Megnyílt Tillinger István és Gergely Csaba szatmárnémeti festőművészek kiállítása Szatmárnémetiben, a Pannónia (Dacia) Szálló előcsarnokában. /Kiállítás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 5./
2008. február 7.
„Szatmár megye magyarsága most is hozhatja négy évvel ezelőtti formáját”, amikor minden eddiginél több (összesen 25 polgármestert és mintegy kétszáz önkormányzati képviselőt) juttatott pozícióba – nyilatkozta Szatmárnémetiben Markó Béla RMDSZ-elnök, aki szerint a megyeszékhely esetében sem lehet más a cél, mint Ilyés Gyula jelenlegi polgármester újraválasztása. Markó azt tanácsolta, hogy ahol csak erre mód van, működjenek együtt a Magyar Polgári Párt képviselőivel, és együtt méressék meg jelöltjeiket az előválasztásokon. /Sike Lajos: „Szatmár hozhatja formáját”. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Markó újságírói kérdésre válaszolva tagadta, hogy szatmári látogatásának fő célja a szövetségen belüli rendteremtés lenne. Egyes vélemények szerint ugyanis a városi szervezet vezetőségének válaszolt, amely nem akarja újból Ilyés Gyulát indítani a helyhatósági választáson. Markó kifejtette, ha az RMDSZ megfelelő embereket tud indítani a tisztségekért, az MPP-nek esélye sem lesz mandátumokat szerezni. /Babos Krisztina: Markó kiáll Ilyés mellett. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2008. február 7.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere kijelentette: az önkormányzat nem óhajt újabb kultúrpalotákat építeni, inkább átvenné és üzemeltetné a szakszervezetek tulajdonában lévőt, és ide költöztetné az eredeti tulajdonjog visszaállítása miatt épület nélkül maradt városi kultúrházat is. /Sike Lajos: Szatmári kultúrházsokk. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2008. február 7.
Február 6-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának szatmárnémeti kihelyezett tagozatán a másodéves távoktatáson tanuló hallgatók számára tudományos diákkonferenciát szerveztek. Húsz távoktatáson tanuló diák mutatta be az általa készített tudományos kutatás eredményét. A diákkonferencia első része még január végén lezajlott. A versenymunkákat négytagú zsűri – dr. Bura László, dr. Baranyai Tünde, Szabó Thalmeiner Noémi és Gádrus Andrea – bírálta el. Az első helyezett Czumbil Tóth Márta és Kajtár Török Enikő lett, akik a negyedik osztályosok olvasási szokásait elemezték. /(bodnár): Tudományos Diákkonferencia második része zajlott a BBTE szatmári kihelyezett tagozatán. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 7./
2008. február 8.
Egyre több, egykor külföldre telepedett magyar család költözik vissza Erdélybe „Mindennap honvággyal ébredtem, és honvággyal tértem nyugovóra” – magyarázza a székelyudvarhelyi Jánosi András, aki több mint 25, külföldön töltött év után 2007 telén költözött haza szülővárosába. A szintén hazatért Benedek Lukács családjával panziót, vendéglőt, sípályát és lovardát működtet a Székelyudvarhely melletti Homoródfürdőn. Szilágyi László szatmárnémeti mérnök Németországból telepedett haza családjával. Czimbalmos Attila gyergyószárhegyi festő-restaurátor 1993-ban távozott, 2002-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetében, 2006-ban hazatért. Hosszadalmas folyamat volt a diploma honosítása, a jogosítványok megszerzése. Most már saját vállalkozása keretében restaurál. Veres Valér szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa szerint Romániában alig léteznek migrációra vonatkozó adatok, ezért a jelenség nagyon nehezen kutatható. Személyes tapasztalatai alátámasztják a hazatelepülés jelenségét. Az egyetemen több olyan kollégája van, akik külföldi tanulmányok után tértek haza. /Hazahívó honvágy. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
2008. február 9.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében októberben indult féléves civil és közéleti iskola nyolcadik konferenciájára kerül sor a hét végén Szatmárnémetiben. Az érdeklődő középiskolások és egyetemi hallgatók a www.civilsuli.ro-n, a program honlapján jelentkezhettek be. Előadások hangzanak el az önkormányzati munkáról, egyesületek és alapítványok bejegyzéséről és működéséről, levetítik Kocsis Tibor A meghódított Kárpát-medence című filmjét. /Nyolcadik civilsuli Szatmárnémetiben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2008. február 11.
