Csíkszeredában az önkormányzat nem adott építési engedélyt a görögkeleti ortodox püspökség székhelyének építésére. Váratlanul a kormány lépett közbe és az önkormányzat megkerülésével három kész épületet adott át használatra az ortodox egyháznak. Sántha Pál Vilmos, Hargita megyei tanácselnök törvénytelennek ítéli meg ezt a lépést, hiszen ez épület, a volt pártszálló a lakosság pénzéből épült. Szerinte az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedése nem vallási, hanem politikai ügy és az etnikai összetétel megváltoztatására irányul. /Új Magyarország, szept. 15./
1994. október 1.
Sütő András az egész családját veszélyeztető merényletekről beszélt a vele készült interjúban. Levegővel való keveredésre alkalmas cinkszulfidot helyeztek el sikaszói házában 1992-ben és 1994 áprilisában. Isten csodája, hogy életben maradtak. Magyarországon személyét támadó írások jelennek meg, így például az Élet és Irodalomban dicséretekkel korrumpálhatónak nevezték azért, mert Ablonczy Lászlóra szavazott a Nemzeti Színház igazgatói álláshelyére meghirdetett pályázaton. Szinte irracionális gyűlölettel gyalázzák Ablonczyt. A magyarországi népi-urbánus, majd médiaháborúvá fajult hatalmi harcban "a magyar társadalom értelmiségi rétege olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy hosszú évek kellenek a felgyógyuláshoz. Kihatásai természetesen a romániai magyarság körében is tapasztalhatók. Ideológiák omlása közben minálunk is föltűnt hordozóinak megnyilatkozásaiban az alapítvány-világnézet." Az író visszatekintett a Ceausescu-rendszer pusztításaira, hozzátéve: "A nemzetinek nevezett cél változatlan. Ma már nem lehet falut rombolni, de lehet építkezni: kaszárnyák hálózatát a Székelyföld kellős közepében, ortodox püspöki palotát, teológiát néhány ezer görögkeletinek Csíkszeredában, a római katolikus székelyek búcsújáró központjában." /Népszabadság, okt. 1./
1994. október 19.
Az elnöki kegyelemmel szabadult, most Budapesten élő székelyföldi elítéltek emlékeztek börtönéveikre. Rendszeresen verték őket, a szamosújvári börtönben másfél hónapig vasra verten tartották egyiküket. /Magyar Nemzet, okt. 19./
1994. október 24.
A Kézfogás Alapítvány nov. 24-től Budapesten rendezett székely vásárt, hogy a székelyföldi gyártók és kereskedők bemutatkozhassanak. Magyarországnak Romániával az éves áruforgalma 300 millió dollár, amelyből 190 millió dollár a magyar export és 110 millió az import. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
1994. november 4.
Venczel József, a város nagy szülötte születésnapján, nov. 4-én Csíkszeredában Székelyföldi települések sorsa címmel rendeztek tanácskozást. Imreh István és Kolumbán Gábor tartott előadást. A résztvevők megkoszorúzták Venczel József 1993-ban fölavatott emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1994. november 19.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozata az autonómiaformákról, továbbá a tömbmagyarság lakta terület különleges jogállásáról /hivatkozva az Európa Tanács 1201/1993-as ajánlására/ fogalmazta meg elvárásait. Az alapszerződés előfeltétele a három autonómia-forma biztosítása. A nyilatkozat szerint amíg Románia nem változtat a magyar nemzeti közösség irányában folytatott politikáján, kilátástalan a további tárgyalás. Elfogadhatatlan, hogy Székelyföldet egyre nagyobb rendőri és katonai erő szállja meg, hogy büntetni akarják nemzeti jelképeink használatát. Sérelmesnek tartják, hogy az RMDSZ vezetősége nem vonja be Hargita és Kovászna megye helyhatóságinak vezetőit, illetve az RMDSZ-platformok vezetőit az alapszerződést előkészítő tárgyalásokba. /kivonatosan: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20., teljes szöveg: Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
1994. november 20.
