Máj. 27-29-e között Szatmárnémetiben, Zilahon és Nyíregyházán 1918 korszakvég, korszakkezdet címmel magyar-román történésztalálkozót tartottak. A konferencia társelnöke Szász Zoltán történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója volt, aki hangsúlyozta: "Ha előre akarunk lépni, akkor a kialakult nemzeti sztereotípiákkal szakítanunk kell. Kellő empátiával és kölcsönös megértéssel ez elérhető." Pozitív jelzés, hogy egy éven belül másodszor kerül sor ilyen találkozóra, állapította meg. /Sike Lajos: Egy történész - két interjú. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1998. június 8.
Jún. 7-én Szatmárnémetiben Dsida Jenő szobra előtt a költőre emlékeztek, halálának 60. évfordulóján. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke és a helyi Kölcsey Kör szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1998. június 29.
Királydaróc Szatmárnémeti és Tasnád között fekvő falu, az 1992-es népszámlálás szerint 1083 lakosa volt, nemzetiségi megoszlásuk: 548 román, 372 magyar, 90 /magyar anyanyelvű/ cigány és 65 /magyar anyanyelvű/ magát svábnak valló ember. Mind a magyar, mind a román elemi iskola két tanerős, az óvodának magyar és román tagozata van. Királydaróc legmagasabb lélekszámát 1917-ben érte el, akkor háromezren éltek a faluban, közülük kétezren magyarok voltak. A faluról szól Mándi Szabó Miklós református lelkész könyve: A királydaróci református egyház története /Debrecen, 1917/. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./
1998. július 2.
Szatmárnémetiben a zsúfolásig megtelt székesegyházban Reizer Pál római katolikus megyéspüspök pappá szentelte Tzier Ernőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1998. július 4.
Hatvanéves lenne Szilágyi Domokos, akire jún. 26-27-én kétnapos ünnepséggel emlékeztek az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ és a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség jóvoltából, mert annak vezetője, George Vulturescu, maga is költő. Szatmárnémetiben, a katolikus pasztorációs központban irodalmi tanácskozással kezdődött az emlékezés /Szilágyi Domokos Napok/. Az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád megnyitója után a Bécsből jött Szépfalusi István, az ottani Bornemissza Péter Társaság titkára vezette a tanácskozást. Előadást tartott többek között Kádár Ferenc nagykárolyi költő, Kereskényi Sándor, Csirák Csaba, a Szent-györgy Albert Társaság társelnöke, majd Illyés Kinga műsora következett, este megkoszorúzták Szilágyi Domokosnak a megyei kórház előtti parkban álló szobrát. Másnap Nagysomkúton, a költő szülőházában megnyitották a Szilágyi Domokos emlékszobát. Az emlékszoba további emlékeket vár mindenkitől. /Sike Lajos: Irodalomtörténeti pillanat Nagysomkúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 27./
1998. július 6.
Szatmárnémetiben a tanács két szobor állítását is megszavazta. Mihai Viteazul majd öt méter magas szobra a Láncos templom előtt, a hajdani Kölcsey-szobor helyén fog állni, a városépítő Hám János püspök mellszobrát csak többszöri nekifutás után hagyták jóvá. Először ugyanis elutasították a püspök szobrának felállításának tervét a kéttornyú katolikus templom előtt. /A reformátusokat "őrzi" Vitéz Mihály szobra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1998. július 9.
Felháborodott szülők szállták meg Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Líceumot. Érthetetlennek tartják, hogy ebben a kitűnő középiskolában érettségin 206 tanulóból 71-et megbuktattak, közülük 65-öt románból. Sok érthetetlen dolog történt, volt olyan tanuló, aki a legjobb jegyet kapta romén szóbelire, írásbelin pedig megbuktatták. Dr. Székely József, a líceum igazgatója nem az egyedüli, aki politikai indítékot lát a buktatások nagy számában. Az előző években a Kölcseyből az érettségizettek 70-80 százaléka bejutott a főiskolára. A többi gyengébb iskolában sikeres volt az érettségi. A magyar diákok megfélemlítéséről van szó. Idén idegen vizsgabizottságok jöttek az iskolákba. /Sike Lajos: Itt a magyar diákok megfélemlítéséről van szó! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
1998. július 11.
