Mold Vilmos Nagykárolyból nyílt levelet intézett Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, ebben kifejtette, mit tapasztalt az RMDSZ 1999-ben Szatmárnémetiben létrehozott Emberjogi és Kisebbségi Tanácsi Irodájával kapcsolatban. Ehhez az irodához bárki panasszal fordulhat, ha úgy érzi, hogy megsértették emberi vagy kisebbségi jogait. Mold Vilmos 1999. július 20-án panaszlevéllel fordult az irodához. Július 28-án megkapta a térti vevényt, amely azt igazolta, hogy küldeményét az irodában átvették. A biztonság kedvéért felhívta telefonon őket. Sárkány titkárnő kijelentette, hogy semmiféle postai küldeményt nem kaptak Nagykárolyból. Mold panaszt tett a nagykárolyi postán. Azonban kiderült, a küldemény mégis eljutott az irodába. Harmincnapos kivárás után, mivel semmiféle értesítést sem kapott, újra felhívta a hivatalt, azt a választ kapta, hogy Asztalos Csaba jogtanácsos betegszabadságon van. Ezután Mold kilencszer próbálta hívni Markó Bélát, de egyszer sem sikerült. Végre sikerült beszélnie Asztalos Csaba jogtanácsossal, aki ajánlotta, hogy jogos panaszával forduljon a nép ügyvédjéhez vagy az igazságügyi miniszterhez. Asztalos el sem olvasta a panaszlevelet, különben tudhatta volna, hogy az általa ajánlott helyeken Mold már többször is próbálkozott. /Mold Vilmos, Nagykároly: Nyílt levél Markó Béla Szövetségi Elnök Úrnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 20./
2000. január 21.
Magyar diák, Mostis Gergő a Kölcsey Líceum tanulója nyerte meg a Szatmárnémetiben a nagy román költő 150. születésnapja alkalmából rendezett Mihai Eminescu-szavalóversenyt. A magyar diákok románul szavaltak. /Kölcseys diák nyerte az Eminescu-szavalóversenyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2000. január 25.
Jan. 24-én Szatmárnémetiben bemutatták Szatmáriak a szabadságharcban /Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti/ című értékes helytörténeti kötetet. A tanulmánykötetben főleg a helyi Szent István Kör tagjai közölték írásaikat. Adósok vagyunk a helytörténeti munkákkal, állapította meg Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. A kötet gondozója Kónya László. /Egy könyv minden szatmári számára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 25./ A szerzők között van Kónya László tanár, dr. Németi János, Danku Pál, dr. Bura László, és Csirák Csaba. Varga Attila bejelentette, hogy ez a kötet egy sorozat első darabja. - Danku Pál felhívta a figyelmet arra, hogy a kolozsvári levéltárban még nagyon sok feltáratlan érték van a 48-as szabadságharccal kapcsolatban. /Szatmáriak a szabadságharcban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2000. január 27.
Reszler István, a 10. Számú Iskola igazgatója /Szatmárnémeti/ elmondta, hogy megszervezték a cseretanulási módszert, a mátészalkai 2. Számú Általános Iskolával együttműködnek: egy itteni osztály fog Mátészalkán tanulni, egy ottani pedig itt, Szatmárnémetiben fog iskolába járni. Mindez elsősorban az iskolareformnak köszönhető, amely az eddiginél jóval nagyobb autonómiát biztosít az iskoláknak. Az igazgató szeretné, hogy más hazai, magyarországi és nyugati iskolákkal is együttműködnének. /A cserekapcsolatok az európaiasodást segítik elő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 27./
2000. január 28.
Szatmárnémetiben tartotta meg évi közgyűlését a Vállalkozók Fóruma Egyesület, melynek elnöke Pécsi Ferenc parlamenti képviselő. A helyi kis- és középvállalkozásokat tömörítő szervezet aktív volt az elmúlt évben, megrendezte tavaly márciusban a Business Forum '99 nemzetközi üzletember-találkozót, továbbá egy nemzetközi privatizációs konferenciát, és részük volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Szatmár megye határmenti régiója közös területfejlesztési tanulmányának elkészítésében. Idén májusban újra lesz Business Forum - 2000, megszervezik Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közös gazdasági bemutatkozását. Hetente lesz vállalkozói klubdélután. /Ismét lesz Business Forum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2000. január 28.
