Megszokott kereskedelmi ügyletnek nevezte Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke a szatmárnémeti Dacia Szálloda többségi részvényének eladását. Az elöljáró azt követően nyilatkozott, hogy a hotel többségi részvényeinek eladása kapcsán bepanaszoltak őt az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA). Szabó István elmondta, korábban a részvények öt százalékát birtokolta, de az igazgatótanács ezt is soknak tartotta, ezért 2000-ben felét elvették tőle, s maradt 2585 értékpapírja. Szabó István megyei tanácselnök idén februárban 8,54 millió lejért felvásárolta a részvénycsomag 52 százalékát. A panaszosok azt állítják, hogy az elöljáró törvénytelen úton szerezte meg a többségi részesedést. /Sike Lajos: Szabó: nem szegtem törvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
2006. október 8.
A Háló-mozgalom elsősorban a Kárpát-medencében működő katolikus közösségeket és embereket szólítja meg. Ma körülbelül ezer kisebb közösséggel van kapcsolatuk. A mozgalom hidat kíván teremteni közösségek között. Évente rendeznek Kárpát-medencei, régiós és helyi találkozókat, táborokat. Idén szeptember 21–24. között Nagyváradon zajlott a Háló Kárpát-medencei nagytalálkozója. A négynapos találkozón számos előadásra és kiscsoportos beszélgetésre került sor. A nyitó szentmisét Tempfli József nagyváradi megyéspüspök mutatta be. A szeptember 23-i liturgia főcelebránsa és szónoka Schönberger Jenő szatmári püspök volt. A nagytalálkozón az ökumenizmus is hangsúlyt kapott, jelen volt Tőkés László református püspök is. – A mozgalom honlapja a www.halo.hu. /Balajti Róbert: XII. Kárpát-medencei Háló-találkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./
2006. október 18.
Október 15–én kétszeresen is kitüntették Gúzs Imre, Szatmárnémetiben élő írót, újságírót. Az Erdélyi Irodalomért Alapítvány által Székelyudvarhelyen szervezett rendezvényen az alapítvány kiemelkedő irodalmi tevékenységért járó oklevele mellett a Magyar Írószövetségnek „az erdélyi magyar újságírás szolgálatában végzett sok évtizedes eredményes és áldozatos munkájáért” járó díját is átvehette. Gúzs Imre /sz. Köpec, 1936 febr. 9./ a Bolyai Tudományegyetemen végzett, történelem–filozófia szakon. Eddig tíz kötete látott napvilágot. A kiadónál van a „Megszólítani a reményt” című, készülőfélben lévő kötet, nemrég készült el a 320 oldalas „Évek és érzelmek fogságában”, valamint a „Meglesett élet” című riportsorozat körömnovella–kötetté való átdolgozása. A Bányai Fáklyánál 7 évet, a Szatmári Hírlapnál 5 évet dolgozott — kétszer is eltanácsolták ezektől az újságoktól, rendszerellenesség vádjával. Húsz évig tanított Szamosdarán és Pusztadarócon, aztán 1990–ben a Szatmári Friss Újság munkatársa lett, nyugdíjba meneteléig. MÚRE–különdíjas újságíró, Ezüst Gyopár díjas tanár, Emil Constantinescu államelnök pedig Tisztikereszttel tüntette ki. Gúzs Imre kifejtette: „Ma az irodalom mélyponton van, a mai irodalmi életnek nincs egy olyan meghatározó személyisége, mint mondjuk a tizenkilencedik század végén–huszadik század elején volt. A székelyudvarhelyihez hasonló rendezvényeknek éppen az lenne a hivatása, hogy az irodalmi élet felé irányítsák a közfigyelmet, mert az írás olyan műfaj, amely nem csak lát, de láttat is, az igazság, az őszinte beszéd felé fordulva.” /Fodor István: Kitüntették Gúzs Imre írót, újságírót. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 18./
2006. október 18.
