Összehívják a székelyföldi megyei tanács-elnököket, alelnököket, a városok polgármestereit. A találkozó célja létrehozni a székelyföldi politikai testületet – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere Tamás Sándor megyei tanács-elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.,,Az autonómia kivívásának lényeges oldala az egységes Székelyföld megteremtése érdekében új alapokra helyezni a kapcsolatot Hargita megyével” – szögezte le Tamás Sándor. Ha ez működik, igyekeznek bevonni Maros megyét is. Antal Árpád leszögezte, minden magyar vezetőt meghívnak, függetlenül attól, hogy RMDSZ-es vagy MPP-s színekben győzött a választásokon. /Farkas Réka: Összehívják a székelyföldi önkormányzati vezetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
2008. június 21.
Együtt koncertezett a Csíki Kamarazenekar és a Georgius Kamarazenekar a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, a harminckét zenész J. S. Bach, G. PH. Telemann és F. Händel műveiből adott elő. A két formáció gyakori közös fellépése nem véletlen, a zenészek célja megalakítani a székelyföldi kamarazenekart, amelyet Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda, valamint Kovászna és Hargita megye önkormányzata finanszírozna. /(r): Székelyföldi kamarazenekar alakulna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
2008. június 21.
Meghalt Győrben Bardocz Barna ötvösművész, aki harminc évvel ezelőtt Székelyföldről indult, hogy a lelkébe tarisznyált útravalót, Erdély, a magyarság ősi kincseit saját ,,szavaival”, fémbe, fába, kőbe álmodott legendáival, míves-csodás alkotásaival, ékszereivel Győrnek, a világnak ajándékozza. Bardocz Barna ötvösművész – Benedek Elek szomszédjában –, Nagybaconban született 1946. október 10-én. Marosvásárhelyen, majd a budapesti iparművészeti főiskolán végezte tanulmányait. Bardocz Barnának a földi pályán 62 esztendő adatott. Haza akart térni a székely hegyek közé, most végleg hazaért... /A míves csodák mestere hazatért (Elhunyt Bardocz Barna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
2008. június 24.
Az alpolgármesteri tisztségeket egyes székelyföldi közigazgatási egységekben az RMDSZ és az MPP közötti háttéralkuk eredményeként oszthatják el. Elképzelhető, hogy az MPP kapja meg a Hargita megyei tanács egyik alelnöki székét, cserében pedig az RMDSZ alpolgármestert állíthat Gyergyószentmiklóson, ahol MPP-s jelölt nyerte el a polgármesteri posztot. /RMDSZ-MPP alkudozások a háttérben? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2008. június 25.
A mai erdélyi politika és közélet legkényesebb kérdése az ún.,,magyar egység” problematikája. A rendszerváltás óta eltelt 18 év után sincs egységes erdélyi (vagy székelyföldi) magyar gazdaság- és kultúrpolitika. Az RMDSZ történelmi bűne és felelőssége, hogy a ,,kis lépések politikáját” zászlajára tűzve eltávolította soraiból a kritikát megfogalmazó politikusokat, a veszélyes radikálisokként megbélyegzett autonómiahíveket. Nagy kár, hogy az RMDSZ belső ellenzéke, a megfelelő szellemi potenciállal rendelkező Reform Tömörülés felszámolta önmagát. A MIT sértődött kivonulása után pedig egy szemfüles ifjú kitalálta az ,,RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezetek” létrehozását. Sokan felismerték, hogy karriert csakis lojalitásukat bizonygatva lehet csinálni, az RMDSZ gondját viseli még a választásokon alulmaradt volt parlamenti képviselőknek, tisztségviselőknek is. Az RMDSZ-vezetés a román nacionalista sajtóval karöltve megpróbálta lejáratni Tőkés Lászlót. Ez a ballépés az erdélyi magyarság megosztását és megosztottságát vonta maga után. Ez a kirekesztő politika hívta életre az autonómia ügyét nyíltan felvállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a Székely Nemzeti Tanácsot, ezért alakult meg a Magyar Polgári Szövetség. 2004-ben sebtében megszavaztatott jog- és alkotmánysértő új törvénnyel, bírósági perekkel az RMDSZ-nek még sikerült megakadályoznia a politikai életbe való belépésüket, de 2008-ban már nem. A kellőképpen nem tájékozott magyar népesség körében a riogató ,,megosztási” retorika a helyhatósági választásokon sikeresnek bizonyult. Rossz politikai kommunikáció a júniusi önkormányzati választások magyar–magyar párharcként, megosztási kísérletként való beállítása. A Magyar Polgári Párt egy másfajta, közép-jobboldali, keresztény értékrend felmutatásával, az autonómiaprogrammal indult. /Papp Kincses Emese: Egység és megosztás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./
2008. június 27.
