Febr. 28-án mutatja be Szatmárnémetiben az Északi Színház Harag György Társulata Móricz Zsigmond kevésbé ismert darabját, a Búzakalászt. Parászka Miklós, a darab rendezője kiemelte: akár napjainkban is játszódhatna a cselekmény, a közélet és magánélet az utóbbi években ismét ennyire szembe került egymással. Parászka Miklós huszonöt évet töltött ennél a társulatnál, ebből tizennégyet igazgatóként, ez erős köteléket jelent. Parászka a bemutató után azonnal utazik vissza Csíkszeredába, az ottani társulatnál is rengeteg a dolga. /B. É.: A felfedezés élményét jelentette számomra a Móricz-darab - vallja Parászka Miklós, a Búzakalász rendezője. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 28./
2003. március 1.
Febr. 28-án Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban és Nagykárolyban az Elméleti Líceumban a megye 892 diákja vett részt a Zrínyi Ilona Matematikaverseny Szatmár megyei szakaszán, melyet a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány (Kecskemét) szervezett. A tantárgyverseny országos döntője Kecskeméten lesz. /(anikó): Közel kilencszáz tanuló vett részt a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./
2003. március 3.
Lupu mérnök a rendszerváltás előtt egy jelentős állami vállalat igazgatója volt, és semmi pénzért nem szólalt volna meg magyarul, most újra magyar lett és elmondta: immár egy éve Magyarországról kapja a nyugdíjat. Az itteni 3,5 millió lej helyett ott 93 ezer forintot kap. Vagyis négyszer többet. Aránylag könnyen elintézte. Egyik lánya pesti fiúhoz ment férjhez. Gyömrőn van egy kis nyaralótelkük, ahová bejelentették a romániai szülőket. Amint megkapták a letelepedési engedélyt (lakást és megélhetési forrást, esetünkben a nyugdíjat igazolva), kérték a nyugdíj ottani folyósítását. Persze, eszük ágában sincs átköltözni. A magyar nyugdíjat az ott nyitott bankszámlára utalják, s mikor átmegy néha, vesz ki belőle, amennyi kell. Egyre többen élnek az adott lehetőséggel, köztük immár volt szekusok is. Az utóbbi időben olyanok is mind nagyobb számban igénylik ezt, akiknek senkijük sincs odaát. Vesznek egy éppen még lakható, rozoga házacskát, lehetőleg valamelyik határ közeli magyarországi faluban, aztán bejelentik, hogy ott laknak. Két-három hónap múlva megkapják a letelepedési engedélyt, majd átrendezik a nyugdíjat, aminek folyósítása nincs kötve a magyar állampolgársághoz. Mondjuk a házat megvették 600-800 ezer forintért, amit alig egy-két esztendő plusz magyarországi nyugdíjából kifizetnek. A többi már nyereség, s ráadásul az utódok örökölnek egy telket odaát. A határ menti megyékben (Temesvártól Szatmárnémetiig) havonta 70-100 személy kéri ki magyarországi "áttelepedés" indokával nyugdíjazási ügycsomóját. Durván számítva ez évi ezer nyugdíjváltást jelent. Három-négyezer eset már biztosan előfordult, de lehet több. A magyar nyugdíj élvezőinek mintegy 70 százaléka valójában továbbra is Romániában él. /Sike Lajos: Magyar nyugdíj- biznisz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2003. március 3.
A Királyhágómelléki Egyházkerületi Közgyűlés belmissziói-nemzetpolitikai tárgyú rendkívüli tanácskozást hívott össze Szatmárnémetibe, a Láncos-templomba, 2003. febr. 1-jére. Balogh Barnabás kifejtette, hogy nem vesz részt ezen a tanácskozáson, mert szerinte ez törvénytelen. A közgyűlési meghívót a napirenddel együtt egy hónappal előbb ki kellett volna küldeni. A kezdeményezés nemes, de a nemzeti értéknek a lelkivel való felcserélése nem tartozik a református egyház feladatai közé, szögezte le. Veszélyes és káros minden többletszolgálat, amelyre nincs az egyháznak mandátuma, folytatta. Elviselhetetlennek, a szekus világra emlékeztetőnek nevezte a jelenléti ívet és biztonságiak hadát. A Református Megújulási Közösség tagjai /ennek egyik vezetője e cikkíró/ nem szólaltak fel, nehogy botránykeltéssel vádolják őket. /Balogh Barnabás: Előre bekérték a hozzászólásokat... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./Balogh Barnabás a Tőkés László ellenes lelkészek egyik vezetője.
