Az RMDSZ Maros megyei választmánya nyilatkozatban tiltakozott dr. Zeno Oprisnak, a Vatra Romaneasca elnökének a Cuvintul Liber /Marosvásárhely/ febr. 5-i számában megjelent írása miatt, melyben a romániai magyarságot románellenesnek nyilvánította és a székelyföldi gyilkosságok okozóját az RMDSZ-ben jelölte meg. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
1993. február 18.
Nisztor Tinka hazament Pusztinára, édesanyját meglátogatni, az újságíró vele tartott. Tinka Budapesten néprajz szakos egyetemista. Elmondta, hogy akik a Kemény Zsigmond Alapítványtól kapnak ösztöndíjat, azok aláírnak egy nyilatkozatot, hogy tanulmányaik elvégzése után hazatérnek. De ez szinte semmire nem kötelez. A legtöbben ott akarnak maradni. Sok csángó fiatalt segítettek abban, hogy Magyarországon tovább tanuljanak, de a legtöbb nem tud megfelelni a követelményeknek, sokan közülük pedig inkább munkát vállalnak, pénzt akarnak keresni. - A csángó falvakból számottevő az elvándorlás, sokan költöznek Székelyföld városaiba. /Ferenc Csaba: Moldvai magyarok otthon és idegenben. Bolyongás Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16., 17., 18./
1993. február 21.
Marosvásárhelyen febr. 21-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /RMÚE/. Eddig keveset tett ez az egyesület a mintegy ötven kiadvány 250-300 újságírója ügyében. Nincs pontos tagnyilvántartásuk sem. Elfogadták a módosított alapszabályzatot, az RMÚE székhelyét Csíkszeredából Marosvásárhelyre teszik át. Az RMÚE a magyar újságírók szakmai-alkotói és sajátos érdekvédelmi szervezete, szervezi az újságírók továbbképzését, magyar nyelvű szakmai tájékoztató közlöny megjelentetését határozták el. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Kántor Lajos, ügyvezető elnök: Gáspár Sándor /Marosvásárhely, rádióstúdió/, alelnökök: Ágoston Hugó /Bukarest és szórvány/, Makkai János /Közép-Erdély/, Hecser Zoltán /Székelyföld/, Stanik István /Partium/, Boros Zoltán /audiovizuális médiumok/. /Bögözi Attila: Lenni vagy nem lenni. Újságíró-közgyűlés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23, Népújság (Marosvásárhely), febr. 23., Média (Nagyvárad), márc. 4./
1993. március 6.
Sepsiszentgyörgyre látogatott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, találkozott az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi választmányával és parlamenti képviselőkkel. Székelyföld az összmagyarság kiemelt, kiváltságos letéteményese, jelezte a püspök. A tömbmagyarságnak nagyobb szerepet kell kapnia az RMDSZ-ben. /Benkő Levente: Nagyobb szerepet a tömbmagyarságnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./ Márc. 6-án Kovásznára és Kézdivásárhelyre látogatott Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Markó Béla szövetségi elnök. Kézdivásárhelyen a látogatás idején feltűnően sok rendőr és csendőr volt, a rendőrség épület előtt pedig páncélautó állt. Tőkés László arról beszélt, hogy a székely-magyar tömb bázisa az RMDSZ, az egész magyarság túlélésének és jövőjének letéteményese. A hatalom el akarja szigetelni Székelyföldet, ezért is vették össztűz alá a Har-Kov jelentés idején. Megengedhetetlen, hogy ellenséges érzelmű tanfelügyelők döntsenek arról, hogy hány iskola kell Székelyföldön. Markó Béla azzal kezdte, hogy nehéz neki Kézdivásárhelyen, szülővárosában beszélni, majd az RMDSZ küldetéséről beszélt az egybegyűltekhez. A látogatás alkalmával a helybeliek kérdéseire is válaszoltak. Tőkés László püspök értelmezte vitát kavaró kijelentését az etnikai tisztogatással kapcsolatban. "nem véres folyamat ez, hanem magyartalanítás, több mint hetven éve tartó fokozatos kiszorításunk." "Az adminisztrációban alig vagyunk jelen. Olyan városokban, mint Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmár, magyar vállalatigazgató, de még aligazgató is alig van." "...a posta, a vasút területén alig dolgozik magyar, de a külügyminisztériumban sem találunk egyetlen becsületes magyar diplomatát sem." /Iochom István: Magunknak kell dönteni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./
1993. március 6.
