Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára minden diplomáciai szokást felrúgva a román hatóságok tájékoztatása nélkül tett látogatást az elmúlt hetekben több erdélyi városban, ahol olyan kijelentéseket tett, amelyek csak a szélsőséges román nacionalisták malmára hajtják a vizet - írta márc. 1-jén a Curentul. "Rangrejtve" járt a múlt hét végén - a bukaresti magyar nagykövet társaságában - a Fehér megyében, ahol Nagyenyedet és Gyulafehérvárt kereste fel. - Ioan Rus Fehér megyei prefektus a lapnak kijelentette: sajnálja, hogy nem tájékoztatták a magyar politikus útjáról és "tiltakozik amiatt, hogy Németh Zsolt megsértette a nemzetközi szokásokat és az elemi udvariasság szabályait is". A lap szerint a megyei prefektus "tájékoztatta Octav Cozmanca román közigazgatási minisztert is" Németh Zsolt útjáról. Egyben közölte: magyarázatot kérnek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójától, milyen körülmények között találkozott a magyar politikussal. A lap azt nem részletezte, hogy Németh Zsolt milyen kijelentéseivel "hajtotta a szélsőséges román nacionalisták malmára a vizet". - Valójában a Mediafax hírügynökség február 20-án - az MTI nyomán - nyilvánosságra hozta a magyar államtitkár látogatásának részletes programját, amelyben szerepelt a Fehér megyei látogatás is. /Németh Zsolt "titkos erdélyi útjai" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Az MTI értesülése szerint Németh Zsolt államtitkár a Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával arról folytatott megbeszélést, hogy milyen támogatást tudna Magyarország az intézménynek adni, mivel az iskola épülete nagyon rossz állapotban van.) A márc. 2-i telekonferencián Fehér megye prefektusa ismét hangot adott felháborodásának. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter válaszként elmondta: a bukaresti magyar nagykövetet a külügyminisztériumba hívták magyarázatot adni a kialakult helyzetről.- Biztosítom önöket, hogy hasonló eset nem fordul többé elő. Hivatalosítani fogjuk a nemhivatalos látogatásokat - mondta Cozmanca. Véleménye szerint ezt az ügyet annál is inkább tisztázni kell, mivel egyetlen román hivatalos személy sem kereste fel úgy Magyarországot, hogy arról a magyar hatóságoknak ne lett volna tudomása. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet márc. 2-án Szatmárnémetiben volt, ahol részt vett a román és a magyar védelmi miniszter találkozóján. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak kijelentette: visszautasítja Ioan Rus vádaskodásait. Maga is tájékozódott ebben a kérdésben, és azt a választ kapta a bukaresti magyar nagykövetségtől, hogy Németh Zsolt látogatásának tervezett programját közölték az illetékesekkel. A román külügynek semmi ellenvetése nem volt arra nézve, hogy "félhivatalos" látogatás keretében a magyar államtitkár útba ejtse Gyulafehérvárt is. Rácz szerint érdekes, hogy amíg Bukarestben Adrian Nastaseék a román-magyar kapcsolatok elmélyüléséről beszélnek, "megyei szinten" ez a látogatás feszültségeket kelt. /Németh Zsolt "titkos" Fehér megyei útja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2001. március 3.
