Hitvallása szerint történelmi sorsfordulóinkat viszi színre a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház. A Délvidéken alakult társulat az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében tavaly járt először Erdélyben, s mindjárt kirobbanó sikert aratott a Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! és Jönnek! című regényeiből született A világ és a vége című színpadi drámával. Ezúttal közönség március 27-én Zilahon a Kálvineumban, március 28-án Nagykárolyban a Városi Színházban, március 29-én Szatmárnémetiben az Északi Színházban, március 30-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében, március 31-én Aradon a Jelen Házban tekintheti meg előadásukat. /Wass Albert a Partiumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2008. március 27.
A Demeter András István kulturális államtitkár által kidolgozott új színháztörvény viharokat kavart kihirdetése óta. A nyugati gyakorlathoz hasonló alapvető reform életbelépéséhez most kell véglegesítenie a román kulturális minisztériumnak az új színházi törvény gyakorlatba ültetésének módszertanát. Korábban a szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, kolozsvári, csíkszeredai színházi szakemberek törvénnyel kapcsolatos véleményét kérdezték: akkor kiderült, a magántársulatok az eddiginél jobb lehetőségeket remélnek az új színháztörvénytől, míg az önkormányzati, illetve minisztériumi fenntartású intézmények vezetői nem látják pozitívnak a változást. Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója szerint előnyös rendelkezés, hogy a nyújtott teljesítmény alapján jobban meg lehet fizetni az értékes embereket. Az új törvény hátránya, hogy nem fogja át a színházi alkotás folyamatát, nem találta meg a jogi kereteket valamennyi alkotói tevékenység számára. „A színészek ugyan idegenkedve fogadják – ha kizárólag az egzisztenciális szempontokat tekintem, talán igazuk is van –, de maga a szakma, úgy egészében, profitálhatna belőle” – értékelte a jogszabályt Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház önkormányzati intézmény, s így nagyrészt a városi költségvetésből számára kiosztott összegből kell gazdálkodnia – jelezte Nagy Pál, a színház igazgatója. Szerinte, ha a törvény életbe lép, az aktuális önkormányzati testületnek el kell eldöntenie a színház sorsát. A megnövekedett bérezési alapot a kisebb önkormányzatok nem fogják tudni felvállalni, és következik a leépítés, karcsúsítás. „Én úgy látom, ha az állam nem áll a színházak mellé második pillérként, mint kiszámítható támogató – mint például Magyarországon –, akkor a magyar önkormányzati színházak sorsa megpecsételődik” – mondta Nagy Pál. Meleg Vilmos, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója szerint a törvény egyrészt megadja a lehetőséget arra, hogy aki játszik és sokat játszik, azt megfizessék, viszont létbizonytalanságot okozhat azoknál, akik nem játszanak. /Bágyi Bencze Jakab, Erdős Zsófia, Király K. László, Pataki Zoltán: Színháznapi törvényörvény. Temesvár, Vásárhely, Udvarhely és Várad sem tartja túl pozitívnak a változásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2008. március 27.
Ünnepi előadást tart március 26-án Szatmárnémetiben, a Művelődési Házban Cserey Csaba dobos, Dobtúra nevű egyéni produkciójának tizedik évfordulója alkalmából. A zenét, színpadi játékot, pantomimet ötvöző darabbal Cserey Csaba több mint százötven alkalommal lépett fel hazai és külföldi fesztiválokon. A jellegzetes ritmusok megidézik egy-egy ország hangulatát, a játék és a pantomim pedig elmélyítik az utazás élményét. /Cserey egyszemélyes dobszínháza. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2008. március 31.
Nyolcadik alkalommal rendezték meg március 29-én Szatmárnémetiben, a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontban a Vidám Versek Versmondó Versenyét. A vetélkedőre a megye diákjai neveztek be. Április 19-én lesz ugyancsak a Hám János Iskolaközpont szervezésében a Vidám Versek Versmondó Versenyének országos döntője. /Bodnár Gyöngyi: Negyvenhárman jelentkeztek a Vidám Versek Versmondó Versenyére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 31./
2008. április 3.