Sepsiszentgyörgyre látogatott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, találkozott az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi választmányával és parlamenti képviselőkkel. Székelyföld az összmagyarság kiemelt, kiváltságos letéteményese, jelezte a püspök. A tömbmagyarságnak nagyobb szerepet kell kapnia az RMDSZ-ben. /Benkő Levente: Nagyobb szerepet a tömbmagyarságnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./ Márc. 6-án Kovásznára és Kézdivásárhelyre látogatott Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Markó Béla szövetségi elnök. Kézdivásárhelyen a látogatás idején feltűnően sok rendőr és csendőr volt, a rendőrség épület előtt pedig páncélautó állt. Tőkés László arról beszélt, hogy a székely-magyar tömb bázisa az RMDSZ, az egész magyarság túlélésének és jövőjének letéteményese. A hatalom el akarja szigetelni Székelyföldet, ezért is vették össztűz alá a Har-Kov jelentés idején. Megengedhetetlen, hogy ellenséges érzelmű tanfelügyelők döntsenek arról, hogy hány iskola kell Székelyföldön. Markó Béla azzal kezdte, hogy nehéz neki Kézdivásárhelyen, szülővárosában beszélni, majd az RMDSZ küldetéséről beszélt az egybegyűltekhez. A látogatás alkalmával a helybeliek kérdéseire is válaszoltak. Tőkés László püspök értelmezte vitát kavaró kijelentését az etnikai tisztogatással kapcsolatban. "nem véres folyamat ez, hanem magyartalanítás, több mint hetven éve tartó fokozatos kiszorításunk." "Az adminisztrációban alig vagyunk jelen. Olyan városokban, mint Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmár, magyar vállalatigazgató, de még aligazgató is alig van." "...a posta, a vasút területén alig dolgozik magyar, de a külügyminisztériumban sem találunk egyetlen becsületes magyar diplomatát sem." /Iochom István: Magunknak kell dönteni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./
1993. március 11.
Csapó József /Nagyvárad/ szenátor az erdélyi magyar autonómia elképzelésről beszélt, mint a kérdés kiváló szakértője. A kiindulópont az 1992. okt. 25-én megfogalmazott Kolozsvári Nyilatkozat, melyben az RMDSZ kinyilvánította a belső önrendelkezési jogot. A belső önrendelkezés utal arra, hogy a romániai magyarság korlátozott önrendelkezésre törekszik. Az RMDSZ kongresszusán a nemzeti kisebbség önminősítést fogadták el. Az erdélyi magyarság él szórványban, viszonylagos többségben és tömbökben is. Ennek megfelelően az RMDSZ háromszintű autonómiaformában gondolkodik. Az összes erdélyi magyarra vonatkozik a kollektív személyi autonómia. A nyelvhasználat, kultúra, oktatás, információáramlás és társadalmi szerveződés területén lenne belső önrendelkezés. Ahol a magyarság egyszerű többségben él, ott a helyi autonómiát igénylik. A helyi autonómia lényegében azonos az EBEÉ 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. A tömbmagyarság területén a területi autonómia lenne megfelelő, itt Székelyföld jön számításba. /Csapó József: A magyarság belső önrendelkezést kíván. = Magyar Nemzet, márc. 11./
1993. március 11.