Október 15–én kétszeresen is kitüntették Gúzs Imre, Szatmárnémetiben élő írót, újságírót. Az Erdélyi Irodalomért Alapítvány által Székelyudvarhelyen szervezett rendezvényen az alapítvány kiemelkedő irodalmi tevékenységért járó oklevele mellett a Magyar Írószövetségnek „az erdélyi magyar újságírás szolgálatában végzett sok évtizedes eredményes és áldozatos munkájáért” járó díját is átvehette. Gúzs Imre /sz. Köpec, 1936 febr. 9./ a Bolyai Tudományegyetemen végzett, történelem–filozófia szakon. Eddig tíz kötete látott napvilágot. A kiadónál van a „Megszólítani a reményt” című, készülőfélben lévő kötet, nemrég készült el a 320 oldalas „Évek és érzelmek fogságában”, valamint a „Meglesett élet” című riportsorozat körömnovella–kötetté való átdolgozása. A Bányai Fáklyánál 7 évet, a Szatmári Hírlapnál 5 évet dolgozott — kétszer is eltanácsolták ezektől az újságoktól, rendszerellenesség vádjával. Húsz évig tanított Szamosdarán és Pusztadarócon, aztán 1990–ben a Szatmári Friss Újság munkatársa lett, nyugdíjba meneteléig. MÚRE–különdíjas újságíró, Ezüst Gyopár díjas tanár, Emil Constantinescu államelnök pedig Tisztikereszttel tüntette ki. Gúzs Imre kifejtette: „Ma az irodalom mélyponton van, a mai irodalmi életnek nincs egy olyan meghatározó személyisége, mint mondjuk a tizenkilencedik század végén–huszadik század elején volt. A székelyudvarhelyihez hasonló rendezvényeknek éppen az lenne a hivatása, hogy az irodalmi élet felé irányítsák a közfigyelmet, mert az írás olyan műfaj, amely nem csak lát, de láttat is, az igazság, az őszinte beszéd felé fordulva.” /Fodor István: Kitüntették Gúzs Imre írót, újságírót. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 18./
2006. október 19.
Szatmárnémetiben Petőfinek mindkét (mostanában) felállított mellszobra kívül került a belvároson, kívül azon, ahol Petfői lakott hajdan. Két éve, amikor a városi kórház előtti parkban emelt szobor helyét jóváhagyták, dr. Virgil Enatescu liberális tanácsos, észrevételezte: miért dugták így el Petőfit, miért nem igényelt neki az RMDSZ központibb helyet, azt is megszavazták volna! Másrészt a sötét bonzszobor, sötét zöld alapzaton áll a sötét zöld lombsátor alatt. Néha keresni kell a parkban, hogy merre is van Petőfi. A Németi gyülekezeti teremben nemrég avatott szobornál fordított a helyzet: a világos szürke mellszobor világos háttér elé került. Közel kell menni, hogy látni lehessen a költő arcát. /S. L.: Szürke. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
2006. október 29.
A szatmári Hildegárda templomot száz évvel ezelőtt, 1906. november 1-jén Boromisza Tibor püspök szentelte fel. A százéves templom történetét mutatta be Bura László A szatmárnémeti Szent János-plébánia temploma – 1906 – 2006 /Verbum Keresztény Kulturális Egyesület, Szatmárnémeti/ című könyve. A százéves évforduló megünneplése november 5-én lesz. A szentmisét Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök celebrálja. /Melan Karolina: 100 éves a szatmári Hildegárda templom. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 29./
2006. október 30.