Tavaly novemberben Budapesten megalakult a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), mely az anyaországi, kárpát-medencei és nyugati magyar fiatalok együttműködési lehetőségeit szolgálja. A MIK Állandó Bizottságában egy-egy tag képviseli a magyarországi, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, szlovéniai, horvátországi, felvidéki, csángó és nyugati magyar ifjúsági szervezeteket, valamint a magyar Ifjúsági és Sportminisztériumot, mely a munka anyagi és infrastrukturális hátterét biztosítja. Január közepén a magyarországi Dobogókőn ülésezett a MIK Állandó Bizottsága. Az ülésen az erdélyi ifjúsági szervezeteket Ilonczai Annamária, a Szatmárnémeti MADISZ társelnöke képviselte. Elmondta, hogy a MIK egy stratégiai és konzultatív testület, melynek feladata, hogy a mindenkori magyar kormány felé javaslatokat tegyen, tervezeteket készítsen, szem előtt tartva a magyar ifjúság egészének érdekeit. Elsődleges céljuk, hogy minél több magyar fiatal számára lehetőséget teremtsenek a határon átnyúló programokban való részvételre. Az ülésen döntöttek a költségvetésről is. Az Ifjúsági és Sportminisztérium által biztosított 71 millió forintos keretösszegből több mint 40 millió forintot pályázatok alapján osztanak el különböző tevékenységek, tervek finanszírozására. /A magyar kormány a határon túli fiatalokat is konkrét formában támogatja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 28./
2000. október 2.
A Nagykároly környéki magyar tanítók tanácskoztak szept. 18-án. Gábor Zsuzsanna szakfelügyelő beszámolt a tanítói közösség munkájának pozitív és negatív oldalairól. Pozitívum: segédfüzeteket készítettek a félévet záró felmérő időszakra, ugyanakkor munkafüzeteket jelentettek meg az új tanévre. Az elmúlt tanévben 372 magyar tanító dolgozott Szatmár megyében, melyből 102 szakképesítés nélkül. Számos anyanyelvű osztály megszűnt Szatmárnémetiben, Tasnádon és egyes falvakban, a tanulóhiány miatt. A román tagozaton sok a magyar gyerek, és évente sokan távoznak az anyaországba. /Tordai József-Jenő: Egy tanügyi tanácskozás margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2000. október 7.
Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor, Pécsi Ferenc és Varga Attila parlamenti képviselők, a civil szervezetek vezetőinek, valamint sok-sok érdeklődőnek a jelenlétében tartották meg a Szatmárnémetiben az RMDSZ október 6-i megemlékezését, a szatmárnémeti Zárdatemplom bejáratánál elhelyezett Gonzeczky-emléktábla előtt. Kereskényi Sándor, a Szent István Kör tagja, a Szatmár megyei RMDSZ szenátorjelöltje tartott emlékbeszédet, melyben a hős tábori pap, Gonzeczky János mártírhalálának példáját méltatta. Az ünnepségen díszőrséget állt a helyi Dsida Jenő Cserkészcsapat. /A Szatmárnémeti RMDSZ megemlékezése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./
2000. október 7.
