Nyíregyházán rendezték meg a Jedlik Ányos országos fizikaversenyt a Kárpát–medence diákjai számára, melyen a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ tanulói ismét szép sikereket értek el. A sikereket tetézve, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulója, Ferenc Endre egy oxfordi tanulmányutat nyert. Mindennek a főszponzora Szendrei Péter, egy debreceni fogorvos, pilóta. /(farkas): Legjobbak között vannak a Kölcsey diákjai. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 17./
2006. május 18.
Erdély a hadak útján címmel kiállítás nyílt Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A tárlaton az első és második világháborúban szolgált magyar, német, orosz és román katonák használati tárgyait, öltözékeit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás anyaga egy 17 éves marosvásárhelyi diák, Benkő József magángyűjteményének része. A megnyitón bemutatták az újonnan elkészített 1942-es váradi térképet is, melyhez utcanévjegyzék is tartozik. Csomortány István, az 1942-es térkép készítője elmondta: az eredeti, nagyon rossz állapotban volt, s a rengeteg utca, rajzolnivaló miatt több száz órányi munkára volt szükség a térkép újbóli elkészítéséhez. A térképhez tartozik egy, a város lakosságával kapcsolatos statisztikai adatokat tartalmazó tájékoztatófüzet s egy utcanévjegyzék is. Azért készítette el ezt a térképet, hogy az elfeledett, régi magyar utcanevek újra bekerüljenek a köztudatba. Szeretnének sorozatot indítani, s ily módon elkészíteni Kolozsvár, Marosvásárhely és Szatmárnémeti térképét is. /Tóth Hajnal: Sorsokról mesélő emléktárgyak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 18./
2006. május 19.
Nagyváradon a Festum Varadinum kiemelt rendezvényeként kezdődött el a Limes – I. Határ menti könyvfesztivál. A nagyváradi rendezvénysorozat átível a határon. „Mi régióban gondolkodunk, határon átívelő régióban, s a tőlünk nyugatra lévő területtel képzeljük el a közös jövőt” – fogalmazott Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Alapítvány elnöke. A könyvfesztivál széles, Kolozsvártól Szolnokig, Szatmárnémetitől Szegedig terjedő területet ölel fel, az itteni könyvkiadóknak teremt bemutatkozási lehetőséget. Derzsi Ákos főszervező, az Europrint Könyvkiadó /Nagyvárad/ tulajdonosa szerint hiánypótló rendezvény, ugyanis Belső-Erdélyhez képest itt a könyvkiadás hadilábon áll. A május 18-i megnyitón Konrád György magyarországi író volt a meghívott. Szűcs László költő a Nagyváradi Ady Társaság képviseletében elmondta: az alkotó a Bihar térség, Berettyóújfalu szülöttje. A kiadók bemutatkozása mellett számos könyvbemutatót is tartanak. Bemutatkozik a debreceni Bárka folyóirat, május 21-én vasárnap lesz a Várad folyóirat irodalmi riport- és négysoros pályázatának kiértékelőjére. A fesztiválon a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos hallgatóinak könyvgrafika- és plakátkiállítását, és az Ady Endre Sajtókollégium diákjainak sajtófotó-kiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. /Pap Melinda: Limes és Várad Bárkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2006. május 19.
Tizenöt éve alakult újra a Szatmárnémeti Református Gimnázium. Szilágyi Éva tanárnő, a Református Gimnázium igazgatója elmondta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1991–ben újraindította a Szatmárnémeti Református Gimnáziumot is. A gimnázium újraindításának gondolata Ligeti László egyházmegyei főgondnoktól származik, ő adta be a hivatalos kérvényt a gimnázium beindítására. Azután évről évre nőtt az osztályok száma. Épületük egyelőre nem volt, délutáni oktatásra kényszerültek. A két kilencedik osztályt a Kölcsey Ferenc Líceum fogadta be. Az 1992–1993-as tanévben már három kilencedik osztály indult, így összesen az öt osztályban százötvenegy tanuló tanult. 1997–ben az évek óta húzódó ígérgetések után az egyház és a helyi RMDSZ-szervezet közbenjárására a gimnázium megkapta az egykori Zárda – volt fiúbentlakás – épületét. Az épületet át kellett alakítani, hogy igazi otthont teremtsenek az oktató–nevelő munkának. A véndiákok segítettek. A gyülekezetekkel felvették a kapcsolatot. A gimnázium hagyományaihoz híven, nyitottak más felekezetek irányába is. Jelenleg a gimnáziumban általános iskolai tagozat, továbbá a líceum nappali és esti tagozata, továbbá egy posztliceális, könyvviteli képesítést nyújtó tagozat működik. A gimnáziumnak ma ötszázötven diákja van és harminctagú a tantestület, akik közül tizenheten címzetes tanárok, a többi helyettesítő, illetve óraadó minőségben dolgozik. Valamennyi tanerő szakképesített. A kiváló képességű tanulókkal külön foglalkozásnak, gyakorolják a tehetséggondozást. Jól működő ösztöndíjrendszert dolgoztak ki. Jól felszerelt könyvtárat is sikerült létrehozniuk. A tizenötezer kötetes állomány mintegy kilencven százaléka egyéni adományokból származik. /Mandula Tibor: Tizenöt éve alakult újra a Szatmárnémeti Református Gimnázium. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 19./
2006. május 22.
