Szept. 6-ra, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke tanácskozásra hívta meg a megyei egészségügyi igazgatóságok magyar vezetőit Bihar, Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Szatmár és Szilágy megyéből. A tanácskozáson jelen volt dr. Molnár Géza egészségügyi államtitkár, és dr. Bárányi Ferenc képviselő. A megbeszélés során megvitatták a jelenlegi egészségügyi ellátás javításának lehetőségeit, az egészségügy privatizációjának helyzetét, valamint a szakorvos- és középkáderképzés gondjainak megoldásához szükséges intézkedéseket. A jelenlevők elemezték az egészségügyi minisztérium reformprogramját is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./
1997. szeptember 11.
A 22-es sürgősségi kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbség 20 százalékban jelen van, kétnyelvű helységnévtáblák helyezhetők el. Az 1992-es népszámlálást alapul véve 959 magyar nyelvű tábla helyezhető el, tájékoztatott Ladányi László, a képviselő iroda vezetője. A legtöbb magyar táblát Hargita megyében lehet kitenni /221 település/, ezt követi Maros megye /123 település/, Szatmár /107/, Kovászna /106/, Bihar /95/, Kolozs /85/, Szilágy /58/, Fehér /31/, Temes /27/, Besztrece-Naszód /26/, Arad /25/, Brassó /24/, Máramaros /19/, Bákó /6/ és Hunyad /2/. A 100 %-ban magyarok által lakott településekből Hargita megyében 85 van, Maros megyében 15, Kovászna megyében 11, Kolozs megyében 4, Szatmár megyében 3, Bihar megyében 2, Beszterce-Naszód és Szilágy megyében 1-1. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./
1997. szeptember 17.
Szeptember közepén tisztújító gyűlést tartott az RMDSZ Szilágy megyei szervezete. A küldöttgyűlés közel kétszáz elektor és meghívott részvételével jóváhagyta a módosított alapszabályzat-tervezetet is. A küldöttek 13 tartózkodással elfogadták Kozma Sándor elnöki beszámolóját, majd Seres Dénes nyerte el kétharmados szavazattöbbséggel a megyei szervezet elnöki tisztségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 17., 1115. sz./
1998. október 11.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./
1998. október 11.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./
2003. január 4.
Bár minden év szeptemberében újra és újra megpróbálják szítani az ellenséges hangulatot az Ippre látogató politikusok, a település magyar és román lakói megtanulták: ki kell bírniuk egymás jelenlétét. A magyar többségű Ippot hét évvel ezelőtt a román nemzet mártírtelepülésévé nyilvánították, egy 1940-ben elkövetett mészárlás miatt. Hét éve a román parlament kibocsátotta azt a törvényt, amellyel a Szilágy megyei Ipp és Ördögkút falvakat mártírtelepüléssé nyilvánították. Azóta minden év szeptember 14-én megemlékeznek a faluban a központi emlékműnél, amelyet még a nyolcvanas években emeltek. A hivatalosságok, a megyei tanács, prefektúra, a polgármesteri hivatal és ortodox egyház képviselőin kívül ilyenkor egy történelemtanár eleveníti fel az 1940-ben történt eseményeket. Észak-Erdély visszatérése után alig egy héttel levélbomba áldozata lett két magyar honvédtiszt, akik történetesen Ippen tartózkodtak. Az akkor Magyarországhoz tartozó faluba bosszúkommandót vezényelt a magyar hadsereg: 1940. szeptember 14-én katonák lepték el a települést, kivezényelték házaikból a román lakosságot, és gyerekeket, nőket, öregeket sem kímélve mészároltak. Az öldöklésnek 157 áldozata lett, a legfiatalabb egy alig 3 hetes csecsemő, a legidősebb egy 80 év fölötti férfi volt. Emléküket nemcsak a falu központjában emelt obeliszk, hanem a temetőben levő tömegsír és annak felirata is őrzi. Hasonló események történtek Ördögkúton is. Ipp közel négyezres lakosságának kétharmada magyar - közölte Salánki Sándor polgármestertől, aki az RMDSZ színeiben került az öt faluból álló község élére. "A falu többségi magyar lakói is sajnálják az akkori eseményeket, a román lakosság viszont tudja, hogy nem a szomszéd magyar volt az, aki 40-ben lemészárolta a rokonságát, így nincs gond az együttéléssel" - mondta Salánki, aki szépnek nevezte az évenkénti koszorúzásokat, a vele együtt járó ortodox szertartást és a katonai parádét. A templom udvarán megtépázott első világháborús emlékmű áll; csupán a kettőskereszt és a hármashalom maradt rajta épen, a márványtáblát, amelyen Vörösmarty Szózatának első néhány sora volt olvasható, rég eltüntették. A polgármester szerint a község ebben az évben szándékszik az emlékművet felújítani, de az eredeti felirat helyett a két világháborúban elesett ippi hősök nevét vésik majd a táblára. "Már nem aktuális a Szózat, a Hazádnak rendületlenül légy híve..." - mondta Salánki. /Lukács János: Együttélés egy Szilágy megyei mártírfaluban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./
2003. január 10.