Az Erdélyi Református Egyházkerület és a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány tizennegyedik alkalommal osztotta ki az udvarhelyszéki Siménfalván a Czelder Márton- és Földes Károly-szórványdíjat. A Czelder-díj ezúttal Csíkszeredába, a Földes-díj pedig Siménfalvára került. Az idei Czelder Márton-díjat és a vele járó 800 svájci frankot Hegyi István csíkszeredai református lelkipásztornak ítélték. Először Csíkszentmártonban, majd Csíkszeredában és a hozzá tartozó szórványban munkálkodott. A Földes Károly-díjat az idén Mircse György, siménfalvi tiszteletbeli gondnok vehette át, a Szőke-Nyikó menti református szórványmagyarság hitének megőrzéséért tett szolgálatáért. Czelder Márton (1833–1889) református lelkész, misszionárius, egyházi író, szerkesztő volt. Tizenöt éves sárospataki diákként részt vett a szabadságharcban, két ízben is megsebesült. 1860-ban Románia délkeleti övezetébe, az akkor Moldva-Oláhországnak nevezett régióba ment, a kivándorolt magyarok körébe. Ott tíz év alatt egyházak és iskolák egész sorát szervezte meg, templomokat és iskolákat építtetett. 1865-ben veszedelmes emigránsként körözték az osztrák birodalomban. Földes Károly1891-ben született Mérán, elsőként ismerte fel a nemzet pusztulásának fokozott veszélyét. A szórványban Mezőújlakon és nagyon sok környező településen szolgált, Mezőújlakon iskolát teremtett. Ő az elindítója a szórványmissziónak, a Ki a Mezőségre! irányzatnak. Börtönben is ült, majd Szatmárnémetiben hunyt el 1968-ban. /V. J.: Szórványdíjak hosszú évek hűséges munkálkodásáért. Tizennegyedik alkalommal osztottak Czelder- és Földes-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
2006. október 31.
Szilágycsehben nyolcadik alkalommal rendezte meg Bodea György kémiatanár a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált. Akkora volt az érdeklődés, hogy kétnaposra kellett nyújtani a rendezvényt, mert a 27 előadás nem fért be egyetlen napba. A rendezők mintegy 250 résztvevőre számítottak, de majdnem 460-an jöttek el. A Szilágyságból és a környező megyéken kívülről Déváról, Temesvárról és Maros megyéből is érkeztek csapatok. Október 27-én az általános iskolások léptek színpadra. Közülük a szilágynagyfalui Petri Mór Általános iskola Maszkurái kapták az első díjat, második lett a tasnádi Minitinik csapata. A harmadik helyen a dévaiak és a gernyeszegiek osztoztak. Október 28-án a középiskolásoké volt a színpad. A szilágycsehi művelődési otthon kicsinek bizonyult a sok jó előadás mindegyikére. Bessenyei István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagja, zsűrielnök értékelésében jelezte: nagyon nagy gondban voltak, mert látványosan javult az előadások színvonala. Végül két első díj mellett döntöttek: a székelyhídi Grifittit és a zilahi Szkoccsot tartották a legjobbaknak. Második díjat kapott a nagyváradi Epepe. Harmadik díjat a kolozsvári Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium Angyalkák csapata vitte haza, ők kapták a közönségdíjat is. A zsűri különdíjakat is kitalált, hogy jutalmazza a diákok lelkesedését. A Sziporkák díjat a tasnádi Teletinik érdemelték ki, de a krasznai Tinikomédiások is kaptak díjat. „Már a tavaly is az volt az érzésem, hogy a PADIF Erdély legfontosabb diákfesztiválja lesz, az idén csak erősödött ez az érzés”, nyilatkozta Mátyás Irén, a Zsámbéki Művelődési Ház igazgatója. Elmondta, régóta évente két-három csapatot is meghív Zsámbékra a Kárpát-medencei diákszínjátszó fesztiválra, de most nem tudott dönteni. /Józsa László: Sikeres diákszínjátszó fesztivál. III. díj a kolozsvári Pázmány Péter Gimnáziumnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2006. november 2.
Idén jelent meg Szatmárnémetiben az Emlékek és szobrok című Oláh Ilona jegyezte könyv, melynek epilógusában Gúzs Imre tollából ez olvasható: „Szolgálatának tekintette, tekinti Oláh Ilona író is az alkotást, mely számára nem csupán könyvekbe menekített szép, emberi gondolatok megfogalmazását jelenti. Úgy hitte, hiszi és vallja, hogy a közösségnek akkor is adósa, ha nem várhat cserébe messzire visszhangzó elismerést.” A Münchenben élő, Madéfalváról származó író tizenhetedik könyvébe írta a fönt idézett sorokat Gúzs Imre. Az Emlékek és szobrok című könyvben a szerző nagyszüleire, szüleire, barátokra emlékezett, továbbá azokról a szobrokról szól, melyeket ő állíttatott, ajándékozott egy-egy település közösségének. Szűzanya-szobrok láthatók Túrterebesen, Zöld Péter pap szobra Madéfalván, illetve ugyanitt a Jézus szíve-szobor. /(bb): Emlékek és szobrok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 2./
2006. november 6.
