Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 183 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-183
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. október 23.

Megtartották A nyelv csak élve tündököl országos vers- és prózamondó vetélkedőt Besztercén, a Magyar Házban. Hét megyéből - Kolozs, Szeben, Arad, Temes, Szilágy, Kovászna, Maros és Beszterce-Naszód - érkezett I-IV. osztályos tanulók versenyeztek. A vetélkedőn Ferencz Szép Sára, a Andrei Muresanu Kollégium igazgatója igyekezett diákjaival biztosítani a rendet. A MADISZ fiataljai segítették a vendégeket. A Cserhalom Alapítvány jóvoltából Cegőtelkén a magyar kisiskolások népi táncot mutattak be a vendégeknek. /Bencze Anna: Sárkányok és királyok fegyvere a magyar nyelv. Országos vers- és prózamondó vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2002. november 1.

Az Udvarhelyi Híradó nov. 4-től napilappá válik. A rendszerváltás után hetilapként jelentkező Udvarhelyi Híradó alig másfél év alatt áttért a heti kétszeri megjelenésre, aztán a következő tíz esztendőben folyamatosan növekedett, bővült, az egykori négyoldalas újság 16 oldalassá, idéntől már hetente háromszor került ki a standokra. A kezdeti 3000-es példányszám 10.000-re nőtt, a felmérések szerint jelenleg a történelmi Udvarhelyszék legolvasottabb újságjának számít, de Maros, Kovászna, Brassó és Szeben megyei előfizetők is vannak. Nov. 4-e helyi sajtótörténeti pillanat, hiszen Székelyudvarhely történelmében először jelenik meg itt napilap. /Pintér D. István főszerkesztő: Napilappá válunk! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./

2002. november 16.

Mostanáig a Romániában élő magyar nemzetiségűek valamivel több mint egyötöde igényelt magyar igazolványt, eddig 315 060 igénylést nyújtottak be. Az idei népszámlálás ideiglenes adatai szerint a romániai magyarok 21,96 százaléka kért magyar igazolványt. Több mint 31 százalékos volt az érdeklődés Szilágy megyében és a székelyföldi csíki területeken. Beszterce-Naszódban 28 százalék kért magyar igazolványt. Temes, Szeben, Krassó-Szörény, Arad és Hunyad megyékben az igénylők száma az itteni magyarok 11-13 százalékát tette ki. Diákigazolványra 23 549, pedagógus igazolványra 3412, oktatói kártyára pedig 213 kérelmet adtak be. /A magyarok egyötöde kért igazolványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

1997. július 15.

Máj. 12-én a román kormány elfogadta az Európai Unióval közösen elkészített regionális fejlesztési koncepciót, melynek értelmében Romániában nyolc fejlesztési makrorégiót alakítanak ki. Hargita megye a központi régióban helyezkedik el, Kovászna, Brassó, Szeben, Maros és Fehér megyékkel együtt. Júl. 3-án Gyulafehérváron volt ennek a makrorégiónak az alakuló ülése. A makrorégióban létező hat megye együttműködéséről van szó, hogy egymást segítve egységes fejlesztési koncepciót alakítsanak ki. Kolumbán Gábor, Hargita megyei tanácselnök júl. 4-én, a kis- és középvállalkozások képviselőinek fórumán ismertette a makrorégió fejlesztési koncepcióját, mert mindazt a vállalkozásokkal együtt kell végrehajtani. Az Európai Unió normái szerint a fejlesztési koncepciónak hat alapelve van: a szubszidiaritás elve, a programozhatóság elve /a fejlesztési erőforrásokat időben kell tervezni, konkrét célokra kell pályázni/, a koncentráció elve /az erőforrásokat nem szabad szétdarabolni/, a partnerség elve /egy fejlesztési kérdésben több intézménynek kell együttműködni/, az addícionalitási elv /a járulékos költségeket minimalizálni kell/, a résztvevők közös kockázatvállalásának elve. Hargita megye fejlesztési prioritásai között az ásványvíz erőforrások kiaknázása, a faipar és az erdőgazdákodás szerepel. Ezenkívül a szolgáltató ipart szeretnék fejleszteni. Középtávú célkitűzés a tudásintenzív iparágak /hi-tech/ idetelepítése. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./

1997. szeptember 5.

1990-hez viszonyítva az 1996/97-es tanévben Romániában 13,3 %-kal /666 452 fővel/ csökkent az óvodások és a tanulók száma, a magyar nyelven tanulóké /és óvodásoké/ nagyobb mértékben csökkent, 16,8 %-kal, 39754 tanulóval, vagyis 235 912 fővel szemben az elmúlt tanévben 196 158-an tanultak magyarul. Elsősorban a szórványvidéken jelentkezik a veszély: Krassó-Szörény megye magyar nyelvű oktatása mára gyakorlatilag megszűnt, de a Hunyad, Szeben, Beszterce-Naszód megyei oktatást talán még meg lehetne menteni. Fehér, Máramaros, Arad, Brassó vagy Temes megye magyar oktatására is ráférne a segítség, így az óvodai képzés kiszélesítése. Temesváron, Aradon, Brassóban, Besztercén, Szebenben, Nagybányán és mindenütt, ahol egyetlen líceum vagy tagozat működik magyar nyelven, a tanulók fele azért nem tanul anyanyelvén, mert a választott profilban nincs magyar nyelvű osztály. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére megyeközi-körzeti líceumokat vagy szakiskolákat kellene szervezni kollégiumszerűen, bentlakással, állami vagy felekezeti támogatással. A magasabb iskolai formát tekintve mind kevesebb az anyanyelven tanulók aránya: az 1996/97-es tanévben 42 816 magyar óvodás volt, az ország összes óvodásaink 6,5 %-át alkották, elemi oktatás /I-IV. osztály/: 67 116 magyar tanuló /országos szinten 4,8 %/, gimnáziumi oktatás /V-VIII. o./: 52 771 magyar tanuló /országos szinten 4,7 %/, líceumi oktatás: 29 604 magyar tanuló /országos arányuk: 3,7 %/, szakoktatás: 3 851 magyar tanuló /országos arányuk: 1,1 %/. /Murvai László: Iskolahálózat és beiskolázás 1996-1997. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2003. január 11.