„Elég sok írogató embert ismerek abban a körben, amelyben mozgok, de vagy keveset írunk, vagy pedig nem tudjuk magunkat megmutatni” – összegezte véleményét Bura László, az ismert szatmári nyelvész, közíró, a hét végén Szatmárnémetiben megtartott helyi könyvszemlén. A találkozón 197 olyan kötetet mutattak be, amelyek 2007-ben itteni szerzők „tollából” vagy Szatmár megyével kapcsolatban jelentek meg, ebből azonban alig harminc volt magyar nyelvű. Még rosszabb a helyzet az időszaki kiadványok dolgában: a megyében megjelenő 12 folyóirat között egyetlen magyar nyelvű nincs – enyhe vigasz, hogy egy mezőgazdasági témájú román–magyar–német nyelvű szemle főszerkesztője Solcz Béla. A Hírlap Könyvek néven új magyar könyvsorozat jelentkezett, melynek egyik első darabját, Veres István Tollhegy című publicisztikai kötetét máris díjazták. A magyarok közül a legnagyobb elismerést Muzsnay Árpád tanár-újságíró, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület partiumi alelnöke könyvkiadói szervező munkájáért kapta. /Sike Lajos: Szatmári biblioszemle. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2008. február 12.
Marosvásárhely kivételével hivatalosan még nem lehet tudni, kik lesznek az RMDSZ, illetve a Magyar Polgári Párt polgármesterjelöltjei. Egyes településeken – például Nagyváradon – felmerülhet az is, hogy a két alakulat közös jelöltet állítson a választásokon, ezt erősítette meg Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Szatmárnémetiben február 19-ig várják a jelöltek jelentkezését, a jelöltállító küldöttgyűlést „valamikor március közepén” tartják, jelezte Kereskényi Gábor, a városi RMDSZ-szervezet elnöke. Szerinte bizonyos, hogy Ilyés Gyula polgármester újabb mandátumot pályáz meg, a polgári oldal pedig várhatóan nem állít ellenjelöltet. Sepsiszentgyörgyön március 30-án szervezik meg az állóurnás előválasztásokat, eddig ketten jelezték indulási szándékukat: Antal Árpád képviselő és Tóth Birtan Csaba, a TEGA vállalat igazgatója. Albert Álmos jelenlegi polgármester immár négy mandátumot tudhat magáénak, idén azonban várhatóan a megyei tanács elnöki tisztségére vagy szenátori mandátumra pályázik. Az MPP szintén előválasztással dönt a jelöltjeiről. Csíkszereda polgármesteri székére RMDSZ-részről Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi polgármester az egyedüli pályázó. Az MPP esetleges csíkszeredai jelöltjeinek kiléte egyelőre rejtély. Székelyudvarhelyen Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke az RMDSZ jelöltje. Szász Jenő polgármester, az MPP elnöke korábban azt mondta, még nem döntötte el, megpróbál-e újabb mandátumot szerezni. /Nem sietik el a jelöltállítást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2008. február 16.
Sógor Csaba európai parlamenti képviselőnek december 10-től képviseleti irodája működik Kolozsváron, két munkatársa segíti: Moldován Árpád Zsolt és Duj Erika. A képviselő már irodát működtet Bákóban, Besztercén, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, továbbiakat készül megnyitni Szatmárnémetiben és a kárpátaljai Munkácson. Sógor Csaba elmondta: kollégiális kapcsolatot tart fenn Tőkés Lászlóval, szorosabbat, mint más független képviselőkkel. Megismételte régebbi kijelentését, miszerint az EP-választásokon elért eredmények tükrében az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek, a Markó–Tőkés párbeszéd ellehetetlenedése után, 6, illetve 4 felelős vezető személyiség képviseletében kellene leülnie a tárgyalóasztalhoz, hogy az önkormányzati választásokon megfelelő eredményeket tudjanak elérni. /Ö. I. B. : Sógor Csaba EP-irodát nyitott Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2008. február 17.
