Dec. 14-én Szatmárnémetiben, a Baraprest Könyvüzletben bemutatják Nagy István: Hopp Istók, jó estét... /Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, Kriza Könyvek sorozat/ című, szatmári betlehemeseket tartalmazó könyvét. /E. Gy.: Könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 13./
2001. december 19.
Háre Hanna a szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Líceum XI. osztályos diákja. A diáklány az Unilever konszern és az Oktatási és Kutatási Minisztérium által szervezett nemzetközi versenyen országos első helyezést ért el, győztes pályamunkáját pedig a londoni Tate Modern Galériában állították ki. Sőt az ifjú tehetséget meghívták a londoni kiállításra, ahol 13 ország 24 résztvevője egyikeként képviselte az országot. Dec. 6-án rendezték a díjátadással egybekötött kiállítást a Tate Modern Galériában. Itthon tanárai és az illetékes intézmények vezetői szóra sem méltatták Háre Hanna tehetségét, pedig ő az első romániai alkotó, akinek munkáját kiállították a londoni Tate Galériában. /E. A.: Ifjú művészpalánta felfelé ívelő karrierje. Háre Hanna tehetségét itthon szóra sem méltatják. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./
2002. július 1.
Jún. 29-én Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban öt diakónust szentelt pappá Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. /Elek György: Papszentelés a szatmárnémeti székesegyházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./
2002. július 1.
Szatmárnémetiben, a Faipari Iskolaközpontban a 2002/2003-as tanévben nem indul líceumi osztály magyar tagozaton. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, a magyar tannyelvű oktatásért felelős tanfelügyelő szerint a jövőben minden további nélkül újraindítható itt is a líceumi képzés. Kónya szerint a sikeresen vizsgázó nyolcadikosoknak így is bőséges választék áll rendelkezésükre: 623 nyolcadikos vizsgázott sikeresen és 616 középiskolai hely van meghirdetve magyar tagozaton. /(anikó): A Faipariban nem indul líceumi osztály magyar tagozaton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./
2002. július 6.
A szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) sajnálattal vette tudomásul az utóbbi hetek történéseit a magyar közéletben. Kiderült, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök a 70-es, 80-as évek fordulóján a Belügyminisztérium 3/2-es alosztályának tisztje volt, és múltjának árnyékát magas megbízatásában is tovább kell cipelnie. Elszomorító, hogy a kormánykoalícióhoz közel álló sajtóban megkezdődött az ellenzéki vezetők közvetett lejáratása. Így került sor Pokorni Zoltán Fidesz-elnök és parlamenti frakcióvezető édesapjának, Pokorni Jánosnak meghurcolására a nyilvánosság előtt, melynek következtében a politikus tisztségeiről lemondott. A szatmárnémeti MIK reméli, hogy a Fidesz-MPP folytatni fogja megkezdett útját, Pokorni Zoltán leköszönt elnök pedig továbbra is aktív tagja marad a magyar közéletnek. Az erdélyi magyarság sem nélkülözheti a nemzetben gondolkodó politikai erőket, akik tudják, hogy csak hitelesen magyar eszmékre alapozva lehet itt és most, de a jövőbe nézés igényével is, lakható hont építeni. /A Magyar Ifjúsági Kezdeményezés Elnöksége: Állásfoglalás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./
2002. július 10.
Aránylag ismert történelmi tény a mintegy hetvenezer romániai német 1945-ben történt oroszországi deportálása, de kevesen tudnak nálunk arról, hogy románok már 1944 végén is hurcoltak el ártatlan embereket, németeket és magyarokat egyaránt. Mi lett a hírhedt földvári láger foglyainak sorsa? Kik voltak a "halál önkénteseiként" emlegetett Maniu-gárda tagjai? Mi történt Szárazajtán, Csíkszentdomokoson és Egeresen? Ezekre a kérdésekre válaszol Boros Ernő Mindennap eljött a halál című könyve, az Otthonom, Szatmár megye sorozat 15. kötete. A Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE Szatmár Megyei Szervezetének gondozásában megjelent kiadvány a szatmárnémeti Europrint Kft. nyomdájában készült. /B. É.: Könyvismertető: "Mindennap eljött a halál". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2002. július 10.
