A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ Székelyföldön is toboroz jelölteket az esetleg létrejövő majdani KAT-ba. Hangsúlyozták: a kisebbségi törvénytervezet a szórványban sem felelne meg a magyarság elvárásainak, Székelyföldön pedig egyenesen káros lenne, mivel alapvetően ellentétes Székelyföld autonómiatörekvéseivel. Felszólították az RMDSZ-t, hogy módosítsa a kisebbségi törvény tervezetét és a következő román–magyar közös kormányülésen, továbbá minden hazai és nemzetközi fórumon Székelyföld vonatkozásában csakis a területi autonómia megvalósítását tartsa szem előtt. /Tiltakozik az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./
2007. október 4.
Áttörést jelenthet a román politikában az az állásfoglalás, amelyben a Demokrata Párt tartományi parlament és kormány létrehozása mellett tör lándzsát. Ezt egyelőre nem kommentálta az RMDSZ sem. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) viszont közleményében lelkesen üdvözölte a kezdeményezést. A demokraták a jelenlegi régiók megtartásával képzelik el azok hatáskörének kiterjesztését, az RMDSZ készülő javaslata pedig ezek határainak megváltoztatásáról szól. Az RMDSZ-nek a közvélemény előtt október 13-án, Marosvásárhelyen bemutatandó átszervezési javaslatának egyik alapelve, hogy Maros, Kovászna és Hargita megye külön régiót alkosson, és hogy a jelenlegi 8 régió helyett 15 jöjjön létre: nyolc Erdélyben, hét a Kárpátokon kívüli területeken. A szakértői csoportban részt vevő Csutak István volt európai integrációs államtitkár tanulmánykötetében körvonalazta a régiós határokat. A régiók átszervezésére vonatkozó RMDSZ-kezdeményezést a koalíciós társ egyik vezető egyénisége, Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke bírálta elsőként. Az RMDSZ évek óta küzd a székelyföldi régió létrehozásáért. A liberálisok egyetértenek a történelmi régiók határainak figyelembevételével. /Románia Szövetségi Köztársaság? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
2007. október 4.
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, valamint az intézmény nevét viselő alapítvány szervezésében restaurátor-konferencia zajlik a héten Székelyudvarhelyen, illetve a környékbeli településeken. A VIII. Erdélyi Magyar Restaurátorok Továbbképző Konferenciáján a szakmai előadások mellett gyakorlati programokat, tanulmányi kirándulást is szerveztek. Idén mintegy hetvenen érkeztek: székelyföldi múzeumok munkatársai mellett az anyaországi restaurátorok is érdeklődést mutattak a konferencia iránt. A budapesti Szépművészeti Múzeum, valamint a Nemzeti Múzeum neves szakemberei is jelen vannak a rendezvényen. /Szász Emese: Restaurátor-konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./
2007. október 4.
Gidó Csaba történész előadásával (Székelyföldi vasutak) indult újra a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban zajló előadássorozat. A múlt héten a sorozat 10. előadását tartotta Gyöngyössy János Székely templomerődök címmel. A vegyészmérnöki végzettségű, de a művészettörténetet tudományos szinten „művelő” előadó előadását a helyi Digital 3 Tv közvetítette. A székelyeknél az erődített építkezés nem annyira jellemző, mint a szászoknál, ennek több oka van: a 15-16. században a Székelyföld nagy részét még erdő borította, a gazdasági fejlettség kisebb volt a szászföldinél, ezért e terület nem jelentett nagy vonzerőt a portyázó török csapatok számára. A székely erődítések kezdete egybeesett a templomok késő gótikus átépítésével. Előbb egyszerű kerített templomok jöttek létre (Oklánd). A legfontosabb erődített templomhálózat a Székelyföldön a Brassó-Bereck útvonal mentén jött létre: Alsócsernáton, Zabola, Maksa, Feltorja, Uzon, Gidófalva, Sepsiszentgyörgy, Bölön. Ez volt az egyik legjelentősebb hadi és kereskedelmi útvonal. A háromszéki templomerődöket az 1473-as erős földrengés nagyon megrongálta, ugyanakkor az építmények datálását megkönnyíti e történelmi dátum pontos ismerete. /Kápolnási Zsolt: Udvarhelyi premier: TV-közvetítés az Areopolisz szabadegyetemen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 4./
2007. október 5.
Kolozsváron évek óta októberben nagyszabású seregszemlére gyűlnek össze a civil szervezetek, hogy egy adott tematika mentén átgondolhassák, megbeszélhessék a felmerülő problémákat. A Civil Fórum néven ismert konferencia idén helyszínében is szolgál újdonsággal: október 19–20-án ezúttal Csíkszeredába várják a szervezetek képviselőit. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány /ERMACISZA/ elnöke kifejtette, hogy alapítványuk 1999 óta minden évben megszervezi az erdélyi magyar civil szervezetek fórumát. Ezek a rendezvények elsősorban az erdélyi magyar társadalom javát szolgáló ismeretek és elképzelések köztudatba kerülésére adnak lehetőséget. Fontos a közös fórum, egymás problémáinak, terveinek megismerése. Az október 19–20-án Csíkszeredában sorra kerülő Civil Fórumnak az „Európai Uniós források” címet választották. Az erdélyi magyar civil szervezetek jelentős része Székelyföldön működik, 30 százalékuk Hargita megyei. /S. B. Á. : Civil Fórum – ahol a civilek összefognak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
2007. október 8.
