíróink alaptalan és politikai meghurcolása ellen. Az elmúlt napokban Szatmárnémetiben és Szilágy megyében több támogatónkat a rendőrségre hívták a helyhatósági és parlamenti választások alkalmából adott támogató aláírások miatt”. Ezzel kapcsolatban a lap tudósítója írta, a „rendőrségtől megtudtuk”, hogy a meghallgatások az említett aláírások gyűjtésére, illetve azok törvényes voltára vonatkoznak. A választási bizottság ugyanis sok száz olyan MPSZ-t támogató aláírást talált, amelyeket hamisítványnak tekintettek. Akik ilyen „támogatásokat” gyűjtöttek, azok csaltak és hamisítottak. – Az MPSZ találkozót tervez Traian Básescu államelnökkel, mely alkalommal kifejtenék álláspontjukat az autonómia, egy új, a kisebbségek számára kedvezőbb választási törvény ügyében, s tudatosítani szeretnék az elnökkel, hogy a második forduló megnyerésében „nagy szerepet játszottak az MPSZ-szavazók is”. /(Sike Lajos): Elővették a fiktív aláírásokat, de más ügyben: Basescu elnökkel találkozna az MPSZ vezetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2005. január 24.
Kibédi Katalin szatmári ügyészt nézte ki államtitkárnak az új igazságügyi miniszter. Székely származású szülők zsil-völgyi gyerekeként, a jog elvégzése után 1981-ben Szatmár megyébe kapta kinevezését. Hat évet Nagykárolyban volt ügyész, majd Szatmárnémetiben városi főügyész-helyettes lett, s pár éve a megyei ügyészségen dolgozik, mint tárgyaló ügyész. A rendszerváltáskor egy ideig ő volt a Nemzeti Megmentési Front megyei szervezetének titkára. Kibédi Katalin elmondta, hogy nem könnyen vállalta el az államtitkári megbízatást. Szatmár megyében az ügyészi állások alig fele van betöltve, Nagykárolyban a szükséges öt helyett csak egy ügyész dolgozik. /(Sike Lajos): Az új igazságügyi államtitkár, Kibédi Katalin szerint: Továbbra is szükségünk lesz humorérzékükre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2005. január 24.
Hatra emelkedett a Tariceanu-kormányban az RMDSZ-es államtitkárok száma, miután a miniszterelnök a hétvégén jóváhagyta Kötő József kinevezését az oktatási tárcához. Az RMDSZ Operatív Tanácsa Csutak Istvánt javasolta államtitkárnak az integrációs minisztériumba. Kötő Józsefet elsősorban a kisebbségi oktatással foglalkozik majd a tárcánál. Emlékezetes, hogy Mircea Miclea miniszter korábban többször hangsúlyozta, nem szívesen dolgozna együtt az RMDSZ által javasolt államtitkárral, különösen, ha beosztottja a felsőoktatásért felelne. Az RMDSZ Székely Ervin jogászt, volt Bihar megyei képviselőt javasolta államtitkárnak az Igazságügyi Minisztériumban. Takács Csaba ügyvezető elnök leszögezte: kitartanak álláspontjuk mellett azután is, hogy a tárcánál magyar nemzetiségű államtitkárt neveztek ki Kibédi Katalin volt szatmárnémeti törvényszéki főügyész személyében. /Cseke Péter Tamás: Hat RMDSZ-es államtitkár: Kötő után Csutak következik. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2005. január 24.
Kölcsey Ferenc Himnuszának születésnapján ünnepi istentiszteletet tartottak a szatmárnémeti Láncos templomban. Az istentiszteletet követően a nemrégiben alakult helyi Ady Endre Társaság rendezett rövid ünnepi műsort. A Himnusz eléneklését követően a jelenlévők a templom előtti Kölcsey-szoborhoz vonultak, ahol az Ady Endre Társaságon kívül a bejegyzés alatt álló magyarországi társaság, a Kárpát-medence Magyarságáért Országos Egyesület elnöke, Éhn József, a református egyházközség, valamint magánszemélyek helyezték el a kegyelet virágait. /Koszorúzás a szatmári Kölcsey-szobornál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./
2005. január 24.
A múlt hét végén Szatmárnémetiben George Vulturescu költő, a megyei művelődési felügyelőség igazgatója és Ilyés Gyula a város polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Számba vették azt, hogy tavaly 120 könyvet adtak ki szatmári szerzőktől. Costa Carei Petőfi, Ady, Babits, Kosztolányi és más magyar költők verseit fordította, Soltész József pedig angolra fordította Eminescu Esthajnalcsillag című versét. A 120 kötetből 29 a magyar nyelvű, ez kevés. Bura László tanárnak, a kiváló nyelvésznek és helytörténésznek tavaly négy könyve jelent meg, amelyek közül kiemelkedik a mártír szatmári püspökről, a börtönben meghalt Scheffler Jánosról, csaknem két évtizedes kutatómunka nyomán kiadott munkája Kiemelkedő teljesítmény Varga Attila parlamenti képviselő alkotmányjogi tanulmányokat tartalmazó könyve, vagy Heinrich Ferenc Keressétek az igazságot című elmélkedés-kötete. Értékes Enyedi István Szatmár megye műemlék orgonáiról készült munkája, vagy Kiss Kálmán Egri községről írt alapos monográfiája. /(Sike Lajos): Csak tavaly 120 könyvet adtak ki szatmári szerzőktől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2005. január 24.