Márc. 2-án Szatmárnémetiben találkozott Szabó János magyar és Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszter. A két küldöttségben helyet kapott Bali József helyettes államtitkár és George Maior védelempolitikai és integrációs ügyekkel foglalkozó államtitkár, továbbá a két hadsereg nagyvezérkarának helyettes vezetői, Havril András és Constantin Gheorghe tábornokok, illetve más főtisztek. Jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is. A megbeszélés után a két miniszter sajtótájékoztatót tartott. Ioan Mircea Pascu elmondta, hogy a találkozó elérte a célját, tehát hogy "megismerjük egymást, személyes kapcsolatot alakítsunk ki". Áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és kölcsönösen informálták egymást a két hadsereg reformjának jelenlegi állásáról. Szabó János tájékoztatta őt a NATO-csatlakozással kapcsolatos magyar tapasztalatokról, illetve szó esett a NATO-bővítés további perspektíváiról. Szóba került, hogy a magyar fél eldöntötte, F-16-os repülőket fog lízingelni. A miniszter szerint Romániának nincs miért tartania attól, hogy Magyarországnak ilyen gépei lesznek, mert Magyarország NATO-tag, és Románia is az akar lenni. Szóba került még a román-magyar-szlovák közös fellépés lehetősége Cipruson, melyről Pascu kijelentette: remélik, hogy az ENSZ emellett a hármas szereplés mellett dönt. Tárgyaltak a katonai sírhelyek kérdéséről. Miután tavaly októberben Budapesten már felavatták a román katonák sírhelyét, Pascu elismerte, hogy román részről is meg kell tenni a viszontgesztust. Úgy vélekedett, hogy a magyar kérésre nagyon hamar pozitív válasz születhet. /Wagner István: Román-magyar védelmi miniszteri találkozó. Kiváló kétoldalú kapcsolatok. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 3./
2001. március 6.
Márc. 3-án tartotta Szatmárnémetiben, a Scheffler János Pasztorációs Központban idei közgyűlését a Bíró Lajos Ökológiai Társaság szatmárnémeti szervezete. A jelenlévők ismét Komsa József vízügyi szakembert választották meg a szatmárnémeti tagozat elnökhelyettesévé. Tavaly megszervezték az immár hagyományos Föld Napja rendezvénysorozatot. Komsa szeretné, ha a Szatmári Friss Újságban megjelenő Zöld Oldal rovatot a lakosság igazi kommunikációs- és fórum lehetőségnek tartaná. /Közgyűlést tartott a Bíró Lajos Ökológiai Társaság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 6./
2001. március 6.
Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban bemutatták Csirák Csaba helytörténeti kiadványát: Szatmári zsidó emlékek. Jelen volt a megyei alprefektus, Riedl Rudolf, Ilyés Gyula RMDSZ-elnök, szatmárnémeti alpolgármester, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, a Magyarok Világszövetségétől András Imre képviselő, a VET elnöke, és még sok helyi intézmény vezetője. Külföldi meghívottak is jelen voltak: a Szatmárnémetiben született Berkowitz Salamon, New York-i lakos, az Ortodox Zsidó Világtanács alapító tagja és volt alelnöke, valamint Halmos Sándor, a Debreceni Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója és mások. Csirák Csaba megköszönte mindazok hozzájárulását, akik segítették ennek az összefoglaló, de állítása szerint, és a kötet 508 oldala ellenére még így sem teljes. /Szatmári zsidó emlékek. Nagy sikerű könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 6./
2001. március 8.
Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2001. március 12.
Márc. 10-én Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban tizenkét kórus közreműködésével került sor a XI. Ökumenikus kórus-seregszemlére. Az immár hagyományosnak nevezhető eseményt Muzsnay Árpád nyitotta meg, köszöntve annak résztvevőit és Guttman Mihályt, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökét.A következő kórusok léptek fel: Szatmárnémeti Láncostemplom vegyes kara, Hollóssy Simon vegyes kar /Máramarossziget/, Szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Krisztus Király kórus /Nagybánya/, Szatmárnémeti Székesegyház vegyes kara, Kertvárosi Református Egyházközség énekkara /Nagykároly/, Koltó-katalini Református Egyházközség vegyes kara, Óvárosi Református Egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar, Maestoso kórus /Tasnád/, Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/. A kórus-seregszemle szervezői voltak: Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Dalosszövetség és Muzsnay Árpád. /XI. Ökumenikus kórusseregszemle. "Az Úr hívott ide mindnyájunkat" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./
2001. március 13.