A Romániában elismert felekezetek egy esztendővel ezelőtt konkrét javaslatokat tettek a tanügyi törvénytervezet a felekezeti oktatásra, illetve az iskolai vallásoktatásra vonatkozóan. A 2008 januárjában közvitára bocsátott tanügyi törvénytervezet részben beépítette a törvényszövegbe az egyházak javaslatait. Az erdélyi történelmi egyházak sajnálattal állapítják meg, hogy éppen azok az alapelvek nem kerültek be a törvénytervezetbe, amelyek a teljes körű felekezeti oktatásra, az egyházi autonómia tiszteletben tartására és a felekezeti iskoláknak az állam általi teljes körű finanszírozására vonatkoznak. A törvénytervezet nem biztosít kellő súlyt a felekezeti oktatásnak. A magyar történelmi egyházak állásfoglalásukban megdöbbenéssel állapították meg, hogy a törvénytervezet felsőoktatásra vonatkozó része nem tesz említést a felekezetek által fenntartott felsőoktatási intézményekről. A romániai magyar történelmi egyházak kifejezik szándékukat, hogy az óvodától az egyetemig tanintézeteket alapíthassanak és tarthassanak fenn. Tekintettel arra, hogy a felekezeti tanintézmények tanulóinak, illetve hallgatóinak szülei az ország adófizető állampolgárai, ezért kérik, hogy ezen tanintézmények számára – az állami oktatási intézményekhez hasonlóan – a törvény biztosítsa a finanszírozás mindhárom formáját, úgymint: alapfinanszírozás, kiegészítő és kompenzációs finanszírozás. A Nagyváradon február 5-én elfogadott állásfoglalás aláírói: Dr. Jakubinyi György érsek (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség), Tempfli József megyéspüspök (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség), Schönberger Jenő püspök (Szatmári Római Katolikus Püspökség), dr. Pap Géza püspök (Erdélyi Református Egyházkerület), Csűry István püspök (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), dr. Szabó Árpád püspök (Unitárius Egyház), Adorjáni Dezső Zoltán püspök (Evangélikus-Lutheránus Egyház), Gergely István elnök (Magyar Baptista Szövetség), Tőkés László (európai parlamenti képviselő). /Állásfoglalás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 17./
2008. február 19.
A Tanügyminisztérium véglegesítette azon vetélkedők listáját, amelyek országos nyilvánosságot élveznek. Magyar szakon két szatmári kezdeményezésű vetélkedő is felkerült erre a listára. Gál Gyöngyi, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőnője elmondta: az egyik a Költészet Napja alkalmából megrendezett irodalmi vetélkedő, amelyet IX-XII. osztályos diákoknak szerveznek. A másik pedig a tavaly hetedik alkalommal, a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont által kezdeményezett és szervezett Vidám Versek Versmondó Versenye. Az utóbbi esetében tavaly az érintett tanintézmény adott otthont az országos döntőnek is. /(gyöngyi): Két szatmári kezdeményezésű vetélkedő is országos szintre emelkedett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 19./
2008. február 19.
Február 18-án indult be a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban /Szatmárnémeti/ az étkeztetés. Az iskolán belüli étkeztetéssel párhuzamosan a Kölcsey bentlakásban továbbra is ebédelhetnek a diákok, ez ettől független. /(bodnár): Tegnaptól indult be a diákétkeztetés a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 19./
2008. február 19.
Február 19-én Szatmárnémetiben megnyitják az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport két neves fotósa, Mihály László és Egyed Ufó Zoltán sajtófotó-vándorkiállítását. A képek Temesvárról érkeztek a Szamos-parti városba. A rendezvényt Ilyés Gyula polgármester nyitja meg, és dr. Bura László főiskolai tanár, irodalomtörténész és közíró mond méltató beszédet. /Szatmáron az ÚMSZ fotói. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2008. február 24.
