Aug. 31-én a Kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek immár harmadik találkozója keretében Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt került sor ünnepi műsorra és koszorúzásra. A helyi református IKE és a Camerata Cantorum kórus fellépése után Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek főszervezője elmondta: Az idei ünnepség aug. 30-án kezdődött. Szelestyehután azt az üveggyárat nézték meg, amelyet Petőfi annak idején ugyanolyannak látott, amilyen ma is. Utána Szamoskrassón álltak meg, a Bem emlékeket és a néprajzi múzeumot megtekintetni. Dávid Gyula és Kalla Zsuzsa vezetésével a Petőfi-emlékekről, a Petőfi-kutatásról, a Petőfi-kultuszról folyt kerekasztal-beszélgetés. Szatmárnémetiben megkoszorúzták a szatmári Petőfi-emléktáblát. Erdődön egyebek között Dávid Gyula és Pomogáts Béla mondott beszédet. Az idei találkozón dévaiak, kolozsváriak, désiek, magyardécseiek, szatmáriak, nagypeleskeiek, erdődiek, szatmárhegyiek, debreceniek, kazincbarcikaiak, budapestiek, bukarestiek, nagykárolyiak vettek részt. /Boros Ernő: Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./
2002. szeptember 4.
Több új előadás várja a szatmárnémeti Harag György Társulat közönségét: jövő tavaszig hat premiert terveznek. Az elmúlt évekkel ellentétben az idén viszonylagos anyagi biztonság jellemezte az Északi Színház munkáját, jelezte Lőrincz Ágnes, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatónője. A színház egyik legnagyobb vesztesége az, hogy a Nagy Dorottya-Sebestyén Aba színészházaspár a szatmári társulattól a marosvásárhelyi színházhoz szerződött. Nagy Dorottyát, marosvásárhelyi születésű révén, személyes indokok vezérelték, Sebestyén Abának viszont a Színművészeti Főiskolán kínáltak fel tanári állást. A társulathoz új tagok is szerződtek, illetve régiek is visszatérnek. /Erdei Róbert: Nyugodtabban tervezhettek. Gazdag évad várható a szatmárnémeti Északi Színháznál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2002. szeptember 6.
Szatmárnémetiben három általános iskolákban az alacsony gyereklétszám miatt az idei tanévben nem indul első osztály magyar tagozaton. Eddig, iskolakezdés előtt tíz nappal alig tíz gyermek iratkozott be a szóban forgó intézményekbe, a törvény értelmében pedig 25 fővel indulhat osztály (olyan településeken, ahol egyetlen osztály van, 10 gyermekkel is engedélyezik). /(anikó): Három általános iskolában nem indul első osztály magyar tagozaton. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./
2002. szeptember 9.
Szept. 6-án Szatmárnémetiben, az Északi Színház stúdiótermében tartották meg a Mecénás Társaság idei első találkozóját, amelyre mintegy hatvan, a Harag György Társulatot eddig is aktívan támogató üzletember és közéleti személyiség kapott meghívót. A társulat eredményeit és gondjait Lőrincz Ágnes társulatigazgató és Kulcsár Edit dramaturg, a Proszcénium Alapítvány elnöke ismertették a megjelentekkel. Szatmárnémetiben létezik egy évről évre erősödő réteg, amely nemcsak igényli, hogy színháza legyen, de tenni is hajlandó annak fenntartásáért. A Mecénás Társaság (amelynek új igazgatója Baranyai Attila) segítségével az új évadban a társulat hat előadást igyekszik önerőből színpadra állítani. A Proszcénium Alapítvány működésének évei alatt három lakást és több technikai segédeszközt sikerült vásárolniuk a magyar társulat számára, négy másikkal pedig ezen kívül is rendelkeztek, fiatal színészeik számára további lakásokat is kell bérelniük. /Báthory Éva: Péntek este tartották meg a Mecénás Társaság idei első találkozóját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./
2002. szeptember 10.
Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./
2002. szeptember 11.
A szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szept. 5. és 8. között szervezte meg első ízben vezetőképző táborát Szatmárhegyen. A táborban 30 ifjúsági szervezeti vezető, valamint 13 előadó vett részt. Kereskényi Gábor, a MIK ügyvezető elnöke hangsúlyozta, nagy szükség van az ifjúság aktív közéleti szerepvállalására. Sógor Csaba szenátor a közéleti szerepvállalás felelősségéről , majd Szőcs Péter történész Ifjúság és kulturális értékeink címmel tartott előadást. Kerezsi Miklós, a Nutrisam Rt. vezérigazgatója a külföldi befektetések fontosságáról beszélt. Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Riedl Rudolf alprefektus beszélt a fiatalok képviselőinek a közigazgatás és ifjúság viszonyáról, kapcsolatáról. Kereskényi Sándor szenátor Az ifjúság aktív részvétele a közéletben címmel tartott előadást, a vezetőképző tábor záró tematikája pedig Ifjúság és RMDSZ volt, amelyen Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök, Kabai István, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke, Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke és Borboly Csaba ifjú politológus világította meg a témakört. /E. A.: Harminc ifjúsági szervezet vezetője és tizenhárom előadó vett részt a MIK vezetőképző táborában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11./ A MIK vezetőképző táborban elhangzott, hogy a mai fiatalok számára egészen mást jelent a közképviselet, tehát a motivációjuk is más. Ennek a motivációnak a megfogalmazására mindenképpen szükség van, mondta Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök. A kialakuló párbeszéd során Kabai István, a városi szervezet elnöke, Kereskényi Gábor, Kovács Péter és Borboly Csaba mondták el véleményüket. /b.i.: A közéleti szereplésre vállalkozó fiatalokkal szembeni elvárás: Ambíció, szakmai tudás és elkötelezettség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11. /
2002. szeptember 12.
Szatmárnémetiben a lakótelepek iskoláiban éveken keresztül folyt a tanítás a magyar osztályokban. Az utóbbi években a szülők elkövetnek törvényest-törvénytelent, hogy gyermekük a legjobb, 10-es vagy a 6-os általános iskola diákja legyen. Emiatt a lakótelepi iskolákban osztályok szűnnek meg. Azokat nem tudják évek múlva újraindítani. /Szabó Ágnes tanítónő, Szatmárnémeti 20-as számú Általános Iskola: A szülők a legjobb iskolába akarják járatni gyerekeiket. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 12./
2002. szeptember 16.
Szatmárra látogatott a magát Kárpát-medencei szervezetként definiáló Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetősége a múlt hét végén. A mozgalom vezetői Krakkó Rudolf, szatmári koordinátor szervezésében számos közéleti személyiséggel találkoztak. A mozgalom vezetői Lázáriban elmondták, hogy a lázári lakosság pozitív népszaporulatának okairól tanulmányt fognak készíteni, amelyet példaként kívánnak állítani az egész Kárpát-medencei magyarság elé. Toroczkai László, a mozgalom elnöke jelezte, hogy csíkszeredai tagjaikat - minden ok nélkül - rendőri atrocitás érte, melynek során csíki vezetőjüket, Tankó Györgyöt súlyosan bántalmazták. A HVIM vezetői az esetről tájékoztatni fogják a romániai magyarság képviselőit, a magyarországi kormányt és a közvéleményt, valamint a nemzetközi emberi jogi szervezeteket. /A "hatvannégyesek" Szatmáron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./
2002. szeptember 19.
Szatmárnémetiben még a kommunizmus nacionalista kurzusának idején is megmaradt Petőfi és Kossuth utca neve. Volt Vörösmarty utca is, egészen 1990-ig. Akkor azonban az RMDSZ képviselőit is magában foglaló akkori ideiglenes hatóság megfosztotta nevétől a Kossuth Lajos és a Vörösmarty utcát. Valakik nagyon elrontották annak idején ezt a dolgot... /(veres): Kossuth-évi nosztalgia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./
2002. szeptember 19.
Idén tizedik évfolyamát kezdi Szatmárnémetiben, a Művészeti Iskolában működő beszédtechnikai és művészi beszéd-stúdió, Kovács Éva művésznő irányításával. Az elmúlt évek munkája egyértelműen sikeres volt. Bizonyítja ezt a növendékek számos díja, amit különböző rangos vers- és prózamondó versenyeken értek el. Öten közülük színművészeti főiskolára nyertek felvételt. /Beszéd- és nyelvművelő stúdió. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./
2002. szeptember 20.