Bukarestben a választási törvénykönyvet kidolgozó bizottságnak július 13-ig el kell készítenie az egyéni választókerületek térképét, de az elképzelések még csak piszkozatokban léteznek. A törvény értelmében ha a testület nem végez a határidőig a kerületek megrajzolásával, akkor a kormány veszi kezébe a ceruzát. Az RMDSZ elsősorban azt tartaná előnyösnek, hogy a Székelyföldön kívüli megyékben is a kerületek minél több, többségében magyarok lakta vidéket fedjenek le. Szilágy megyében már nagyjából elkészült a térkép, s jól haladnak a tárgyalások Erdélyben Arad, Szatmár, Kovászna és Kolozs megyében is. Egy képviselő 70 ezer, egy szenátor 160 ezer választót képvisel majd a parlamentben. Az egyéni választókerületek száma megegyezik majd a szenátori és képviselőházi mandátumokéval. A törvény a 2002-es népszámláláskor mért demográfiai adatokra alapoz, így a bizottságnak összesen 329 képviselői és 137 szenátori egyéni választókerületet kell megrajzolnia. Fontos változtatás az alternatív választási küszöb bevezetése: bejut a parlamentbe az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő párt is, ha hat képviselői és három szenátori egyéni választókerületes körzetet megnyer. /Cs. P. T. : A megyéknél a ceruza. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
2008. július 1.
„Székelyföldön elsőként Sepsiszentgyörgynek lesz városmenedzsere”– jelentette be Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. A városmenedzser hatáskörébe főként városrendezési, városépítkezési feladatok tartoznak majd. Az állás betöltésére versenyt hirdetnek meg, a polgármester a szerepkör betöltésére legalkalmasabb személynek Czimbalmos Csabát látja, aki korábban 16 éven keresztül a város alpolgármestereként tevékenykedett. /Illyés Judith: Székely városmenedzser. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2008. július 3.
A környezetvédelem és a kisebbségvédelem összefügg – ez derült ki az Európai Parlament Zöldek/Európai Szabad Szövetség marosvásárhelyi frakcióülésén. A július 2-án elkezdődött rendezvényen Tőkés László európai parlamenti képviselő a romániai magyarságot a barnamedvékhez hasonlította, amelyekhez hasonlóan közösségünk is „veszélyeztetett helyzetben van”. „A barnamedvék módjára a romániai magyarság is eltűnőben van. Közösségek vannak veszélyeztetett helyzetben, például a csángók” – jelentette ki Tőkés László. Az erdőkitermelésről mint a Székelyföld környezeti katasztrófájáról tartott előadást Garda Dezső parlamenti képviselő. Elmondta, hogy több mint húsz évre előre kitermelték az erdőket, olyan nagy méretű lopásokat vittek véghez, ami a régió természeti katasztrófájához vezethet. A politikus a romániai korrupcióról beszélt, arról, hogy bár sok ügyészségi iratcsomó született már a törvénytelen erdőkitermeléssel kapcsolatban, Romániában továbbra sem lehet felelősségre vonni senkit. /Antal Erika: Autonómiáról zöld szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2008. július 5.
A Magyar Polgári Párt (MPP) továbbra is koalíciót javasol az őszi parlamenti választásokra. Az MPP vezetői július 4-én találkoztak a Tőkés László vezette EMNT-küldöttséggel, és megvizsgálták, milyen formában működhet együtt az RMDSZ és az MPP az őszi választásokon. Szász Jenő MPP-elnök elmondta: továbbra is kitartanak a választási koalíció megkötése mellett, a jogszabály szerint az alternatív parlamenti küszöb a választási szövetségekre is érvényes., az MPP Székelyföldön szerezheti a szükséges 6 képviselői és 3 szenátori mandátumot. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő azonban tévesnek tartja ezt az értelmezést. Márton szerint az a legbiztosabb megoldás, hogy az MPP-sek az arányosság elve alapján az RMDSZ listáin méretik meg magukat. /Borbély Tamás: Tőkésék alternatív küszöböt akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2008. július 5.
