Az RMDSZ eddig nyolc kongresszust tartott. I. kongresszus: 1990. április 21–22., Nagyvárad. Az Országos Elnökség tagjai: Domokos Géza, elnök, Szőcs Géza főtitkár, Béres András, Markó Béla, Formanek Ferenc, Szilágyi Zsolt, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Bodó Barna, Kántor Lajos, Zonda Attila, Toró T. Tibor, Erőss Péter, Nagy Béla, Verestóy Attila, Sylvester Lajos, Vida Gyula, Kolumbán Gábor, Káli István tagok. A váradi kongresszuson elfogadott program „a társadalmi csoportok és mindenféle kisebbségek kollektív jogainak és szabadságjogainak alkotmányba foglalását” rögzíti célként. A program ugyanakkor távlati célként „az önkormányzati rendszer csúcsszerveként működő kisebbségi parlament tervét” jelöli meg. II. kongresszus: 1991. május 24-26., Marosvásárhely. Domokos Géza marad az elnök, Tőkés László a tiszteletbeli elnök, Szőcs Géza a politikai, Kolumbán Gábor a gazdasági alelnök. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. A marosvásárhelyi kongresszuson elfogadott program alkotmányjogi terminusokat vezet be a romániai magyarság önmeghatározására és konkrét célul „a magyar kisebbség autonóm közművelődési intézményhálózatának kifejlesztését” tűzi. III. kongresszus: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ elnökévé elsöprő többséggel Markó Bélát, tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót választják. Tőkés László több javaslatát megszavazzák, ezek között szerepel, hogy az RMDSZ elkötelezi magát az 1989-ben elindult rendszerváltozás mellett, a Demokratikus Konvencióval együtt követeli a temesvári nyilatkozat nyolcadik pontja érvényesülését, kezdeményezi egy gazdasági tanács létrehozását, a legnagyobb kedvezmény megadását. Az elfogadott program alaptétele a belső önrendelkezés, „a helyi és regionális önigazgatás, a személyi és kulturális autonómia”; a Romániában élő magyarságot „őshonos közösségként”, „államalkotó tényezőként” határozza meg, mely magát „a román nemzet egyenjogú társának tekinti”. IV. kongresszus: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Hosszú vita után a kongresszus elfogadja a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. A nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösség elnevezést hagyja jóvá. A testület újraválasztja Markó Bélát a szövetségi elnöki tisztségbe, megerősíti Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét, valamint megválasztja a kongresszus után megújuló SZKT 21 tagját. Nyilatkozatot ad ki, melyben tiltakozik a tanügyi törvénytervezet kisebbségi oktatást szabályozó XII. fejezetének jogsértő rendelkezései miatt. V. kongresszus: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A testület elfogadja az alapszabályzat és a program módosítását, valamint az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési programját. A személyi elvű autonómia, a sajátos státusú helyi önkormányzatok, valamint a területi autonómia – amely „a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre” – megfogalmazások lényegében változatlanul megmaradnak az ötödik kongresszus után is. VI. kongresszus: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Újabb négyéves időszakra választják RMDSZ-elnökké Markó Bélát ellenjelöltjével, Kincses Előddel szemben. Állásfoglalást fogadnak el a romániai politikai helyzettel, illetve a Balkán stabilitásával kapcsolatban. A testület elfogadott határozataiban leszögezi, hogy hangsúlyt fektet az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítására, illetve a csángó magyarság helyzetének rendezésére. VII. kongresszus: 2003. január 31. –február 2., Szatmárnémeti. A kongresszusi küldöttek törölték az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnöki funkcióról rendelkező fejezetet. Szövetségi elnöknek Markó Bélát választották, egyetlen jelöltként. A tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosztott Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület az RMDSZ-kongresszussal megegyező időpontban szervezett egyházkerületi közgyűlést szintén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban. VIII. kongresszus: 2007. március 2–3., Arad. A módosított RMDSZ-program megerősíti a kulturális és területi autonómia törvényes keretei létrehozásának és gyakorlati alkalmazásának a szükségességét. A kongresszus egyik legfontosabb döntése, hogy a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. Takács Csaba lemond ügyvezető elnöki tisztségéről, Markó Bélát egyedüli jelöltként újraválasztják RMDSZ-elnökké. A testület eldönti, hogy ismét kétévenként tartanak kongresszust, de az elnöki mandátum továbbra is négy évre szól. /S. M. L. : Húsz év RMDSZ, kongresszusokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2009. április 25.