Szilágyi Domokos halálának 30. évfordulójára emlékeztek a hét végén Szatmárnémetiben. A Hozzon egy szál virágot című megemlékezést az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezte a költő Ravensburg sétányon álló emlékszobránál. „Egy nemzedék nevelkedett Szilágyi Domokos versein, prózáin, műfordításain, s ez arra kötelez minket, szatmárnémetieket, hogy fejet hajtsunk életműve előtt” – mondta Muzsnay Árpád. Az EMKE alelnöke szerint nem kellett volna Szilágyi Domokos szekusmúltját nyilvánosságra hozni mindaddig, amíg az ügyet szakemberek nem vizsgálják ki, és bizonyítékok birtokában nem döntenek arról, hogy a költő jelentései valóban ártottak-e valakinek. Szilágyi Domokos halálának 30. évfordulójáról korábban a nagysomkúti szülői háznál, valamint a későbbi lakhelyeiként ismert Magyarláposon és Batizon is megemlékeztek. /Szilágyi Domokosra emlékeztek Szatmárnémetiben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2006. november 6.
A Magyar Művészetért kuratóriuma Bartók Béla-emlékdíjat adományozott az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének (Bálint Zoltánnak), amelyhez a Herendi Pocelánmanufaktúra Rt. által készített Bartók-mellszobor járul. “Bartók hallotta és hallatta az egész Kárpát-medence hangját. S most azoknak mondunk köszönetet, akik hallják és hallatják, látják és láttatják a Kárpát-medence népét szerte a világon” – olvasható az emlékdíjhoz járuló emléklapon. A díjat a régióból a Nagyszentmiklósi Pro Bartók Alapítvány (Tamás Sándor) kapta még meg. A díjazottak között van Tőkés László, Tempfli József és Böjte Csaba, valamint az Erdélyi Népfőiskolai Collegium, a nagyváradi Filharmonikusok, a Nyíló Akác táncegyüttes, a Partiumi Magyar Művelődési Céh, a Szatmárnémeti Filharmónia, a Szigligeti Társulat, Thurzó Sándor, Varadinum vonósnégyes. A díjakat a nagyváradi színházban adták át. /Bartók Béla-emlékdíj az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./
2006. november 7.
A szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus, 2003 óta először ült egymással tárgyalóasztalhoz az erdélyi magyarság két kibékíthetetlennek tűnő vezéralakja. Hogy ki hibázott, most egyáltalán nem fontos, mert a különutasság olyan veszélyes útra terelődött, hogy az már a kisebbségben élő magyar közösség létérdekeit kezdte veszélyeztetni, írta a Népújság. Ezzel még nem tűnnek el a magyar opportunista zsebpártocskák, olvasható a lapban. Tőkés László tagadhatatlan tekintélyére akkor is szüksége van az egységes magyar képviseletnek, ha a többség vitatja politizálási stílusát. A többségi nacionalizmus ismét erősödik. Magát szocialistának tituláló alakulat tüntetően Marosvásárhelyen rendezi országos tanácskozását, s a magyarok megfélemlítését célzó szónoklatokkal van elfoglalva, a kormányzó demokraták tagadják a magyar tanulók jogát, hogy megfelelően megtanulják az állam nyelvét, a konzervatívok saját magyar kormánypartnerük ellen nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. Ilyen körülmények között szükséges az összefogás. /Bálint Zsombor: Kitart a kolozsvári egység? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./
2006. november 7.
Nyolc megyei, illetve területi RMDSZ-szervezet pályázta meg a szövetség 2007 áprilisában tartandó kongresszusának „házigazdai” jogát. A házigazda RMDSZ-szervezetet decemberben jelöli ki a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Eddigi RMDSZ-kongresszusok: I. Nagyvárad, 1990. április, II. Marosvásárhely, 1991. május, IIII. Brassó, 1993. január, IV. Kolozsvár, 1995. május, V. Marosvásárhely, 1997. október, VI. Csíkszereda, 1999. május, VII. Szatmárnémeti. 2003. február. /RMDSZ-kongresszus: ki lesz a házigazda? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2006. november 9.