Tizennyolc év elteltével fordult az RMDSZ-hez segítségért az 1990. március 15-i szatmárnémeti román nacionalista pogrom egyetlen súlyos sérültje, Szűcs Ferenc, mivel állapota ismét rosszabbra fordult. A hatvanöt éves férfi lényegében arra az éves pénzügyi támogatásra pályázott volna, amelyet az RMDSZ a marosvásárhelyi fekete március néven elhíresült erőszakos cselekmények néhány áldozatának nyújt. Az idei támogatásosztásból azonban kimaradt, sőt választ sem kapott kérelmére. A Krónika napilap megkeresésére Markó Béla azt ígérte, felveszi a kapcsolatot az RMDSZ Szatmár megyei szervezetével, hogy tájékozódjon a történtekről. Szűcs Ferenc december óta kénytelen rendszeresen Kolozsvárra utazni orvosi kezelésre. 1990 márciusában kirakatrendezőként dolgozott, és a nemzeti ünnepet megelőző napokban az volt a fő foglalkozásuk, hogy sorra kaparták le a kirakatokról a magyar és a német nyelvű feliratot, mert ahol a felbőszült román fiatalokból álló randalírozó bandák magyar szöveget láttak, azt betörték. A csőcselék őrjöngött, a felbőszült fiatalok csapatokba szerveződtek. Március 15-én olyan volt a hangulat az utcákon, hogy a magyarok nem mertek kimenni ünnepelni. Amikor kollégájával hazafelé igyekezett, egy csapat román nacionalista épp a székesegyházat rohamozta. A csőcselék bekergette az ünneplőket a templomba, amelynek ajtaját késekkel kezdték el vagdosni. Szűcs Ferenc látta, hogy belerúgtak Rozs István püspöki titkárba, aki kiment, hogy lecsillapítsa őket, akkor Szőcs közbelépett, erre orrba rúgták, Szőcs elájult. 50–60 fiatal rugdosta őt a földön. A felbőszült tömeg a mentőautót is megrohamozta, amelyet a sekrestyéből hívtak, úgyhogy alig tudták elszállítani az eszméletlen sérültet. Ha a nővérek nem állnak a sarkukra, a román orvosok nem engedték volna be őt. Súlyos agyrázkódása, orrsövénytörése és rengeteg zúzódása volt, a román sebész, Birlea doktor tizenhetedikén hajnalban mégis kirakta őt a kórházból. Kollégái ezután a mátészalkai kórházba szállították Szűcs Ferencet. Elterjedt a halálhíre, emlékére Sinkovics Imre elszavalta a tévében a Nemzeti dalt. Az akkori verés nem tűnt el nyomtalanul, 1993-ban agyvérzést kapott. Az orvos mondta, úgy tűnik, hogy egy korábbi fejsérülés okozta a bajt, de ő nem merte elmondani, hogy mi történt, mivel a verés után sokáig zaklatták őt, fenyegető leveleket is kapott. Tavaly decemberben több egészségügyi problémát is felfedeztek nála, melyek jó része – például az elsorvadt vese – minden valószínűség szerint a régi sérülések következménye. /Babos Krisztina: Gyógyírt vár a régi sebekre. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2008. április 3.
Az idei tanévhez képest nem változik Szatmárnémetiben a Református Gimnázium 2008/2009-es tanévre vonatkozó beiskolázási terve. Szilágyi Éva, a gimnázium igazgatónője közölte, hogy egy ötödik osztály indul majd, ahol harminc hely vár betöltésre. A kilencedik évfolyamon továbbra is három osztályt indítanak: egy filológia, egy teológia és egy matematika-informatika profilút. Esti tagozaton indul egy tizenegyedik osztály, filológia profillal. A jövő tanévben is beindítják a posztliceális képzést, amely államilag támogatott, így ingyenes. A diákok itt könyvvitelt, pénzügyet tanulhatnak. /(gyb): Ingyenes posztliceális képzés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2008. április 5.
