A színház gazdájának, a megyei tanácsnak semmi köze ahhoz, hogy beadtam a lemondásomat. Az önkormányzat eddig sem szólt bele a színház művészi munkájába, és ezután sem kíván beleszólni – nyilatkozta Lőrincz Ágnes színművésznő, a szatmárnémeti Harag György Társulat igazgatója a lemondásával kapcsolatos hírekre reagálva. Éveken át jó kapcsolata volt a tanáccsal és Szabó István megyei elnökkel. Lőrincz Ágnes rámutatott: a sokak szerint a megengedhetőnél több trágárságot tartalmazó A Senák című produkciójukkal kapcsolatos sajtóvisszhangok sem befolyásolták döntése meghozatalában. Hatévi igazgatósága túl sok időt és energiát vette el tőle, s úgy érzi, hogy ezt művészi, szakmai tevékenysége sínylette meg. /Sike Lajos: Nem A Senák miatt mond le. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2006. február 8.
Szatmárnémetiben a Caritas a törvény által előírt legújabb, bizonyos szociális szolgáltatások esetében EU–standardokat – tíz otthonából elűzött asszony mellé tizennégy tagú kiszolgáló- és fenntartó személyzet, szállodai színvonalú lakhatási körülmények biztosítása – nem tudta teljesíteni, az elmúlt év végén be kellett zárni a városban levő Refugiumot, ahova elűzött anyákat fogadtak be. Azóta a családon belüli erőszak jelenségének Szatmár megyében már volt egy halálos áldozata. Marc Adrian, a Gyermek- és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezetője elmondta, nem vették át az intézményt Caritastól, de nem zárkóznak el az együttműködéstől, legalábbis gyermekvédelmi téren. Több civil szervezet (Caritas, Hans Lindner Alapítvány) szociális szolgáltatásait tervezik – szerződési formában – igénybe venni. /Báthory Éva: Hova menekülnek az elűzött anyák? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 8./
2006. február 10.
A tavaly elhunyt Wielland Ferencre emlékeztek városában, Szatmárnémetiben. Egész nap fáradhatatlanul járta a várost ócska kerékpárján. A Máltai Segélyszolgálat nevében, a gondjaikra bízott négy szegény családdal és e családok összesen 23 gyermekével foglalkozott. A karitatív tevékenységet önzetlenül, szerényen végezte. Wielland Ferenc tavaly augusztus 13-án hunyt el, szülőfalujában, Nagymajtényban temették el, augusztus 17-én. Február 9-én Szatmárnémetiben a Máltai Segélyszolgálat házának egyik termében Thoroczkay Sándor és Pallai Kristóf leleplezték Wielland Ferencr Tarczi István által készített portréját. Jelen voltak az Antall József Baráti Társaság tagjai is. /Farkas Orsolya: Wielland Ferencre emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 10./
2006. február 12.
Szatmárnémetiben Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont ebben az évben immár hatodszor rendezi meg a Vidám Versek Versmondó Versenyét. Idén a szervezők kisiskolás tanulók jelentkezését is várják. Az országos döntőn minden megyéből két kisdiák vehet részt, a versenyzőknek egy tréfás verset kell előadniuk a magyar irodalomból. /Vidám Versek Versmondó Versenye. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 12./
2006. február 14.
A három magyar nyelvű kar beindítását szorgalmazzák nyílt levelükben az erdélyi magyar egyházfők és azon polgármesterek, akiknek városában a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE) kihelyezett tagozatai működnek. Az aláírók tagjai a BBTE bővített szenátusának, amely az intézmény chartája szerint évente kétszer ülésezik, és javaslatokat tehet az egyetem követendő stratégiáját, valamint a helyi közösséggel való viszony jobbá tételét illetően. A levelet Pap Géza református, Adorjáni Dezső evangélikus, Jakubinyi György római katolikus és Szabó Árpád unitárius püspök, továbbá Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely és Székelyudvarhely polgármesterei írták alá. Ebben arra kérik a BBTE vezetőségét, hogy hagyja jóvá a magyar oktatók által kért három magyar kar beindítását – tájékoztatott Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. A múlt héten több magyar oktató is találkozót kért a BBTE vezetésétől a karok kérdésének megtárgyalására, a beszélgetésen azonban az egyetem vezetősége ugyanazt a határozott álláspontot képviselte: az önálló magyar karok létrehozását nem tartják szükségesnek. A magyar oktatók javaslatát az egyetem szenátusa február 20-án tárgyalja, a matematika és informatika karon kialakult helyzettel együtt. Itt a magyar informatika kar létrehozásának javaslatát a kari tanács többszöri előterjesztéskor is elnapolta, ezt Kása Zoltán dékán-helyettes elutasításként értelmezte, és bejelentette a vezető tisztségről való lemondását. Ugyanakkor a kari tanács magyar oktatói is felfüggesztették tevékenységüket a testületben. /Lázár Lehel: Püspökök a magyar karokért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./
2006. február 14.