A napokban tértek haza székelyföldi turnéjukról a szatmárnémeti Északi Színház színészei - meghívást kaptak a Csíkszeredai Nyár című kulturális rendezvénysorozatra. A társulat tagjaira most egy rövid pihenő vár, augusztus 20-án kezdődik az újabb évad. /C. L.: Visszaérkezett székelyföldi turnéjáról a Harag György Társulat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2002. július 11.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán induló szakok és felvételi keretszámok. A képzés időtartama 4 év, a főiskolai szakokon pedig 3 év. Matematika Kar: matematika (19 tandíjmentes hely, 10 tandíjas hely), informatika (25 tandíjm., 25 tandíjas), matematika-informatika ( 22 - 60) és informatika főiskola (Csíkszereda): 20 - 10). Kémia és Vegyészmérnöki Kar: kémia (24 - 15), kémia-fizika (22 - 15). Biológia és Geológia Kar: biológia (20 - 6). biológia- kémia (10 - 3), ökológia és környezetvédelem (10 - 3), biológia-geológia (10 - 3). Földrajz Kar: földrajz (15 - 40), földrajz- idegen nyelv (18 - 40) . Topográfia főiskola (Gyergyószentmiklós): 36 - 30), turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós): 26 - 20). Jogi Kar: jog (28 - 15). Történelem és Filozófia Kar: történelem (15 - 15 - 40 tandíjas hely távoktatáson), történelem-művészettörténet (5 - 4), történelem-régészet (5 - 4), történelem- könyvtártan (10 - 8), archivisztika és történelem (5 - 8), történelem-külügyi kapcsolatok (7 - 8), filozófia (20 - 20 - 30 tandíjas hely távoktatáson). Szociológia és Szociális Munkás Kar: szociológia (14 - 55 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociális munkás (55 - 117 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociológia-antropológia: 10 - 45). Bölcsész Kar: magyar nyelv és irodalom (A) -román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (40 - 15), magyar néprajz (A) -magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (15 - 7), román nyelv és irodalom (A)-magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv és irodalom (B) (15 - 20), színművészet (7 - 2). Lélektan és Neveléstudományi Kar: lélektan (25 - 50 - 150 tandíjas hely távoktatáson), gyógypedagógia (15 - 30), pedagógia (8 - 10). Tanítóképző főiskola (Kolozsvár ): 27 tandíjmentes hely, Székelyudvarhely: 21 tandíjmentes hely, Kézdivásárhely: 20 tandíjmentes hely, Szatmárnémeti: 20 tandíjmentes hely). Tanító- és óvóképző főiskola (Marosvásárhely): 16 tandíjmentes hely). Közgazdaságtudományi Kar: marketing (21 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), pénzügy és bankok (25 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), gazdasági informatika (28 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton). Politikai- és Közigazgatástudományi Kar: politikai tudományok (16 - 15), helyi közigazgatási főiskola (Szatmárnémeti): 20 - 19; Sepsiszentgyörgy: 21 - 10). Újságírás (9 - 20). Üzletvezetés Kar: vállalati gazdaság főiskola (Sepsiszentgyörgy): 30 - 40). Testnevelés és Sport Kar: testnevelés és sport (18 - 30) . Református Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (22 - 22); teológia - történelem (8 - 11); teológia - szociális munkás (15 - 21). Római Katolikus Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (18 -13), teológia - történelem (11 - 13), teológia - szociális munkás (11 - 13). /Felvételi a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatára a 2002/2003-as tanévben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
2002. július 11.