A Hans Lindner Alapítványnak /Szatmárnémeti/ tizenegy munkatársa és kilenc bedolgozója van, összesen húsz munkatárssal dolgoznak. Az alapítvány még mindig Hans Lindner és családja által folyósított összegekből működik. A menhelyet már átadták az önkormányzatnak. Lelkiekben is nagyon szegények az emberek, már nem tudják, mit tegyenek, hogy kilábaljanak a szegénységből, mondta el Koczinger Tibor, az alapítvány igazgatója. A Mária Házban régebben volt állami gondozottak laktak, azoknak már biztosítottak otthont. Most egyre több olyan nehéz helyzetben lévő családra figyelnek fel, akik képtelenek a gyerekeiket nevelni. Hoztak már be gyereket mezőn található viskóból is, a szülőkkel megegyezve. A rákos betegségben szenvedő gyermekekért létrehozták a Reménysugár programot. Sikeres volt a Hospitanten program is. Mintegy húszan mentek ki Németországba, tanulmányi célokkal, aztán visszajöttek és körülbelül kétszáz munkahelyet teremtettek. A Lindner család évente kétszázezer eurót szán Szatmárnak, az elköltéséről mindig egyeztetnek. /Márkus Mónika: „Arra figyelünk, hol lehet segíteni” Interjú Koczinger Tiborral, a Hans Lindner Alapítvány ügyvezető igazgatójával. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 9./
2006. november 10.
Romániában a felnőttek alig 1,8 százaléka vesz részt szakképzésen. Uniós irányelv, hogy 2010-ig az aktív lakosság 12 százalékának kell tovább képeznie magát – nyilatkozta az oktatási tárca illetékese. A Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) megalakult a Partiumi Felnőttképző Központ (PFK), amelynek szakemberei egyelőre Nagyváradon és Szatmárnémetiben tartanak kurzusokat. A PKE eddigi kínálatából hiányzott a felnőttoktatás, ezt szeretnék most pótolni a felnőttképző központtal – tájékoztatott a PFK ügyvezető igazgatója, Zakota Zoltán. A képzés jelenleg informatika és idegen nyelv tanulására korlátozódik. /Both Abigél: Gyerekcipőben a felnőttképzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
2006. november 12.
Nemrég tartotta szokásos évi konferenciáját a Romániai Magyar Pax Romana szervezet. A Pax Romana olyan nemzetközi szervezet, amely tagjai sorába katolikus értelmiségieket, szakembereket gyűjt össze. A szervezet katolikus értelmiségiek számára nyílt fórumot kíván teremteni. A Romániai Magyar Pax Romana 1992-ben alakult meg. Léteznek helyi csoportjai, ezek közül ma elsősorban a szatmárnémetiek és a brassóiak találkoznak rendszeresen, jelen van a Pax Romana Csíkszeredában, Kolozsváron is. Két kötetet is adott ki a Romániai Magyar Pax Romana: egyik a világi értelmiség egyházi helykeresésével foglalkozott, másik a nők (és férfiak) lehetséges szerepeivel. /Bodó Márta: Pax Romana: Világi krisztushívők, katolikus értelmiségiek fóruma. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 12./
2006. november 13.
November 11-én Szatmárnémetiben, a Hám János Iskolaközpontban Háló találkozóra került sor Szatmár és környéke katolikus közösségei számára. Dr. Varga Tibor budapesti jogtörténész előadást tartott Szent László királyról. /M. M.: Előadás Szent Lászlóról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 13./
2006. november 13.
November 11-én Szatmárnémetiben, a Hám János Iskolaközpontban Háló találkozóra került sor Szatmár és környéke katolikus közösségei számára. Dr. Varga Tibor budapesti jogtörténész előadást tartott Szent László királyról. /M. M.: Előadás Szent Lászlóról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 13./
2006. november 13.
November 12-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban zajlott a Nemes Tihamér Számítástechnikai Verseny, melyre százötvenen jelentkeztek. A magyarországi döntőn az erdélyi diákok már évek óta a legjobb húszban benne vannak. /(gyöngyi): Százötven diák vett részt tegnap. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 13./
2006. november 13.