Az autonómia fogalmát illetően teljes zűrzavar uralkodik a fejekben. Hogyan akarjuk kiharcolni az autonómiát, mikor még e szó jelentésével sem vagyunk igazán tisztában? – tette fel a kérdést cikkében Bedő Zoltán. Elmagyarázta az autonómia szó, jelentését, mely a nemzetközi jogban a mai napig nem nyert pontos meghatározást. Az autonómia bizonyos döntési és adminisztratív jogkörök egy meghatározott csoportra történő átruházása e csoport fennmaradása, nyelve, kultúrája megőrzése érdekében. Az autonómia esetében szó sincs egy adott ország területi épségének a megsértéséről, illetve területe feldarabolásáról. Az önrendelkezési jog arra vonatkozik, hogy a népek szabadon dönthetnek politikai státusukról, vagyis magában hordozza a politikai rendszer szabad megválasztásának, illetve egy önálló állam létrehozatalának a jogát is. Európában öt, a Székelyföldnél területileg és számbelileg is kisebb független ország létezik. Az önrendelkezés megvalósításához egységes népakarat szükséges, továbbá nemzetileg elkötelezett politikusi réteg. /Bedő Zoltán: Felemelt fejjel, egyenes derékkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2008. július 7.
Nem közeledtek az álláspontok az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttségeinek július 5-én Marosvásárhelyen tartott találkozóján azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ miként működhetne együtt a Magyar Polgári Párttal (MPP) az őszi parlamenti választásokon. Mind Markó Béla, mind Tőkés László fontosnak tartja az erdélyi magyarság összefogását, de az együttműködés konkrét formáit illetően a felek egyelőre csak egymást kizáró megoldásokat támogatnak. Tőkés és Markó szerint „nemzeti összefogásra” van szükség Romániában a magyarok között, egyrészt Erdély modernizációja céljából, másrészt pedig az autonómia megvalósítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen a politikai összefogás. Az RMDSZ „belső koalíciót” javasolt, az arányosság elve alapján az MPP politikusai a szövetség listáin jelöltetik magukat képviselőnek és szenátornak. A választások után pedig mindenki folytathatná saját politikai tevékenységét, a frakción belül pedig minden szavazás előtt egyeztetnének. Az MPP viszont választási koalíciót javasol. Maga Tőkés állapította meg, hogy az RMDSZ-nek a belső koalíciós javaslata és az MPP-nek a választási koalícióra vonatkozó kezdeményezése „kizárja egymást”. Markó ismét hangsúlyozta, hogy az RMDSZ 85–15 százalékos arányban múlta felül az MPP-t, ezt az értékelést azonban Tőkés „leegyszerűsítőnek” tartja. Hangsúlyozta, hogy a statisztikai számok sokszor megtévesztők, és emlékeztetett: Székelyföldön az MPP az országos aránynál jobban szerepelt. Tőkés szerint a mostani találkozó „jó irányba mutatott”, és az EMNT folytatni kívánja a közvetítőmunkát. /Borbély Tamás: Egyelőre csak elvben ért egyet az összefogásról Markó és Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./ „Ez a találkozások első köre volt, valószínűnek tartom, hogy a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen folytatódni fog az egyeztetés, a magyar politikusoknak szót kell érteniük” – mondta Szilágyi Zsolt, Tőkés László kabinetfőnöke. A Markó–Tőkés-tárgyalások hátterében Kelemen Hunor–Szilágyi Zsolt-tanácskozás zajlott. /Antal Erika, Lokodi Imre: Markó–Tőkés: „kívül” vagy „belül” folytatják? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ Fából vaskarikának tartja az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. /Máthé Éva, Gazda Árpád: Koalíció az RMDSZ-ben? = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./
2008. július 7.