Január 22-én Resicabányán tartották a főrendezvényt a 60 éve deportált németek emlékére. Három püspök prédikált, huszonnyolc lelkipásztor jött el, 21 hazai település képviseltette magát. Arra emlékeztek, hogy a mintegy 70 000 deportáltból 10 000 elpusztult a szovjet lágerekben. A Havas Boldogasszony plébániatemplomban Roos Márton temesvári megyés püspök és Pál József Csaba főesperes köszöntötte a jelenlévőket. Az ökumenikus istentiszteleten német, román, magyar, ukrán, horvát nyelvű Miatyánk hangzott el. Schönberger Jenő szatmárnémeti megyés püspök magyarul, Roos Márton temesvári megyés püspök németül és románul, Dr. Christoph Klein nagyszebeni ágostai evangélikus püspök németül és románul hirdetett igét. Dr. Paul Filippi teológiai tanár, az Romániai Német Demokrata Fórum országos elnöke mondott emlékező beszédet. A templomból való kivonultak a város központjához közeli parkban lévő, az ország legnagyobb, szovjet deportáltak emlékére állított emlékművéhez, ahol koszorúzás következett. Az RMDSZ koszorúját Makay Botond elnök helyezte el. /Országos főrendezvény a 60 éve deportáltak emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./
2005. január 31.
Január 29-én az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT) Kolozsváron rendezett ülést. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy megteremtették a romániai magyar közösség életének javítására alkalmas eszközöket. Ilyés Gyulát, Szatmárnémeti polgármesterét választották az OÖT elnökévé. Markó szerint a decentralizáció célkitűzése az egész ország érdeke. Markó arra figyelmeztette a székelyföldi küldötteket, hogy ne nézzék le a kulturális autonómiát, mert ez azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyják azt a tényt, miszerint a romániai magyarság zöme szórványban él. Újságírói kérdésre válaszolva Markó cáfolta azt a feltevést, hogy az erdélyi megyéknek az állami költségvetésbe fizetett összegekhez képest méltánytalanul keveset juttatnak vissza. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az önkormányzati képviselőknek elsősorban nem a magyarországi támogatásokban kell reménykedniük, hanem Erdélyben kell megteremteniük a magyar közösség életszínvonalának emelését szolgáló eszközöket. Takács arra buzdította az önkormányzati képviselőket, hogy vezessék be a magyar nyelvet az önkormányzatokba ott, ahol ezt törvény engedi. /Borbély Tamás: Markó: Valós önkormányzatiság megteremtése a cél. Ilyés Gyula az Országos Önkormányzati Tanács új elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2005. január 31.
Új szakok indításáról született elvi döntés Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését felügyelő Pro Universtitate Partium alapítvány kuratóriumának legutóbbi ülésén – közölte Szűcs István, a PKE kancellárja. A döntés értelmében informatika, gazdasági informatika, könyvelési, pénzügyi, építészeti, valamint restauráció-épületszobrászat szakot is indítanának. Már 2006 elején szeretnék eljuttatni az akkreditációs csomagot az illetékes tanácshoz, hogy jövő év októberétől beindulhasson az oktatás. „Az egyetemnek szüksége van a szerkezetváltásra, hiszen a vallástanári szakok már teljesítették feladatukat: kinevelték a szükséges vallástanárokat Erdély és a Partium számára” – indokolta a döntést Szűcs. Az új szakokra vonatkozó igényekről az egyetem társadalomtudományi tanszéke által végzett felmérésekből szereztek tudomást. Az elöljáró arról is tájékoztatott, hogy a kuratórium elvi döntése értelmében Szatmárnémetiben fiókintézményt nyitnának, mivel Bihar megye után innen érkezik a legtöbb hallgató. Szűcs István cáfolta azokat a napokban felröppent híreket, hogy a PKE pénzügyi gondokkal küszködne. Elmondta, a tavalyi év folyamán valóban adódtak kisebb nehézségek az akkreditációhoz szükséges belső fejlesztések kivitelezésében, mivel a költségvetés megszorítását előíró budapesti Draskovics-csomag értelmében le kellett állítaniuk a könyvtár biztonsági rendszere és az új informatikai laboratórium kiépítését, valamint egy előadóterem korszerűsítési munkálatait. A márciusban zárolt összegeket azonban ősszel feloldották, így a biztonsági rendszer és az infolabor már el is készült, az előadótermet pedig az idei tanév végén korszerűsítik. /Balogh Levente: Igények szerint indítanak új szakokat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2005. február 1.
Január 29-én tartották tizennegyedszer a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat díjainak átadását. Gulyás Miklós személyében először jutalmaztak olyan írót, aki nem Erdélyben, Romániában él, hanem Svédországból küldi írásait a Látónak. Az író immár nyugalmazott könyvtáros, ötvenhatos menekült. A másik három díjat erdélyi alkotók kapták. Sebestyén Mihály marosvásárhelyi prózaíró harmadszor részesült a Látó nívódíjában. Simonfy József Szatmárnémetiben élő, immár négy kötetes költő; Vári Csaba pedig, aki debütdíjban részesült, még egyetemista, Kolozsváron tanul. /(Máthé Éva): Látó nívódíjak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