Magyarellenes tüntetést szervezett október 7-én a Konzervatív Párt Bukarestben, tiltakozva amiatt, hogy a székelyföldi román kisdiákok nem tanulhatnak anyanyelvükön. Hargita és Kovászna megyében a román iskolások a magyar ábécéskönyvből kénytelenek tanulni – állt az államfőnek címzett nyílt levélben, melyet a Konzervatív Párt (PC) alelnöke, Maria Grapini olvasott fel a háromszáz egybegyűltnek. A tüntetésen elhangzott, nyílt vitára akarják bocsátani a többségében magyarok lakta településeken tapasztalt állítólagos jogtiprásokat. /O. M. : Magyarellenes tüntetés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
2007. október 10.
„Választások előtti botránykeltés a korrupcióellenes ügyosztály, a DNA Szőke Domokos csíkszeredai alpolgármester ellen indított vizsgálata” – jelentette ki Ráduly Róbert, a székelyföldi város polgármestere. Az alpolgármester ellen hatalommal való visszaélés ügyében indítottak vizsgálatot a korrupcióellenes ügyosztály. A feljelentő, Görbe Károly helyi üzletember szerint Szőke Domokos 1600 lejt kért, hogy „elintézze” a polgármesterrel egy felerészben a város tulajdonában lévő terület használatának engedélyét. A jegyzőkönyv szerint Szőke Domokos alpolgármester tettenérését akarták előkészíteni, ami viszont nem sikerült. A dosszié egy tanúvallomást tartalmaz, amely szerint Görbe Károly elmesélte egy ismerősének, hogy az alpolgármester 1600 lejt kért tőle közterület-használati engedély fejében. Az alpolgármester úgy véli, szándékos lejáratásról van szó, és valószínűtlennek tartja, hogy Görbe Károly félreértette volna, amikor a bérleti díjról tájékoztatta, ami a városi tanácsnak fizetendő, és nem neki, mint ahogy az tanúvallomásban szerepel. „Pénzt ügyintézésért soha nem vettem el” – állítja Szőke Domokos. Ráduly Róbert „a Gestapo és a Szekuritáté eljárásához” hasonlította az esetet, szerinte ugyanis a DNA egy lehallgatott telefonbeszélgetésre is hivatkozik, amelyben az alpolgármester a díjfizetési kötelezettségről tájékoztatta Görbe Károlyt. /Székely Zita: DNA-vizsgálat Szőke ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2007. október 10.
Különböző felmérések tanúsága szerint a Duna Televízió óriási előnnyel vezet a tévék versenyében az erdélyi magyar nézők körében. UNESCO-elismerés szerint a világ legjobb kulturális televíziója, 2006-ban Európa legnépszerűbb kulturális csatornája. S sokak szerint a Duna Televízió a közszolgálati tévék között a legigényesebbek közé tartozik: kulturális televízió. A felmérés szerint Erdély egészében a Duna Televízió közönségrészesedését közel 7 százalékkal tudta növelni az eltelt mintegy háromnegyed évben, s most 29,2 százalékon áll. A Partiumban, ahol már a negyedik nemzedék nézheti mindennap az m1 adását, amely vezeti a sort (25,5 százalék), itt a Duna Televízió a negyedik helyezett (9,55 százalék). A Székelyföldön viszont a Duna TV fölénye még számottevőbb; itt a megkérdezettek 37 százaléka mondta, hogy a Duna Televíziót nézi a leggyakrabban. /Mit néznek Erdélyben? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2007. október 12.
Utolsó percben kellett helyszín változtatást eszközölnie Gyergyószentmiklóson az Autonómia az EU-ban témájú lakossági fórum szervezőjének, a Magyar Polgári Szövetség Gyergyószéki szervezetének, ugyanis a Salamon Ernő Gimnázium vezetősége – ahová meghirdették a fórumot – egy nappal Tőkés László és Kövér László találkozója előtt szerződést bontott. Arra a törvényre hivatkoztak, amely megtiltja politikai jellegű rendezvények szervezését az iskolákban. Árus Zsolt, a fórum egyik szervezője úgy értesült, hogy az RMDSZ felső vezetéséből „szólt le” valaki, és nyomást gyakoroltak az iskolaigazgatóra. Szóbeszéd szerint az RMDSZ helyi vezetői közül hívták fel Lakatos Mihály igazgató figyelmét a törvényes előírásokra. Lakatos mindkét információt cáfolta. Sokan érvelnek azonban azzal, hogy „a néhány héttel ezelőtt összehívott RMDSZ Gyergyó területi küldöttgyűlésére nem vonatkozott ugyanez a jogszabály, noha a küldöttek tanácsa SZKT- és KAT-tagokat választott a gimnázium dísztermében”. „Tévedés történhetett, tudomásom szerint az RMDSZ tájékoztató rendezvényt szervezett, és nem politikai jellegűt” – érvelt Lakatos a Krónika kérdésére. „Még nem kezdődött el a kampány, és az RMDSZ máris negatív kampányba lendült” – jelentette ki Tőkés, utalva az október 6-i aradi megemlékezés körüli üzengetésre, amikor is – mint érvelt – az RMDSZ aradi vezetője megüzente Tőkésnek, hogy sem őt, sem Orbán Viktort, a Fidesz elnökét nem látják szívesen Aradon. Tőkés hangoztatta, szem előtt tartja a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott tárgyalásokat követő szeptember 6-ai közös nyilatkozatban foglaltakat. Továbbra is keresi az összefogás lehetőségét. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Párt választmányi elnöke pártja azon törekvéseit hangsúlyozta, amely a határon túli magyarság érdekérvényesítésére irányul, és a gyergyóremetei gyökerekkel is rendelkező Gál Kinga európai parlamenti képviselő tevékenységét hozta fel példának. Kicsinyhitűnek nevezte Markó Bélát azon kijelentése miatt, miszerint Tőkés a Fidesz-támogatottsággal csak azt éri el, hogy a magyarságnak ne legyen az EP-ben képviselője. A püspök szerint matematikai Nobel-díjra kellene előterjeszteni Markó Bélát, mert bebizonyította, hogy a 2,8 százalék több, mint az 5 százalék. Szilágyi Zsolt EMNT alelnök jelentette be: létrehozták Tőkés László honlapját. Ígérete szerint a www.tokeslaszlo. ro és a www.tokeslaszlo.eu honlapokon naprakész információkkal szolgálnak az érdeklődőknek. /Jánossy Alíz: Matematikai Nobel-díj Markónak? = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./ Kérdéses, hogy az RMDSZ-nek lesz-e nehezebb 5 százalékot összegyűjteni, vagy pedig egy független jelöltnek 2,8-at – vetette fel Gyergyószentmiklóson Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Tőkés a Magyar Polgári Szövetség meghívására Székelyföldre látogatott, Kövér Lászlóval, a Fidesz választmányi elnökével, valamint Szilágyi Zsolt kampányfőnökkel együtt. „Jogunk van ahhoz, hogy a határokon túl rekedt magyarok érdekeiben felszólaljunk” – indokolta a magyarországi párt beavatkozását a romániai EP-választásokba Kövér. /Barabás Márti: Szendvicspénz Tőkés László kampányára. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2007. október 12.