A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) 10-11 részlegből álló irodahálózatot hoz létre a szomszédos országokban. Skultéti Vilmos vezérigazgató tájékoztatása szerint Romániában Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön, Szlovákiában Kassán és Losoncon, vagy Rimaszombaton, Jugoszláviában pedig Újvidéken és Szabadkán alakít ki irodát az ITDH. A képviselők az adott ország állampolgárai lesznek, többségük kiválasztása már meg is történt. Az új ITDH-irodák feladatai között szerepel olyan kereskedelemfejlesztési programok megvalósítása, amelyek alkalmat teremtenek a magyar és külföldi partnerek közvetlen megbeszéléseire, emellett információkat adnak a magyar vállalkozások számára a környező országok privatizációs és befektetési projektjeiről, valamint a konkrét exportlehetőségekről. Egy-egy iroda fenntartása évi 5 millió forintba fog kerülni. /ITDH-irodák Erdélyben is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2001. március 14.
Márc. 13-án ülésezett az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének választmánya, s megválasztotta a szervezet elnökét. A szavazatok nagy többségét Kabai István kapta meg, ellenjelölt nem volt. /Ismét Kabai István a szatmárnémeti RMDSZ elnöke. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 13. - 1928. sz./
2001. március 15.
Rockenbauer Zoltán, a magyar művelődési tárca vezetője március 15-e alkalmából művészeti díjakat adott át Budapesten. A kitüntetettek között az eddiginél jóval nagyobb számú erdélyi magyar művész is található: Terényi Ede zeneszerző-zenetudós, a kolozsvári Konzervatórium tanára (Erkel Ferenc-díj), Csíky András kolozsvári színművész és Czintos József, a szatmárnémeti Északi Színház színművésze (Jászai Mari-díj), Ferenczes István csíkszeredai költő, a Székelyföld főszerkesztője és Fodor Sándor kolozsvári író (József Attila-díj), Demény Attila zongoraművész-karmester, a kolozsvári Magyar Opera főrendezője (Nádasdy Kálmán-díj), Murádin Jenő művészettörténész, kolozsvári képzőművészeti főiskola (Németh Lajos-díj), Almási István népzenekutató, kolozsvári Folklórintézet (Szabolcsi Bence-díj) és Beke György újságíró (Táncsics Mihály-díj). /Művészeti díjak nemzeti ünnepen Az egész nemzet művészetében gondolkodtak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2001. március 15.
Márc. 16-án, pénteken, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban rendezik meg a szatmárnémeti gazdatanfolyam résztvevőinek záróvizsgáját, tájékoztatott Fodor István agrármérnök, a tanfolyam vezetője. Fodor István, aki egyben az RMGE megyei elnöke is, elmondotta, hogy a tanfolyamra beiratkozott 32 hallgató többsége rendszeresen látogatta az előadásokat, s így arra számítanak, hogy valamennyien sikeresen vizsgáznak. /(ferencz): Záróvizsga a szatmárnémeti Ezüstkalászos gazdatanfolyamon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./
2001. március 16.
Szatmárnémeti magyarságának egy része a református temetőben gyűlt márc. 15-én, ahol a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljai szerveztek ünnepi műsort. Felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntő levelét, Kereskényi Gábor a forradalom eszméiről beszélt. Az Ormos-háznál a MADISZ-é volt a főszerep. Az Aurora szálloda mögött lévő Kovács Leó-emléktáblára helyeztek koszorúkat, ahol Danku Pál a Garibaldi oldalán harcolt szatmári származású forradalmár tetteit méltatta. /Simon Levente: Szatmárnémeti. Megemlékezések - három helyszínen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Nagykárolyban két helyszínen emlékeztek márc. 15-re: a Petőfi-szobornál /a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezésében/ és a színházteremben, ünnepi műsorral. /Boros Ernő: Nagykároly. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Erdődön a Petőfi-emlékműnél ünnepeltek. Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet. Ovidiu Duma, Erdőd község alpolgármestere, a helyi önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. /Elek György: Erdőd. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Hagyomány, hogy a Szent-Györgyi Albert Társaság különdíjjal jutalmazza azokat, akik sokat tesznek Szatmárnémetiért, a magyarságért. Idén Fátyol Tibor hegedűművésznek, a helyi filharmónia igazgatójának ítélték s adták át március 14-én a kitüntetést, az RMDSZ ünnepi nagygyűlésén. A Szózat után Riedl Rudolf alprefektus ismertette Adrian Nastase kormányfő ünnepi üzenetét, majd Kedves Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. Fátyol Rudolf professzora a nagykárolyiak nagy zenésze, Ruha István volt. /Márciusi különdíj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2001. március 16.