A Székely Nemzeti Tanács vezetősége, az Állandó Bizottság július 5-én tartotta ülését Sepsiszentgyörgyön. A következő hetekben igyekeznek felvenni a kapcsolatot a megyei és helyi önkormányzatokkal, a felelős önkormányzati tisztségviselőkkel, megbeszélni az együttműködés módját az SZNT által elsődleges fontosságúként kezelt kérdésekben. Izsák Balázs elnök elmondta, elsősorban a hivatalos autonómia-népszavazás kiírásáról, a székely jelképek használatáról, a székelyföldi autonómia-statútum támogatásáról kívánnak egyeztetni. Izsák Balázs beszámolt strasbourgi útjukról, ahol az ET parlamenti közgyűlésének legbefolyásosabb vezetőivel találkoztak. Tárgyaltak Lluís Maria de Puig elnökkel, az ET főtitkárával, illetve a Néppárti frakció elnökével, Luc Van den Brandéval, aki a Régiók Bizottságának elnöki teendőit is ellátja. Kiderült, napirenden van az EU-ban is a régiók átszervezésének kérdése. Izsák hangsúlyozta: szándékuk jól együttműködni az ET-vel, jól megjeleníteni Székelyföld érdekeit. Az SZNT Állandó Bizottsága javasolja a döntéshozóknak, hogy az őszi parlamenti választások körzeteinek kialakításánál vegyék figyelembe a hagyományos széki berendezkedést. Elkészítenek erről egy anyagot, melyet eljuttatnak elsősorban az RMDSZ-nek, jelentette be Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. Folyamatban van a szakbizottságok kialakítása is. /Farkas Réka: Munkás időszak következik (Ülésezett az SZNT állandó bizottsága). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./
2008. július 7.
Összegyűlt pár ezer ember a július 5-én megrendezett Ezer Székely Leány Napján, sőt részt is vettek a közös játékban. A csíksomlyói nyeregben épített Hármashalom-oltárnál ideiglenesen kialakított színpadon fellépő, Székelyföld régióiból érkezett hagyományőrzőkre sokan kíváncsiak voltak. A csoportok idén Csíkszereda több pontjáról indultak, bejárták a város utcáit, majd a Szabadság téren találkoztak egy rövid táncbemutató erejéig. A meghívottak ezután szentmisén vettek részt a csíksomlyói kegytemplomban. A hagyományőrzők a Hármashalom-oltárnál léptek fel. Mind többen és többen kapcsolódnak be, végül a leglustább nézőnek is megmozdult a lába. A rendezvényt első alkalommal 1931. július 7-én rendezték meg Csíksomlyón, Ezer Székely Leány Találkozó néven. A háborút követően a kommunista hatalom betiltotta a rendezvényt, amelyet a rendszerváltás után 1990-ben újraszerveztek. /Horváth István: Fekete-piros székely leányok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2008. július 8.
Július 9-én kezdődik 8-tól a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a VII. Székelyföldi Rockmaraton, négy nap alatt 32 zenekart lehet meghallgatni. A fellépők nagy része, 22 banda Magyarországról érkezik, Erdélyből 8 zenekar lép fel, lesz még egy vajdasági magyar zenekar, a Nevergreen, távolabbi rokonként pedig a finn Moonsorrow mutatkozik be. Az ötnapos fesztiválon folyamatosan lesz meleg harapnivaló, a sátorozási lehetőség ingyenes, és strandolni is lehet. /Mától rockmaraton Szejkefürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./
2008. július 9.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága úgy döntött, újabb autonómia-népszavazást kezdeményez a székelyföldi területi autonómia ügyében. Székedi Ferenc, a lap főmunkatársa kifejtette, ebben a népszavazásba majd „erkölcsi kényszerrel próbálják belehajszolni a helyi tanácsokat és tanácsosokat, elvonva őket a gyakorlati munkától. Ez a népszavazás csak pótcselekvés. Először ugyanis tisztázni kell, mi az autonómia, milyen intézmények lesznek stb. /Székedi Ferenc: Népszavazás, újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
2008. július 10.
A Székelyföldet érintő fejlesztési kérdésekről, a székelyföldi megyék közti együttműködésről tárgyaltak július 9-én Hargita és Kovászna megyei önkormányzati képviselők Sepsiszentgyörgyön, a két megyei tanácselnök, Borboly Csaba és Tamás Sándor kezdeményezésére. Megegyeztek abban, rendszeres egyeztetéseket kezdeményeznek olyan kérdésekben, mint a turizmus és az infrastruktúra fejlesztése, a munkahelyteremtés, a környezetvédelem, valamint a Székelyföld egységes arculatának kialakítása. Céljuk egy közigazgatásilag egységes Székelyföld kialakítása, ami Tamás Sándor szerint három-négy év alatt elérhető, egy következő lépésben pedig Maros megye magyarok lakta részét is az egyesült térséghez kapcsolnák. A két megye ezentúl közösen lobbizna az illetékes minisztériumoknál a projektek azonnali elindítása érdekében. /Gyergyai Csaba: Együttműködés a Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./
2008. július 10.
Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó /Székelyudvarhely/ két, nemrégiben megjelent kötete igazi értékmentés. Tíz esztendő szellemi termését leltározzák a szerzők. A Székely Útkereső – Szellemi Műhely a XX. század végén Erdélyben című könyv szerzője Beke Sándor, míg a Székely Útkereső kiadványok műhelyében című kötet P. Buzogány Árpád munkája. A Székely Útkereső /Székelyudvarhely/ folyóiratról vallja Beke Sándor főszerkesztő, hogy a Brassóban eltöltött gyermekévekre vezethető vissza. Brassóban a múlt század közepe táján a Székelyföld "mesteremberei", a kőműves, a festő, az ács- és asztalosmesterek a jobb megélhetés reményében nagy hullámban vándoroltak el szülőföldjükről és telepedtek le Brassóba. Kiszolgáltatottságban, szenvedésben volt részük, egyetlen igaz és hű barátjuk volt – az Isten. Beke Sándor Brassóban találkozott a „vallásos székellyel, aki vigyázott nyelvére, ápolta, megtartotta hitét, emberségét és hagyományait. ”Beke Sándor 1990. áprilisában Székelyudvarhelyen indította el irodalmi és művelődési folyóiratát, a Székely Útkeresőt, amely 1999-ben megszűnt, de ma is él: átlényegült a Székely Útkereső Kiadványok népszerű könyvsorozatává. Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó pedig a Székely Útkeresővel párhuzamosan nőtte ki magát Székelyföld egyik szellemi műhelyévé. P. Buzogány Árpád Székely Útkereső kiadványok műhelyében kötete a Hagyomány és helyismeret közelképben alcímet viseli. /Sipos Erzsébet: Útkereső. Az ösvénytől Európa kivilágított útjai felé. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./
2008. július 14.
Idén első ízben a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem főszervezője. Sándor Krisztina lemondott MIT-elnöki tisztségéről, mégis vállalta a főszervezői szerepet. Elmondta, hogy gazdagabb lesz a kulturális műsorkínálat, megjelennek az alternatív művészeti ágak, elsősorban a Metrion művészsátorban, az Olimpiai stúdióba pedig régi és jelenkori magyar olimpikonokat hívtak meg. Ugyanitt zajlik hétvégén az első költérverseny (költőverseny) a Székelyföld folyóirat szerzőinek bevonásával. Lesznek környezetvédelmi beszélgetések. A szervezéshez szükséges anyagi fedezetet pályázati úton, illetve a szabadegyetem támogatói révén próbálják biztosítani. Tőkés László és Markó Béla találkozója immár kezd Tusványos hagyományaihoz tartozni. A magyar és román EU-integráció társadalmi hatásait és a biztonságpolitika jelenlegi helyzetét taglaló előadások, magyar befektetők beszélgetése és sok más program várja az érdeklődőket. Tíz programsátor működik a tábor területén. A Sapientia–PKE sátor programja az egyetem bemutatásáról és szakmai előadásokról szól. A Keskeny út sátor ökumenikus programmal jelentkezik. Több zenekar fellép. /Bálint Eszter: Tusványos tizenkilencedszer. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./
2008. július 14.
Kettős könyvbemutató volt július 10-én Marosvásárhelyen, a Teleki Téka udvarán. Mindkét könyv tudományos munka és a közelmúlt történéseit tárja az olvasók elé. Oláh Sándor Kivizsgálás. Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön 1940-1989 című és a László Márton szerkesztésében megjelent, Máthé János: Magyarhermány kronológiája 1944-1964 című kötetét ismertették. Bárdi Nándor és Stefano Bottoni történész-kutatók a két, Pro Print Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott kötet megjelentetésének előzményeiről is beszámoltak, a levéltárakban talált kéziratokról. László Márton marosvásárhelyi levéltáros Magyarhermány kronológiájának kézirata mellett a Szekuritáté irattárában őrzött, Máthé Jánosra vonatkozó megfigyelési jegyzőkönyveket is feldolgozta. A Csíkszeredában élő Oláh Sándor az 1940–1944 közötti „kis magyar világot”, majd az azt követő nehéz éveket tárja olvasói elé. /Antal Erika: Arcok a tegnap homályában. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
2008. július 15.