Júl. 11-én rendezték meg Szatmárnémetiben hetedszer a Véndiáktalálkozót. Grebur Miklós, a Véndiákszövetség elnöke üdvözölte a Kölcsey Gimnáziumban a megjelenteket, majd dr. Székely József igazgató mondott beszédet. A Református Gimnázium 1948-ban, a felekezeti iskolák bezárásakor végzett diákjai zászlót adtak át a jelenlegi Református Gimnáziumnak, melyet Szilágyi Éva igazgatónő vett át. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./
1998. július 21.
Júl. 21-től hivatalosan is egyetemi város lett Szatmárnémeti. Andrei Marga oktatási miniszter jelenlétében felavatták a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti Közigazgatási Kollégiumát, ahol román, magyar és német nyelven folyik majd az oktatás. /Brassói Lapok (Brassó), júl. 24./
1998. július 27.
Az árvízkárosultak megsegítésére 6,7 millió forint anyagi támogatást adott át júl. 27-én Németh Zsolt külügyi államtitkár Szatmárnémetiben a magyar kormány és a vöröskereszt nevében. Az átadás alkalmából találkozott a megye vezetőivel, Riedl Rudolf prefektussal, Gheorghe Miklaus megyei tanácselnökkel, Szabó István alelnökkel és másokkal. Az átadást követő sajtóértekezleten Németh Zsolt válaszolt az újságírók kérdéseire. Elmondta, hogy a román kormány vezetőivel való találkozáson egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatait a szavak és nyilatkozatok helyett a tények jellemezzék. Az új magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia állampolgárai vízum nélkül utazzanak az EU országaiba. Nem lehet jó szomszédságról beszélni olyan országgal, amelyik rosszul bánik kisebbségeivel. A magyar kormány nem fog olyan döntést hozni, amellyel az RMDSZ nem ért egyet, olvasható Sike Lajos tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./ Németh Zsolt államtitkár Szatmárnémetiben találkozott az RMDSZ és a történelmi egyházak képviselőivel. Elmondta, hogy a kormány még idén szeretné megrendezni a magyar-magyar csúcstalálkozót. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
1998. augusztus 1.
Eddig nyolc alkalommal rendezték meg Szatmárnémetiben a Gellért Sándorról elnevezett vers- és prózamondó versenyt, melyek során Szilágyi Domokos versei gyakran hangzottak el. Ennek állított emléket Csirák Csaba Szilágyi Domokos költészete a Szatmár megyei versmondó pódiumokon /Kölcsey Kör, Szatmárnémeti/ című tanulmányában, amely most jelent meg. A kötet tartalmazza a legutóbbi versenyen elhangzott előadásokat is. /Újabb könyv Sziszről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./
1998. augusztus 2.
Szatmárnémetiben a római katolikus püspökség Pasztorációs és Ifjúsági Központjának új neve: Scheffler János Lelkipásztori Központ. Ebben a központban lelkigyakorlatokat szerveznek, azonkívül szeminárium jellegű találkozókat, katolikus felnőttképző szemináriumot vezetnek és egyéb programot is rendeznek. /Vasárnap (Kolozsvár), aug. 2./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./ vértanú püspök börtönben halt meg.
1998. augusztus 7.