„Minden békés tiltakozó eszközt igénybe veszünk, hogy templomunkat ténylegesen is visszakapjuk! Ha kell, a nemzetközi közvéleményt is segítségül hívjuk”- mondta Roman Dumitru szatmári román görög katolikus esperes a hét végén Szatmárnémetiben, a főtéri parkban tartott, ökumenikus istentisztelettel egybekötött békés tüntetésen. A rendszerváltás óta, 16 éve folytat békés küzdelmet a szatmári román görög katolikus egyház, hogy visszakapja a belvárosban lévő templomát, amelyet a pártállam az ortodoxoknak adott. A sokéves pereskedés eredményeként már hónapokkal ezelőtt végleges bírósági döntés született, hogy a templom használata őket illeti meg. Ennek ellenére a helyi bírák máig sem rendelték el az ortodoxok kilakoltatását. Tiltakozásul a görög katolikusok a múlt héten mintegy félezren a helyi bíróság elé vonultak, és csendes tüntetéssel követelték a törvény érvényesítését. /Sike Lajos: Szabadtéri mise a templomért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./
2006. február 15.
Négy erdélyi magyar püspök és öt város polgármestere nyílt levélben kérte a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket az önálló magyar karok létrehozásáért. Az aláírók között van Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is, aki általában tartózkodni szokott az ilyen közéleti megnyilvánulásoktól. A levelet kézjegyével ellátta Albert Álmos Sepsiszentgyörgy, Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Pap József Gyergyószentmiklós, Szász Jenő Székelyudvarhely és Török Sándor Kézdivásárhely polgármestere is. Ők mind tagjai a felsőoktatási intézmény bővített szenátusának. A levél szerzői leszögezték: minden helyi, regionális, nemzeti vagy etnikai közösség életképességét az határozza meg, hogy milyen mértékben rendelkezhet saját élete és sorsa felett. Meglepődéssel tapasztalták, hogy az egyetemen megakadályozták az informatika tanszék létrehozását. Minden döntési jogosítvány a román vezetés kezében összpontosul, bizonyítékául annak, hogy a magyar kollégák iránt nincs meg a kellő bizalom. A levél aláírói arra szólították fel az egyetem vezetőségét, hogy tegyen határozott lépéseket a kérelmezett három magyar kar megalakulása érdekében. Kovács Lehel, a BKB alelnöke szerint az egyetem vezetősége ezt a nyílt levelet nem engedte, hogy felolvassák sem a bővített szenátus január 27-i, sem a rendes szenátus január 31-i ülésén. Kovács Lehel beszámolt arról a február eleji megbeszélésről, amelyen az egyetem magyar és román vezetőin kívül a dékánok is részt vettek. Itt megvitatták a 149 magyar oktató aláírásával beterjesztett, a magyar karok létrehozására vonatkozó tervezetet. Kovács szerint az egyetem vezetői arrogánsan és paternalista módon viszonyultak a kérdéshez. /B. T.: Magyar konszenzus, román ellenállás a karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2006. február 16.
„Mi vagyunk Szatmár megye egyetlen önellátó, senki által nem támogatott, de ugyanakkor senkinek nem is tartozó kulturális intézménye” – jelentette ki Szatmárnémetiben Gyüre Lajos, a Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója. Ez a ritka kivétel. Az épület fenntartásához a pénz részben a művelődési ház által szervezett tizenegyféle szakmai tanfolyam látogatottságából folyik be. A Maros megyei Csíkfalva községhez tartozó Búzaháza falu kultúrháza elhanyagolt intézmény. Három éve sorozatosan pályáztak, de nem jutottak pénzhez, nyilatkozta Balogh István csíkfalvi polgármester. A községhez tartozó többi kultúrház mind hasonló cipőben jár: Vadad, Jobbágyfalva, Nyárádszentmárton és Csíkfalva községközpont. Hargita megyében a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza az egyedüli művelődési ház, amely saját bevételeiből fedezi költségeit. A megyében működő közel 125 intézményt a helyi költségvetésekből tartják fenn. /Nullszaldós kultúrház és erdélyi romkörkép. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2006. február 17.