Elhunyt a 80 éves Magyarországon élő, de tudományos munkássága révén az erdélyi műemlékekhez ezernyi szállal kapcsolódó dr. Entz Géza. Herder-díjjal jutalmazott művészettörténész életműve negyedéves egyetemistaként 1937-ben megjelent, a műgyűjtés történetét felvázoló könyvével kezdődött és fél évszázad múltán Szabolcs-Szatmár megye műemlékei című munkájával zárult. Kiemelkedő munkái között van A gótika művészete, Gótikus építészet Magyarországon, A Mátyás-templom és a Halászbástya. Több erdélyi műemlékeknek szentelt kötete született: Szolnok-Doboka műemlékei, A Farkas utcai templom, A gyulafehérvári székesegyház. Számtalan tanulmánya között vannak a székelyföldi templomerődökről szólók. /Székely Nemzeti Múzeum, Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság: A gótiak szerelmesének halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./
1993. március 17.
Az Iliescu elnökhöz közel álló Dimineata lap márc. 17-i számában "Az RMDSZ nem akar hallgatni az idők szavára" címmel foglalkozott a székelyföldi márc. 15-i megemlékezésekkel. Magyar diplomaták koszorúztak az ünnepségeken. Markó Béla RMDSZ-elnök Kézdivásárhelyen márc. 15-én elmondott beszédéből arra következtet a román lap, hogy az RMDSZ "átveszi a magyar irredenták és nacionalisták célját, a történelmi Nagy-Magyarország újjáépítését." /Március 15-e utórezgése: bírál a Dimineata. = Magyar Hírlap, márc. 18./
1993. március 25.
A közelmúltban Csíkszereda vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A művelődési házban sok kérdés hangzott el, ezt akár egy sajtóértekezlethez is lehetne hasonlítani. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ gondol-e önálló népszámlálásra, a válasz az volt, hogy régebben volt ilyen terv, de azután nem valósult meg. Óriási szervezési munkát jelentett volna. Most újra fel kell vetni ezt a gondolatot. A népszámlálás 1,6 millió magyart jelzett Romániában, de "a mi becsléseink szerint jóval több magyar él" az országban. Jelenleg nem szabad megengedni, hogy új közigazgatási felosztás létrehozását felvessék. "Mert nekünk még nincs akkora erőnk, hogy meg tudjuk akadályozni: egy ilyen új felosztás nem a mi kárunkra történjen." Erdély mindig az autonómiák földje volt. " Az RMDSZ már több mint egy éve kérte, hogy rést vehessen az alapszerződés tárgyalásán. A magyar külügyminisztérium ezt természetesnek tartotta, a román külügyminisztérium viszont visszautasította a kérést. " Markó jelezte, hogy az RMDSZ sérelmi listájának nyersanyaga elkészült, rövidesen befejezik a feldolgozását. A másik készülő RMDSZ-dokumentum az igénycsomag, a nemzetiségi statútum, amely alkotmánymódosítással, új törvényekkel kívánja rendezni az erdélyi magyarság helyzetét, az autonómia elveinek megfelelően. Markó kifejtette, hogy nincsenek illúziói. Folytatódik a visszarendeződés. Ezt jelzik Funar kolozsvári polgármester intézkedései, a prefektusok kinevezése egyes erdélyi megyékbe vagy a televízió magyar adása körüli vita. /Botos László: Markó Béla RMDSZ-elnök székelyföldi beszélgetése a tagsággal. = Új Magyarország, márc. 25./
1993. április 1.
Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./
1993. április 1.
Ion Iliescu elnök közleményében élesen elítélte az RMDSZ márc. 27-i nyilatkozatát a romániai magyarság helyzetéről és a román prefektusok kinevezéséről, mert szerinte annak hangvétele alaptalan, állításai szándékosan és rosszhiszeműen meghamisítják a romániai magyar kisebbség helyzetének valós képét. Románia törvényei minden jogot biztosítanak a kisebbségnek. Az RMDSZ ellenzékben van, így alaptalan az igénye a prefektusi tisztségre. Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentése "szörnyűséges hamissága által iszonyattal töltötte el a román és nemzetközi közvéleményt." Iliescu elnök közleményében felhívta az RMDSZ figyelmét, hogy tartózkodjon mesterséges feszültség keltéstől a Hargita és Kovászna megyei prefektusok kinevezése kapcsán, alkalmazkodjék a jogállam követelményeihez, az európai demokrata értékekhez, és ebben az értelemben vonja vissza márc. 27-i nagyváradi nyilatkozatát. /Tibori Szabó Zoltán: Polgári engedetlenség Székelyföldön. A román elnök elítéli az RMDSZ állásfoglalását. = Népszabadság, ápr. 1./
1993. április 5.