Hamarosan megalakul a Romániai Nemzetiségi Színházak Céhe - jelezte Lőrincz Ágnes, a szatmárnémeti Harag György Társulat művészeti vezetője. A jogi személyként működő intézmény feladatául pályázatok írását, a megnyert pénzösszegekből pedig színházi vándorfesztiválok megszervezését vállalja fel. Ezek a fesztiválok hasonlóak lennének a múlt hét végén Bukarestben megrendezett fesztiválhoz. A Harag György Társulat sikeresen szerepelt a bukaresti fesztiválon. /Harag György Társulat: Sikert arattak a fővárosban is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 20./
2002. szeptember 21.
Godó Mihály /Kisiratos, 1913. -Kisiratos, 1996./ jezsuita szerzetesre emlékeztek tanítványai és tisztelői Szatmárnémetiben, a Kálvária-templomban, szeptember 22-én halálának 6. és születésének 89. évfordulója alkalmából. Személyiségét legenda övezi, tisztelői évtizedek múltán is híven őrzik emlékét., Godó pátert nem rendítette meg a rá mért súlyos, 18 évi börtönbüntetés, a fizikai, lelki megsemmisítését célzó sokéves magánzárka sem. /(W. F.): Godó páterre emlékeznek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 21./
2002. szeptember 22.
A szatmári püspökségen újraindították a keresztény értelmiségiek fórumaként ismert Pax Romana találkozókat. A nyári szünidő utáni első vitafórumra szept. 12-én került Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. A krisztusi kisközösséekről volt szó az Egy közösség születése című videofilm közös megtekintése, valamint Kamarás István Egyházközség-építők - egyházi szociográfia című tanulmányának kapcsán. /Pax Romana találkozó Szatmárnémetiben. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 22./
2002. szeptember 23.
Szatmárnémetiben a Szent István Kör, a történelmi egyházak és a civil szervezetek összefogásával, szept. 21-én egész napos megemlékezést tartottak Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából. Az ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyházközség imaházában Mózes Árpád kolozsvári püspök hirdetett igét. A református temetőben lévő Kossuth-emléksírnál Czier István római katolikus és Korda Zoltán református lelkipásztor mondott imát. Ezt követően Erdei D. István parlamenti képviselő beszéde következett. A Scheffler János Lelkipásztori Központ előadótermében Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Riedl Rudolf alprefektus mondott beszédet. Bemutatták Tarczy István Kossuth-emlékplakettjét. /Kossuth Lajos 1802 - 2002. Szombaton egész napos emlékünnepség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./
2002. szeptember 23.
A Kölcsey Főgimnáziumban /Szatmárnémeti/ már ötödik esztendeje képeznek turisztikai szakembereket, méghozzá a posztlíceális oktatás keretében. A Kölcseyben kihelyezett tagozata van a budapesti Gábor Dénes Informatikai Főiskolának is, melynek első évfolyamára várják a jelentkezőket /Posztliceális turisztikai képzés, magyarul! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
2002. október 1.
Nits János városi tanácsos javasolta, hogy Szatmárnémetiben legyen Kossuth Lajos utca és park, továbbá állítsanak Kossuth-szobrot. Ehhez kérte az RMDSZ-frakció segítségét. Szatmárnémeti jelenlegi 368 utcájából 110 román és csak 9 viseli magyar személyiség nevét. Százalékban kifejezve a nemzetiséghez köthető utcanevek viszonylatában 90,16% román, 7,37% magyar. Szatmárnémeti legalább 40%-a magyar nemzetiségű és egyben adófizető állampolgár, akinek joga van száma és súlya arányában visszakapni az 1990-ben elvett utcanevek legalább egy részét, amelyek hagyományosak voltak a városban, és ma is sokan csak a régi néven emlegetik (Vörösmarty, Arany János stb.). Nits János javasolta még Kossuth-szobor állítását is. /Nits János városi tanácsos: Kossuth Lajosról elnevezendő utca, park és szobor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./
2002. október 3.
Szept. 29-én Szatmárnémetiben lezajlott Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny megyei szakasza. Fejér Kálmán zenetanár, az énekverseny zenei szakvezetője, hetek óta gyakorolt az Szatmár megyei versenyzőkkel. /Cs. Cs.: Lezajlott a XII. Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny megyei szakasza. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 3./
2002. október 5.
