Szatmárnémetiben ismeretlenek megrongálták a katolikus temetőt, több márványkeresztet letörtek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
1997. október 3.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ szept. 27-én Szatmárnémetiben tartott elnökségi ülésén állást foglaltak a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet alkalmazása során jelentkező visszásságokkal kapcsolatban, a megyei elnökök részletes jelentéseinek elemzésével. Kiadott közleményükben megállapították, hogy a rendelkezések alkalmazását országszerte, talán a két székely megyét kivéve, esetlegesség, egyenetlenség jellemzi. Ennek külső és belső okai vannak. A külső okok közül kiemelhető az ellenzék és a koalíciós partnerek részéről is érvényesülő nacionalista retorika, belső okként nevesíthetők a magyar tisztségviselők ingadozó, beletörődést sugalló reakciói. Mindezek miatt határozottan ki kell állni a módosító intézkedések mellett, az RMPSZ elutasít minden további kompromisszumot. - A Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medence magyar pedagógusainak szakmai továbbképzését felvállaló tanfolyamait színvonalasnak értékelték. - Szükség van a hazai magyar oktatáskutatás megindítása és a szakmai megújulásnak fórumot adó sajtóorgánumra. A Közoktatás folyóirat megújult szerkesztőgárdával betölthetné ezt a feladatot. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
1997. október 3.
Dr. Bogdánffy Szilárd vértanú püspökre emlékeznek okt. 4-én az ünnepi szentmisén, egyben boldoggá avatásáért imádkoznak, jelentette be Tempfli József püspök. Dr. Bogdánffy Szilárd 1911. febr. 21-én született Feketetón /ma: Jugoszlávia/. 1934-ben szentelték pappá, Nagyváradon majd Szatmárnémetiben volt az ifjúság lelkiatyja. 1949. febr. 14-én Bukarestben titokban püspökké szentelte a pápai nuncius. 1949. ápr. 5-én Nagyváradon letartóztatta a titkosrendőrség. Megjárta a román börtönöket, 1953. okt. 1-jén meghalt Nagyenyeden, a börtönben, a rabtemetőben temették el. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 3./
1997. október 8.
Cziprisz Imre tanár, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ aligazgatója, a Kölcsey Ferenc Alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette a nehéz szociális helyzetben levő diákok megsegítésére, iskolai rendezvények támogatására létrejött alapítvány elmúlt tanévi tevékenységét. Több diákot segélyeztek, a kiváló tanulók pénzjutalmat kaptak. Harminc diákot nyaraltattak Székelyföldön, a szelterszi Szent Gellért táborban, tíz diák pedig Magyarországon nyaralhatott. Támogatják a vetélkedők résztvevőit és a diáklapot is. Az öregdiákok adományaikkal segítik az alapítványt, hasonlóan több vállalkozóhoz. vetélkedők résztvevőit. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 8./
1997. október 10.
1948-ig működött Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Temesváron az irgalmasok férfi szerzetesrendje. Romániában már csak egyetlen élő tagja van a rendnek, Horváth Ágoston 81 éves szerzetes. Szatmárnémetiben a rendnek kórháza és gyógyszertára is volt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./
1997. október 22.
Thoroczkay Sándor /Szatmárnémeti/ történelemtanár, a Szent István Kör elnöke javasolta, hogy képzett történelemtanárok segítsék kevésbé képzett társaikat a történelem magyar nyelvű oktatásában. Már két hónap eltelt a sürgősségi kormányrendelet óta, de még mindig a csak a tervezgetésnél tartanak, a román nyelvű tankönyvek fordításai még mindig nem készültek el. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 22./
1997. október 26.