2003. március 8.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett karainak hallgatói az akkreditáció hiánya miatt máig nem kaptak oklevelet, hiába fizették ki a sürgősségi díjat. A BBTE-nek nincs elegendő alkalmazottja a tanulmányi iratokat kiállító osztályon, ezért a végzetteknek egy évet kell várniuk az oklevél kiállításáig. Ez idő alatt a tanulmányait már befejezett diák a végzettségét igazoló diploma hiányában nehezen jut munkahelyhez. Gyorsított eljárással ugyan kézhez kapható az oklevél, ha a végzett személy 400 ezer lejt fizet az egyetemnek. A minisztérium egyik rendelete miatt néhány szak esetében ez sem lehetséges, ugyanis a BBTE-nek előbb akkreditálnia kell a kihelyezett karokat. Néda Árpád, a BBTE rektor-helyettese közölte, hogy a Nagyszebenben, Székelyudvarhelyen, Maroshévízen, Máramarosszigeten, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden, Nagyváradon, Zilahon és Sepsiszentgyörgyön működő kihelyezett felsőoktatási karok számára a BBTE most állítja össze az akkreditáláshoz szükséges dokumentumköteget. Ugyanis az elmúlt évig ezeknek a főiskoláknak nem volt szükségük erre, a diplomákat kiállíthatták saját megnevezéssel is. A tudományegyetem szándéka, hogy legkésőbb év végéig megszerezze a karok ideiglenes működési engedélyét. /Lázár Lehel: Hiába fizettek sürgősségi díjat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./
2003. március 10.
Nagy sikernek örvendett a hét végén a Szatmári Német Kulturális Napok elnevezésű rendezvénysorozat, mely Az emlékek útjai című dokumentumkiállítással kezdődött márc. 7-én Szatmárnémetiben. Az először Moszkvában, majd több világvárosban is bemutatott tárlat anyaga az 1933-1949 közötti évek Európáját mutatja be korabeli fotókon, újságkivágásokon.Nagykárolyban márc. 8-án felavatták az Ifjúsági Központot. Egyelőre a kétszintes épület alsó emelete készült el, színpaddal, öltözőkkel. A tervek szerint a felső szint irodahelyiségeknek, könyvtárnak, valamint sváb múzeumnak ad majd otthont. Az épület felépítéséhez szükséges mintegy 60 ezer euró támogatás a német belügyminisztériumtól érkezett. Márc. 9-én Nagykárolyban, a Kálvária-templomban több énekkar fellépésével kórushangversenyt tartottak. /Erdei Róbert: Ifjúsági házavatás Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./
2003. március 11.
A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ ebben az évben tizenharmadik alkalommal adja ki a Szent-Györgyi Albert Emlékportrét annak a Szatmár megyei személynek, aki a tagság megítélése szerint legtöbbet tett a megye magyarságának megmaradásáért. A társaság febr. 27-én megtartott közgyűlésén Szilágyi Évának, a Református Gimnázium igazgatónőjének ítélte oda a Szent-Györgyi Albert Emlékportrét. Szilágyi Éva mint magyartanár és mint igazgató, magas színvonalú, áldozatkész munkájával szolgálja népét. A Szent-Györgyi Albert Emlékportré ünnepélyes átadása márc. 15-én lesz. /Szilágyi Éva nyerte el ebben az évben a Szent-Györgyi Albert Emlékportrét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 11./
2003. március 14.
Február végén Temesvárra és Nagyváradra látogatott Szatmárnémetiből a Katolikus Férfiak Szövetsége. Mindkét városban istentiszteleten vettek részt, utána pedig a szövetség munkáját népszerűsítő beszélgetést folytattak új tagok toborzása érdekében. A szövetség legutóbbi akciója a március 7-i gyertyás körmenet volt, ahol tagjaik a Caritas és a Békehadtest (Peace Corp) képviseletében megjelentekkel tüntettek az erőszak különböző formái ellen. /B. É.: Bővül a katolikus férfiszövetség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 14./
2003. március 15.