Legkésőbb novemberben benyújtják a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, jelentette be Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az MPSZ elnöke. Most készítik a Magyar Polgári Párt működési szabályzat-tervezetét. A Magyar Polgári Párt az RMDSZ alternatívájaként kíván tevékenykedni, legfontosabb célkitűzése Székelyföld területi autonómiájának kivívása. /Gyergyai Csaba: Konkurencia az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./ 26 176 aláírást gyűjtött össze pártbejegyzése érdekében az ország 18 megyéjéből, illetve Bukarestből a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Hangsúlyozta: nem támogatói aláírásokról, hanem tagságról van szó, a vonatkozó törvény értelmében tehát az aláírók egyben alapító tagjai is a jövőbeli pártnak. /Szász Emese: Bejegyzésre kész az MPSZ pártja. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./
2007. október 12.
Magyar feliratokból Székelyudvarhelyen van a legtöbb, de sok felirat rossz helyesírással látható. Székelyföldön is gyakori a makaróni nyelv, a félelem az anyanyelven való megnyilatkozástól. Sok helyütt, ahol zömmel magyarok laknak, gyakori a csak román nyelvű felirat, kiírás, és az ott lakók ezt természetesnek veszik. /Kuti Márta: „Korlátolt áruk” – Nyelvi észleletek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2007. október 15.
Romániának a jelenleginél kisebb méretű, működőképesebb fejlesztési régiókra van szüksége, olyanokra, amelyek versenyképesek a többi régióhoz viszonyítva, meghatározott identitással és hagyományokkal rendelkeznek – hangsúlyozták október 13-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ által szervezett konferencián. A szervezet vezetői bemutatták a sajtónak az új fejlesztési régiókról szóló elképzelésüket. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: a jövő Európájában már nincs helye a „nemzetállami” gondolkodásmódnak, egyre inkább érvényesülnie kell a decentralizáció, az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elvének. Statisztikai adatokra alapozva rajzolták meg a hivatalosan elfogadott nyolc régiót, így például ugyanahhoz a régióhoz tartozik Csíkszereda és Gyulafehérvár. Hasonlóképpen „közösködik” egy régión belül Fehér és Kovászna megye, holott semmiféle hagyományos együttműködési tapasztalatuk nincsen. Egyazon régióban van a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca megye a Kárpátok túlsó felén lévő Vrancea megyével. Borbély László felvázolta, hogy az RMDSZ a jelenleginél kisebb méretű, működőképesebb régiókat szeretne. Csutak István volt integrációs államtitkár, Winkler Gyula miniszter tanácsosa grafikonokkal illusztrált előadásában mutatott rá arra, hogy a mostani heterogén régiókon belül tapasztalható gazdasági, környezeti, méretbeli és kulturális különbözőségek lehetetlenné teszik a következetes fejlesztési elképzelések kidolgozását. /Kisebb, működőképesebb, saját identitású régiókat! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./ A múlt rendszerből a kommunista hatalom homogenizációs politikájának szemléletét viszi tovább a jelenlegi régiófelosztás, amely a társadalom kulturális, nyelvi elkeverésére törekszik, fogalmazták meg a szakemberek Marosvásárhelyen. Hagyományos történelmi régiókat szakítottak ketté. A folyamat megállítására létre kell hozni az önálló székelyföldi régiót, amelynek racionalitása, egységes kulturális, etnikai és gazdasági vonása van. Tisztában kell lenni azzal is, jelentette ki Markó, hogy a jelenlegi közigazgatási egységekre nagyon nehéz lesz fejlesztési régiót építeni. /Lokodi Imre: Régióátrajzolási offenzíva. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Az RMDSZ az eddigi nyolc helyett tizenöt fejlesztési régióba sorolná Románia megyéit. A tervezetben a három székelyföldi megye önálló entitásként szerepel. /Tizenöt fejlesztési régiót javasol az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./
2007. október 15.
Megkezdődött a szavazatokért folyó harc. Október 13-án Marosvásárhelyen az RMDSZ bemutatta Románia regionális átszervezéséről készített tanulmányát. Markó Béla elnök a zárt ülést követő sajtótájékoztatóján nem is tagadta, kampánycéllal kezdeményezték a regionális újrafelosztást, amely az önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió hivatalos elfogadtatásához vezethet. Kiemelte: az RMDSZ régi célkitűzését fogalmazták újra, gazdasági, földrajzi történelmi érvekkel alátámasztva igyekeznek elfogadtatni koncepciójukat. Markó hozzátette: az új felosztásnak nincs köze Székelyföld területi autonómiájához, de hosszabb távon elképzelhető a regionális parlamentek létrehozása is. Markó igen bátor kijelentéseit a kampány teszi hiteltelenné, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. Volt már hasonló radikális beszéde a választások előtt, bukaresti román partnereik ilyenkor elnézőek, hisz ők is tudják, miről szól a játék. Egy nappal a jelentős RMDSZ-tervek bejelentése után egyetlen román reakciót sem lehetett hallani. Úgy látszik, az RMDSZ-vezető kijelentéseit senki sem veszi komolyan. /Farkas Réka: Esélytelen kampányötlet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./
2007. október 17.
