Szatmárnémetiben a 70 ezres románságnak 3 napilapja, 3 rádiója és 2 tv-adója van, az 50 ezres magyar lakosságnak pedig csupán egyetlen napilapja. A három többségi rádió közül mindössze egynek van magyar műsora, az is csak heti szűk egy-két órában. Az elmúlt években még kezdeményezés sem történt a helyzet javítására. Két fiatal újságíró, Túrós Lóránd és Erdei Róbert elhatározta, hogy magyar rádiót indít. Az eredeti tervek szerint a City Rádiónak március 15-én kellett volna beindulnia, de pár hetet csúszott a határidő. Már kész a legmodernebb rádiós technikával felszerelt stúdió. A sokféle engedélyeztetésben segítségükre volt Gáspárik Attila és Nagy Zsolt miniszter. A stúdió s berendezésében magáncégek segítettek, legtöbbet a Panatek és a Silcomprest Kft. Összeállt a csapat. Krammer Csilla jogász gazdasági, Schwarczkopf István a műszaki igazgató, s két rádióst is felvettek. Az egyik Bartos Erzsébet, aki Magyarországról tért vissza szeretett városába, a másik Dancs Artur, aki a területi Tarom-iroda vezetését hagyta ott a City Rádióért. A 24 órás adás többsége magyar nyelvű, reggel 6-tól este 6-ig magyar műsorokat sugároznak, amit román nyelvű műsor követ, majd éjszaka zene. Jó esély van rá, hogy az ősztől beinduljon egy önálló magyar tévéadás is Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Tíz évi tétlenség után. Magyar rádió és új napilap indul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2005. április 18.
A múlt év óta az Identitás Alapítvány /Szatmárnémeti/, melynek elnöke Varga Attila, parlamenti képviselő, külön díjjal jutalmazza azokat, akik kiemelkedő szerepet vállalnak a magyarság értékeinek és hagyományainak ápolásában, az azonosságtudat megőrzésében. Először dr. Bura László tanár, nyelvész, közíró, mintegy 30 könyv szerzője részesült az elismerésben. Idén április 15-én átadták a díjat Csirák Csabának, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnökének és Muzsnay Árpádnak, a Kölcsey Kör elnökének, az EMKE partiumi alelnökének. Laudációjában Varga Attila kiemelte, hogy Muzsnay Árpád sokat tett a régió magyarsága történelmi emlékezetének, s a magyarság kulturális életének ébrentartásáért. Kitartó tevékenysége nyomán emeltek szobrot többek között Kölcsey Ferencnek (kettőt is), Dsida Jenőnek, Szilágyi Domokosnak és Páskándi Gézának. Csirák Csaba kezdeményezte a Gellért Sándor kárpát-medencei versmondó versenyt, a Szentlélek templomban beindult Mindentudás egyeteme sorozatot, az Otthonom Szatmár megye helytörténeti és önismereti könyvsorozat kiadását, ami meghaladta a 20. kötetet, továbbá a szatmári Színházbarátok Körének megalakítását. /(Sike Lajos): Muzsnay Árpád és Csirák Csaba kapta az Identitás-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2005. április 18.
Megjelent Enyedi István muzeológus, a Szatmár Megyei Múzeum munkatársa könyve Szatmár megye műemlék orgonái /a múzeum kiadásában/. A kétnyelvű (román–magyar) könyv több évi kutató és gyűjtőmunka eredménye 95 templom és ugyanennyi orgona pontos leírása és fényképe. 1556-ból van feljegyzés, hogy működött orgona a Szent János-plébániatemplomban. A két város, Szatmár és Németi egyesítése (1712-ben) új lendületet adott az egyházi építkezéseknek is. A településen megjelentek az orgonakészítő mesterek is. /Sike Lajos: Orgona (de nem ám virág) gyűjtemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2005. április 20.
Április 15-én Aradon rendezte meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az Aradi Magyar Ifjúsági Tanács és az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet a III. Partiumi Konferenciát, melynek témája az ifjúsági és a megyei, illetve a helyi tanácsok együttműködése volt. Bognár Levente alpolgármester elmondta, hogy a találkozó célja a fiatalok támogatása, illetve bevonása az önkormányzatokba. Horváth Levente alprefektus, Borboly Csaba, a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) elnöke, Kereskényi Gábor szatmárnémeti városi tanácsos, illetve Szabó József MIÉRT elnökségi tag, Bihar Megyei Ifjúsági Tanács-tag tartott előadást. /Szepesi Bea: Fiatalok a döntéshozatalban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 20./
2005. április 21.