Május 19-én Az 1956–os forradalom és Erdély művelődési élete címmel rendezte meg a már hagyománnyá vált Páskándi Géza–megemlékezést és az 56–os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából esedékes tanácskozást Szatmárnémetiben az EMKE, a helyi Kölcsey Kör, valamint a Páskándi Géza Baráti Társaság. Muzsnay Árpád EMKE–alelnök és Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatójának megnyitó beszédei után Gál Elemér jelenleg Egerben élő tanár és közíró vallott az 56–os forradalom szatmári „kárvallott szemlélőiről”, Páskándi Gézáról őrzött személyes emlékeit is beleszőve. Láng Gusztáv erre az alkalomra Szombathelyről hazalátogató egyetemi tanár Az erkölcsi ellenzék címen tartott előadást. Egyfajta nyelvi cinkosság alakult ki, melynek következtében Páskándi Géza, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Pusztai János, Bodor Ádám, Sütő András írásaiban saját hétköznapjainak igazságaiból sokkal többet látott meg az akkori, mint a mai olvasó, fejtette ki Láng Gusztáv. Dávid Gyula tanácskozásvezető szerint minden nemzedék megszenvedi a saját élettapasztalatait, kevesen lévén képesek az előttük járókénak tanulságait leszűrni, ennek ellenére a harmincas éveiben járó Balázs Imre József kolozsvári adjunktus Pályakezdő prózaírók emberképe az 1956 körüli időszakban című előadásában lényegében az előtte szóló gondolatait fejtegette tovább. Péter Miklós kolozsvári egyetemi docens, egykori 56–os elítélt börtönévei alatt és azóta írt verseit olvasta fel. Bikfalvy György tasnádi könyvkereskedő politikai elítéltként Páskándi Gézához kötődő emlékeiről, börtönélményeiről vallott. Koczka György temesvári újságíró – egykor szintén Páskándi rabtársa – Van, amin nevetni kéne címmel a forradalmat követő korszak abszurd ellentmondásaira emlékezett. Beszélt az elítéltek megsemmisítésének szándékát nyíltan hangoztató pribékekről, akiknek mostani nyugdíjuk is sokszorosa egykori áldozataik jövedelmének. Mózes Árpád nagykárolyi ny. evangélikus püspök a magyarországi eseményeket követő önfeledt örömről, valamint az ezért elszenvedett megtorlásokról beszélt. Csiha Kálmán ny. református püspök Téli méhek balladája című lírai vallomásában az 56–os erdélyi értelmiségét a kaptár népének túlélését ezer veszély és viszontagság között biztosító „téli méhekhez” hasonlította, akiket végül megöl az annyira várt tavasz. A „börtönbe zárt Erdélyről” szólt Péter Miklós és Dávid Gyula is, és azoknak a talán még nehezebb életéről, akik kint maradtak. Dávid Gyula összefoglalójában párhuzamot vont az 1848–as és 1956–os forradalmak jelentősége és utólagos megítélése között. Az utóbbi résztvevői és hozzátartozóik még most is félnek a megtorlástól. /Báthory Éva: Páskándi–megemlékezés – másként. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./
2006. május 22.
A református gimnáziumok újraalakulásának 15. évfordulója alkalmából, a Szatmárnémeti Református Gimnázium május 20-21-én diákkonferenciát szervezett. A találkozón részt vettek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, a kézdivásárhelyi, a kolozsvári, a zilahi, a váradi, a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi és a házigazda Református Gimnázium pedagógusai, diákjai. Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője köszöntötte a megjelenteket. A találkozó első felében a véndiákok kaptak szót, s felelevenítették diákkori éveikhez fűződő emlékeiket. Katona Sándor véndiák, később a Református Gimnázium tanára készülő könyvéből olvasott fel részleteket, a református iskola falai között eltöltött diákévekről. A diákok tudományos dolgozatukban bemutatták iskolájuk történetét; a hétköznapokról és ünnepi pillanatairól készült rövidfilmet, valamint különböző riportokat iskolájuk tanulóival, véndiákjaival. A diákok által készített munkákat közös kiadványban jelentetik meg, az iskolák életéről készült rövidfilmekből pedig közös bemutató filmet szerkesztenek a találkozó rendezői. /Karikás Enikő: Romániai református gimnáziumok találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./
2006. május 25.