Az RMDSZ kereszténynemzeti platformjának, az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek a kiadásában jelent meg a napokban a dr. Csapó I. József egykori RMDSZ-szenátor által kidolgozott székelyföldi autonómia-tervezet. Katona Ádám, az EMK elnöke a vele készült beszélgetésben emlékeztetett: dr. Csapó I. József 1992 és 1995 között dolgozta ki autonómia- tervezetét. Az RMDSZ annak idején bizottságot hozott létre az autonómiaprogram folyamatos megvitatására. A bizottságban részt vett Tokay György, Balázs Sándor, Csapó József és Katona Ádám. Nem sikerült elérniük, hogy a teljes anyagot egy SZKT elfogadja, megszavazza. Mindig formai kifogásokat találtak. A háromszintű autonómia egyik statútuma sincs elfogadva, közben ilyen statútumot fogadott el elsőként a vajdasági, majd a kárpátaljai magyarság. A Csapó-féle anyag nemzetközi szintű szakemberek kezén ment át. Minimális változtatással szerzője olyan dokumentumot véglegesített, amely a nyugat-európai jogi normáknak is megfelel. Katona szerint a labanc RMDSZ-többség miatt nem lehetett megszavaztatni a tervezetet. Tíz éve tart a körülötte folyó vita, az időhúzás. A román politika különbözőképpen ítélte meg önrendelkezési törekvéseket. A személyi elvű autonómiát több román politikus mellett Petre Roman is elfogadhatónak tartotta. Az RMDSZ részéről ezekre a gesztusokra semmiféle válasz nem érkezett. A sajátos önkormányzati autonómiát a románság alig ismeri. Ennek az autonómiaformának ott volna különös jelentősége, ahol a magyarságnak szerepe van a helyi tanácsokban, tehát a magyar lakosság aránya több mint 10 százalék. A nemzetközi jog és a szociológia szerint a szórvány 7-10 százalék alatti arányszámot jelent. 8-11-től 50 százalékig vegyes lakosságú vidékről beszélünk, ahol különös jelentőséggel bír nemcsak a személyi elvű autonómia (ami egy demokratikus országban mindenkire érvényes), hanem a sajátos önkormányzati autonómia is. A Csapó-féle statútumban mindez szerepel. Ahol a kisebbségi lakosság számaránya ötven százalék fölött van, ott a területi autonómia a kívánatos, amely természetesen etnikai jellegű. A kolozsvári kongresszuson az addigi kisebbségként emlegetett romániai magyarság státusát megváltoztatták romániai magyar nemzeti közösségre. A nemzeti közösség fogalma a nemzetközi jogban mondva pozitív diszkriminációt jelent, jegyezte meg Katona. A román kormány a közelmúltban nyilvánosságra hozta az új térképet is. A nyolc régió közül a középsőbe Maros, Kovászna és Hargita mellett benne van Brassó, Szeben és Fehér megye is. A székelyföldi tömbmagyarság olyan új régióba kerülne, ahol egyértelműen kisebbségben lenne. Ha ezt a kormányelképzelést elfogadják, a Székelyföld valamennyi jogos igénye szertefoszlik. Az a döbbenetes, hogy a munkálatokban az RMDSZ szakértői is részt vettek, mutatott rá Katona Ádám. A partiumi területeken ugyanolyan nagy régiót szándékoznak létrehozni, ahol szintén kisebbségbe kerülne a magyarság. Katona leszögezte: Az autonómiatörekvéseknek a hivatalos RMDSZ-dokumentumokban írott, kidolgozott és elfogadott változata nincs. Csapó Józsefet a szenátorságból is az autonómia-tervezete miatt távolították el. Katona szerint az RMDSZ-vezetés lemond az autonómiáról. Katona hangsúlyozta: nem akarnak kiválni az RMDSZ-ből, mert ez az egyetlen hivatalos érdekképviselete a romániai magyarságnak. Az RMDSZ három platformja és néhány helyi szervezete, közöttük a legnagyobb, a kolozsvári, nyíltan autonómiapárti. A megyei szervezetek többsége azonban a csúcsvezetőség befolyása alatt áll. Egyetlen lehetőség marad: az RMDSZ belső megreformálása. /Makkay József: A romániai magyarság egyetlen esélye az önrendelkezés. Beszélgetés Katona Ádámmal, az EMK elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2003. február 8.

Szent István király 1009-ben alapította az Erdélyi Püspökséget, amelynek nevét román nyomásra 1932-ben Gyulafehérvári Püspökségre változtatták. A 9 megyét magába foglaló egyházmegye 1991-ben érsekségi rangot kapott, ami egyben azt is jelenti: nincs alárendelve Bukarestnek. Az egyházmegyei hitéletről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nyilatkozott. Az érsekség területén Maros, Hargita és Kovászna megye alkotja a klasszikus Székelyföldet, míg Beszterce-Naszód, Kolozs, Alsó-Fehér, Hunyad, Szeben és Brassó megyék képezik a szórványvidéket. Az 1992-es népszámlálás 491 ezer, a legutóbbi 441 ezer római katolikust talált az egyházmegyében. Természetesen Székelyföld alkotja a katolikus tömböt, ahol közel 350 ezer katolikus hívő él. Az egyházmegye székhelye, Gyulafehérvár is erősen szórványnak számít, a 70 ezer lakosból csupán 2300 magyar, s a fele katolikus. A gyulafehérvári székesegyház egyedüli a Szent István által alapított 10 egyházmegye székesegyházai közül, mert megmaradt a XI. század végi román stílusában, a tatárjárás utáni restaurálással, valamint a reneszánsz, illetve gótikus-reneszánsz bővítéssel. A magyar kormány felvállalta székesegyház restaurálásának a finanszírozását. A kommunista időkben az erdélyi katolikus templomokban tilos volt románul prédikálni, nehogy a hivatalosan ortodoxokká nyilvánított görög katolikusok továbbra is katolikus templomba járjanak. Moldvában fordítva volt, ott nemcsak az állam, hanem az egyház is tiltotta a magyar nyelvű prédikációt. Jelenleg négy katolikus és két református püspökség őrködik a magyar hívek fölött, de figyelembe kell venni a 90 ezer lelket számláló unitárius, valamint a 33 ezer fős magyar zsinatpresbiteri evangélikus egyházat is. Amikor Ceausescu rájött, mennyivel hatékonyabb lehetne az asszimiláció, ha román nyelvű liturgia folyna a katolikus templomokban, tömegesen kezdték a Zsil völgyébe telepíteni a moldvai katolikus csángókat, akik egymás között magyarul beszéltek, de amint papot látnak, románra fordítják a szót. A moldvai magyar csángók követelték ki mindenhol a román nyelvű szentmisét, ahova 1973 után a görög katolikusok is eljártak. Jelenleg részükre 22 plébánián tartanak román nyelvű szentmisét. Noha 50 évvel ezelőtt Erdélyben még ismeretlen fogalom volt a román római katolikus, csakhogy Trianon óta Dél-Erdélyben a vegyes házasságban született gyermekek közös nyelve a román lett, de megtartják a vallásukat. Ugyanakkor jelentős azoknak a görög katolikusoknak is a száma, akik a múlt rezsimben a magyar templomokba jártak, most nem hajlandók visszatérni az egyházukba, mert nem ismerik a rítust, elszoktak a bizánci szertartástól. Romániában van két román római katolikus püspökség, a bukaresti és a jászvásári, amelyek területén magyar nyelvű szentmise egyedül Bukarestben van a Varatia templomban, ahol a német nyelvű szentmisét is tartják. Az olaszok és franciák Bukarestben saját plébániával rendelkeznek, ellentétben a magyarokkal. Moldvában egyébként van német nyelvű mise a bukovinai osztrákok leszármazottai számára, illetve lengyel nyelvű is a cacicai templomban az osztrák érsek által lengyel bányászok számára létrehozott templomban, ahol a feliratok eredetiek ugyan, csakhogy lengyelül már csupán néhány idős ember ért. /Balta János: Ezer év Isten szolgálatában (I.) A Gyulafehérvári Érsekség jelene. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

2003. április 11.