Kettős könyvbemutató volt Marosvásárhelyen, a csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó két könyve a huszadik századi Erdélyhez kötődik: Oláh Sándor Kivizsgálás. Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön 1940-1989 és Máthé János Magyarhermány kronológiája 1944-1964 című kötetei. Utóbbi a szerző halála után, László Márton szerkesztésében jelent meg. A László Márton szerkesztette "tudatállapot könyv" az első olyan munka, amely a Securitate működését részletesen, egy ember életén keresztül mutatja be. Szembesülnie kellett az egykori besúgókkal, akik nem rosszindulatból, hanem kényszerűségből jelentgettek. László Márton megkereste és szembesítette őket tetteikkel, úgy vonta le a következtetéseket. Stefano Bottoni történész elmondta, a bukaresti állambiztonsági levéltárban találta meg azt az anyagot, amely Máthé János, a kronológia szerzője megfigyelését tartalmazza. Ehhez fogható kiadvány sem Romániában, sem Magyarországon nincsen. A főhős, az ötvenes években kuláklistára került, de nem tartóztatták le. Ezután harc következett az ember és politikai apparátus között. Máthé Jánosnak nincs bűne, de veszélyes mert független. A harc lényege, hogy ő ír dolgokat, amelyeket igyekszik elrejteni, a szeku pedig igyekszik azokat felkutatni. Élete végéig küzdött, hogy monográfiáját kiadhassa. Ez nem sikerült, de munkáját nem találták meg. Oláh Sándor Kivizsgálás című kötete két részből áll: az egyik rész a "magyar világot", a '40 és '44 közötti időszakot, a Csík és Udvarhely megyékben akkor zajló állami és modernizációs folyamatokat ismerteti, a másik rész ugyanazt, de az ötvenestől a nyolcvanas évekig mutatja be. Az eddigi szakirodalomban előbbi teljesen szűz terület volt. A szerző óriási érdeme, hogy bemutatott egy komoly állami fejlesztési programot, amely 1940 és 1944 között a helyi társadalmat próbálta modernizálni. A második rész szintén állami beavatkozást ismertet, de már a román kommunista hatalom részéről. /Nagy Botond: Történelem és Tékasátor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./
2008. július 17.
„Akár két képviselői és egy szenátori mandátumot is szerezhetnek a Kovászna megyei románok az őszi parlamenti választásokon” – jelentette ki Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője. Szerinte, ha a magyarság nem fog össze és nem egy szervezetet indít, ez a Székelyföldön növeli a román szavazatok súlyát, főleg Kovászna megyében, ahol a románok aránya huszonöt százalékos. /Benedek Sándor: Román választási sikert hozhat a magyar széthúzás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
2008. július 18.
Az önkormányzati választásokat elemezték július 17-én a Bálványosi Szabadegyetemen, a Jakabffy-műhelyben. A résztvevők – Szász Alpár Zoltán, Székely István és Bakk Miklós politológusok – átfogó képet adtak arról, hogy miért volt más az idei választás az eddigiekhez képest. A tömbmagyarság és az interetnikus környezetbeli magyarság választási magatartása között különbség volt: a többségben élő magyarság elfogadja a választási pluralitást, a kisebbségben élők viszont teljes mértékben elutasították azt. Ebből a megközelítésből egy új Székelyföld-határvonal is körvonalazódik, a jelenleg Maros megyéhez tartozó területek az interetnikus logika alapján működő Marosvásárhely vonzáskörzetébe tartoznak. Az RMDSZ jellegzetes interetnikus logikán alapuló stratégiája nem alkalmazható a Székelyföldre, illetve az MPP többségi dinamikán alapuló diskurzusa nem gyökerezik meg Erdély többi részén. (Tusványos Press) /Tusványos. Választások elemzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./
2008. július 18.