Markó Béla Szatmárnémetiben közösségi fórumon találkozott a megye lakosaival. A fórumon ott volt többek között Riedl Rudolf, a megye prefektusa, Varga Attila, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, Erdei Líviusz megyei főtanfelügyelő-helyettese, Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere. Markó Béla elmondta, hogy a jelenlegi román politikai elit gyermeteg, nem tekinthető minden esetben tárgyalóképes partnernek. Az RMDSZ kormányban való részvételével szólásszabadságát és külföldi mozgáslehetőségét is korlátozta. Nagykároly polgármestere a határátkelők ügyét hozta szóba, kitérve a forgalomtól elzárt Nagykároly-Mátészalka vasútvonalra is. A kettős állampolgárságról felesleges beszélni, mert magyar részről ezt nem kínálták fel. Markó Béla élesen bírálta azokat a pártvezetőket, akikkel egyszer már sikerült egyezségre jutni, de ezek álláspontjukat nem érvényesítik pártjukban. Ezzel a tanügyi megállapodásra utalt, melyet sorra megszegnek a koalíciós társak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1998. augusztus 12.
Szatmárnémetiben, a református temetőben ismeretlen tettesek éjjel ledöntöttek kilenc sírkövet. Andár István temetőőr elmondta, hogy 1991 óta több temetőgyalázást ért meg. Most nyolcan-tízen jöttek, a temetőőr hallotta kiabálásukat, a bozgor szót és más trágárságokat kiabáltak. Az őr egyedül nem tud ellenük semmit tenni. Hétvégékre kért rendőri erősítést, de nem kapott. /A temetőőr és a sírgyalázók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12. - átvéve a Szatmári Friss Újságból./
1998. augusztus 12.
Victor Ciorbea volt kormányfő, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke aug. 12-én Szatmárnémetiben tartott sajtóértekezletén elutasította a kolozsvári önálló magyar egyetem gondolatát, szerinte az önálló magyar egyetemet Brassóban kell létrehozni. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1998. augusztus 21.
Nem kell magyar egyetemet létrehozni Brassóban, reagált Ion Diaconescu, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke a párt alelnökének, Victor Ciorbeának Szatmárnémetiben tett kijelentésére. Diaconescu szerint egy multikulturális és nem magyar egyetem jöhet szóba, de Kolozsváron és nem Brassóban. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 21./
1998. augusztus 22.
Aug. 22-én tartotta Szatmárnémetiben a helyi Szent István Kör ünnepi előadását. A meghívott előadó dr. Kovács István költő és történész, egyetemi docens, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész professzora Bem tábornok és az erdélyi hadsereg címen tartott előadást. Ezután Farkas Árpád költő, a Háromszék főszerkesztője méltatta Bem életútját. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./
1998. augusztus 23.
Szatmár az a régi egyházmegye, amelyet leginkább sújtott a XX. század. Négy ország területére szaggatta szét az egyházközségeket Trianon és a második világháborút követő újabb osztozkodás. Ma Románia, Magyarország, Ukrajna és Szlovákia osztozik a hajdani szatmári plébániákon. A felvidéki részek a Kassai Főegyházmegyébe, a magyarországiak a debrecen-nyíregyháziba, Kárpátalja önálló egyházmegye felé tart, s Szatmárnémeti központtal ma is létezik a romániai területeken a Szatmári Egyházmegye. A szatmári közös történelemtudat, közös sors újraéledőben van. Ezt bizonyítják az évente megismétlődő Scheffler-megemlékezések, melyekre legutóbb 1997 decemberében Fehérgyarmaton került sor, Reizer Pál /Szatmárnémeti/ és Bosák Nándor /Debrecen/ püspökök részvételével, s a most nyáron megrendezett első "nemzetközi" szatmári kispaptalálkozó is. Scheffler János vértanú püspök volt az utolsó olyan szatmári püspök, aki a teljes egyházmegye lelkipásztorkodásáért felelt, nehéz időkben, a második világháború idején. A hős lelkű főpásztor román börtönben halt meg. A szatmárnémeti székesegyház kriptájában levő sírja, az egyházmegye másik nagy püspökéhez, Hám Jánoshoz hasonlóan határokat átívelő zarándokhellyé vált már sok esztendővel ezelőtt. - A magyarországi szatmári papok és kispapok rendszeresen meghívást kapnak szatmárnémeti papszentelésekre, és viszont. A kispapok idén júliusban a Tisza és a Túr találkozásánál verték fel sátraikat. Reizer Pál püspök vezetésével érkeztek a kispapok. Majnek Antal munkácsi püspök is jött volna néhány papjával, de az utolsó napon ellopták az autóját. Jövőre Erdélyben vernek sátrat a szatmári kispapok, de akkor már kárpátaljaiakkal és felvidékiekkel kiegészülve. /Szerdahelyi Csongor: Szatmár keresi egymást. = Új Ember (Budapest), aug. 23./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./
1998. augusztus 25.