Január 19-én meg nyílt a Szatmárnémetiben a magyar ajkú görög katolikus templom közösségi termében Csomafáy Ferenc Erdélyi arcképcsarnokom című fényképkiállítása. A fotóművész a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. Mindezek mellett megtanulta a fényképészetet is. Szakterülete a fotóriport és a színházi fotó. Mostani kiállításán harminchat olyan arc sorakozik, akik utat mutattak a romániai magyarságnak a két világháború és a diktatúrák idején is. Egy részük (Kós Károly, Gál Ernő, Márton Áron, Berde Amál, Szabó T. Attila) már a két világháború közti időben ott állt a tornác küszöbén, a fiatalabb nemzedék pedig az ő példájukon nőtt fel, majd csatlakozott hozzájuk, vált maga is követendő példaképpé (Kányádi Sándor, Szász János, Cseh Gusztáv, Beke György). Csomafáy Ferenc elmondta, hogy képei beszélgetés közben készültek. /Csirák Csaba: Erdélyi arcképcsarnokom. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./
2008. február 24.
Fiedler István püspöknek /Nagybecskerek, 1871. okt. 14. – Nagyvárad, 1957. okt. 25./, az egyesített szatmári és váradi római katolikus egyházmegye első főpásztorának állított emléket Fodor József pápai prelátus, nagyprépost, a nagyváradi egyházmegye általános helynöke a Szent László-könyvek sorozat 2. kötetében. 1930. június 5-én a Szentszék egyenrangúként egyesítette a szatmári és a váradi római katolikus püspökségeket /a 900 éves nagyváradi egyházmegyét a 100 éves szatmárival/. Abban az időben Romániában a helységek nevét hivatalos iratokban csak román nyelven használhatták: így az egyesített két egyházmegye neve Satu Mare si Oradea-i római katolikus püspökség lett. Piusz pápa 1930. október 16-án Fiedler István temesvári kanonokot nevezte ki az egyesített egyházmegyék első és egyetlen püspökének – lévén, hogy nem volt utóda ilyen címen. Fiedler István több helyen volt káplán, majd hittanár, újabb hat évig a temesvári papi szeminárium spirituálisa. 1916–1923 között esperes-plébános Resicabányán. 1923-ban Glattfelder Gyula csanádi püspök kinevezte temesvári székesegyházi kanonokká, a temesvári teológián pedig átvette az erkölcstan és lelkipásztorkodás-tan tanítását. 1926-tól az egyházmegye általános helynöke. 1930-ban szentelte püspökké Angelo Maria Dolci apostoli nuncius-érsek, társszentelők gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi és Pacha Ágoston temesvári püspökök voltak. Fiedler István Erdélyi Lapok címmel országos katolikus napilapot indított, egyesítette a papnevelő intézeteket úgy, hogy az I–II. évfolyamot Szatmárra, a III–IV. évfolyamot Váradra helyezte át. A román sajtóban támadták, követelve, hogy fosszák meg püspöki székétől. 1939. november 8-án lemondott püspöki székéről, cserébe azért, hogy az ún. Rongyos Gárdában való részvételük miatt letartóztatott papjait ne ítéljék halálra államellenes összeesküvés vádjával. Haláláig – 18 éven át – a legnagyobb visszavonultságban élt. Az 1947 utáni időszakban Fiedler István volt az egyedüli püspök, akit a kommunista hatalom nem börtönzött be, mert nyugdíjas volt. Mint egyedüli apostolutód, bérmált és papokat szentelt Nagyváradon és Gyulafehérváron. /Fodor György: Isten országáért dolgozott és szenvedett. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./
2008. február 27.