Okt. 25-26-án tartották Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ, a Szent- Györgyi Albert Társaság, az EMKE, a Romániai Magyar Dalosszövetség, valamint a szatmárnémeti MADISZ szervezésében a VII. "Hajnal akar lenni" népdaléneklési verseny döntőjét, melyen a Kárpát medence magyarságának 36 /17 és 73 év közötti/ versenyzője lépett a közönség elé. A zsűriben, melynek elnöke Budai Ilona népdalénekes volt, részt vett Laskay Sándor, RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának előadója is. Az I. díjat Tényi Edit – Nagybecskerek /Vajdaság/, a II. díjat Bicsak Tibor – Gyergyószentmiklós /Erdély/, a III. díjat pedig Zolnai Ildikó – Nyárádszereda /Erdély/ nyerte el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 27., 1141. sz./
1997. október 26.
1998-99-ben hármas évfordulóra emlékezik a Kárpát-medence magyarsága: a szabadságharc 150., Petőfi Sándor születésének 175., illetve halálának 150. évfordulójára. Ennek méltó megünneplése érdekében az RMDSZ Oktatási Művelődési és Egyházügyi Főosztályának, valamint az Erdélyi Múzem Egyesületnek /EME/ és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek /EMKE/ közreműködésével okt. 24-én Kolozsváron erdélyi Emlékbizottság alakult, melynek tagjai: Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke, Dávid Gyula az EMKE elnöke, Kötő József az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György /Temesvár/, Muzsnay Árpád /Szatmárnémeti/, Sylveszter Lajos /Sepsiszentgyörgy/ az EMKE régiós alelnökei, Egyed Ákos akadémikus, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának elnöke, Balogh Ferenc művelődési főelőadó, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán művelődési főosztályvezető, valamint Laskay Sándor közművelődési előadó. Az Emlékbizottság Benkő Samu és Dávid Gyula személyében két társelnököt választott, a titkári teendők elvégzésével Dáné Tibor Kálmánt bízta meg. A bizottság eldöntötte, hogy körlevélben fordul az összes hazai magyar közművelődési egyesülethez, azzal kéréssel, hogy saját rendezvényeikkel egészítsék ki az ünnepi rendezvénysorozatot. A bizottság javasolta a Román Akadémia illetve a Magyar Tudományos Akadémia közös bizottságának felállítását az 1848-as forradalom eseményeivel kapcsolatban, mely a történelmi igazság jegyében tisztázná azokat az eseményeket, melyeknek a nacionalisták általi félremagyarázása mérgezi a két nép viszonyát és akadályozza a megbékélést. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 27., 1141. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./
1997. október 31.
Megnyílt a Reménység Központ Szatmárnémetiben, a helyi Caritas 31. szociális intézménye. Shupek Tibor atya, a Caritas igazgatója mutatta be az intézményt, amely az idős embereknek nyújt segítséget, kezdve az egészségügyi tanácsadástól a házi betegápolásig. A jól felszerelt klubban az idős emberek olvashatnak, sakkozhatnak, tévét nézhetnek. Az építkezés költségeihez hozzájárult a PHARE Sezam-programja is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
1997. november 2.
A Don kanyarnál 1943 telén elesett 150 ezer magyar katonára emlékeztek Szatmárnémetiben nov. 2-án a Németi református templomban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
1997. november 21.
Nov. 21-én tartották meg Szatmárnémetiben az Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem címmel tartották meg az idei Kárpát-medencei vetélkedőt. Az Ady Endre születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett versenyen középiskolásokból álló csapatok versenyeztek. A 18 résztvevő csapat a szomszédos országok magyarlakta területeiről érkezett. Varga Domokos budapesti író, a zsűri elnöke magas színvonalúnak értékelte a versenyt. Első helyen a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ csapata végzett. A rendezvényen jelen volt Tabajdi Csaba államtitkár, Bitay Károly kolozsvári főkonzul és Riedl Rudolf prefektus is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság, nov. 24./
1997. november 22.