Az RMDSZ és a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közötti feliratvita okoz feszültséget a szövetségnek a kolozsvári Diákművelődési Házban sorra kerülő IX. kongresszusát megelőzően. A városházának nem tetszik, hogy az épületre kifüggesztett feliratok csak magyarul hirdetik az eseményt. Kovács Péter kongresszusi biztos elmondta, hogy rendelkeznek a két pannó kifüggesztésére szóló engedéllyel, ezért nem veszik le azokat. Az RMDSZ kongresszusán a számos romániai és külföldi vendégen kívül részt vesz Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke is, aki a 2003-as szatmárnémeti kongresszus után a szövetség vezetőségéből kiszorult Tőkés László EMNT-elnök levelét tolmácsolja a küldötteknek. Tőkésnek a kongresszuson való „közvetett rézvétele” premiernek számít, és gyakorlatilag következménye az RMDSZ és az EMNT közötti idei megállapodásnak. Az RMDSZ legfőbb döntéshozó testülete legutóbb 2007-ben ülésezett Aradon, ahol elhatározták, hogy a négyévente megrendezett tisztújító kongresszusok közé beékelik az úgynevezett félidei kongresszusokat. A kongresszuson módosítják az RMDSZ alapszabályzatát és programját is. Az egyik fontos módosító-javaslat szerint az alapszabályzatból nagyrészt törlik azokat a szakaszokat, amelyek a Kulturális Autonómia Tanácsok (KAT) létrehozására vonatkoznak. A KAT intézményének megalapításáról éppen a két évvel ezelőtt megrendezett aradi kongresszuson született határozat. A KAT működését szabályozó cikkelyek nagy részét azért vonják vissza, mert az RMDSZ februárban megállapodott az EMNT-vel, és ennek az egyezségnek a részét képezi az, hogy a tanácsot közösen hozzák létre. /Borbély Tamás: Feszültség az RMDSZ kolozsvári kongresszusának felirata miatt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2009. április 27.
Az ország 15 megyéjéből érkeztek kisiskolás, általános és középiskolás tanulók az április 25-én Szatmárnémetibe, a Vidám Versek Versmondó Versenyére. Az országos döntő a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont dísztermében zajlott, ahol 85 versenyzőből kellett kiválasztania a legjobbakat. /Vidám versmondó verseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 27./
2009. május 5.
Rákóczi-emlékdíj alapítását jelentette be Gubcsi Lajos költő, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke. A 2010-ben adományozandó kitüntetést II. Rákóczi Ferenc halálának 275-ik évfordulója alkalmából az a hét civil szervezet veheti majd át, amelyik a most megalakult kuratórium döntése szerint példásan élteti a fejedelem kultuszát. A díjat jövőre odaítélő Kárpát-medencei kuratórium erdélyi tagjai közé választották Beder Tibor tanárt (Csíkszereda), Székely Emese tanárnőt (Marosvásárhely), Sylvester Lajos közírót (Sepsiszentgyörgy) és Muzsnay Árpád újságírót (Szatmárnémeti). /Rákóczi-emlékdíjat alapítottak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 5./
2009. május 9.
Aurél Hírlap – erre a névre keresztelte a szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Líceum III. B osztálya az osztály első ízben megjelent lapját. A kisdiákok hírlapjában vannak versenyfelhívások, viccek, képeket az iskolai életről. Az újság főszerkesztője Kiss Mercédesz, a hírlap készítésében az egész osztály részt vett. /Megjelent a SZMH „kistestvére”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 9./
2009. május 12.
Megjelent dr. Ábrám Sárközi Lídia orvos A Németi Református Egyház iskolájának története /Hírlap Könyvek, Szatmárnémeti/ című könyve. Az idézett egykori forrásokat mindig betűhíven közli, így az olvasó betekintést nyerhet az előző századokban írók nyelvhasználatába, írásmódjába. /Újabb Hírlap-kötet jelent meg. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 12./
2009. május 13.
Ismeretlen tettesek megrongálták Szatmárnémetiben a Kossuth-kert sétányai mentén lévő táblákat. A román feliratú táblákat „csak” meghajlították, a kétnyelvűt – mely arról tájékoztat, hogy a gyermekjátszóteret a városháza és az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) közös uniós pályázata nyomán korszerűsítették – szétverték. A csákány- vagy fejszecsapások több helyen átszakították a dupla fémlemezt, elsősorban a magyar feliratnál. Márk Nagy János, a szatmári EKE ügyvezető igazgatója elmondta, valakinek nagyon nem tetszik a magyar felirat, két éve feljelentették őket a fogyasztóvédelemnél, azt állítva, hogy csak magyarul írtak a táblákra. Azután az ellenőrök látták, hogy ez nem igaz. /Sike Lajos: Csákánnyal a magyar felirat ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./
2009. május 20.