Tíz éve halt meg Szatmárnémeti festőművésze, Szejke Vilmos. Székelyföldről érkezett és a partiumi tájakon vert tanyát. Szejke Vilmos képeinek az erdélyi táj volt az ihletője. Szejke Vilmos festészete a magyar tájképfestészet hagyományaira épült, tudatosan vallotta, hogy a nagybányai iskola tájképfestészetünk legkiemelkedőbb korszaka. /Nagy Gyula: Egy tájképfestő barangolásai. Emlékezés Szejke Vilmosra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 11./
2002. július 13.
Közel 7,9 százalékkal csökkent Szatmár megye lakosságának száma az 1992-es népszámláláshoz képest, vagyis több mint 31 ezer lakossal van kevesebb. A megye 369 096 lakosából 143 597 fő (38,9%) magyar anyanyelvű, közülük közel 13 600 nem vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek száma a megyében 2002-ben 129 998, ami 35,2%-ot jelent. Az 1992-es népszámlálás 140 391magyart jegyzett, ami a megye akkori összlakosságának 35 százaléka volt. Az 1977-es népszámláláskor 152 738 magyar volt, akkor ez a létszám 38,8 százalékot jelentett az összlakossághoz viszonyítva. Jelenleg a megye lakosságának 58,8 százaléka /217 100 fő/ román, 3,7 %-a /13517 fő/ roma nemzetiségű. Közülük 2530-an beszélik - nyilatkozataik szerint - a roma nyelvet. A magyar lakosság száma legmagasabb Kaplonyban (83,3%), Királydarócon (81,9%), Lázáriban (80,2%) Csanáloson (68,2%), Hadadon (68,0%), Börvelyben (62,4%), Sárközújlakon (60,6%). További 34 helységben a magyar lakosság aránya 20-60 % között van. Nem éri el a magyar lakosság száma a 20 százalékot Erdődön, Szamosdobon, Aranyosmeggyesen, Apában. Szatmárnémetiben a magyar lakosság számaránya 39,3%, Nagykárolyban 54,4 %, Tasnádon 38,0%. /(benedek): Népszámlálás 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./
2002. július 15.
Szatmárnémeti polgármesteri hivatala honlapjának szövegét úgy állították össze, mintha a várost örök időktől csak románok laknák. Ugyanakkor megjelent egy könyv Szatmárnémetiről /Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése/, amelyet korabeli dokumentumok, köztük sok eredeti térkép, rajz, fénykép alapján állították össze. Dr. Bura László érdeme, hogy ez a kötet összeállt. Júl. 13-án, a kölcseys véndiákok világtalálkozóján mutatták be ezt a könyvet. Varga Attila parlamenti képviselő jelezte, hogy a könyv megjelenése (az Identitas Alapítvány idei ötödik kötete) kulturális esemény a szatmári magyarság számára. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte dr. Bura László évtizedes kitartó kutatómunkáját, méltatva a társszerzők (köztük Bara István, Bara Csaba, Muhi Sándor és Erdei Líviusz) érdemeit is. /Sike Lajos: Ez már igazabb történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
2002. július 18.
Szatmárnémetiben a Harag György Társulat évadzáró gálája hangulatában messze felülmúlta a korábbi évadok záróelőadásait. Lőrincz Ágnes nehéz feladatot vállalt, amikor két évvel ezelőtt átvette az irányítást. Lehetőséget teremtett, hogy a nyugdíjas művészeket visszaédesgesse a színházhoz. Az elmúlt évad legfontosabb eredményei közé sorolandó az újból felelevenített falujárás is, a Tóth-Páll Miklós által összeállított vidám kabaréval. Időközben a Csíki Játékszínnel való társulást megszüntették. A közönségszavazatok alapján - immár sokadszor - az év színésznőjének Lőrincz Ágnest, míg az év színészének Rappert Gábort kiáltották ki. /Dancs Artur: Színház és közönsége ismét egymásra találhat Szatmáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2002. július 18.
