A Romániai Máltai Segélyszolgálat Szatmárnémetiben levő helyi szervezetének ifjúsági csoportja közel 130 gyermekkel foglalkozik hetente, ők a segélyszervezet által támogatott családok tagjai. Sok esetben egyik gyermek hozza a másikat, ugyanolyan társadalmi kategóriából. A foglalkozásokat a Szent József Gyermek- és Ifjúsági Központban tartják, a római katolikus püspökség jóvoltából. A foglakozások egy evangéliumi rész felolvasásával kezdődnek, aztán elbeszélgetnek a gyerekekkel. A gyermekek rajzolnak, játszanak, a számítógéppel ismerkednek. Az önkéntes fiatalok kimossák a gyermekek szennyes ruháit. Közös kirándulást is szerveztek. Karikás Enikő Nevetni, hinni, segíteni minden nap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 31./
2006. március 31.
Március 30-án megnyílt Kovács Emil Lajos Nagybánya CX című festészeti tárlata Szatmárnémetiben A megnyitón Podolyák Vilmos és Tent Aurel festőművész méltatta az 1967-ben született, pályája során szobrászattal is foglalkozó művészt. Másodszor is elnökévé választotta Szekernyés János műkritikust a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének közgyűlése. A szakmai és közönségsikert aratott marosvásárhelyi rövidfilmfesztivál filmjeiből mutatott be válogatást március 30-án a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet filmklubja. /Kultúr hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31/
2006. április 3.
Civilek a médiában címmel tartott évi közgyűlést a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Szatmárnémetiben március 31.–április 2. között. A mintegy 1300 romániai magyar újságíró közül körülbelül 300-at tagjaként átfogó testület megvitatta, és elfogadta Ambrus Attila elnök, Csép Sándor audiovizuális alelnök, Szűcs László írott sajtó alelnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök tevékenységi és pénzügyi beszámolóját, valamint a MÚRE 2006-os tevékenységi tervét és költségvetését. A közgyűlésen bejelentette Ágopcsa Mariann, a MÚRE Becsületbíróságának (BB) az elnöke, hogy tartós akadályoztatás miatt nem tudja ellátni többet tisztségét, ezért a BB alapszabálya szerint az egyik alelnököt, Vincze Lórántot jelölték ki az elnöki feladatok ellátására. /Balló Áron: Újságíróink Szatmárnémetiben – Civilek a médiában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ Elhangzott Ambrus Attila MÚRE-elnöknek a márciusi napi- és hetilapokról készített tükre, László Edit összefoglalója a közszolgálati rádió civil fórumairól és Simonffy Katalin vetítéssel illusztrált előadása Civil fórum az RTV magyar adásában címmel. A civil szervezetekkel kapcsolatban első helyen kapcsolattartási hiányosságok kaptak nagy teret – mindkét oldalról kölcsönösen elhangoztak elvárások, nem egyszer vádak is. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) igazgatója és Csáki Rozália, az Alapítvány Civil Fórum című kiadványának a főszerkesztője az egyik részről, a jelenlévő újságírók, rádió- és tévériporterek a másik részről vetettek fel gyakran ellentmondásba torkolló igényeket. A végkövetkeztetés az volt, miszerint a sajtó nyitott az egyenlő partnerek szintjén történő együttműködésre. /Kiss Károly: A másik fejével gondolkodni. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./
2006. április 4.