Varga Domokos író hozta létre 1993-ban a budapesti székhelyű Irodalmi Társaságok Szövetségét /ITÁSZ/, amelybe belépett sok határon túli magyar szövetség és csoport is. Évenként rendeznek vándorgyűléseket, az idei volt az első, amelyet határon túl rendeztek meg, Gyergyószentmiklóson, ahová a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vezetősége, élén Gál Éva Emese költő-tanárnővel meghívta a résztvevőket. Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást, kifejtve, hogy "nekünk Európa teljes magyar nyelvű irodalmát, művelődési egyesületeit kell összefognunk, így segítve elő a kölcsönös tájékoztatást s a kiadványcserét. Ezzel is a magyar irodalom és kultúra határokon átívelő egységét fejezzük ki." Varga Domokos tiszteletbeli elnök hozzátette: a határon túli kultúregyesületek nemzetőrző szerepet töltetek be." A résztvevők beszámoltak munkásságukról. Az Illyés Gyula Irodalmi Kör /Beregszász/ 1986-ban alakult, azóta 40 magyar vonatkozású emléktáblát és 4 szobrot állítottak. A Hármashatár Egyesület /Szatmárnémeti/ tagjai Nagysomkúton emléktáblát helyeztek Szilágyi Domokos szülőházára, a városban Páskándi Géza Baráti Társaság létesült. A Palóc Társaság /Ipolyvarbó/ 1989 augusztusában alakult. 1996-ban számtalan millecentenáriumi népünnepélyt rendeztek, emlékműveket lepleztek le, könyvekkel segítik a magyar iskolákat. Z. Urbán Aladár elnök felhívással fordult a jelenlevőkhöz: minden magyarlakta helységben ültessenek fát az 1848-as szabadságharc tiszteletére. A Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság /Zenta/ május végén megrendezte a délvidéki költők seregszemléjét. A Muravidéki Magyar Kultúregylet /Lendva/ Lendván magyar könyvesboltot nyitott. /Dánielisz Endre: "Az egyetemes magyar kultúrában kell gondolkodnunk!" = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./
1998. augusztus 29.
Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára támadta Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Ábrahám szerint Tőkés Lászlónak mindig kell valaki, "aki ellen rágalommal tud élni. Ezt hároméves tapasztalatom alapján állítom, amikor őt népszerűsítettem a világban, útjait szerveztem, házát építettem Nagyváradon, családját gondoztam..." "Ezért köszönetet nem kaptam, csupán 1993 júniusában ellenem indított rágalmazását, majd pedig 1994-ben büntető eljárás lefolytatását." Ábrahám Dezső idézte, mit mondott Tőkés László az RMDSZ brassói kongresszusán, mivel utasította vissza azt, hogy az RMDSZ elnökévé jelöljék. Egyik indoka az volt, hogy kívülállóként többet szolgálhat. Ez nem vált valóra, ítélkezett Ábrahám Dezső. Ha ez valóra vált volna, az RMDSZ egységben végezhette volna felelős küldetését. /Tehát Tőkés László az egységbontó./ Ábrahám Dezső felidézte a püspök hibáit, majd saját ártatlanságát bizonygatta, idézett a bírósági végzésből, amely őt nem marasztalta el. Hosszadalmas cikkében sort kerített arra, hogy saját tetteit ismertesse: 1990. február 3-án a magyar-román kulturális gálaműsorra "55 román művészt hoztam el - saját költségemen /repülő, étkezés, szállás stb./ - Budapestre, köztük Párizsból a jelenlegi külügyminisztert". Andrei Plesut. Végül Ábrahám szerint az aug. 20-án Tőkés László püspök "a Szent István körmeneten /a legtöbb magyar ember megrökönyödésére/ a magyar miniszterelnök jobbján haladt." Ábrahám még utóiratot is kanyarított, ebben azt állította, hogy Tőkés László Németh Zsolt külügyi államtitkár apját, a néhai Németh Géza tiszteletest is rágalmazta és dorgálta. /Ábrahám Dezső: Tőkés ellenzéki platformot szervez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30./ Ábrahám megjegyzését, hogy Tőkés László aug. 20-án, a körmeneten odatolakodott Orbán Viktor miniszterelnök mellé, cáfolja a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24-i száma: Németh Zsolt államtitkár kérte meg Tőkés Lászlót, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten.
