„Nem egy helyet akarunk a törvényhozásban, hanem kiegyensúlyozott partneri viszonyt, közös cselekvést a közélet minden olyan szereplőjével, aki az autonómia ügyének elkötelezte magát. Nem egy, hanem a Székelyföldnek kijáró összes parlamenti helyet akarjuk, de nem a magunk, hanem az autonómia javára” – olvasható a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményében. Izsák Balázs elnök leszögezte: az SZNT nem indul sem a helyhatósági, sem a parlamenti választásokon, nem állít jelölteket, és nem támogat pártokat, csoportokat, vagy személyeket a választási kampányban, de nem is kér a maga számára helyeket egyetlen párt vagy szervezet jelöltlistáján sem. Nem mond le viszont Székelyföldön belüli önkormányzásáról, ezért arra ösztönzi „székely testvéreit”, állítsanak saját soraikból képviselőjelölteket, a kampány során pedig kérdezzék meg tőlük: vállalják-e, hogy megtesznek mindent annak érdekében, hogy Székelyföld Autonómia Statútuma törvényerőre emelkedjen, és csak akkor szavazzanak rájuk, ha ezt megígérik. /SZNT: Nem csak egy helyet akarunk! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2008. augusztus 28.
A háromszéki gazdák arra panaszkodnak, hogy a piacot elárasztó, olcsó külföldi krumpli miatt nem tudják értékesíteni termésüket. Az elmúlt évben külföldről hatalmas mennyiségű, dömpingáron kínált étkezési burgonya érkezett a piacokra. A kormány nem védi a belföldi termelőket. Romániában Moldva és a Székelyföld számít a krumplitermesztés fellegvárának. Dr. Mucsi Mihály kertészmérnök, kézdivásárhelyi termelő úgy véli, az idei kedvező időjárás lehetővé teszi a termény raktározását, s így a termelők megvárhatják, míg a krumplit „tisztességes áron” eladhatják. Kovászna megyében az évi krumpliszükséglet 250 ezer tonna, amiből 150 ezer tonna étkezési burgonya, és 100 tonna a vetőmag. Romániában a hektáronkénti átlagtermés az európai uniós egyharmada. Az alacsony átlagtermés miatt Románia importra szorul. Székelyföldön a krumplitermesztés mellett szól, hogy ennek a kultúrának hagyománya van, megfelelő a talaj és a klíma, a megyében kutatóközpontok és kísérleti állomások működnek. Viszont hátrányt jelent a területek széttagoltsága. /Bartos Lóránd: Quo vadis székely valuta? = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./
2008. augusztus 29.
A meg nem egyezés, az, hogy az RMDSZ és ellenzéke külön indul a parlamenti választásokon, fura helyzethez vezethet a Székelyföldön, csökkenhet a parlamenti képviselők, szenátorok száma, de még valószínűbb, hogy ezt elsősorban a szórvány sínyli meg, képviselet nélkül maradhat az ott élő magyarság – nyilatkozta Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, hasonló véleményt fogalmazott meg Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. /Farkas Réka: Veszélybe kerülhet a szórványképviselet (A különindulás következményei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2008. szeptember 1.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kéri a székelyföldi helyi önkormányzatokat, hogy a parlamenti választások napján, november 30-án szervezzenek helyi, hivatalos népszavazást Székelyföld autonómiája kapcsán. Izsák Balázs, az SZNT elnöke kijelentette: kötelező kiírni a népszavazást, mivel a törvény értelmében csak azután nyújtható be törvénykezdeményezés a parlamenthez a területi-közigazgatási egységek határainak megszabásáról, miután az állampolgárok referendum keretében kifejezték ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Ugyanakkor az SZNT felszólítást intézett a székelyföldi helyi közigazgatási hatóságok képviselőihez, hogy használják a székely szimbólumokat, kövessék a gyergyószentmiklósi példát, és tűzzék ki a polgármesteri hivatalokra a székely zászlót. /Népszavazás Székelyföldön a választások napján? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2008. szeptember 1.