Szatmárnémetiben a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont a 2008/2009-es tanévben az óvodai és elemi oktatás terén is több csoportot, illetve osztályt indít, tájékoztatott Ádámkó István, az iskola igazgatója. Összesen öt, három német és két magyar tannyelvű óvodai csoport tartozik jelenleg a Hám János Iskolaközponthoz. Jövőre további két csoportot, egy németet és egy magyart szeretnének még indítani. Annak ellenére, hogy a 2008/2009-es tanévben már nem egy, hanem két első osztály indul a tanintézményben, még mindig túljelentkezés van. Két kilencedik osztályt indítanak a jövő tanévben. /(gyöngyi): Két óvodai csoporttal és egy első osztállyal több indul jövőre a Hám János Iskolaközpontban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 5./
2008. április 5.
A szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Líceum és az iskola szülői bizottsága közösen szervezi meg a Germán Péter Hegedűs Versenyt a Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei művészeti líceumok végzős diákjai számára. A verseny május 30-án lesz. A verseny névadója, Germán Péter a líceum diákja volt. A kolozsvári konzervatórium elvégzése után a szatmárnémeti filharmónia együttesének tagja lett. Később a Baden Baden-i Filharmónia koncertmestere, ahol egy segélyalapítványt hozott létre. Szatmárnémetibe nagy tételben küldött partitúrákat, hegedűt, brácsákat és csellókat. Halála után a szatmárnémeti Művészeti Líceum nagyobb összeget örökölt, amiből a jövőben szeretnének emléket állítani a hegedűművésznek, s a nevével fémjelzett versenyeket megszervezni. /Első alkalommal rendezik meg a Germán Péter Hegedűs Versenyt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 5./
2008. április 7.
Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2008. április 7.
Nem tartja magát a románok első számú ellenségének, és elutasítja az ellene még az Európai Parlamentben is folytatott lejáratási kampányt Tőkés László europarlamenti képviselő. Április 6-án, vasárnap tartott sajtótájékoztatón bejelentette, nyílt levélben felkérte Traian Basescu államelnököt, Calin Popescu Tariceanu kormányfőt és Catalin Predoiu igazságügyi minisztert, hogy sürgősen lépjenek közbe annak érdekében, hogy megszüntessék az állam bizonyos intézményeinek a református egyház tevékenységébe való beavatkozását. Tőkés kifogásolta, hogy az ügyészség és a szatmárnémeti munkafelügyelőség visszahelyezte a gencsi parókiára a lelkészi közösségből négy évvel ezelőtt sikkasztás miatt kizárt Báthory Gyula volt gencsi református papot. Ez az ügy a református egyházra tartozott, a gencsi református egyházkerületre, és nem az említett intézményekre. Tőkés szerint a Szatmár megyei törvényszék döntése alkotmányellenes, megszegte az egyházi autonómiát. Tőkés azt is nehezményezte, hogy folytatódik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája kapcsán ellene és három kollégája ellen irányuló eljárás, bár a legfelsőbb bíróság elutasította Florin Puscas ortodox pap vádjait és úgy döntött, nem indít eljárást Tőkés és társai ellen. Ennek ellenére Tőkés Lászlót április 14-re beidézte a bukaresti bíróság. Harmadsorban Tőkés azt is nehezményezte, hogy Rares Niculescu EP-képviselő rágalmazó körlevélben kommentálta Tőkés Lászlónak a március 15-i erdélyi magyarellenes megmozdulások kapcsán Brüsszelben elhangzott ismertetőjét. /Tőkés: Nem vagyok a románok fő ellensége! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2008. április 8.
Szatmár megyében komoly problémát okoz a múlt rendszerben Németországba kitelepülteket érintő visszaszolgáltatási törvény, ennek értelmében – hiába kaptak annak idején kártérítést a házaikra – most visszakövetelhetik ingatlanjaikat. Szatmárnémetiben az elmúlt időszakban már többen maradtak otthon nélkül azt követően, hogy az annak idején az államtól megvásárolt házaikat visszakapták a volt tulajdonosok – akik többsége Németországba költözött a múlt rendszerben. Szakács Imre alpolgármester közölte, Erdődön is óriási gondot jelent az egykoron államosított ingatlanok ügye: 46 esetben kellene visszaadni a törvény értelmében a házat – amelyet a jelenlegi tulajdonos megvásárolt 1989 előtt vagy azt követően. /(fodor): Negyvenhatan maradhatnak otthon nélkül. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 8./
2008. április 8.