Okt. 6-án megkezdődtek Szatmárnémetiben a Kontakt 2000, a harmadik Civil Fórum munkálatai. Az ünnepélyes megnyitón Olteanu Ion, a Román Kormány Civil Szervezetekkel való Kapcsolattartási Hivatalának vezetője méltatta az esemény jelentőségét. Ezután az utóbbi két év legsikeresebb programjainak (valamint a kivitelezésükben részt vett nemkormányzati szervezeteknek, önkormányzatoknak és hatóságoknak), valamint a rendezvényen az együttműködés szándékával megjelent magyarországi és angol szervezetek képviselői bemutatkoztak. A tanácskozás a résztvevők szakmai vitájával folytatódott. /Helyi kezdeményezésből - országos jelentőségű tanácskozás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./ Több mint kétszáz civil szervezet, közintézmény, önkormányzat, vállalkozás határon inneni és túli képviselői, valamint magánszemélyek jelentették be részvételi szándékukat. - A közösségfejlesztés, teleházak, faluturizmus kérdéseire kapható válaszok minden valószínűség szerint az önkormányzatok tisztségviselői számára nyitnak majd újabb távlatokat. Hatékonyság és teljesítmény a humán erőforrások fejlesztésével című témakör a vállalkozókat, az ifjúsági civil szervezetek kapcsolatai és erőforrásai tárgykörrel foglalkozó "műhely" munkálatai pedig a fiatalokat érdeklik majd. A külföldi meghívottak tapasztalatai, valamint a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos információk pedig mindenkit. /Ha október: ismét Civil Fórum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ok. 6./
2000. október 11.
Október 11-17-e között erdélyi körúton szerepel a budapesti Muzsikás együttes Sebestyén Mártával, valamint Farkas Zoltán és Tóth Ildikó táncosokkal együtt. Az együttes fellép Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredába, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron. /Erdélyi körúton a Muzsikás együttes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2000. október 13.
Okt. 12-én hivatalosan megkezdődött a 45 napos romániai parlamenti és elnökválasztási kampány. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampánynyitóján Kónya-Hamar Sándor megyei elnök mondott beszédet. Az RMDSZ államelnökjelöltje, Frunda György Szatmárnémetiben tartotta kampánynyitóját. Frunda kifejtette: 1996-ban pozitív folyamat kezdődött, amelynek főbb lépései a tanügyi törvény, a közigazgatási kormányrendelet és a diszkriminációellenes kormányhatározat voltak. Hangsúlyozta: Még mindig távol állunk attól, hogy Románia ezen a téren modellként említtessék. Nem biztosítják a szabad nyelvhasználatot, az önálló magyar egyetemet, nem szolgáltatják vissza az elkobzott egyházi és közösségi vagyont. Frunda célja gazdasági téren a tulajdonjog szentesítése, az állami tulajdonban lévő bankok, vállalatok magánosítása, a veszteséges nagyüzemek rehabilitálása, vagy csődeljárással történő felszámolása, szociális téren pedig a nyugdíjasok helyzetének megkönnyítése. A közösségi biztonság megteremtését valamennyi diszkrimináció eltörlésében látja. - A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával az RMDSZ csak abban az esetben tudna koalícióra lépni, ha az RTDP vezette párt radikálisan változtatna programján, és ha egyetértene mindazokkal a jogos követelésekkel, amelyekért az RMDSZ küzd. Frunda a következő időszakban Erdély magyarlakta megyéit kívánja végiglátogatni. Az indulásához szükséges 300 ezer aláírásból eddig 250 ezret sikerült összegyűjtenie, és azt reméli, hogy az október 26-i határidőig a hiányzó aláírások is begyűlnek. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmárnémetiben nyitotta kampányát Frunda. A román szenátorok feleségei az RMDSZ jelöltjére szavaznak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./
2000. október 17.
A Nonprofit Szervezetek Forrásközpontja /CREST/ Szatmárnémetiben van, az elsők között jött létre, vezetője dr. Héjja Botond. Legutóbbi összejövetelükön nyolc megyéből összesen 160-an cseréltek véleményt. Nagy érdeklődés kísérte a közösségfejlesztéssel foglalkozó témát, szó volt a faluturizmusról is. A másik szekcióban a partneri kapcsolatokról cseréltek eszmét, a harmadikban a humán erőforrásokról. Az ifjúsági szervezetek problémáival foglalkozó fórumon kiderült, hogy csak kevesen tudnak pályázatokat készíteni. Kevesen tudták, hogy nem csak az ismert PHARE-program, az Illyés Alapítvány vagy a Világbank jelentenek forrást, de a fejlett országok nagykövetségeit is meg lehet "szólítani". A nagykövetségek közösségfejlesztési, szociális, környezetvédelmi és hasonló témájú pályázatokat fogadnak el. /Sike Lajos: Jó pályázatokra mindig találni pénzt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2000. október 17.