Muhi Sándor Szatmárnémetiről készített Városismertetője a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium épületében működő Turisztikai Technikumot látogató diákok számára készült "tankönyv". A régebbi korok nevezetes épületeit, jeles személyiségeit - rajzok, fényképek, rövid, lényegre törő szöveg segítségével -, egyszerűen, bárki számára áttekinthetően mutatja be a könyv. /Baranyai Attila: Városismertető Szatmárnémetiről - mindenkinek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./
2002. július 18.
Szatmárnémetiben bemutatták Sike Lajos /a lap munkatársa/ immár negyedik kötetét Befürödtünk! /Panatek Kiadó/ címmel. A könyv anekdotákat, színészsztorikat, elbeszéléseket tartalmaz. /(Dancs Artur): Bemutatták szatmári kollégánk új könyvét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./
2002. július 27.
Júl. 26-án a Szatmár Megyei Múzeum könyvtártermében megtartott gyűlésen ismertette a nemzetközi kutatógárda a néhány hete megkezdett terepmunka eredményét, melynek során a Felső-Tisza-vidéki svábok történetét, kultúráját és életét szerették volna megismerni. A kutatócsoportok elindultak a falvakba Romániában, Ukrajnában, Szlovákiában és Magyarországon, ahol hang- és videofelvételeket, fényképeket készítettek. A Tübingeni Történeti Intézet (Németország) támogatásával már 2000 óta kutatják a svábság életét és kultúráját, az idei évben a vallással és a családdal kapcsolatban végeztek különböző felméréseket. A kutatómunka során előkerült egy mérki sváb asszony egy szovjet munkatáborban titokban írt naplója is, melyet a tervek szerint külön kiadványként több nyelven fog megjelentetni a Megyei Múzeum, és valószínűleg meg fog jelenni egy kötet a Szatmár környéki, eddig ismeretlen sváb költők verseiből is. /C. L.: Szatmár Megyei Múzeum: A svábság életéről tanácskoztak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./
2002. július 29.
Júl. 28-án Szatmárnémetiben a Németi református templom fennállásának 200. évfordulója alkalmából szervezetek emlékünnepélyt. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök a gyökerekhez való ragaszkodásra intett, abban a korban, amikor sokan megint gúnyaként vetik le a szülőföldet. Az egyházak világraszóló gondja a gyökerét vesztett száz-és százezrek, milliók sorsa, akik nyakukba veszik a világot. A népszámlálással kapcsolatban megállapította, hogy az erdélyi magyar társadalom megroppant, a statisztikák mögött áll az öregedés, a munkanélküliség, az iskolahálózat visszaesése áll. Megmaradási köröket kell létrehozni és mindenkit mozgósítani. - Egyetlen esélyünk a fennmaradásra, hogy kollégiumot és templomot építsünk, gyermekeket vállaljunk - zárta igehirdetését a püspök. Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök szerint a mai társadalomban erkölcsi megmaradást csakis a történelmi egyházak adhatnak. Kovács Béla, a Partium Keresztény Egyetem rektora az egyetemen üresen maradt helyeket ajánlotta a fiatalok figyelmébe. /Elek Anikó: A Németi Templom fennállásának 200. évfordulóját ünnepelte a gyülekezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./
2002. augusztus 1.
A napokban jelent meg Elek Imre, Szatmárnémetiben élő tanár szülőfalujáról szóló, 368 oldalas monográfiája /Túrterebes, Solstitiu Kiadó, Szatmárnémeti/. Elek Imre 1950-ben született, elvégezte a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz-német szakát. Öt éve a Kölcsey Főgimnázium tanára. Az általa szerkesztett német nyelvtankönyv 5000 példányban jelent meg. Ugocsa vármegye iratai Kárpátalján vannak, Nagyszőlősön és Beregszászon. Ezekhez ma egy romániai kutató nem tud hozzáférni, pedig rengeteg új adat kerülne a felszínre a megye egyes településeiről. A szerző 220 helynevet gyűjtött össze. Támogatást nem kapott, ezért saját költségén jelentette meg a könyvet. /Fodor István: Monográfia, saját költségen. Megjelent Elek Imre Túrterebesről szóló könyve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./
2002. augusztus 1.