A napokban a világ egyik legjobb kézilabdacsapata, a magyar női válogatott látogatott Kolozsvárra. A magyar és a román válogatott közötti barátságos mérkőzésre kétszer annyian látogattak ki, mint a korábbi, hasonló román–norvég barátságos találkozóra. A román szurkoló tömeg magyarellenes rigmusokat skandált, a már-már szokványos „Ki a magyarokkal az országból”, „Székelyföld – román föld”, „Románia nem akar benneteket”. A sporteseményeken tiltják és büntetik a rasszizmust és a xenofób megnyilvánulásokat, ennek ellenére az Új Jobboldal zászlóit is lobogtató fiatalokat csak a mérkőzés végén vonták félre és igazoltatták a csendőrök, miközben két, a magyar válogatottat elkísérő budapesti szurkolót, akik a gyakorlatilag semmitmondó „Kolozsvár visszavár” feliratot lobogtatták, egy-kettőre kivezették a lelátóról. A mérkőzést élőben közvetítette az egyik tévéadó – az egész ország-világ láthatta-hallhatta a rasszista, xenofób megnyilvánulásokat. Történt mindez Emil Boc polgármester orra alatt, aki a helyszínen nézte a mérkőzést, aki, mint emlékezetes, engedélyt adott az Új Jobboldal március 15-i kolozsvári megmozdulására is. /Balázs Bence: Barátságos nacionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./
2008. július 19.
Július 4–13-a között zajlott a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány, és a Hunyad megyei lelkészek által szervezett szórványmisszió, amelyen kolozsvári protestáns teológiai hallgatók, vallástanárképzős egyetemisták és az alapítvány munkatársai vettek részt. A Hunyad megyei csoporthoz csatlakozott Vass Erika, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa, és Kósa László akadémikus, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának vezetője, valamint Hints Miklós helységnévgyűjtő. A 17 fős csoport több részre oszlott – Alpestesen, Csernakeresztúron, Petrillán, Lónyán, Hosdáton, Kalánban és Rákosdon végeztek gyülekezeti szolgálatot. Az egyhetes munka során sikerült számba venni a gyülekezeti tagokat, házról házra járva betekintést kaphattak a Hunyad megyei és Zsil-völgyi református családok életébe. Sok helyen teret hódított a vegyes házasság, beolvadás, nyelvvesztés folyamata. Sok olyan család van, ahol mindkét szülő magyar, református, a gyerekek is szintúgy, de már nem beszélik anyanyelvüket, nem gyakorolják vallásukat. Kevesen vannak, akik Hunyad megyei születésűek, sok a betelepedett Székelyföldről, Marosvásárhelyről, Szilágyságból, Bihar megyéből beköltözött család. /V. J. : Hunyad megye. Szórványmisszió gyülekezet-felméréssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2008. július 22.
Lezajlott az EU-tábor – Tusnádfürdő, majd a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdő. Milyen tágabb keretbe illeszthető a fiatalok gyülekezése, milyen mozgástér mutatkozik számukra idehaza és a nagyvilágban, ezt a kérdést tette fel Kántor Lajos. Az ún. X nemzedékről a ma 30 és 44 év köztiekről van szó. A Cotidianul 18 országból gyűjtött, 5000 válaszon alapuló tanulmány adataiból tallózott. A programban dolgozó román szakemberek szerint ez a nemzedék Romániában világelső a munka megszállottságában és a hagyományőrzésben. A tradicionalizmus itt elsősorban a családközpontúságot, a gyermekek előtérbe helyezését jelenti. A munka fontossága az X nemzedékhez tartozó románok 69 százaléka szerint kerül a legelső helyre, az angolok 39 százalékkal a másodikok, következnek a franciák (37%) és a belgák (36%). A román 30 és 44 év köztiek úgy vélik – 49 százalékban –, hogy a siker a pénzen mérhető, és ebben a felfogásban csak a koreaiak előzik meg őket. Románia lakosainak 40 százaléka él falun, 22 év múlva az urbanizálódás eléri a 70 százalékot. Az egyik román publicista a „Har-Kov” jelenséget vette újra elő: Székelyföldön (ő nem használja ezt a nevet!) most már gazdaságilag is érvényesül a magyar dominancia, azon belül magyarországi tőkebehozatalt, szemben a románok tehetetlenségével Moldova Köztársaságban. Románia képtelen gazdaságilag számottevően jelen lenni Kisinyovban, ott az orosz tőke uralkodik, és ma már a moldvaiaknak mindössze tíz százaléka vallja magát románnak. /Kántor Lajos: X-ek és bárányok. (Hogyan fiatalodunk?) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2008. július 24.