Két országban, három társulatnál és két nyelven játszik színházat a szatmárnémeti Lőrincz Ágnes színművésznő. Alig pár nappal halála előtt Szabó Magda is látta őt amint Az ajtó című regényének Bereményi Géza által színpadra írt változatában Szeredás Emerencet alakítja. Andrei Mihalache rendezőnek, aki egyben a szatmári román tagozat igazgatója, volt az ötlete, hogy a román társulatban Lőrincz Ágnesre osszák Az öreg hölgy látogatásának címszerepét. Lőrincz Ágnes megjegyezte: nem baj, ha kicsit magyaros-székelyes hangsúllyal beszéli a román nyelvet? A válasz: ettől még jobb, még érdekesebb lehet. Debrecenben Vidnyánszki Attila állította színpadra, az Úri murit, felkérték Lőrincz Ágnest a Cigányasszony szerepére. További debreceni fellépésre is van kilátás. /Sike Lajos: Magyar a román „öreg hölgy”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
2008. április 9.
Nagyobb erdélyi városok RMDSZ-es polgármesterjelöltjei: TÁBLÁZAT. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
Település
Jelölt
Arad
Bognár Levente
Bánffyhunyad
Döngöl? Csaba
Csíkszereda
Ráduly Róbert Kálmán
Dés
Lukács Ferenc
Gyergyószentmiklós
Weil Gyula
Kézdivásárhely
Török Sándor
Kolozsvár
László Attila
Lugos
Pozsár József
Marosvásárhely
Borbély László
Marosújvár
Fekete Dénes
Nagybánya
Ludescher István
Nagyenyed
Kováts Krisztián
Nagykároly
Kovács Jen?
Nagyvárad
Biró Rozália
Sepsiszentgyörgy
Antal Árpád
Szamosújvár
Török Bálint
Szatmárnémeti
Ilyés Gyula
Szászrégen
Nagy András
Székelykeresztúr
Raffai Emil
Székelyudvarhely
Bunta Levente
Szilágycseh
Varga András
Szilágysomlyó
Hánis Géza
Torda
Ádámosy Klára
Zilah
Sojka Attila
Zsibó
Sárközi Pál
Zsombolya
Kaba Gábor
2008. április 9.
Közigazgatási bíróságon pereli be Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök a megyei műemlékvédelmi igazgatóságot, amennyiben az intézmény a műemlék épületekre kifüggesztendő táblákon a háromnyelvű feliratból kihagyja a magyart. George Vulturescu, a művelődési igazgatóság vezetője jelentette be, hogy készítik Szatmárnémeti és Nagykároly épületeire a táblákat, amelyek románul, angolul és franciául mutatják majd be a védendő műemlékeket. A Krónika kérdésére, hogy miért nem szánnak magyar feliratot is egy olyan város műemlék épületeire, amelynek 40 százaléka magyar, Vulturescu azt felelte, hogy ők csak a törvény előírásait tartják be. Ellentmond kijelentésének az a tény, hogy Nagyváradon elkezdik a táblák kihelyezését, itt viszont a Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány a francia helyett magyar szöveget vésetett a szabvány szerint készülő táblákra. Delorean Gyula nagyváradi RMDSZ-es tanácsos kijelentette, hogy „Vulturescu állítása hazugság”. „Az EU-s előírás csak ajánlásokat tartalmaz, de nem kötelező érvényű. /Babos Krisztina: Nem lesz magyar felirat a műemlékeken? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./
2008. április 10.
Idén első alkalommal rendezték meg Temes megyében a Vidám Versek Versmondó Versenyét Temesváron. A két első díjazott továbbjutott az országos szakaszra, melyet április 18–20-a között rendeznek meg Szatmárnémetiben. /Pataky Lehel Zsolt: Bartókos elemisták a versmondó-versenyen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./
2008. április 11.