Eredményesnek nevezte Keleti György honvédelmi miniszter romániai útját, miután nov. 20-án visszatért. Tárgyalt Iliescu elnökkel is. Megállapodtak Tinca védelmi miniszterrel, hogy magyar katonák romániai, illetve románok magyarországi képzésben vesznek majd részt. Egyeztetett létszámcsökkentésre is sor kerül. Keleti György Marosvásárhelyen látogatást tett Sütő András írónál is. /Népszava, nov. 21./ Keleti György román kollégájával Székelyföldre látogatott. Csíkszeredában a látogatás során Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elpanaszolta, hogy az utóbbi években gyakran száz méter magasan zúgtak el a repülőgépek a város fölött, többször vallásos ünnepek alatt. Keleti György leszögezte, reméli az dés külön foglalkozik majd a romániai magyarság jogaival, mert Magyarország nagy felelősséget érez a határain kívül élő magyarokért. Keleti György Segesvár mellett megkoszorúzta Petőfi emlékművét, Marosvásárhelyen Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka fogadta. /Új Magyarország, nov. 21./
1994. november 29.
Az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezete nov. 29-i ülésén tiltakozást fogadott el és tett közzé Székelyudvarhely és környéke militarizálása ügyében. Nem fogadták el Gheorghe Tinca védelmi miniszter tévényilatkozatát, hogy a térségben nem növekszik riasztó módon a román hadsereg létszáma, továbbá azt, hogy "a Kárpátok védelme nemcsak Románia, hanem egész Európa számára fontos." Székelyudvarhely az ország közepén van, az országot nem fenyegeti támadás, tehát Székelyföld militarizálását semmi sem indokolja. A többezres létszámú rendőrség és katonaság betelepítése megváltoztathatja a vidék etnikai összetételét. A tiltakozást az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének elnöke, Barkóczy István és alelnöke, Katona Ádám írta alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./
1994. december 21.
A román hadseregben minden katona Romániáé! - címmel interjút közölt a Cronica Romana dec. 21-i száma Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. A miniszter válaszol azokra a vádakra, amelyek romániai magyar vagy magyarországi sajtóban láttak napvilágot. Tinca ezeket a lapokat "jelentéktelen papírosoknak" nevezte. A miniszter tagadta Székelyföld militarizálásának tényeken alapuló felvetését, ugyanúgy az etnikai egyensúly megbontását. Nevetségesnek nevezte azt, hogy az önkormányzatok beleszóljanak a védelmi politikába. Az öngyilkos kiskatonákról szólva elmondta, hogy az 1993-94-ben öngyilkosságot választó kiskatonákból csak hét volt magyar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23., Magyar Nemzet, dec. 22./
1994. december folyamán
1994-ben megjelent Ferenczes István: Székely apokalipszis /Kájoni Könyvkiadó, Csíkszereda, 1994/ című könyve. Ebben a szerző emléket állított az 1944-es székelyföldi vérengzés csíkszentdomokosi áldozatainak. Csíkszentdomokoson 12 embert végeztek ki Olteanu emberei. A meggyilkoltak rokonai, a túlélők, a szemtanúk emlékeztek a könyvben, ezenkívül a szerző beszámolt a Gavril Olteanu vezette gyilkos különítmény peréről.
1996. január 4.
Dr. Csapó József RMDSZ-szenátor, az autonómia-tervezet kidolgozója Székelyföld önkormányzatának szükségességéről írt. /Dr. Csapó J. József: Tervezet Székelyföld önkormányzásáról. = Magyar Nemzet, jan. 4./
1996. január 6.
A Székelyföldi Egyeztetõ Tanács javaslatára az RMDSZ Szövetségi Képviselõk Tanácsa jan. 12-i rendkívüli ülésén vitatja meg a személyi elvû autonómia statútum-tervezetét. Minderrõl dr. Csapó I. József szenátor nyilatkozott a Szabadságnak. Elmondta, hogy több mint négy éve dolgozik a statútum-tervezeteken. Az elsõ változat már 1993-ban megjelent, a végleges változatok 1995 februárjára készültek el. - A kétmilliónyi, jelentõs részükben szórványban élõ romániai magyarra a leszûkítettebb hatásköröket tartalmazó személyi elvû autonómia tartozik. A statútum-tervezet értelmében az anyagi források számottevõ részét az állami költségvetésbõl visszajuttatott támogatások képeznék, amelyek természetszerûen megilletik a magyar közösséget. A Nemzeti Kisebbségi Jogokra Vonatkozó Keretegyezmény, amelyet Románia is ratifikált, kiemelte, hogy azon nemzeti kisebbségek tekintetében sajátos hatáskörök gyakorlására van szükség, mert tagjai csakis így válnak egyenlõvé a többségi nemzethez tartozó állampolgárokkal. Csapó József felsorolta azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyek a romániai magyarság autonómiatörekvéseinek elismerésére kötelezik Romániát. Ezek között szerepelnek az Európa Tanács 1990/1134., 1992/1177., illetve 1993/1201. számú ajánlásai. Csapó kifejtette, hogy a statútum-tervezet vitájával elkéstek. "Mindez idõszerû a '90-es évek elején, legkésõbb pedig '92-ben lett volna, amikor a brassói kongresszuson a romániai magyarság legitim képviselete által kinyilatkozta az autonómiatörekvését." Azonban az autonómia-jog kinyilatkoztatásának a gyakorlati lépései hosszú küzdelem árán válnak valósággá. /Székely Kriszta: Interjú dr. Csapó I. József szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
1996. január 17.