Első alkalommal szerveztek Erdélyi Vándoregyetemet Homoródfürdőn Nyerő stratégiák címmel. A szervezők: az Erdélyi Gondolat Egyesület (ErGo), a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI). „Új generációt képviselünk. Nem keseregni akarunk a múlton, hanem megoldani a problémákat. Nyerő stratégiákat, amelyek eredményeket hoznak a tudományban, a gazdaságban, a társadalmi életben” – fogalmazta meg a szervezők célját az ErGo részéről Derzsi László az augusztus 28-i megnyitón. Szenkovits Ferenc, a KAB elnökségének tudományos titkára szerint a vándoregyetem célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a tudományt. „A regionális, etnikumfölötti párt létrejöttét az egyéni választókerületes rendszer is serkenti, hiszen csak Székelyföldön adottak a biztos bejutást garantáló etnikai szavazatok, ha valaki Kolozsvárról szeretne a parlamentbe kerülni szükségképpen össze kell fognia a többséggel” – mondta Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Kovács Csaba: A siker stratégái. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2008. szeptember 2.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szeptember 15-éig az összes Maros, Kovászna és Hargita megyei önkormányzatnak eljuttatja az autonómiareferendum megszervezésére vonatkozó felhívását, közölte Izsák Balázs SZNT-elnök. Az SZNT azt szeretné, ha a Székelyföld önrendelkezéséről szóló referendumot november 30-án, a parlamenti választásokkal egyidejűleg tartanák. György Ervin Kovászna megyei prefektus úgy vélte, minimális az esély arra, hogy november 30-án meg lehessen rendezni az SZNT által kért népszavazást, mivel túl rövid az idő. /Pap Melinda: Megkésett autonómiareferendum? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./
2008. szeptember 2.
A megyei tanácsnak koncessziós szerződést kell kötnie vagy meg kell vásárolnia azt a területet, amelyre Nagyajta határában felállították a Székelyföld-táblát – közölte György Ervin prefektus. György Ervin tárgyalt Tamás Sándor megyeitanács-elnökkel a lehetséges megoldásról. /Farkas Réka: Van megoldás (Székelyföld-tábla). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./
2008. szeptember 2.
Több magyarok lakta megye is rosszul szerepelt az idei pótérettségin a közzétett országos statisztikák szerintA három székelyföldi megye közül Kovászna teljesített a legrosszabbul (64,14 százalék), Maros (70,64 százalék) és Hargita (73,57 százalék) megye az országos ranglista közepén helyezkedik el. /O. M. : A diákok fele ment át a pótérettségin. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
2008. szeptember 3.
A gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó törvényjavaslat benyújtására, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítására készül az RMDSZ a most induló parlamenti ciklusban – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. Leszögezte: az RMDSZ felkészült, ütőképes, egyben reprezentatív csapattal vág neki a választási kampánynak. /Ütőképes és reprezentatív csapat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Markó elmondta, a szeptember 20-án összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsára hárul a választási program elfogadása. Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a parlamenti választásokkal egy időben kerüljön sor a Székelyföld autonómiájára kiírt népszavazásra. Az RMDSZ a Nagy-Románia Pártot kivéve egyetlen politikai alakulattal sem zárja ki a választások utáni együttműködést. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ifjúsági szervezetének múlt héten tett bejelentésére, miszerint a liberális-demokraták elképzelhetőnek tartják az RMDSZ és a PD-L közti kormánykoalíciót, Markó elmondta: az esetleges megegyezés előtt mindenképp tisztázni kell a párt vezetőségével az elmúlt időszakban felmerült vitás kérdéseket. /Utolsó száz méteren a jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
2008. szeptember 3.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága úgy határozott, hogy a parlamenti választások napján szervezzenek helyi, hivatalos népszavazásokat a Székelyföld autonómiája kapcsán. Király András képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke megjegyezte: „Sajnos a civilekkel egy a probléma: nem ismerik a törvényes rendelkezéseket, s a november 30-i dátumot az általános választások miatt már eleve negatívan fogják a hatóságok elbírálni. ”Murvai Miklós az MPP Arad Megyei Szervezetének alelnöke szerint ezt úgy kell felfogni, mint egy népi kezdeményezést, egy bizonyos terület lakosságának a véleménynyilvánítását. Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint nem realisztikus a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-népszavazás ötlete. /Magyar politikusok a referendum-javaslatról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./
2008. szeptember 5.