Márc. 15-én látott napvilágot Szatmár megyében egy új magyar kiadvány, az Élesztő ifjúsági folyóirat. Az újság a Szatmárnémeti Madisz támogatásával jött létre, főszerkesztője Ilonczai Tamás. A lapot középiskolás diákok írták, szerkesztették és tördelték. Nem egy adott intézmény tanulóinak szól, hanem valamennyi szatmári magyar diáknak. /(bodnár): Új ifjúsági havilap. Élesztő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./ (6. old.) Az Élesztő nyelvművelő rovatában dr. Bura László tanár cikke is olvasható. Az első lapszám /Ilonczai Tamás: Új ifjúsági havilap. Megjelent az ÉLESZTŐ! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2001. március 17.
Márc. 16-án, negyvenkét hallgató részvételével megtartották a Szatmári Kereskedelmi Akadémia egyetem utáni képzésének a megnyitóját. Menedzsment-oktatás kezdődik. A hallgatók között mérnökök, tanárok, jogi végzettségűek is vannak. A diplomát a minisztérium, valamint a bukaresti Gazdaságkutató Akadémia bocsátja majd ki. /A szatmárnémeti Kereskedelmi Akadémia egyetem utáni kurzusának megnyitója. Menedzsment-oktatás Szatmár megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./
2001. március 20.
Meghalt a fiatal Barta Enikő színésznő, akit hamar megkedvelt Szatmárnémeti közönsége. 1996-ban a társulat neki ítélte oda a kollégák által legjobbnak tartott művésznek kijáró díjat, a Harag György emlékplakettet. /Ismét eltűnt egy arc: Barta Enikő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2001. március 21.
Két, már működő Caritas-létesítményt szenteltek fel Szatmárnémetiben: a családjukból menekülni kénytelen, bántalmazott nők számára menedéket nyújtó Refugiumot, valamint a helyzetük megoldásában őket támogatni hivatott Családsegítő Irodát. Az ünnepségen Reizer Pál püspök az Úr áldását kérte a rászorulók érdekében munkálkodókra. /Felszentelték a Családsegítő Irodát és a Refugiumot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 21./
2001. március 22.
Megjelent dr. Bura László tanár Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk /Status Kiadó, Csíkszereda/ című, nyelvművelő szakcikkeket tartalmazó könyve, a szatmárnémeti székhelyű Identitas Alapítvány gondozásában. A könyv bemutatóján a Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ jelen volt Varga Attila parlamenti képviselő, dr. Lovas János tanár, Birtók József, a Status Kiadó ügyvezetője, valamint a szerző. A könyv kiadását a Szatmár megyei képviselők és szenátorok is támogatták. A könyv célja a romániai magyarság nyelvi tudatának és önazonosságának szolgálása. /Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2001. március 23.
Szatmárnémetiben a MADISZ hetente kétszer rendez táncházat. Nagy Orbán színművész, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagja már három éve foglalkozik a szatmári fiatalok néptáncoktatásával. /A Szatmárnémeti MADISZ táncházról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2001. márc. 23./
2001. március 29.