Hirdetéssel munkatársakat toboroz a szatmári vámigazgatóság. A feltételek között idegen nyelvek ismerete is szerepel. A felsorolásban a magyar az ötödik „idegen” nyelv. Amiből arra lehetne következtetni, hogy a Pete-Csengersima vagy a Csanálos -Vállaj határátkelőnél áthaladók a román után leginkább angolul, németül, franciául, spanyolul beszélnek. Még a szatmári, szilágysági, máramarosi románok közül is sokkal többen ismerik a magyar, mint az olasz, francia vagy a német nyelvet. – Az év egyik első helyi kiadványa a megyében egy pazar, színes városismertető. Címe: Satu Mare, amintiri-prezente. Alatta: editie multilingva, vagyis soknyelvű kiadás: román, angol, francia, német. A magyar nincs köztük. Szabad-e közpénzt, benne a szatmári magyar adófizetők igen jelentős pénzét olyan „soknyelvű” kiadványokra adni, amiből a magyar hiányzik? Akár azt is kérdezhetnénk, hogy miért támogatjuk saját kiszorításunkat? – tette fel a kérdést az újságíró. /Sike Lajos: Sokadik nyelv. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2006. február 17.
Barabás István visszautasította, hogy Háy János budapesti író a trágárság meghonosítsa mellett szállt síkra Szatmárnémetiben bemutatott Senák című darabjával. A Senák körüli vita egyetlen tanulsága ez lehet: Erdély magyarsága még nem eléggé érett, felnőtt, modern, fejlett ahhoz, hogy befogadja a pesti beszédpornóexportot. /Barabás István: Fertelmek, ha zengenek. Az erdélyi magyarság még nem áll készen a beszédpornóexport fogadására. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2006. február 26.
Az elmúlt évben a Szent Lázár Lovagrend kiemelkedő támogatásban részesítette a szatmári egyházmegyét és annak könyvtárát. Az egyházmegye könyvtárprojektjét Schmidt Dániel könyvtáros mutatta be. Ebben szerepel a püspökség könyvállományának szakszerű feldolgozása és nyilvánossá tétele a régió olvasói számára, illetve az egyházi iskolakönyvtárak működésének támogatása. Egymás mellett működik a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont könyvtára és az egyházmegyei könyvtár pasztorális célokat szolgáló – jelenleg feldolgozás alatt álló – könyvtárrészlege. A Bibliotheca Laurenziana, a püspöki könyvtár /Szatmárnémeti/ könyvtárprojekt részei még a Nagykárolyban tervezett közösségi könyvtár, az ottani Josephus Calasantius Líceum könyvtára valamint a nagykárolyi piarista és a kaplonyi ferences műemlékkönyvtár is. /Nagy Karolina: Bibliotheca Laurenziana. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 26./
2006. február 27.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy március 11-én a Székelyföldön kívüli részek hasonló nagygyűlést tartanak Szatmárnémetiben, a Láncos templomban. Tőkés László püspök elmondta: az autonómiát nem sajátíthatja ki magának senki, az RMDSZ sem. Ez egy pártokon felül álló, össznemzeti ügy, éppen ezért a világon élő összes magyar és minden párt által támogatható dolog. Tőkés László elmondta, aggasztónak tartja, hogy az RMDSZ elnöke a székelyudvarhelyi nagygyűlés ellen nyilatkozott. Hozzátette: az is fájó, hogy miközben egy autonóm magyar állami egyetem létrehozására törekszenek, a magyar kormány szóvivője, illetve államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánynak nincs álláspontja a kolozsvári Bolyai Egyetem tárgyában. Tőkés László úgy véli, Erdélyben minden magyar autonómiabarát, de oly mértékű a magyarság manipulálása, a társadalom lefizetése, megfélemlítése, hogy nagyon nehezen tud felszínre törni az őszinte politikai akarat, a nemzeti érdek. /Az EMNT is nagygyűlést szervez március 11-én. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./
2006. március 6.