Szentmise keretében emlékeznek meg az 1658. szeptember 6-i tatárbetörés 350. évfordulójáról a Gyergyói-medence lakói. A szentmisét Böjte Csaba ferences szerzetes celebrálja a Gyergyószárhegy és Gyergyóditró határában lévő Tatárhalomnál. 1658-ban egy több mint 3000 fős tatárhorda tört a Gyergyói-medencére, de a helybéli emberek sikeresen felvették a harcot a túlerővel. A szájhagyomány szerint a többnyire idősekből és asszonyokból álló sereget – a székelyföldi férfinépet ugyanis a nyugati hadszíntéren kötötte le a háború – a gyergyószárhegyi Gábor deák és a gyergyóditrói Puskás Klára irányította. A győztes csata emlékét őrzi a ferences birtokon lévő halom, ahová az elhunyt ellenséget temették. 1908-ban márványobeliszken állítottak írásos emléket a győztes ütközetnek. „Hiszem, hogy a 350 éves példa mindannyiunk számára útmutató. Akár gyermekvédelemben, akár kulturális, gazdasági kérdésekben az lenne jó, ha őseink példájára saját gondjainkat felvállalnánk, és egymásban szövetségeseket keresve, a jó Isten segítségét kérve mi is megoldanánk létünket, közösségeinket veszélyeztető kérdéseket” – fogalmazott meghívójában Csaba testvér. /Jánossy Alíz: Mise a tatárbetörés emlékére. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2008. szeptember 6.
Elkészültek a tervek a Székelyföldön alkalmazandó egységes jelképrendszerről, melyet bemutattak a sepsiszentgyörgyi városházán. Kopacz Attila tervező elmondta, kisebb építményeket csak a megye- és városbejáratokhoz ajánlott elhelyezni, máshol megteszi az ízléses tábla. A tervező szerint Kós Károly motívumait kell felhasználni a határkő gyanánt állítandó építményeknél. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke végigjárta a megye összes bejáratát, s a határtáblák fényképeit mutatta. Legtöbbjük siralmas. Sok helyen a szocialista időkből származó betonépítmények maradványai, rozsdaette vasszerkezetek ,,jelképezik" a megyét. A tervek szerint a megyebejáratnál Háromszék címere és a székely címer fogadja az érkezőt, a városok, községek bejáratánál pedig a közigazgatási egység címere a székely címerrel párosítva. /Szekeres Attila: Amilyen a porta, olyan a gazda (Egységes jelképrendszer a Székelyföldön) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./
2008. szeptember 6.
A Studium Academicum Alapítvány nemzetközi ökumenikus konferenciát szervezett Fugyivásárhelyen szeptember 2-4-e között. Ennek keretében Pozsony Ferenc, a kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság elnöke és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora az erdélyi magyar néprajzi tájegységeket mutatta be. Az első világháborúig egy szűkebb területet, ami a Királyhágón túlra esett, neveztek Erdélynek. Trianonnal alföldi területeket is – amit a magyarok Partiumnak neveznek – Romániához csatoltak. 1920 után ezeket a vidékeket is Erdély részeként említik. Erdélyben a magyarok elsősorban a síkvidékekre, folyóvölgyekbe – Maros, Szamos és Küküllők – telepedtek le. A németek a 12. században érkeztek nagyobb csoportokban, főleg Dél-Erdélybe. A hegyes területeken erős román közösségek alakultak ki: a Déli-Kárpátokban, az Erdélyi-szigethegységben, Máramarosban. Erdélyben 800 éven keresztül két autonóm terület volt: a Székelyföld és Szászföld. Napjainkra a szászok eltűntek, de jelentős építészeti örökséget hagytak maguk után. A székelyek a Magyar Királyság keleti határait védték. Jelenleg is magyar etnikai tömb. A két autonóm tartományon kívüli részek a vármegyei területek. A román közösségek ortodox hitben éltek, majd egy részük egyesült Rómával. Ők lettek a görög katolikusok, erős központjuk jön létre Balázsfalván. A magyarság egy része a reformáció idején kálvinistává és unitáriussá vált, egy szűkebb területen katolikus maradt, főleg Székelyföld keleti részén. Néprajzi szempontból jellegzetes romániai magyar tájegységek: az Érmellék, a Szilágyság, a Fekete-Körös völgye, Kalotaszeg, Torockó, a Mezőség, a Székelyföld, Csángóföld és a bukovinai székely vidék. Az előadással párhuzamosan a kultúrotthonban a Fugyivásárhelyi Református Nőszövetség erdélyi tárgyi emlékekből rögtönzött népművészeti kiállítást rendezett. /Létai Tibor: Fugyivásárhelyi példamutatás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 6./
2008. szeptember 6.