A román sajtó gyanúsan megtisztelte az RMDSZ-t: nem támadta amiatt, hogy a szövetség a fejlesztési régiók átrajzolását vetette fel Marosvásárhelyen. A szövetségnek elsősorban a román politikai közegben kell partnerekre találnia, hogy megértsék, a többség javát is szolgáló regionális fejlesztésről van szó. Az RMDSZ Székelyföldet tűzte zászlajára, ami a többség szempontjából eleve politikai hangsúlyt kap, majd csak másodlagos a gazdasági és általános fejlesztés szándékának megértése. /Lokodi Imre: A papagájok nem kapnak kölest. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
2007. október 18.
A magyar legyen a második hivatalos nyelv Romániában, ezt Sógor Csaba szenátor, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjeként felvállalná. A keresztény magyarság értékeit fogja képviselni Brüsszelben református lelkészként. Sógor az egységet hangsúlyozta, mondván: az Európai Parlamentben nem kelthetjük a széthúzó közösség benyomását. Székelyföld autonómiája újabb esélyt kaphat azzal, hogy egységes csapat harcol ezért az önállóságért. /A keresztény magyarság értékeit fogom képviselni Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2007. október 18.
Súlyos hibának tartja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) október 17-i közleményében az RMDSZ-nek azt a törekvését, hogy “a romániai régiók átszervezésével próbálja helyettesíteni Székelyföld autonómiáját és semlegesíteni a székelyek autonómiakövetelését”. A SZNT szerint Európában egyetlen területi autonómia sem jött létre úgy, ahogyan azt az RMDSZ szakértői javasolják. „Fejlesztési régióból soha és sehol nem alakult széles hatáskörökkel felruházott autonómia. Székelyföld autonómiájának alapja – akárcsak a baszk, a katalán, a skót stb. autonómiáké – a népek önrendelkezési joga” – áll a közleményben. Az RMDSZ javaslata „a kommunista diktatúrában ránk erőltetett, mesterséges közigazgatási határokból éppen azokat kívánja véglegesíteni, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy Székelyföld magyar nemzeti közösségének erőszakos asszimilációjához a feltételeket megteremtsék”. „Aki ezt a közleményt megírta, életében nem olvasott el egy eurórégiós ajánlatot, halvány fogalma sincs arról, hogyan néz ki az EU NUTS-rendszere – reagált az SZNT állásfoglalására Frunda György szenátor, az RMDSZ EP-képviselőjelöltje. A szenátor szerint a székelyföldi népszavazások nem többek közvélemény kutatásoknál, azokkal nem lehet eredményeket elérni. /Lokodi Imre: RMDSZ: rövidlátó az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
2007. október 18.
Markó Béla RMDSZ-elnök bemutatta az önálló közigazgatási egységet alkotó Székelyföld tervét. A terv elfogadásához a parlamentben kell lenni, kormányon kell lenni, RMDSZ-polgármesterek és tanácsosok százai, ezrei kellenek. Lehetne mondani, miért nem mondták ezt előbb, hiszen a szinte-szinte magyarellenes jelenlegi felosztást a kormányon levő RMDSZ támogatásával követték el 1998-ban. Ugyancsak lehetne kérdezni, miért nem állt ki ezzel az RMDSZ tavaly, miért a választási kampányban? Szondy Zoltán emlékeztetett: négy éve az autonómia, majd a kulturális autonómia volt a népszédítő s hol van az most? Ugyanaz az RMDSZ ígérte… /Szondy Zoltán: Régióznak szemrebbenés nélkül... = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./
2007. október 18.
A Pro Europa Liga (PEL) dicséretesnek tartja, hogy a hazai pártok közül az RMDSZ elsőként és komolyan foglalkozik az ország régióinak újraalakításával, de nem tartja szerencsésnek a szövetség elképzelését. Smaranda Enache elnök szerint két-három, 1968-ban létrehozott megye összeolvasztásával még nem oldódik meg a valós regionalizáció. „Nem több, mesterségesen létrehozott megyéből kell kialakítani egy-egy térséget, hanem vissza kell állítani az ország történelmi régióit, amelyek keretében létrejöhetnek alrégiók is” – nyilatkozta Smaranda Enache. Ilyen lenne Erdély esetében Székelyföld „kialakítása”, ami Enache megítélésében a lehető legtermészetesebb dolognak számítana. A PEL elnöke meglátásában a megyéknek teljesen el kellene tűnniük, helyükben a történelmi régiókat kellene közigazgatási szerepkörrel felruházni. Az RMDSZ sem ragaszkodik a jelenlegi megyehatárokhoz – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ nem zárkózik el a térkép újrarajzolásától sem. Az RMDSZ által kidolgozott koncepció értelmében Erdélyben önálló régiót képezne Maros, Hargita és Kovászna megye; Kolozs, Beszterce-Naszód és Máramaros megye; Brassó és Szeben megye; Fehér és Hunyad megye; Szatmár, Bihar és Arad megye, valamint Temes és Krassó-Szörény megye. /Sz. E. : Megszüntetnék a megyéket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2007. október 18.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága súlyos hibának tartja az RMDSZ-nek azt a törekvését, hogy a romániai régiók átszervezésével próbálja helyettesíteni Székelyföld autonómiáját– áll az SZNT nyilatkozatában. „Székelyföld autonómiájának alapja – akárcsak a baszk, a katalán, a skót autonómiáké – a népek önrendelkezési joga. ” /Szucher Ervin: Az SZNT is ellenzi az RMDSZ elképzelését. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2007. október 19.