Április 22-én mutatják be Szatmárnémetiben a Scheffler János Lelkipásztori Központban Boros Ernő „Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj” 1945 – 1949: a szatmári svábok deportálástörténete /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét. A könyv II. díjat nyert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány Erdély történetével és az erdélyi irodalomtörténettel foglalkozó dolgozatok írására hirdetett pályázatán. /Új könyv bemutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
2005. április 22.
Felemás eredmények születtek a napokban lezajlott próba kisérettségin Szatmárnémetiben. Arányaiban legtöbben magyarból „buktak”, amennyiben a 69 „vizsgázó” közül mindössze 32-en „mentek át”. Kónya Lászlót, a megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint nem kell messzemenő következtetéseket levonni ebből, annál inkább, mert csak próba volt. /Magyarból „buktak” legtöbben!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2005. április 25.
Másodszorra került sor április 23-án Kolozsváron a Református Kollégium által szervezett Regionális Környezetvédelmi Diákkonferenciára Diákok olvasták fel pályamunkáikat. A Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Szatmárnémetiből és Zilahról érkező csapatok mellett kolozsvári diákok is megméretkeztek a környezetvédelem terén szerzett ismeretekből. /(köllő): Környezetvédelmi diákkonferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2005. április 26.
A Balaton melletti Zamárdiból indult el húsvétkor gyalog az 50 naposra tervezett Feltámadási menet, melynek végső célja a csíksomlyói búcsú, ahol a Ferences rendi könyvtárban helyeznék el a menet jelképét. A menet Szatmárnémetiben éri el Erdély területét, ahol a cserkészek biciklivel viszik el a jelvényt Kisbácsba, itt veszi át a kolozsvári Nagy Lajos és csapata, aki elviszi Csíksomlyóra. Az út hossza 2000 km. /Feltámadási menet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2005. április 26.
Kortárs marosvásárhelyi művészek tárlata látogatható a budapesti Vármegye Galériában: Haller József grafikáit és Gyarmathy János szobrait május 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Haller József a hatvanas évektől rendszeresen szerepelt egyéni vagy csoportos magyarországi tárlatokon. A szatmárnémeti születésű képzőművész eredetileg szobrászatot tanult a kolozsvári képzőművészeti főiskolán, majd négy évtizeden át a marosvásárhelyi bábszínház tervezője volt. Az ötvenéves Gyarmathy János kisplasztikái, domborművei, plakettjei mellett nagyméretű, köztéri emlékműveket is készített: többek között a Bukarestben található Bartók-plakettet, illetve a marosvásárhelyi Kós Károly-emlékművet. /Alkotások a helytállásról és elbukásról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./
2005. május 3.
Nem az EU-csatlakozás előtt kellett volna felvetnie a kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ-nek – hangzott el a Varga Attila alkotmányjogász, Szatmár megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő által vezetett hétvégi vitaesten Szatmárnémetiben. Varga kifejtette: az Európai Unió semmilyen hatást nem gyakorol az autonómiára. Hozzátette: a tervezett jogszabály egyik legfontosabb kitétele a kulturális autonómia biztosítása. „Az RMDSZ-nek az a szándéka, hogy a tervezet magyar–román vagy román–román vitákat szüljön, és ne értelmetlen vitákat a magyarok között” – mutatott rá a képviselő. /Antal Erika: Vitaest a kisebbségi törvényről Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2005. május 3.
Rákóczi halálának 270. évfordulójára emlékeztek Domahidán. Radu Bud Szatmár megyei prefektus is részt vett a hétvégén a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc emlékére szervezett ünnepségen. A domahidai vasútállomás melletti emlékművet, az 1711-es szatmári béke emlékművét a Szatmárnémeti–Nagykároly vasútvonalat kiépítő munkások állították 1971-ben. A megemlékezésen a nagykárolyi Collegium régizene-együttes Deák Endre vezetésével előadta a Rákóczi imáját, valamint kuruc nótákat. /Pesek Attila: Radu Bud a Majtényi síkon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./
2005. május 4.