Katona Ádám szerint kár volt Kósa Csabának megírni Szabadulás /Püski, Budapest, 1995/ című könyvét Vass-Kiss Elődről és Karsai Lászlóról, a két székelyföldi fiatalról, akiket az 1989. decemberi rendőrgyilkosságért ítéltek el és szabadulásuk után mindketten öngyilkosok lettek. Kósa Csaba életvidámnak mondja Vass-Kiss Elődöt, akinek 1994. aug. 22-i öngyilkossága, melyet Budapesten követett el, érthetetlen. Kósa Csaba visszautasította Katona Ádám véleményét, kitart amellett, hogy a fiú halála rejtélyes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
1996. január 30.
Jan. 27-én Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform, amely közreadta számvetését, mert elmúlt hetekben sokat foglalkozott a hazai magyar és román sajtó az RMDSZ keresztény-nemzeti platformjával. Az EMK-ban tevékenykedők a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezését tartják az RMDSZ legalapvetőbb célkitűzésének, ezért küzdenek az RMDSZ asszimiláns politikusai ellen. Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja, az EMK elődje 1991 őszére javasolta az agyagfalvi népgyűlést, azonban ahogy írják - "elbuktunk, mert az RMDSZ asszimiláns politikusai ellenünk fordultak". - Az EMK-számvetés felsorolta az igazságtalanul elítélt székely fiatalemberek kiszabadításáért, illetve felmentéséért, valamint a Székelyföld militarizálással történő elrománosítása ellen kezdeményezett akcióikat. Az EMK küzd az RMDSZ erkölcsi-politikai tisztaságáért, továbbá küzd a kommunista múlt maradványai, ezen belül a végzetes asszimiláns politikai megnyilvánulások ellen. /EMK-számvetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
1996. január 31.
Székelyudvarhelyen, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ jan. 12-14-e között tartott ülésén Borbély Ernő ismertette a Székelyföldi Egyeztető Tanács /SZT/ célkitűzéseit és működési Szabályzatát. A testület 1995. ápr. 13-án alakult meg, de csak idén véglegesítette összetételét és fogadta el működési szabályzatát. A Székelyföldi Egyeztető Tanács a székely székek egyeztető és döntéshozó testülete, az RMDSZ-en belül regionális szervként kíván működni. Célkitűzései között szerepel a székelyföldi autonómia megvalósítása. Az SZT üléseit a soron következő házigazda-szervezet hívja össze. Az első tanácskozás Csíkszeredán, jan. 19-én volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./
1996. február 2.
A székelyföldi lapok / a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a marosvásárhelyi Népújság és a Brassói Lapok/ szerkesztői tanácskoztak Szovátán az írott sajtó helyzetéről. Súlyos gond a papíráremelés. Egyetértettek a megyehatárokon átnyúló közös lap indításában. A sajtótámogatások kérdésében sérelmezték, hogy életképtelen lapokat támogatnak. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 2./
1996. február 3.
Az 1992. márc. 14-én Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ platformja számvetést adott közre, beszámolva eddigi tevékenységéről. Kezdettől a különböző autonómiaformák megvalósítását tartották alapvető célkitűzésüknek, támogatták dr. Csapó József autonómia-tervezetét. A platform létrehozta 1995. ápr. 13-án az RMDSZ Székelyföldi Politikai Egyeztető Tanácsát. Kezdeményezték az SZKT rendkívüli összehívását, hogy megvitassák az autonómiatervezetet. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezésnek döntő szerepe volt az igazságtalanul elítélt oroszhegyiek és zetelakiak kiszabadításában, két éve igyekeznek felhívni a figyelmet Székelyföld militarizálással történő elrománosítására. A platform felsorolta kezdeményezéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3-4./
1996. február 13.