Írók és költők szobraival népesítenék be a szatmárnémeti István-téri parkot, melyben jelenleg egyedül áll Petőfi Sándor négy éve leleplezett mellszobra. A Szatmárnémeti Ukránok Egyesülete szeretne szobrot állítani a városban a nagy ukrán költőnek, Tarasz Sevcsenkónak. Theodor Curpas szociáldemokrata párti városi tanácsos határozattervezete szerint a tanács népes szoborpark létrehozását hagyja jóvá. Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester azonban jobbnak látná, ha nem zsúfolnának be minden köztéri alkotást a város régi központjába, és kihasználnák a negyedekben kialakított tereket is. Amikor a Petőfi-szobrot felállították, nem számoltak ilyesmivel, jelentette ki Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke, azt viszont elvárná, hogy a szoborpark kialakításában a Petőfi-szobor legyen a mérce. „Petőfi nagyságához mérhető, Szatmárnémetihez kötődő irodalmi személyiségek kerüljenek oda. /Babos Krisztina: Társaságot kap Petőfi Sándor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./
2008. február 27.
A XVI. ökumenikus kórus-seregszemlét szervezi meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szatmári Római Katolikus Székesegyház Kórusa és az Erdélyi Magyar Dalosszövetség március 1-jén Szatmárnémetiben, a székesegyházban. Idén a seregszemlére tizennyolc énekkar jelentkezett. A kórustalálkozót Láng Pál kanonok nyitja meg, az Erdélyi Magyar Dalosszövetség részéről Guttman Mihály egyetemi tanár, a szövetség tiszteletbeli elnöke vesz részt. /Kórus-seregszemle. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2008. február 29.
Nem lesz szoborpark Petőfi körül Szatmárnémetiben – döntött február 28-án Szatmárnémetiben a városi tanács. Előzőleg az Ukránok Demokrata Szövetsége Tarasz Sevcsenko szobrának felállítását javasolta, Petőfi szobra mellé. A további javaslat szerint szoborparkot kellene létesíteni. Végül a tanács elutasította a szoborpark kivitelezését, egyben elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy Tarasz Sevcsenko szobra 150 méterrel távolabb, egy másik kis parkba kerüljön. /Sike Lajos: Petőfi magányos marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./
2008. február 29.
Több mint kilencven költő verse szerepel a Mária-költészetünk /Ady Endre Társaság, Szatmárnémeti/ című kötetben, amelyet a héten mutattak be Szatmárnémetiben. A verseket Simpf János szerkesztette kötetbe. Simpf János pap-költő 1951-ben született a Szatmár megyei Józsefházán. Korábban két verseskötete jelent meg, néhány alkotása pedig a válogatásban is szerepel. Paptársa és barátja, Heinrich József plébános szerint az 1975-ben készült Mária-költészetünk – amelyet akkor a Gyulafehérvári Római Katolikus Papnevelő Intézetben nyomtattak ki háromszáz példányban – csak úgy tudott megmenekülni a Szekuritátétól, hogy kiegészítő tananyaggá tették a főiskolán. A szerző maga is a papnevelő intézet tanára volt egészen 1988-ben bekövetkezett haláláig. /Babos Krisztina: Mária-versek gyűjteménye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 29./
2008. március 3.
Egyetlen jelölt, Ilyés Gyula jelenlegi szatmárnémeti polgármester jelentkezett a hétvégi határidőig a városi RMDSZ-nél a polgármesteri tisztségre. „Megítélésünk szerint Ilyés Gyula jó munkát végzett az elmúlt években. ” „S valljuk be őszintén, más pártok jelöltjeivel szemben is egyedül ő indulhat jó eséllyel” –tájékoztatott Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti városi RMDSZ elnöke. /Sike Lajos: Ilyés Gyula a szatmári jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2008. március 3.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/, a szatmári római katolikus székesegyház kórusa és az Erdélyi Magyar Dalosszövetség által a reneszánsz év és Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója jegyében szervezte meg március 1-jén Szatmárnémetiben, a Székesegyházban a XVI. Ökumenikus Kórusseregszemlét, melyre Szatmár és Máramaros megyék négy felekezetének tizennyolc énekkara jelentkezett. Minden korosztály képviseltette magát. /T. K. : Ökumenikus kórusseregszemle. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 3./
2008. március 6.