Szatmárnémeti első magyar rádiója a hét végén indul. Túros Loránd, a vállalkozás tulajdonosa elmondta, a City Rádió 6 órától 18 óráig sugároz magyar nyelvű adást. Este hat óra után, négy órán keresztül román nyelvű program következik, és a tervek szerint a közeljövőben heti egy órányi német nyelvű adást is műsorra tűznek. A rádióban műsorvezetőként többek között Nagy Csongor és Rappert Gábor színművész, Dancs Artúr, valamint Bartos Erzsébet szórakoztatja a hallgatókat. A City Rádió 106,4 FM-en sugárzott műsorai egyelőre harminc kilométeres körzetben hallhatók, idővel azonban terjeszkedni szeretnének a megye területén. /Pesek Attila: Szombattól sugároz a City Rádió. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./
2005. május 5.
A kisebbségi törvénnyel kapcsolatos nyílt vitát kezdeményezett az RMDSZ Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket, majd Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász, a kisebbségi törvénytervezetet kidolgozó képviselőcsoport tagja, ismertette a leendő jogszabállyal kapcsolatos tudnivalókat. Kifejtettem hogy a törvénynek illeszkednie kellett az európai normarendszerhez, ami nem minden vonatkozásában jó az erdélyi magyarság számára. Sajnálják, hogy az idő rövidsége miatt nem lehetett a tervezettről szélesebb társadalmi vitát lefolytatni, de így is több mint száz javaslat érkezett hozzájuk, amiből elég sokat beépítettek a törvénybe. Még mindig lehet kiegészítéseket, javításokat benyújtani. Az EMNT által tavaly benyújtott és visszautasított autonómia-tervezetet Varga Attila idealisztikusnak és utópisztikusnak nevezte. A mostani vitán az exszenátor, Kereskényi Sándor a kellő szakmaiság hiányát rótta fel a törvénytervezetnek. A magyarországi kormányzat álláspontját puhának, már-már közömbösnek nevezte, holott érzékelhetőbb támogatással segíthetnék a kisebbségi törvényt, vele az autonómia ügyét. Az ismert történelemtanár, Toroczkay Sándor, a Szent István Egyesület elnöke a nemzeti konszenzust sürgette. Dr. Bura László tanár, közíró, helytörténész több észrevételt megfogalmazott. /Sike Lajos: „Fogyatékosságaival is jó hídfő lehet a kisebbségi törvény”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2005. május 5.
A 60 éves Muhi Sándor kiállítása esemény Szatmárnémetiben, Erdős I. Pál óta ő a legszemélyesebb hangú és látásmódú grafikus ezen a vidéken. Magyarországon is volt több kiállítása. A kiállítás megnyitóján Csirák Csaba helytörténész, közíró, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke a sokarcú és sokoldalú alkotóról beszélt. Muhi Sándor több, mint grafikus, mert pedagógus, rajztanár, művésztörténész (párhuzamosan tanít egy általános iskolában, egy líceumban, egy főiskolán és egy egyetemen!) művészeti közíró, helytörténész, az egyházi művészet kutatója, és a püspökség megbízásából szervezi a leendő egyházművészeti múzeumot. /Sike Lajos: A 60 éves Muhi Sándor grafikái a Sugárúti Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
2005. május 10.