Illyés Izabella, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium magyar szakos tanára azok közé tartozik, akik sokat tettek és tesznek az ifjúság kulturális neveléséért. Ő volt a megálmodója és főszervezője az 1991-ben megrendezett és eddig 14 kiadást megért Hogy jusson vers mindenkinek elnevezésű szavalóversenynek, majd az 1997-ben lebonyolított kisvárosi középiskolás versmondók műhelytáborának. Ugyancsak az ő kezdeményezésére és szervezésében 1997 szeptemberében tartották meg Székelykeresztúron a Romániai Magyar Versért Egyesület alakuló ülését. A 2005-ben megrendezett, József Attila életművét bemutató Kozmosz éneke elnevezésű nemzetközi vetélkedőn a díjazottak között volt. Illyés Izabella újabban egy olyan irodalmi verseny gazdája és irányítója, amely az interneten keresztül zajlik. Minden évben egy olyan magyar alkotó munkásságát elemzik, akivel az iskolában kevesebbet foglalkoznak. Idén Kosztolányira esett a választás. A versenyt az interneten hirdették meg. A vetélkedőre 33 tanuló jelentkezett: a szatmári Hám János Katolikus Gimnáziumból, a nagykárolyi líceumból, a nagykárolyi Németh László Gimnáziumból, a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskolából, az ugyancsak udvarhelyi református gimnáziumból, Székelykeresztúrról /az unitárius gimnáziumból és az Orbán Balázs Gimnáziumból/, továbbá magyarországiak is voltak. A hatfordulós versenyből eddig négy fordulót tartottak, az ötödik forduló március 12-én és 13-án lesz. /László Miklós: „Egy másért” internetes irodalmi vetélkedő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 6./
2006. március 11.
Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár észak–erdélyi körútja során Szatmárnémetiben találkozott a megye és a város, valamint a környezetvédelmi ügynökség vezetőivel, majd sajtóértekezleten ismertette észrevételeit. Elégedetten nyilatkozott az ISPA projekt keretén belül finanszírozott munkálatok menetéről, amelynek során Szatmárnémeti víz–és csatornahálózatának teljes felújítása megtörténik. Szabó István, a Megyei Tanács elnöke megköszönte Korodi Attila államtitkár közbenjárását a megyei hulladéktároló finanszírozásának támogatása érdekében. /Márkus Mónika: Környezetvédelmi államtitkár Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 11./
2006. március 11.
A Marosvásárhelyen zajló interetnikai fesztivál alkalmából főiskolai hallgatók az erdélyi kisebbségi színházakat vették számba. Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi magyar színházi társulat. Jelenleg repertoárszínházként működik, Tompa Gábor vezetésével. Az előadások nagy részét szinkronfordítással a román közönség is megtekintheti. A Temesvári Csiky Gergely Állami Színház egy épületben működik a román és német nyelvű színházzal, valamint a Román Operával. A magyar társulatnak néhány hete új igazgatója van Szász Enikő személyében. A színháznak két játéktere is van, nyáron pedig a Ferencesek Udvara nyújt lehetőséget a szabadtéri előadásokra. A színészet Nagyváradon is régi hagyományokra tekint vissza. Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon, melynek hatása mind a mai napig érződik. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatát Meleg Vilmos vezeti. A Szatmárnémeti Északi Színháznak két társulata van: a román társulat és a Harag György Társulat, a magyar, az utóbbinak Lőrincz Ágnes az igazgatója. A színházhoz tartozik még egy 100 férőhelyes stúdióterem is. A Harag György Társulat az elmúlt években nagyon sok fiatal színészt szerződtetett. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. 1987-től román tagozat is működik. 1992-ben a két tagozat különvált, s a Tamási Áron Állami Magyar Színház és az Andrei Muresanu nevét viselő román nyelvű színház közös székhelyen ugyan, de jogi és költségvetési szempontból egymástól független művészeti intézményként működik. 1998-tól a színház neve Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, azóta Bocsárdi László vezeti a magyar társulatot. A csíkszeredai székhelyű Csíki Játékszín 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit, Parászka Miklós vezetésével. A Csíki Játékszín befogadó színházként is tevékenykedik, így olykor Csíkszeredában több társulat előadását lehet megnézni, mint más erdélyi városokban, de nem csupán egyszeri alkalommal, hanem előadás-sorozatokban. 2004. március 4-én nyitották meg stúdiószínházi termüket, a Hunyadi László színművészről elnevezett kamaratermet. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az erdélyi magyar színházak nem hagyományos törekvéseket képviselő társulata, az egyetlen, amely hangsúlyozottan alternatív színházi programmal tevékenykedik. 1984–1990 között amatőr kísérleti színházként működött, Bocsárdi László vezetésével; 1990. szeptember 1-jétől kapott intézményesített formát Figura Stúdió Színház néven. Jelenleg Béres László az igazgató. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – mint a városi művelődési ház hivatásos tagozata – az önkormányzat támogatásával 1998. november 6-án tartotta színházmegnyitó előadását, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az önálló jogi státusz elérésének érdekében több lépést is tettek, eddig g eredménytelenül. Repertoárszínházként (népszínházi hagyományokat követnek) működik, de kísérleti jellegű előadásoknak is helyet ad. Romániában működik két német nyelvű hivatásos társulat és egy zsidó színház. 1876-ban Jászvárosban (Iasi) Avram Goldfaden művész és író a saját társulatával bemutatott előadásaival a világ első hivatásos zsidó színházának alapjait fektette le. A második világháború után 1948-ban a bukaresti Zsidó Színház állami intézmény lett. Az Állami Zsidó Színház számos nemzetközi turnén vett részt, ugyanakkor szervezője a jiddis nyelvű színházak fesztiváljának (1991, 1996, 2000). Az erdélyi szász kultúra a temesvári és a nagyszebeni német társulatoknak köszönhetően jelen van a színházi életben is. A Temesvári Állami Német Színházat 1953-ban hozták létre és a mai napig működik. Nagyszebenben 1788-ban épül fel Dél-kelet-Európa első kőszínháza, amelyben német nyelvű előadásokat tartottak. A kommunizmus idején több évig nem hangozhatott el német szó a nagyszebeni színpadon, azután 1956-tól folyamatosan dolgozik a Radu Stanca Színház német társulata. 1992-től Temesváron, 1997-től Nagyszebenben képeznek német nyelvű. /Turoczki Emese, Madaras Orsolya, Kádár-Dombi Katalin és Papp Ida Júlia, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói: Színházak, társulatok.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2006. március 11.