Napvilágot látott Bura László és Póti István szerkesztésében Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése című monográfia. Az Identitas Alapítvány vállalta a könyv kiadását. Bura munkatársai voltak Erdei Líviusz és Kis Imola történészek, Muhi Sándor képzőművész, valamint Bara Csaba, Bara István és Tóth Géza építészek. /Elek György: Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./
2002. augusztus 5.
Szatmárnémetiben járt Darvay Nagy Adrienne, budapesti színháztörténész és -kutató, szakíró, többek között a Magyarországon jól ismert Critikai Lapok színházi szaklap állandó munkatársa, továbbá szakmai tanácsadója a Vendégségben Budapesten - Határon Túli Színházi Estek eseménysorozatnak. A Nagyváradon született szerző fő kutatási területe a határon túli magyar színjátszás története, illetve a kelet-európai színjátszás. Az ő nevéhez fűződik a Megkönnyezett szabadság címet viselő könyv is, melynek témája a román és magyar színházak közötti kölcsönhatás 1989 és 1999 között. Ő a szerzője az 1998-ban megjelent Bohócruhában című könyvnek is, mely a kolozsvári és a szatmárnémeti színház életén keresztül mutatja be a Ceausescu-diktatúra alatt sínylődő hazai magyar színjátszást. Jelenleg az Északi Színházzal közösen dolgozik egy Ács Alajosról szóló köteten. A kötet a tervek szerint Ács Alajos színészi pályája kezdetének ötvenedik évfordulóján, 2003-ban jelenik meg, mely évforduló egybeesik a szatmárnémeti színház fennállásának fél évszázados évfordulójával. /C. L. Könyv készül Ács Alajosról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 5./
2002. augusztus 10.
A Partiumi Magyar Napok második napján külön színpadon egymást követik a néptánc- és népzeneegyüttesek. A műsort a MADISZ szervezi, akárcsak a szabadtéri táncházat és az utcabált is, ami az együttesek seregszemléje után következik. Délelőtt egyházi kórusokat lépnek fel, majd a népzenei előadások következnek. /Partiumi Magyar Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 10./
2002. augusztus 12.
Boros Ernő Mindennap eljött a halál /Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE kiadása, Szatmárnémeti, Otthonom, Szatmár megye sorozat 15. kötete/ című új könyvében a Brassó melletti Földváron létesített haláltáborról írt, ahova sok ezer magyart és több száz németet hurcoltak el a románok 1944 végén, 1945 elején. A könyvben több túlélő emlékezését közölte. A kötetben közölt dokumentumok egy része előzőleg megjelent a Szatmári Friss Újságban, másik része a Romániai Magyar Szóban. Boros Ernő etnikai tisztogatásról beszélt, amit a kötetben bebizonyított. A háború utáni békeszerződések határrendezése miatt volt szüksége a román hatalomnak arra, hogy Észak-Erdélyben, különösen a Partiumban a románság javára módosítsa a lakosság etnikai összetételét. A németeket, mint "háborús bűnös" nemzetet nyíltan lehetett internálni, a magyar lakossággal burkoltabb megoldásokat kellett keresni. A könyv idézte a román miniszterelnökség utasítását a vármegyék első tisztségviselőihez (Nat.I./197/450-VIII keltezéssel) a magyar lakosság kitelepítéséről. "Indok: szabotázs stb., fasiszta magatartás, rémhírterjesztés, izgatás, oroszokkal való összeférhetetlenség. Végrehajtás: minden kiutasítás a D1/ 6. utasítás szerint hajtandó végre, csupán a kiutasított személyekkel, szóbelileg közölhető, nyilvánosságra nem hozható, erről írásbeli végzés ki nem adható. Ingatlanok el nem adhatók, ingó dolgok túlsúlyban nem vihetők (hivatkozni a CFR nehéz helyzetére), mivel azokat román területen szerezték. Újságokban publikálandó a magyar nemzetiségiek soviniszta magatartása, amellyel lehetetlenné teszik az itt élő népek békés fejlődését és megélhetését". Boros a hozzáférhető dokumentumok alapján legkevesebb 40.000-re teszi a Földvárra