A magyar Országos Mentőszolgálat (OMSZ) újabb 15, a mentésből már kivont, de üzemképes Mercedes 210 típusú mentőautót adományozott Erdélynek. A kocsikat Püspökladányban az egészségügyi miniszter jelenlétében vették át az aradi népegészségügyi szolgálat és a szatmárnémeti mentőszolgálat képviselői. Az átadáson Rácz Jenő egészségügyi miniszter emlékeztetett rá, hogy korábban Magyarország Svédországtól és Németországtól kapott hasonló segítséget, amikor a rendkívül elavult gépparkját nem tudta lecserélni. /OMSZ-adomány Erdélynek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4
2006. április 5.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem a Szatmár Megyei Tanfelügyelőséggel közös továbbképzési programot szervez májusban, illetve júniusban, a megyében tanító magyar óvónők és tanítók, továbbá magyar nyelv és irodalomszakos tanárok számára. A felkészítők hét végeken lesznek. Ez a pedagógusoknak a hagyományos ötévenkénti kötelező továbbképzését jelenti. Ilyen jellegű képzések mintegy tizenöt éve nem voltak Szatmár megyében. Más szakokból ezeket a magyar nyelvű képzéseket Kolozsváron tartják. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közzé tette a 2006-os felvételi menetrendjét, és a helyek számát. Az egyetem szatmári kirendeltségén a tanítóképző kar nappali képzésben kapott 20 térítésmentes helyet, 30 tandíjköteles helyet, illetve 50 tandíjköteles helyet a távoktatásban. Ezek magyar nyelvűek. Ezeken kívül van egy ún. kiegészítő képzés azok számára, akik korábban hároméves főiskolát végeztek. Ezen képzésre a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kirendeltségének tanítóképző kara 80 helyet kapott, román-magyar képzéssel, tájékoztatott Végh Balázs Béla főiskolai adjunktus. /Farkas Orsolya: Májusban továbbképzések indulnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 5./
2006. április 7.
„Ha a sakál énekel, a pacsirta üvölt” című nagysikerű pódiumesttel vendégszerepel Budapesten Kovács Éva színművésznő, a Harag György Társulat tagja /Szatmárnémeti/ és Boér Ferenc színművész, a kolozsvári színház tagja. A következő időszakban több magyarországi meghívásnak is eleget tesznek. /Művészeink Budapesten. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 7./
2006. április 7.
A Romániai Máltai Segélyszolgálat szatmárnémeti kirendeltsége 1997-ben alakult – tájékoztatott Pallai Kristóf. A nehéz anyagi körülmények között élő családok, akik segítséget kérnek, a szervezet nyilvántartásába kerülnek. Az ilyen családok kéthavonta élelmiszercsomagot kapnak, a családok taglétszámától függően. Évente 2-3 alkalommal ruhacsomagot is juttatnak a nélkülözőknek. A kapcsolatot a családokkal, önkénteseink tartják, akik rendszeresen látogatják őket. Az ifjúsági csoport 100-130 gyermekkel foglalkozik rendszeresen. Amit a szervezet adományként kap, azt tudja szétosztani. A helyi Caritas szervezettel közös akciókat is szerveznek. /Karikás Enikő: „Szervezetünk tevékenysége lelkes, a másikért tenni akaró emberekre alapul”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 7./
2006. április 10.
Lezajlott a magyarországi országgyűlési választások első fordulója, a kisebbségi sorban élő magyarok ismét szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy nekünk mely oldal győzelme jelent többet? Az egyik oldal nem igazán szeret bennünket, a másik talán jobban. Azonban a politika az érdekek mentén artikulálódik. A mindenkori hatalmon levőkkel kell jó viszonyt kialakítani, szögezte le Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap főszerkesztője. Hozzátette: nekünk kell megtalálnunk azokat az utakat–módokat, amelyek segítségével érzékennyé, vagy érzékenyebbé tehetjük az anyaország kormányzatát a mi ügyünk iránt. /Veres István: A győztessel kell jóban lennünk. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 10./
2006. április 10.
Tizenöt éves a Német Demokrata Fórum szatmárnémeti alapítványa, a Sathmarer Stiftung. Induláskor, meg a következő években összesen 1,3 millió eurót, illetve ennek megfelelő márkát kapott az alapítvány Németországtól. Ebből a pénzből 15 év alatt 650 kisvállalkozót segítettek, ami a gyakorlatban ötezer új munkahely létrehozásában öltött testet. Az említett 1,3 millió euróból, pályázati úton, 3-tól 5 éves futamidejű kamatmentes kölcsönöket adnak a kisvállalkozóknak. A visszafizetett kölcsönökből 200 ezer eurót tudnak ismét kihelyezni a sikeres pályázóknak. /Sike Lajos: Német eurómillió a diaszpóráért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2006. április 10.