Kiss Csaba marosvásárhelyi származású, Magyarországon élő kortárs drámaíró Világtalanok című két részes drámáját mutatja be április 11-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, Kövesdy István rendezésében. A drámában a társadalom perifériáján tengődők életképeiből megrázó szociológiai problémák tárulnak fel. Szatmárnémetiben április 11-én mutatja be a Légvár című előadást az Északi Színház Harag György Társulata, Csurulya Csongor rendezésében, Henrik Ibsen szövegeinek felhasználásával. A 2007-től a társulathoz szerződött rendező a Solness építőmester című drámát használta kiindulópontként, de egy másik darabjából, a Ha mi, holtak feltámadunkból is emelt be szövegrészeket. /Jánossy Alíz: Világtalanok: dráma újsághírből. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2008. április 14.
A Magyar Polgári Pártot bírálta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Csíkszeredában szervezett Regionális Önkormányzati Konferencián: „Jelöltvadászat folyik, Szász Jenő felhívja, és az MPP-hez akarja csábítani az előválasztásokon vonal alatt maradt, azaz nem befutó helyen álló jelölteket. De nem fog sikerrel járni” – jelentette ki. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke azzal magyarázta Kelemen Hunor kijelentését: félelem ütötte fel a fejét az RMDSZ-ben. Mint elmondta, a hét végén megalakult Hargita megyei MPP-küldöttgyűlésen, ahol mintegy ötven szervezet és száz küldött volt jelen, eldöntötték, szorgalmazni fogják az RMDSZ-szel való párbeszédet. „Utolsó dátum április 16., amikor ezeket a tárgyalásokat le kell bonyolítani. Ha addig nincs megállapodás az RMDSZ és az MPP között, akkor 17-én az MPP a saját listáit fogja véglegesíteni Bihar megyében Nagyváradon, Margittán, Szalontán, Szatmár megyében Szatmárnémetiben, Szilágy megyében Zilahon, és Kolozs megyében Kolozsváron, Maros megyében Marosvásárhelyen” – jelentette ki. Szász Jenő. Az MPP-elnök tagadta, hogy telefonon hívott volna fel alulmaradt jelölteket. Kelemen Hunor kijelentésére, miszerint nem olyan önkormányzatot akar az RMDSZ, mint az udvarhelyi, Szász megjegyezte, Székelyudvarhelyen a kormány oszlatta fel a helyi tanácsot. „Annyi szabálytalanság és törvénytelenség történt az RMDSZ-többségű tanácsban, amit még az RMDSZ sem tolerál” – mondta Szász. /Székely Zita: Kelemen: Szász jelöltvadász. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2008. április 14.
Szatmár megyei városok közül csupán Tasnádon készül polgármester-jelöltet állítani a Magyar Polgári Párt (MPP) most megalakult megyei szervezete. Az 50 százalékban magyarok lakta kisvárosban a polgári párt színeiben Gózner Károly küzd majd meg a magyar szavazatokért az RMDSZ-es Veron András ellenében. A Szatmár megyei MPP alakuló ülésén a már megalakult helyi szervezetek küldöttei megválasztották az alakulat vezetőségét. A megyei elnök Hegedűs Pál mérnök, vállalkozó lett, a három alelnök Kádár Ferenc tanár (Nagykároly), Gózner Károly tanár (Tasnád) és Kővári Tibor nyugdíjas (Szatmárnémeti). Szatmár megyében eddig tizenöt településen alakítottak MPP-szervezetet. Hegedűs Pál elmondta, nem akarják rontani a magyar jelöltek nyerési esélyeit, ezért ahol csak sikerül megállapodásra jutniuk az RMDSZ képviselőivel, ott a szövetség jelöltjét kívánják támogatni. Az MPP a megyében három városi tanácsosi, és három vagy négy megyei tanácsosi helyet kér az RMDSZ listáján. Günthner Tibor, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke az MPP igényeit túlzottnak tartja, szerinte nincs akkora támogatottságuk, hogy ennyi helyet kérjenek. /Babos Krisztina: Túlzott polgári igények? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2008. április 14.
„Több mint tucat”, avagy hová-hová, szépírók? címmel ünnepelte szerzőit a tizenöt éves marosvásárhelyi Mentor Kiadó a hét végén. A Művelődési Palotában rendezett irodalmi estre eljött Bogdán László író Sepsiszentgyörgyről, Simonfy József költő Szatmárnémetiből, Vári Attila költő-prózaíró Budapestről, és ott voltak a kiadó vásárhelyi szerzői: Kovács András Ferenc, Sebestyén Mihály, Kincses Elemér, Király Kinga Júlia, Nagy Attila, Szabó Róbert Csaba és Vermesser Levente. A szerzőket Láng Zsolt író, a Látó szépirodalmi folyóirat esszérovatának szerkesztője faggatta műhelytitkaikról, az írás értelméről. /Lokodi Imre: Ünnepelt a Mentor Kiadó. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2008. április 15.