Május 24-én mutatta be Szatmárnémetiben a helyi Harag György Színtársulat bábos tagozata az Árgyélus Királyfi és Tündérszép Ilona történetéből mai óvodások és kisiskolások képzeletvilágához alakított bábjátékot. Ritter Szilvia díszletei és bábfigurái csupán jelzik mindazt, amibe a fantáziának kell életet lehelnie. Nagy Kopeczky Kálmán Veszprémben végzett, fiatal sepsiszentgyörgyi rendező büszke rá, hogy kilenc éve náluk alakult meg az első nagyszínházi bábtagozat. /Báthory Éva: Árgyélus királyfi, Tündérszép Ilona. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 25./
2006. május 26.
Szatmárnémetiben a Szent István Kör május 25-i ülésén Benedek Gyula statisztikus a népességcsökkenés okairól és az asszimiláció statisztikai megközelítéséről beszélt. /A Szent István Kör tegnapi előadása. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 26./
2006. május 29.
Hosszú idő után először lépett fel Szatmárnémetiben a debreceni Csokonai Színház társulata. A színház zsúfolásig megtelt nagytermében Sütő András Káin és Ábelét adták elő nagy sikerrel. A drámát az innen áttelepült Miske László rendezte. /B. É.: A debreceni Csokonai Színház vendégjátéka. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 29./
2006. május 29.
Május 27-én Szatmárnémetiben Paula Mare, a megyei tanács alelnöke átnyújtotta a testület által adományozott ez évi okleveleket és díjakat. A magyar díjazottak Czintos József színművész, Fejér Kálmán népzenekutató, valamint dr. Bauer Béla gyermekgyógyász. /A Szatmár Megyei Tanács kitüntetettjei. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 29./
2006. május 30.
Egyre több külföldi befektető jelenik meg nemcsak a központi, bukaresti napilapok, hanem a vidéki, főleg erdélyi kiadványok piacán is. A Vorarlsbergben székelő Eugen Rus tulajdonában levő Inform Media-csoport jogelődjei révén már majdnem másfél évtizede van jelen Romániában, öt évvel ezelőtt vásárolta első romániai napilapjait: a nagyváradi Bihari Naplót és Jurnal Bihoreant. A három nagy példányszámú kelet-magyarországi napilapot (Hajdú-Bihari Napló, Kelet-Magyarország, Észak-Magyarország) kiadó sajtóvállalat fokozatosan terjeszkedve mostanra elérte, hogy hat napilapot birtokoljon, amelyek együttesen auditált terjesztett példányszáma meghaladja a 84 ezret. A két nagyváradi napilapon kívül az Inform Media egy magyar nyelvű (Szatmári Friss Újság) és három román napilapot jelentet meg. A Krónika napilapnál is megváltozott a tulajdonosi szerkezet, a Krónika Kiadóvállalat többségi részvényeit birtokló magyarországi Hungarom Médiában lépett színre új tulajdonos. A Krónika az Épszer-Vegyépszer-birodalmat irányító kolozsvári származású magyarországi üzletember, Nagy Elek – Méhes György író fia – érdekeltségévé vált. A Krónika egyelőre nem adott felvilágosítást, a kiadóvállalat vezetését elvállaló Kovács Ferenc azt közölte: amint a folyamatban levő átalakulások lezárulnak, sajtóértekezleten válaszolnak majd a kérdésekre. /Átalakulóban az erdélyi napilappiac. A kolozsvári Krónika tulajdonosi szerkezetében is változás ment végbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
2006. május 30.
Páskándi Gézára emlékezve ötödik alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Mi nékem az igazság? című tanácskozást. A gimnázium igazgatója, Muhi Miklós köszöntötte a megjelenteket. Megnyitó beszédet Muzsnay Árpád, a találkozó szervezője mondott. Balázs Imre egyetemi adjunktus előadása után a Szombathelyen élő Láng Gusztáv elemezte a költő első verseskötetét, a Piros madár címűt. Koczka György temesvári dramaturg a költővel való barátságát és börtönélményeit idézte föl. Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök az ötvenhatos eseményekről meg a rájuk következő megtorlásokról emlékezett meg. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök az életről mint isteni rendelésről beszélt. A rendezvény a költő szülőfalujában, Szatmárhegyen folytatódott a Páskándi-emléktáblánál. /Bikfalvy György: Páskándira emlékeztek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./
2006. május 31.