A négynapos látogatáson Romániában tartózkodó Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én Marosvásárhelyre utazott, ahol részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitóján a Kultúrpalotában. Később részt vett a Bolyai-év akadémiai konferenciáján, és találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A magyar államfő tiszteletére díszvacsorát adott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora kifejtette: az egyetem él, élni képes, és vállalta a szolgálatot. A rektor köszönetet mondott a magyar népnek és Magyarország kormányának a Sapientia elindításához és működtetéséhez nyújtott segítségért. Rámutatott: az EMTE tizenöt szakán mintegy 150 oktató irányításával ezer diák kezdi meg idén az új egyetemi tanévet. Tonk a magyar nyelvű egyetemi oktatás további fejlesztését sürgette. Hozzátette: nagy a tanulási igény, és mintegy hétezer magyar egyetemi hallgató kénytelen ma Erdély-szerte tetemes összegeket fizetni román magánegyetemeknek azért, hogy tanulhasson. A magyar kormány üdvözletét Hiller István oktatásügyi politikai államtitkár tolmácsolta. Kijelentette: a magyar kormány az elmúlt tizenkét esztendő értékes kezdeményezéseit - az RMDSZ-szel előzőleg egyeztetve - folytatni kívánja. Budapest a Sapientiát nagy értéknek tekinti, és azt tovább kívánja gazdagítani - szögezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a fő cél továbbra is a teljes körű anyanyelvű oktatási rendszer megteremtése, az önálló állami magyar egyetemről a szövetség nem mondott le. Az 5500 magyarul érettségizett fiatalnak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekben 4750 hely áll rendelkezésére. Markó szerint átfogó rendszerre van szükség a szórványoktatás és a fiatal oktatók támogatására. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Év Akadémiai Konferenciáján mondott beszédet. Mádl Ferenc ezt követően az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést, majd jeles erdélyi személyiségeknek nyújtott át magyar állami kitüntetést: Bujovszkij Loránd, a Bernádi György Közművelődési Alapítvány alelnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Doina Cornea, a BBTE egyetemi tanára (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Deák Gyula marosvásárhelyi szenátusi irodavezető (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi dékánja (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Jakobovics Miklós festőművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Kós András szobrászművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Kötő József EMKE-elnök (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Adrian Marino író, irodalomtudós (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje). Az államelnök okt. 5-én Szatmárnémetibe és Nagyváradra látogat. Ez utóbbi helyen felavatja a magyar állami támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégiumot. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy értéknek tekintik a Sapientia egyetemet. Mádl Ferenc erdélyi személyiségeket tüntetett ki Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2002. október 7.
Az anyaországi költségvetési támogatás 50 százalékos növelését kérték Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöktől az erdélyi magyar magánegyetemek vezetői, a történelmi egyházak püspökei pedig azt szorgalmazták, Magyarország hasson oda a román hatóságoknál, hogy a parlament által megszavazott egyházi restitúciós törvényeket mielőbb maradéktalanul alkalmazzák. Szabó Árpád unitárius püspök kijelentette: az egyházfők attól tartanak, hogy a parlament által elfogadott jogszabály csupán "kirakat a világ felé", hiszen annak végrehajtását a bukaresti kormány számtalan intézkedéssel próbálja késleltetni. A püspökök a felekezeti oktatás helyreállításában is Magyarország támogatását kérték. Mádl Ferenc okt. 5-én Marosvásárhelyen Sütő András drámaíróval reggelizett, majd Szatmárnémetibe utazott. Itt a helyi vezetőkkel, a prefektussal és a polgármesterrel tárgyalt, főképpen a határ menti együttműködés és a környezeti, illetve az árvízkatasztrófák közös elhárításáról, valamint a határ menti együttműködés kiszélesítéséről. A köztársasági elnök Szatmárnémetiben felkereste a római katolikus püspökséget. Szatmárnémetiből az elnök Nagyváradra repült, ahol megkoszorúzta a Nagy Sándor József aradi vértanú tábornok fiatalkori lakhelyének falán elhelyezett emléktáblát, majd a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitójával egybekötött Arany János Kollégium felavatási ünnepségén mondott beszédet. Elmondta, hogy a magyar egyetemi oktatók az évi kétmilliárd forintos magyar állami támogatás másfélszeresére való emelését szorgalmazták. Az elnök szerint Magyarországnak az eddig folyósított anyagi támogatást az ország gazdasági és kulturális helyzetének fokozatos javulásával párhuzamosan emelni kell. Mádl Ferenc szorgalmazta az ingatlan-, föld- és erdő-visszaszolgáltatási törvények mielőbbi alkalmazását. Az elnök külön szót emelt a nagyváradi római katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum, az Erdélyi Múzeum-Egyesület épületeinek visszaszolgáltatásáért, illetve az aradi Szabadság-szoborcsoport méltó köztéri elhelyezéséért. Mádl Ferenc a nagyváradi római katolikus püspökségre látogatott, majd Magyarországra történő visszautazása előtt felkereste az RMDSZ nagyváradi székházát. /Tibori Szabó Zoltán: Mádl az EMTE fokozott támogatását sürgette. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2002. október 14.