Az RMDSZ szatmárnémeti választmányának 35 tagja közül, mindössze 23 jelent meg, hogy meghallgassa a tanácsosok és Szatmárnémeti polgármesterének négyéves munkájáról szóló beszámolókat. Kereskényi Gábor, a városi szervezet elnöke vezette az ülést. Ilyés Gyula polgármester 32 oldalas beszámolóját nyomtatásban is elhozta és átadta a választmány tagjainak, ezért beszámolójában munkájának csak a leglényegesebb részét ismertette. Sikerült többet teljesítenie, mint az előző három mandátumban dolgozó polgármestereknek összesen. Az RMDSZ nagyon jól teljesített, sikeres négy évet zárnak, mondta a polgármester. A hivatal informatizálási programjáért díjat kaptak. Szatmárnémeti hivatalos honlapját 2007-ben a legjobb önkormányzati honlapnak nyilvánították. Csillag Tibor jogász, aki két mandátumot teljesített a tanácsban, úgy érzi sikeresen tudott együtt dolgozni a tanácsosokkal. Ugyancsak búcsúzott a szintén második mandátumát töltő Gittinger Orsolya jogász, aki az egyik legerősebb képviselete volt az RMDSZ–nek. /Cs. M. : Elkezdtük, folytatjuk–Szatmárnémetiért együtt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 6./
2008. március 7.
Az összes határon túli magyar színházat szeretné vendégül látni a következő két évben a Pécsi Harmadik Színház, amely arra készül, hogy 2010-ben, az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program évében megrendezze a Határon Túli Magyar Színházak Monodráma és Stúdiószínházi Fesztiválját – közölte a teátrum igazgatója. A vendégjátékokra tavasszal és ősszel kerül sor. Elsőként, március 10. és 12. között a Szatmárnémeti Északi Színház mutatkozik be, melynek Harag György Társulata Csáth Géza A Janika című tragikomédiáját adja elő három alkalommal. Emellett Karády Katalin-, Edith Piaf- és Marlene Dietrich-estjükre is várják az érdeklődőket. A következő vendégük egy hónap múlva a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház lesz. /Határon túli magyar színházak vendégszereplése Pécsett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2008. március 7.
Tőzsér József, a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója elmondta, édesapja Gyergyóalfaluban nyitott egy könyvesboltot. Gyermekkora könyvek között telt el. Elvégezte a kolozsvári Pedagógiai Főiskola látogatás nélküli, földrajz–történelem szakát, majd tanított, emellett könyvterjesztéssel is kezdett foglalkozni. 1969-ben ment át a könyvkereskedési részlegre, 1970-ben átvette a részleg vezetését, és 1976-ig Hargita megye falusi könyvterjesztéséért felelt. Minden faluban könyvesboltot nyitottak. Sajnos 1989 után felszámolták a mintegy 49 könyvesboltot. Író-olvasó találkozókat szerveztek. Tőzsér elindította a „Könyvet postán” szolgálatot. 1975-ig jól működött mindezt, majd 1975 decemberében – azzal az ürüggyel, hogy illegálisan műanyag hajcsatokat árulnak a könyvesboltokban – letartóztatták Tőzsér Józsefet. Domokos Géza közbenjárt, így szabadlábra helyezték. 1976-ban Tőzsér átment a Hargita Megyei Könyvterjesztő Vállalathoz, amelynek kereskedelmi részlegét 2003-ig vezette. Itt újraindította a könyvpostát, több író-olvasó találkozót szervezett. Tőzsér 1993-ban Zöld Ferenccel, az Akadémiai Kiadó akkori igazgatójával elhatározták, hogy fele-fele arányban vegyes vállalatot alapítanak Pallas–Akadémia Könyvkiadó néven. 