A Székely Nemzeti Tanács mellett a Magyar Polgári Szövetség is kifogásolja az RMDSZ legújabb kezdeményezését, amely a Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozatalát célozza. Kampányfogásnak minősítik, és úgy vélik, ez az akció eltereli a figyelmet a lényegről. A történelmi Székelyföldön 76 százalékos a magyarság aránya, a Székelyföldi Fejlesztési Régióban ez alig 59 százalék lenne, megbillentené az egyensúlyt Maros és Hargita megye román vidéke, illetve Bodzaforduló környéke. A két szervezet leszögezi, Székelyföld végső közigazgatási határait és nemzetiségi összetételét népszavazás, és nem rögtönzött ötletek alapján kell eldönteni. /Farkas Réka: Csak népszavazás dönthet (Székelyföldi Fejlesztési Régió vagy autonómia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./
2007. október 19.
„Az ‘56 kapcsán Erdélyben folytatott kutatás inkább helyzetfelmérésnek nevezhető. Nem elégedhetünk meg a szubjektív visszaemlékezésekkel. Rekonstruálnunk kell a teljes belpolitikai helyzetet, de azt is a nemzetközi konjunktúrába ágyazva” – mondta Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltáros a vele készült beszélgetésben. Az igazi kutatás és feldolgozás a jövő évek feladata. Várni kell, hogy megnyíljanak a katonai levéltárak, mert az anyagok nagy része nem a már tanulmányozható Szekuritáté irattárában, hanem a kolozsvári és brassói katonai törvényszék birtokában van. Sokan kemény ellenállásukról regélnek, mondván, hogy a vallatások során egy kukkot sem szóltak. Azonban a jegyzőkönyvek szerint a legtöbb esetben a vallatott előbb-utóbb megtört. A megtorló szervek a rendszerellenes elemek semlegesítésére használták a magyar forradalmat. Az ‘56-ig kiépített besúgóhálózat később egyre szerteágazóbbá és szervezettebbé vált. Feltűnő, hogy egyetlen költő, író vagy színész sem volt az ‘56-os megtorlás szenvedő alanyai között. Ez is pártpolitika volt. Gheorghe Gheorghiu-Dej 1956. december 15-én és 16-án Marosvásárhelyen tartott beszédeiben megjegyezte, hogy míg a magyarországi írók közül sokan az úgynevezett ellenforradalmárok mellé szegődtek, romániai magyar társaik a párt politikáját támogatva, egyenként sorakoztak fel a román hatalom mögött. Ennek az volt az előzménye, hogy közvetlenül az események után a Kolozsvárra kiküldött Miron Constantinescu és a Marosvásárhelyre látogató Fazekas János gyűlést hívatott össze, melynek során az íróknak, költőknek állást kellett foglalniuk, majd az ellenforradalmat elítélő nyilatkozatot kellett tenniük. Az írók viselkedése három csoportba sorolható. Hajdu Győző és a párt politikájához hű társai nyíltan elítélték a Budapesten történteket. A második kategóriába az óvatosak tartoztak, mint például Sütő András, akik elfogadták a párt irányelveit. A harmadik, legvékonyabb csoportot Nagy Pál és Oláh Tibor képviselte, akik kényszerből foglaltak állást, akkor is nagyon kurtán-furcsán. Fazekas János a gyűlés végén szemrehányóan megjegyezte, hogy „ha fegyvert kellene fogni, maguknak, kettőjüknek csak fapuskát adnék”. A hatalom az 1948 és ‘53 közötti politikai tisztogatás után a végső leszámolásra használta fel az ‘56-os forradalmat. Az egyházi vezetők szerepvállalása szinte az egész közösségre nagy befolyással bírt. A Szekuritáté ezért is tartóztatta le a hangadókat. Erdélyben nem volt olyan vidék, ahonnan ne hurcoltak volna le papokat. A gyergyóalfalusi plébánost például azért zárták be, mert úgymond arra utasította a kántort, hogy irredenta énekeket játsszon, holott csak zsoltárokról, egyházi énekekről volt szó. Az itthoni megmozdulások eleve kudarcra voltak ítélve. Hiányzott a politikai eszme, amelyért az emberek – úgy, mint Magyarországon – utcára vonuljanak. Voltak Erdélyben csoportosulások, amelyek szervezkedtek, de ezek naiv próbálkozásoknak számítottak. Pál-Antal Sándor /sz. Csíkkarcfalva, 1939/ levéltáros, a történelemtudományok doktora. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem elvégzése után a marosvásárhelyi levéltárba került, és azóta is ott dolgozik. Fő kutatási területe Székelyföld története, a levéltártan, pecséttan és heraldika. A magyar forradalom erdélyi utórezgéseiről számos tanulmányt közölt, tavaly megjelent az Áldozatok – 1956 (A forradalmat követő megtorlások a Magyar Autonóm Tartományban) című kötete. Munkásságáért A szabadság hőse emlékéremmel tüntették ki. /Szucher Ervin: Erdélyi ‘56: hiányzott a politikai eszme. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2007. október 20.