Húsvét üzenetét tolmácsolta az egész múlt hét folyamán Szatmárnémetiben, a Szamos–negyedi református templomban Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi református püspök. A megjelentek a püspök köteteiből is vásárolhattak. Ezek között voltak a következők: Isten ösvényein, a Heidelbergi Káté gyakorlati magyarázata; Fény a rácsokon, börtönévek vallomása; A szépség titka, prédikációk; Gyülekezetépítés; A börtönből a püspökségig; Harangszó az elsüllyedt világból; Templomküszöb, valamint Csiha Kálmánné kötete: Légy csendes szívvel. /Karikás Enikő: Húsvéti üzenet. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 10./
2006. április 11.
„Most már nem csak az adott országok kormányzatai, de a civil szervezetek is felügyelnek rá, hogy gondozottabb legyen az élővizek környezete” – mondta Márk Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) szatmári osztályának elnöke a hét végén azon a szatmárnémeti találkozón, amelyen öt ország érintett civil szervezetei mutatták be – egy európai uniós környezetvédelmi pályázat nyomán létrejött – együttműködésük eredményeit. Az öt ország civil szervezeteiből létrejött Folyókoalíció az önkormányzatok mellett az iskolákat és a gazdasági egységeket is igyekszik bevonni az élővizek környezetének gondozásába. Az EKE a Túr mentén 10 önkormányzat összefogásával létesítette az ECO-TÚR kistérségi egyesületet, melynek tevékenysége kiterjed nem csak a folyó völgyének karbantartására és a természeti értékek védelmére, de a mezőgazdasági hulladékok összegyűjtésére és komposztálással való hasznosítására is. /Sike Lajos: Civil koalíció a folyókért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2006. április 11.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete idei közgyűlésének apropóján egy szakmai tanácskozást is szerveztek Szatmárnémetiben, ahol a civil szervezetek és a sajtó viszonya került terítékre. Romániában kétezer körül mozog csak a magyar érdekeltségű civil szervezetek száma. A civil szervezetek szeretnének munkájukról tájékoztatást adni. Azonban a sajtó meghatározó része piaci szereplő, ennélfogva olyan témákkal kell foglalkoznia, amelyek minél többeket érdekelhetnek. Ezért kevés mód van a nonprofit civil szervezetek ismertetésére. A civil szféra képviselői között megjelent Fleisz János is, ezúttal nem csupán mint a Bihari és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, hanem mint történész-publicista is, bemutatta Az erdélyi magyar sajtó története 1890-1940 című, nemrég megjelent könyvét. A tanácskozáson megjelent többek között Makkai János, a Népújság, Veres István, a Szatmári Magyar Hírlap és Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője. /Civil szervezetek és a sajtó. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 11./
2006. április 19.
Április 18-án Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter tizenhárom romániai megye vezetőjével tanácskozott a Tisza vízgyűjtő-medence hosszú távú és fenntartható fejlődéséről. A miniszter felhívta a figyelmet a társfinanszírozási lehetőségekre. A projekt összértéke 340 millió euró. Ebben a folyamatban több ország érdekelt. Ez év februárjában Szatmárnémetiben találkozott a négy ország – Szlovákia, Ukrajna, Magyarország és Románia – képviselője. Július végéig a tizenhárom megyének – közöttük Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy és Fehér megye – hatékony területrendezési tervet kell készítenie. Fontos, hogy az igénybe vehető EU-pénzalapok mellett a kormány és a megyék is részt vállaljanak a finanszírozásban. /Nagy-Hintós Diana: A Tisza vízgyűjtő-medence fejlesztésében Belső-Erdély is érdekelt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2006. április 20.