Okt. 12-13-án megrendezték Szatmárnémetiben a tizenkettedik Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Az idei versenyen 22 versenyző indult, 16 megye képviseletében. A második napon tizenöten vettek részt a Kárpát-medencei döntőn, a zsűri (Almási István népzenekutató - Kolozsvár, Birinyi József népzenekutató, a KÓTA alelnöke - Budapest, Guttman Mihály zenetanár, a Romániai Dalos Szövetség tiszteletbeli elnöke - Kolozsvár, Kovács László népzenész, a Népművészet mestere - Budapest, Major László, a Romániai Magyar Dalos Szövetség elnöke - Farkaslaka, Miskolczy Mariska népdalénekes - Budapest, Szép Gyula zenetanár - Kolozsvár) döntése alapján két első (Boros Erzsébet - Szamosújvár és Müller Borbála - Kolozsvár), egy második (Csűri Katalin - Érmihályfalva) és egy harmadik helyezett (Kiss Kamilla Bíborka - Magyarlapád) kapott díjat. /Elek György: Hajnal akar lenni - tizenkettedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./
2002. október 21.
A több civil és társadalmi szervezetet magába foglaló Polgári Együttműködési Mozgalom felhívására Szatmárnémetiben okt. 20-án, vasárnap aláírásgyűjtés kezdődött a városban Kossuth-utcáért, Kossuth szoborért és az állomás közelében lévő egykori Kossuth-kert nevének visszaadásáért. Az aláírásgyűjtést először a történelmi egyházak kezdték el, mindjárt a vasárnapi istentisztelet, illetve mise után. Valamikor nem csak Kossuth-kert, de Kossuth-szobor is volt Szatmárnémetiben, s a Kossuth utcát 1990-ben változtatták meg. A felhívásban a magyarság kéri, hogy számarányának (a legutóbbi népszámlálás szerint 40 százalék) megfelelően nevezzenek el magyar személyiségekről utcát Szatmárnémetiben. A mostani állapot szerint a város 368 utcájából csak 9 viseli magyar személyiségek nevét. /(Sike Lajos): Aláírásgyűjtés Kossuth- utcáért és Kossuth-szoborért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2002. október 21.
Okt. 19-20-án ifjúsági találkozót tartott a Szatmár-Máramarosi Római Katolikus Egyházmegye ifjúsági szervezete. A rendezvényen az egyházmegye nyolcszáz fiatalja vett részt. Sillye Jenő /Budapest/ koncertjét hallhatták, Márk Attila egyházi dalokat énekelt. /E. Gy.: Egyházmegyei ifjúsági találkozó Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 21./
2002. október 23.
Hankovszki Ferenc, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye ifjúsági lelkésze a II. Egyházmegyei Ifjúsági Találkozón elmondta, hogy az egyházmegyében az ifjúsági pasztoráció a 90-es évek elején indult. 1996-ban Reizer Pál püspök létrehozta a Világiak Apostolkodási Irodáját, amely bizonyos szinten magára vállalta az egyházmegyei ifjúsági élet szervezett fellendítését. Majd 1998 őszén az egyházmegye vezetése külön struktúraként létrehozta az Ifjúsági Irodát. Az egész egyházmegye fiatalságát csak a nagy találkozók tudják egybegyűjteni. Egy-két éves továbbképző tanfolyamokat szervezését tervezik. Vannak olyan szórvány falvak, ahol havonta egyszer van szentmise. Ilyen helyekre jönnek a szekták. /Elek György: Hankovszki Ferenc, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye ifjúsági lelkésze. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 23./
2002. október 28.