A Studium Academicum Alapítvány nemzetközi ökumenikus konferenciát szervezett Fugyivásárhelyen szeptember 2-4-e között. Ennek keretében Pozsony Ferenc, a kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság elnöke és a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora az erdélyi magyar néprajzi tájegységeket mutatta be. Az első világháborúig egy szűkebb területet, ami a Királyhágón túlra esett, neveztek Erdélynek. Trianonnal alföldi területeket is – amit a magyarok Partiumnak neveznek – Romániához csatoltak. 1920 után ezeket a vidékeket is Erdély részeként említik. Erdélyben a magyarok elsősorban a síkvidékekre, folyóvölgyekbe – Maros, Szamos és Küküllők – telepedtek le. A németek a 12. században érkeztek nagyobb csoportokban, főleg Dél-Erdélybe. A hegyes területeken erős román közösségek alakultak ki: a Déli-Kárpátokban, az Erdélyi-szigethegységben, Máramarosban. Erdélyben 800 éven keresztül két autonóm terület volt: a Székelyföld és Szászföld. Napjainkra a szászok eltűntek, de jelentős építészeti örökséget hagytak maguk után. A székelyek a Magyar Királyság keleti határait védték. Jelenleg is magyar etnikai tömb. A két autonóm tartományon kívüli részek a vármegyei területek. A román közösségek ortodox hitben éltek, majd egy részük egyesült Rómával. Ők lettek a görög katolikusok, erős központjuk jön létre Balázsfalván. A magyarság egy része a reformáció idején kálvinistává és unitáriussá vált, egy szűkebb területen katolikus maradt, főleg Székelyföld keleti részén. Néprajzi szempontból jellegzetes romániai magyar tájegységek: az Érmellék, a Szilágyság, a Fekete-Körös völgye, Kalotaszeg, Torockó, a Mezőség, a Székelyföld, Csángóföld és a bukovinai székely vidék. Az előadással párhuzamosan a kultúrotthonban a Fugyivásárhelyi Református Nőszövetség erdélyi tárgyi emlékekből rögtönzött népművészeti kiállítást rendezett. /Létai Tibor: Fugyivásárhelyi példamutatás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 6./
2008. szeptember 6.
A Kriterion Könyvkiadó néhány esztendeje új könyvsorozatot indított 111 vers a szerelemről címmel, erdélyi magyar költők szerelmes verseiből. Hasonló kiállításban következtek az antológiák, városok: Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad ihlette költeményekből, jött a Székelyföld ihlette versek gyűjteménye, a nő költők antológiája, a 101 vers az elődökről. A népszerű sorozat nyolcadik darabja a 111 versparódia Katona Éva válogatásában, Benczédi Sándor szobraival, Szőcs István előszavával. A könyv középpontjában Bajor Andor áll, aki még az ötvenes évek elején kezdte el szellemes és vitriolos paródiáit. Nem szerepelnek a kötetben Szilágyi Domokos legjobb, Gellért Sándor-, Székely János-, Méliusz József-, Szemlér Ferenc-paródiái. /(hadházi): Paródia és irodalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./
2008. szeptember 8.