„Magyar lobbival” vádolt Szatmárnémetiben George Vulturescu megyei művelődési igazgató. Etnikai megkülönböztetés érte a többséget, a románokat, amikor a megyei tanács nem szavazta meg a Poesis által igényelt 50 ezer lej támogatást” – nyilatkozta George Vulturescu költő, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója. Valójában a jelentős román (párt)többséggel rendelkező megyei tanács szavazta le a tervezetet, nem „a magyarok”. „Magukra vessenek azok, akik ellenőrizhetetlen dolgokra kértek pénzt, vagy elvetették a sulykot, és olyan összeget igényeltek, amivel eleve nem lehetett egyetérteni. Ilyen túlzás a Poesis félmilliárdja is” – kommentálta a botrányt Muzsnay Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke. „George Vulturescu költőként megengedheti magának, hogy az olyan román népszokások ünnepét, mint az avasi Simbra Oiilor vagy a bükkvidéki folklórfesztivál »multikulturális rendezvénynek« nevezze, de művelődési igazgatóként már aligha. Legyünk komolyak, ezek célja a többségi és nem a kisebbségi kultúra támogatása!” – méltatlankodott Muzsnay. Megkérdezték Vulturescu igazgatót, hogy intézményénél hány magyar dolgozik. Egy a tíz-tizenkét alkalmazottból, ez elenyésző Szatmár megye 35 vagy Szatmárnémeti 39 százaléknyi magyar lakosságához képest. Arra a kérdésre, hogy az igazgatóság évi költségvetéséből mennyit fordítanak a magyar lakosság művelődésére, legalább 40 százalékot jelölt meg. Mikor arra kérték, hogy nevezzen meg néhány támogatást, ígérte: ennek majd utánanéz. /Sike Lajos: Etnikai diszkrimináció? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2006. április 20.
„A bihariak pénze maradjon Biharban”, „Hol van az útadó?”, „Diszkriminálnak, mert kisebbségben vagyunk” – ilyen és hasonló feliratú transzparensekkel vonultak ki április 19-én a Nagyváradot Szatmárnémetivel összekötő 19-es számú országútra az érmelléki gépkocsivezetők. Több helyen veszteglő autósorral hívták fel a figyelmet a Bihar megyei utak siralmas állapotára. Azt szeretnénk, hogy az illetékesek jobban figyeljenek a Bihar megyei utak állapotára, mert nálunk vannak a legrosszabb utak az országban – mondta Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor, a tiltakozó akció egyik szervezője. A mintegy 64 ezer lakosú, többségében magyarlakta kistérség polgármesterei egy hatpontos beadványt is aláírtak, melyet a prefektúrán keresztül eljuttatnak a bukaresti illetékesekhez. Az érmelléki gépkocsivezetők felháborodását az váltotta ki, hogy a 19-es országút régóta ígért korszerűsítését jövőre halasztották az illetékesek. Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök elmondta: Borbély László minisztert látogatásakor „az összes gödörbe bevitte”, mégsem kaptak pénzt útjavításra. /Pap Melinda: Érmellékiek a gödrök között. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
2006. április 21.
Negyedik alkalommal adja át Varga Attila, az Identitas Alapítvány /Szatmárnémeti/ elnöke az Identitas díjat, amelyet azok a személyek kapják meg, akik a legtöbbet tettek a helyi magyar közösség kulturális fejlődéséért. Ebben az évben Fejér Kálmán kapja meg a díjat. Fejér Kálmán nemcsak az utóbbi 16 évben kifejtett munkásságáért, hanem az azt megelőző években folyamatosan és önzetlenül folytatott tevékenységéért kapja a kitüntetést. Csirák Csaba, a megye kulturális életének másik kiemelkedő személyisége kifejtette: Fejér Kálmán a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán zenepedagógia szakon szerzett oklevelet. A szatmárnémeti zeneiskola tanára volt, már nyugdíjas. Több mint egy évtizeden át kamarakórust vezetett. Népzenét gyűjtött Szatmár megye falvaiban, zenepedagógiai szakmunkákat írt, több népdalfeldolgozása is megjelent. Szatmárnémetiben 1973–1983 között az Iparosotthonban működő táncház a romániai táncház mozgalom egyik legjobban működő intézményesített változata volt. 1991-től a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny szakirányítója. A Romániai Magyar Dalosszövetség alelnökeként, majd területi népzenei irányítóként számos szakmai továbbképzőt, kórusfesztivált, fúvószenekari karmester tanfolyamot szervezett, vezetett. /B. I.: Fejér Kálmán kitüntetése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./
2006. április 27.
A Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesülettel (VFE), közösen, olyan képzési programot állított össze a „Határ menti befektetés–ösztönzés” című projekt keretében Szabolcs–Szatmár–Bereg és Szatmár megye kistérségi menedzserei, gazdaságfejlesztéssel, területfejlesztéssel és befektetés–ösztönzéssel foglalkozó szakemberei számára, mely nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatiasságra. Veres Kupán Enikő, az egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, a képzésen a résztvevők a gyakorlatban is jól hasznosítható naprakész ismereteket szerezhetnek. /(princz): Képzést hirdet a VFE. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 27./
2006. április 28.
A Civitas Alapítvány által kezdeményezett képzést a határ menti nonprofit szervezetek számára április 27-én kezdték el a Szatmárnémeti Ifjúsági Tábor területén. A kétnapos képzés célja és témája a határ menti együttműködés, melynek trénere Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi irodájának regionális igazgatója. A román-magyar, határon átnyúló szervezetek fő előcsatlakozási alapjai a magyar Interreg III és a román Phare CBC voltak. A találkozón ifjúsági, egyházi szervezetek és kulturális egyesületek képviselői jelentek meg, most pedig Temes, Bihar és Szatmár megyék önkormányzati képviselőit is várják. /Szappanos Andrea: Interreg III – Phare CBC projekt-generálás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 28./
2006. április 28.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió a Partiumban turnézik Moliere vígjátékával, a Scapin furfangjaival és Wilhelm Hauff Orros, a törpe gyermekelőadással. Szatmárnémetiben május 5-én lépnek fel. /Vendégségben a Figura Stúdió. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 28./
2006. április 28.
Váratlanul elhunyt 65. életévében Balogh Géza /sz. Királydaróc, 1942. márc. 6./ nyugalmazott tanár. Történelem szakos tanári oklevelet szerzett az egyetemen. 1996–ban került a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumba, 1998–tól nyugdíjaztatásáig aligazgató volt. Szorgalmazta a nemzeti történelem tanítását is. Levéltárakban kutatott, előadásokat tartott, tanulmányokat közölt. Szatmár és vidéke a reformáció századában címen tartott előadása most jelent meg A kálvinizmus és a magyar kultúra című kötetben. 2004-ben jelent meg Élő hagyományaink – Tanulmányok a Szatmárnémeti Református Főgimnázium múltjáról című munkája. Kutatásának eredménye a Szeles András: A szathmári tiszt. tractus ekklésiáinak históriája című terjedelmes munka, melynek előszavát és magyarázó jegyzeteit ő írta. /Bura László: Elhunyt Balogh Géza. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 28./
2006. május 2.
A szatmári béke aláírásának évfordulóján ismét a Rákóczi–szabadságharcra emlékeztek április 29-én a majtényi síkon lévő emlékműnél. A rendezvény főszervezője, az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád köszöntötte a megjelenteket, majd Mózes Árpád evangélikus püspök, Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere és Kónya László főtanfelügyelő–helyettes mondott beszédet. Az ünnepséget koszorúzás zárta. /(fi): Rákóczi–megemlékezés a majtényi síkon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 2./
2006. május 2.
Április 29-én Szatmárnémetiben először találkoztak tankönyvszerzők és magyar irodalom szakos tanárok. Csutak Judit és Bara Katalin tankönyvszerzők válaszoltak szatmári kollégáik kérdéseire. Az irodalomtanárok véleménye az általuk, jelenleg használt irodalom tankönyvekről: nehezen elsajátítható a benne foglalt tananyag. A szerzők szerint nem elsajátíthatatlan az általuk szerkesztett tankönyv. /Karikás Enikő: Nem könnyű, de nem is elsajátíthatatlan. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 2./
2006. május 3.