Március 10-én kezdődött Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium által szervezett iskolahét. A rendezvénysorozaton részt vesznek az ajkai, sárospataki, csurgói, miskolci, szolnoki és dunakeszi testvériskolák küldöttségei. Gergely György igazgató elmondta. lesznek vetélkedők, informatika verseny, iskolatörténeti vetélkedő és a tudományos dolgozatok versenye, továbbá szavalóverseny és az irodalmi levelezőverseny utolsó két fordulója, melyen a vendéglátókon kívül nagybányai, nagykárolyi, szatmárnémeti, székelyudvarhelyi, brassói és sárospataki középiskolák diákjai is részt vesznek. A csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola Nagy István Napokat tart. Kiállítás nyílik a diákok munkáiból, a diákkórus-fesztivál mellett zenekari hangverseny-sorozat is lesz. /Iskolanapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./
2006. március 13.
A romániai magyar közösség feltétlen autonómiaigényét fogalmazta meg az a két dokumentum, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) március 11-én Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartott ünnepi közgyűlésén fogadtak el. Az Erdélyi Memorandum a belső önrendelkezés különböző formáinak törvény általi biztosítását és az önálló állami magyar egyetem létrehozását szorgalmazta Romániában. Az Erdélyi Petícióban pedig a résztvevők ismételten megerősítették a romániai magyarság autonómiaigényét. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az EMNT elnöke a „pártpolitikán felül álló, széles körű összefogás jegyében” hirdette meg ezt az összejövetelt. Partium és Erdély képviseleti alapon összehívott szatmárnémeti nagygyűlése arra hivatott, hogy újabb lendületet adjon az autonómia-küzdelemnek, szerencsésen egészítve ki a székelyudvarhelyi március 15-i nagygyűlést – állt Tőkés felhívásában. Tőkés László emlékeztetett rá, erről a helyszínről indult útjára 2003. február 1-jén a szerinte előzőleg eltérített autonómia-mozgalom.. „Kisebbségi létünkben az autonómia egyet jelent a szabadsággal” – állapította meg Tőkés. Sipos Miklós református esperes összefoglalta, mit szeretne elérni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Elsősorban felelős minisztériumot Bukarestben, amely a kisebbségek sorsát megfelelően kezelné. Felelős minisztériumot szorgalmaz Budapesten is, amely – mint az esperes fogalmazott – nem kötelezettségből, hanem elhivatottságból vállalja fel a szétszórt nemzet sorsát. Az EMNT a törvény előtti egyenlőség mellett foglal állást, akárcsak az Európai Unió mellett, amely elősegítheti a magyar nemzet egységét, a lelkek összetartozását. Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a rendezvény díszvendége arról beszélt, hogy jelenleg az országokat elválasztó határok jelentősége egyre csökken, de a különböző nemzetekhez tartozók még most sem rendelkeznek minden lehetőséggel. A szónok szerint az autonómia csak a romániai magyarság egészének az összefogásával valósulhat meg. /EMNT-ünnepség Szatmáron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Tőkés László kifejtette: „Erdélyben az asszimilációs politika folyományaként sok helyen felszámolták a magyar többséget, az autonómia megállítaná ezt a folyamatot.” A közgyűlés idején szokatlan biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A közelben csendőrök járőröztek, a mellékutcákban pedig páncélozott kocsikban rohamrendőrök álltak készenlétben. Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor felszólalásában külön köszönte, hogy az EMNT az ő meghívásával is alkalmat adott az együttgondolkodásra, mert csak az egység útja járható. /Sike Lajos: Veretes szavak a Láncosban – EMNT-autonómiaülés Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2006. március 13.
Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2006. március 15.
A román „demokrácia” bevett gyakorlatára, a többség erőszakos (lincselésre is kész) jogára hozott fel példát Lászlóffy Csaba. „A legszebb ortodox templom volt!” – hangzott Ioan Socolan ortodox esperes érvelése Szatmárnémetiben, amelyiket valójában a kommunista terror vett el 1947-ben a szintén román görög katolikus hívektől. A televízió helyszíni közvetítést adott: az üvöltöző ortodox hívek, élükön Socolan pópával, aki tizenöt ortodox társával – a képernyő felvillantotta többször is a Vatra Romaneasca egyesület székházát – körülfogták a templomot a Szatmárra meghívott görög katolikus püspök miséje alatt. Békés gyülekezet, mentegette őket a riporter előtt a megye prefektusa, de elismerte, hogy a görög katolikusok törvényes végzés és pereskedés árán kapták vissza végre tizenöt év után saját templomukat. Egyszer csak felhangzanak ismételten, kórusban, a gyűlölködő, fenyegető kiáltások: „Sunteti niste huni!” Kik a barbárok? A „szeparatisták”! A „hunok”! Marosvásárhelyen 1990-es tavaszán is ezt kiáltozták. Csak a szereplők mások, különben semmi sem változott… /Lászlóffy Csaba: Csak szőrmentén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2006. március 15.
Március idusa mindenképp ünnepnek termett. Az eszme napjainkban is csodákra képes, ezrek és ezrek vonulnak fel mellette, ellene. Az emberek nem félnek, pedig lenne mitől. Véres és fekete márciusok borzalma, százezres ellentüntetések riogatása, minden van, de derű, biztonságérzet is, írta Sylvester Lajos. A kulcsszó az autonómia. Ezt Szatmárnémetiben, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ülésén így foglalták össze: ,,Területi autonómiát a tömbmagyarság számára, sajátos jogállású önkormányzatokat a többségében magyarok lakta települések közigazgatására, illetve kulturális – személyi elvű – autonómiát a kisebbségben élő magyar közösségek számára.” Ugyancsak ott foglalták memorandumba a ,,A magyarság egységes nemzeti közösség a Kárpát-medencében, bár a történelem fordulatai eredményeképpen ma több országnak vagyunk állampolgárai. A Magyarország határain kívül élő magyar közösségek elengedhetetlen joga az anyaország és a nemzetrészek közötti kapcsolatokat fenntartani és sajátos közjogi viszonyt kialakítani. Ezen viszony legmagasabb formája az állandó magyarországi lakhelyet nem feltételező magyar állampolgárság, melynek közösségi igénye egyértelműen több ízben is megfogalmazódott.” Állami magyar egyetem – intézményi önállóság címmel a harmadik, legégetőbb kérdéscsoport került napirendre. A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének egyik munkatársa, Vizi Balázs arra figyelmeztetett: ,,a gond inkább az, hogy nincs egységes politikai stratégia a határon túli magyar közösségekben, amely következetesen felépítené, hogy milyen feltételeket próbálnak szabni a többségi politikai elitnek, illetve hogy milyen lépéseket tennének, ha a politikai elit nem teljesíti ezeket a követeléseiket. Igazából az tűnik elő, hogy a belső rivalizálások áldozata az, hogy ilyen stratégia kialakuljon”. /Sylvester Lajos: Az ünnep méltósága – méltóságunk ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./
2006. március 16.
Március 15-én Szatmárnémetiben az RMDSZ és a MIK szervezett megemlékezést a Petőfi–szobornál. Imát mondott Schönberger Jenő megyés püspök, valamint Sipos Miklós esperes. Az ünnepi beszédet Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke tartotta. Diákok az alkalomhoz illő verseket szavaltak, majd az RMDSZ tisztségviselői, civil szervezetek, egyházak és magánszemélyek helyezték el a kegyelet koszorúit Petőfi szobránál. Az ünneplés a színházban folytatódott, melynek nyitányaként a Fátyol Rudolf által vezetett Consonantia együttes Bartók–műveket játszott. Ez alkalommal adták át a Szent–Györgyi Albert Emlékportrét, amelynek idei kitüntetettje Fazekas Lóránd. Az RMDSZ nevében Nagy Zsolt miniszter beszélt, az ünnepi szónok pedig Szabó István, a megyei tanács elnöke volt. A Hám János, a Református Gimnázium és Kölcsey diákjaiból álló csoport megemlékező műsort mutatott be. /Ünnepségek Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 16./
2006. március 17.