Nov. 22-én sokan elzarándokoltak Adyfalvára, azaz Érdmindszentre, a költő szülőfalujába, hogy tisztelegjelek emléke előtt, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medence minden részéből érkeztek, Pozsonytól Nagybecskerekig, Kassától Aradig, Pápától Kézdivásárhelyig. Az ünnepség szervezői között volt a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/. A korábbi emlékezésektől eltérően most istentisztelet vezette be az ünnepséget. A vendégek alig negyede fért be a kis református templomban ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Buhoi, a falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Riedl Rudolf prefektus, Tabajdi Csaba államtitkár, George Vulturescu költő is hitet tett Ady Endre életműve mellett, majd Tőkés László, és Riedl Rudolf prefektus, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök és Varga Domokos budapesti író. A koszorúzók között volt, többek között,.Bitay Károly kolozsvári főkonzul is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ Nov. 22-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájánál koszorúztak. Visnyai Csaba, a helybeli RMDSZ-elnök, Oprea Dorei, Nagykároly polgármestere és Végh Balázs Béla tanár, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője mondott beszédet. A koszorúzók között voltak a két helyi társaság /Kaffka Margit Művelődési Társaság és Pietas Keresztény Kulturális Egyesület/ képviselő is. /Szatmári Friss Újság, nov. 24./
1997. december 2.
Egy szatmárnémeti lakos, Chila Zsolt Mihály az Erdélyi Napló szerkesztőségéhez írt levelében segítséget kért ügyében. Kétnyelvű utcafelirat került házuk falára és egyes románok felszólították őt arra, hogy vegye le a feliratot, azonban ő ezt nem tette meg. Erre megfenyegették őt, mondván: Romániában nem mindenkit azért ítéltek el, amit elkövetett. Két ember olcsó áron csempét adott el nekik. Másnap megjelent a rendőrség és letartóztatta Chila Zsoltot lopásban való bűnrészességért. Később szabadlábra helyezték, de az eljárás folyamatban van. Azoknak a szomszédoknak, akik a névtáblánál pártját fogták, kikapcsolták a villanyvilágítást, a másikat bezárták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
1998. szeptember 8.
Virgil Magureanu, a titkosszolgálat volt vezetője, jelenleg a Román Nemzeti Párt elnöke szept. 8-án Szatmárnémetiben tartott sajtóértekezletén kirohant a magyar egyetem létesítése ellen, mondván "köztudott, hogy a világon egyetlen országban sem működik idegen nyelvű állami egyetem. Az RMDSZ harca megalapozatlan és halálraítélt." /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./
1998. szeptember 11.
Andrei Marga tanügyminiszter "eredeti" javaslattal érkezett a parasztpárti képviselőkkel való találkozóra: a miniszter német, magyar, angol és francia tannyelvű multikulturális egyetem létesítését javasolta, a román-magyar határ két oldalán. Ezek Aradon és Szatmáron működnének, illetve Magyarországon a román határ közelében lévő helységekben. A Duna menti egyetem létrehozásához a két ország parlamentjének jóváhagyására lenne szükség. Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke is meglehetősen érthetetlenül fogadta a hírt, véleménye szerint egy Duna menti egyetem létrehozása enyhén túlzás, mivel szerinte Magyarországon kis számú román nemzetiségű diák él. Diaconescu hangsúlyozta, hogy továbbra is a legjobb megoldásnak pártja javaslatát tartja: multikulturális egyetemet. Remus Opris, a KDNPP alelnöke ellenben egyetért Andrei Marga javaslatával. Annak a véleményének adott hangot, hogy Marga a regionális fejlődés, elsősorban a román-magyar viszonyok megszilárdítása érdekében kezdeményezte javaslatát. Vasile Lupu, a KDNPP másik alelnöke komolynak és mindkét fél számára elfogadhatónak tartotta a Duna menti egyetem létrehozását. Virgil Petrescu parasztpárti képviselő, volt tanügyminiszter szintén jónak ítélte Andrei Marga javaslatát, amely szerinte nem jelent újdonságot. Néhány évvel korábban ez már vita tárgyát képezte, de az RTDP, az akkori kormányzó párt állandó bizottságában nem került napirendre. Petrescu a Duna menti egyetem létrehozását a legjobb megoldásnak tartja, amely egyben kielégíthetné az RMDSZ-vezetők elvárásait is. Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette: a tanügyi törvény megszavazásáig az egyetem ügyében egyetlen kompromisszumos megoldás sem jöhet szóba. - Asztalos Ferenc képviselő elmondta: a tanügyminiszter javaslata, akárcsak a magyar-német multikulturális egyetem létrehozásának kezdeményezése, tulajdonképpen időhúzási taktika, amellyel a koalíciós partnerek abba a helyzetbe akarják kényszeríteni az RMDSZ-t, hogy tekintsen el az SZKT által megjelölt szeptember 30-i határidőtől. - Az RTDP elutasítja Andrei Marga javaslatát, az RNEP és a Nagy Románia Párt politikusai szerint azonban elemezni kell az ötletet. /Marga: "Duna menti egyetem"! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
1998. szeptember 11.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által kezdeményezett Nyelvek és kultúrák a Kárpát-medencében című konferenciát immár tizedszer rendezték meg - Újvidék, Budapest, Szeged, Nyitra, Kolozsvár és Ungvár, illetve sok más helyszín után ezúttal Bécsben, az ottani Bornemisza Péter Társaság székházában. Romániából Péntek János nyelvészprofesszor és Pozsony Ferenc, valamint Tánczos Vilmos néprajzkutatók mellett a szatmárnémeti Bura László is részt vett, ő számolt be az eseményről a Szatmári Friss Újságnak. A nívós előadásokat hamarosan könyv formájában is megjelentetik, Gereben Ferenc és Kontra Miklós budapesti nyelvészprofesszorok szerkesztésében. Az előadások leggyakoribb tematikája szociolingvisztikai jellegű volt - ilyen megvilágításban került terítékre a Kárpátok Eurorégióban tapasztalható nyelvi egymásrahatás problémája, a cigányok nyelvhasználata és a csángók nyelvi vergődése. Ez utóbbi témájú dolgozat szerzői - a szegedi József Attila Tudományegyetem ifjú kutatói - példamutatóan tudományos, budapesti nyelvészek által bemutatott, a méhkeréki románság soraiban végzett kutatómunkára alapozott, rendkívül tanulságos előadás volt. /Nemzetközi konferencia a kisebbségi nyelvhasználatról. Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., a Szatmári Friss Újság nyomán/
1998. szeptember 14.
Szatmárnémetiben a Református Líceum tanévnyitója immár hagyományosan a Láncos templomban volt, Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepség után a püspök nyilatkozott a Romániai Magyar Szónak Alsócsernátonnal kapcsolatban: "Az összejövetel elérte célját. Nagyon csalódtak azok, akik az RMDSZ egységének szétrobbantását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám, a keresztényi értékekhez." Arra a kérdésre, hogy egyetért-e Markó Béla RMDSZ-elnökkel, hogy a magyar egyetemmel kapcsolatos konfliktusban nem is az egyetemről van szó, hanem arról, hogy a magyarság képviselőit kiszorítsák a kormányból, Tőkés László így válaszolt: Szó szerint! Markó Bélának tökéletesen igaza van." /Tőkés László a szatmári tanévnyitón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1998. szeptember 28.
Reizer Pál szatmári püspök szentelte meg Szatmárnémetiben a Szentlélek templom oltárképét, amelyet a városból elszármazott Paulovics László festőművész alkotott. Paulovics kijelentette: "Ezzel az oltárképpel is jelezni kívánom, hogy nem szakadtam el városomtól, bár tizennégy éve távol élek tőle". /Paulovics szatmári oltárképe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
2002. január 4.