hurcoltak számát. Közülük legalább ötezren meghaltak a táborban. De nem csak Földvár volt, hanem Hidvég, Lugos, Borosjenő, Temesvár, Belényes, Radna, Pitesti, Gyulafehérvár és még annyi más tábor. Egyetlen menekvés volt a haláltáborokból. Azok megmenekülhettek, akik írásba adták, hogy ezentúl románok lesznek. - Mintha az indokoltnál is félénkebbek lettünk volna a feltárásban, különösen abban, hogy a nagyobb, akár az EU nyilvánossága elé vigyük azokat, jegyezte meg a könyvet ismertető Sike Lajos. Ezt a könyvet le kellene fordítani románra is. Tananyagba kellene beépíteni a könyv mondanivalóját. Ismerje meg az ifjúság, miként bántak el nagyszüleikkel. /Sike Lajos: Tananyagba kívánkozik Boros Ernő Földvárról írt könyve! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
2002. augusztus 15.
Tizenegyedik évébe lépett az 1991-ben alakult Szatmárnémeti Szent István Kör, emlékezett Thoroczkay Sándor elnök. Egyre többen jelezték, hogy szeretnék megismerni népük történelmét a honfoglalástól napjainkig. Ekkor vállalta fel egy csoport történelemtanár, hogy az RMDSZ-en belül kialakít egy csoportot, melynek tagjai megpróbálnak eleget tenni ennek az igénynek. A spontán szerveződés egy önálló civil szervezetté nőtte ki magát, így jött létre a Szent István Kör. Hagyományosan a névadó ünnepét, azaz aug. 20-át ünnepi előadással ünnepelik meg. Ilyenkor előadásokat a magyar történetírás neves alakjai, ilyen előadó volt Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István, Fodor István, Bartha János és még sokan mások. A Szent István Kör egyéb rendezvényeket is szervez, havi gyakorisággal. /Elek György: Tizenegyedik évébe lépett a Szatmárnémeti Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 15./
2002. augusztus 15.
Szatmárnémetiben kevesen tudnak egy kis csoportról, a "Hit és Fény" vallási világközösség tagjairól. A szatmári csoport neve "Mustármagnyi Parlament", akik különböző foglalkozásokra, kirándulásokra, vagy akár nyaralásra viszik a komoly sérülteket /Dawn-kórosok, látási vagy szellemi problémások/. Egyedül a Lindner Alapítvány segítette őket. Csoportjukat elvitték a csíksomlyói Segítő Szűzanya templomába, az 1000 éves határhoz, a Gyimesi-szorosba és Csíkszeredába is. Meglátogatták a csíkszeredai sérültek műhelyét, ahol csodálatos szőtteseket, díszgyertyákat, valamint apró faragásokat és kézimunkákat készítenek. /Kaiser Anna: Egy mosolyért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 15./
2002. augusztus 16.
Szatmárnémetiben a konviktus épülete példázza, mily szavahihetetlen a román politika, ha kisebbségi jogokról, különösen a magyarokéról van szó. A konviktust sürgősségi kormányrendelettel adták (ígérték) vissza még a koalíciós kormányzás idején, közvetlenül a pápa romániai látogatása előtt. Elment a pápa és a konviktust elfelejtették visszaadni. Idén a kormánypárt és az RMDSZ megegyezése aláírásával ismét felcsillant a remény. A gyors rendezést az is segíteni látszott, hogy a szatmári katolikus püspökség nagyvonalúan lemondott a Hám János Líceumnak a konviktusba való költöztetéséről, meghagyta azt továbbra is a benne lévő Unio Szakiskolaközpontnak mint bérlőnek, és megegyezett az illetékesekkel, hogy a püspöki palota baloldali szárnyában működő 7-es számú (könnyűipari) líceummal cserél helyet a Hám János. Azonban az átadás és átvétel nem történt meg. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes: "A döntés csakis és csakis a politika kezében van. Míg a politika nem lép, mi sem léphetünk". Ilyés Gyula az RMDSZ Szatmár megyei elnöke: "Most már csak egy lehetőségünk maradt: a dolgok állásáról tájékoztatjuk az országos vezetést!" /Sike Lajos: Prágáért sem adják a szatmári konviktust? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2002. augusztus 19.