Márc. 14-én Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban Kozma Dezső egyetemi tanár, a kötetek szerzője bemutatta a nemrég megjelent Ady Endre-, Arany János-, Madách Imre- és Mikszáth Kálmán-monográfiákat. A magyar irodalom szakos pedagógusok tanácskozása keretében zajló könyvbemutatót követően a Református Gimnázium diákjai nagysikerű Ady-műsort mutattak be. /(anikó): Kozma Dezső egyetemi tanár könyvbemutatója Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./
2003. március 17.
Szatmárnémetiben márc. 15-én a Láncos-templomban kezdődött az ünnepségsorozat. Kiss Zsuzsa, a Református Gimnázium tanárnőjének beszéde után dr. Kiss László, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke Szilágyi Évának, a Református Gimnázium igazgatónőjének átadta a társaság díját. Szilágyi Éva élete és munkája összefonódott a szatmári magyarság, illetve a szatmári református közösség életével. Az ünneplők a református temetőben, Kossuth Lajos emléksírjánál folytatták az ünnepséget. Kereskényi Sándor szenátor a megbékélés szükségességét, a nemzeten belüli egység jelentőségét hangsúlyozta. Az Ormos-ház falán elhelyezett Petőfi-emléktáblánál folytatódott a megemlékezés, ahol Varga Attila parlamenti képviselő mondott ünnepi beszédet.Az Északi Színházban Turi Gábor, Debrecen alpolgármestere mondott ünnepi beszédet, majd a nagyváradi Kiss Stúdiószínház mutatta be pódiumműsorát "Fényes ég alatt" címmel. /Túrós Lóránd: Március 15-i ünnepségek Szatmár megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./
2003. március 19.
A budapesti Kós Károly Kollégium 1990 óta minden évben, közvetlenül márc. 15-ét megelőzően egyhetes hagyományápoló és kulturális rendezvénysorozatot szervez a többi fővárosi kollégium bevonásával. Idén mintegy kétezer diák kapcsolódott be a programba, köztük határon túli magyar középiskolások is. A rendezvénysorozat hagyományosan márc. 9-én kezdődik, a fővárosi nemzetiségi iskolák fesztiváljával, másnap a fővárosi kollégiumok versmondó versenyével folytatódik, illetve a harmadik és ötödik napon népek, nemzetek kultúrájából ihletődött színpadi produkciókkal, vetélkedővel, végül 14-én a színpadi produkciókat bemutató gálával és az ünnepélyes díjkiosztóval zárul. A Kós Károly vetélkedő az író életéhez és munkásságához kapcsolódik. Határon túli középiskolások 1993 óta kapcsolódtak be a programokba. Az idén Marosvásárhelyről, Szatmárnémetiből, Székelyudvarhelyről és Beregszászról jöttek diákok. Április 8-án újabb hagyományos rendezvény lesz, a történelmi verseny, erre is várnak kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmárnémeti és a székelyföldi csapatokat, illetve Szlovákiából négy, Kárpátaljáról és Vajdaságból két-két, Horvátországból és Szlovéniából pedig egy-egy csapatot. /Guther M. Ilona: Erdélyieket is meghívnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2003. március 20.
Bessenyei Gedő Istvánnak, Református Gimnázium /Szatmárnémeti/ tizedik osztályos diákjának az elmúlt évben egy Budapesten /Kelő nap/ és egy itthon kiadott antológiában /Tükör előtt, Szatmárnémeti/ jelentek meg írásai, jelenleg pedig előkészületben van két antológia, melyben szintén közöl verseket és rövid prózát. Az iskolán kívüli irodalmi rendezvényeken, szavaló- és tantárgyversenyeken is mindig jelen van. A Lyrikusok Irodalmi Társaságának (Budapest) a tagja, ahova nem egészen egy éve vették fel. Azt tervezi, hogy a színifőiskolára megy, rendező szakra. /Elek Anikó: Rendezőnek készül, versírásban nyelvi aszkézist gyakorol és humán beállítottsága ellenére is reál szakon tanul. Interjú Bessenyei Gedő Istvánnal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./
2003. március 22.