1999. január 6.
Szatmárnémetiben, a helyi szakszervezeti művelődési ház keretében megalakult a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese. Az együttes elnöke maga a művelődési ház igazgatója, Gyüre Lajos, alelnöke Pethő Béla nyugdíjas tanító, az egykor híres daróci citera- és táncegyüttes volt vezetője, művészeti igazgatója pedig Fábián Elemér, táncmester, nótafa, az Északi Színház volt főszervezője. /Nemzetiségi népi együttes alakult Szatmárnémetiben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./
1999. január 9.
Õsztől felsőoktatási intézmény, Közigazgatási Főiskola működik Szatmárnémetiben, három - román, magyar és német - csoporttal. A harminc fős magyar csoport tagjai több dolgot kifogásolnak: várakozáson alul kevés tantárgyat, mindössze kettőt tanulnak magyarul! Nagyon hiányzik a könyvtár, s benne kellő számú szakszótár és magyar nyelvű szakirodalom! A könyvtárnak és a számítóközpontnak kész a terem, ígéretet kaptak Kolozsvárról (az anyaintézettől, a Babes-Bolyai Egyetemtől), hogy még ezekben a napokban leküldik a könyveket, lesz köztük jelentős számú magyar és német szakirodalom is. Jövő hétre várják a számítógépeket. Az órák elosztását viszont behatárolja az a tény, hogy az előadók nagy része Kolozsvárról, Nagyváradról és Nagybányáról ingázik Szatmárnémetibe. A magyar órák száma még változhat, lehet már a következő félévben három tantárgyra kiterjed. Ezt a téma határozza meg: a szigorúan vett szaktantárgyak előadási nyelve a román. Varga Attila parlamenti képviselő is román nyelven adja le a második félévtől az alkotmányjogot, egyszerre mindhárom csoportnak. Müller Enikő közgazdász az állami pénzügyekkel foglalkozó tantárgyat tanítja, magyarul. Varga Attila elmondta, románul tartja előadásait, de gondoskodik arról, hogy a magyar hallgatók anyanyelvükön is megismerjék a fontosabb jogi kifejezéseket. /Sike Lajos: Csak két tantárgyat tanulnak magyarul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1999. január 15.