Szeptember 6-án indult útjára az EMI-sekből álló kis csapat, mely egészen Érmihályfalváig kerekezve az érmelléki magyarság önrendelkezésének fontosságára hívta fel a régióban lakók figyelmét. Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete immáron másodjára szervezett hasonló megmozdulást, mely a partiumi magyarság figyelmét arra kívánja felhívni, hogy a székelyföldi autonómia mellett az ittenieknek is jár a területi önrendelkezés. Útközben több településen szórólapoztak. Paptamásiban Bereczki András helyi lelkész fogadta a zarándokokat a templomkertben található turulszobornál, melyet eredetileg a millennium évében állítottak, majd ledöntöttek, de 2004-ben visszaállítottak. A tiszteletes üdvözölte a fiatalok tettét, kiemelve a szeptember 6-i időzítést, ugyanis 68 éve ezen a napon vonult be vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Nagyváradra. Székelyhídra érve Fele László István, az Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, Béres Csaba polgármester és Gavrucza Tibor tiszteletes is fogadta az autonómiáért pedálozó csapatot. Érmihályfalván az MPP helyi vezetősége, többek között Török László elnök és Szilágyi Ferenc alelnök fogadta őket. A figyelemfelkeltést szeretnék folytatni, a továbbiakban minden magyar polgármesternek a Partiumban elküldik postán kiáltványukat, hiszen érdemben csak a hivatalok tudják támogatni az ügyet. /Létai Tibor: Pedálozás az autonómiáért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./
2008. szeptember 12.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levéllel fordult az RMDSZ és az MPP elnökéhez, bejelentve, hogy a Székely Nemzeti Tanács népszavazást kezdeményez Székelyföld autonómiája ügyében, amelyet 2008. november 30-án, a parlamenti választásokkal egy időben kell megtartani. Ez kiváló alkalom bizonyítani, az egységet nem személyek, vagy pártok körül képzelik el, mert mindkét párt programjában szerepel az autonómia /Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke: Nyílt levél az RMDSZ és az MPP elnökéhez. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./ Az RMDSZ nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett autonómia-népszavazást – reagált Markó Béla, az RMDSZ elnöke Izsák Balázs, az SZNT vezetője nyílt levelére. /Lázár Lehel: Markó Béla nemet mond a népszavazásra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./
2008. szeptember 12.
Első alkalommal tartottak sátoros evangelizációt Székelyföldön, melyet a Gyergyószentmiklósi Baptista Misszió szervezett. Novák Zsolt magyarországi származású lelkész 2007 decemberétől él Gyergyószentmiklóson. A gyergyószentmiklósi baptista kápolnát tavaly novemberben szentelték fel. /Jánossy Alíz: Sátorbeli segítség. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./
2008. szeptember 13.
A Magyar Polgári Párt üdvözli és támogatja a Székely Nemzeti Tanács népszavazás- kezdeményezését Székelyföld autonómiájának ügyében. Az MPP elnöksége közleményében az önkormányzati tisztségviselők támogatására kéri. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./
2008. szeptember 13.
Szeptember 12-én második alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz, ezúttal Kézdivásárhelyen, a háromszéki és hargitai megyei jogú városok – Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós – elöljárói, illetve Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Meghívottakként a két megye színtársulatainak igazgatói, illetve képviselői is részt vettek. A találkozón színházi együttműködésről és a két megye, valamint a városok bejáratainak új arculattervéről tárgyaltak zárt ajtók mögött, majd a városháza dísztermében sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták: teljes egyetértés alakult ki közöttük a színházak fenntartását illetően, és az egységes, a Székelyföldre jellemző helységnévtáblák is szóba kerültek. /Iochom István: A színházi együttműködéstől az egységes helységnévtáblákig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./
2008. szeptember 15.
A Székely Nemzeti Tanács az őszi parlamenti választások után ismételten Románia parlamentje elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómia statútumát. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke érthetetlennek tartja Markó Béla RMDSZ elnök állítását, hogy ebben a kérdésben csakis országos népszavazás írható ki, továbbá rosszindulatúnak látja a szövetségi elnök megjegyzését: "aki a romániai parlamenti választásokkor szervezne népszavazást, nem autonómiát akar, hanem demagóg módon népszerűséget hajhász". Valójában a november 30-i dátum kiválasztását gyakorlati okok indokolják: egyrészt így kevesebb költséggel szervezhető meg a népszavazás, másrészt a magyar közösség számára mozgósító erővel hat a két fontos esemény egyidejűsége. Mi készteti arra az egyetlen parlamenti jelenléttel rendelkező romániai magyar politikai szervezet első emberét, hogy a csúsztatásokat sem mellőzve félre vezesse közösségét, semmibe vegye annak kinyilvánított akaratát? – kérdezte Ferencz Csaba. /Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke: Hazát kell nekünk is teremtenünk! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./
2008. szeptember 16.