November 12-től indul a Szatmár TV, a régió első egész napos magyar tévéadása. Az adás egyelőre csak antennával fogható, de az elindítók remélik, a kábeltévé-szolgáltatók is beveszik kínálatukba. A televízió tulajdonosa, a szatmári Florin Miclaus médiaszervező elmondta: kezdettől fogva 24 órás magyar adásban gondolkodott, mert „természetes igénynek tartja, hogy egy olyan megyében, ahol a lakosság negyven százaléka magyar, a helyi tévében állandóan legyen magyar műsor”. A műsornak csak negyedét teszik ki a helyi vonatkozású anyagok, a többit magyarországi partnerek segítségével töltik ki, elsősorban a szórakoztató és ismeretterjesztő témákban. A Szatmár TV-nek önálló szerkesztősége van. Pesek Attila a műsorvezető, a reggeli hírműsoroknak Szilágyi Levente a házigazdája. /S. L.: Tévé indul mától a szatmári magyaroknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2006. november 14.
Technikai okok miatt egy hetet–tíz napot késik a Szatmár Tv egész napos magyar adásának beindítása, amelyet a tervek szerint a szatmárnémeti székhelyű televízió november 13-án először sugárzott volna. – A felújított műszaki berendezés beüzemelésén dolgoznak, indokolta a késést Bence Csaba. /Gödri Alpár Béla: Tíz nappal később indítják a Szatmár Tv magyar nyelvű csatornát. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./
2006. november 16.
„Az 1989 előtti időkre emlékeztet, ahogy ez a választás zajlik” – fogalmazta meg Kozma József, az érmihályfalvi Philadelphia Transsylvania Alapítvány elnöke abban a tiltakozó levélben, melyet a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (CES) címzett. A teleházat működtető és táborokat szervező alapítvány elnöke annak a választásnak a menetét kifogásolta, melynek során a Gazdasági és Szociális Tanácsot 15 – a civil szervezeteket képviselő – taggal egészítik ki. Kimaradtak a magyar civilek az érdekegyeztetésből. Kozma József elmondta, a Kormánystratégiák Ügynökségéről telefonon hívták fel, hogy közöljék vele: 12 óra múlva lejár a jelentkezési határidő. Kozma József a www.ces-ong.ro honlap tanulmányozása során jött rá, hogy csak szavazni hívják, nem választani. A jelöltállítási szakasz ugyanis már november 7-én lejárt. A civil szféra tíz százalékát a magyar civil szervezetek teszik ki, de a 47 jelölt között egyetlen magyart sem volt. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kozma Józseftől értesült a választásokról. Mint elmondta, egyáltalán nem mellékes, hogy ki vesz részt ebben a tanácsban. Ez a testület véleményezi ugyanis a törvényhozás elé kerülő tervezeteket. Azért is fontos a jelenlét, mert aki részt vesz ebben a folyamatban, információkhoz jut, kapcsolatokat épít. A választások megszervezését a Civil Szervezetek Tanácsadó Központja, a Centras vállalta magára. A bukaresti szervezet internetes szavazási rendszert dolgozott ki. A jelöltállító szervezeteknek is a választásra jelentkező szervezeteknek is, egész sor dokumentumot kellett beküldeniük, hogy nyilvántartásba vegyék őket. Az erdélyi magyar közéletből ismert civil szervezetek közül csupán a gyulafehérvári, szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári római katolikus Caritas segélyszervezet szerepel a listán. – Az a civil szervezet, amelyik nem tudott az országos választásról, magára vessen, jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács civil kapcsolatokért is felelős alelnöke. Az alelnök szerint megyéjéből 20-30 szervezetnek is folyamatban van a választási jog megszerzéséhez szükséges regisztrációja. A folyamattal azonban Borboly sem elégedett. Egy szűk bukaresti mag próbálja kisajátítani a CES civil frakcióját, magyarázta. Hozzátette, már megtámadták a Diszkriminációellenes Tanácsnál a választási folyamatot. A bukaresti programvezető sajnálatosnak tartotta, hogy nincs magyar civil szervezeti vezető a jelöltek között. Szerinte ha a Magyar Civil Szervezetek Szövetsége nem értesült a választásról, azt jelzi, hogy elszigetelődött a román civil szférától. /Gazda Árpád: Megspórolt hírverés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./
2006. november 17.