Január végén megjelennek a kétnyelvű helységnévtáblák Szatmárnémeti nyolc bejáratánál — nyilatkozta Ilyés Gyula alpolgármester. Kétnyelvű helységnévtáblák lesznek, mert a német ajkú lakosság aránya a városban nem éri el a húszszázalékos küszöböt. Az intézményeket illetően csak a polgármesteri hivatal, a városi tanács, valamint a közművek és a városi helyi adóügyi hivatal épületének homlokzatára kerülnek kétnyelvű feliratok, lévén, hogy a törvény nem vonatkozik az egyes minisztériumok alárendeltségében lévő és Szatmárnémetiben működő állami intézmények - iskolák, rendőrfelügyelőség, városi bíróság és megyei törvényszék stb. - tábláira. /(bódi): Szatmárnémeti. Kétnyelvű helységnévtáblák. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 4./
2002. január 8.
A Bíró Lajos Ökológiai Társaság 2001-ben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Komsa József, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökhelyettese kifejtette, hogy egyesületük három jelentősebb kisrégióban működik: a Tasnád, Nagykároly és Szatmárnémeti központú kisrégiókban. Az egyesületi összetartást egyrészt Bíró Lajos (Tasnád, 1856. aug. 29.- Budapest, 1931. szept. 2.) zoológus, utazó és néprajzi gyűjtő ország-világot befogadó szellemisége éltette. A tasnádi közgyűlések és találkozások az összetartozás ünnepségeivé váltak. Szatmárnémetiben erősebb a szakmai háttér. A Túrterebes alatt lévő holtágak Patkólaposnak nevezett részén tavaly kb. 1500 tölgyfát ültettek, a tájrehabilitációs program keretében, egy angol cég támogatásával. Tervezik az iskolai tudományos diákkörök beindítását és a diákok kutatási, innovációs tevékenységének ösztönzését. A másik programjavaslatuk az alapönellátó kistájszerveződés. Ehhez januárban egy kiadványt szerkesztenének. /K. A.: Tízéves múlt a BLÖT – hogyan tovább? Beszélgetés Komsa Józseffel, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökhelyettesével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./
2002. január 20.
Az RMDSZ parlamenti csoportja több (a parlamentben lecserélt) kocsit adományozott egy egész sor erdélyi magyar középiskolának. Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium és a Református Líceum kapott ezekből a személygépkocsikból a három Szatmár megyei parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc, Varga Attila és Erdei D. István jóvoltából. /Újabb autó-ajándék az RMDSZ képviselőitől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2002. január 23.
A Katolikus Férfiszövetség Szatmárnémetiben tartott egy találkozót, és ekkor felvetődött, hogy az ifjúságnak is szüksége lenne egy szövetségre, ami a fiatalokat tömöríti, felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül. Így alakult meg két hónapja a Gábriel Ifjúsági Szövetség, harminc aktív tagot számlál és legalább ennyi szimpatizánsa van. Kovács Ferenc, a szövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy a szövetség célja a hátrányos helyzetű és segítséget igénylő fiatalok felkarolása. Tavaly a Mikulás–napi akcióval indítottak, akkor kb. 200 gyermekhez ingyen ment házhoz a Mikulás, persze csak rendelésre, és az utcagyerekeket is megajándékozták. Szatmárnémetin kívül voltak Nagykárolyban, Mezőfényen, Tasnádon és Erdődön. Anyagi fedezetünk nincs egyelőre még arra sem, hogy bejegyeztessék a szövetséget, mégis fontosnak tartják a heti rendszeres találkozót. Az elmúlt hét végén kétnapos jótékonysági akciót szerveztek, összesen 20 kg teasüteményt és 200 liter forró teát osztottunk szét, természetesen ingyen. Ennek anyagi részét a Hans Lindner Alapítvány fedezte. /anikó: Ifjúsági szövetség a fiatalok felkarolásáért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./
2002. január 24.