Május 30-án tanácskoztak Aradon az Arad megyei magyar gazdák képviselői magyarországi agrárszakemberekkel, hasznos tanácsokat kapván az Európai Unióba való belépés utáni teendőkkel kapcsolatban. Kocsik József, az RMGE Arad megyei szervezetének elnöke közölte, mintegy 70 gazda érkezett a megyéből. A magyarországi minisztérium és az Új Kézfogás Közalapítvány közös “Gazdaképzés a Kárpát-medencében” elnevezésű programja keretében agrárszakemberek Erdély, a Vajdaság, Kárpátalja és Horvátország magyarlakta vidékein nyújtanak felvilágosítást a gazdák képviselőinek. Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Szatmárnémeti, Máramarossziget és Bors után az RMGE aradi szervezete megyénkben is megszervezte a hasznos találkozót. A magyarországi szakemberek hasznos, praktikus tanácsokkal jöttek Aradra. /Sinka Pál: Magyarországi gazdák tanácsai romániai kollégáknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./
2006. június 1.
Május 31-én mutatta be sajtótájékoztatóján Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere „A szatmárnémeti közoktatás fehér könyve” című kiadványt, kiadta a Szatmárnémeti Pedagógusok Háza a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal támogatásával, három nyelven: angolul, magyarul és románul. Ebben bemutatják a város egész oktatási rendszerét, az óvodáktól kezdve egész az egyetemi hálózatig, a román, magyar és német tagozatokról, a diákok és pedagógusok létszámáról stb. A könyv előszavát Szász Piroska, a Tanügyiek Háza igazgatója írta. /M. M.: Megjelent a közoktatás fehér könyve. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 1./
2006. június 2.
Miske László rendezésében állította színre a debreceni Csokonai Színház Sütő András Káin és Ábel című drámáját, melyet szatmárnémeti és nagykárolyi fellépések után a Nagybányán, a Városi Színházban is bemutattak. Miske László sok erdélyi vagy Erdélyből elszármazott színészt választott munkatársul e darabhoz. Az Arabellát alakító színésznő, Vencz Stella a szatmárnémeti Harag György Társulat tagja, Éva megtestesítője, Sebők Klára pedig Kolozsvárról indult, de jelenleg szabadúszó, és Budapesten él. Káin és Ábel újvidéki (Cservenák Miklós és Révész Béla). /Farkas E. Zoltán: Káin és Ábel erdélyi színészekkel. Sütő András-drámával turnézik a debreceni színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2006. június 5.
Mintegy 400 ezer ember gyűlt össze június 2-án, a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. Az ünnepi szentmise előtt P. Pál Leó, a Szent Istvánról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte a zarándokokat. „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – fogalmazta meg az idei búcsú célját Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye elöljárója, idézve a Kis-Somlyó hegyén található Szálvátor-kápolnán olvasható feliratot. Az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállás megszüntetésére buzdított az ünnepi liturgia szónoka, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszédében. Jakubinyi érsek köszöntötte a határon túli és a helyi zarándokokat, a keresztényeket és minden érdeklődőt, aki eljött erre a magasztos eseményre. Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói nemzeti zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte a csíksomlyói Mária-kegyhely jelentőségét, méltatva, hogy mit jelentett a történelem folyamán a Mária-tisztelet a magyarság, ezen belül a székelység számára. Mint mondta, a székely nép sokszor megtapasztalta imái meghallgatását, mikor „győzelmet és békét esdett”. Külön kitért arra, hogy veszélyben van a család intézménye, a házasság szentsége. Tragikusnak nevezte, hogy sok családban már „nem kell a gyermek”, s hogy az eutanázia révén többen szabadulni akarnak a betegektől és az öregektől. „Az ember Isten akar lenni Isten helyett” – mondta a szónok, hozzáfűzve, hogy közben „szétesik a család, elfogy a nemzet”. „Jönnek új népek, általunk megvetettek, de akik szeretik a gyermeket és megkapják az Istentől a jövőt” – fűzte hozzá a püspök. Majnek Antal hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére van esély a megmaradásra, ha a hit szilárd sziklájára építjük ezt a jövőt, ha