Székelyföldön a magyarság még nem érzékeli az új oktatási törvény hatását, nem figyelnek fel idejében a veszélyre. Kevés szó esik az alkoholizmusról. "Az alkoholizmus ma már politikai kérdés Székelyföldön!" Okai között van a kisebbségi lét személyiségromboló hatása, a létbizonytalanság és a munkanélküliség. Székelyföldön olcsóbb az ital. Egy példa: Székelykeresztúron egy deci vodka 500 lej, Segesváron 1000 lej. /Gerendás Lajos: Gagy-menti elmélkedés a Székelyföldről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 13./ Gerendás Lajos budapesti fiatalember, aki Orbán Balázs útját végigjárva el akarja készíteni Székelyföld új leírását. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 1995. dec. 19./
1996. február 16.
Bíró A. Zoltán és társai megváltoztatták csoportjuk nevét: KAM /Kulturális Antropológiai Munkacsoport/ helyett Regionális és Antropológiai Kutatások Központja néven dolgoznak Csíkszeredában. Kiadványukat /Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról, Pro Print Kiadó, Csíkszereda,1995/ ismerteti Gáll Ernő, kiemelve, hogy könyvük a csoport szemléletében bekövetkezett bizonyos változásokat mutat. A könyv alcíme: Elemzések a romániai magyar társadalomról. Vizsgálódásaik többnyire Székelyföld hétköznapi valóságát mutatják be, azonban az egész romániai magyar társadalomra vonatkoznak. A csíkszeredai kutatók a változó Erdély felfedezőivé válnak. Megállapították, hogy a magyar és román társadalom kapcsolata "szerkezetileg nem konfliktusos", a két népcsoport kapcsolatában erőteljesen jelen van az asszimetria, a magyarság és a románság nem együtt, hanem egymás mellett él. A csíkszeredai kutatócsoport a romániai magyar elitet is vizsgálja erősen bíráló hangon, megállapítva, hogy a magyar elit működésében "1989 nem hozott szerkezeti változást", legitimációjukhoz újabb és újabb intézményeket hoznak létre. Szerintük ez az elit legitimációs válsággal küzd. Gáll Ernő felveti: nem érti "honnan az az indulat, ami szinte kisüt a romániai magyar értelmiség tegnapi és mai szerepét taglaló írásaikból?" Nem érti, mi tagadtatja meg velük a folytonosságot, "ami őket az erdélyi magyar önismeret régebbi próbálkozásaival összeköti?" /A Hét (Bukarest), febr. 16./
1996. március 7.
Nem, nem, az képtelenség, hogy Melescanu külügyminiszter velünk mocskolódott volna - hangzott határozottan az elutasítás a múlt heti kolozsvári Polgári Fórumon. Ott ugyanis egy olvasó kifejtette: az RMDSZ vezetőinek minden alkalommal erélyesen meg kellene hazudtolnia azokat, akik az erdélyi magyarság lejáratására mindenféle zöldségekkel traktálják a Nyugatot. Olvasta ugyanis a Szabadságban, hogy a román külügyminiszter szájából elhangzott: a magyarok 1989 decemberében levágták egy vagy két román milicistának a fejét és futballoztak vele. Markó Béla jelezte, Frunda György nyíltan kimondta, hogy nem szentírás az, ami a Szabadságban megjelenik. Frunda elmondta, hogy Iliescu elnökkel már volt személyes vitája, amikor az feltette a régi lemezt a milicistafejekkel, de a külügyminiszterrel más a helyzet, az egy igazi diplomata. Nos, nem túlzott a Szabadság, kár mentegetni Melescanut. A Szabadság közölte a finn lap eredetijét /Helsinki Sanodat/, ahol megjelent Teodor Melescanu nyilatkozata a székelyföldi fantáziahorrorról. /N. Á.: Tévedni újságírói dolog? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
1996. március 15.
Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.
1996. március 19.