A romániai magyarságnak az Európai Unió kereteiben vissza kell szereznie azt, amit a történelem során elvettek tőle, vagyis az anyagi javait, a jogait, a méltóságérzetét és az együttlétet a magyar nemzettel – fejtette ki október 19-én Csíkszeredában Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. A november 25-i európai parlamenti választások előtti – Új honfoglalás jelszót viselő – kampány nyitórendezvényén Markó emlékeztetett arra, hogy a magyarság sokszor veszítette el és szerezte vissza ezt a hont a történelem folyamán, utoljára 1918–19-ben vesztette el annak egy részét. Kifejtette, hogy az Európai Unió további eszközöket ad a romániai magyarságnak célkitűzései megvalósításához. Az RMDSZ EP-listavezetője, Frunda György szenátor emlékeztetett arra, hogy a szövetség beváltotta a választási kampányokban tett ígéreteit, a brüsszeli jelenlét pedig hozzásegítheti az erdélyi magyarságot autonómiája kivívásához. A lista második helyezettje, Sógor Csaba szenátor rámutatott: a honfoglalás azért volt sikeres, mert a honfoglaló magyarok képesek voltak a változásra, megőrizve ugyanakkor jó tulajdonságaikat, vagyis a katonás rendet, a munka szeretetét, jókedvüket és az összefogás képességét. /Magyar jog és méltóságérzet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Az RMDSZ az egyetlen politikai szervezet, amely alapos szakmai elemzést készített a gazdaságfejlesztési régiók átszervezéséről, és ez azt mutatja: az RMDSZ-nek van mivel pozitív kampányt folytatnia az európai parlamenti választásokon – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök Csíkszeredában. Markó Béla figyelmeztetett: „ma kísértet járja be Erdélyt”. Székelyföldön járt Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke, aki ismételten nacionalista nyilatkozatokkal próbálja népszerűségét növelni. A Konzervatív Párt heti gyakorisággal benyújtott magyarellenes törvénykezdeményezései az RMDSZ parlamenti jelenléte révén még megakadályozhatók, de ha nem lesz parlamenti és brüsszeli képviselete az RMDSZ-nek, akkor ezek a magyarellenes kezdeményezések holnap már véres valósággá válhatnak. Markó kiemelte: a RMDSZ pozitív kampányt folytat. Az RMDSZ képes a sokszínűségre, a változásra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
2007. október 20.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke Székelyföldre utazott, alig egy órát töltött Erdőszentgyörgyön, találkozott a helyi román közösséggel. Megállapította, hogy Erdőszentgyörgyön a lakosság 20%-a román, „nehézségekkel küzdenek a diszkrimináció következtében”. Voiculescu szerint a probléma fő oka „a román közösség megosztottsága. ”. Felvetődött, hogy Erdőszentgyörgyről kénytelen elvándorolni a román fiatalság, mert még a román tulajdonban levő cégek is magyarokat alkalmaznak. /Mózes Edith: Villámlátogatás Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
2007. október 22.
A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének vezetősége azt állította, Markó Béla RMDSZ-elnök területi autonómiára vonatkozó kijelentése csak akkor lenne hihető, ha az RMDSZ-nek törvénytervezete is lenne erről. Benedek Barna, a helyi szervezet alelnöke kijelentette: az RMDSZ ismét fel fogja használni a területi autonómia témáját a választási kampányban, de ez tartalommentes addig, amíg a Szövetség nem mutat be egy törvénytervezetet ebben a témában. “Az RMDSZ-vezetők gyakran illették kritikával a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által készített törvénytervezetet a Székelyföld autonómia-statútuma kapcsán, de nem álltak elő egy alternatívával. ” /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./
2007. október 22.
Káptalan Erna aligazgatónő bevezető szavai után Varga Júlia A kolozsvári jezsuita gimnázium és akadémia hallgatósága 1641–1773 (1784) /Budapest, 2007/ című adattárát dr. Sipos Gábor történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke mutatta be október 19-én a Báthory-líceum dísztermében. A diákok adataiból kiderül, hogy döntő többségük székelyföldi volt, de szép számban akadt közöttük csángómagyar is. Dr. Szögi László, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója a Felsőoktatástörténeti Kiadványok című sorozatot mutatta be, amelynek hatodik láncszemeként jelent most meg Varga Júlia munkája. A fiatal szerző marosvásárhelyi származású budapesti kutatóként elkötelezettje az erdélyi múlt levéltári feltárásának. /Ö. I. B. : Oktatástörténet, 300 éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2007. október 23.