hűségesek maradunk az egyházhoz és mindent alárendelünk az evangélium tanításainak. A politika kisebbségbe kényszerítette a határon túli magyarságot – mondta a szónok, aki szerint a megoldás nem a politikában, hanem e nemzeti közösség lelkében rejlik. Véleménye szerint „nagy bajban van” a nemzet, de hozzáfűzte, hogy a jövőre reménységgel kell gondolni. A nemzet megújulását a püspök abban látja, hogy a magyarok rendet tesznek önmagukban és egymáshoz fűződő kapcsolataikban. Szerinte véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Egységet az összmagyarságon belül! Közel félmillió résztvevő a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Nem riasztotta el az esős időjárás a hét végén a Csíksomlyóra érkezett több százezer zarándokot. A csíkszeredai járhatatlan utak megpróbáltatásokat okoztak. Több tízezren vágtak neki gyalog a zarándoklatnak – egyes környékbeli hívek, mint például a gyergyóalfalusiak vagy gyimesközéplokiak „keresztaljával”, vagyis a templomi zászlókkal, kereszttel felvezetett zarándokcsoporttal gyalogosan teszik meg a mintegy hatvan kilométeres távolságot. Az utóbbi években a magyarországi testvértelepülésekről érkezett zarándokok is az itteni falvak keresztaljáihoz csatlakoznak. Idén Belső-Ázsiából hárman zarándokoltak el a pünkösdi búcsúra, ujgurok. Évente jönnek Kanadából, Új-Zélandról, valamint Európa több országából. A szertartást követően Majnek Antal püspök a lapnak nyilatkozva azért adott hálát Istennek, hogy eljöhetett Csíksomlyóra, és hogy az utóbbi napok rossz időjárása ellenére egy csepp eső sem esett a szentmise alatt. „Ez sem véletlen, hiszen az Úristen nagyon figyelmes” – mondta az egyházi vezető. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke évente elzarándokol Csíksomlyóra. „Nagy várakozásokkal jöttem idén is, mint minden évben – mondta az akadémikus -, és úgy megyek haza, hogy csodálatos pillanatokat élhettem át, mert magyarokat láttam érkezni a világ minden tájáról. Valami összeforrasztott minket, ez pedig a magyarság érzete, és ettől nagyon boldog vagyok.” /Mihály László: Pünkösd rózsafüzérrel, esőkabáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Tavaly húsvétkor indították útjára első ízben Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, amely stafétaként járta körbe a Kárpát-medencét, hogy pünkösdszombatjára Csíksomlyóra érkezzen. Idén nagypénteken, a tihanyi Golgotán kettévált a feltámadási jelvény útja: egyik északnak, másik délnek indult, hogy szív alakban járják körbe a magyarok által lakott területeket. A déli útvonalat követő feltámadási jelvényt Zala – Szlovénia – Somogy – Baranya – Horvátország – Bácska – az Alföld (Szeged és környéke) – Déva – Gyulafehérvár – Makfalva – Homoródújfalu – Sepsiszentgyörgy – Kászonok – és Alcsík fontosabb állomásokkal e vidékek katolikus, református és unitárius magyarsága adta kézről kézre. Az északnak induló jelvény Veszprém – Sopron – Győr – Felvidék – Budapest – Eger – Sátoraljaújhely – Felvidék – Kisszelmenc-Nagyszelmenc – Kárpátalja (Ungvár, Munkács) – Szatmárnémeti – Kalotaszeg – Kolozsvár – Torda – Marosludas – Marosvásárhely – Szászrégen – Gyergyószentmiklós – Felcsík útvonalat járta be, Somlyóra a madéfalvi keresztaljával érkezett. A jelvényeket minden állomáson ünnepséggel fogadták, mindenütt szalagot tűztek rájuk. Az utolsót Jakubinyi György érsek tűzte fel a kordon indulása előtt. /Takács Éva: Nemzeti zarándoklat Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./
2006. június 9.
A 2003–as és 2004–es táboroztatás sikerén felbuzdulva, június 25. és július 3. között ismét csángó gyerekeknek szervez tábort a Szatmárnémeti MADISZ. Ötven, második és hetedik osztály közötti korosztályú gyermek jön majd Pusztináról, Frumószáról és Külsőrekecsinből. A gyermekek elszállásolására keresnek családokat. Változatos programokat – játszóház, vetélkedő, szépirodalmi és történelmi filmek, mesék vetítése – szerveznek majd a gyermekeknek. Emellett pedig vallásos nevelésben is részesítik, illetve kirándulásokra és strandolni is elviszik őket. /(bgy): Vállalja csángó gyermekek elszállásolását! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 9./
2006. június 12.