Tanácskozást szerveznek a közművelődési szemléletváltásban érdekelt szakemberek számára Alsócsernátonban, a Haszmann Pál Néprajzi Múzeumban, szeptember 20-án. Azért ekkor, mert a Székelyföldi Művelődésszervezők Egyesülete (SZEME) és a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete (SZEKE) szeretné bevinni a köztudatba a székely kultúra napját. Megünneplését a Tamási Áron (1897. szeptember 20. – 1966. május 26.) születésnapjához legközelebb eső hétvégére rögzítették. A SZEME szerint belső megújulás nélkül nincs esély közösségi megújulásra sem. Ezért az idei székely kultúra napját elsősorban nem "nagyrendezvényként" szervezik meg, hanem tanácskozás formájában. Tematikája: helyzetelemzés, és a teendők megbeszélése. Négy társegyesület közös kiadványa a TájÉk (a cím feloldása: tájban élő közösség), a SZEME, a SZEKE, a HUREF (Human Reform Alapítvány) és a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom Egyesület periodikája következő számát a székely kultúrának szenteli. A TájÉk két-három eddig megjelent száma megtekinthető az interneten is, a www.zoldsziv.ro, vagy a www.huref.ro honlapokon. /(bölöni): Szeptember 20-án tartják a székely kultúra napját. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
2008. szeptember 16.
Kézdivásárhelyen a „Székelyföldi városok” című rendezvény küldöttei javasolták a „Székelyföld bérlet” bevezetését, mely a négy (sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, csíkszeredai és székelyudvarhelyi) színház előadásaiból állna össze. A találkozón elhangzott, hogy Kézdivásárhely is szeretne létrehozni színházat, melynek vezetésével Gergely László magyarországi rendezőt bízná meg az önkormányzat. /Barabás Márti: Közösködő székely színházak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
2008. szeptember 17.
Három témában is komoly román–magyar meccs folyik mostanában. Az első, a környezetszennyezésre vonatkozik, a nagybányai ciánszennyezés magyarországi kárkövetkezményeit máig nem térítette meg a román állam, illetve a multinacionális aranykitermelő cég. Ezért harcol a magyar környezetvédelem, s próbálja megakadályozni, hogy Verespatakon a kanadaiak újra ciántechnológiájú arany- és ezüstkitermelést kezdjenek. A második a Magyarországra telepedett erdélyi magyarok nyugdíjfolyósításáról szólna. A romániai nyugdíjpénztár nem nagyon volt hajlandó fizetni a romániai járandóságnak mintegy kétszeresét kitevő összegeket. Az uniós hatóságok Romániát kötelezik a fizetésre. A harmadik magyar–magyar, anyaországi és székelyföldi érdekütközés. A székelyföldi szállítási vállalkozók már két évtizede hozzák-viszik az utasokat az itteni városok és Budapest között. Egy magyarországi multinacionális cég olcsóbban és többletszolgáltatásokkal vállalta mindezt. /Magyari Lajos: Ó, a nyugdíjak! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./
2008. szeptember 17.
Három témában is komoly román–magyar meccs folyik mostanában. Az első, a környezetszennyezésre vonatkozik, a nagybányai ciánszennyezés magyarországi kárkövetkezményeit máig nem térítette meg a román állam, illetve a multinacionális aranykitermelő cég. Ezért harcol a magyar környezetvédelem, s próbálja megakadályozni, hogy Verespatakon a kanadaiak újra ciántechnológiájú arany- és ezüstkitermelést kezdjenek. A második a Magyarországra telepedett erdélyi magyarok nyugdíjfolyósításáról szólna. A romániai nyugdíjpénztár nem nagyon volt hajlandó fizetni a romániai járandóságnak mintegy kétszeresét kitevő összegeket. Az uniós hatóságok Romániát kötelezik a fizetésre. A harmadik magyar–magyar, anyaországi és székelyföldi érdekütközés. A székelyföldi szállítási vállalkozók már két évtizede hozzák-viszik az utasokat az itteni városok és Budapest között. Egy magyarországi multinacionális cég olcsóbban és többletszolgáltatásokkal vállalta mindezt. /Magyari Lajos: Ó, a nyugdíjak! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./
2008. szeptember 19.