Miközben az árvíz egyre nagyobb méreteket ölt Romániában, a bajbajutottak megsegítésére is egyre nagyobb az országos szintű, sőt azon átívelő összefogás. A szintén árvíz sújtotta Háromszékről egy 22 tonnás szállítmány indul Temes megyébe, ezt megelőzően a kommandói önkormányzat már elküldött egy-egy teherautónyi faanyagot és krumplit. Kézdivásárhelyen a polgármesteri hivatal, a Polyp Televízió és Székely Hírmondó hetilap kezdeményezésére gyűjtöttek. A háromszékiek felajánlották, hogy a vakáció ideje alatt a megye ifjúsági táboraiban fogadják az árvízkárosultak gyermekeit. Hasonló felajánlást tettek Hargita megyében. Makovecz Imre magyarországi építész felajánlotta, hogy elkészíti az újraépítésre váró házak terveit, és munkásokat is küld az építkezésekhez. A szatmárnémeti városnapokon több mint 110 millió lej gyűlt össze. A temesvári római katolikus egyházmegye Caritas Szervezete, a Máltai Szeretetszolgálat, valamint a temesvári püspökség munkatársai a napról napra gyarapodó adományokról számolnak be. Az egyházmegye több plébániáját az árvízkárosultak befogadására ajánlották fel. A szeged-csanádi és a váci egyházmegye is gyűjtést indított a nélkülözők megsegítésére, ugyanakkor a magyarországi Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai 1,5 millió forint értékben élelmiszereket és tisztálkodási szereket osztottak ki Óteleken és Nagybodófalván. Borbély László középítkezési miniszter bejelentette, hogy 20 millió eurót fordítanak az újjáépítésre, ugyanakkor a Világbank 11 millió eurót folyósít a bánsági infrastruktúra helyrehozására. Az április közepe óta tartó árvíz nyomán eddig 3332 személy maradt hajléktalanul, elszállásolásukra nincs elég hely. Temes és Krassó-Szörény megyében 2359 lakóház ment tönkre, 92 ezer hektár föld áll víz alatt. /Kétszer ad, aki gyorsan ad. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./
2005. május 10.
Szatmárnémetiben tartotta XIII. nemzetközi tudományos konferenciáját az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Gépész Szakosztálya. A háromnapos találkozóról Molnár Csaba gépészmérnök, az EMT szatmári szervezetének elnöke elmondta, hogy öt országból száznál több vendég érkezett. A konferencia fővédnöke dr. Csibi Vencel-József professzor, az országos szakosztály elnöke volt. Öt bizottságban folytak a munkálatok. /Sike Lajos: Egyre kelendőbbek a gépészmérnökök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2005. május 11.
Temesváron tartották az egyházmegye katolikus ifjúsági találkozóját. Több mint harminc egyházközségből mintegy hatszáz, csoportosan, zászlókkal vonuló fiatal érkezett. Eljöttek az egyházmegye magyar, román, német, bolgár, cseh, szlovák, horvát ifjúsági csoportja, továbbá a szeged-csanádi, valamint a szatmárnémeti egyházmegye fiatal képviselői is. Az első napon katekézis szerepelt a programban, amelyet a székesegyházban román nyelven, a temesvár-belvárosi Szent Katalin templomban pedig magyar nyelven tartottak. A résztvevő fiatalok bemutatkozó, kulturális programjában egyházi témájú és vidám jelenetek, népdalok, néptánc szerepelt az ifjúsági csoportok előadásában. A találkozót záró május 8-i, vasárnapi szentmisét Roos Márton megyés püspök tartotta. /Sipos Enikő: Egyházmegyei Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./
2005. május 12.
Fátyol Rudolf világhírű hegedűművészt pénzek elsikkasztásával vádolta és zenei szakmai hozzáértését is megkérdőjelezte a Gazeta de Nord-Vest /Szatmárnémeti/ című újság, a mindössze öt hónapig volt SZDP-s prefektus, Valer Marian lapja. A lap kirohant a filharmónia egyik utóbbi hangversenye ellen, amelyre meghívták a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselőit, akikkel közös koncertekre (Határok fölötti zene) EU-s pályázatot nyertek, és olyan kétnyelvű meghívókat adtak ki, amelyeken a magyar szöveg került előre. Az újság ezt sérelmezte. A nemzetközi, de legfőbbképpen az EU-s normák szerint, ha vendéget hívnak, akkor a meghívóba az ő nyelvét illik előre írni. Ráadásul a meghívókat nem a filharmónia, hanem a prefektúra készítette. /(Sike Lajos): Fátyol Rudolfot piszkolta a volt prefektus lapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2005. május 13.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányát a szervezet Partiumi Egyeztető Tanácsa május 28-án Marosvásárhelyre kívánja összehívni. Erről a testület Szatmárnémetiben megtartott ülésén döntöttek a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyei küldöttek. Csuzi István, az MPSZ Bihar megyei szervezetének elnöke közölte, az országos szervezet működésében továbbra is komoly fennakadások tapasztalhatók. Ezek orvoslása érdekében kívánják átalakítani kétpillérű szervezetté az MPSZ-t. „A Partiumban sajátos, a Székelyföldön tapasztalhatóktól eltérő problémák merülnek föl. A szervezet többpillérűvé alakítása nem jelent szakadást, csupán a helyi sajátosságok kihangsúlyozásáról szól” – fejtette ki Csuzi. /B. K. B.: Május végére hívnák össze az MPSZ-választmányt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./
2005. május 14.
Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában köszöntötték a 65 éves Kocsis István írót. Zsúfolásig megtelt a klubhelyiség, Kalász Márton elnök megjegyezte: évek óta nem jöttek itt össze ennyien. Az Erdélyből áttelepült Kocsis István köszöntésén sok erdélyi volt jelen, a szintén Budapestre települt Beke György, Pusztai János, Bartis Ferenc, Bágyoni Szabó István, Paizs Tibor mellett Toró Tibor (atomfizikus), Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos. Kalász Márton Kocsis sokoldalúságát és nagy történelmi tudását emelte ki. Beke György úgy látja, hogy nemcsak az író, de a történész Kocsis szavára is nagyon sokan figyelnek, emellett a monodráma legsikeresebb művelőjének tartja. Sike Lajos újságíró kifejtette, rendszerint nagyon szomorúak, amikor a legjobb értelmiségiek áttelepülnek. Eddig keveseknek bocsátottak meg, de Kocsis István közéjük tartozik, mert az utóbbi években a nemzeti önbecsülés szempontjából olyan fontos műveket tett az asztalra, amelyek hosszabb anyaországi tartózkodás és kutatás nélkül nem születhettek volna meg. Ilyenek A Szent Korona misztériuma, Magyarország Szent Koronája vagy Széchenyi, a magyarságtudat regénye című könyvei. Negyedszázada Kocsis István a szatmári színház háziszerzője (volt). Az első hat-hét színművének, monodrámájának, mint a Nagy játékos (Martinovics), A korona aranyból van (Stuart Mária), Árva Bethlen Kata, Játék a hajón (Magellán) ősbemutatóját itt tartották. Azóta az egész magyar nyelvterületen, de még Finnországban és Amerikában is játszották darabjait. A múlt évben a Bolyai Jánosról írt, A Tér című új monodrámáját vitték színre Zalaegerszegen. /Sike Lajos: Találkozás Kocsis István íróval, születésnapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2005. május 17.
Miközben egyes iskolák olyan román személyiségek nevét viselik, akik soha nem jártak Szatmárnémetibe, a három magyar líceumot leszámítva, mindössze egy vegyes Schiller–Petőfi nevű tanintézet létezik. Tavaly elindult egy kezdeményezés a 10-es általános iskolától, hogy vegye fel a XX. század egyik legnagyobb magyar költőjének, a több éven át Szatmárnémetiben diákoskodó Szilágyi Domokosnak a nevét. A szükséges többségi tantestületi szavazat, majd a városi tanács jóváhagyó beleegyezése is megvolt, döntés mégsem született. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint már csak az iskola igazgatójának kell elküldenie a kérvényt és a jóváhagyásokat a tanfelügyelőséghez. Reszler István, az iskola igazgatója, aki tavaly felkarolta a kezdeményezést, most óvatos, úgy véli, hogy a névváltoztatás „elijesztené” az iskolától a román szülőket, és fennállna annak lehetősége, hogy a tanintézet magyar iskolává válna. Úgy látszik, fél az esetleges „politikai támadástól”. Szatmárnémetiben ötvenezres a magyarság lélekszáma. /(Sike Lajos): Mégsem lesz Szilágyi Domokos iskola? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2005. május 19.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) megalakulása 15. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot szervezett, mely a múlt hét végén kezdődött el Csíkszeredában és Csíkszépvízen. A rendezvényt a Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Temesvárott, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen folytatják. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke elmondta, hogy a csíkszeredai rendezvényen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, és Sagyebó László főosztályvezető. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben üdvözölte a rendezvényt. Bálint-Pataki József, miután Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő üdvözletét tolmácsolta, kijelentette: Szükség van az erdélyi magyar politikában a kereszténydemokrata mozgalomra, illetve a kereszténydemokrata értékrendre. Darvas Kozma József alelnök előadásában a keresztény egyházak véleményét fogalmazta meg a kereszténydemokrácia közéleti hasznáról, Puskás Bálint szenátor az RMKDM-nek a parlamenti munkához való hozzájárulásáról, Koncsag László börtönlelkész arról szólt, hogy „hogyan segítheti a kereszténydemokrácia a rács mögötti és a rácson kívüli lelki raboknak a gyógyulását”. /Mózes Edith: 15 éves a romániai magyar kereszténydemokrácia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2005. május 20.