Alábecsüli a székelyföldi román prefektusok kinevezése elleni tiltakozó megmozdulásokat Adrian Vlad Casunean, Kovászna megye újonnan kinevezett vezetője. A húszezres sepsiszentgyörgyi tüntetés ellenére azt állította, a megye lakosságának zöme nem ért egyet az RMDSZ akcióival. Mindezt sajtóértekezleten fejtette ki. Casunean a tüntetést politikai terrorizmusnak minősítette. Traina Chebeleu, Iliescu elnök szóvivője "komoly alapokat nélkülözőnek" mondta a tiltakozó hullámot. Leszögezte: Budapest szüntelen beavatkozása megnehezíti a romániai magyar kisebbség helyzetének rendezését. /Bogdán Tibor, Bukarest: Román kifogások a magyar tiltakozás ellen. = Magyar Hírlap, ápr. 5./
1993. április 5.
Ápr. 5-i sajtóértekezletén a Szocialista Egységpárt elnöke - nemrég még a Nagy Románia Párt tagja -, Radu Theodoru a székelyföldi román prefektusok elleni tiltakozás miatti "nyugtalanságáról és felháborodásáról" beszélt. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy "magyar enklávékat kíván létrehozni Hargita és Kovászna megyében". /Magyar Hírlap, ápr. 6./
1993. április 16.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezető személyisége, aki egyben az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének politikai alelnöke indítványára aláírási akciót kezdeményeztek Erdélyben az ártatlanul elítélt erdélyi magyarok ügyében. A vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy 1989 decemberében három román és három magyar, közismerten népnyúzó rendőr, szekus lett a népharag áldozata. A románlakta vidékeken is voltak hasonló népítéletek.1990 márciusában a Vatra Romaneasca vezetőinek felbujtására román falusiak tömegei érkeztek Marosvásárhely főterére, ahol összecsaptak a békésen tüntető magyarokkal. Az 1989-es népítéletben résztvevők számára közkegyelmet hirdettek, ennek ellenére néhány székelyföldi faluból lehurcoltak több embert. Közülük néhányat kiválasztottak és a magyarság megfélemlítésére törvénysértő módon /hiszen amnesztiát hirdettek/ az oroszhegyi és zetelakai magyarokat súlyos ítéletekkel börtönbe vetettek. Hasonlóan a magyarság megfélemlítése vezette az igazságszolgáltatást az 1990. márciusi magyarellenes pogrom miatt ártatlan magyarokat ítéltek el. Ekkor ítélték öt évre a marosszentimrei Szabadi Ferencet 5 évre, az erdőcsinádi Füzesi Albertet és Füzesi Andrást, valamint Papp Árpádot egyenként 4-4 évre, a marosszentgyörgyi Galaczi Józsefet és Hanzi Valentint 3-3 évre. A marosvásárhelyi Cseresznyés Pál tíz éves büntetést kapott. Oroszhegy és Zetelaka szervezetei korábban aláírásgyűjtési akciót indítottak. Összegyűlt közel húszezer tiltakozó aláírás. Tőkés László kezdeményezésére a magyar történelmi egyházak vezetői nyílt levélben fordultak Iliescu elnökhöz, felemelve szavukat a jogtiprás ellen. Sok nyugati emberjogi szervezet szintén tiltakozott. Mindeddig eredménytelenül. Ezért döntött úgy az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, hogy felvállalja ezt az egész romániai magyarságot érintő ügyet. Beadványukat eljuttatták a nemzetközi emberjogi szervezethez. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés teljes támogatásáról biztosította Tőkés László püspököt, aki ellen súlyos támadást indítottak. Verestóy Attila szenátor a nagy nyilvánosság előtt cáfolta a püspöknek a romániai magyarság veszélyeztetettségéről tett megállapítását. Ezért platformjuk követeli, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki a szenátor megnyilatkozását. /Botlik József: "Az erdélyi magyarok jogsérelme egyértelműen politikai és etnikai jellegű" = Magyar Nemzet, ápr. 16./
1993. április 28.