Sokan ismerik Szatmárnémetiben Fábián Elemért. Korábban hosszú időn át ő volt a színház közönségszervezője, mindkét tagozaté egyszerre. A román tagozat megalakulása után, a 70-es évek elején, amikor még alig volt közönsége a városban, elküldték Moldvába turnézni, aztán Bákó környékén több faluban felugrált a közönség a színpadra, leállította a román előadást és azt követelte a színészektől, hogy "a többit mondják magyarul". Ezután a színészek magyar nótákat énekeltek. Fergeteges sikerrel. A csángók az előadás előkészítése során vették észre, hogy az együttesben többen magyarul beszélnek, s a zongorista (Vakarcs Miki) magyar dalokat játszik. Zsák pénzzel tértek haza. Azt csak a rendszerváltás után merték elmondani, hogy a román tagozat csángóföldi magyar előadásaival szerezték. Nagy baj lett volna belőle, hogy ilyen "árulásra" vetemedtek. Fábián Elemér előzőleg négy évet ült mint politikai elítélt. Az 56-os magyar forradalom hatására írt, Nyugaton kél fel a nap című verséért kellett lakolnia. Nagyenyed, Szamosújvár, Jilava sötét falai után a brailai Nagyszigeten lévő lágerbe vitték. A szigeten többek között Corneliu Coposuval és Páskándi Gézával volt együtt. Az elmúlt napokban Fábián Elemér magas kitüntetést kapott Budapesten, a kardokkal ékesített Hazáért Szabadságkeresztet. A Parlamentben nyújtotta át neki Fónagy Jenő a POFOSZ elnöke. Rajta kívül még tizenhárom személynek adományoztak hasonló kitüntetést, de a határon túlról csak Fábián Elemérnek, illetve a már hosszabb ideje áttelepült kolozsvári szobrászművésznek, Szervátiusz Tibornak. – Egyébként Fábián Elemér a vezetője a POFOSZ (Politikai Foglyok Országos Szövetsége) Szatmár, Szilágy és Máramaros megyét átfogó itteni szervezetének. Mindössze 130 tagja van, holott jóval többen lehetnének, hiszen ezrek élnek még azok közül, akiket a kommunizmus éveiben üldöztek és meghurcoltak. Például a volt kulákok, akik közül sokan semmiféle elégtételt nem kaptak. Annyira megfélemlítették az embereket, hogy ma sem mernek beszélni. /Sike Lajos: Táncol a volt politikai üldözött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2002. január 25.
Szatmárnémetiben jan. 27–én istentisztelet keretében a Németi Református templomban megemlékeznek a Don–kanyarnál harcolt és elesett hősökről. Az ötvenkilenc évvel ezelőtti eseményről Kónya László főtanfelügyelő–helyettes tart előadást. Erdődön jan. 26-27–én emlékeznek meg a szatmári svábok deportálásáról. Az Egy nép szenvedése. A szatmári svábok deportálása 1945–ben című kultúrműsorral egybekötött megemlékezés után megkoszorúzzák az Oroszországba elhurcoltaknak állított emlékművet. /(anikó): Megemlékezések. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./
2002. január 27.
Tavaly dec. 17-én, Sepsiszentgyörgyön elhunyt Zsoldos Árpád színművész. Mindössze három évig játszott Szatmáron, de ennek ellenére sokaknak maradandó élményt sikerült nyújtania. Akkoriban (a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején) találkozhatott a közönség egy nyíltszívű fiatalemberrel, Zsoldos Árpáddal. Meghalt egy vérbeli színész, aki három évig Szatmárnémetiben egy sivár tömbház tizedik emeletén lakott, akinek még bútorra sem tellett, és asztalt, ágyat a színházi kelléktárból kölcsönzött, aki kölcsönruhában reprezentált, akinek olykor ételre se telt, de zsíros kenyeret osztott a szegény gyerekeknek. /Zsoldos Árpádtól búcsúzunk (1933-2001). = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 26./
2002. február 1.