Megtartotta éves közgyűlését márc. 21-én a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület. Elfogadták az idei év költségvetés tervezetét, valamint ismertették a 2003-as év eseménynaptárát. Muszka János ügyvezető igazgató elmondta, legfontosabb tevékenységi körük továbbra is a kisvállalkozók számára nyújtott tanácsadás, a finanszírozási lehetőségek nyilvántartása, információk szolgáltatása. Elkészült és jelenleg elektronikus formában (CD-n és világhálón, az Új Kézfogás Alapítvány honlapján) terjesztik a vállalkozói kézikönyvet. /Szatmárnémeti. Kiértékelte tevékenységét a Vállalkozók Fóruma. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./
2003. március 25.
Vekov Károly képviselő, az RMDSZ Nemzetépítő Platformja vezetője kifejtette: éppen a Szatmárnémetiben tartott RMDSZ-kongresszus hibás lépései miatt szabadultak el az indulatok. A tiszteletbeli elnöki cím törlése közfelháborodást váltott ki Erdélyben. A belső választások megtartása olyan formában, amiként azt a kongresszus meghatározta, az erdélyi magyarság bizonyos hányadának kirekesztését jelenti. Szükség van egy olyan átfogó szervezetre, amely megtestesíti a magyar nemzeti közösség önkormányzatát. Főleg Székelyföldön egy fórum létrehozására komoly lépések történtek. /Román Győző: Ki szelet vetett, vihart aratott. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 25./
2003. március 29.
Szatmárnémetiben a katolikus egyház hivatalosan is visszaigényelte a Zárda épületegyüttesért, melyet a kommunizmus idején elvettek. Ennek ellenére az egykori katolikus lánygimnázium egyik termét ortodox kápolnává alakították. Ez megdöbbentette az ötvenezres szatmári magyarságot. A törvény szerint azok az épületek, melyeket egyházi célra is használnak, nem adhatók vissza. Az épületben levő román kollégium igazgatónője a pénzügyi botrány miatt nyugdíjaztatott helyi SRI-főnök felesége. A kápolnát Iustin Sigheteanu, Máramaros és Szatmár püspöke szenteli fel április 3-án. Ilyés Csaba, a szatmári római katolikus egyházmegye püspökségi titkára csak ennyit tehetett, hogy írásos emlékeztetőt küldött a prefektusnak és a polgármesternek. Az ortodoxoknak a mai szegénységben is kerül pénz az építkezésekre. A reformátusok viszont tíz éve gyűjtik a Rákóczi Kollégium tégláit, mégis messze állnak a befejezéstől. Szatmárnémetiben jelenleg 9 ortodox templom épül. Folyik a hagymakupolás hódítás Szatmáron is. /Sike Lajos: Hagymakupolás hódítás Szatmáron is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2003. március 30.
A szatmárnémeti Caritas 2002-ben összesen 881 gyermeket és fiatalt támogatott. Az utcagyerekek számára működo központokban Szatmáron és Nagybányán 130 gyermekkel foglalkoztak.Az erdődi, túrterebesi, sárközi, csedregi, szakaszi, mikolai, petei, apai, színfalusi, felsőboldádi, krasznasándorfalvai szociális óvodákat naponta 315 gyermek látogatta. Az erdődi, túrterebesi és sárközi tanulóházakat 202 gyermek, a szatmárnémeti, nagykárolyi és nagybányai speciális óvodákat pedig összesen 42 gyermek látogatta. A Szent József Rehabilitációs Központban 149 fogyatékos gyermek részesült folyamatos speciális kezelésben. Az alsóhomoródi Gyöngy Integrációs Központban az év folyamán összesen 288 fiatalt fogadtak.A szatmárnémeti, nagybányai és nagykárolyi gyógyszertárakban összesen 49 926 esetben osztottak ki ingyen és kedvezményesen gyógyszert. A szatmári egyházmegyében nyolc otthoni beteggondozó központ működik az idősek számára: Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon, Felsővisón, Nagybányán, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. Ezekben a központokban 2002-ben 968 idős beteget részesítettek kezelésben, 27 799-szor szálltak ki házhoz, 2589 gyógyászati segédeszközt kölcsönöztek. A három szociális konyhán (Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Nagybányán) összesen 130 idős embernek biztosítottak kétfogásos, meleg ebédet. A szatmárnémeti Szent Jakab Idősnapköziben összesen 23 időst láttak el. A refugiumban 21 bántalmazott édesanya és 69 bántalmazott gyerek talált biztos menedékre./A 2002-es év adatokban a szatmári Caritasnál. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./
2003. április 2.