Megdöbbenve értesültek arról, „hogy valaki vagy valakik tudatos lejárató kampányt folytatnak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) nevében, jogtalanul használva fel szervezetünk címerét és jelszavait egy olyan provokatív gyűlölethadjárathoz, amelyhez mozgalmunknak semmi köze sincs!– írta Lokodi Ferenc Attila, a HVIM országos alelnöke, A gyűlöletre szító szórólapozást Szatmárnémetiből indították ismeretlen provokátorok, akiknek nyílt szándéka az etnikai feszültségek elmélyítése Erdélyben is. A módszer kísértetiesen hasonlít a magyarországi balliberális SZDSZ gyűlöletkeltő kampányához, amellyel a nemzeti-radikális erők ellen uszítja a lakosságot, valamint hasonlóképpen gyalázza történelmi jelképünket, az árpádsávos zászlót, mint a HVIM nevével és címerével visszaélő szórólapozó provokátorok – olvasható Lokodi írásában. /Lokodi Ferenc Attila, a HVIM országos alelnöke, erdélyi szervezeteinek elnöke: Visszaéltek a nevünkkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2009. május 21.
Május 20-án átadták a szatmárnémeti Hám János Iskolaközpontban a Pax Alapítvány tanulmányi ösztöndíjait. A Pax Alapítvány célja a katolikus oktatás és nevelés anyagi alapjainak megteremtése az állami támogatás kiegészítéseként. Az alapítvány évente tanulmányi és szociális ösztöndíjban részesíti a jó tanulmányi eredményeket elért diákokat, a hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedően tehetséges tanulókat, illetve azon oktatókat és nevelőket, akik hivatásukat átlagon felüli színvonalon végzik. Az ösztöndíjat Schönberger Jenő püspök adta át. /(bumbulut): A Hám János ösztöndíjasai. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 21./
2009. május 22.
A romániai intézmények magyar nemzetiségű tisztségviselőinek elbocsátása ellen emelte fel szavát május 21-én Kolozsváron tartott közös sajtóértekezletén Orbán Viktor és Tőkés László. A két politikusszóvá tette a kolozsvári magyar feliratok ügyét is: Tőkés László szerint tűrhetetlen az, hogy éppen Erdély fővárosában ne szerepeljenek magyar feliratok a műemlékeken. A Fidesz elnöke azért érkezett Erdélybe, hogy elkísérje Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, a Magyar Összefogás listájának vezetőjét az európai parlamenti választási kampányára. A korteskörút négy állomást érintett, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy után május 21-én Illyefalvára és Kolozsvárra érkeztek, majd Szatmárnémetiben zárták a programot. Orbán Viktort elkísérte erdélyi útjára Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke is. Orbán Viktor kifejtette: kettős minőségében vesz részt a kampánykörúton, egyrészt, mint a legerősebb magyarországi párt elnöke, másrészt az Európai Néppárt (EPP) alelnökeként. „Mindez nagyon jól bizonyítja az állítást, miszerint az EU-n belül nincsenek külügyek és belügyek, hanem csak közös ügyek” – szögezte le. A Fidesz elnöke köszönetet mondott Tőkés Lászlónak az EP-ben végzett másfél éves munkájáért, de főleg az általa tanúsított kitartásért. „Mindannyian tudjuk, hogy Tőkés Lászlót tárt karokkal várta és várja az Európai Néppárt, de mivel függetlenként jutott be az Európai Parlamentbe, a román delegáció megvétózta a csoporthoz való csatlakozását” – emlékeztetett Orbán Viktor, hozzáfűzve: a vétó ugyan jogszerű volt, de rövidlátó, eredménytelen és ostoba, s egyáltalán nem tett jót a román–magyar pártkapcsolatoknak sem. A magyarországi politikus gratulált mind az RMDSZ-nek, mind pedig az EMNT-nek az erdélyi magyarságon belül létrejött összefogáshoz. „Természetesen nem vagyok naiv, és a fiatalkori romantikus korszakomat is magam mögött hagytam már, ezért pontosan tudom, hogy ellentétek továbbra is vannak. Ez ténykérdés, és ostobaság lenne eltakarni, de mindennek megvan a maga ideje. Megvan az ideje a vitáknak és a versenynek, és megvan az ideje az összefogásnak is” – mutatott rá Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint két dologban van most egyetértés az erdélyi magyarságon belül: az egyik az autonómia kiépítésére vonatkozó