Okt. 26-án tartotta együttes ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). A két testület együttes ülésének napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai beszámolója, tájékoztató a pénzügyi támogatási rendszerről, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság beszámolója, valamint a kongresszusi mandátumok elosztási elvei és a képviselet kiválasztásának módozata. Ezt követően külön tanácskozott a SZET és az SZKT. Szatmárnémetiben tartják meg az RMDSZ VII. Kongresszusát, 2003. jan. 31-én, döntött az SZKT. Az SZKT üléséről a belső ellenzék képviselőinek többsége távolmaradt, ugyanis egy részük a Kolozsvári Nyilatkozat tizedik évfordulója alkalmával szervezett kolozsvári ünnepségen vett részt. Markó Béla szövetségi elnök az egység kérdésével foglalkozva rámutatott: újabban már az is kiderült, hogy az 1992-ben elfogadott kolozsvári nyilatkozat sem "közös értékünk", hanem az ott kimondott elveket a szövetség egyik-másik csoportosulása megpróbálja kisajátítani. Szerinte sikerült közeledni az autonómiához. Az autonómiához oktatási, kulturális, közigazgatási jog és gazdasági erő szükséges. Markó támadta Tőkés Lászlót és hangsúlyozta az egység fontosságát. A szövetségi elnök felhívta a figyelmet: a huszadik századi magyar politika nem volt sikertörténet. Az RMDSZ elnöke súlyos erkölcsi kérdésként vetette fel, hogy Tőkés László a román bíróságon indított pert az RMDSZ ellen. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke szerint azoknak az erőknek, amelyek szét akarják verni az RMDSZ-t, nincs mit keresniük a szövetség fórumain. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke védelmébe vette az RMDSZ csúcsvezetését. Szőke Domokos rámutatott: ne csodálkozzunk azon, ha egyesek máshol keresik az igazukat, mert nem találják meg idebent. Sógor Csaba szenátor szerint jó lenne elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ párt vagy érdekképviseleti szervezet. Ha az RMDSZ pártként működik, akkor szerinte nincs szükség belső választásokra. Kiemelte azonban, hogy a Székelyföldön helye van a belső választásoknak, és ennek lebonyolítása elkerülhetővé tenné a szakadást a szövetségen belül. Kelemen Hunor képviselő, SZET-elnök úgy vélte, Tőkés László lépése meggondolatlan és felelőtlen volt. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba elmondta: két perirat van az asztalán: az egyikben a felperes a Nagy-Románia Párt, a másikban Tőkés László, hozzáfűzve, hogy sok a hasonlóság a két dokumentum között. Tokay György képviselő szerint az erkölcsi piedesztálnak vége. Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözölte a Romániai Magyar Nők Fóruma platform megalakulását. Frunda György szenátor, SZKT-elnök szintén elítélte Tőkés László püspököt. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök a romániai és a magyarországi támogatások elosztásának elveiről, felhasználásának módjáról számoltak be a sajtó jelenlétében. A parlamenti képviselettel rendelkező romániai nemzeti kisebbségeknek biztosított költségvetési támogatásból az RMDSZ 2001-ben 9 milliárd 435 millió lejben részesedett. 2002-ben ez az összeg jelentős mértékben, összesen 18,6 milliárd lejre növekedett. Tavaly óta az RMDSZ által 1998-ban létrehozott Communitas Alapítvány kezeli ezt a támogatást. A romániai magyarságnak nyújtott magyarországi támogatások összegének döntő részét Magyarországon osztották el úgy, hogy abba az RMDSZ-nek nem volt beleszólása. Az RMDSZ éppen ezért új támogatási stratégia kidolgozását és életbe léptetését tartja szükségesnek. Összesen 456 küldöttje lesz a következő RMDSZ-kongresszusnak. A küldöttek közé automatikusan bekerülnek a szövetség első számú vezetői mellett az SZKT és a SZET tagjai. Az RMDSZ-en belül működő 10 platform 5-5 küldöttet állíthat. Az RMDSZ területi szervezetei összesen 208 küldöttet választhatnak, vagy állíthatnak, az ifjúság számára 31 küldötti mandátumot tartanak fenn. Frunda György elnök bejelentette három új platform - a Romániai Magyar Vállalkozók Platformja, a Romániai Magyar Nők Fóruma és az Új Baloldal Fórum - megalakulását. /Papp Annamária: Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. Kongresszusa. Markó: Az egység a közösség legfontosabb értéke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2002. október 29.