Váratlanul elhunyt Kodra István /Szatmárnémeti, 1921. júl. 20. - Szatmárnémeti, 2000. okt. 14./, a szatmárnémeti Szent Miklós magyar görög katolikus egyházközség kántora. 1952-ben id. Ulicsák Béla parókust, szatmári főesperest, püspöki helynököt letartóztatták, a görög katolikus egyházat pedig akarata ellenére beolvasztották az ortodox egyházba, azt kérték Kodrától, hogy vállalja továbbra is a kántori tisztet. Kodra ezt elutasította. Szatmárnémeti különböző iskoláiban tanított, később iskolaigazgató, tanfelügyelő lett. 1990. jún. 1-jétől újra kántor lehetetett, a Szent Miklós templom hívőivel együtt ünnepelhette az ősei anyaegyházához való visszatérést. Kodra István a görög katolikus liturgia és szertartásrend kiváló ismerője volt. /Kodra István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 17./
2000. október 20.
Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeumban okt. 19-én nemzetközi tanácskozás kezdődött neves bel- és külföldi meghívottak részvételével. A négynapos tudományos szimpóziumon Közép-Kelet-Európa demokratikus átalakulását tanulmányozzák, elemzik a részvevők. Sabine Habersack, a Konrad Adenauer Alapítvány romániai küldötte hangsúlyozva, hogy az alapítvány továbbra is támogatja Romániát - a választások eredményeitől függetlenül -, amennyiben a demokratikus átalakulások útján marad. Camil Muresan akadémikus összehasonlította a közép-európai és kelet-európai államokban végbement demokratizálódási folyamatot, néhány jellemző vonás kiemelésével, mint amilyen a nemzetiségi sokszínűség és a sok apró párt jelentkezése (keleti irányba haladva). Dr. Szász Zoltán professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének igazgatója előadásában végigvezette a huszadik század demokratikus próbálkozásait Magyarországon. Ezt követően Hajdú Tibor magyarországi akadémikus a Horthy-korszakot taglalta, a korábbi rendszer által képviselt szemlélet átértékelésével. /(benedek): Nemzetközi szimpózium a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./
2000. október 20.
Okt. 21-22-én tartják Szatmárnémetiben a tizedik Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny Kárpát-medencei döntőjét. A zsűri tagjai között van dr. Almási István népzenekutató, Fátyol Rudolf hegedűművész, Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke és Szőlőssy Vágó László vajdasági népzenekutató. A verseny műsorvezetője a Magyarországra áttelepült, de a népdaléneklési versenyre mindig hazatérő Orbán István lesz. A tizedik népdaléneklési verseny alkalmából emlékfüzet is megjelent, bevezetőjét Csirák Csaba, a rendezvény írta. /Elek György: Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 19./
2000. október 20.
Boga Ferenc tanár, a szatmárnémeti cserkészcsapat vezetője, a Romániai Magyar Cserkészszövetség nevelési alelnöke elmondta, hogy a szatmári Dsida Jenő Cserkészcsapat 1992-ben alakult. A cserkészet vallási-erkölcsi alapon működő szervezet. Ma már száznál is több cserkészcsapat működik az országban. - Éveken keresztül pereskedtek a román állammal azért, hogy a magyar cserkészek legálisan működhessenek. A szövetségen belül még mindig nem akarják elfogadni azt, hogy vannak magyar cserkészek és magyarul folynak a foglalkozások. Uszító és támadó cikkek jelentek meg a román sajtóban: a cserkészegyenruha alapján azt állították, hogy katonai szervezetről van szó. /Fodor István: Beszélgetés Boga Ferenc tanárral, a szatmárnémeti cserkészcsapat vezetőjével, a Romániai Magyar Cserkészszövetség nevelési alelnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./
2000. október 24.