Ápr. 22-én tárgyalja a megyei törvényszék a prefektúra Zágon község ellen indított perét. Barátos, Borosnyó és Zágon a közbirtokossági, községi erdeivel, legelőivel, valamint az egyházak és iskolák által visszakapott birtokokkal magánerdészetet kívánt létrehozni, magyarázta Kiss József, Zágon polgármestere. Megszerezték a szükséges láttamozásokat is a minisztériumtól. Kiss József tizenöt alkalommal járt ez ügyben Bukarestben. Mindezek ellenére Horia Grama prefektus pert indítottak Zágon község ellen, mert úgy véli, az alapító irat egy ponton megegyezik a kisrégiók - általuk elutasítandó - alapszabályzatával. Hasonló magánerdészeti egyesületek már működnek az országban Szeben és Beszterce megyében. A prefektus ezzel a községek prosperitását akarja akadályozni, miközben Zágon lakosságának több mint fele román. De inkább a sajátjaikat is megrövidítik, csak a magyarok gazdaságilag ne tudjanak haladni. Kovászna megye prefektúrájának egyetlen meghatározható célja van: mindenáron akadályozni a megye magyar lakosságának gazdasági haladását. Ezt egyelőre díjazza a román állam, támogatja az a kormány, melynek az RMDSZ hűséges partnere. /(simó): Zágont pereli a prefektúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2003. április 12.

Ápr. 11-én Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában megkezdődött az Anyám fekete rózsa nemzetközi vers- és prózamondó verseny erdélyi elődöntője. Az idei elődöntőre (amit tavaly is itt rendeztek meg) 156 Kovászna, Maros, Brassó, Szatmár, Szeben, Kolozs és Hargita megyei diák nevezett be. A kétnapos rendezvényen a tanulóknak az általuk választott három vers- vagy prózarészletből egyet kell. A döntőre máj. 2-án Veresegyházán kerül sor. /Vers- és prózamondó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

2003. május 28.

A közhiedelemmel ellentétben Vízaknát nem szászok alapították- mondta Szombatfalvi Török Ferenc, a Szeben megyei RMDSZ elnöke. Vízakna ősrégi magyar település. Sokat nyom a latban az 1848-49-es szabadságharc egyik legnagyobb csatája is, a Petőfi emléktábla még mindig hirdeti az óvodaépület falán, hogy itt lakott a költő azokban a napokban. A szabadságharc idején mintegy ezerötszáz magyar lakos élt Vízaknán. Jelenleg a református egyháznak 340 tagja van. Az óvodában kb. húszan vannak, az elemiben kilencen. Ötödiktől csak román tagozat működik: ide jár gyerekek egy része, a többiek - négyen - Nagyszebenben tanulnak a még működő magyar tagozaton. Amennyiben ősztől nem lesz elegendő gyermek a szebeni magyar kilencedik osztályban, akkor elkezdődik egy olyan leépülési folyamat, amely az egész megye magyar nyelvű közoktatását negatívan érintheti. Ma az ötezer lakosú Vízaknán 410-en vallják magukat magyarnak. Évtizedek óta létezik a magyar dalárda. Az Árvácska Gyermekotthon 2000-ben épült. /Szabó Csaba: Ahol négy nap dörgött az ágyú. Vízaknai magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2003. július 9.

Falusi és nagyvárosi misszióba indultak Vetési László lelkész, programfelelős irányításával a kolozsvári Teológia és a Babes Bolyai Tudományegyetem hallgatói. A misszió júl. 3-tól a Brassó I. református egyházközség területén élő magyarok felmérésével kezdődik. Itt 15 fiatal és a szervezők Brassó területe közel egy harmadának felmérését végzik el, összeírva az ott élő magyar reformátusokat, római katolikusokat, unitáriusokat és evangélikusokat. A teljességre törekvő felmérés után a nyilvántartási lapokat és az adatokat a további megkeresés és gondozás végett az érintett egyház lelkészei kapják kézhez. Ezzel párhuzamosan több Szeben megyei kistelepülésen is folyik falumisszió. A Nagy-Küküllő mentén Küküllőalmáson és Somogyomban, Bürkösön és Szentágotán, valamint az Olt menti Románújfaluban. Ezt a munkát júl. 13-án Bürkösön egy gyülekezeti találkozó zárja. A románújfalusiakat, nagysinkieket, brúlyiakat, hégenieket várják a találkozóra, hogy egymással találkozhassanak, ismerkedhessenek. Itt a gyülekezet volt lelkésze, Vetési László bevezető igehirdetése után dr. Kozma Zsolt kolozsvári teológiai tanár tart előadást az egybegyűlteknek. A misszió ezzel párhuzamosan Hunyad megye kis magyar népességű falvaiban folytatódik. A csoportok a lozsádi, hosdáti, alpestesi és rákosdi parókiákra beköltözve és a bácsi gyermektáborral, a haróiakkal, a csernakeresztúriakkal, kisbarcsaiakkal közösen intenzív gyermek és ifjúsági munkába kezdenek az egész régióban. A program: a gyermekek magyar írás-olvasásra való tanítása, hitépítés, vallásórák, közös kirándulások, művelődési program, színjátszás, műsorok, előadások, bábjáték, közös fürdés és játék. Hagyományos találkozó lesz Kányádi Sándorral, aki negyedik éve minden csoportot és települést felkeres, verseket mond, mesél, lelkesesít ifjút és időst egyaránt. Július végétől a missziós csoport a Nagyvárad környéki román falvakba kitelepedett magyarokat kezdi el felmérni. Ebben az évben ez a tevékenység minden eddigi méretet meghalad: négy régióban összesen 75 fiatal vesz részt a munkában. Ezt egészíti ki még a teológusok mezőségi missziója is, melyet amerikai támogatással végez több mint 30 fiatal. A felmérés és falumunka költségeit a gyülekezetek adományain kívül elsősorban a NKÖM támogatja. Vetési László kifejtette a fiataloknak: elrejtett kincseket mennek megkeresni. /(Erdélyi Magyar Hírügynökség): Gyakorlatban bizonyítják, minden magyar felelős minden magyarért - Missziós munkára indultak a kolozsvári teológusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2003. július 11.