1993 április elsején Csíkszeredában bejegyezték a céget, 1993–94-ben már saját könyvesboltokat hoztak létre Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Nagyszalontán, majd a kolozsvári Egyetemi Könyvesboltban, illetve Szatmárnémetiben. Akkoriban főleg az Akadémiai Könyvkiadó lexikonjait, kézikönyveit terjesztették, és évente négy-öt könyvet adtak ki. Az első Pallas–Akadémia könyv Kozma Mária Sárkányfogvetés című regénye, a második Sütő András Az élet és halál kapuiban című esszékötete volt. Sajnos 1995-ben – alighanem a világon egyedülálló esetként – az Akadémiai Kiadót eladták egy holland cégnek, amely öt év alatt majdnem teljesen felszámolta azt, Zöld Ferencet elbocsátották. A Pallas–Akadémia Erdély egyik legnagyobb magyar kiadójává és könyvterjesztőjévé nőtte ki magát. Már induláskor megfogalmazták, hogy az erdélyi tudományosságot szolgálják, továbbá kortárs szerzők szépirodalmi, történelmi, néprajzi, helytörténeti, turisztikai jellegű munkáit adják ki. Sorozatokat indítottak, ilyen például a Bibliotheca Transsylvanica, a Műterem, a Nagyapó mesefája, a Barangolás a Székelyföldön vagy az Utak, tájak, emberek sorozat. A legnagyobb példányszámú verseskötet 1989 előtt Kányádi Sándor Fától fáig című könyve volt, 40 ezer példányban jelent meg, és két év alatt elfogyott. Ma egy Kányádi-kötet ezer példányban jelenik meg, és szintén két év alatt fogy el. Kortárs prózakötetek átlag 500 példányban jelennek meg, és három év alatt kelnek el. A kiadót a turisztikai könyvek, valamint a történelmi jellegű könyvek teszik jövedelmezővé, amelyeknek példányszáma esetenként eléri a 10 ezret. A legsikeresebb könyvük Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig című munkája volt. Eddig közel 5000 példányban jelent meg, és kéthavonta utánnyomást készítenek 500 példányban. Tőzsér József /sz. Gyergyóalfalu, 1945. jan. 19./ a Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgató-tulajdonosa. /Benkő Levente: Könyvek közt született, könyvekkel él. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./
2008. március 10.
Március 8-án zajlott Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében a Zrínyi Ilona Matematikaverseny díjkiosztója. A magyarországi döntőbe minden évfolyamból kizárólag az első helyezettek juthattak be. A Matematikában Tehetséges Gyermekekért (MATEGYE) Alapítvány által meghirdetett vetélkedő célja elsősorban a logikus gondolkodás felmérése. Csoportban a harmadik és negyedik osztályos évfolyamban a Hám János Iskolacsoport /Szatmárnémeti/, az ötödik és hatodik osztályos évfolyamban pedig a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a hetedik és nyolcadik osztályban pedig ismét a Hám János csapata vitte el a pálmát és lett első. /Bodnár Gyöngyi: A kölcseys és a hámos diákok hozták el a legtöbb díjat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 10./
2008. március 11.
Szatmárnémetiben a helyi Aranykapu Kulturális Egyesület és a Szatmárnémeti MADISZ idén is megrendezi a húsvétváró ünnepséget. Március 16-án szervezik meg a „VIII. Húsvéti Ünnepváró” elnevezésű rendezvényt, amelynek hagyományos módon a Kölcsey Ferenc Főgimnázium földszinti termei adnak otthont. /VIII. Húsvétváró Ünnepséget rendeznek a hétvégén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 11./
2008. március 12.
Boér Ferenc hajdani szatmárnémeti színművész, ma a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja előadói sorozatot tart Szatmárnémetiben. Nevét sok színházi élmény és előadói est emléke őrzi. Boér Ferenc, a nagy sikerű drámai színész „önállósította magát”, írta Kántor Lajos 1976-ban. Kevesen kaptak abban az időben annyi nagy szerepet Románia–szerte, mint ő. És a csúcsra ért drámai színész le–lelépett a színpadról, hogy felléphessen a pódiumra. Makacsul mondta: Mondj igazat! (a Korunk fennállásának 50. évfordulója alkalmából). Boér Ferenc előadói sorozata március 16-án kezdődik. Az első összeállítás a Rendületlenül címet viseli, és 1848 emlékére készült. A cím ugyanakkor Boér Ferenc művészi hitvallása is lehetne. /Csirák Csaba: Boér Ferenc előadói sorozata Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 12/
2008. március 12.