November 17-én mutatja be a szatmári Harag György Társulat Carlo Goldoni Különös történet című játékát. Az új évad második darabját Csurulya Csongor erdélyi származású pesti rendező állítja színpadra, a főszereplő Rappert Gábor. /S. L.: Goldoni Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
2006. november 20.
Tizenhetedik alkalommal ünnepelt együtt a Kárpát-medence magyarsága Érmindszenten Ady Endre születésének (1877. november 22.) évfordulója alkalmából, ahová elzarándokoltak a Mindszent nevű települések küldöttei határon innenről és túlról. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Múzeum-Egyesület partiumi alelnöke, a rendezvény főszervezője bejelentette: indítványozzák egy érmelléki néprajzi múzeum létrehozását, arra a kiállításra és kezdeményezésre építve, amely most a szülőház közelében van. Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere az összetartás, a félelem nélküli összetartozás szükségességéről szólt. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész mai helyzetünket Ady koráéhoz hasonlította. Mint mondta, az összefogás és kölcsönös türelem sohasem volt magyar erény. Az érmindszenti zarándoklatot megelőzően Szatmárnémetiben kilenc csapat részvételével zajlott az Ifjú szívekben élek hagyományos Kárpát-medencei Ady Endre versmondó verseny. /Sike Lajos: Ady-zarándokok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2006. november 24.
Az ECL nyelvvizsgára való felkészítésre és magára a vizsga letételére, valamint az ECDL számítógépes használatról szóló oklevél megszerzésére lehet jelentkezni a Partiumi Keresztyén Egyetem nagyváradi székhelyén és a szatmárnémeti Református Gimnáziumban. A tanfolyamokat akkreditált szakemberek vezetik. „Számos nyelvből lehet nálunk ECL vizsgát tenni – mondta el Zakota Zoltán az egyetemen belül működő Felnőttképző Intézet adminisztratív igazgatója. – Az ECDL-tanfolyamainkat magyar nyelven tartjuk, a tanulók azért kapnak három nyelvű szakkönyvet, mert a vizsgáztatás román nyelven történik, másrészt a számítógépes nyelv az angol.” Az ECDL az EU által támogatott, egységes európai számítógép-használói bizonyítvány. Az EU jogharmonizációs törekvéseivel összhangban az ECL és az ECDL bizonyítványokat nem kell honosítani. /Gergely Gizella: Felnőttképzés a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2006. november 28.
Alig egy hónap alatt kilenc erdélyi városban kutatta a tehetségeket a Médiabefutó csapata, és nem hiába. Minden helyszínen jócskán akadtak olyan jelentkezők, akik továbbjutottak a regionális döntőkbe. December 3-án Székelyudvarhelyen, december 10-én Marosvásárhelyen folytatódik a megmérettetés. A legjobbak pedig december 18-án Csíkszeredában léphetnek színpadra az országos döntőn. Kolozsváron zsúfolásig telt a Báthory István Gimnázium díszterme a Médiabefutó helyi szakaszán. Hajni és TSZ (Debreczeni Hajnalka és Tóth Szabolcs), a verseny állandó műsorvezetői jelenlétében kezdődött a megmérettetés. Nem hiányzott a tavalyi győztes, Felméri Péter sem. Szatmárnémetiben a Filharmónia épületében folyt a verseny. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Stúdió Színházának nemcsak az előadóterme, hanem előcsarnoka is megtelt érdeklődőkkel. A Cinige együttes nem először mutatkozott be. /Regionális döntőkre készülnek. Médiabefutó 2006: véget értek a helyi selejtezők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./
2006. december 3.