Szatmárnémetiben azokat az épületeket, melyeket a Slavici Főgimnázium használ, 1998-ban államosították, amennyiben akkor írták át a város tulajdonába az épületet. Ardai Attila püspöki kormányzó az egyháza elleni intézkedésnek nevezte az átírást, hisz az egész város és megyevezetés tudta, hogy a püspökség visszaigényli törvénytelenül elkobzott vagyonát, s a Zárda épületegyüttes minden ezzel kapcsolatban beadott hivatalos papíron az elsők közt szerepelt. Elkeserítő, hogy az EU-felé igyekvő Romániában ilyen trükkökkel játsszák ki ma is ki a kisebbségeket. A Slavici igazgatónője, Angela Negreanu kioktatta a püspökséget: "Egyetlen tulajdonos sem köteles tanácskozni a volt tulajdonossal, ha a tulajdonában lévő épületen valamilyen változtatást szándékozik végezni" /(Sike Lajos): 1998-ban államosítottak egy szatmári katolikus iskolát!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2003. április 3.
Megjelent a 2001-ben Szatmárnémetiben megtartott Rákóczi- konferencián elhangzott előadások gyűjteménye "Kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom" címmel. A könyvet a Periférián Alapítvány adta ki Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának támogatásával. Muzsnai Árpád, az EMKE alelnöke, a 2001-es konferencia főszervezője jelezte, hogy ápr. 25-én tartják Szatmárnémetiben a VIII. Rákóczi konferenciát. /"Kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2003. április 4.
Véget ért Budapesten, a Szent Margit Katolikus Gimnáziumban az Életelvű nevelés - haszonelvű környezetben címmel tartott konferencia, amelynek mintegy háromszáz résztvevője között ott voltak a nagyváradi, székelyudvarhelyi, temesvári, szatmárnémeti civil szervezetek képviselői is. A szatmárnémeti Caritas szervezet, a Hans Lindner Alapítvány, a Tanítóképző Főiskola és más intézmények pedagógusai, oktatói kilenc munkacsoportban hallgattak színvonalas szakelőadásokat, majd szemináriumon vitatták meg a felmerülő kérdéseket. /B. É.: Életelvű nevelés - haszonelvű környezetben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./
2003. április 4.
Márciusban a szatmári egyházmegyében, minden plébánián és filiában felmérést készítettek a templomlátogató hívek számáról és neméről. A 2002-es népszámláláskor Szatmár megyében 61 475-en vallották magukat római katolikusnak, az egyházi nyilvántartásokban pedig 47 158 személy szerepel. Közülük a felmérés napján 20 417-en voltak templomban, 7623 férfi és 12 794 nő. Szatmárnémeti 115 630 lakosából 23 010-en vallották magukat római katolikusnak, az egyházi nyilvántartásban 17 457 személy szerepel. Templomban volt 6100 fő /2246 férfi és 3864 nő/. Nagykároly 23 268 lakosából a népszámlálás adatai szerint 8237 római katolikus, az egyházi nyilvántartásban szerepel 6082 lélek, templomban volt 2069 lélek /676 férfi és 1393 nő/. Vidéken összesen 30 228 személy vallotta magát római katolikusnak, az egyházi nyilvántartásban 23 619 lélek szerepel, templomban voltak 12 238-an /4701 férfi és 7537 nő/. Ezen belül Nagykároly vidékén 