Szatmárnémetiben okt. 22-én Reizer Pál megyéspüspök átvette az emlékzászlót Semlyén Zsolttól, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának vallásügyi államtitkárától. A püspök megjegyezte: a zászló nem csak a katolikusoké, hanem a megye egész magyarságáé. Az ünnepségen részt vett Sipos Miklós református esperes, Máté Csaba az evangélikus egyház képviseletében, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa és Ilyés Gyula alpolgármester. (Dancs Artur): Megmaradásunk titka: a kereszténység. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2000. október 24.
Októberben második évadját kezdte meg Csíkszereda önkormányzati színháza, a Csíki Játékszín. Ludas Matyi Csíkországban, A részegek, A tékozló fiú, A kőszívű ember fiai, Doktor úr és más nagy sikerű előadások szerepeltek az első évad repertoárjában. A színház jelenlegi helyzete nehéz. Szederjesi Ferenc, a színház gazdasági igazgatója elismerte, hogy kérdésessé vált a személyzet megfelelő bérezése, a produkciók kivitelezése. Parászka Miklós művészeti igazgató leszögezte, hogy a fogadtatás a közönség részéről pozitív volt. Tavaly 1300 bérletesük volt, ami a többi színház adatainak ismeretében nem rossz szám. A város hozzáállása pozitívnak tűnik, azonban a vártnál lassabban csordogálnak a szükséges pénzek. Hátra van még a hangtechnikai eszközök beszerzése, szükség van a a színpadi gépészetre is. Amíg Parászka igazgatása alatt volt a Csíki Játékszín a szatmárnémeti Harag György Társulattal, addig jó volt az együttműködés. Parászka reméli, hogy ez megmarad, már egyeztetett Lőrincz Ágnessel, a Harag György Társulat új igazgatójával. A Csiki Játékszín társulata tagjainak száma 14-re bővült, zömmel a marosvásárhelyi végzősök szerződtek hozzájuk. /D. Balázs Ildikó: Csíki Játékszín. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 24./
2000. október 26.
Ft. Reszler Mihály, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ igazgatója adott tájékoztatást az iskoláról. Jelenleg 260 diákunk van. 1991-ben indultak, egyetlenegy osztállyal. Négy évig a Kölcsey Líceumban működött az iskola. Mostani nevüket 1996-ban vették fel, amikor az egészségügyi posztlíceumot hozzájuk csatolták. - Jelenleg minimális az állami támogatás, ami az épületre, a felszerelésre fordítható, a lényeget a püspökség adja, vagy a szponzorok. Az Unio Líceum régi bentlakásának átalakított épületében folyik az oktatás, de ez egyre szűkösebb, főleg akkor, ha külön laboratóriumokat kell kialakítani. Van egy informatika termük, ami állandó jellegű osztályterem is, egy könyvtár, melyben szintén osztály is működik, és egy nagyobb helyiség, amit tornateremmé alakítottak át. Várják, hogy az egyház visszakapja legalább egy ingatlanát, ahol végre véglegesen otthonra találnánk. - Két éve bentlakásuk is van, a Szent Alajos Konviktus. Az épületet az egyház hozta létre, a fenntartási költségeket fizeti a helyi önkormányzat. Reszler Mihály plébánost a püspök 1999-ben nevezte ki igazgatónak. - Az iskola 1993-ban megalakult Diáktanácsáról Lázin Sándor elnök számolt be. Feladatkörük a diákok képviselete, jogaik megvédése, és különféle rendezvények szervezése. Az iskola kórusáról Szabó Mária zenetanárnő nyilatkozott. Részt vesznek minden évben a februárban megrendezett kórustalálkozón, és már sok éve eljárnak Gyulafehérvárra, a "nagy kórustalálkozóra". A szavalóversenyekről Czier Andrea magyartanárnő tájékoztatott. Tavaly rendezték meg első ízben a Hám János Napok keretében a Vidám Versek Országos Szavalóversenyét, volt is sok résztvevő, és ezzel immár hagyománya teremtődött ennek is. /Fodor István: Hám János Római Katolikus Iskolaközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 26./
2000. október 27.