Márc. 23-án és 24-én a Magyarországon, Kunszentmiklóson került sor a református középiskolák természettudományi diákkonferenciájára. Az összesen 16 magyarországi és erdélyi iskolát 102 diák képviselte. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium csapata első lett a városok közötti versenyen. Maguk mögött hagyták Kunszentmiklóst, Debrecent, Kiskunhalast, és a nagydíjra esélyes budapestieket is. Erdélyből nagyváradi, szatmárnémeti, nagyenyedi és kolozsvári középiskolások részt vettek a versenyen. /(mezei): Diákkonferenciai sikerek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2001. április 5.
A Hármashatár Irodalmi Társaság /HIT/ ápr. 7-én Szatmárnémetiben tartja soron következő ülését. A Társaságot Kárpátalja, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye alkotói hozták létre, azzal a céllal, hogy egymást jobban megismerjék, egymás alkotásait terjesszék és közös kiadványokat hozzanak létre. A Költészet a XXI. század elején című kerekasztal-beszélgetésen Kárpátaljáról jelen lesz Füzesi Magda költő és Zubánics László, a Beregi Hírlap főszerkesztője. Fehérgyarmatról jelen lesz Pásztor Csaba költő és Makai Béla író. /A Magyar Költészet Napja alkalmából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./ Kilencéves fennállása során eddig csak Fehérgyarmaton szervezett találkozót az írókat, költőket tömörítő társaság, most viszont Szatmárnémetiben volt az ünnepi rendezvény. A költészetnapi találkozó keretében nyitották meg ezúttal a Szatmári Népi Alkotó Központ, valamint az Alkotóház Képzőművészeti Egyesület szokásos tavaszi tárlatát, "A tavasz színei"-t, ahol 31 Szatmár megyei képzőművész több mint száz művét állították ki. Az irodalmi találkozóra a művelődési ház könyvtártermében került sor. Köszöntőt mondott Elek György és Márton István, a Hármashatár Alapítvány kuratóriumának elnöke. Márton István kifejtette: a HIT-nek az irodalompártoláson kívül feladata az, hogy a határok leépítésének, az egymáshoz való közeledésnek a gondolatát erősítse a térség lakóiban. /A Hármashatár Irodalmi Társaság első ízben szervezett találkozót Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./
2001. április 6.
Ápr. 8-án első alkalommal rendezi meg a Szatmárnémeti MADISZ Húsvéti Ünnepváróját, amelynek helyszíne a Kölcsey Ferenc Nemzeti Kollégium. Összehívják a kisebb és nagyobb gyermekeket, akik a foglalkozások és játékok során egyebek mellett, megismerkedhetnek a tojásfestés, tojástartó-készítés tudományával is. /Húsvéti ünnepváró. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2001. április 12.
Szatmárnémeti öt református gyülekezete, valamint a gencsi református gyülekezet gyűjtési akciót szervezett, hogy a hívek adományaiból újabb segélycsomagokat juttassanak el a kárpátaljai árvízkárosultak részére. /Újabb segélyszállítmány a kárpátaljai árvízkárosultaknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 12./
2001. április 18.
Nemcsak Szatmárnémetiben, de Temesváron is jelentkeznek az emberek az RMDSZ-nél, magyar "útlevélért" és a húszezer forint gyermekpénzért. Magyar útlevélért is jelentkeztek már sokan a temesvári RMDSZ-nél. Nem magyar igazolványért: útlevélért. Hallották, hogy az is jár nekik. - Ez a törvénytervezet a magyarországi és az erdélyi magyar politikai csatározások fontos ütőkártyája lett, nem telik el egy nap, hogy ne hallanánk róla a rádióban-televízióban, ne írnának róla az újságok. Az újságíró egyik ismerőse kikérte magának, hogy egy politikai vagy egyházi szervezettől, vagy egyáltalán akárkitől magyarságát igazoló papírt kelljen kérnie. Azt mondja, neki inkább nem kell magyar igazolvány. /Pataki Zoltán: Húszezer forint és magyar útlevél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2001. április 18.