Beke György Budapestről mindent ismer, rendszeresen olvassa az erdélyi lapokat, folyóiratokat, találkozik, beszélget erdélyiekkel. A legjobb jövőt jósolja az erdélyi magyarságnak, mert egy másfél milliós nemzeti közösséget nem lehet kalap alá rejteni. 1989-ben 1 153 000 fő vallotta magát mordvinnak, közülük 67% beszélte anyanyelvét, és ma már önálló államuk van, a Mordvin Köztársaság. Székelyudvarhely a legmagyarabb terület egész Romániában. Ennyire magyar jellegű más város ma már nincsen. Mindenütt felhígult a magyarság, de ott valahogy a történelem jobban benne van az emberekben. Beke György újrakezdte a Barangolások Erdélyben-t, amelyet annak idején a diktatúra megszakított a bihari kötettel, és most már megjelent a sorozat ötödik kötete. Az első, az itteni szerkesztésben a Szigetlakók. Az Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy megyét mutatja be. A Boltívek teherbírása Szatmár és Máramaros megyéről szól. Az Értől a Kölesérig Bihar megyéről. A sorozat negyedik kötete a Bartók szülőföldjén című volt, Arad, Temes, Szörény megyéről. Most jött ki a Déva vára alatt című könyve, mely Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyét mutatja be. És a befejezés a Székelyföld lenne. Ez érzelmileg sokkal telítettebb, hiszen szülőföldje. A háromszéki Uzonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tanult, tehát az egész Székelyföld az otthona. Ez jó vaskos kötet lesz. Emellett a tervek szerint szeptemberben jelenik meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál Sütő András fülszövegével az Advent a kaszárnyában című novelláskötetem. Beke az írói szociográfiát műveli, nem törekedik a teljességre. Az írói látásmód és szemlélet adja meg az egységét. Bekének van egy könyve a moldvai csángókról, címe: Csángó passió. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1988-ban. Ha hozzáadjuk, hogy a bukaresti magyarságról is van egy családregénye, a Fölöttük a havasok, mely 1980-ban jelent meg, akkor elmondható, hogy Beke György a mai romániai magyarság képét rajzolta meg az írói szociográfia eszközeivel. Hátravan még egy Kolozsvárról szóló könyv. Erről a városról egy lírai képet akar festeni, mert annyira szereti. Annak a városnak a történelmi bukásáról, amely 1945-ben 94%-ban magyar ajkú, és ma már a 20%-ot sem éri el a magyarság, ahol a történelem leggroteszkebb román nacionalista figurája, Funar nyugodtan packázhat ezer év történelmével, Mátyás királlyal - ez történelmi dráma! Elmondhatatlan tragédia! Nem lehet tudni, a román kormány és Funar között hol lehet meghúzni a határt. Beke 1989 óta egyebet sem hallott, hogy a demokratikus kibontakozás a romániai magyarság helyzetét majd megoldja. "Én nem látom ezt a demokratikus kibontakozást sem", jegyezte meg az író. A szórványban már katakombákba vonul a nemzeti érzés, a történelmi tudat. "Csak Erdélyről tudok írni" - hangsúlyozta. Kiírták a gyergyói falvakban: "Vándor, ne felejtsd, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad!" /Bán Péter: Hajbókolással, megalázkodásokkal nem lehet jogokat elérni. Könyvhéti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2003. július 31.

A Beszterce-Naszód megyei honfoglalás-kori település, Szentmáté első lakosságát, a magyart, a tatárok irtották ki. Haller János telepített ide 1702-ben magyarokat Nagyszeben-Medgyes körüli birtokairól. Az anyatelepülés - Darlac - és Szentmáté közötti kapcsolatfelvételt Biró Ilona , a szentmátéi RMDSZ elnöke valósítja meg. augusztus végén meglátogatják őseik földjét, A Szeben megyei Darlacot, Somogyot, Küküllőalmást és Pocstelkét. Darlacról annyit tudnak, hogy mindössze tíz magyar reformárus él ott. /Szabó Csaba: Őseit keresi a falu. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

2003. augusztus 18.

Aug. 16-án Bólyán felavatták Bolyai János matematikus szobrát, Ioan Candea nagyszebeni szobrászművész alkotását. Az avatáson a település román és német lakói is részt vettek. A Bolyai-szobor avatóján tartott beszédekben elhangzott: a matematikus szobra a tudás és egymás megbecsülésének jelképe lehet. A rendezvényen Kötő József EMKE-elnök kifejtette: a Bolyai-szobor "a kultúra mementója", amely lehetővé teszi a fejlődést. Szombathfalvi-Török Ferenc, a Szeben megyei RMDSZ elnöke elmondta: a szoborállítás ötlete a tavalyi Bolyai-ünnepségek kapcsán született, de pénz hiányában a műalkotás csak most készülhetett el. A szoborállításhoz szükséges pénzösszeget a Szeben megyei önkormányzat biztosította. A Bolyai-emlékszoba létrehozása óta számtalan belföldi és határon túlról érkező turista, matematikus, kutató, diák látogatott el Bolyára. A szoboravató előtt átadták a bólyai római katolikus felekezeti iskola felújított épületét. /Antal Erika: Bolyai-szobrot avattak Bólyán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./A fő szervező, a Szeben megyei RMDSZ elnöke, Szombatfalvi Török Ferenc szerint talán ez az egyetlen olyan magyar vonatkozású szobor Romániában, amely - az 1989-es események után állami pénzből készült. A 600 lelkes Bólya faluban mindössze nyolcvanan magyarok, ők is vegyes házasságban élnek, kivéve egy idős házaspárt. Bolyai János ifjúkorában sok időt töltött Bólyán. Emlékét tavaly óta a katolikus templom udvarán levő plébánia épületben berendezett Bolyai-emlékszoba is őrzi. A világhírű matematikusokra sokan emlékeztek a szoboravató alkalmával, többek között dr. Kiss Elemér akadémikus, a ma élő talán legjelesebb marosvásárhelyi Bolyai-kutató; Szombatfalvi Török Ferenc, a szoborállítás ötletgazdája; valamint Gheorghe Giurgiu, a Szeben Megyei tanács alelnöke. Ioan Anghelina polgármester beszédében kijelentette, felemelő érzés, hogy "egy román népből vétetett matematikus ilyen nagy tudós lett"... Döbbenetes volt a marosvásárhelyi népes küldöttség tagjai számára (közöttük a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem matematikusai; Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester; Székely Emese, a marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója; Horváth Gabriella tanárnő, a Bolyai Farkas Líceum aligazgatója; dr. Weszely Tibor, a másik jeles Bolyai-kutató és sokan mások) az, hogy a szoboravatás előtt, és közvetlenül utána tendenciózusan, fülsiketítően a legradikálisabb, magyarellenes román dalokat (pl. a "Noi suntem romani" címűt) harsogták a hangszórók. Kérdésemre, hogy miért volt erre szükség, a Szeben megyei RMDSZ-elnök ennyit mondott: a faluval el kell fogadtatni azt, hogy ez az emlékmű elsősorban az övék. /(Máthé Éva): Bolyai János-szobrot avattak Bólyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2003. augusztus 18.

Erdély több településéről és Magyarországról érkeztek zarándokok az erzsébetvárosi (Szeben megye) Nagyboldogasszony-napi búcsúra. Ez alkalommal mutatkozott be híveinek az egy nappal korábban kinevezett örmény katolikus általános helynök, Puskás Attila is.Nagy tömeg gyűlt össze aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján Európa egyik legnagyobb örmény templomában. Puskás Attila celebrált szentmisét, sok év után először örmény nyelven. Jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, örmény apostoli kormányzó is A búcsú előtti napon érkezett vissza római tanulmányi útjáról Puskás Attila gyergyószentmiklósi lelkész. Ő tartja majd a kapcsolatot a négy magyarörmény közösség (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár, Erzsébetváros és Csíkszépvíz) között, irányítja az örmény katolikus egyházi életet. "Az erzsébetvárosi mintegy tizenhét fős örménység lelki gondozását is magam vállalom, meghatározott időszakokban lesznek örmény szentmisék, akárcsak a gyergyószentmiklósi négyszázötven, a szamosújvári százhúsz lelkes és a csíkszépvízi közösségben."Issekutz Sarolta, a Budapesten működő Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke tájékoztatott, hogy Erdélyben két örmény szervezet is működik, az Aram (Magyarörmények Romániai Szövetsége, elnöke Sebesi Karen Attila), és az Armenia(Magyarörmények Baráti Társasága, elnöke Bálintné Kovács Júlia). Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című kétkötetes munkája, mely az erdélyi egyházmegye középkori templomait leltározza fel, nem kevesebb mint 89 templomot vagy kápolnát említ, melyeket Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Ezek búcsúja is többnyire Nagyboldogasszonykor van. /Bakó Zoltán: Kinevezték az örmény helynököt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. október 20.