A Református Világszövetség augusztus 17. és 24. között Nagyváradon tartja európai területi nagygyűlését, amelyre 30 ország 100, lelkészekből és megfigyelőkből álló küldöttsége kapott meghívást. A nagygyűlésre érkezett Erdélyi Géza, a Felvidék magyar református püspöke Szatmárnémetiben, a Láncos templomban hirdetett igét. Az újságnak nyilatkozva kifejtette, hogy a felvidéki református egyház a történelem alakulása folytán kétnyelvű lett. Tíz évvel ezelőtt még majdnem 30 ezerrel voltak kevesebben - nem merték vállalni hitüket az emberek -, most már közel 110 ezerre gyarapodott a református hívek lélekszáma, ebből 10-11 ezren vallják magukat szlováknak. Ezeknek az embereknek túlnyomó többsége elszlovákosodott, azokban a községeinkben él, ahol Trianon óta nincs magyar iskola, nem kaptak magyar nyelvű képzést, beolvadtak. Jelenleg iskolákat szerveznek, most óvoda-programot hirdettek, van két nyolcéves gimnáziumuk Rimaszombatban és Léván, és Rimaszombatban van még egy négyéves gimnáziumuk is. Az iskoláik a visszaszerzett saját épületeikben működnek, jóllehet a legtekintélyesebb, a hajdani Egyesült Protestáns Gimnázium épülete Rimaszombatban még mindig bírósági ügy tárgyát képezi. Sikerült visszaszerezni a földeknek körülbelül 75 százalékát, de épületeiknek kb. 70 százalékát még nem kapták vissza, húzzák-halasztják a peres ügyeket. Az óvoda-programra válaszul eddig 15 gyülekezet jelezte vissza, hogy készek indítani felekezeti óvodai csoportot. Az egyházi tanintézményekben dolgozó tanítók/tanárok jó esetben csak fizetésük kb. 90 százalékát kapják, és nincsenek prémiumok, de törvény születik róla rövidesen, hogy a pedagógusok egyforma elbírálásban részesüljenek. Az egyházak ellen a benesi dekrétumokat nem volt szabad érvényesíteni, ennek ellenére a református egyház egyik egyházmegyéjében öt templomot is elvettek és máig nem adták vissza. /Elek Anikó: Vendégünk volt Ft. Erdélyi Géza, a Felvidék magyar református püspöke. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 19./
2002. augusztus 19.
Aug. 16-án Szatmárnémetiben a Szent István Körben Hámori Péter, a budapesti ELTE tanára emlékezett Szent István királyra. Aug. 20-án ünnepi szentmisére kerül sor a szatmárnémeti székesegyházban, ezt követően megkoszorúzzák Szent István szobrát. /E. Gy.: Névadójáról emlékezett meg a Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 19./
2002. augusztus 21.
Aug. 20-án Szent István király napján, ünnepi szentmisét celebrált Szatmárnémetiben Láng Pál, a székesegyház plébánosa. Az országalapító király ünnepén felekezeti különbség nélkül részt vett a megyeközpont magyarsága. A szentmise után a székesegyház homlokzatán elhelyezett Szent István-szobrot a megjelent szervezetek képviselői koszorúzták. /E. Gy.: Ünnepi szentmise és koszorúzási ünnepség Szatmárnémetibe. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 21./
2002. augusztus 23.