A kilenc éve Fehérgyarmaton létrehozott Hármashatár Irodalmi Társaság (HIT) első ízben tartotta kihelyezett találkozóját Szatmárnémetiben. A magyar-román-ukrán határ környékén élő - és alkotó - írókat, költőket és képzőművészeket magába ölelő társaság tagjai mindeddig a Fehérgyarmaton gyűltek össze. A mostani találkozó a társaság képzőművészeinek munkáiból rendezett kiállítással kezdődött. A jelenlévő művészek, alkotók bemutatkoztak a közönség előtt: Füzesi Magda, költő, Zubánics László, a Beregi Hírlap főszerkesztője, Beregszászról, Makay Béla magyarországi néprajzkutató, költő, Ortutay Zsuzsa, keramikus, Reskó György, festőművész, Bíróné Gáti Judit, képzőművész, Kádár Ferenc illetve G. Katona József, költők, Nagykárolyból valamint a HIT titkára, a Hármashatár Alapítvány elnöke, Márton István. A kerekasztal beszélgetés témája a XXI. századi magyar irodalom volt. /Írók, költők és képzőművészek a hármashatár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
2001. április 20.
Elkészült az Északi Színház /Szatmárnémeti/ épületének szakértői véleményezése. Elavult a vezeték- és csőrendszer, amely sok helyütt megrepedt, a szivárgás aláásta a padlót, az süllyedni kezdett és a falak megrepedését idézte elő. A legfontosabb a fűtési rendszer modernizálása. Távolabbi feladat a nézőtér fölötti mennyezet tetőszerkezetének felújítása. /Északi Színház: Elkészült a szakértői jelentés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./
2001. április 23.
Megemlékező ülést tartott ápr. 21-én Kolozsváron az ezeréves magyar oktatás és a tízéves Firka kiadvány tiszteletére az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Dr. Bíró Károly elnök méltatta az EMT évtizedes tevékenységét, amelyben részben sikerült megvalósítaniuk egyik alapvető célkitűzésüket: a hazai magyar anyanyelvű szakírást. Ebben, rendszeres konferenciák, a tudományos oktatás és a szaktáborok támogatása mellett, komoly szerepet játszottak az egyedi kiadványok és a Firka folyóirat számai. Előadásában dr. Szabó Árpád unitárius püspök egyházának oktatástörténetét mutatta be. Jakab Gábor pápai káplán-plébános a katolikus oktatás és nevelés erdélyi ezer évéről beszélt. Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyszebenben, Brassóban, Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Temesváron működtek a jezsuiták iskolái, később a minoriták és a ferencesek iskolái is bekapcsolódtak abba a magyar nyelvű oktatási rendszerbe, melyet Trianon után a román állam megpróbált teljesen felszámolni. A kommunisták 1948-ban 468 katolikus, 531 református, 266 evangélikus, 35 unitárius iskolát zártak be Erdélyben. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor az erdélyi református kollégiumokban folyt természettudományok oktatásáról értekezett. Dr. Puskás Ferenc, a Firka főszerkesztője, a folyóirat tíz évének fontosabb mozzanatait méltatta. A Firka 10 éves évfordulójára emlékkönyvet jelentettek meg. Az elmúlt tíz év alatt az EMT az oktatás, a tudományos kutatás és az ismeretterjesztés területén több mint száz rendezvényt szervezett, amelyeken a 25-30 éves átlagéletkorú részvevők száma meghaladta a tízezret. /Ördög I. Béla: "Nemzeti létünk feltétele az anyanyelvi oktatás" Millenniumi EMT-emlékülés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2001. április 24.
Szugyiczky István, a szatmárnémeti színház művésze Kaffka Margit írónő életét és munkásságát bemutató emlékestet szerkesztett. A nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság felkérésére az általa összeállított műsor szatmárnémeti bemutatója ápr. 10-én volt, a szülőváros, Nagykároly, közönsége pedig ápr. 21-én hallhatta az emlékezést. /Kaffka Margit-emlékest az írónő szülővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2001. április 28.