program, a másik pedig a minél erősebb magyar érdekképviselet kialakítása Brüsszelben. Orbán Viktor kifejtette: meg kellett tapasztalnia, hogy továbbra is erős ellenállás van az autonómia gondolatával szemben, ugyanakkor azt is elmondta, hogy az utóbbi időben többen is megkeresték a kolozsvári magyar feliratok ügyében. Magyarország volt miniszterelnöke a magyar nemzetiségű tisztségviselők elbocsátása ellen is tiltakozását fejezte ki, hangsúlyozva egyben, hogy mindez összeegyeztethetetlen az uniós elvekkel. „Azt hittem, hogy az ilyen fajta etnikai és politikai tisztogatás a huszonegyedik században már kiment divatból, de ezek az ügyek olyan benyomást keltenek, mintha nem az Európai Unió területén lennénk” – mondta. Tőkés László emlékeztetett: másfél évvel ezelőtt függetlenként jutott be az EP-be, rajta kívül mandátumot szerzett az RMDSZ két képviselője is. „Akkor a demokratikus verseny eredményes volt, hiszen hárman jutottunk be az erdélyi magyarok részéről, most viszont a Magyar Összefogás Listáján indulunk egyesített erővel. Remélem, éppen olyan eredményes lesz ez a választás is, hiszen most összeadódik az erő nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében. Ezért is korteskedünk együtt Magyarországon, Erdélyben és Felvidéken” – fogalmazott a református püspök. Az EMNT elnöke beszámolt arról is, hogy kortesútjaik során mindenfelé, ahol megfordultak, azt tapasztalták: az összefogás valós a magyarok között, és ez egyre jobban szélesedik, az RMDSZ és az MPP helyi vezetői szinte mindenütt leültek velük egy asztalhoz a fórumok alkalmával. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai tisztogatással kombinált etnikai tisztogatás egyértelműen alátámasztja, hogy miért van szükség autonómiára. Elmondta: május 22-én Csíkszeredában maga is részt vesz azon a tüntetésen, amelyet az etnikai tisztogatások elleni tiltakozásként szerveznek. Tőkés László hangsúlyozta, tűrhetetlen, hogy éppen Erdély fővárosában, amely Erdélyi fejedelemség volt évszázadokon keresztül ne szerepeljenek magyar feliratok. Mint fogalmazott, Romániában közel kilencven év óta asszimilációs és homogenizációs politika folyik, mely vértelen etnikai tisztogatásba torkollott. Míg 1920-ban Erdély lakosságának 45 százaléka tartózott valamely kisebbséghez, ez most 20 százalék alá esett. Újságírói kérdésre, miszerint Románia jelentősen megkönnyítette a kettős állampolgárság megadásának feltételeit a határon túli románoknak, Orbán Viktor kifejtette: a román politika jól ismerte fel az előttünk kibontakozó jövő egyik fontos fejleményét, amikor a román nemzethez tartozóknak megadja az anyaország támogatását, beleértve az állampolgárságot is. /P. A. M. : Összefogás a magyarellenes intézkedések megszüntetéséért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 22.
Vastaps fogadta május 21-én a zsúfolásig telt szatmárnémeti Láncos templomban a „magyar nemzet miniszterelnökét“, Orbán Viktort, aki az európai parlamenti választások küszöbén a Magyar Összefogás listájának jelentőségéről szólt. Orbán Viktor szerint csak egy új szellemi alapokon nyugvó gazdasági világrend lehet a megoldás, mely életünk radikális átalakulását eredményezi. Óriási változás indult világszerte: új távlatok nyílnak, új küzdelmek kezdődnek, új lehetőségek teremtődnek. „A keresztény ember, bár vét a tízparancsolat ellen, soha nem akarja megváltoztatni azt“ – jelentette ki Orbán Viktor. /Babos Krisztina: Orbán: esély a nemzetegyesítésre. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./
2009. május 22.
Május 13-án megalakult a Szatmári Magyar Diáktanács (SZMDT). Az SZMDT a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének tagszervezete, és a három szatmárnémeti magyar tannyelvű középiskola diáktanácsainak összefogásával jött létre. Az SZMDT elnökévé Igaz Mátét, a Református Gimnázium XI. osztályos tanulóját választották. Terveik között szerepel egy szatmári diákújság elindítása. /Szatmári magyar diáktanács alakult. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./
2009. május 22.