A Magyar Polgári Párt (MPP) április 16-ig az RMDSZ elnöke által kijelölt helyen és időpontban nyitott az egyeztető tárgyalásra. Közleményükben leszögezték: a párbeszéd szempontjából kiemelt fontosságú megyék és városok Bihar, Szatmár, Kolozs, Szilágy, Maros, továbbá Nagyvárad, Nagyszalonta, Margitta, Szatmárnémeti, Zilah, Kolozsvár és Marosvásárhely. Amennyiben az RMDSZ vezetői továbbra is elzárkóznak a párbeszédtől, április 17. után az MPP megyei szervezetei és az országos elnökség véglegesíti az MPP jelöltlistáit. /MPP-s ultimátum az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
2008. április 15.
Sok zöldséget összeírtak a Krónika volt felelős szerkesztőjének a politikába való átigazolása kapcsán. A bukaresti laptárs, az Új Magyar Szó úgy mutatja be az eseményt, hogy a Magyar Polgári Párt sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje egy időben kampányol és lapot szerkeszt, mintha a Krónika az MPP lapja volna. Az RMDSZ szenátorának pénzén megjelentetett országos napilap, az Új Magyar Szó szerkesztőin kívül a lap vezető publicistája – nem mellékesen a közszolgálati rádió igazgatótanácsában az RMDSZ protekciója révén tevékenykedő tagja – is bevette a főszerkesztői poszt utódlásáról szóló híresztelést. Nem maradhatott ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete sem, amely figyelmeztette a szakmát a politika befolyásolási kísérletére. Valójában senki sem sérti meg ezt az ajánlást. Ezeknek az újságíró-tanácsosoknak a többsége az RMDSZ-frakcióban foglal helyet, például a nagyszalontai, a szatmárnémeti vagy a Bihar megyei önkormányzatban. /Rostás Szabolcs: Kis magyar sajtóetikátlanság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./
2008. április 15.
Nagykárolyban, a Városi Színházban rendeztek szavalóversenyt, majd a gálaműsorban fellépett a népszerű Fűszál együttes. A zsűri három díjat osztott ki minden kategórián belül, és nyolc versmondó kapta meg az Ady Társaság /Szatmárnémeti/ díját. A zsűri elnöke, Tóth-Páll Miklós színművész volt. A Fűszál együttes tagjai foglalkozásuk szerint unitárius, református lelkészek, színészek és tanárok. /Dobos Hajnalka: Versmondó verseny és ünnepélyes gálaműsor Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 15./
2008. április 17.
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata vendégelőadásában Csáth Géza A Janika című darabját mutatja be a Csíki Játékszín nagytermében április 18-án, Bérczes László rendezésében. /A Szatmárnémeti Északi Színház vendégjátéka Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./
2008. április 17.
Csirák Csaba monografikus igénnyel készítette el Színházi élet Szatmáron 1898-1918 című kötetét, emellett egy másik színházi könyvet is elkészített, a Színházi arcképek 4. a szerző Színházi arcképek sorozatának 4. részeként hagyta el a nyomdát, és egy Szatmárnémetihez, illetve az egyetemes magyar színjátszáshoz kötődő színészdinasztia életéről, munkásságáról szól. Ennek első tagja Krémer Sándor, aki Szatmárnémetiben is volt színigazgató. A szatmári színház Krémer Sándor idejében igazi virágkorát élte. A kötet további színészek életútját mutatta be a dinasztiából, és azt a társadalmi közeget, amelyben a színészek munkájukat végezték. /Egy színészdinasztia története. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 17./
2008. április 18.
A szatmárnémetiek zöme újabb mandátumhoz segítené Ilyés Gyula jelenlegi polgármestert – derül ki egy március utolsó hetében készült közvélemény-kutatásból. /Babos Krisztina: Ilyés a legesélyesebb polgármesterjelölt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./
2008. április 18.