Szatmárnémeti legnagyobb magyar iskolájában, a Kölcsey Líceumban csak középiskolás kb. nyolcszáz tanul, a posztliceális oktatást folytató, na meg újabban az V-VI osztályosokkal együtt ezernél is több diák van itt, tájékoztatott Muhi Miklós igazgató. A 215 náluk érettségizett fiatal közül 135-en egyetemeken és főiskolákon folytatják tanulmányaikat. Ez 63 százalékos aránynak felel meg, de ha a posztliceális oktatást is ide számítják, akkor a végzősök mintegy 80 százaléka tovább tanul. Idén kevesebben mentek Magyarországra, szemben a múlt évvel, amikor egy egész osztályra való kölcseys átment. Általában a gyengébb tanulók mentek át. /Sike Lajos: "A gyengébb tanulók mennek Magyarországra" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./
2000. október 28.
1999-ben indult először Szatmárnémetiben felsőfokú tanítóképző, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül. Az első tanévben még a Kölcsey Ferenc Kollégium épületében került sor az előadásokra, az új tanévet már a kaszárnya épületében kezdték. Végh Balázs Béla, a főiskola adjunktusa tájékoztatott a változásokról. Az új épületben négy tantermet használhatnak. A 65 nappali tagozatos mellett (33-an vannak az első, 32-en a második évfolyamon) 94-en iratkoztak be a távoktatásra. Most folyik a számítógépes terem felszerelése, amelyet a hallgatók olvasóteremnek is használhatnak. Jelenleg négy állandó alkalmazottja van a főiskolának, Bura László megbízott tanulmányi igazgató, Hadházi Attila angoltanár, Szabó Thalmeiner Noémi pedagógia- és pszichológia-tanárnő, valamint Simon Levente, aki a gyermekirodalomról tart órákat. Emellett még kilenc bedolgozó tanár segít az oktatásban. /Simon Levente: Új épületben a Tanítóképző-Angol Nyelv Főiskola hallgatói. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./
2000. november 1.
Okt. 27-28-án rendezték meg a Partiumi Diákszínjátszók Fesztiválját /PADIF/ Szilágycsehben. A szilágyságiakon kívül Nagybányáról, Szatmárnémetiből, Nagykárolyból is jöttek a csoportok. A fesztivál egyik lelkes szervezője Bodea György szilágycsehi tanár, aki közel egy évtiztede foglalkozik a helységben diákszínjátszókkal. Szilágycseh diájkai évente legalább egy darabbal színpadra lépnek. A fesztiválon ott voltak többek között Kraszna tini komédiásai, a Zilahi Elméleti Líceum színtársulata, a Zelma, Désháza csoportja és Szilágysomlyó színjátszói. A rendezvényt támogatta a Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alapítvány és az Illyés Közalapítvány. /Fejér László: Diákszínjátszók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2000. november 2.
Teljes képviselőjelölti listát nyújtott be a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt Zilahon, a 33. választókerületben. A 6 jelölt közül mindössze ketten szilágyságiak: Váradi Tibor szilágycsehi almérnök, akit korábban kizártak az RMDSZ megyei küldöttei tanácsából, mert a helyhatósági választásokon a szövetség ellen kampányolt. Ugyanoda valósi a másik jelölt is, Vári József technikus. Első helyen viszont Rith Stefan nagykárolyi vállalkozó szerepel, őt Iarto Stefan a Macrohard igazgatója követi. Listára került még Merk Luiza Tünde mérnök (Nagykároly), Böszörményi Albert kismajtényi mérnök. A felsőházi jelöltek: Vincze Maria közgazdász Nagykárolyból és Dohi-Trepszker Gheza-Gavril Szatmárnémetiből. A szilágyságiak eddig nem is tudták, hogy az Iliescuék zsebpártjának tartott csoportosulásnak helyi filiáléja lenne Zilahon vagy a megyében. A hírt megdöbbenve vette tudomásul a helyi média: hat személy lak- és munkahelye a szomszédos megyében van, Szilágyban nem is ismerik őket. /(Fejér László): Szabaddemokrata jelöltállítás a Szilágyságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2000. november 3.