Az Adevarul című bukaresti lap sorozatban mutatja be a romániai egyházakat. A június 9-én megjelent oldal címe: A római katolikus egyház. Ennek nevében nyilatkozik Ioan Robu bukaresti érsek, akiről a mellékelt rövid életrajzból megtudjuk: 1944-ben született moldvai katolikus családban, 1968-tól pap. 1983-ig a iasi-i Teológiai Intézet rektora volt. 1984-ben lett püspök, 1990-ben érsek. Nyilatkozatában a romániai katolikusok számát 1,4 millióra becsüli, de sokan hagyták el az országot, ennek következményeként nyugaton egyre több „a román nyelvű katolikus közösség”. A kommunista rendszer üldözöttjei közül csak néhai Vladimir Ghicát és Durkovici püspököt említette. Egy szót sem ejtett arról, hogy Romániában él 850 ezer magyar, valamint nagy számú német, szlovák és bolgár katolikus, arról sem, hogy létezik a Jakubinyi György vezette gyulafehérvári érsekség és több püspöksége. Említés sem történik az erdélyi múltról, Márton Áron legendás alakjáról, Majláth Gusztávról, Jakab Antalról, de arról sem, hogy a kutatás számára miért hozzáférhetetlen ma is a bukaresti püspökség levéltára. A Dosarele Istoriei 2003/9-es számában viszont Ovidiu Bozgan bukaresti egyetemi tanár tanulmányt közölt A római katolikus egyház a kommunista Romániában címmel. Ebben bemutatta a Szent István által 1103-ban létesített váradi püspökséget, kitért az 1111-ben alapított gyulafehérvári püspökség történetére, majd sorra vette Temesvárt, Szatmárt, és végül megemlítette: XIII. Leó pápa 1883-ban létrehozta a bukaresti, majd egy év múlva a iasi-i püspökséget is. A kommunista rendszer az egyház javait államosította, az 1948. évi 1111 parókiából 1988-ra 637, az 1317 papból 1982-re 685 maradt. A szerző nagy teret szentelt Márton Áronnak: életútjának, börtönéveinek, harcainak, amelyek egyháza és a romániai magyarság túlélést szolgálták. Bemutatta Csíksomlyó fontosságát a katolikus ellenállásban; a pünkösdi búcsúkon minden hatósági bojkott ellenére is, 12-15 ezer zarándok vett részt. Minderről Robu érsek nem tett említést. Hargita Népe, 2006. június 5.: Június 3-án több mint 300 ezer hazai és külföldi zarándok vett részt a csíksomlyói búcsún. A szentmise kezdetén Jakubinyi György érsek mondott fohászt: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!” Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. /Barabás István: Bukarest és Csíksomlyó között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2006. június 16.
Június 14-én Szatmárnémetiben, a színház nagytermében ismét az emberi párkapcsolatok örök(zöld?) problémái kerültek terítékre. A koreográfusként és táncművészként Svájcban hírnevet szerzett Trefeli József és partnere, Madeleine Piguet vallottak szerelemről, házasságról és ezek buktatóiról, a tánc nyelvén. /B. É.: Trefeli József táncjátéka tomboló siker volt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 16./
2006. június 17.
A BBTE kihelyezett tanítóképző főiskolai tagozatán 2002-2006 között végzettek számára a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kar Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozata lehetőséget teremt, hogy egyéves (két féléves) időtartamú kiegészítő képzés elvégzése után egyetemi diplomát szerezzenek. A képzés távoktatásos formájú. Beiskolázási keret: nappali tagozaton kb. 20 államilag támogatott hely, 30 költségtérítéses hely. Távoktatásos tagozat: 50 hely. /Bura László: Kiegészítő képzés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 17./
2006. június 19.
Bár érvényes törvények szerint városi zöldövezetben tilos építkezni, mind több jele van annak, hogy az ortodoxok mégis templomot emelnek Szatmárnémeti történelmi belvárosának valamelyik tenyérnyi parkjában. Jelenleg hat (!) templomuk épül a városban, tehát nem a szükség, mint inkább a tekintélyelvűség sarkallja őket. Uralni a városközpontot is, miként ezt Temesváron, Aradon, Gyulafehérvárt, Nagykárolyban és annyi más erdélyi városban teszik. Szatmárnémetiben, a határszélen különös stratégiai jelentősége volna annak, ha a hagymakupola a római katolikus székesegyház vagy a református Láncos templom tornya fölé emelkedne. Az általuk megjelölt főtéri park helyett a városi tanács három más területet ajánlott nekik, de ők a központhoz ragaszkodnak. Ilyés Gyula polgármesterre és az RMDSZ-többségű tanácsra is nagy nyomás nehezedik az ügyben. Valamit valamiért, ajánlotta a cikkíró. Például egyetlen magyar történelmi személyiségnek sincs egész alakos szobra Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Valamit valamiért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
2006. június 20.
Fazekas Lóránd könyvtári búvárkodása során 2003-ban a szatmári Heti Szemle egyik 1902. májusi számában felhívást olvasott, mely az erdődi várhoz szervezendő kirándulást ajánlott, a várkastélybeli Petőfi-torony és a költő ott lévő szobrának megtekintésére. Erre érdeklődni kezdett, hogy mi lett a sorsa az eltelt száz év alatt ennek a szobornak? 2004 őszén hírt kapott tőle: megvan a szobor, igaz, siralmas állapotban, és akik őrzik, szívesen odaadják annak, aki gondoskodik róla. Fazekas Lóránd a szatmárnémeti Identitás Alapítványtól kért segítséget. Az elnök, Varga Attila parlamenti képviselő támogatásával a szobrot négy darabban, több helyen sérülten és hiányosan Szatmárnémetire hozták. Egy mellszoborról van szó, mely a Petőfi-toronyban – ahol Petőfi és Szendrey Júlia örök hűséget esküdött egymásnak – volt elhelyezve. Nem tudják, ki volt a szobor alkotója, mikor helyezték el a várba. A várat 1920-ig lakták. /Fazekas Lóránd: Hányatott sorsú Petőfi-szobor. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2006. június 21.