A román biztonsági szervek operatív parancsnokságot hoztak létre, tekintettel az áremelések miatt máj. 5-re meghirdetett általános sztrájkra és tüntetésre. Az SRI a legérzékenyebb pontok közé sorolta a székelyföldi városokat is, holott ott nem terveztek tüntetést. /Rendőri készültség a román sztrájkok előtt. = Népszabadság, ápr. 28./
1993. április 30.
1992 júliusában elfogadták az egyházi alkalmazottak fizetéspótlékát szabályozó 373. számú kormányhatározatot. Ennek értelmében az állami hozzájárulást megduplázták, és "különleges esetekben" a minimálbér szintjére emelték, amely a megduplázott összeg csaknem kétszerese volt. Pár nappal később kiderült, hogy ez a "különleges esetek" megfogalmazás csak a Hargita és c megyékbe szolgálatra kivezényelt ortodox pópákra vonatkozik. Az ortodox egyház ugyanis 75 éves román fennhatóság után sem tudott Székelyföldön gyökeret ereszteni. A két világháború között is volt hasonló eljárás: a Székelyföldön munkát vállaló román tanítók dupla fizetést kaptak. Az ortodox egyháznak ez sem elég. Idei 291. számú átiratában maga Teoctist, az ortodox egyház pátriárkája fordult az államelnökhöz, a miniszterelnökhöz, egész sor intézkedést sürgetve. Többek között: 1993-tól az ortodox egyház alkalmazottainak teljes fizetését az állami költségvetés fedezze, továbbá valutában fizesse az állam a román ortodox egyház külföldön szolgálatot teljesítő személyzetét, valamennyi teológiai szemináriumot a költségvetés finanszírozza? Nem lehet tudni, hogy Teoctist megkapta a kért támogatásokat, az ilyen határozatok csak évek múlva szivárognak ki. /Tibori Szabó Zoltán: Teoctist pátriárka nagylelkűsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
1993. május 12.
Matekovits Mihály /sz. Arad, 1946/ az RMDSZ Arad megyei szervezetének alelnöke, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ megyei elnöke, az RMPSZ országos alelnöke aradi diákokat kísért el Sepsiszentgyörgyre, az ott folyó Határtalan Tanulmányi Versenyre. Matekovits Mihály már a fordulat előtt is az Arad megyei vezető magyar értelmiségiek között volt. Elmondta, hogy a fásultság és a közöny jelei náluk is megmutatkoznak. Sok aradvidéki gyermeke jelenleg Magyarországon tanul. Az aradi RMFDZ nagy gondja a magyar gazdasági szakemberek hiánya, sokan eltávoztak, kivándoroltak. Matekovits Mihály hangsúlyozta, hogy a szórványban élő biztonságérzetét Székelyföld adja. Náluk inkább az érdekvédelemnek van jelentősége, ezért jogi tanácsadás folyik az RMDSZ-szlkházban. Aradon a könyvtár számára négyezer könyvet tudtak összegyűjteni. /Matekovics János: Szórványban a határ mentén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
1993. június 8.
A Romania Libera jún. 8-9-i száma közölte Friedrich König, az ET politikai bizottsága jelentéstevőjének nyilatkozatát, melyben König felsorolta azokat a jelenségeket, amelyek miatt nem tartják érettnek Románia felvételét az ET-be: késik az igazságszolgáltatás reformja, a sajtószabadság biztosítása, nincs meg a kisebbségek jogvédelme. König aggasztónak találta a marosvásárhelyi és székelyföldi magyar és cigány elítéltek igazságtalan büntetését, Cseresznyés Pál ítéletének helybenhagyását, továbbá azt, hogy a két székely többségű megyében nem történt meg a decentralizálás. /Magyar Nemzet, jún. 9./
1993. június 10.