Megjelent „A múltat be kell vallani” című kötet, szerkesztői, Muhi Csilla történész és Várady Lajos egyházmegyei levéltáros a Szatmári Püspöki és Káptalani Levéltár dokumentumaiból válogatták össze a két és félszáz oldalnyi szöveget kitevő dokumentumokat. A második világháború harci eseményeit követően a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye egész területe megszenvedte a szovjet és a román csapatok bevonulását/jelenlétét, atrocitásait, majd az internálásokat, deportálásokat. Dr. Scheffler János megyés püspök arra kérte papjait, számoljanak be a háború okozta anyagi és lelki károkról. Számos jelentés meg is érkezett. Az események forrásanyagát képezik még a helyi plébánosok tollából származó visszaemlékezések. Szatmárnémeti eseményeit Dr. Czumbel Lajos kitűnő stílusú írásából lehet megismerni. /Bura László: A második világháború helyi eseményeiről. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 17./
2006. március 18.
Párbeszédre és összefogásra szólította fel a romániai magyar közélet képviselőit Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Az EMNT elnökeként aláírt felhívásában Tőkés László történelmi, bel- és külpolitikai körülményekre, valamint a múlt heti szatmárnémeti nagygyűlésen és a március 15-i Székely Nagygyűlésen ,,kinyilvánított általános közakaratra” hivatkozva párbeszédre és összefogásra szólította fel a romániai magyar politikai, polgári és egyházi élet közképviseleteit és vezető képviselőit. Ennek célja az erdélyi magyar közösség önrendelkezésének, háromszintű autonómiaformáinak kivívása. A felhívás többek között Traian Basescu államfő székelyudvarhelyi látogatására utalva hangoztatja: az államelnök konstruktív példát mutat arra nézve, hogy akikkel ő ,,újfajta párbeszédet” folytat, azokat az RMDSZ vezetői is elfogadhatják tárgyalópartnereiknek. (MTI–L.) /Tőkés László párbeszédre és összefogásra szólít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./
2006. március 18.
2006 két nagy zeneszerző születési évfordulójának esztendeje. Mozart 250 éve jött a világra Salzburgban, Bartók 125 éve született Nagyszentmiklóson. A két jelentős jubileum köré szerveződő nemzetközi rendezvénysorozat kiemelkedő magyarországi eseménye a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériája 1992-től bekapcsolódott a fesztivál programjába, s annak hivatalos részvevőjévé vált, azóta gondoskodik arról, hogy az erdélyi képzőművészek minden alkalommal jelen lehessenek a fesztiválon. Az idén a két zeneszerző személyiségét, életművét választották a kiállítás témájául. A galériavezető Kulcsár Edit felhívást tett közzé a tárlaton való részvételre. Március 21-én a budapesti Vármegye Galériában lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitója. A tárlatot Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző nyitja meg. Közreműködik a marosvásárhelyi, jelenleg Székesfehérváron élő szobrász, Székely János Jenő. A kiállítók nagyobbik hányada vásárhelyi alkotó, de Kolozsvárt, Csíkszeredát, Szatmárnémetit, Aradot, Tordát, Szászsebest, Máréfalvát, Diószént, Székelykevét is képviselik munkák a jubileumi rendezvényen. /(nk): Mozart és Bartók az erdélyi művészetben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
2006. március 20.
Párbeszédre és összefogásra szólította fel a romániai közélet képviselőit Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a múlt heti szatmárnémeti nagygyűlésen és a március 15-i székely nagygyűlésen „kinyilvánított általános közakaratra” hivatkozva. Ennek célja a felhívás szerint az erdélyi magyar közösség önrendelkezésének, háromszintű autonómiaformáinak kivívása. A felhívás hangoztatta: az államelnök konstruktív példát mutat arra nézve, hogy akikkel ő – az ország első közjogi méltósága – „újfajta párbeszédet” folytat, azokat az RMDSZ vezetői is elfogadhatják tárgyalópartnereiknek. /Párbeszédet sürget Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2006. március 21.