Székelyudvarhelyen október 24-27-e között a helyi pedagógusképzés 75 éves évfordulóját ünnepelték. Megkoszorúzták Benedek Elek szobrát, majd tudományos-kulturális programok következtek. Az előadások központi témája a pedagógusképzés történeti, politikai, gazdasági problémája a századelőtől napjainkig. A hallgatóság összehasonlíthatta a pedagógusképzés helyzetét Székelyudvarhely, Nagyenyed, Marosvásárhely, Sopron, Kecskemét, Nyitra, Szatmárnémeti intézményeit illetően, képet kapva a kárpát-medencei magyar pedagógusképzés helyzetéről. Ki mit tud a magyar neveléstörténetből? címmel vetélkedő is volt. A rendezvény székelyföldi kirándulással zárult. Az évforduló alkalmából emlékkönyvet is kiadtak. /Bálint Eszter: Hetvenöt generáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./
2002. október 30.
Kónya László, a Szatmár megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese arról tájékoztatott, hogy a múlt évi 89-cel szemben mindössze 76 magyar első osztály indult a megyében, 1464 gyermekkel szemben idén 1381 elsős. Hozzá kell tenni, hogy a szülők jelentős része nem anyanyelvén taníttatja gyermekét. A városon drasztikusan csökken a gyermekek száma, ugyanakkor egyes falvakban növekszik. Szatmárnémetiben az 1-es, 3-as és 20-as általános iskolában létszámhiány miatt az őszön először nem indulhatott magyar első osztály, ugyanakkor Krasznamihályfalván először jött össze két első osztályra való gyermek, miként az is, hogy Magyarcsaholyban, Szamosdarán, Szérben a tavalyi 6, 12, 11 tanulóval szemben idén 11, 17, 14 tanuló van az első osztályban. Idén is 22 magyar IX. osztály indulhatott, mint a múlt esztendőben, a diákok száma azonban több, 563-mal szemben 608, ami közel két osztályra való plusz tanulót jelent. Azonban a nagy hagyományú faipari szaklíceumban létszámhiány miatt nem indulhatott magyar osztály. A szakiskolai tagozatokon a tavalyi 280-nal szemben csak 167 fiatal jelentkezett magyar osztályokba, az inasiskolákban a tavalyi 7-tel szemben csak négy magyar osztály indulhatott. Nemcsak a magyar osztályok száma csökkent ilyen drasztikusan, hanem a román osztályoké is. Egyre nagyobb a szegénység. Az 1582 magyar nyolcadikosból 873 tanul tovább magyar kilencedikben, megközelítőleg 200 román osztályokban, úgy 500 pedig sehol. Sok szülő még az ingázást sem tudja fizetni gyermekének. Megyei viszonylatban az általános iskolát végzett fiatalok egyharmada nem tanul tovább, falun ez az arány sokkal nagyobb, megközelíti az 50%-ot, esetenként még nagyobb is. Bizonyos változást jelentene, ha több inasosztályt kihelyeznének olyan községekbe, ahol több fiatal végzi a nyolcadikat. /Sike Lajos: A VIII. osztályt végzett falusi fiatalok közel fele nem tanul tovább. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
2002. október 30.