Nyikómente egyik kisebb falva Székelyszentmihály, melyet 1332-ben említenek először az írásos források. A magyar falu szinte kizárólag unitárius vallású, a lakosság 15 %-a cigány. Székelyszentmihályon I-IV. osztályok iskola működik, van kultúrházuk. A falu kultúrájának "motorja" Mátyus Ilona tanítónő, munkája a misszionáriusokéhoz hasonló. /Gerendás Lajos: Egy keréken a Székelyföldön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./ Gerendás Lajos /Budapest/ elhatározta, hogy bejárja Orbán Balázs útját.
1996. március 20.
Gheorghe Tinca védelmi miniszter márc. 20-i sajtóértekezletén a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, hogy jók a magyar-román katonai kapcsolatok. A román határvadászok Székelyföldre telepítéséről kijelentette: az állam szuverén joga, hogy "saját belátása szerint helyezze el katonai egységeit területén." /Magyar Hírlap, márc. 21./
1996. március 22.
Ugyancsak márc. 22-én Magyar Bálint magyar művelődési miniszter Budapesten találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Béres Andrással, az RMDSZ oktatási alelnökével. Véleményt cseréltek a határon túli kulturális intézmények normatív alapon való támogatásának lehetőségeiről. Béres András javasolta, hogy meg kellene vizsgálni egy Székelyföldön létesítendő alapítványi egyetemmel kapcsolatos elképzeléseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./
1996. március 27.
A Nemzetközi Transsylvania Alapítvánnyal kapcsolatban felmerült, hogy Borbély Ernő nem számolt el a felvett 200 ezer forinttal. Helytálló ez a híradás? - tette fel a kérdést Kinde Annamária Borbély Ernőnek, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökének. Ennél a tételnél azért szerepelt a neve, válaszolta az Borbély Ernő, mert kuratóriumi tagként o vette fel az összeget és továbbította a pályázó Labirintus Kft-nek. Kölcsönről van szó, tájékoztató kiadványok támogatására kérték. A pénzt most fogják visszaadni. - Egyébként Borbély Ernő összefüggést lát Szőcs Géza jelölése és az alapítvány pénzügyeivel kapcsolatos közlés között. A Nemzetközi Transsylvania Alapítványt a múlt évben számolták fel, akkor kellett volna mindezt leközölni, nem most. - Borbély Ernő a Székelyföldi Egyeztető Tanácsról is beszélt. Erre azért volt szükség, mert az RMDSZ képtelen kezelni Székelyföld sajátos problémáit. Az RMDSZ politikája elsősorban szórványközpontú, állapította meg Borbély Ernő. Ez természetes, mivel ott adódnak olyan megmaradási, túlélési, identitásmegőrzési gondok, melyeket állandóan kezelni kell. Elkezdték betelepíteni a katonaságot Székelyföldre, létrehozták az ortodox püspökséget Csíkszeredában, egyre-másra építik az ortodox templomokat, óriási kaszárnyákat építenek, ezeknek a problémáknak a kezelésére alakult meg a Székelyföldi Egyeztető Tanács. Dr. Csapó I. József szenátor kidolgozta a székelyföldi területi autonómia statútumát, ezt munkaanyagnak elfogadták, ennek alapján kidolgozzák saját tervezetüket. Ezt a tervezetet népszavazással kellene elfogadni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./
1996. április 3.
Katona Ádám két interpellációjának közlését kérte a laptól, mert egyikre sem kapott választ az RMDSZ vezetőségétől. Az első 1995. máj. 6-án hangzott el Marosvásárhelyen, a másodikat nem mondhatta el a márc. 10-i csíkszeredai SZKT-n. Fontosnak tartja, hogy nyilvánosságra kerüljön, mert Székelyudvarhelyen építeni kezdték a második kaszárnyát, a város polgármestere kiutalt 40 épülőfélben levő lakást az idetelepítendő román tiszti családoknak, amikor 700 fiatal magyar házaspár lakásigénye elintézetlen. A svájci magyarok pénzén épült kisegítő iskola a görög katolikus egyház használatába került. Ebbe az iskolába többszáz gyenge értelmi képességű románt fognak hozni. A betelepítés nemcsak a román kormány műve, hanem a "szórványszemléletű" RMDSZ-é is. Katona Ádám már 1995-ben felhívta az SZKT figyelmét arra, hogy Székelyudvarhelyre román katonaságot telepítenek. Az elrománosítást szolgálja a Székelyföldön állomásozó rendőrség elképesztő méretű felduzzasztása. Székelykeresztúron például Ceausescu idején hét milicista volt, jelenleg 38 rendőr és alig négyen-öten beszélnek magyarul. Katona Ádám ugyancsak kérte, hogy az SZKT járjon közbe a zetelaki elítéltek ügyében és SZKT vitassa meg, hogy van-e szélsőségesség az RMDSZ-ben. Ismeretes, hangoztatta, hogy a "neptuniak" és körük külföldön és belföldön előszeretettel minősítik az RMDSZ autonomista, Tőkés Lászlóval fémjelzett szárnyát "szélsőségesnek", legutóbb például Verestóy Attila szenátor az Erdélyi Naplóban. Katona Ádám Markó Béla RMDSZ-elnöktől kérdezi: Iliescu államelnökkel történt megbeszélésén szóvá tette-e a székelyföldi tömbmagyarság két jogsérelmét /amelyet elő interpellációjában kifejtett/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./
1996. április 3.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 3-i ülésén Markó Béla elnök beszámolt az MSZP kongresszusáról, amelyen meghívottként részt vett. Béres András oktatási főosztályvezető bemutatta cselekvési programját, melyben szerepel a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása is. Az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók megfogalmazására szakértőket kértek fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 754. sz./
1996. április 3.