Erdei Róbert és Turós Lóránd egy évvel ezelőtt Szatmárnémetiben indították el a City Rádiót, Szatmárnémeti első magyar nyelvű kereskedelmi rádióját. Mostantól már Nagykárolyban is sugároz a City Rádió, a 93,8 FM-en. A hét végén tartandó nagyszabású születésnapi ünnepséget tartanak, május 6-án pedig Érdekvédelem és reklámpiac címmel Szatmárnémetiben konferenciát szerveznek az audiovizuális erdélyi médiumok tulajdonosaival és munkatársaival. Erdei Róbert tulajdonos a rádió kommunikációs igazgatója rámutatott, egyre több a magyar nyelvű adó, de alig tudnak egymásról. /Gergely Edit: City Rádió: szülinap és találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2006. május 8.
Május 5–én kezdődtek meg a hagyománnyá vált Kölcsey Napok Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. A kétnapos rendezvénysorozaton a diákok részt vehettek több bajnokságon, illetve diákszínjátszó fesztiválon. /Farkas Orsolya: Eseménydús Kölcsey Napok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 8./
2006. május 8.
Május 5-én Szatmárnémetiben vendégszerepelt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Moliére–előadással, a Scapin furfangjaival. Akik eljöttek, az idei évad egyik legsikeresebb színpadi produkcióját láthatták. Scapin a Jászai–díjas Szabó Tibor volt, a rendező a társulatvezető, Béres László. /Báthory Éva: Scapin magánya – itt és most. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 8./
2006. május 9.
Tizenöt éves a Nagy István-Gáspárik Attila népszerű kabarépáros. A szatmárnémeti City Rádió egyéves születésnapja alkalmából rendezett ünnepségek keretében a duó a Szakszervezetek Művelődési Házát megtöltő ezerfőnyi közönségnek az általuk művelt közéleti humorból válogatott. /Sike Lajos: Kokojzás kabaré Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2006. május 10.
„Az imádság erejével próbálunk hatni a magyar egyetem létrehozásáért” – mondta Adorjáni Dezső evangélikus püspök a május 9-i ökumenikus imaest kapcsán. Kolozsváron az imaestet a fiatalokkal zsúfolásig megtelt evangélikus templomban rendezték. Más erdélyi városokban is hasonló imaestet tartottak. Ökumenikus imaest-láncot tartottak Erdély több településén. Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon a templomok harangjai este 6 órára hívták templomba azokat, akik a magyar egyetemért akarnak fohászkodni. Nagyenyeden, Temesváron, Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Székelyhídon 7 órakor kezdődtek a közös imák. Kolozsváron az imaesten részt vett Adorjáni Dezső evangélikus, Papp Géza református, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Jakab Gábor római katolikus esperes is Az ökumenikus imaest ötlete a fiataloké volt. /Debreczeni Hajnal: Ökumenikus imaest a magyar egyetemért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2006. május 12.
Hiánypótló a Balázs Sándor egyetemi tanár válogatásában megjelent Jakabffy Elemér Kisebbségi sorskérdések /Kriterion Könyvkiadó, 2005/ című kötete gazdag jegyzetanyaggal, előszóként pályafelmérő tanulmánnyal. A 125 éve született Jakabffy Elemér műveiből legutóbb, ugyancsak Balázs Sándor gondozásában, 1993-ban a Téka-sorozatban jelent meg szerény válogatás, majd két évre rá a Szatmárnémetiben elindított Jakabffy Napok eredményeként Lugosi üzenet címmel monografikus elemzés a politikus és lapszerkesztő máig is legismertebb tevékenységéről: az európai hírű Magyar Kisebbség folyóiratról. A most újra megjelent Jakabffy-szövegek a szerző 1918 előtt és a két világháború között írt legértékesebb tanulmányaiból adnak válogatást. A válogatás tartalmazza a kordokumentumokként is olvasható A magyar államhatalom utolsó hónapjai Krassó–Szörény megyében, A románok hazánkban és a román királyságban és a Krassó–Szörény vármegye története különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre című, forrásértékű tanulmányokat. /Válogatott Jakabffy-írások. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 12./
2006. május 15.