1946-ban tüntettek először Erdélyben magyarok a kommunistákkal való együttműködés ellen. Azok ellen, akik az erdélyi magyarság nevében róla, de nélküle akartak dönteni. Majdnem tíz évvel ezután itt, Kolozsváron került sor az erdélyi magyar egyetemi ifjúság közös, 1956-hoz méltó összefogására, amelyet a kommunista diktatúra könyörtelenül megtorolt. Temesváron a magyar és román egyetemi ifjúság megmozdulása, a Szoboszlay-csoport mártíriummal végződött szervezkedése, a nagyváradi diákok csoportja, Székelyföld megannyi mártírja jelzi a megtorlást. Romániában az 1944–1947 közötti időszak fő jellemzője a „népi demokratikus” rendszer fokozatos bevezetése volt. A szovjet nyomásgyakorlással hatalomra juttatott, kommunisták által vezetett kormány, a párizsi békekonferencia lezárta (1947. február) előtt a kisebbségpolitikát illetőleg egy sor, a magyarság helyzetét lényegesen javító intézkedést is törvénybe iktatott. A romániai magyar kisebbség érdekképviseletét magára vállaló Magyar Népi Szövetség érdeme a magyar iskolahálózat, a Bolyai Tudományegyetem, az erdélyi magyar kultúregyesületek, a többségében magyar lakta településeken, a hivatalos intézmények keretében a magyar nyelvhasználat, a közigazgatási testületekben az arányos képviseltséget célzó törekvések, majd az 1946. évi választásokon a jelentős parlamenti képviselet biztosítása. Ennek ára is volt: a valós plurális politikai opció kizárása, a hatalom hivatalos kurzusának átvétele és kötelezővé tétele, valamint a „marosvásárhelyi nyilatkozatként” ismert, 1945. november 17-én a Magyar Népi Szövetség százas intézőbizottságával elfogadtatott állásfoglalás, amely a román állam keretében, az „igazi demokrácia” megvalósítása függvényének tekintette a kisebbség jövőjének biztosítását. Ezt a román hatóságok a párizsi békekonferencián is felhasználták. Ez az állásfoglalás a Magyar Népi Szövetség és az erdélyi magyarság jelentős része közötti törésvonal alapvető elemévé vált. Ennek a mélyülő szakadéknak a kifejezése volt az 1946. június 27–30. közötti, székelyudvarhelyi Magyar Népi Szövetség kongresszusa idején történt első tömeges tüntetés, amely a kommunista hatalommal való együttműködés elleni közösségi fellépést jelentette. A közművelődési intézmények (Erdélyi Múzeum-Egyesület, EMKE, Erdélyi Magyar Dalosszövetség), a hitel- és értékesítési szövetkezetek hálózata, de még az iskolahálózat is megsínylette az 1947 utáni fordulattal kiépülő proletárdiktatúrát. 1949-ben ugyanúgy áldozata lett a koncepciós kirakatpereknek Márton Áron püspök, Szász Pál, Korparich Ede, Nagy Géza, Pásztai Géza, a Magyar Népi Szövetség vezetőségéből Kurkó Gyárfás, Balogh Edgár, a szociáldemokrata Lakatos István vagy Jordáky Lajos is. Az 1950-es évek nem csak a hagyományos erdélyi magyar kulturális, gazdasági intézményhálózat, hanem a Magyar Népi Szövetség (ön)feloszlatásának időszaka is. A kommunista hatalommal jött a nincstelenség, ínség, nyomor mellett a félelem, a meghurcolás, kényszerlakhely és bebörtönzés. Az 50-es évek első felében új elit jelent meg, amely a kommunista egypártrendszer keretei közt kereste az utat. Az 1952-es közigazgatási reform következtében létrehozott Magyar Autonóm Tartomány az új szovjet mintájú, „adminisztratív megoldás” következménye. Nem valós autonóm intézményről, hanem a szovjet közigazgatási rendszer mintájára létrejött testületről volt szó, amely az állami- és pártintézmények helyi, regionális szintű függvényeként működött. Központja Marosvásárhely lett, amelyet az erdélyi magyarság új, jól ellenőrizhető centrumává változtattak. 1947 után Bukarest, az 50-es években pedig Marosvásárhely lett a központi román kommunista hatalom által megtervezett kisebbségi intézmény és érdekképviseleti hálózatok regionális központja – Kolozsvár ellenében. Kulturális intézményeinek köszönhetően azonban Kolozsvár továbbra is fontos centrum maradt az erdélyi magyarok számára. Elkezdődött a magyar kultúrintézmények „átvándorlása” Marosvásárhelyre. A sort az Utunk kezdte, a Romániai Magyar Írószövetség központi lapja, majd követte a Színművészeti Intézet 1954-ben. Az 1953–1954-es tanévben megszűnt a kolozsvári Mechanika Intézet magyar oktatási részleg. A következő évben a Mezőgazdasági Főiskolára való felvételin már nem hirdettek meg magyar tannyelvű helyeket. A tiltakozó levelek miatt az 1956–1957-es egyetemi tanév kezdetén újból lehetett felvételizni magyar nyelven ezekre a szakokra. A Román Munkáspártnak 1956. július 15-én kiadott határozata a vegyes (román–magyar) oktatási egységek és vonalak bevezetését célozta. 1956. október 24-én, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészkari diákszervezete az új statútumot és program-tervezetet előkészítő bizottság tagjai kérték a diákszervezet tényleges függetlenségének alapszabályzatba iktatását. 1956. november 1-jén Dávid Gyula tanársegéd vezetésével a bölcsészkar hallgatói felkeresték a Házsongárdban eltemetett jeles magyar irodalmi személyiségek sírjait. November 12-én Várhegyi István, Nagy Benedek, Koczka György, Kelemen Kálmán, valamint a csoportjukhoz időközben csatlakozott Gyöngyösi Gábor, Bartis Ferenc, Páskándi Géza, Zalányi Ágota bemutatták a Diákszövetség vezetősége előtt az általuk elkészített programtervezetet, s egy perc néma csenddel adóztak a magyarországi áldozatok emlékének. 1956. november 18-án következtek a letartóztatások. 1957 tavaszáig egymást követő több hullámban letartóztatták, elítélték, majd munkatáborokba, börtönökbe zárták mindazokat, akik 1956 folyamán kifejezték elégedetlenségüket, vagy csupán méltó módon szóltak. /Lönhárt Tamás: Tiltakozás és közösségi összefogás. 1946-ban és 1956-ban Erdélyben. Az erdélyi magyarság a kommunista rendszer első évtizedében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2007. október 24.