A szélsőséges, magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt meg akarja szerezni a hatalmat Romániában. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia-Félix Bank, melynek egyik irányítója az Olaszországban élő Dragan legionárius vezető. Király Károly elmondta, hogy a Dacia-Félix Bank felvásárolja a székelyföldi földbirtokokat. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Funar pártja hatalomra tör. = Pesti Hírlap, jún. 10./
1993. június 17.
Háromszéken a megyei és a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ szervezet között ellentét van. Az újságíró Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét kérdezte, átfogó válságjelenségről van szó vagy inkább Székelyföldön van probléma? Takács Csaba leszögezte, hogy a válság egyedülálló, más, szórványvidéken tapasztalható gondokkal nem hasonlítható össze. Takács Csaba szerint a háromszéki RMDSZ-vezetőknek élni kellett volna a lehetőségekkel, mozdulniuk kellett volna. Viták voltak arról, milyen akciókat kellett volna szervezni a prefektus-ügyben, milyen tiltakozás lett volna megfelelő. A különböző szintű testületek felelősséggel tartoznak egymással szemben. Az RMDSZ brassói kongresszusa után három olyan terület van, ahol országos elvárások szerint kell működnie az RMDSZ-nek: ez a kultúra, az oktatás és az önkormányzat. Nem lehet azt állítani, hogy valaki az RMDSZ-listán indult és semmi köz a szövetséghez. Az RMDSZ meghirdette az önrendelkezés elvét, ezt kell most tartalommal megtölteni. Folyik az önrendelkezési memorandum végleges formába öntésem mely a kulturális, oktatási és közigazgatási autonómiát határozza meg. Ezt majd az SZKT-nak kell jóváhagynia. /Simó Erzsébet: Válság-e a válság?(1). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16., (2). = jún. 17./
1993. július 15.
A román sajtó rémhírekkel riogatja olvasóit. P. Leonard a Desteptarea lapban kifejtette: "a magyarok a Szeretig terjedő Nagy-Magyarország megalapozásáért tevékenykednek, amikor a csángókat segítik." Ugyanezen lap másik cikkírója a magyarosítás vádjával illette a csángókat felkaroló magyarságot, míg a Romanul Liber Szabófalvi feltételezések és ellenvetések címmel a moldvai katolikusok magyar eredetét is megkérdőjelezte. Hasonló cikkek gyakran napvilágot látnak. A román szélsőségesek azt állítják, hogy a magyarok segélyszállítmányokkal szédítik a csángókat. Hogy mennyire nem így van, azt igazolja például az a tény, ami még a hetvenes években történt: Székelyudvarhelyen évente megrendezték a Kalála elnevezésű folklórfesztivált. A csángó vidékeket erről csak titkokban lehetett értesíteni. A csángók, kikerülve a milícia által ellenőrzött utakat, erdő-mezőn át érkeztek a fesztiválra. Nem volt segélycsomag, de volt nemzeti öntudat. Érdemes idézni egy megható levélből. Székelyföldön táborozó csángó gyermekek írtak a vendégül látó családoknak: "Kedves nenic es bacsic! Ne horögudunoc hodi nem tudoc modorul irnii es socon cozolunc nem tudunc modorul beselni. Nodon sepen cosonom hod mii Dormaner és Szotomaro dermechec i tonultunc" enechelni is imadkozni modorul." - A székelyudvarhelyi Bálint Mózes, a Csángó Szövetség tevékeny tagja naplójában megjegyezte, hogy a magyar sajtóban is találni nívótlan írásokat a csángókról. /Dunától Szeretig. = Magyar Fórum (Budapest), júl. 15./
1993. július 19.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 19-én Csíkszeredán tartotta meg soros ülését. Határozatot fogadtak el az RMDSZ új kolozsvári székházának létrehozása ügyében. Találkoztak a székelyföldi területi szervezetek képviselőivel, foglakoztak a csíkszeredai polgármesteri választásra való felkészüléssel. Az Ügyvezető Elnökség többes jelölést ajánlott, a jelölteknek RMDSZ Fórum keretében kellene bemutatkozniuk. /Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
1993. július 22.
Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1993. augusztus 7.
1992 őszén az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordult a romániai magyarsághoz, hogy segítsenek összegyűjteni a Cseresznyés Pálra kirótt embertelen büntetés összegét /1 millió 52 ezer lej, ebből 732 ezer lejt kellett kifizetni Cofariu Mihaila részére/. A felhívás eredményes volt, még tavaly ötmillió lej gyűlt össze. A büntetés összegét Cseresznyés Pál jogi képviselői kifizették. A megmaradt négymilliós alapból az elítélt és a rászoruló családtagok segélyezését biztosítják. Ugyanebből folyósítanak segélyt Szabadi Ferencnek és több más elítéltnek, valamint családtagjainak. /A Székelyföld lakossága adományozta a legtöbbet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./
1993. augusztus 28.
Catherine Lalumiére, az ET főtitkára Brassóba látogatott és hangsúlyozta, hogy Brassó megye kisebbségeinek helyzetéről kíván tájékozódni. Madaras Lázár képviselő kifejtette, a megye kisebbségeinek helyzete ellentmondásosan alakult. Vannak előrelépések, de visszalépések is. Pozitívum, hogy magyar iskolát sikerült szervezni, hogy a helyi rádió és tévé magyar nyelvű műsort is sugároz. Viszont minden területen csökkent a kinevezett magyar vezetők száma, ugyancsak csökkent a szakképzett magyar tanárok létszáma, a brassói Áprily Lajos Gimnáziumot épületét három év elteltével még mindig nem birtokolja teljes egészében. A Nagy-Románia Párt még a meglevő kisszámú magyar vezetőt is el akarja távolítani. A román hatalom visszautasítja az RMDSZ-szel való közvetlen tárgyalást, ehelyett továbbra is a kormánykoalíció nacionalista pártjainak magyarellenes nyomása érvényesül. /Előrelépés és visszalépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Catherine Lalumiére, az ET főtitkára aug. 28-án Székelyföldre látogatott romániai látogatásának befejezéseképpen. Sepsiszentgyörgyön találkozott a prefektúra képviselőivel /ezen a megbeszélésen csak a helyi románok voltak jelen/, Albert Álmos polgármester pedig francia nyelvű levelet nyújtott át neki, melyben a hatalom kisebbségpolitikájának kettősségére hívta fel a figyelmet. Orbán Árpád megyei tanácselnök az itteni lakosság gondjairól szólt. /Flóra Gábor: Képmutatás nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Kedvező változásokat tapasztalt Romániában, jelentette ki Lalumiére a repülőtéren. /Új Magyarország, aug. 30./
1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza külügyminisztert székelyföldi körútjának állomásain lelkes taps fogadta. Szovátán a házigazdák ismertették az üdülőtelep múltját és jelenét. Korondon Szász Domokos polgármester fogadta a minisztert. Az ajándékok után a miniszter kijelentette, hogy ő vásárlóként van jelen. Farkaslakán megálltak Tamási Áron síremléke előtt, Székelyudvarhelyen a zsúfolásig megtelt tanácsteremben mondott beszédet Jeszenszky Géza. Fehéregyházánál a Petőfi-emlékmű volt a következő állomás, majd rövid találkozón vett részt Segesváron. /Jeszenszky Gáza erdélyi körútja. = Új Magyarország, szept. 20./
1993. október 2.