Május 14-én a kolozsvári Puck Bábszínházban teltháznak játszott Pályi János magyarországi bábjátékos, Órajáték című előadásával. Az előadás Kovács Ildikó bábrendező emlékére szervezett erdélyi emlékturné része, amelynek színhelyei Kolozsvár mellett Nagyvárad, Marosvásárhely és Szatmárnémeti voltak. Kovács Ildikó Kelet-Európa legnagyobb bábrendezői közé sorolható, nevet és rangot adott a kolozsvári bábjátszásnak. „Valamennyien az ő köpönyege alól bújtunk ki” – fogalmazta meg Rumi László bábrendező, a kecskeméti bábos iskola egyik tehetséges tagja. Pályi János kiváló bábszínészként, de rendezőként, valamint bábos képzések szervezőjeként, oktatójaként is jelen volt a kolozsvári bábos életben. /Sándor-Patka Ildikó: Láthatatlan nyomok… = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 25.
Egész napos ünnepi rendezvényt szerveztek május 23-án Szatmárnémetiben, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett karának tanítóképző szakán. Az intézmény már tíz éve képez a régiónak óvó- és tanító szakos diplomásokat. A jubileumon részt vett Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese is, aki hangsúlyozta: nagy szükség van az eredményesen működő kihelyezett tagozatokra. „Kolozsvár egyre drágul, egyre zsúfoltabb lesz, és komoly megterhelést ró a gyereküket taníttatni kívánó családokra. A szatmárihoz hasonló intézmények ugyanolyan színvonalat biztosítanak, de jóval alacsonyabbak a házbérek, olcsóbb a megélhetés és alacsonyabb a tandíj is. ” /Végh Balázs: Jubilált a BBTE kihelyezett tagozata. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2009. május 25.
Két napig a családok vették birtokba Szatmárnémetiben a Kossuth-kertet: a családi hétvégén mindenki megtalálhatta a maga számára a legmegfelelőbb kikapcsolódási lehetőséget, kulturális programot. Május 23-án délben már rotyogtak az ínycsiklandozó bográcsos ételek a főzőverseny számára fenntartott területen. Nem hiányozhatott a főzőversenyről a Harag György Társulat színművésze, Tóth-Páll Miklós sem. Érdekes volt a népi gyermekjáték-bemutató, voltak sportversenyek, vetélkedők, lovasbemutató, filmvetítés, történelmi sátor. A kulturális program a Felvidéki Rockszínház fellépésével ért véget. Másnap az előrehozott gyereknap résztvevői Ilyés Gyula polgármester segítségével vágták fel a tortát a Kossuth-kertben. A gyermeknapon népi gyermekjátékokat mutattak be, volt arcfestés, aszfaltrajz-verseny, homokkép-készítés, láncfűzés, báb- és papírcsákó-készítés és lovastorna-bemutató is. /F. I. : Családi Nap, nagyoknak és kicsiknek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 25./
2009. június 2.
„Az európai parlamenti választások kampánya előtt létrejött megállapodás az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között csupán az első felvonása a mindenki által várt erdélyi magyar összefogásnak, a végső győzelemhez azonban szükség van a Magyar Polgári Pártra és a Székely Nemzeti Tanácsra is” – fogalmazott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Sógor Csaba. Winkler Gyula EP-képviselőjelölt hétvégi kampánykörútja keretében, Szatmárnémetiben úgy nyilatkozott: az RMDSZ-nek az a célja, hogy a regionális politikát úgy alakítsa, hogy az a közösségünk javát szolgálja. /Sógor Csaba szerint még nem teljes a magyar összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2009. június 2.
Az egyik legsikeresebb előadást a kassai Thália Színháztól láthatta Szatmárnémetiben a május 31-én zárult Sorompók nélkül elnevezésű nemzetközi színházi fesztivál közönsége. A felvidéki együttes Presser Gábor ismert zenés darabját, A padlást mutatta be. Kolár Péter, a Thália igazgatója elégedetten nyugtázhatta, hogy A padlás a 25. alkalommal is nagy sikert aratott. /Sike Lajos: Kassai siker Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2009. június 4.