13 114 személy vallotta magát római katolikusnak, egyházi nyilvántartásban szerepel 9420 lélek, akik közül templomban volt 6389 fő /2414 férfi és 3975 nő/. Ugyancsak ezen belül Szatmárnémeti vidékén római katolikusnak vallotta magát 5128 személy, egyházi nyilvántartásban szerepel 4383 lélek, templomban volt 1126 hívő /450 férfi és 676 nő/. Máramaros megye székvárosában, Nagybányán, a 136 315 lakosból 12 720-an vallották magukat római katolikusnak, egyházi nyilvántartásban 8018 lélek szerepel, közülük 3881-en /1015 férfi és 1740 nő/ mentek templomba. Máramaros megye 480 188 lakosából összesen 27 317-en vallották magukat római katolikusnak, egyházi nyilvántartásban szerepelnek 20 034-en, templomban volt 8891 hívő /4348 férfi és 4543 nő/. Egyházmegyei összegzés szerint: a népszámlálás alkalmával római katolikusnak vallották magukat 88 792-en (ami az összlakosság 10,89 százaléka). Az egyház nyilvántartásában 67 196 személy szerepel. Templomban volt 27 421 fő /10 084 férfi és 17 337 nő/. Ez azt jelenti, hogy egyházmegyei szinten a magukat római katolikusnak vallók 30,88, az egyházi nyilvántartásban szereplők 40,80 százaléka volt templomban a felmérés napján. A templomlátogatási arány a legmagasabb volt Nagykároly vidékén (40,48, illetve 62,33 százalék), általában pedig elmondható, hogy vidéken többen voltak templomban, mint a városokban. Az is kiderül a fenti számokból, hogy mind városon, mind falun több nő volt templomban, mint férfi. /Római katolikus egyházmegye: Templomlátogatás a statisztika tükrében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./
2003. április 5.
Ápr. 4-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban az idén kilencedik alkalommal került sor a Kölcsey Napok megnyitójára. Balogh Géza, az iskola aligazgatója köszöntötte az idei iskolanap díszvendégét, Kocsis István írót, az iskola egykori diákját, valamint a debreceni, nyíregyházi és vásárosnaményi testvériskolák küldöttségét. Muhi Miklós iskolaigazgató elmondta, hogy a programok között tudományos dolgozatok bemutatása, gyermekrajz-kiállítás, sportvetélkedő egyaránt szerepel. A Magyarországon élő Kocsis István "Miként határozza meg a Szent Korona misztériuma és tana a magyar írók világképét, illetve magatartását" címmel tartott előadást. Az iskola hagyományőrző csoportja magyar népi táncokat mutattak be, megnyílt a színvonalas rajzkiállítás. A rendezvény ápr. 5-én a kosárlabda-kupáért folyó mérkőzésekkel folytatódik. /(anikó): Kölcsey Napok - kilencedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./
2003. április 7.
Ápr. 5-én folytatódtak az iskolanapok Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. Az angol nyelvórán skót táncot mutattak be a diákok, a kilencedikesek egy zenész életét mutatták be, míg a tizedik osztályosok verseket mondtak. Kiállítás nyílt II. Rákóczi Ferenc felkelésének dokumentumaiból. /Elek Anikó: Tegnap véget ért a Kölcsey Napok idei rendezvénysorozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 7./
2003. április 9.