A népszavazás sikere érdekében az SZDP a mozgósító eszközök legszélesebb skáláját vetette be. Bihar megyében Florin Serac prefektus parancsára népzene-előadásokat szervezett a kormánypárt megyei szervezete. Ezenkívül kis csoportok is járták a falvakat, azzal a céllal, hogy személyesen győzzék meg az embereket a népszavazás fontosságáról. Az Arad és a Szeben megyei SZDP is bevetette aktivistáit, akik házról házra, tömbházról tömbházra járva győzködték az embereket. Kolozsvárhoz hasonlóan Bákó utcáit is a hét végén hangosbemondókkal felszerelt gépkocsik szelték keresztül-kasul, arra buzdítva az embereket, hogy szavazzák meg az új alkotmányt. Szatmár megyében az alacsony részvételű települések polgármesterei fejmosást kaptak Gheorghe Ciocan prefektustól. Az RMDSZ színeit képviselő Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is részt vett az ülésen, és azt ígérte az elöljáróknak, hogy az első három legnagyobb részvételi arányt elérő település egymilliárd lejt kap a megye költségvetéséből, amelyet saját belátásuk szerint költhetnek el. A prefektus kínai kirándulást helyezett kilátásba a hasonló eredményt elérő településvezetőknek. Az első napon rendkívül alacsony, országos szinten 8,19 százalékos volt a részvétel. Bukarestben még ennél is rosszabb, 7,5 százalék volt az arány. Az átlagnál valamivel magasabb, 11-14 százalékos volt a megjelenés Olt, Teleorman, Vrancea, Dolj és Mehedinti megyében. Kolozs megyében az emberek 7,3 százaléka, míg Kolozsváron 7,4 százaléka járult az urnák elé. Okt. 19-én, vasárnap reggel az SZDP távértekezletet tartott, amelyen a megyei szervezetek pontos utasításokat kaptak a népszerűsítési kampány felerősítése érdekében. Octav Cozmanca, a kormánypárt ügyvezető elnöke a házalást javasolta a területi szervezeteknek. /E. Cs., L. E. M, P. L. Borbély Tamás: Várakozáson aluli részvétel országszerte. A kormánypárt mindent elkövetett a szavazók mozgósításáért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2003. október 23.

Okt. 17-18-án szervezték meg immár ötödik alkalommal a Szeben Megyei Magyar Napokat Medgyesen. A rendezvény szervezői, az EMKE, az RMDSZ Szeben megyei szervezete, a Medgyesi MADISZ és az Ifjúságért és Jövőért Társaság gazdag programmal várták az érdeklődőket. A megjelenteket Jakab Elek RMDSZ elnök és Teodor Plopeanu medgyesi polgármester köszöntötte. A Szeben Megyei Magyar Napokat a Communitas Alapítvány, az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, és a medgyesi Polgármesteri Hivatal támogatta. /V. Szeben Megyei Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2003. november 19.

Nov. 16-án felavatták a Szeben és Brassó megye határán lévő Szentágotán a település első református templomát Papp Géza erdélyi református püspök, Farkas Gábor esperes, Markó Gábor főgondnok (a Brassó megyei tanács alelnöke), Vetési László, a Szórványmisszió elnöke, Kozma Endre helyi református lelkész, valamint más egyházi és világi személyiségek jelenlétében. Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben és környéke RMDSZ-elnöke hangsúlyozta: a szórványok szórványában templomot létrehozni több, mint reménykeltő. /Sz. Cs.: Templomszentelés Szentágotán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2003. november 21.

A Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője, Haller István, a sajtó nyilvánossága előtt ismertetett néhány, az emberi jogokat súlyosan sértő esetet Maros megyéből. Ezekből kiderül, hogy az ügyészség, a bíróság, vagy akár a helyhatóságok nemegyszer visszaélnek a hatalmukkal, és sokan kerülnek miattuk hátrányos helyzetbe. A legsúlyosabb eset, amikor egy alig 20 éves kiskatona hanyagság és nem megfelelő gyógykezelés miatt meghalt. N. F. A. sorkatona volt Nagyszebenben. Két egymást követő napon jelentkezett az egység orvosánál fejfájás, láz, szédülés, hányinger-panaszokkal. Az orvos Paracetamolt, Algocalmint, Trecidet írt fel, majd kiképzésre küldte. A következő napon a kiképzésen elájult, majd a kórházban meghalt - mondta el Haller István. A fiú anyjának semmiféle magyarázatot nem adtak a halál okával kapcsolatosan. Az anya panaszt tett a brassói katonai ügyészségen, továbbra sem méltatták válaszra. A Pro Európa Liga két ízben küldött levelet a brassói ügyészséghez, amelyre 2001 novemberében válaszoltak: "a kérés ellenére, a Szeben Megyei Törvényszéki Orvostani Intézet (SBTOI) nem tette meg a szükséges ténymegállapításokat". 2002 januárjában a brassói katonai ügyészség (BKÜ) "megállapította, hogy a kezelés megfelelő volt, és semmi sem igazolja, hogy egy másfajta kezeléssel az elhalálozás elkerülhető lett volna". Utólag, 2002 júniusában, a BKÜ újabb levelet küldött az anyának, kijelentve, hogy "a nyomozás során" kiderült, hogy a halált a "Waterhouse-Friderichsen kór" okozta. Ez a nem kezelt agyhártyagyulladás nyomán léphet fel. Utólag az is kiderült, hogy a fent említett kórt rögtön a halál beállta után diagnosztizálták, ennek ellenére másfél éven át félrevezették az anyát. A katonai egység orvosa ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, a törvényszéki orvostani intézet ellen hivatali visszaélés, a brassói főügyész ellen hivatali visszaélés, és hamisítás miatt beadott bűnügyi panaszokat a katonai ügyészségek visszautasították azzal, hogy a vádak megalapozatlanok. Az ügy jelenleg a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróságra került. Bár a panaszt október elején tették, választ még nem kaptak. Másik ügy: H. G.-t 1991-ben 12 év börtönre ítélték gyilkosság vádjával. 9 évet letöltött, és ártatlansága tudatában tanúvallomásokat kért az ügy tisztázása érdekében. E tanúvallomásoknak megfelelően, nem H. G. követte el a gyilkosságot, hanem az első tanú, akit hozzá közelálló személyek támogattak. H. G. a Maros Megyei Törvényszékhez fordult az ügyével. A tanúk meghallgatása nélkül utasították vissza a kérését, ugyanezt tette a megyei fellebbviteli bíróság is. További eset: Gy. V.-nak saját háza volt Marosvásárhelyen. A kommunista rezsim idején lebontották és a család máshol kapott egy lakrészt. 1991-ben lakáscserét igényelt. Hivatalosan is lakhatatlannak minősítette lakrészét, mégsem sikerült más lakáshoz jutniuk. Bár rendesen fizetik a közköltséget, nincs fűtés, meleg víz, sokszor az ivóvizet is elveszik a szomszédok adóssága miatt. Most megszüntették az áramszolgáltatást is. Gy. V. beperelte a lakáshivatalt és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát, normális lakáskörülményeket követelve. Első fokon pert nyert, másodfokon azonban megváltoztatta a kérést, és más lakrészt igényelt. Mivel a lakástörvényben nincs ilyen előírás, Gy. V. elveszítette a pert. Egy újabb per során az igazságszolgáltató szervek, tévesen, arra hivatkoztak, hogy az ügyet már egyszer tárgyalták. Ezért a panaszos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. További eset: L. A. megnyert egy tulajdonba való visszahelyezési pert Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával szemben. Bár az ítélet végleges, a polgármesteri hivatal nem hajlandó végrehajtani, mert, úgymond, nincs olyan beltelek, amit a panaszosnak adhatnának. Végül a segesvári Gota Alexandru esete, aki egyike a S.O.S. Segesvár kezdeményezőinek. Még a kampány idején megpróbálták megfélemlíteni, s ez nem ért véget máig sem. Dorin Danesan, Segesvár polgármestere rágalmazó cikket tett közzé a helyi lapban, amelyben mind szakmai, mind emberi méltóságában sértette. Haller István szerint az eset újabb bizonyítéka a hatóságoknak a civil társadalom visszaszorítására irányuló szándékainak. /Maros megyében súlyosan megsértik az emberi jogokat! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

2003. december 8.