Május 20-án kezdődik a III. kisebbségi színháztalálkozó Gyergyószentmiklóson. Ez kétévenként ismétlődő esemény. A találkozó lapja a Kollokvium, melynek öt száma jelenik meg a – Gyergyói Kisújság munkatársainak segítségével – a 9 nap alatt. Zsehránszky István hírül adta, ameddig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala lesz a főtámogató, addig a házigazda mindig a fesztivál újraélesztését vállaló Gyergyószentmiklós lesz. Versenydarabot 11-et láthat a közönség, ezenkívül a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, a kolozsvári Színművészeti Tanszék és a marosvásárhelyi Ariel Színház is bemutatkozik. Temesvárról és Nagyszebenből a német, Bukarestből a zsidó színház vesz részt versenydarabbal a romániai magyar színházak mellett, amelyek közül csak a szatmári magyar társulat és a nagyváradi Kis Színház nem utazik Gyergyószentmiklósra. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Kisebbségi Színházak Kollokviuma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
2005. május 20.
A visszacsatoltatott Észak-Erdély politikai, gazdasági és társadalmi változásai 1940-1944 között – ezzel a címmel tart előadást Hámori Péter történész, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem oktatója június 7-én Nagybányán. Hámori Péter a 2002-ben kiadott „Haza a magasban – Magyar nemzetismeret” című, a nyugati világ országaiban, szórványban élő, magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült tankönyvnek is egyik szerzője, amelynek alapján később a www.nemzetismeret.hu interaktív honlap elkészült. Hámori elmondta, hogy az 1940-ben, a második bécsi döntéssel mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi, Trianonban elszakított terület, összesen 2 millió 577 260 lakossal visszatért Magyarországhoz. A 2,5 millió lakos 40%-a román volt. Hámori Péter budapesti és részben romániai levéltárak anyagai alapján mutatja be: mit tudtak, tudhattak a magyar főváros hivatalaiban és minisztériumaiban az itt uralkodó viszonyokról, mit tudtak tenni az élelmiszerhiány felszámolása, a közellátás rendkívül rossz helyzetének, a szociális és közegészségügyi szempontból nemegyszer katasztrofális viszonyok javítása érdekében. Előadásában ki fog térni a gyakran indokolatlanul túlhangsúlyozott kérdésekre is, mint az anyaországi tisztviselők közigazgatás és egyéb állásokba való beözönlésére. Hámori Péter pár éve hasonló témában Érsekújváron, Szlovákiában találkozott ottani magyarokkal, sok idős ember sírt a felindulástól, az emlékektől. A közelmúltban, a Rubicon című folyóirat legújabb számában Kincses Kolozsvár címen Kolozsvár történetével foglalkozott. Egyes magyar történészek később szidták össze a lapot és az ő írását, hogy „túl sérelmi”, amit írt. – Az 1940-44-es évek történetével-helytörténetével alig-alig foglalkoznak kutatók. A román kutatók zömmel a bukaresti minisztériumok irathagyatékával dolgoznak, ami inkább csak a legendák továbbéltetését szolgálja. – Hámori Péter szívesen tartana előadást a magyar kultúra és egyház geneziséről is, arról, hogy Szent István király és közvetlen utódai valóban választottak-e a keleti és nyugati kereszténység és kultúrkör között, avagy ez a választás és szétválás egy hosszabb, elnyújtottabb folyamat eredménye volt? Három éve, Szent István-napon Szatmárnémetiben már beszélt erről. /Dávid Lajos: Tabuk nélkül. Beszélgetés Hámori Péter történésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 20./ Megjelent írása: Trianon után. A megfélemlített Kolozsvár. = Rubicon (Budapest), 2005/2-3. Kincses Kolozsvár.
2005. május 23.