Az RMDSZ SZKT Állandó Bizottsága nyilatkozatban tiltakozott a hatalomnak az anyanyelvi oktatás visszaszorítására és az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatására tett újabb kísérlete ellen. A Román Televízió aug., 8-i adása a történelemhamisítás és a tömbmagyarság elleni uszítás iskolapéldája volt. Elhangzott, hogy a székelyek fele elmagyarosodott román. Amikor Lalumiére asszony Kovásznán járt, négy történész bizonygatta a tévében, hogy a Székelyföldön mindig is románok éltek. Néhány nap múlva Bukarestből tanfelügyelők érkeztek és hozzáláttak a gyermekek neveinek elemzéséhez. Az RMDSZ tiltakozik a 283/1993-as kormányhatározatban levő a negatív etnikai diszkrimináció ellen, a tévé és a Tanügyminisztérium faji eredetet vizsgáló névelemzései ellen, szükségesnek tartja a Kovászna megyei prefektus 52/1993-as határozatának hatálytalanítását. Ezen alkotmányellenes intézkedések ellen csak az autonóm intézményrendszer jelenthet garanciát. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2-3./
1993. október 3.
Okt. 3-án az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsvárott fogadta az MDF küldöttségét. Takács Csaba tájékoztatta a vendégeket az RMDSZ munkájáról, Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke pedig pártja működéséről számolt be. Délután kolozsvári értelmiségiekkel találkoztak, ahol a fő téma a magyar egyetemi oktatás volt. Többen megfogalmazták az anyagi igényeket. Benkő Samu kérte, hogy a magyar kormány a tárgyalásokon vesse fel az erdélyi magyarság javainak visszaadását. Cs. Gyimesi Éva és Magyari András, a Babes-Bolyai Egyetem rektor-helyettese pozitívan ítélték meg, hogy a jelentkezők betöltötték a "plusz 300 helyet". Jelenleg összesen 2241 magyar hallgatója van a kolozsvári egyetemnek. - Főiskolák alakulnak Székelyföldön, de komoly anyagi támogatásra várnak, nincsenek megfelelően képzett szakemberek. Megállapodtak abban, hogy iskolaügyben jártas szakembert küldenek a helyzet felmérésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1993. október 21.
Először szeptember elsején jelent meg Székelyföldön, Mikóújfaluban az oktatási minisztériumból Lenghel asszony, kiírta az osztálynaplóból a szerinte román gyermekeket /pl. Préda, Lakatos/, majd berendelte a szülőket, közölve velük, hogy a székelyföldi románoknak akar segíteni és a gyermekeknek a román tagozaton a helyük. Külön győzködte a tanulókat is. Lenghel más falvakban is járt, felelevenítve a névelemzés régi gyakorlatát. /B. Kovács István: A névelemzés gyakorlatának feltámasztása Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. okt. 21./
1993. november 4.
Iliescu elnök nov. 4-én váratlanul egynapos látogatásra Hargita megyébe érkezett, először a többségi román lakosságú Maroshévízre látogatott, ahol román népviseletbe öltözött fiatalok sóval és kenyérrel kínálták, majd Gyergyószentmiklósra. Iliescu szerint az egyszerű emberek jól megvannak egymással, a viszályt csak a magyar és román szélsőségesek szítják. Arra kérdésre, hogy kiket tart magyar szélsőségeseknek. Iliescu kifejtette, azokat, akik a kisebbségi problémát eltúlozzák, ennek állandó hangsúlyozása maga az extrémizmus. A szélsőségesek a túlzott szeparatizmus, az iskolák különválasztásának hívei. A magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindításával kapcsolatban megjegyezte: az országban mindenütt lehet magyarul tanulni. Csíkszeredán, a megyei prefektúrán találkozott a megye parlamenti képviselőivel, a politikai pártok képviselőivel. Sántha Pál megyei tanácselnök átnyújtotta Iliescunak a tanács írásba foglalt kéréseit. Az elnök sokat forgolódott helyi katonai egységek körében. /Cseke Gábor: A román államelnök a Székelyföldet látogatja. = Magyar Nemzet, nov. 5., Iliescu elnök látogatása Hargita megyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5., Ion Iliescu a két oldal "szélsőségeseit" hibáztatja. = Magyar Hírlap, nov. 5./ A látogatás után Sántha Pál Vilmos megyei tanácselnök elmondta, az államfő továbbra is elzárkózik a magyarság kényesebb kérdéseitől, némelyiket szeparatista törekvésnek tartja. /Botos László: Elzárkózás a magyarság ügyeitől. = Új Magyarország, nov. 6./