Kisvárdán tizenhat társulat részvételével június 22-én kezdődik a Határon Túli Magyar Színházak 18. Fesztiválja. A július 1-ig tartó fesztiválon összesen 32 előadást láthat a közönség. A rendezvényen négy szomszédos országból, Romániából tíz, Szerbiából négy, Szlovákiából és Ukrajnából pedig egy-egy társulat vesz részt. Erdélyből a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei, a szatmárnémeti Északi Színház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, valamint a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem színis növendékei lépnek fel. Dél-vidékről az Újvidéki Színház, a szabadkai Népszínház Magyar Társulata, a vajdasági Tanyaszínház és az újvidéki Művészeti Akadémia Társulata érkezik Kisvárdára. A felvidéki színjátszást a kassai Thália Színház, míg a kárpátaljait a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei képviselik. (MTI) /Kezdődik a határon túli magyar színházak fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
2006. június 22.
Nagyszabású átépítések foglalkoztatják a szatmárnémeti katolikus egyházat, a terv a székesegyház melletti Nyári Színházat és a környező területeket érinti. A templomra törvénytelenül „ráépült” Nyári Színház a szertartásokat félbeszakította hangzavarával. „A román törvények szerint egy templomhoz közelebb, mint 300 méterre semmiféle nyilvános szórakoztató intézmény nem működhet, ezt a törvényt a katolikus egyházzal kapcsolatban mégis semmibe vették: meg lehet nézni, a szatmárnémeti Nyári Színház nemhogy ennél jóval kisebb távolságot sem tart, de egyenesen ráépült a püspöki székesegyházra!” – mondta Schupler Tibor atya, a szatmári római katolikus püspökség gazdasági igazgatója. Idén a már lekötött koncerteket még megtarthatják. Schupler szerint kidolgozott tervük van a hasznosításra. Lesznek lakások, irodák, üzletek és konferenciaterem, ahol esetenként még koncerteket is tarthatnak. Ilyés Gyula polgármester közölte, a városvezetés az ilyen kulturált, minden körülményt figyelembe vevő megoldásokat támogatja. Az építkezést már a jövő tavaszon megkezdenék. /Sike Lajos: „Megtér” a Nyári Színház. Irodát, üzleteket, konferenciatermet épít Szatmáron a katolikus egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2006. június 22.
XVI. Benedek pápa nemrég aláírta azt a dekrétumot, amely kihirdeti Salkaházi Sára szociális testvér hősi fokon gyakorolt szeretetáldozatát, azaz a vértanúságot /”az 1899 május 11-én Kassán született és 1944 decemberében Budapesten meghalt Isten Szolgája, Salkaházi Sára szociális testvér vértanúságát.”/. Salkaházi Sára 1943 őszén felajánló imádságot tett, amelyben hangsúlyozta, az egyházüldözés esetére Isten fogadja el az ő halálát, kímélje meg a többi testvért. A szociális testvérek Budapesten, a Bokréta utcai zárdájukban rejtegették az üldözött zsidókat. Ezért a nyilasok 1944. december 27-én Salkaházi Sárát hatodmagával elhurcolták és aznap este valamennyiüket agyonlőtték a Duna-parton. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása elmondta, hogy a Szabadság-híd hídfőjénél tábla hirdeti az emlékét. „Minden év december 27-én gyertyát gyújtottunk a tábla előtt. Imádkoztunk azért, hogy Egyházunk mielőbb a boldogok sorában tisztelje őt. (...) A múlt igazi megtisztult szemléletéhez vezet, hozzásegít bennünket a kiengesztelődéshez és ahhoz, hogy igazi, hiteles katolikus példaképeink legyenek.” Salkaházi Sára bejárta és szerette Erdélyt, Márton Áron püspök is jól ismerte értékes újságírói, írói, kulturális munkásságát. 1943 márciusában a szatmári Irgalmas Nővérek iskolájában tartott előadást, majd ugyanazon év decemberében Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron. 1944. májusában Nagyváradon vett részt lelkigyakorlaton. Az 1989-es rendszerváltás után Romániában immár nyilvánosan működik, a többi szerzetesrendi intézménnyel együtt erőszakosan megszüntetett Szociális Testvérek Társasága. A köztudatban „szürke nővérekként” megmaradt testvérek jelenleg Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszeredában, Désen, Marosvásárhelyen és a Neamt megyei Romanban fejtik ki tevékenységüket. /Fodor György, piarista confrater: Újabb magyar vértanú boldoggá avatása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2006. június 23.