Június 4-én elhelyezik Bakócz Tamás mellszobrát Erdődön. A helybéli születésű dominikánus pap, egri, majd esztergomi érsek, bíboros volt az egyetlen magyar pap, akinek komoly esélye volt rá, hogy pápává válasszák. Avatása június 21-én lesz. Szobrának megalkotója Gergely Zoltán, aki a szatmárnémeti Szent Erzsébet-szobrot is készítette. /Új szobor Erdődön. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 4./
2009. június 6.
Június 5-én adták át a szatmárnémeti Identitas Alapítvány idei díját, mellyel hagyományosan azokat tüntetik ki, akik sokat tettek a szatmári magyar kultúráért, illetve a nemzeti öntudat megőrzéséért, fejlesztéséért. Az elismerést dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti filharmónia igazgatója, a debreceni konzervatórium professzora kapta. Varga Attila, az alapítvány elnöke köszöntőbeszédében kifejtette: a kitüntetéssel a nemzetközi hírű művész sokéves munkáját ismerik el. Neki köszönhető az, hogy a szatmárnémeti filharmónia nemzetközi hírnévre tett szert. Az ünnepelt kifejtette: számára a legfontosabb a szatmárnémeti, illetve a Szatmár megyei közönség, akikkel nap mint nap találkozik. Fátyol büszke arra, hogy 1990 óta, amikor a szatmárnémeti filharmónia igazgatójává nevezték ki, sikerült felépítenie egy társulatot. Végezetül a Fátyol Rudolf vezette Rudolf-vonósnégyes lépett fel. Az Identitas Alapítvány első év díjazottja Bura László nyelvtudós, nyelvművelő volt, utána egyszerre kapott kitüntetést Muzsnay Árpád és Csirák Csaba, nemzeti kultúránkat ápoló hagyományos rendezvényeik elismeréseképpen. A harmadik évben Fejér Kálmán zenepedagógust tüntették ki, majd Elekes Emma színművésznő következett. Tavaly Thoroczkay Sándor helytörténésznek ítélték oda az elismerést a Szatmári magyarság történelmének feltárására irányuló kutatásaiért. /Babos Krisztina: Identitas-díj Fátyolnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./
2009. június 6.
Május 5-én rendhagyó évadzáró gálával búcsúzott Szatmárnémetiben a Harag György Társulat. A gálaműsort Czintos József színművész és színházigazgató nyitotta meg. A gálán minden színész maga választotta produkcióval lepte meg az egész évben kitartó közönséget. Kiosztották az idei díjakat. A szatmárnémeti RMDSZ díját Csiki Orsolya színművésznő kapta, a tasnádi közönség díját pedig Némethy Zsuzsának és Nagy Csongornak nyújtották át. A Szatmári Magyar Hírlap két különdíját Ilonczai Gyöngyi főszerkesztő adta át Péter Attila Zsoltnak és Rappert Gábornak. Az év legjobb színészének járó díjat a közönség Nagy Csongornak ítélte oda, míg az év színésznője címre Lőrincz Ágnes kapta. /Bumbulut Krisztina: Évadzáró gála a színházban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./
2009. június 6.
Lengyel József-megemlékezésnek tartottak május 5-én a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontban. Az ünnepségen Schönberger Jenő püspök köszöntőbeszéde után dr. Bura László ismertetette Lengyel Józsefről szóló értekezését, Fancsali József pedig bemutatta az író Három színmű című kötetét. Lengyel József /1868-1933/ Szinérváralján született katolikus pap, drámaíró és neves tanító volt. A Budapesten megjelenő bölcseleti folyóiratban közölte munkáit. Történelmi drámáját – Valkó vára vagy A vihartépte sziklafészek Szinérváralján 1927-ben adta ki. /Lengyel József irodalmár papra emlékeztek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./
2009. június 9.
Az utcanevek magyarosítását szeretné elérni a szatmárnémeti önkormányzat RMDSZ-es frakciója, az erre vonatkozó határozattervezetet a következő rendes tanácsülésen tűznék napirendre. A magyar utca- és intézménynevek tekintetében a partiumi megyeszékhelyen 2003 óta pozitív elmozdulás tapasztalható. Az utóbbi években a városi tanács a Bethlen Gábor tér, Kossuth-kert, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Gellért Sándor, Teleki Blanka, Csipler Sándor és Mese utca, Ruha István-átjáró, Ács Alajos Stúdióterem, Gyurkán György Sportterem elnevezéseket hagyta jóvá. Emellett 2004-ben a középületekre is magyar feliratok kerültek. A közeljövőben benyújtandó határozattervezet szerint minden olyan utcanevet lefordítanának magyarra is, amely a nyelv szabályai szerint lefordítható. „A személynevek, valamint a Kárpátokon túli helységnevek kivételével szinte minden utcanévnek van magyar megfelelője is a városban. A Strada Basmelor elnevezés alá már felkerült a Mesék utcája felirat, ennek példájára más, hasonló utcanév is lefordítható. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: Lefordítanák az utcaneveket. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./
2009. június 11.