Az idei népszámlálás alkalmával az akkor Kaplony községhez tartozott két településen az alábbi eredmény született. Kaplony 3160 lakosából románnak 90-en, magyarnak 2861-en, cigánynak 100-an, németnek 56-on, svábnak 42-en mondták magukat. 80-an a románt, 3062-en a magyart, 8-an a németet vallják anyanyelvüknek. Vallási hovatartozás szerint a településen 46 ortodox, 2803 római katolikus, 40 görög katolikus, 261 református él. Kálmándon 1418 lelket írtak össze. 72-en románnak, 922-en magyarnak, 56-an cigánynak, 87-en németnek, 249-en svábnak vallották magukat. Anyanyelv szerinti megoszlás: 61 román, 1298 magyar, 27 német, 2 sváb. Vallási felekezetek szerinti megoszlás: 40 ortodox, 1304 római katolikus, 7 görög katolikus, 37 református. Okt. 10. óta Kaplony és Kálmánd különvált, jelenleg mindkét település egyben községközpont is. Azóta Máncz Dezső kaplonyi és Balogh Sándor kinevezett kálmándi polgármester szinte naponta feljárnak Szatmárnémetibe formaságokat intézni. A két falu elválása békében, barátságban történik. /Barátokként válnak el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./
2002. november 7.
A Magyar Kulturális Szervezetek Szövetsége 2000-ben jött létre Szatmárnémetiben. Tagjai a Kárpát-medence utódállamaiban, valamint Magyarországon - összesen nyolc országban tevékenykedő - reprezentatív magyar közművelődési szervezetek. A szövetség tagjai 2001-ben Szlovéniában, a Muravidéken, Lendván találkoztak, az idei találkozó színhelye a felvidéki Kassa volt. Beder Tibor, a Székelyföldi Magyarok Társaságának elnöke a kassai találkozón felajánlotta, hogy a következő találkozás színhelye Gyergyószárhegy legyen. A kulturális fórum résztvevői bekapcsolódtak a Kassán zajló Fábry-napok rendezvénysorozatába, felkeresték a Márai Sándor-emlékházat, illetve megjelentek a kassai Thália Stúdiószínház avatóünnepségén. Ez alkalommal találkozhattak a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesével, Csáky Pállal, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával, Szabó Vilmossal és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, Bálint-Pataki Józseffel. - A Hargita megyei önkormányzat szeretné elérni, hogy a világörökség részévé nyilvánítsák a szárhegyi kastélyt - mondta Beder Tibor. /Sarány István: Kárpát-medencei kulturális fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./
2002. november 11.
Hat hónappal az új közigazgatási törvény életbelépése után Horia Anderco, Szatmárnémeti polgármestere még nem rendelte meg a hivatal bejáratához a kétnyelvű táblát. Képtelenségnek tartja, hogy ezért több tízmillió lejes bírságot is kiróhatnak rá. Elmondta, hogy ezért nem marasztalta el és nem vonta felelősségre senki. Arra a kérdésre, hogy mégis mikor szándékozik az ötvenezres szatmári magyarságot megajándékozni az anyanyelvén is feliratozott táblával, Horea Anderco nem mondott határidőt. /Szatmárnémeti polgármestere még meg se rendelte a kétnyelvű táblát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
2002. november 11.
Stephan Lang (Láng István) 1945-ben Kálmándon született. Politikai okok miatt bebörtönözték. 1974-ben Hollandiába emigrált, ahol holland nyelven közlő író lett. Erdélyi menyegző című könyve jelenleg folytatásokban olvasható a Szatmári Friss Újságban. "A kálmándi hollandus" előbb Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban a Pont Kiadónál nemrég magyar fordításban is megjelent, A vakondvadász című könyvének bemutatója alkalmából találkozott olvasóival. A vakondvadász regény, fikció. Egyik fejezete három egymás melletti (egy katolikus, egy református, és egy román) falu második bécsi döntés utáni történetéről szól. 1940-ben a református falu lakói hazakergetik a román falu Trianon után kolonistákként a vidékre érkezett lakóit, baltával főbe ütnek egy román özvegyasszonyt. Egy nagykárolyi barátja megjegyezte, valójában 1940-ben Lucaceniben csak egy idős néni halt meg szívroham következtében. A vakondvadász egy másik fejezetében a földvári haláltáborról írt. Erről a témáról Mindennap eljött a halál címmel nemrég Boros Ernő jelentetett meg nívós munkát, nagyon részletes dokumentumkönyvet. /Kinál György: Találkozók a "kálmándi hollandussal". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