Parászka Miklós színházigazgató tájékoztatott a Csíki Játékszín fejlesztéséről. Emlékeztetett arra, hogy 1998 őszén a következő javaslatot tette: biztosítsák évente egy működő vidéki színház költségvetésének a felét jelentő összeget, s ebből teljes értékű évadot valósítanak meg, kiváló színészekkel, bérletrendszert működtetnek és műszakilag felszerelik a színházat. Parászka összehasonlítást is tett: a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház számára az idén 4,5 milliárd lejt szavazott meg az eltartó város, Szatmárnémetiben a két társulatos Északi Színház számára pedig 7,6 milliárd lejes költségvetési keretet határoztak meg. A Csíki Játékszín léte most az 1,5-2 milliárd lejes működési keret mellett azon a 400-500 milliós beruházáson múlik, aminek a terve a városi tanács asztalán fekszik. Parászkának van gyakorlata, hiszen tizenöt évadon keresztül igazgatta a Harag György színtársulat /Szatmárnémeti/ munkáját. A központilag finanszírozott, nehézkes színházintézmények kora lejárt. Ma Csíkszereda a magyar kultúrához felelősen viszonyuló önkormányzatiság kísérleti terepe. Parászka elkötelezte magát a csíkszeredai hivatásos színjátszás mellett. Egyelőre létkérdésnek mutatkozik a szatmári kapcsolat. - Vörösmarty Csongor és Tündéje az évad első bemutatója. Az idei Vörösmarty év alkalmából lehetőség nyílt pályázatok benyújtására. Így sikerült másfél millió forinthoz jutni a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásából. /Budaházi Attila: Jó színházat fele pénzből. Beszélgetés Parászka Miklóssal. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./
2000. november 3.
Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ nov. 4. és 11. között ad otthont a Harag György-emléknapoknak. A rendezvény fő támogatója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Tompa Gábor, a magyar színház igazgató-főrendezője a sajtó képviselőinek elmondta: Harag az egyetemes magyar színjátszás nagy egyénisége volt. Idén emlékeznek Harag György halálának 15. és születésének 75. évfordulójára. A rendezvény meghívottai: a budapesti Vígszínház, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Teatrul de Comedie Bukarestből. Bemutatják a Nánay István által összeállított Rendezte: Harag György című könyvet, a Metz Katalin által írt Forgószélben. Harag György, a rendező-mágus című kötetet, valamint A buszmegállótól a játszma végéig - A kolozsvári magyar színház tizenkét évada (válogatta és sajtó alá rendezte Kelemen Kinga) című munkát. /Nánó Csaba: Harag-György emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2000. november 7.
Nov. 6-án ünnepélyesen átadták a református óvodát Szatmárnémetiben. Összesen 36 gyermek költözött át az Árva Bethlen Kata Református Óvoda épületébe. Az ingatlant ez év elején vásárolta az egyházközség, és felújítását saját erőből, illetve adományok segítségével végeztette el. A fenntartási és felújítási költségeket továbbra is az egyház fogja fedezni, a minisztérium mindössze a személyzet fizetését biztosítja. /Fodor István: A gyermekek beköltözhettek a szatmárnémeti református óvodába. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./
2000. november 7.
Megjelent Benedek Zoltán nagykárolyi író legújabb könyve Nagykároly kultúrtörténete /Euro Print Kiadó, Szatmárnémeti/ címmel. A 160 oldalas könyv borítólapját a tasnádi Vass Csaba grafikusművész tervezte. E kötet az Otthonom Szatmár megye című könyvsorozatban látott napvilágot. /Új könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2000. november 8.