Ismét beindult Szatmárnémetiben az Ezüstkalászos Gazda tanfolyam. Ezúttal 44 mezőgazdász ült iskolapadba, hogy kibővítse ismereteit. A záróvizsga márc. 22-én lesz. /Ismét Ezüstkalászos Gazda-tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2002. február 1.
Jan. 31-én Szatmárnémetiben sajtótájékoztatón ismertették a szatmári Caritas vezetői a szervezet 2001–es évi tevékenységének eredményeit. Legrégibb tevékenységük a gyermekvédelem. Összesen 1870 gyermeknek és fiatalnak nyújtottak folyamatos segítséget. Utcagyerekközpontjaikban összesen 130 gyermekkel foglalkoztak, az erdődi, túrterebesi, sárközújlaki, szakaszi, mikolai, petei, apai, szinfalui, felsőboldádi és krasznasándorfalvi szociális óvodákban összesen 315 hátrányos helyzetű családokból érkező gyermek kapott naponta az oktatáson kívül uzsonnát, ruhát és tanszereket. A szatmárnémeti szociális óvodában 32 gyermek egész napos ellátásáról gondoskodtak. A fogyatékos gyermekek speciális óvodáit 54–en látogatták, a szokondi Szent Ignác központban összesen 1050 gyermek táborozott vagy vett részt különböző képzéseken az elmúlt év folyamán. Az alsóhomoródi Perla Integrációs Központ összesen 132 fogyatékos fiatalt fogadott. A szervezet gyógyszertáraiban összesen 97503 doboz gyógyszert osztottak ki kedvezményesen vagy ingyen. Az idősek számára Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon és Nagykárolyban működtek házi betegápoló központok. Szociális konyháikon összesen 130 idős embernek biztosítottak meleg ebédet. A szatmárnémeti Idősklubot 400, a nagykárolyit 80, a túrterebesit 59 személy látogatta rendszeresen. A szociális irodákon keresztül összesen 48295 személynek nyújtottak segítséget. Ezek közül a legtöbben (a hozzájuk fordulók 46 százaléka) a görögkeleti (ortodox) felekezethez tartoztak, 34 százalékuk római katolikus, 12 százalékuk református, 7 százalék pedig görög katolikus volt. A legfiatalabb tevékenységi ágazatként számon tartott családvédelem keretein belül működő Refúgiumban 21 bántalmazott asszony és 24 gyermek talált menedékre. Jelenleg a Caritas az ország legtekintélyesebb, legnagyobb nemkormányzati szervezete. /Báthory Éva: Eredményekben gazdag évet zárt a Caritas Szervezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 1./
2002. február 7.
Balló Áron a Szabadság főszerkesztője emlékeztetett: a múlt év végén arról cikkezett e hasábokon, hogy ajánlatos lenne a sajátos kolozsvári követeléseket az RMDSZ-nek a kormánypárttal kötendő megállapodásba bevonnia. RMDSZ-es városi elöljárók beletörődve nyilatkozták a Szabadságnak, hogy a kétnyelvű feliratokra vonatkozó törvényt Kolozsváron úgysem hajtják végre, mert "nem akarja a polgármester". Vasile Soporan prefektus több hónapja megígérte, hogy a közigazgatási törvény életbe léptetéséről polgármesterünket "meggyőzi". Szomorú a helyzet egy olyan országban, városban, ahol valakit a törvények tiszteletéről meg kell győzni. - Az Erdélyben kiadott hét magyar nyelvű napilap közül hat piacvezető. Azaz a megjelenésének a helyén a megye legnagyobb példányszámú napilapja. Ez a helyzet nemcsak Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, de Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és — Kolozsváron is. A helyi tanácsok, megyei tanács, prefektúra, hivatalok, igazgatóságok, ügynökségek, nemkevésbé a közvetlenül Bukarestből irányított közintézmények helyi fiókjai csak elvétve irányítják a helyi magyar napilapok felé hirdetéseiket. Markó Béla RMDSZ-elnök értesült az erdélyi magyar sajtó ezen megalapozott kívánalmáról, és ígéretet tett a megoldás keresésére a helyi egyezmények szintjén. /Balló Áron: Jó helyi megállapodást! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7/
2002. február 8.