Az erdélyi vértanú és hitvalló püspökökre, Bogdánffy Szilárdra, Márton Áronra, Scheffler Jánosra emlékeztek, akik a kommunista idők egyházüldözése idején kiálltak az egyház, a nép mellett. A nagyváradi Szent László Gimnázium hitoktatói és lelkészei november 24-26-a közötti emlékversenyt hirdettek meg. A tíz erdélyi és partiumi katolikus iskolából nyolc líceum három-három fős csapata vett részt a vetélkedőn. A résztvevők megkoszorúzták Bogdánffy Szilárd püspök szobrát. A Szent László Gimnázium színjátszó csoportja Morus Szent Tamás élete egy részét jelenítette meg. Az első díjat a nagyváradi Szent László Gimnázium csapata nyerte, a másodikat a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Gimnázium diákjai, a harmadik helyen két azonos pontszámú csapat osztozott, a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium és a szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont csapata. /Farmati Anna: Boldog jelöltek. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 3./
2006. december 4.
Gellért Sándor /1916-1987/ költőt élete Szatmár megye több helységéhez köti, Dabolcon járt elemi iskolába, Szatmárnémetiben gimnáziumba, a világháborút követően három évig Szatmárnémetiben a polgári iskolában, majd 1948-tól nyugdíjazásáig Mikolában tanított. A költőt nem kedvelte a hatalom, költészetének csak töredéke jelenhetett meg nyomtatásban. Költői termése tekintélyes. A magyar nyelv múltjával is foglalkozott. Megírta Mikola (kiadatlan) monográfiáját is. Szatmárnémetiben Gellért Sándor tudományos emlékülést tartottak. Az irodalomtörténész előadók — Kántor Lajos kolozsvári, Bertha Zoltán, Márkus Béla magyarországi egyetemi tanárok — előadásaikban elemezték költészetét. Kónya László azt vizsgálta, milyen hatással volt a költőre a neves pedagógus, Karácsony Sándor, Lovas János, a BBTE adjunktusa pedig Gellért Sándor magyaróráit idézte. Kiss Kálmán a helytörténész szemével szólt a Mikola monográfiája kiadatlan kéziratáról. /Bura László: Gellért Sándor tudományos emlékülés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./ Gellért Sándor-megemlékezést tartottak Mikolán. A költő 1948–tól nyugdíjazásáig tanított a helyi iskolában, és 1992–ben a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a helyi RMDSZ emléktáblát avatott a tiszteletére. A helyi általános iskola is nevét viseli. Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész elmondta: a nemzeti önismeret különlegesen gazdag tárházaként számon tartott Gellért-életmű a szülővárosban, Debrecenben is élénken a köztudatban van több évtizede, ezen kívül viszont a magyarországiak számára kevéssé ismert. – A legfontosabb feladat az lenne, ha ennek a hatalmas kiterjedésű és jelentőségű életműnek minden darabja nyilvánosságot látna, megjelenne, hiszen jelentős részét még maguk a szakavatottak sem ismerik – mondta el. /Fodor István: Gellért Sándor-megemlékezés Mikolában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./
2006. december 4.
A Szent–Györgyi Albert Társaság, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, a Szatmárnémeti MADISZ, a Harag György Társulat, valamint a Szatmárnémeti Szentlélek Plébánia szervezésében zajlott december 2-3-án a XVII. Gellért Sándor vers– és prózamondó verseny Szatmárnémetiben. Magyarországi résztvevői is voltak a versenynek. Megjelent a nyugdíjas Rüsz Károly Kiskendről, aki eddig mindegyik Gellért szavalóversenyen részt vett. /Bodnár Gyöngyi: XVII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./ December 2-án Szatmárnémetiben a református temetőben adóztak Gellért Sándor költő emlékének. Másnap a szatmárnémeti Dsida Jenő utcán található Dsida Jenő költő emléktáblájánál is koszorút helyeztek el a szavalóversenyen résztvevők. /(bodnár): Megkoszorúzták Gellért Sándor sírját és Dsida Jenő emléktábláját. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./
2006. december 5.
Aláírta az egyetlen ellenőrzéssel történő román–magyar határátkelésre vonatkozó egyezményt Nelu Pop, a román határőrség főfelügyelője és Benedek József, a magyar Határőrség Országos Parancsnokságának vezetője december 4-én Szatmárnémetiben. /Fülöp Noémi: Csak egy vámvizsgálat. Szatmárnémeti – aláírták az egyezményt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