Mind a Kolozsvári Állami Magyar Színház, mind pedig a Kolozsvári Magyar Opera sikeres évadot tudhat maga mögött. színházban idén, a 216. évadot William Shakespeare III. Richárd című, Tompa Gábor rendezte előadás zárja. A 2008/2009-es színházi évad hat bemutatót, számos vendégszereplést és az egy-két hónapig tartó XVII. Európai Színházi Unió Fesztiváljának megszervezését hozta magával. Idén az operában összesen hat bemutató-előadás volt, Jean-Philippe Rameau Pygmalionjának országos bemutató-stúdióelőadása, és a Farkas Ferenc Csínom Palkó című daljátékának bemutatója. Utoljára játssza a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata ebben az évadban Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című művét Zakariás Zalán rendezésében. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatánál nemrég történt meg a vezetőcsere. Dimény Levente művészeti igazgató elmondta, az évadzáró előadás június 13-án a Kasimir és Karoline lesz. Az előadást megelőzően rendhagyó kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők: az évad előadásainak jelmezeit, kellékeit mutatják be. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház határidőnaplója július 12-ig be van táblázva, egymást követik a vendégszereplések, határon innen és határon túl. Június 13-án Marosvásárhelyen, 17-én Sepsiszentgyörgyön vendégszerepelnek a Bozsik Yvette által rendezett és koreografált Játszótér című előadással. Ebben a hónapban még Szatmárnémetiben és Kolozsváron lépnek színre a 3 tánc Beckettre című előadásukkal. A temesvári Csiky Gergely Színházban június 5-én tartották az évadzáró gyűlést. Az évad lezárult, a színészek munkája a temesvári Csiky Gergely Színházat az Amor omnia előadás képviseli a kisvárdai fesztiválon. /Darvas Beáta, Sipos M. Zoltán: Évadzárók után nyári fesztiválok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2009. június 11.
Június 10-én a Szatmári Magyar Hírlap és a köré szerveződött szellemi műhely munkatársai közönségtalálkozót és gálaestet szerveztek a nagykárolyi kastélyban. Végh Balázs Béla, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kihelyezett karának adjunktusa tartott tájékoztatót a nagykárolyi középiskolák végzősei számára a felsőoktatási intézmény által nyújtott képzési lehetőségekről. Ezt követően a Szatmári Magyar Hírlapról beszélt az egybegyűlteknek Ilonczai Gyöngyi főszerkesztő, a Szamos társadalmi és kulturális hetilapot pedig Ilyés Ildikó főszerkesztő mutatta be. A Scriptor Alapítvány munkásságáról, terveiről Szilágyi Ferenc elnök, valamint Veres István menedzser tartott beszámolót, melynek során felajánlották a nagykárolyi és a Nagykároly környéki irodalmárok, történészek és kutatók számára a lehetőséget írásaik megjelentetésére a hetilap hasábjain, illetve önálló kötetek formájában. A közönségtalálkozón jelen voltak a Scriptor Alapítvány gondozásában eddig megjelent 15 „Hírlap könyv“ szerzői közül öten (Bura László, Mandula Tibor, Fodor István, Veres István, és Debreczeni Éva), akik részleteket olvastak fel az általuk írt kötetekből. /Közönségtalálkozó és gálaest. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 11./
2009. június 13.
Dr. Varga Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő lemondott az Identitas Alapítvány elnöki tisztségéről. Döntését munkakörének bővülésével indokolta, továbbá azzal, hogy komoly nézeteltérései voltak néhány emberrel a szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezet vezetőségének köréből. Az alapítvány az RMDSZ Szatmár megyei választmányából áll, ők döntenek utódjáról. Varga Attila elmondta: a parlamenti munkán kívül ősztől a Babes-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári és szatmárnémeti tagozatai mellett a Sapientia jogi karán is tanít majd. Az Identitas Alapítvány csapatából távozott még két alapember, Gnánt (Krammer) Csilla és Kovács Jácint. „A szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezetnél morális romlás, értékromlás, és színvonalromlás tapasztalható, ezért belső önvizsgálatra van szüksége” – jelentette ki Varga Attila. /Babos Krisztina: Lemondott Varga Attila. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 13./
2009. június 16.