Szatmárnémetiben a hét végén 125 személy jelent meg a városi RMDSZ közgyűlésén. Kabai István elnök beszámolójában az anyanyelvi oktatás kapcsán szólt arról, hogy miközben egyesek bírálják a vezetést, a szatmári magyarok 10 magyar szakközépiskolai osztályt üresen hagynak. A beszámoló elismerte, hogy a magyar utcanevek és feliratok kérdésében nem tettek meg mindent.A legkritikusabb az ismert vállalkozó, Bódi Attila, a Partiumi Magyar Napok és a színházi mecénás társaság kezdeményezője és szervezője volt. Véleménye szerint a szervezet vezetői közül többen féltik posztjukat, ezért nem állnak kellően a civil kezdeményezések mellé. Ezért félő, hogy az idén elmaradhatnak a tavaly oly nagysikerű Partiumi Magyar Napok. Varga Attila parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy az idén is együtt tudnak dolgozni. Az összefogást hangsúlyozta Kereskényi Sándor szenátor is. Általában a nyugodtság, a mértéktartás jellemezte az RMDSZ-vezetők válaszait. Erdei D. István parlamenti képviselő egyes új törvényekről adott tájékoztatót. A városi RMDSZ választmányának megválasztásában mindössze öten voksoltak ellene. Tagja lett a választmánynak Koncz Andrea, a magyar igazolvány információs irodájának vezetője és Uglár Zsolt köztisztviselő, mindketten a MIK ifjúsági szervezet tagjai. /Sike Lajos: Közgyűlés Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
2003. április 9.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Napok alkalmából szervezett író-olvasó találkozó vendégeke volt Kocsis István, a vidékről származó drámaíró. Nagy Gyula magyartanár elmondta, hogy az iskola egykori tollforgatói közül sokan váltak neves írókká és költőkké. Ezek többsége Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Magyarországra vagy nyugat-európai országokba költözött. Kocsis Istvánnak meghatározó élménye volt az erdélyi színjátszással való találkozás. Két és fél évtizeden át drámaírónak hittem magam, vallotta Kocsis István, de másfél évtizede - bár a regény- és drámaíráshoz is igyekszik hű maradni- inkább a történelemtudománnyal foglalkozik, ezen belül elsősorban közjog-történettel. Eleinte csupán a történelemhamisítás leleplezésével foglalkozott /Történészek a kereszten c. könyve/, később pedig a történelmi közjogfejlődés sajátosságaival, ide tartozik a Szentkorona-tan. Erről szól Magyarország Szent Koronája (Püski, Budapest, 2000) című munkája. /Elek György: Vendégünk volt Kocsis István író. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./
2003. április 11.
Ápr. 5-én, Pécsett tartották meg a Gordiusz matematika tesztverseny döntőjét, amelyre a Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Főgimnázium két tanulója kapott meghívást. Magyarország, valamint Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék magyar tannyelvű középiskoláiból 188 tanuló vett részt ezen a versenyen, Szathmári Balázs Pécs Megyei Jogú Város különdíjában részesült - a határon túli versenyzők közül ő érte el a legjobb eredményt évfolyamában. /Kovács Béla tanár, Kölcsey Ferenc Főgimnázium: Szathmári Balázs különdíjat kapott a Gordiusz matematika-verseny döntőjén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 11./
2003. április 12.
Ápr. 11-én kezdődött meg a Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat, melynek ünnepélyes megnyitóját a szatmárnémeti Láncos-templomban tartották. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által évről évre megrendezésre kerülő rangos ünnepségnek első alkalommal ad helyet Szatmárnémeti. A Nyelvőrzés díját idén dr. Bura László kapta meg, akinek anyanyelvművelő munkásságát dr. Zsemlyei János egyetemi tanár méltatta, a kitüntetést pedig dr. Péntek János egyetemi tanár adta át. A rendezvény ápr. 12-én anyanyelvi konferenciával folytatódik, a díjkiosztással egybekötött záróünnepségre ápr. 13-án, vasárnap kerül sor. /(anikó): A Magyar Nyelv Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 12./
2003. április 12.