Varga Attila képviselő, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének és parlamenti frakciójának vezetője meghívottként vett részt a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ nemrégi tisztújító közgyűlésén. Felszólalásában részletesen kitért a Hajdú Gábor egészségügyi miniszter körül az utóbbi időben kialakult áldatlan, feszültségteljes helyzet ismertetésére. Varga Attila elmondta: az egészségügy átszervezése elodázhatatlan, ugyanakkor nagyon nehezen megoldható feladat. Nincs olyan ember az országban, akit ez az átszervezés közelebbről vagy távolabbról ne érintene. Ráadásul rengeteg egymásnak radikálisan ellentmondó gazdasági és pénzügyi érdek ütközik ebben az ágazatban, amelynek reformja ily módon régóta kialakított érdekmechanizmusokat sért, sőt támad. Hajdú Gábor RMDSZ-es egészségügyi miniszter nem orvos, hanem jogászember, aki következetesen törekszik a reform számára megszabott törvényi keretek tiszteletben tartatására. Emiatt ádáz ellenségeket szerzett magának. Ilyen körülmények között egyes érdekcsoportok magát a minisztert kívánják lejáratni, lehetetlenné tenni. Varga Attila hangsúlyozta: Hajdú Gábornak nagy szüksége van az orvostársadalom, a kisebbségi magyar orvosok támogatására. (A Szatmári Friss Újság nyomán) /Varga Attila Hajdú Gábor helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
1999. február 3.
A szatmárnémeti RMDSZ jan. 29-én tartott közgyűlésén Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke kijelentette: A tagság hangulata rossz, mint minden romániai magyaré, mint a legtöbb románé! Az okok ismertek: gazdasági csőd, politikai és társadalmi bizonytalanság, az újabb bányászjárás keltette félelem, a szélsőségek előretörése. A koalíciós egyeztetés nemcsak fent, hanem lent is rosszul működik, mert az RMDSZ-nek járó 23 igazgatói és igazgatóhelyettesi posztból mindössze 9-et sikerült elfoglalni. Az önkormányzatban a partnerek összevissza szavaznak, de számunkra fontos kérdésekben nem úgy, mint ahogy előzőleg ebben megegyeztek. Így eredményt jogaink érvényesítésében alig sikerült elérni. Szatmárnémeti bejáratánál ma sincs kétnyelvű tábla. (A krónikás nem érti, miért nem tanulnak a károlyiaktól, ott eleve román-magyar-német táblát javasoltak, és gond nélkül megvalósult. A három nyelvet nemcsak bizonyos tradíció, hanem az is indokolná, hogy egyre több német cég települ a városba!) Lesz viszont Hám János-szobor, méghozzá a régi főtéren, közvetlenül a római katolikus katedrális előtt! Csak hát erre Muzsnay Árpád volt megyei elnök azt mondhatja: ő négy szobrot akkor állított, amikor az RMDSZ ellenzékben volt. Kiverekedte, kiverekedték. S akkor most, amikor kormányban vagyunk, miért megy némely dolog még nehezebben? Az egyik felszólaló azt mondta: azért, mert a városi szervezetben kevés a dinamikus és kezdeményező egyéniség, aki, ha elindít valamit, végig is viszi. A kezdeményezés hiányával magyarázható, hogy a Szatmárnémetihez aránylag közel lévő Debrecen és Nyíregyháza mind ez ideig nem indított a városban kihelyezett egyetemi, főiskolai kart, jóllehet volna rá igény, hisz évente két osztályra való magyar fiatal megy innen anyaországi egyetemekre, s akik itthon maradnak, az aradi Goldis magánegyetem szatmári tagozatára járnak. Miért ne adhatnák inkább ezt a pénzt a Kossuth Lajos Egyetem ide helyezendő karának fenntartására, s ráadásul még anyanyelvükön is tanulnának! Sajnos, erre a felvetésre nem reagált az RMDSZ városi vezetése. Sok szó esett a közgyűlésen az ifjúságról, képviselői közül csak néhányan voltak jelen. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a civil szervezetek és alapítványok markánsabb jelenlétét, megmutatkozását szorgalmazta. Varga Attila megyei elnök többek között arról beszélt, hogy a szervezeti keretet erősíteni kell. Ám a legötletesebb hozzászólás kétségtelen az egyik "veterán" RMDSZ-esé, a Medve Sándoré volt, aki az új, immár országosan egységes tagsági könyvet felmutatva azt javasolta: legyen ajánlólevél az anyaországban! Amolyan nemzettagsági igazolvány, vízumjogossági igazolás, de ha kell, arra is alkalmas, hogy felmutatója kedvezményes jeggyel juthasson be például a Magyar Nemzeti Múzeumba!? Kíváncsiak lennénk, milyen visszajelzést kap egy ilyen javaslat az anyaországból? /"Az új RMDSZ-tagsági könyv legyen ajánlólevél az anyaországban!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1999. február 20.