Magyarországra küldené a „hazájukat 1918-ban elvesztő” magyarokat és az RMDSZ vezető politikusait Daniel Buda demokrata párti képviselő, arra kérve a hatóságokat, lépjenek fel Markó Béla „irredenta kijelentései” ellen, amelyek szerinte alkotmánysértők, sértik a jogállamot és a jogrendet. Buda szerint Markó tudatosan szembeszáll „az 1918. december 1-jén létrejött modern Románia születési pillanatával és Románia nemzeti ünnepével”. A PD-s képviselő feltette a kérdést: mire számíthatnak a szélsőségesektől, ha a mérsékeltnek tartott Markó Béla olyan kijelentéseket tesz, hogy új honfoglalásra van szükség. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátusi frakciójának vezetője azt követelte: zárják ki az RMDSZ-t a kormányzásból, és tiltsák meg a szövetségnek, hogy részt vegyen az európai parlamenti választásokon. A nacionalista politikus beadványában súlyosan törvényellenesnek nevezte Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjének kijelentését, miszerint a Szövetség „kérni fogja Európától Székelyföld területi autonómiáját”. A közelmúltban több román politikus – Mircea Geoana PSD-elnök, Dan Voiculescu PC-elnök, Adrian Paunescu szenátor, Emil Boc PD-elnök és Lucian Bolcas PRM-képviselő is hevesen támadta az RMDSZ elnökét, amiatt, hogy kifejtette, az RMDSZ kitartóan küzd Székelyföld területi autonómiájáért. Funar kijelentéseire reagálva az RMDSZ elnöke elmondta, a magyar kártya kijátszása egyes politikai alakulatoknál mindig hatott választási kampány idején. Markó hangsúlyozta, az utóbbi időben nem tett egyebet, mint egy régebbi témát hozott szóba, éspedig a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását. A szövetségi elnök szerint viszont egyesek, „nem veszik észre, hogy a javaslat nemcsak a Székelyföldre, hanem Románia valamennyi vidékére vonatkozik”. /Mihály László: Össztűzben az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2007. október 24.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke korábban azt állította, hogy Traian Basescuval lezajlott találkozója során felvetette az önrendelkezés kérdését. Az államfő később cáfolta ezt. Egy héttel Dan Voiculescuval, a Konzervatív Párt /PC/ elnökével folytatott megbeszélése után, Szász Jenő szóvivője révén cáfolta, hogy támogatást ígért volna a székelyföldi ortodox egyháznak. Szász Jenő leszögezte, a párt közleményének „támogatásos fejezetéből” semmi sem igaz. /Lokodi Imre, Szőcs Levente: Szász Jenő-Dan Voiculescu kulturális csere: valaki hazudik. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2007. október 24.
Székelyföldtől a Partiumig szinte valamennyi nagyobb erdélyi településen emlékeztek 1956-ra. Háromszéken Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán, valamint Baróton tisztelegtek a forradalom hősei előtt. A megyeszékhelyen a városháza falán levő „Gloria Victis” feliratú emléktábla előtt rótta le kegyeletét a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság. „1956-ot követően Sepsiszentgyörgy 23 polgárát, összesen 265 év börtönbüntetésre ítélte a volt kommunista diktatúra” – dokumentálják a múltat a kőtáblába rótt betűk. Délután a tavaly felszentelt emlékoszlopnál az ‘56 Emlékparkban, illetve a központi park kopjafájánál koszorúztak. Csíkszeredában a Kalász negyedi temetőnél felállított kopjafánál elsőként Nagy Benedek, az ‘56-os Baráti Társaság nevében mondott beszédet. A megemlékezés a koraesti órákban, fáklyásmenettel folytatódott a Szabadság-tértől, a magyar főkonzulátus előtti téren felállított ‘56-os emlékműhöz. Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Ifjak kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg az ‘56-os forradalomról és szabadságharcról. Varga László nyugalmazott református lelkész, ötvenhatos elítélt tartott előadást. Ezt követően a Szabadság, Szerelem című filmet vetítették le. Október 23-án Hajdú Zoltán történelemtanár a forradalom leverése utáni megtorlásról beszélt. Nagyváradra október 23-án érkezett az a vándorkiállítás, amely az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó erdélyi és román vonatkozású dokumentumokból áll. Mind a három szatmári magyar középiskolában (Kölcsey Ferenc, Hám János, Református Gimnázium) megemlékeztek október 23-án az ‘56-os magyar forradalomról. Délután az RMDSZ székházában a Szent-Györgyi Albert Társaság szervezésében Sárándi Tamás muzeológus 1956 romániai vonatkozásáról tartott előadást. Snagovban friss, piros-fehér-zöld szalagos koszorúk emlékeztetnek arra, hogy több mint fél évszázaddal ezelőtt itt tartották fogva Nagy Imrét, az 1956-os magyar forradalom vezetőjét és sorstársait. Az október 23-i megemlékezésen a Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ-küldöttség helyezte el az emlékezés koszorúit az ‘56-os hősök emlékművénél. Markó Béla beszédében rámutatott arra, hogy ötvenegy év után „még mindig adósságunk van azokkal az emberekkel szemben, akik 1956-ban a szabadságért harcoltak”, egyesek közülük az életükkel fizettek. /Adósságot törlesztettek Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2007. október 25.
Ostobaságnak, de egyben veszélyes jelenségnek nevezte Markó Béla RMDSZ-elnök a szenátus állandó bürójának döntését, melynek értelmében a testület az RMDSZ elnökének kijelentéseit elítélő politikai nyilatkozatot kíván a szenátus elé terjeszteni. Több román párt is hevesen bírálta az elnököt a szövetség kampányindító rendezvényein tett azon kijelentései miatt, miszerint az RMDSZ kitartóan küzd Székelyföld területi autonómiájáért. A politikai nyilatkozat elfogadására vonatkozó javaslatot Adrian Paunescu, a Szociáldemokrata Párt szenátora kezdeményezte. – Engem már egyszer elítélt határozattal a szenátus, 1995-ben, szintén autonómia dolgában. Erre már kevesen emlékeznek, de ez a dokumentum létezik, és ez az újabb kezdeményezés azt jelenti, hogy legalább 12 esztendővel visszamentünk az időben. Ezt veszélyes jelenségnek tartom, mert azt mutatja, hogy Romániában és a román politikai életben erősödik egyfajta nacionalista hangulat és magyarellenesség – mutatott rá Markó Béla. /Akárcsak 12 évvel ezelőtt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