Harminckét település története címet viseli az Otthonom Szatmár megye /Szent-Györgyi Albert Társaság és EMKE, Szatmárnémeti/ helytörténeti sorozat 16. kötete. Merli Rezső, a kötet szerzője. /A települések: Alsóhomoród, Barlafalu, Csanálos, Csomaköz, Erdőd, Józsefháza, Gilvács, Kaplony, Kálmánd, Kigye, Kisdengeleg, Krasznabéltek, Krasznasándorfalu, Krasznaterebes, Királydaróc, Mérk, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Nagykároly, Nagymadarász, Nagymajtény, Nagyszokond, Nántű, Szakasz, Szaniszló, Szinfalu, Tasnád, Tasnádszántó, Túrterebes, Vállaj, Zajta./ A településekből három Magyarország területére esik (Vállaj, Mérk, Zajta), egy pedig, Kigye története már csak mementó lehet. A könyv tartalmazza az egyes helységekből deportáltak névsorát is. /Az Otthonom, Szatmár megye sorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./
2002. augusztus 31.
A Partiumi Magyar Napok keretén belül "Életminőség, jövőkép, megmaradás" címmel konferenciát rendeztek Szatmárnémetiben. A konferenciát Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke nyitotta meg. Az előadók között volt Varga Attila parlamenti képviselő, dr. Bura László, Kereskényi Sándor szenátor . Dr. Szakály Sándor történész a Duna Televíziót mutatta be. - Ha a magyarság örök értékeit megőrizzük, az európaiságot, a kereszténységet, a plebejus jelleget, akkor bárhol meg lehet maradni magyarnak - mondotta Markó Béla. Mindazonáltal meg kell állítani a kivándorlást. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke megelégedéssel nyilatkozott a rendezvényről, amelynek megszervezéséhez messzemenően hozzájárultak. /B.I.: Partiumi Magyar Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./ Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke leszögezte, megtisztelő számára, hogy a konferencia fővédnökeként szólhat a tanácskozáson. A magyar nemzetrészekkel való törődés a magyar politika és kormányzati rendszer integráns részévé vált. Létrejöttek és működnek azok a szervezetek és intézmények, amelyek biztosítékai a nemzeti stratégia megvalósulásának. Három és fél évvel ezelőtt megalakult a magyar-magyar kapcsolatok legmagasabb politikai tanácskozó csúcsszerve, a Magyar Állandó Értekezlet, s 2002. január 1-én hatályba lépett a 2001. évi LXII. törvény "A szomszédos államokban élő magyarokról", közkeletűbb nevén a kedvezménytörvény. Eddig félmillióan kértek magyar igazolványt. Egy modern társadalom nem nélkülözheti a civil társadalom által létrehozott és működtetett szervezeteket, egyesületeket, társaságokat, művészeti csoportokat, klubokat. A szatmári civil szervezetek nélkül nem lett volna "Hajnal akar lenni" énekverseny, "Jakabffy-napok", "Gellért Sándor" szavalóverseny és az "Érmindszenti zarándoklatok". /Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszéde. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./
2002. szeptember 2.
Szept. 1-jén Szatmárnémetiben, a Partiumi Magyar Napok (PMN) keretén bárki kérdéseket tehetett föl a jelen levő politikusoknak. Elsősorban az alacsony életszínvonal miatt záporoztak a kérdések. Szóba került az RMDSZ belső politikai törésvonalának témakörére is, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Szárny tagjaként kifejtette: megújulásra és szemléletváltásra van szükség az RMDSZ-ben. Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke erre reagálva elmondta, az RMDSZ-t megújítani és abban új szemléletet meghonosítani csakis a tagság által lehetséges. Szóba került a Markó-Tőkés vita, volt aki sérelmezte, hogy míg a PMN első napján tartott konferencián jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, addig Tőkés László tiszteletbeli elnök nem jelent meg a rendezvénysorozaton. /Túrós Lóránd: Politikai talk-show a Partiumi Magyar Napokon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./