Május 21-én Kolozsváron tartotta a néhány hete jogi személyként bejegyzett Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) első közgyűlését. A kezdeményező Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezetője, Egri István, beszámolójában elhangzott, hogy az MCSZESZ-nek hetvenhét alapító tagja van, ezekhez társult most még tizennégy, tehát 91 tagszervezettel számolnak. A közgyűlés állást foglalt a kisebbségi törvény küszöbön álló elfogadásával kapcsolatban: elítéli azt, hogy ilyen fontos kérdésben előzetesen nem kérték ki a civil szféra véleményét, és nem ért egyet a leendő törvény tartalmával, annak jó néhány pontjával. Az MCSZESZ kilenc tagot választott be az igazgatótanácsba. Elnök: Bodó Barna (Temesvár); alelnökök: Szász Zoltán (Kovászna) és Sándor Krisztina (Kolozsvár); tagok még: Fleisz János (Nagyvárad), Nagy Pál (Székelyudvarhely), Csomós Attila (Marosvásárhely), Héjja Botond (Szatmárnémeti), Kelemen Mária Magdolna (Nagyvárad) és Somogyi Attila (Temesvár). /Ördög I. Béla: Magyar nemkormányzati szervezetek összefogása. Megtartotta első közgyűlését a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Elmarasztalta a kisebbségi törvénytervezetet az MCSZESZ, állásfoglalását eljuttatja az RMDSZ csúcsvezetőségéhez és a kormányhoz. Bodó Barna kifejtette: „Az autonómia zászlaját az RMDSZ 1992–93-ban még magasra emelte, majd a szekrény mélyére rejtette. Ezt azonban a magyar társadalom nem fogadta el, így az érdekszövetség társadalmi nyomásra alkotta meg ezt a törvényt, amelynek sajnos rengeteg hibája van.” /Lázár Lehel: Az RMDSZ eljárása ellen lép fel a civil szféra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2005. május 24.
Kolozsváron a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) a piarista templom felszentelésének 280. évfordulója alkalmával Barokk-napokat rendezett. Hegedűs Enikő művészettörténész vezetésével az érdeklődők meglátogatták a templomot és kriptát. A jezsuiták jelentősége kultúrtörténeti és vallási szempontból témával dr. Balázs Mihály szegedi és dr. Gábor Csilla kolozsvári irodalomtörténész tartott előadást. Fellépett a szatmárnémeti katolikus líceum kórusa, magyar és latin nyelven énekelve, továbbá a KEL színjátszó csoportja, a Passamezzo Historikus Együttes barokk táncai után következett a kolozsvári Transylvania Barokk Együttes zárókoncertje. /Fodor György: Barokk-napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2005. május 30.
Szatmárnémetiben a katolikus iskolaközpont vendége volt Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Böjte Csaba Szent Ferenc példáját idézte fel, aki mindenét megosztotta a szegényekkel. Örült a jó hírnek, mely szerint aláírták a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozásával kapcsolatos rendeletet. Az előzetes megállapodás értelmében, a tanulók az iskolában kapott elméleti oktatást a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett műhelyekben szakmai képzéssel egészítik ki. A Rekecsinben épülő csángó iskolával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy valós igényt elégít ki, hisz máris ismert: az őszön 400-zal többen akarnak Csángóföldön magyarul tanulni, mint a most befejeződő tanévben. Fontosnak tartja, hogy a csángókat érzelmileg is jobban hozzá kapcsolják a magyarsághoz. /(Sike Lajos): „A csángókat érzelmileg is meg kell nyernünk”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2005. május 31.
Kevesen jöttek el VII. Jakabffy Elemér Napok keretében Szatmárnémetiben megrendezett kárpát-medencei konferenciára, melynek fő témája a kisebbségben élő magyarság EU-s felzárkózása volt. Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány volt külügyminisztere megjegyezte, hogy több az előadó, mint a hallgatóság. Szabó Vilmos /MSZP/ államtitkár kifejtette, ha egymás ellen dolgozunk, ha nemzetiekre és nemzetietlenekre osztjuk egymást, akkor nem lesz magyar siker. Kósáné Kovács Magda /MSZP/, az EU parlament képviselője szerint az autonómia nem szerepel az új szereződésben, de az elfogadott elvek alapján az önkormányzatiságnak biztosított jogok alapján építkezni lehet irányába. Vastagh Pál /MSZP/ parlamenti képviselő szerint az EU puszta jelenléte is alakítja életünket. Szólt a kettős állampolgárságról is: korábban nem volt politikai akarat egyik párt részéről sem a magadásra. Jeszenszky Géza véleményét taps fogadta: a magyar kormányoknak az a fölöslegesen óvatoskodó, rossz magatartása, mely szerint az elmúlt években nem könnyített a magyar állampolgárság megadásán, lényegében azt jelenti, hogy támogatták Trianont. /(Sike Lajos): VII. Jakabffy Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./
2005. június 2.