A romániai magyarság 20%-a él szórványban, de távlatilag a magyar közösség több mint fele veszélyeztetett. A legsúlyosabb gondokkal Fehér, Hunyad és Szeben megyék küszködnek, ezeket követi Beszterce-Naszód, Maros megye kistelepülései és a Kolozs megyei Belső- Mezőség, majd a Bánság és Krassó- Szörény, illetve Máramaros, végül a szilágysági és a partiumi szórvány. Suceaván és Bákóban területi szervezetek alakultak , jelezte Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnök Kifejtette, hogy elsődleges cél a szórványvidék magyar közösségeit segítő, támogató kezdeményezések összehangolása. A bukovinai és moldvai RMDSZ szervezetek jogi hátteret biztosítanak a helyi közösségeknek. /(Dobre Nóra): Tizennégy RMDSZ területi szervezet a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

2003. december 13.

Dec. 11-én újabb 31 egyházi ingatlan ügyében hozott elvi döntést az Országos Restitúciós Bizottság. A 31 döntésből 23 magyar egyházi ingatlanokra vonatkozik - tájékoztatott Nagy Benedek, a bizottság munkatársa. Sikerült listára tenni a székelyudvarhelyi római katolikus, a jelenlegi Tamási Áron Gimnázium három, valamint a székelykeresztúri unitárius, ma az Orbán Balázs nevét viselő gimnázium két - a régi és az újabb kollégium - épületét is. A jóváhagyott ingatlanok listáján szerepelnek még agyagfalvi, nagygalambfalvi, városfalvi (Hargita megye), nyújtódi, illyefalvi (Háromszék), hétfalusi, apácai (Brassó megye), szerdahelyi és szakadáti (Szeben megye), kolozsvári, nagyváradi, tordai, tasnádi és más helységbeli katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi épületek. Ezzel a visszaítélt egyházi ingatlanok száma kétszázra emelkedett, közülük 130 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. /Folytatódik a restitúció. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

2002. március 14.

Miközben Frunda György Strasbourgban kormánypárti partnereivel karöltve azon munkálkodik, hogy végleg lezáruljon Románia Európa tanácsi monitorozásának utolsó szakasza is, a marosújvári ortodoxok meglehetősen különös értelmezéseket fogalmaznak meg az egykoron görög katolikus tulajdonban levő templomok sorsára vonatkozóan. Úgy vélik, a templom nem azé az egyházé és hitközségé, amely azt felépítette, és a polgári jogelveknek megfelelően a kommunista rendszer berendezkedéséig birtokolta, hanem azoké, akik a negyvenes évek végén "elhagyták" az erőszakkal felszámolt egyházat, s "visszatértek" az ortodoxia kebelére. Hogy ez jog- és tulajdonfosztással történt – az nem foglalkoztatja az ortodox egyház mai szóvivőit. Az Európa Tanács részéről a megfigyelési folyamat lezárásának egyik alapfeltétele az, hogy Románia rendezze az egyházi ingatlanok helyzetét, s adja vissza azokat egykori jogos tulajdonosaiknak. A román kormánypárt még mindig úgy gondolja, egyszerre tehet engedményeket az ortodoxia államegyházi törekvéseinek és a tulajdonlás biztonságán alapuló, hitek és felekezetek jog előtti egyenlőségét szavatoló polgári berendezkedés kívánalmainak. /Bakk Miklós: Jogállam Marosújváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./ Eldurvult a marosújvári (Fehér megye) templom körüli vita: az egykori birtokot jogi úton visszafoglaló görög katolikusok kénytelenek voltak elbarikádozni magukat a templomban, és homokkal dobálták meg a kívül rekedt ortodoxokat. A görög katolikusok egy hete kapták vissza – végleges törvényszéki ítélet és a bírósági végrehajtó segítségével – egykori templomukat. "Nem egyezhetünk bele, hogy egy kisebbségben levő hitközösség jogtalanul elfoglalja templomunkat" – magyarázta Remus Oprisan lelkész, a gyulafehérvári ortodox érsekség szóvivője. Lucian Muresan balázsfalvi görög katolikus érsek-metropolita kifejtette: "A görög katolikus egyház párbeszéd útján szeretné megoldani a templomkérdést, csak éppen az a baj, hogy nem találunk megértésre ortodox testvéreinknél." Hasonló egyházközi konfliktus bontakozott ki a szintén Fehér megyei Mihálcfalván is. A balázsfalvi görög katolikus főegyházmegyéhez tartozó templomok közül mindmáig csupán a küküllővárit (Fehér megye) sikerült visszaszerezni. A kolozsvár-szamosújvári főegyházmegye márc. 13-án közleményben tiltakozott amiatt, hogy az ortodoxok nem hajlandók tiszteletben tartani az eddig meghozott bírósági ítéleteket, amelyek a templomok visszaszolgáltatására vonatkoznak. A közlemény a bálványosváraljai, kajántói és pecsétszegi (Kolozs megye), izakonyhai (Máramaros megye), bikszádi (Szatmár megye), óradnai (Beszterce-Naszód megye), sálfalvai (Szeben megye) és mihálcfalvi (Fehér megye) templomok helyzetét hozta fel példaként, amelyeket a kommunista diktatúra az ortodox egyháznak juttatott, s azóta sem kárpótolta értük a görög katolikus egyházat senki./Lukács János: Jogháború és homokbombák. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2002. március 20.

Márc. 19-én rendes heti tanácskozását tartotta az SZDP és az RMDSZ által aláírt megállapodás teljesítését értékelő bizottság. Borbély László, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokkal foglalkozó ügyvezető alelnöke jelezte, a találkozó ezúttal is hasznos volt. Öt megyei egyezményt ellenjegyzett a figyelő bizottság: Brassó, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szeben és Temes megyékben a felek már megállapodtak a helybeli magyarság igényei teljesítéséről. Más megyékben a tárgyalások, az egyeztetések még zajlanak. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezet előkészítése közös bizottság feladata lesz, a bizottság e héten megkezdi tevékenységét. Az RMDSZ ígéretet kapott a marosvásárhelyi Bolyai Farkas, illetve a brassói Áprily Lajos líceumok helyzetének rendezéséről. /(Gyarmath János): Vegyes bizottság az egyházi ingatlanok kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2002. március 20.