Templomot építenének Szatmárnémeti történelmi központjában az ortodoxok, miként ezt Kolozsvárt, Gyulafehérvárt, Aradon és máshol tették. Nem tűrhető tovább, hogy a várost továbbra is a magyar történelmi egyházak templomai uralják. Ráadásul olyan patinás műemléképületekkel, mint a klasszicista székesegyház, a neogótikus Kálvária templom, a neobarokk Láncos, vagy az eklektikus Zárda templom. Az ortodoxok rengeteg huzavona után az elmúlt hetekben bírósági végrehajtóval visszaadták a görög katolikusoknak a régi rendszerben tőlük elvett Mihály és Gábor arkangyalok templomát. S bár alig 50 méterre innen van egy ortodox templom, a „kiszorultak” mégsem azt választották, hanem egy közeli udvart. Annak ellenére, hogy Szatmárnémetiben jelenleg hat új ortodox templom épül, ők játsszák az áldozatot, a kitaszítottat. Most őket kell kárpótolni, méghozzá úgy, hogy a közelben, vagyis a főtéri parkban építhessenek templomot. A korábban elfogadott városrendezési terv szerint a történelmi városközpont műemlékjellege miatt védett, ahová semmiféle indokkal nem emelhetnek új épületeket. Másfél év múlva helyhatósági választás lesz, mindent elkövetnek majd, hogy a magyar polgármestert és a magyar többségű tanácsot leváltsák Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Elkezdődött. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
2006. március 23.
A Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója Díjat az idén két magyar írónak: az erdélyi Kovács András Ferencnek (KAF), és a magyarországi Szilágyi Ákosnak adományozták. Kovács András Ferencnek Marosvásárhelyre való hazaérkezése után nyilatkozott. Az Új Magyar Szó felvetésére, hogy a magyarországi sajtó bizonyos díjakat a politikához, politikai szimpátiákhoz kötött, Kovács András Ferenc leszögezte, politikamentes díjról van szó. Olyanok kapták meg elsőként, mint Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső. Kovács András Ferenc /sz. Szatmárnémeti. 1959. júl. 17,/ költő, műfordító, a marosvásárhelyi Látó versrovatának szerkesztője. Díjai: a Romániai Írószövetség debüt-díja 1983, Déry Tibor-díj 1992, ARTISJUS-díj 1994, a Romániai Írószövetség díja 1993, Füst Milán-díj 1994, Alföld-díj 1995, József Attila-díj 1996, a Soros Alapítvány Ady Endre díja 1996, Kortárs-díj 1996, Tiszatáj-díj 1998, a Jelenkor Kiadó Könyvdíja 2000, Palládium-díj 2003. /Lokodi Imre: Politikamentes grádics. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2006. március 24.
Többnyire közgazdasági szakokkal bővül az idén a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar nyelvű oktatási kínálata. Nagy László, a BBTE rektor-helyettese elmondta: a Közgazdaságtudományi Kar nappali tagozatán menedzsment szak indul Kolozsváron. Ugyanezen a karon távoktatás formájában pénzügy és bank szak indul magyarul Segesváron, Nagyszalontán és Szatmárnémetiben egyaránt. A menedzsmentet távoktatás formájában Szatmárnémetiben is el lehet majd sajátítani. Kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságát szintén Segesváron, az élelmiszeripari gazdaságot pedig Sepsiszentgyörgyön lehet távoktatásos tagozaton magyarul tanulni. Emellett tanító- és óvónőképző pedagógiai szak indul Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen és Nagyenyeden. Az egyetem egyéb szakokon is létrehozna magyar csoportokat, de ezeket az oktatási minisztérium egyelőre nem akkreditálta. /B. T.: Főleg a távoktatásban bővült a BBTE magyar kínálata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
2006. március 27.
Március 25-én, szombaton a LiterArt Magyartanárok Egyesülete illetve a Dariu Pop Általános Iskola közös rendezésében első alkalommal került sor a Diákszínjátszó Fesztiválra Szatmárnémetiben, amelyen tíz csapatban 160 diák vett részt a megye általános iskoláiból. A versenyzők mindegyike emléklappal, illetve ajándékcsomagokkal távozott. /Farkas Orsolya: Az első Diákszínjátszó Fesztivál Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 27./
2006. március 28.
Szatmárnémetiben nemrég a XV. alkalommal megrendezett Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyen szinte a teljes kárpát-medencei magyarság képviseltette magát. Olsvai Imre népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének főmunkatársa, zsűri elnöke kifejtette, hogy tiszta, kiérlelt színvonalat látott, mindenki közössége, tájegysége dalainak legjavából hozott. Legyen sok dalkör, táncház, dalos találkozó, s akkor „a népdal ismét nemzetélesztő erő lehet”, állapította meg. Erdélyben jobb az előadásmód, tisztább a stílus, a hangszeres zene és a tánckultúra együttélése harmonikusabb. Mindez példa kell hogy legyen az egész magyarság számára. /Sike Lajos: „A népdal nemzetélesztő erő lehet” Szatmári beszélgetés Olsvai Imre budapesti népzenekutatóval= Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