Mint Erdély más városaiban annyi más értékes épületre, a kommunista párt Szatmárnémetiben levő vendégházára a rendszerváltás után a Vatra Romaneasca tette rá kezét. Vasile Mois szenátor később a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének székhelyét is ide telepítette, de a sokszobás villát így sem sikerült belakniuk. Újabb két szervezetet hoztak ide, legalábbis a villa homlokzatára kifüggesztett hatalmas táblák szerint. Az egyik a Bécsi Diktátum által Elűzött Románok Szatmár Megyei Szervezete, a másik az Észak-Erdélyi Holokauszt, 1940–1945 Egyesület. Az év elején (kormányrendeletre) megalakult a Megyei Kulturális Hagyományőrző és Támogató Központ, a megyei tanács úgy döntött, hogy ezt a villát rendelkezésükre bocsátja, meghagyva a Vatrának egy 32 négyzetméteres irodát és az alagsori vendéglőt. Ez testületi döntés volt, az érintettek mégis Szabó István megyei elnököt és az RMDSZ-t okolják a kilakoltatásért, románellenességet emlegetve. Egy volt nomenklaturista, a kommunista párt megyei bizottságának volt titkára, nyílt levelet intézett Szabó Istvánnak, a megyei tanács elnökének és az RMDSZ-nek. Ebben dr. Ioan Corneanu sztálinistának, nacionalista méregkeverőnek, antiszemitának nevezte a címzetteket, mert kiűztek a villából egy zsidó szervezetet. Azonban Décsei Miklós, a szatmári zsidó hitközség vezetője leszögezte, hogy az említett Holokauszt Egyesület nem az övék, s nem vállalnak vele közösséget, mivel azt pártalapon hozták létre. A nyílt levél az 1940-es bécsi döntés „román elűzéseihez” hasonlította a kilakoltatást, valójában az egykori pártvillába a románok helyett nem magyar, hanem egy másik román szervezet költözött. A nyílt levél írója végül a magyarokat és származékait is elátkozta, és ennek helyet adott az Informatia Zilei című lap. A megyei tanács rendes ülésén kiállt a döntés mellett, hiába fellebbezett a Vatra, a román többségű tanács megvédte magyar elnökét. /(Sike Lajos): Kommunista- nagy-romániás támadás. A román többségű megyei tanács megvédte elnökét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2005. június 3.
Szatmárnémetiben Mihai Popan jegyző, hivatalos nevén a titkár a rendszerváltás óta ül székében, mindenféle pártot kiszolgálva. Magyarellenességét kimutatta két éve, amikor Ilyés Gyula alpolgármester rábízott egy hirdetést két jogász pályázattal való alkalmazásával kapcsolatban. Az Ilyés által leadott szövegben szerepelt, hogy az egyik jogásznak ismernie kell a magyar nyelvet, de Popan ezt kihagyta belőle. Most pedig Ilyés Gyula polgármester kiderítette, hogy a polgármesteri hivatalhoz érkezett levelek egy részét Popan elfekteti, fiókjába zárja. Ezért fontos ügyek nem jutottak időben a végrehajtó hatalomhoz. Mindezért jelentős károk érték a várost. Ezután nyilvános megrovásban részesítette a titkárt. Mihai Popan elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem akart nyugdíjba menni. A kormány sürgősségi rendelete viszont a közszolgálatban dolgozó nyugdíjkorhatárukat elértek kötelező nyugdíjaztatásáról rendelkezett, ez Popanra is vonatkozik. /(Sike Lajos): Isten áldásaként jött (a titkár leváltására is) a kormányrendelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