Febr. 20-án Szatmárnémetiben találkoztak a Román Nemzeti Egységpárt vezetői. Megjelentek a párt színeiben megválasztott polgármesterek, tanácsosok, a párt megyei vezetői és ortodox papok. Valeriu Tabara, a párt elnöke óvott attól, hogy a magyar kisebbségnek visszaadják ingatlanait. Ezután Ioan Gavra felolvasta a párt Erdélyhez szóló üzenetét. Ebben a román lakosságot igyekeztek felvértezni az RMDSZ ellen. Az üzenet így zárult: "Isten minket úgy segéljen, hogy Erdély megszabaduljon az itteni románokat fenyegető gonosztól!" /Felső-szintű RNEP-találkozó Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1999. február 27.
Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke felszólította híveit, verjék le a kétnyelvű táblákat, hiszen azok Erdély "magyar térhódítását" kívánják legalizálni. Szavait megfogadták, mert a Kolozsvár-Szatmárnémeti útvonalon, a kalotaszegi falvaktól Szilágyballán át Ákosig mindenütt festékkel befújták a kétnyelvű táblákat. /Tabara uszítása bejött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27-28./
1999. március 3.
Kilencedik alkalommal tartották meg Szatmárnémetiben, a katolikus székesegyházban az ökumenikus kórustalálkozót. Összesen 17 kórus szólalt meg. Jelen volt Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke is. /Ökumenikus kórustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1999. március 6.
Márc. 6-án Szatmárnémetiben, az Északi Színházban jótékonysági gálaestet rendeztek a felépítendő Rákóczi Kollégium javára. Tőkés László püspök elmondta, hogy tavaly a hasonló gálaest nem volt sikeres, holott külső segítséget nem várhatnak, maguknak kell felépíteni a kollégiumot. A gálaest második részében neves erdélyi művészek által felajánlott festmények, szobrok árverezése kezdődött. /A Nap (A Ziua magyar nyelvű hetilapja, Bukarest), márc. 11./
1999. március 12.
Magyar tanítóképző főiskolai tagozat ősztől indul Szatmárnémetiben. A tagozat a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozik. /Brassói Lapok (Brassó), márc. 12-18./
1999. március 13.
Reizer Pál szatmári megyéspüspök márc. 9-én érkezett meg Bukarestből, a püspöki konferenciáról, ahol a pápa látogatásával kapcsolatban egyeztettek. Végleges döntés nem született a konferencián. Reizer Pál püspök elmondta: hívei várják a pápa erdélyi látogatását, de ha ez nem történik meg, akkor is hűségesek maradnak a pápához és elmennek Bukarestbe, a fogadására. - A püspök évek óta harcolt azért, hogy Szatmárnémeti történelmi főterén, a székesegyház előtt felállítsák Hám János püspök szobrát. A várost ma is azok az épületek határozzák meg, amelyeket ő emelt, mint a székesegyház., püspöki palota, az Irgalmas Nővérek zárdája, a konviktus és a többiek. Az óvodától a tanítóképzőig kiépítette az oktatás teljes vertikumát. - Reizer Pál beszámolt az 1990 óta eltelt időszak építkezéseiről: tizenöt kisebb-nagyobb templom, kápolna épült, emellett új lelkipásztori központ, lelkigyakorlatos ház, diákotthon, idős papok otthona, nővérotthon és más intézmény. - Az egyházmegye legnagyobb gondja a fogyás: egyre kevesebb gyermek születik, a kivándorlás tart Magyarországba, illetve Németországba. /Sike Lajos. Építő egyház kell, hogy legyünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13-14./ Hám János 1827-től 1857-ig, haláláig volt szatmári püspök.