Diákok és tanárok paródiája színesítette Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban április 17-én megrendezett Óriásnapját. A legnagyobb sikert a tanárok vicces előadása aratta. /(gyöngyi): Óriásnap a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 18./
2008. április 22.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) valamennyi megyében külön listákkal indul az önkormányzati választásokon. A Maros megyei tanácselnöki tisztségéért folyó harcot mindkét magyar párt megvívja. A tanácsosi tisztségekért – akárcsak a megyei testület esetében – mindkét alakulat teljes listával jelentkezik. Szatmár megyében április 21-én még nem dőlt el, hogy együtt száll-e versenybe a két magyar alakulat. Hegedüs Pál, az MPP elnöke azonban úgy nyilatkozott, külön listát állítanak a megyei és a szatmárnémeti önkormányzat tanácsosi tisztségeiért egyaránt. Folytatják még a tárgyalásokat Bihar megyében a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ képviselői, tájékoztatott Orbán Mihály, az MPP országos alelnöke. Elmaradt a megegyezés az RMDSZ és az MPP között Arad, Beszterce-Naszód, Máramaros és Szilágy megyében is, de a felek nem tartják kizártnak a majdani együttműködést. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélte, várható volt az országos megegyezés elmaradása. Egy percig sem hitte, hogy az MPP tényleg meg akar egyezni. „Nagy baj, hogy nem született választási megállapodás az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt között, mert Bihar, Szatmár, Szilágy és még Maros megyében is fontos lett volna az összefogás” – nyilatkozta Szász Jenő MPP-elnök. /Kútba esett megegyezés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./
2008. április 22.
Április 19-én a kézdivásárhelyi Református Kollégiumban szervezték meg a nyolcadik országos bibliaismereti vetélkedőt, melyen Marosvásárhely, Nagyenyed, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Zilah, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely kilenc református kollégiuma mérte össze bibliaismereti tudását. /Iochom István: Országos bibliaismereti vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./
2008. április 24.
Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt /MPP/ Szatmár megyei szervezeteinek vezetősége az utóbbi időszakban megejtett kétpárti egyeztetéseken született döntésekről közös sajtónyilatkozatot adott ki. A MPP a helyhatósági választásokon külön megyei tanácsosi, illetve városi tanácsosi listát állít Szatmárnémetiben, ellenben nem indít sem a szatmárnémeti polgármesteri tisztségre, sem pedig a Szatmár megyei tanácselnöki tisztségre saját jelöltet, hanem támogatja az RMDSZ jelöltjeit, felkérve választóit, szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. Az MPP a felerősödő nacionalista események miatt döntött így: a Szatmár megyei tanácselnöki tisztség megszerzéséért indított független jelölt célja ki a kisebbségek, elsősorban a megyei magyarság döntési súlyának csökkentése. A külön listák indítása ellenére mind az RMDSZ, mind pedig az MPP a választási kampányban nem egymás ellen, hanem a megye érdekében fog harcolni. /Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, Hegedűs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke: Az RMDSZ és az MPP Szatmár megyei szervezeteinek sajtóközleménye. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 24./
2008. április 25.
Április 17–18-án az MTA Miskolci Területi Bizottsága dísztermében tudományos konferenciát tartottak „Veritatem facere in caritate”, p. Kelemen Didák csodás élete és működése címmel, a szerzetes születésnek 325., pappá szentelésének 300. évfordulója alkalmából. A konferencia résztvevőit köszöntötte többek között dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök, valamint Majnek Antal munkácsi megyéspüspök, majd 6 ülésszakon összesen 30 egyházi méltóság, történész, teológiai szakértő és szakíró tartott előadást p. Kelemen Didákról – köztük az aradiak számára ismert fr. Bogdan Adamczyk is. Munkáikban kitértek a székelyföldi Baksafalváról, ma Kézdialmásról indult szerzetes pályájának, rendház- és templomépítő, hittérítő, illetve betegápoló áldozatos munkájára, szolgálatának részletes ismertetésére. /Balta János: Tudományos konferencia p. Kelemen Didákról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./