Május 13–14–én Szatmárnémetiben megtartották a Jakabffy Elemér kisebbségpolitikai napokat. „Első hallásra talán úgy tűnhet, hogy az autonómia és az integráció kizárja egymást, számunkra viszont a kettő közt nemhogy nincs ellentét, de nagyon is összefüggnek egymással” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes előadásában. A két világháború közti neves erdélyi kisebbségi politikusra rangos előadók emlékeztek születésének 125. évfordulóján. „A rendszerváltáskor azt hittük, hogy a szomszédos országok új politikusai nem zárkóznak el a nemzetiségek autonómiájától. Lám, legtöbben szembefordultak vele, amihez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy az EU sem következetes a nemzetiségi gondok megoldásában. Ennek ellenére folytatni kell a párbeszédet, minden lehetséges fórumon következetesen kiállni az autonómiáért” – mondta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter, aki kitért a kisebbségben élő magyarság összefogásának, együttes fellépésének szükségességére is. Törzsök Erika budapesti szociológus szerint a problémák súlyosságának egyik oka, hogy miközben Magyarország egyre nyitottabbá válik, a kisebbségben élő magyar közösségek mind zártabbak lesznek. „Korszerű kisebbségi politikára, közösen kidolgozott hosszú távú stratégiára van szükség, s akkor az EU-ban is jobban érvényesíthetjük a kisebbségvédelmet” – hangsúlyozta Törzsök Erika, a HTMH volt elnöke. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató, Kötő József, Pomogáts Béla és más előadók szerint is elérkezett a kisebbségi politika újragondolásának ideje. A két napos rendezvénysorozat keretében emléktáblát avattak a néhai parlamenti képviselő egykori lakóházán, illetve síremlékét is megkoszorúzták Szatmáron. Lugoson, Jakabffy Elemér szülővárosában Kisebbségi törvények Jakabffytól napjainkig címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést. A lugosi Jakabffy Napokat a Balázs Sándor szerkesztette Kisebbségi sorskérdések című Jakabffy-kötet bemutatója és H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatójának előadása zárta. /Sike Lajos: Jakabffytól napjainkig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Komlós Attila, a HTMH új elnöke mondta el a megnyitó beszédet. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató Az Országos Magyar Párt nemzetpolitikai programja és a párhuzamos kisebbségpolitikai stratégiák a két világháború között címmel tartott előadást. Arról sorolt példákat, hogy egy életképes nemzet bármilyen csapás után „újra termeli magát”. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Göncz László szlovéniai történész, valamint Deák Ernő bécsi kutató arról beszéltek, hogyan működik náluk a magyar kisebbség jogainak védelme. Szekernyés János temesvári helytörténész a bánsági magyarság történetéről beszélt. Bakk Miklós lugosi tudományos kutató Az RMDSZ és a román politikai rendszer címen tartott előadásában választ adott a nap folyamán addig nyitva maradt kérdésekre. Mindezzel párhuzamosan az épület földszinti termében Tamás Edit sárospataki történész, Székely István kolozsvári lapszerkesztő, Kereskényi Sándor közíró, Bottoni Stefano bolognai és Novák Zoltán Csaba marosvásárhelyi tudományos kutatók tartottak előadást a kisebbségpolitika különböző vetületeiről. /Báthory Éva: Jakabffy Napok – nyolcadszor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 15./
2006. május 15.
Véget értek a tizedik alkalommal megrendezett Hám János Napok Szatmárnémetiben. Május 12-én volt az ünnepélyes megnyitó a Székesegyházban és a Hám János Iskolaközpontban. A megnyitón jelen volt Schönberger Jenő megyés püspök és dr. Bura László, az iskola igazgatója, is. A programok színesek, változatosak voltak, vetélkedők zajlottak. Ádámkó István, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont szerint a Hám János Napok kimagaslóan sikerültek. /Farkas Orsolya: Véget értek a Hám János Napok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 15./