A baróti polgármester ellenkezése miatt elveszhet a Borvíz útja elnevezésű turizmusfejlesztési projektre szánt mintegy tízmillió euró, közölte Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Amennyiben a programban részt vevő nyolc Kovászna megyei és hat Hargita megyei önkormányzat, valamint a finanszírozó szaktárca november 15-éig nem írja alá a szerződést, akkor elveszhet a tervezetre előirányzott pénzösszeg. Nagy István baróti polgármester azt sérelmezte, hogy a megyei tanács vezetői minden egyeztetés nélkül kész tények elé állították a helyi önkormányzatot. A Borvíz útja projekt révén az ásványvízforrásokban gazdag székelyföldi településeket bevonnák a turisztikai körforgalomba. /Bíró Blanka: Veszélyben a Borvíz útja. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./
2008. július 25.
Az autonómia ügyének rendelné alá az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét a Székely Nemzeti Tanács (SZNT). Az Izsák Balázs elnök által aláírt közlemény szerint az RMDSZ–MPP közötti tárgyalások kapcsán nem esik szó a lényegről, az önrendelkezésről. A szervezet szerint a cél nem a parlamenti képviselet, hanem a romániai magyarság önrendelkezése. Az SZNT szerint Székelyföldről „maguknak a székelyeknek kell dönteni”, ezért felkéri az RMDSZ-t és az MPP-t, hozzák létre székelyföldi regionális tanácsaikat, amelyek a Székelyföldet érintő kérdésekben, illetve az erre a térségre vonatkozó választási stratégiáról hivatottak dönteni. Pap Melinda: Székelyföldi tanácsokat akar az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 25.
Az elmúlt tizenöt évben először tapasztalnak nyitást a politikum részéről a térségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, lehetőség adódik tehát arra, hogy intézményesítsék munkájukat, és elkészítsék Székelyföld fejlesztési elképzelését – fogalmazott Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Sapientia Egyetem dékánja azon a szakmai kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az áprilisban Csíkszeredában megkezdett tanácskozás folytatásának szántak. Akkor az összesereglett szakemberek döntöttek arról, hogy a KAM (Kulturális Antropológiai Műhely) és a frissen megalapított Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ jogi társulást köt, és létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amelynek feladata lesz elkészíteni Székelyföld fejlesztési stratégiáját. Most az elmúlt hónapokban kifejtett munkájukat összegezték. Bíró A. Zoltán ismertette tanulmányát, melyben a térség adottságait, jellemzőit összegezte. Eszerint Székelyföld társadalma nehezen fogadja el a kívülről érkező modernizációs hullámokat, ,,megszelídíti" ezeket a kísérleteket, ezért nem alkalmazható hatékonyan a klasszikus fejlesztési modell. Meglátása szerint egy általa önálló regionális fejlődésnek nevezett modellt kell kidolgozni, amelyben a fejlesztés helyett az önfejlődés elve a domináns, elkerüli a külső tényezőktől való függőséget. /Farkas Réka: Intézményesítik a szakértői munkát (Kerekasztal Székelyföld fejlesztéséről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./
2008. július 25.
A tömegtájékoztatásban gyakran lehet olvasni nacionalista megnyilvánulásokról. Így Kolozsváron a március 15-i, Széchenyi téri magyarellenes tüntetésen, áprilisban a Főtéren, legutóbb a július 16-i román–magyar női kézilabda mérkőzésen elhangzottakról – „Halál a magyarokra!”, „Ki a magyarokkal az országból!”, „Székelyföld – román föld”, „Románia nem akar benneteket!”, „Magyarország szar ország!” –, továbbá több ízben is fölbukkant „Halál a magyarokra!” falfeliratról. A március 15-i a polgármester engedélyével, a július 16-i a jelenlétében, és valamennyi a csendőrök erélyes be nem avatkozásával történt. Valóban csak nacionalista megnyilvánulásoktól van szó?/Asztalos Lajos: Nacionalizmus-e a tajtékzó magyargyűlölet? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2008. július 28.
Elkészül Székelyföld fejlesztési terve, ennek érdekében létrejött a Székelyföldi Fejlesztési Központ. A fejlesztési terv, a központ alapító okiratai szerint is azért szükséges, mert „Székelyföld mint félperiferikus térség felzárkóztatására most van még reális esély”. A Székelyföld Fejlesztési Központ a csíkszeredai székhelyű KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, valamint a sepsiszentgyörgyi székhelyű Háromszéki Fejlesztési és Kutatási Központ konzorciumaként, önálló jogi személyiségként jött létre. /Isán István Csongor: Autonómia, fejlesztve. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