Borbély Zsolt Attila örömmel nyugtázta, hogy Fey László reagált a cikkére, ezzel alkalmat adott bizonyos kérdések ismételt megvilágítására. Ténykérdés, az RMDSZ alapdokumentumaiban s a gyakorlati politizálás szintjén egyaránt jól érzékelhető a pártosodás tendenciája. Ebben a folyamatban Szatmárnémeti mérföldkő volt. (Ezt egyébként olyan balliberális publicisták is megállapították, mint Bányai Péter és Bíró Béla, bírálva a VII. kongresszus antidemokratikus határozatait.) Komolytalan Fey László azon állítása, amely összemossa az RMDSZ vezetősége által folytatott belső tisztogatást egyes megyék - például Kolozs - ellenzéki dominanciájával. Az a kitétel pedig, miszerint Kolozs megyében nincs esélye annak, aki nem a belső ellenzék híve, egyenesen megmosolyogtató. Hiszen Kolozs megye szenátoráról, Eckstein-Kovács Péterről aligha állítható, hogy nem támogatja a Markó féle kurzust. Arról mindketten elfeledkeznek, hogy az RMDSZ "erejét" a román kormánypárttól kölcsönzi arra az időre, amíg a magyar kisebbségi szervezet "demokratikus hitelesítő bélyegére" diplomáciai okokból szükség van az integrációs folyamatban. A Nagy Benedek ügyet az RMDSZ Operatív Tanácsa utalta az Etikai Bizottság elé, és nem Tőkés László (lásd az OT 1995. január 5-én hozott határozatának 5. pontját, RMDSZ Közlöny, 1995. 13. szám). Érdemes végigolvasni azon (ex)képviselők névsorát, akik aláírták a Nagy Benedek irományától elhatárolódó nyilatkozatot: András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Fekete Zsolt, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Németh János, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila, Vida Gyula, Zsigmond László. A mai önfeladó, a román hatalomnak alájátszó kurzus legfőbb támogatói, a neptuni képviselő-kettős, Tokay György és Borbély László (Frunda György a szenátusi frakciónak volt tagja), továbbá Székely Ervin, Antal István, Márton Árpád nincs közöttük. Minő véletlen. /Borbély Zsolt Attila: Véletlenek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2003. április 14.
Ápr. 11-13-a között az ország tizenkét megyéjéből közel száz versenyző vett részt A Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat keretében szervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő és mesemondó verseny országos döntőjén Szatmárnémetiben. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által évről évre változó helyszínen megrendezett ünnepségnek először adott otthont Szatmárnémeti. A vetélkedőn a kisdiákok Brassó, Dés, Felsőmarosújvár, Gyergyóditró, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nyárádszereda, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Zabola magyar tagozatos iskoláit képviselték. A vetélkedő végén a gyermekeket Szilágyi Regina interaktív bábozással szórakoztatta, az V-VIII. osztályos diákoknak pedig Kiss Zsuzsa mutatta be a város nevezetességeit. Ezzel párhuzamosan zajlott a szakmai konferencia, melyen többek között dr. Nyirkos István debreceni egyetemi tanár, dr. Bura László főiskolai tanár, dr. Péntek János egyetemi tanár és dr. Zsemlyei János egyetemi tanár tartott előadást. Délután volt a mesemondó verseny, melyen külön kategóriában indultak az I-IV. osztályosok, és külön az V-VIII. osztályos diákok. A háromnapos rendezvény záróünnepségét az Északi Színházban tartották. /Elek Anikó: A Magyar Nyelv Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./
2003. április 15.
Ápr. 14-én a budapesti Pont Kiadó és a Fordulópont című folyóirat szerkesztői mutatkoztak be a Szatmárnémeti Tanítóképző Főiskolán. A Gyermekközpontú Oktatásért Munkacsoport és a Tanítóképző Főiskola Tudományos Diákköre az élményközpontú irodalom tanításának témakörében szervezett találkozóján jelen volt Láng Gusztáv, a megyéből elszármazott /Magyarországra települt/ irodalomtörténész is. A bemutatott könyvek egy részét a kiadó a főiskola könyvtárának ajánlotta fel, az eladásra szánt könyvekből és folyóiratokból begyűlt összeget pedig a főiskola mellett működő alapítvány kezelésére bízta. /(anikó): Magyarországi meghívottak jelenlétében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 15./
2003. április 16.
A szenátus ápr. 14-i ülésén Kereskényi Sándor szenátor politikai nyilatkozatában a Szatmár megyei művelődési intézmények nehéz helyzetéről beszélt. A Szatmár Megyei Múzeum idei büdzséje éppen csak fedezni fogja a régészeti kutatások költségeit, közben pedig Erdőd középkori vára, Aranyosmeggyes reneszánsz kastélya, a bujánházi barokk kastély leomlófélben van. Akárcsak a megyeközpont jó néhány műemlék épülete. A kéttagozatos Északi Színház elképesztően szerény költségvetésből gazdálkodhatja ki előadásait. A legsiralmasabb helyzetbe azonban a Szatmár Megyei Könyvtár került. /Kereskényi Sándor szenátor a Szatmár megyei művelődési intézményekért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 16./