Kinde Annamária visszatekintett az elmúlt évekre A hetedik húsvét címen. 1990 márciusa: félelem, döbbenet a marosvásárhelyi események miatt. Sütő András kivert fél szeme. 1991: az alkotmánytervezet vitája, elszabadulnak az árak, az RMDSZ-ben láthatóvá lesz a mérsékeltek és a radikálisok közötti ellentét. 1992-ben, a brassói kongresszust követően megkezdődik az RMDSZ platformosodása. Király Károly ezt nyilatkozta: A döntő pillanatban mindig meghátrálunk. 1993-ban tízezrek tüntettek Székelyföldön a román prefektusok kinevezés ellen. Székely Ervin parlamenti képviselő szerint elgondolkodtató, "hogy meddig vállalható az önkéntes elfordulás a román politikai valóságtól, s mikor válik mindez a magyar nemzetiségi politizálás csapdájává." 1994-ben kiszabadultak az oroszhegyi és zetelaki elítéltek. 1995 áprilisában az ET 1201-es ajánlása körül volt vita. Verestóy Attila egy román rádióműsorban kijelentette: Tőkés László "nem döntéshozó tényező, csak annyiban, hogy tagja az RMDSZ nyolcfős operatív tanácsának, ahol neki is csak egy szavazata van". "Hiba, hogy valaki, aki jelkép, egy ország átalakításának és ezen belül szövetségünknek is jelképe kellene, hogy legyen, a legitim vezetőség hátrányára elfogult." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./
1996. április 11.
1990 óta többé-kevésbé szabadon áramlik be az írott sajtó Magyarországról, de mi is jön be, nézett körül Gerendás Lajos a székelyföldi könyvpavilonokban. Szerelmes füzetek, viszik, mint a cukrot, ezoterikus, álomfejtő művek, ezek még veszélyesebbek, írja, mert a tudomány látszatát keltik. Nívós folyóirat alig kapható, van viszont sok piszkos, esőverte, szakadozott, összeragasztott lap, amelyekben a keresztrejtvényt megfejtették... "A mindenkori magyar kormánynak biztosítani kellene, hogy nívós folyóiratok, tudományos ismeretterjesztő periodikák mellett szórakoztató lapok is frissen, a hazaiakhoz hasonló minőségben megvásárolhatók legyenek..." Az RMDSZ-vezetők a Magyarországgal folytatott tárgyalásokon megemlíthetnék ezt is. /Gerendás Lajos: Könyv és madárpiszok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 11./
1996. április 12.
Ápr. 12-én Csíkszeredában tartottak tanácskozást a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről az RMDSZ Oktatási Főosztálya kezdeményezésére, a csíkszeredai, nyárádszeredai, székelyudvarhelyi intézmények programvezetőinek, a sepsiszentgyörgyi és gyergyói főiskola-kezdeményezések szervezőinek részvételével. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják az Illyés Közalapítványnak a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. A beérkezett pályázatok alapján az Oktatái Főosztály véglegesíti a székelyföldi egyetem alapításár vonatkozó tervezetét, és azt előterjeszti az SZKT-nak /Szövetségi Képviselők Tanácsának/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 760. sz./