A napokban hagyta el a nyomdát Csirák Csaba Színházi élet Szatmáron 1898–1918 /Hírlap Könyvek, Szatmárnémeti/ legújabb kötete, amely egyúttal az Otthonom Szatmár megye sorozat 29. darabja is, és amely a Szatmári Magyar Hírlap és a Szent–Györgyi Albert Társaság közti együttműködés gyümölcse. A könyv a címbe foglalt periódus rendkívül gazdagon adatolt szatmári színháztörténete, amely korrajzot nyújt minden egyes évad Szatmárnémetijéről. /Megjelent a Hírlap Könyvek legújabb kötete. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 12/
2008. március 14.
Szatmárnémeti: Ismét központi helyet kérvényeztek templomépítéshez a görögkeletiek. A Golescu híd városközpont felőli lábánál épülhet meg Szatmárnémetiben a leendő Szűz Mária Mennybemenetele ortodox templom. A városi képviselő-testület elvi beleegyezését adta ehhez az elhelyezéshez, miután tavaly az ortodox egyház kénytelen volt elállni attól a szándékától, hogy a régi főtérhez közelebb építkezzen. Az építendő templom ügye korábban felborzolta a kedélyeket, főleg a helyi magyarság körében keltett visszatetszést az, hogy az ortodox egyház eredetileg a központi parkot akarta megszerezni új kegyhelye számára. Végül – politikai alku eredményeképpen – az Árpád utcai parkot kérték, a Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok templom közvetlen szomszédságában. Az RMDSZ-es többségű városi képviselő-testület ehhez már elvi beleegyezését adta, viszont mire kidolgozták a határozattervezetet, megjelent az új törvény, amely nem engedte meg az építkezést. /Babos Krisztina: Katedrális a híd lábánál. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./
2008. március 17.
Marosvásárhelyen március 15-én mintegy hatezren gyűltek össze az RMDSZ központi rendezvényére. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „gazdag nemzet a magyar: szabadságszeretetből annyi van nekünk, hogy szívesen adunk másnak is belőle, aki esetleg rabságban is jól érzi magát. Mi a rabságot sohasem szerettük, és ezután sem fogjuk. Nemcsak a saját rabságunkat nem tűrjük, hanem a másokét sem, románokét, szerbekét, albánokét, senkiét. ” Borbély László minisztert az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként mutatta be Nagy István színművész. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök üzenetét Bárczi Győző Maros megyei alprefektus tolmácsolta. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üzenetét Terényi János bukaresti magyar nagykövet olvasta fel. Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Párt a történelmi magyar egyházakkal közösen a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi rendezvényét. A szobornál megjelentek és koszorúztak az RMDSZ politikusai is, Borbély László miniszter, Lokodi Edit, a megyei önkormányzat elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester, valamint Benedek István, a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-es frakciójának elnöke. Borbély László, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megbeszélésre hívta meg az MPP marosvásárhelyi vezetőit. Az MPP elfogadta a meghívást, de csak március 28-a, a megyei szervezet megalakulása után tartja kivitelezhetőnek. Szatmárnémetiben a Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, ahol Ilyés Gyula polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a rendezvény a színházban folytatódott, ahol Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök köszöntője után, Egyed Ákos történész, akadémikus beszélt 1848–49 mához szóló üzenetéről. Székelyudvarhelyen is két helyszínen ünnepeltek a helybéliek. Az RMDSZ a Digitál 3 Stúdióban emlékezett meg március 15-re. A polgármesteri hivatal által szervezett ünnepségre a Márton Áron téren került sor, ahol a Hagyományőrző Székely Huszárezred bevonulása és a történelmi egyházak áldása után Szájer József európai parlamenti képviselő, az ünnepi rendezvény díszvendége mondott beszédet. /Egy ünnep, két helyszín. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./