A napokban az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) mezőgazdasági tudományok osztályának meghívására válaszolva a gazdaképzésről tartott előadást dr. Szabó Zoltán Magyarország Európa parlamenti képviselője és Magócs Krisztina EU-szakértő. Erdélyben, az Új Kézfogás Alapítványnak köszönhetően, összesen 16, magyarok által is lakott megyében mintegy 1500 felnőtt gazda képzését tervezik. A képzéssorozatot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete tartja. Eddig 7 megyében sikerült elkezdeni a háromnapos tanfolyamot, korábban a vendégek többek között Aradon, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten és Borsán tartottak előadásokat. Ugyanakkor Vajdaságban, Kárpátalján és Horvátországban is felkeresik a magyarlakta településeket. /Barazsuly Emil: Gazdaképzés a Kárpát-medencében. Felkészítés az EU-s követelményekre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2006. június 28.
Provokáció zavarta meg június 25-én, vasárnap a szatmári katolikus egyházmegye legnagyobb ünnepét, a Jézus Szíve búcsút. Mikor a sok ezer hívőből – köztük avasi román katolikusokból – álló körmenet a Dacia (volt Pannónia) szálló közelébe ért, mit sem törődve a vallási szertartással, népesebb csoportok jelentek, hangoskodva, sőt kurjongatva adták hírül, hogy megérkeztek Avram Iancu fiai, miközben a hangosbeszélőt is mind sűrűbben próbálgatták. Szándékosságról volt szó, a polgármesteri hivatal egy későbbi időpontra adott engedélyt az Avram Iancu Társaságnak a rendezvény megtartására. Mindez pár percig tartott, aztán a rend fenntartói közbeléptek. Pallai Kristóf, a búcsú főszervezője ugyanis azonnal megkereste a rendőrséget. Valószínűleg az ilyen esetek nem tűnnek el Románia EU-s csatlakozásával sem. Amit korábban a Vatra Romaneasca művelt, most az Avam Iancu Társaság csinálja. Ők az utóbbi években egyre aktívabbak Szatmárnémetiben, szokásos nyári összejövetelükön mind több a kirekesztő és megbélyegző hangos ordítozás. /Sike Lajos: Új tűzhelyesek? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
2006. július 3.
Negyvenegy csángó gyermek és három kísérőjük töltött egy hetet Szatmárnémetiben, helyi családok vendégszeretetét élvezve. A Szatmárnémeti MADISZ által szervezett, s június 25–e és július 2–a között tartó, egyhetes nyaralás során tartalmas programok vártak a csángó gyermekekre. Tanultak vallásos énekeket, voltak magyar órák, ahol többek közt Petőfi Sándor verseivel ismerkedhettek meg. Kézműves foglalkozások mellett játékokat is tanítottak számukra, illetve mesefilmeket nézhettek. /Bodnár Gyöngyi: Egy hétig vendégeskedtek megyénkben csángó gyermekek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./
2006. július 3.
Pusztadaróc Napjain a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) helyi szervezete kulturális csoportjának műsora nyitotta a kulturális programot. A versmondó versenyt Hajdú Edit nyerte. A helyi óvodások és iskolások előadásában több műfaj helyet kapott: néptánc, modern tánc, színpadi jelenetek. A Harag György Társulat művészeinek előadását követően két együttes is fellépett. A Szatmári Dáridósok nevet viselő helyi együttes műsora alatt már javában állt a bál. /Népzene, mesék és versmondóverseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./ Immár hat éve, hogy a községi RMDSZ okleveleket és könyvjutalmat oszt ki Pusztadarócon a falunapon azon községbeli gyerekek között, akik az adott évben végezték el a nyolcadik, valamint tizenkettedik osztályt. Jutalom a végzősöknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./ A falunapi labdarúgó-bajnokság mellett a különféle versenyeké és vetélkedőké volt a főszerep az idei Pusztadaróc Napjain. /Versenyek és vetélkedők. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./
2006. július 3.
Híres, Szatmárnémetiben született vagy itt tevékenykedő irodalmi személyiségekről szóló könyvet adott ki a múlt héten a Pro Studium Alapítvány, amely segédeszközként is szolgál a diákság és a tanárok számára. Ezzel lezárult a Pro Studium Alapítványnak a Szülőföld Alap regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának programjában finanszírozott pályázata. A pályázat fő célkitűzése egy irodalmi tájékoztató megjelentetése volt, melyben bemutatásra kerültek a Szatmárnémetiben született vagy tevékenykedett magyar irodalmi személyiségek: Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Kaffka Margit, Dsida Jenő, Gellért Sándor, Páskándi Géza és Szilágyi Domokos. Az ötletet Szász Piroska programvezető, a Pedagógusok Házának igazgatója adta, aki a Pro Studium Alapítvány titkára is. A kötet anyagát összegyűjtötte és szerkesztette Sándor Erzsébet magyar szakos tanár, a Pro Studium Alapítvány elnöke és Varga Imola, a Pedagógusok Házának informatikusa. /Farkas Orsolya: Véget ért a Szülőföld Alap regionális programja. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 3./