Podolyák Vilmos festőművész alkotásaiból nyílt tárlat június 15-én a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal előcsarnokában. A sárközi születésű festőművész a Szatmári Alkotóház Képzőművész Egyesület egyik legelismertebb alkotója. Tájképeinek gyakori színtere a sárközi táj, erdő és utcarészlet. /Tájképkiállítás nyílt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 16./
2009. június 17.
Az erdélyi városokban nehéz érvényt szerezni a lovakat kitiltó rendeleteknek. Szinte mindennapi látvány Erdély nagyvárosaiban a forgalmat akadályozó lovas szekér. Akad olyan megyeszékhely is – Sepsiszentgyörgy –, ahol a helyi önkormányzat csupán a napokban szánta rá magát, hogy a szekerek, lovak és tehenek közlekedését korlátozó határozatot kezdeményezzen. A rendeletnek még mindig nehéz érvényt szerezni például Csíkszeredán, ahol a városszéli utcákat állattartó, legelőtulajdonos gazdák is lakják. Szőke Domokos alpolgármester közölte, megpróbáltak tárgyalni a rendőrséggel, hogy esetükben ne alkalmazzanak büntetéseket, de azt a választ kapták, hogy senkivel nem tehetnek kivételt. Nagykárolyba – a történelmi belváros kivételével – behajthatnak a szekerek, elsősorban a piac miatt, sőt, a Szatmárnémeti–Nagyvárad főútvonalat is használhatják. Kolozsvárról már négy éve kitiltották a szekereket, de még mindig lehet látni egy-két szemétgyűjtésből élő, a város utcáin szekerező embert. /Lovas szekérrel Európában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2009. június 17.
Folynak Erdődön Bakócz Tamás szobra felállításának munkálatai. Bakócz Tamás (1442–1521) dominikánus pap, egri majd esztergomi érsek, bíboros és konstantinápolyi pátriárka volt. Tiszteletére állítanak szobrot szülővárosában, Erdődön. Leleplezése június 21-én, a Jézus szíve búcsú napján lesz. Bakócz Tamást volt az egyetlen magyar pap, akinek komoly esélye volt rá, hogy pápává válasszák. A szobor megalkotója Gergely Zoltán készítette a Szatmárnémetiben levő Szent Erzsébet-szobrot is. /Sike Lajos: Csütörtökön kihelyezik Bakócz Tamás szobrát. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2009. június 19.
Lovas János szatmárnémeti nyelvész, egyetemi adjunktus gyermekkora óta szenvedélyes képeslapgyűjtő. „Kiváló kordokumentumok, történelmi, művelődéstörténeti és nyelvtörténeti adalékanyagok ezek a lapok” – állapította meg. Többek között olyan régi épületekről készült képeslapjai is vannak, amelyek már nem léteznek. /Végh Balázs: A képeslap mint remekmű. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2009. június 22.
A szatmári katolikus egyházmegye legnagyobb búcsújára, a Jézus Szíve búcsúra sokan jöttek el Szatmárnémetibe, június 21-én, szinte betöltve a régi főteret. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek mondott szentbeszédet. „Aki nem szereti testvérét, nem szereti az Istent sem” – hangsúlyozta a bíboros, majd felidézte a jilavai börtönben mártírhalált halt szatmári püspök, Scheffler János alakját. Előtte a reggeli órákban a Kálvária templomban Böcskei László nagyváradi püspök német, Ioan Robu bukaresti érsek pedig román nyelven tartott szentmisét. A háromnyelvűség már hosszú évek óta része a Jézus Szíve búcsúnak. A búcsú végén sokan kilátogattak Erdődre, ahol az itteni magyarok utóbbi időben megélénkült aktivitásának köszönhetően egy éven belül a harmadik magyar személyiség szobrát avatták fel. Károlyi Sándor-szobor és a Petőfi–Júlia-páros után most a mind ez ideig egyetlen magyar pápajelölt, az erdődi jobbágysorból felemelkedő Bakócz Tamás míves bronzszobrát leplezték le a helyi római katolikus templom kertjében. Erdődön a június 21-én tartott szoboravatáson jelen volt Erdő Péter bíboros, Szabó Vilmos budapesti államtitkár, Csehi Árpád megyei tanácselnök, Gergely Zoltán szobrászművész, Füzes Oszkár magyar nagykövet és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul is. /Sike Lajos: Búcsú és szoboravatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