Az RMDSZ és a kormánypárt (PSD) vezetése jóváhagyta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást Brassó, Temes, Szeben, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében. A most elfogadott egyezményekkel összesen tizenhat megyében készül írásos dokumentum az RMDSZ és a PSD helyi szervezeteinek együttműködéséről. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke szerint március végéig valamennyi megyei megállapodást aláírják. Beszterce-Naszód megyében sikerült mindent belefoglalni a protokollumba, amit a szövetség eredetileg célul tűzött ki - nyilatkozta a Krónikának Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az egyezmény egy főosztályvezetői állást biztosít az RMDSZ-nek a prefektúrán, valamint további három főosztályvezetői állást a kormányhivatalnak alárendelt intézményeknél. A kormánypárt kötelezi magát, hogy azokon a településeken, amelyeken a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a polgármester ellenállásába ütközik, a prefektus közbenjár a törvény betartása érdekében. A protokollum az elkobzott ingatlanok, erdők, földbirtokok, felekezeti iskolák visszaszolgáltatását ígéri. Azokon a településeken, amelyeken a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, magyar nemzetiségű rendőröket is fognak alkalmazni.Az oktatásügy területén: az egyezmény öt új, magyar nyelvű óvoda létesítését teszi lehetővé a megye azon településein, ahol a gyerekek létszáma ezt megkívánja: Somkeréken, Sófalván, Borzáson, Szentmátén és Nagyfaluban. Az újősi román nyelvű általános iskolába járó tanulók 75 százaléka magyar, akik a megállapodás révén mikrobuszhoz fognak jutni, amellyel a szentmátéi magyar nyelvű iskolába ingázhassanak. Az RMDSZ kérte egy 5–8. osztályos iskola beindítását Cegőtelkén, ahol negyven magyar gyermek jár óvodába, és negyvenen tanulnak az elemi iskolában. Az RMDSZ és a PSD Szeben megyei szervezetei között létrejött protokollum értelmében azon a négy településen – Küküllőalmáson, Somogyomon, Mihályfalván és Oltszakadáton – , ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, felszerelik a kétnyelvű táblákat a helységek határaiba, valamint a közintézményekre. Szászmedgyes bejáratait is ellátják román, magyar és német nyelvű helységnévtáblákkal, noha a kisebbségben lévő lakosság számaránya a törvény szerint ezt nem indokolná. Nagyszeben város egy utcáját vagy terét Petőfi Sándorról nevezik majd el. Temes megye: a PSD immár írásban is támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a jogtalanul kisajátított épületek tulajdonviszonyának törvényes úton történő rendezéséről. A kormánypárt támogatni fogja az RMDSZ által igényelt pedagógusi állások biztosítását, az iskolabusz-szolgáltatás kiterjesztését a magyar iskoláktól távol eső településekre is, különösképpen Lugos és Nagyszentmiklós környékén. Brassó megye: vegyes bizottság alakult, amelynek feladata az Áprily Lajos Gimnázium ügyének felmérése. /Körvonalazódó együttműködés. Jóváhagyták az első öt helyi protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2002. március 20.

Az RMDSZ és a kormánypárt (PSD) vezetése jóváhagyta a két szervezet közötti együttműködési megállapodást Brassó, Temes, Szeben, Beszterce-Naszód és Máramaros megyében. A most elfogadott egyezményekkel összesen tizenhat megyében készül írásos dokumentum az RMDSZ és a PSD helyi szervezeteinek együttműködéséről. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke szerint március végéig valamennyi megyei megállapodást aláírják. Beszterce-Naszód megyében sikerült mindent belefoglalni a protokollumba, amit a szövetség eredetileg célul tűzött ki - nyilatkozta a Krónikának Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács RMDSZ-es alelnöke. Az egyezmény egy főosztályvezetői állást biztosít az RMDSZ-nek a prefektúrán, valamint további három főosztályvezetői állást a kormányhivatalnak alárendelt intézményeknél. A kormánypárt kötelezi magát, hogy azokon a településeken, amelyeken a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése a polgármester ellenállásába ütközik, a prefektus közbenjár a törvény betartása érdekében. A protokollum az elkobzott ingatlanok, erdők, földbirtokok, felekezeti iskolák visszaszolgáltatását ígéri. Azokon a településeken, amelyeken a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, magyar nemzetiségű rendőröket is fognak alkalmazni.Az oktatásügy területén: az egyezmény öt új, magyar nyelvű óvoda létesítését teszi lehetővé a megye azon településein, ahol a gyerekek létszáma ezt megkívánja: Somkeréken, Sófalván, Borzáson, Szentmátén és Nagyfaluban. Az újősi román nyelvű általános iskolába járó tanulók 75 százaléka magyar, akik a megállapodás révén mikrobuszhoz fognak jutni, amellyel a szentmátéi magyar nyelvű iskolába ingázhassanak. Az RMDSZ kérte egy 5–8. osztályos iskola beindítását Cegőtelkén, ahol negyven magyar gyermek jár óvodába, és negyvenen tanulnak az elemi iskolában. Az RMDSZ és a PSD Szeben megyei szervezetei között létrejött protokollum értelmében azon a négy településen – Küküllőalmáson, Somogyomon, Mihályfalván és Oltszakadáton – , ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, felszerelik a kétnyelvű táblákat a helységek határaiba, valamint a közintézményekre. Szászmedgyes bejáratait is ellátják román, magyar és német nyelvű helységnévtáblákkal, noha a kisebbségben lévő lakosság számaránya a törvény szerint ezt nem indokolná. Nagyszeben város egy utcáját vagy terét Petőfi Sándorról nevezik majd el. Temes megye: a PSD immár írásban is támogatásáról biztosította az RMDSZ-t a jogtalanul kisajátított épületek tulajdonviszonyának törvényes úton történő rendezéséről. A kormánypárt támogatni fogja az RMDSZ által igényelt pedagógusi állások biztosítását, az iskolabusz-szolgáltatás kiterjesztését a magyar iskoláktól távol eső településekre is, különösképpen Lugos és Nagyszentmiklós környékén. Brassó megye: vegyes bizottság alakult, amelynek feladata az Áprily Lajos Gimnázium ügyének felmérése. /Körvonalazódó együttműködés. Jóváhagyták az első öt helyi protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2002. április 16.

Ápr. 13-a a medgyesi magyarság ünnepe volt. Testvérvárosi kapcsolat van Sopron és Medgyes között. Jakab Elek, az RMDSZ Szeben megyei elnöke köszöntötte a nagyszámú közönséget. A találkozó motorja Iszlay László polgármester volt, aki egyben gyakorló zenetanár is. Az ő keze alatt jött létre a magyar dalárda is. A segesváriakkal közösen megjelentetett Nagy-Küküllő című közéleti hetilap rá eső részét szerkesztette a lap megszűntéig. Medgyes kórusa több mint százéves magyar énekkari hagyományra épült, mikor 1990 októberében létrehozták. A próbákat 2001. márciusában kezdték el újra, az időközben elkészült Millenniumi Házban. A medgyesi Magyar Vegyes Kórus több helyen fellépett, egyszer Sopronban is. - Öt éve működik magyar néptánccsoport is a városban. Medgyesnek vannak magyar festői, sportolói, dalosai, költője pedig Derzsi Sándor (1919-1978). /Bölöni Domokos: Mert nyers, mint az igazság. A szív meséli, hogy mit érez. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

2002. június 8.