Lőrincz Béla elítélte, hogy az RMDSZ vezetősége visszautasította a Székelyföld autonómiájáról való népszavazást, amit a parlamenti választásokkal együtt le is lehetne bonyolítani. Az RMDSZ vezetősége állítja, hogy a szövetség megalakulása óta az autonómia a cél, azonban tizenhat évi kormányban való részvétellel sem sikerült semmit elérni. 1990-ben az igazi szövetség megalapítói – Domokos Géza, Sütő András, Király Károly és mások – programjukba vették az autonómiát, azután az 1992-es választások után, látva, milyen irányt vesznek a dolgok, lassan-lassan eltávolodtak az általuk létrehozott szervezettől. A székelyföldi választópolgárok még jobban meg fogják gondolni, kire is adják majd voksukat. /Lőrincz Béla, Sepsiszentgyörgy: Kutyahűség, kihez? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./
2008. szeptember 19.
Lakossági ellenállás gátolja Székelyföldön a korszerű hulladéktárolók megépítését. Jövő év közepéig kell bezárni Romániában uniós követelésre a jelenleg működő szeméttelepek java részét, és korszerű hulladéklerakókat kell kiépíteni. Mindenhol éles viták előzték meg a lerakó helyének kijelölését. Kovászna megyében az önkormányzat a Maksa és Lécfalva közötti 16 hektáros területre építené a tárolót. /Barabás Márti, Kovács Zsolt: Székely szemét, európaiul. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2008. szeptember 20.
Az RMDSZ választási programját szeptember 20-án szavazza meg Marosvásárhelyen a szervezet „miniparlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A programot előzőleg 19-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) is megvitatta, a végső szó azonban az SZKT-é. Markó Béla szövetségi elnök már jelezte, hogy a testület várhatóan megszavazza a program véglegesített változatát. Lakatos Péter képviselő, a programszerkesztő bizottság elnöke szerint a dokumentum megfelel egy kormányprogram feltételeinek is, ha az RMDSZ (a november 30-i választásokon való sikeres szereplés esetén) kormányzati szerephez jutna. Az RMDSZ az autonómia és a modernizáció feladataira helyezi a hangsúlyt, szeretné a fejlesztési régiókat átszervezni, tekintettel arra, hogy a jelenleg megrajzolt régiók nem kedveznek Székelyföld fejlődésének. /Választási programról szavaz az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2008. szeptember 20.
Erdélyi körútja során szeptember 19-én Marosvásárhelyre érkezett Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnökkel találkozott. Füzes Oszkár a találkozó után kifejtette, hogy folyamatos a kapcsolatuk az RMDSZ-szel, ami természetes is a magyar nagykövetség esetében. Remélhetőleg nemsokára eltűnik majd a határ a két ország között, megteremtve ezzel a lehetőséget, hogy a magyar nemzet az unión belül egyesüljön, illetve a román és a magyar nép együttműködése még zavartalanabb legyen – nyilatkozta a nagykövet. Hangsúlyozta, fontos, hogy az erdélyi magyarságnak minél nagyobb szava legyen a romániai politikában, erősebb legyen a parlamenti, helyhatósági képviseletben. Füzes Oszkár úgy gondolja, hogy az RMDSZ bebizonyította, képes a romániai magyarság érdekképviseletére. A nagykövet ellátogatott Székelyföldre, Maros megyébe, majd Kolozsvárra, Nagyszebenbe stb. készül. Végiglátogatja Erdélyt. /Berekméri Ildikó: A megyeszékhelyre látogatott a magyar nagykövet. Markó Béla–Füzes Oszkár- megbeszélés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2008. szeptember 20.
Vidék és tudás konferenciát szervezett szeptember 19-én Hargita és Kovászna megye tanácsa, a Sapientia EMTE és a KAM – Antropológiai kutatások Központja. A rendezvényen részt vett Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Borboly Csaba és Tamás Sándor megyei tanácselnök is. A konferencia előtti sajtótájékoztatón a két megye elnöke hangsúlyozta az együttműködés fontosságát a fejlesztésben. /Vidékfejlesztés tudásátadással. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./ A Székelyföldi térség fejlesztésével kapcsolatos szakmai munka részeként tartottak konferenciát Csíkszeredában, mely az egész Székelyföldre érvényes oktatási stratégiával kapcsolatos problémákat, teendőket tűzte napirendre. /Kiss Bence: Átalakulóban a régió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20.