Kétnapos tanácskozást tartott /nov. 3-4./ a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a Xantus Nemzetközi Koordinációs iroda Magyar Kisebbségek a Kárpát-medencében témakörben Kaposváron. Takács Gyula Kossuth díjas költő, a Társaság elnöke nyitotta meg a közel százötven résztvevős tanácskozást, majd Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet munkatársa tartott részletes beszámolót a témakörben. Kifejtette: nincs tizenötmillió magyar, ahogy ezt a közhiedelem tartotta, már csak alig tizenhárom és fél millió mutatható ki hitelesen. Magyarországon tízmillióan élnek, Erdélyben 1 667 ezren. A magyarság lélekszáma az utódállamokban megoszlik. Romániában a legnépesebb a székelyföldi tömb /több mint 780 000 magyar/, a többi megoszlik a Mezőség és Partium között. A legszomorúbb a helyzet a Mezőségen, ahol az egykézés és az elvándorlás egyre erősebb jelei látszanak. Ezzel szemben növekedőben van a magyarság létszáma Kárpátalján, és bizonyos helyeken Szlovákiában, de rendkívül erősen fogy a Vajdaságban. A vegyes házasságok Erdélyben is terjedőben vannak. Tóth Károly, a galántai Fórum Intézet igazgatója számolt be a szlovákiai helyzetről, majd az ugyancsak szlovákiai Fuksz Sándor a vállalkozók és vállalkozások helyzetéről. Kárpátaljáról Dupka György író, költő, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke beszélt, kiemelve az egyházak szerepét a fennmaradásban. Nagy szerepe van a beregszászi magyar Tanárképző Főiskolának a tanár-utánpótlásban. Kolozsvárról dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke beszélt az önálló magyar egyetem létrehozását célzó törekvésekről. Vofkori László, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző tanára, a gazdaságföldrajz ismert szakembere a Székelyföld hiányos gazdasági fejlesztésének okait és következményeit taglalta. Mirnics Károly, a szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke az asszimiláció előretöréséről számolt be, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/ tartott helyzetjelentést a művelődési eredményekről. - Az idei Berzsenyi-díjat Pávai Gyula /Arad/ kapta. /Pávai Gyula: Már csak tizenhárom és fél millió. Magyar kisebbség a Kárpát-medencében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2000. november 9.
Az RMDSZ szatmárnémeti szervezete mellett működő Magyar Ifjúsági Kezdeményezés a jövőben élénkíteni kívánja tevékenységét, elsősorban a középiskolás és a főiskolás fiatalokkal való szervezettebb kapcsolattartás terén - nyilatkozta Popomayer Helga, a Kölcsey Ferenc Kollégium tanárnője, a MIK elnöke. Elindítottak egy olyan szabadegyetemi jellegű előadás-sorozatot, amely elsősorban a pályaválasztásban kíván segítséget nyújtani. /A MIK élénkíteni kívánja a tevékenységét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./
2000. november 13.
Nov. 11-én előadással egybekötött kihelyezett ülést tartott Biharon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB). Az ülésen kegyelettel emlékeztek meg a nemrég váratlanul elhunyt aradi tagtársról, Alföldy Pálról, majd Dukrét Géza elnök ismertette a 14. darabjához érkezett Partiumi Füzetek sorozatot. Az első kötetet éppen a Biharon megtartott konferencián mutatták be, 1997-ben. Dukrét Géza előadást is tartott, a Szent Jobbról emlékezett meg. Az ősmagyarság jelképéről, a turulmadárról beszélt Borbély Gábor. Dr. Kéri Gáspár beszámolt a székelyhídi millenniumi emlékmű helyreállításáról. Bara István /Szatmárnémeti/ a műemlék kastélyok és udvarházak restaurálásáról, Major Miklós Szilágynagyfalu demográfiai mutatóiról, Kordics Imre a Bihar megyei Fráter-kúriákról. a temesvári Pálkovács István Schlauch Lőrinc váradi püspök életútjáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./