Szatmárnémetiben sokakat megrázott egy élete teljében lévő ügyvédnő, Takács Klára Judit halála, aki az egyik legismertebb és egyúttal az egyik legtartásosabb ügyvéd volt a városban. Az RMDSZ-székházban, évekig tartott ingyenes jogi tanácsadást. Elsősorban ingatlan- ügyekkel foglalkozott, köztük a legkeményebbeket, például a történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatását is felvállalta. Megdöbbenést keltettek halál furcsa körülményei. Takács Juditot ugyanis az elmúlt napokban garázsa előtt, az autója bal első ajtaja és a kocsitest közé szorulva, holtan találták. A kocsiajtót a garázs ajtaja nyomta. A rendőrségi közleménye szerint külső erőszakra utaló nyomok nem voltak, a halált fulladás okozta. Ez úgy következhetett be, állítják, hogy az ügyvédnő a kocsiban felejtette a kulcsot, majd visszament érte, hogy kivegye, de ekkor már nem ült be, csak kivülről, az ajtót megnyitva próbálta azt kivenni .Ám egy rossz mozdulat miatt a Skoda Fabia begyúlt és mivel sebességben volt (így szokták hagyni a leállított kocsit), gazdáját vonszolva nekivágódott a garázsajtónak, mely beszakadt, s a már említett módon odapréselte azt. – Közben kérdések egész sora tisztázatlan. Az első: hol volt és mit csinált Takács Judit reggel 8 és este 20 óra között? Ugyanis 22 óra körül találtak rá az előbb említett helyzetben. Az orvosi szakértő véleménye szerint az esti órákban állt be a fulladásos halál. Az ügyvédnőnek már a reggeli óráktól fontos tárgyalásai lettek volna a törvényszéken, de hiába vártak rá. Többször is keresték telefonon a lakásán (ahol egyedül élt), de senki nem válaszolt Hiánya azért is feltűnt, mert mindig nagyon pontos volt. Másik kérdés: mit keresett kocsija a garázsajtóban, amikor már hosszabb ideje az udvaron tartotta azt még éjszaka is? Ismerősei, barátai mondják, hogy régóta vezetett kocsit, s mint mindenben, pontos és megfontolt volt. Annak a hebehurgyaságnak, amit halála feltételez, nyoma sem volt nála – állítják. Takács Judit az utóbbi időben néhány úgynevezett rázósabb ügyet is felvállalt. Olyan nagyértékű ingatlanok visszaszerzését, amelyeket az államosítás, illetve elkobzások nyomán egykori pártfunkcionáriusok kaparintottak meg. /(Sike Lajos): Kérdőjelek egy ügyvédnő drámai halála nyomán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2002. február 12.
A kilenc romániai magyar színház és színtársulat összesített műsorával, színházi kritikákkal és írásokkal jelent meg a Transindex internetes közszolgálati portáloldal színházi melléklete, a Hamlet. A https://hamlet.transindex.ro internetes címen található melléklet a csíkszeredai Csíki Játékszín, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat, nagyváradi Szigligeti Ede Társulat, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a szatmárnémeti Harag György Társulat, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a temesvári Csíki Gergely Színház aktuális műsorait összesíti. Közölték a kolozsvári színház műsorpolitikájáról folyó vita sajtóbibliográfiáját is. A Hamlet-melléklet vezetője Bodó A. Ottó kritikus, a Függöny című internetes színházi szakfolyóirat szerkesztője. A Transindex több kulturális mellékletet működtet. Ilyen a távközlés világkarrierjével foglalkozó Kommunikációtörténet, a kortárs képző- és fotóművészetet bemutató Art. /Színházi mellékletet indít a Transindex. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 12./