Ápr. 27-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban hetedik alkalommal rendezték meg a Kölcsey Napokat. A megnyitón jelen volt Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója köszönetét fejezte ki a szponzoroknak, akik hozzájárulásukkal segítették a rendezvény létrejöttét. Máriás József újságíró a száz éve született Németh Lászlóra emlékezett, majd kihirdették, hogy a magyar kabinet mostantól a Szilágyi Domokos szaktanterem nevet viseli. /(anikó): Kölcsey Napok - hetedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 28./
2001. április 28.
Ápr. 27-én és 28-án immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre Az élő Rákóczi címet viselő történelmi tanácskozás és megemlékezés. Muzsnay Árpád főszervező köszöntőjéből kiderült, hogy 1990 óta, minden év április havának utolsó szombatján megtartott majtényi Rákóczi-megemlékezéshez időnként kapcsolódó, immár hetedszer meghirdetett történelmi tanácskozás a szakma számára is rangos, a kuruckor kutatását elősegítő, az eddigi eredményeket összegző és népszerűsítő rendezvény lett. Ez alkalommal is, a korszak Európa-szerte ismert és legelismertebb kutatói fogadták el egy kisebbségi civil szervezet meghívását. Az ápr. 27-i tanácskozáson arra keresték a választ, hogy árulás vagy reálpolitikai lépés volt a szatmári béke megkötése. Az előadások szünetében a résztvevők megkoszorúzták a Vécsey Ház udvarában lévő emlékművet, amelyet a Szatmári Béke megkötésének emlékére állítottak. /Elek György: Az élő Rákóczi. Történelmi tanácskozás és megemlékezés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 28./
2001. április 30.
Az idei rendezvényen is nagyszámú érdeklődő vett részt a domahidi vasútállomás melletti emlékműnél, amelyet a szatmári béke emlékére állított a MÁV. Muzsnay Árpád, a rendezvény főszervezője ünnepi köszöntőjében kitért arra, hogy a majtényi fegyverletételt szenvedélyektől mentesen, a történelmi tények árnyalt elemzésével kell értékelni. Hármas évforduló az idei: 325 éve született II. Rákóczi Ferenc, 290 éve kötötték meg a szatmári békét, 130 éve adták át a Szatmárnémeti-Nagykároly közötti vasútvonalat. A megemlékezésen George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója, Köpeczi Béla budapesti történész, Fülöp István, Mátészalka alpolgármestere és dr. Németi János nagykárolyi történész méltatta az eseményt. /Az élő Rákóczi. Megemlékezés és koszorúzás a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./
2001. április 30.
Ápr. 28-án Nagykárolyban, a Károlyi-kastélyban megnyílt a Rákóczi útja című kiállítás, Az élő Rákóczi rendezvénysorozat keretében. A kiállítás anyaga egy hónap múlva Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen és a székelyföldi városokban lesz megtekinthető. A sárospataki Rákóczi Múzeumban összeállított kiállítás itteni bemutatása üzenetet is hordoz, összekapcsolja azokat az egykori Rákóczi uradalmakat, birtokokat, amelyek vonzáskörében ma is Rákóczi kultuszhelyek szerveződnek, intézmények működnek, különböző egyesületek őrzik a fejedelem emlékét, fejtette ki Tamás Edit, a sárospataki Rákóczi Múzeum munkatársa. A kiállítást először Párizs elővárosában mutatták be 1998-ban. A bemutatott anyagot 1998 után a Rákócziak munkácsi várába vitték. Ez a kiállítás több mint a szabadságharc, illetve II. Rákóczi Ferenc életének a bemutatása. Felvillantja a család történetét, a XVII. század elejétől, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna időszakától kezdődően, utal a Wesselényi-féle összeesküvésre, majd II. Rákóczi Ferenc életének a végigkísérése révén a szabadságharc eseményeit eleveníti meg. /Párizs után Nagykárolyban is megnyílt a Rákóczi útja című kiállítás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./