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A hátrahagyott éveket Gazda József nyugalmazott magyartanár, író és műkritikus, a diákszínpad irányítója és rendezője 1972—1993 között, valamint Molnár János, az iskola informatika szakos tanára, a diákszínpad jelenlegi rendezője ismertette. Gazda József elmondta, 1972 előtt már voltak diákszínjátszó-törekvések Kovásznán, így 1964-ben már létezett diákszínjátszó mozgalom. A fő célkitűzés a magyar kultúra ápolása volt, elsősorban a szórványvidéken kisebbségi sorban élők körében. Évtizedeken át Erdély faluszínháza, szórványszínháza voltak, rendszeresen felkeresték Beszterce-Naszód, Mezőség (Kolozs és Maros megye), Szilágyság, Kalotaszeg, Fehér, Szatmár, Temes, Szeben és Brassó megye eldugott, félreeső falvait. A Ceausescu-korszak utolsó éveiben szűkült a játszóterük, Szilágyság és Kolozs megyéből kitiltották, máshol a szekuritáte ,,díszkísérete" követte őket. 1993-ban az irányítást átvette Molnár János tanár, aki a kísérleti színház felé nyitott, a szövegközpontú előadások helyett a mozgásra, a testbeszédre összpontosított. 1995-ben az Ősvigasztalással a kovásznai diákszínpad elnyerte az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) nagydíját. Örkény István Egyperces novelláiból összeállított játékkal 1999-ben másodszor is megnyerték az ODIF nagydíját. Kosztolányi Dezső novellája alapján rendezett Sakk-matt című pszichodramatikus játékkal 2001-ben a Nagyváradon megrendezett ODIF-on első díjat kaptak. /Bodor János: Diákszínjátszás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

2004. január 21.

Az elmúlt két év alatt négyszázezer magyarigazolványt bocsátottak ki, nyilatkozta Székely István, a státustörvény végrehajtásáért felelős Központi Tájékoztatási Iroda vezetője. A mintegy 423 ezer benyújtott kérelemnek körülbelül 96 százalékát bírálták el eddig pozitívan. A legtöbb kérelmet Csíkszereda környékéről regisztrálták. Csíkszeredából a lakosság 43,4 százaléka, Fehér megyében 40,3, Kézdivásárhelyről pedig a lakosság 40 százaléka folyamodott magyarigazolványért. Többen kérelmeztek Temes és Szeben megyéből is. Kolozs megyében 32 ezer személy kapott igazolványt, ez a megye magyar lakosságának a 26 százalékát teszi ki. Az országban további 21 területi iroda működik. /400 ezer magyarigazolványt bocsátottak ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2004. február 18.

Manapság Dél-erdélyi magyarlakta megyéről vagy városról beszélve gyakran megkérdezik: hát ott még élnek magyarok? Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeni RMDSZ elnöke szerint ez valóban érzékelhető. Nagyszeben 155 045 lakost számlál, ebből 3196 (2,06%) magyar, 2471 (1,6%) német. 1992-ben még 4126-an vallották magukat magyarnak a városban. Szeben megye lakossága 422 224, ebből magyar ajkú 15 476 (3,66%), német 6087 (1,44%). A magyarok megoszlása: Nagyszeben és vidéke 5429 (35,1%), Medgyes és vidéke 10 038 (64,9%). Kevesen tudják, hogy Nagyszebenben mintegy 200 magyar értelmiségi él, köztük lelkészek, egyetemi oktatók, tanárok, művészek, orvosok, mérnökök. Itt él a Kós Károly-díjas Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze, Benedek Zakariás, a Concefa cég műszaki igazgatója, Demeter István dandártábornok, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Kiss Lórant sebészprofesszor, klinikavezető, Orth István grafikusművész, Kovács Géza dékán, Veress Levente ítélőbíró, Fazekas András élsportoló, edző. A fogyás egyértelmű: csak 2002–2003-ban 50 temetés és 5 keresztelő volt. Nagyszebenben a fogyás oka a Magyarországra történő kivándorlás. Az 1986-87-ben végzett magyar líceumi diákság 80%-a kivándorolt. Jelenleg a városban magyar tagozaton az elemiben 18, az V–VIII. osztályban 32, a líceumban pedig 33 tanuló van. 20 évvel ezelőtt még egyetlen osztályban 36 tanuló volt. Egy 2000-ben végzett részleges felmérés szerint sok magányosan élő, elhanyagolt magyar sínylődik a város különböző részén. Kicsi a nyugdíjuk, segélyt nem kapnak. Kénytelenek lakásukat, javaikat zálogba adni, aztán mások teszik rá kezüket a vagyonukra. A megyei RMDSZ tevékenykedik: óvodaalapítás Küküllőalmáson (2000-ben), Mihályfalván (2001-ben); óvodaalapítás és modernizálás Nagyszebenben (1999-ben); magyar tagozat alapítása Bürkösön (2000-ben) a bürkösi és szentágotai gyerekek számára; pályázati támogatás megnyerése iskolabusz vásárlására (1998-ban), és annak üzemeltetése Vízakna és Nagyszeben között; árvaház indítása Vízaknán magyar nyelven egyházi támogatással, helyi színtársulat megalakítása Nagyszebenben; előadások szervezése Nagyszeben és Mihályfalva amatőr színtársulataival; Petőfi park Nagyszebenben stb. Terveik között szerepel bentlakás alapítás a református egyháznál, nyelvápoló szórványtábor szervezése Vízaknán és Bolyán, özvegyek találkozóinak megszervezése Nagyszebenben, segítségre szoruló idősek felkutatása és egyetemisták általi segítése legalább hétvégeken, magyar vonatkozású műemlékek felkutatása, az 1848-as emlékmű újraállítása Vízaknán stb. /Szabó Csaba: A "száz-kétszáz magyar"-szindróma. Vérkörkeresőben Nagyszeben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2004. március 3.

Vízakna Szeben megye olyan városa, amelynek a múltja dicsőbb, mint a jelene. Az 1900-as évek elején Vízakna református közössége még 1200 tagot számlált, ma viszont csak 336-ot. A népszámlálás 2002-es adatai szerint Vízakna 3883 lakosából 404 magyarajkú, közülük 338 református és 73 katolikus. (1970 és 2002 között Vízakna magyar lakossága 36%-kal csökkent.) Vízaknán a házasságok túlnyomó része vegyes. Vízakna magyar férfidalárdája 115 éves idén, és működése megszakítás nélküli. Fel kell kutatni a szekuritáté által eltulajdonított dalárda-kincsesládát (emléktárgyak, zene és énekbetétek stb.) és visszajuttatni. A dalárdát Szöllősi József bádogosmester vezeti, aki 10 éve írja a dalárdatörténet versét. A Szántó Sándor lelkész vezette egyházközség keretein belül működik az Ifjúsági Keresztény Egyesület, Bogáti András tanuló vezetésével. Az iskola magyar tagozatán, összevont osztályban tanít 13 gyereket Varró Sándorné nagyszebeni tanárnő. Vízaknán 2001-től működik az Árvácska Gyermekotthon, amit a református egyház volt lelkésze, Orbán Csaba és lelkes tagsága hozott létre külföldi támogatással. /Szabó Csaba: Vízaknai múlt- és jelenképek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-183




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998