Jan. 7-én Zilah polgármestere és a zilahi református egyházközségek megbízottai aláírták a Kálvineum átadási jegyzőkönyvét. A zilahi református egyházközség 1947-ben elkobozott művelődési háza, a Kálvineum visszaszolgáltatásáért folytatott harc több éve folyik. 1998 novemberében a zilahi református egyházmegye és az RMDSZ Szilágy megyei szervezete a Református Kollégium diákjaival közösen tüntetett az iskola és a Kálvineum visszaszolgáltatásáért. Az ingatlan felkerült arra a listára, amelyben tíz egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezett a kormány. Egy évvel később megszületett az egyházi ingatlanok restitúciójának sürgősségi kormányrendelete, amelyet a parlament később szentesített. Zilah város akkor pert indított a rendelet ellen, és ez a per a legfelsőbb bíróságig jutott. Az átadás az 1999/83-as sürgősségi rendelet értelmében történt. A megállapodás szerint a művelődési ház tulajdonjoga a református egyházra száll, és az elkövetkező öt évben biztosítják az eddigi művelődési tevékenység folytatását. Öt év letelte után a felek megegyezése alapján felújítható a bérleti szerződés. Az első két évben nem kell bérleti díjat fizetni, ezután a bérleti díjat a helyi tanács fogja meghatározni. /Józsa László: Visszaadták a zilahi Kálvineumot. Jövő héten hálaadó istentisztelet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2003. január 16.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jan. 10-i közleményében elismerését fejezte ki az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének és annak elnökének, Seres Dénes szenátornak azért, hogy "a zilahi Kálvineumot végre birtokba vehette... a Zilah-belvárosi egyházkerülete". A Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalásában leszögezte: a zilahi Kálvineum művelődési házat nem az RMDSZ, hanem az egyházkerület, illetve az erdélyi magyar történelmi egyházak szívós küzdelmének köszönhetően vehették vissza. 1998 novemberében Seres Dénes hevesen ellenezte, hogy a Kálvineum és a Wesselényi Kollégium épületeinek visszaadása végett utcai tüntetést tartson az egyházközség. A Szilágy megyei RMDSZ mértékadó módon soha nem állt ki a zilahi épületek ügye mellett. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./
2003. január 16.
A Szilágy megyei Egrespatakon ismét bemázolták vörös festékkel a kétnyelvű helységnévtáblát. A Zilah melletti településen az elmúlt évben történt hasonló eset, s a faluból kivezető úton vissza sem állították a névtáblát. /Táblamázolás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2003. január 17.
Szilágy megye településeit a legkisebb részletekben leíró földrajzi atlasz kiadását tervezik Zilahon. Ha a kiadvány elkészül, akkor Szilágy megye lenne Kolozs után a második megye az országban, amely európai színvonalú atlasszal rendelkezik. Mivel a megyében 270 település található, a megyei önkormányzat egyedül képtelen a költségeket állni, azonban együttes erővel, községenként 5-7 millió, a városok esetében pedig 10-12 millió lejes hozzájárulással ki lehetne adni az atlaszt. A kiadvány készítői a földrajzi térképeken feltüntetik majd azokat az idegenforgalmi látványosságokat is, amelyek az egyes vidékeken találhatók. /Deák Zoltán: Készül a Szilágyság atlasza. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./
2003. január 21.
A zilahi Kálvineum visszaszolgáltatása új lehetőségeket nyitott a város magyarsága számára. A zilahi Kálvineum, illetve az egyházi javak visszaszolgáltatási lehetőségét Seres Dénes szenátor ismertette és szorgalmazta, állt ki Seres mellett Józsa László, aki hozzátette: püspöki állásfoglalásokkal és nyilatkozatokkal még egyetlen kormányhatározatot vagy rendeletet sem sikerült kieszközölni. Hazugság az, hogy 1998 novemberében Seres Dénes ellenezte volna az egyházi ingatlanok visszaadásáért szervezett utcai tüntetést, a Seres Magdolna által vezetett református kollégium teljes tanári kara és diáksága is megjelent a tüntetésen. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete és a kormánypárt megyei szervezete között megkötött protokollum tartalmazta az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Józsa hozzátette: a román nacionalista ellenreakció kivédésére az egyezmény több pontját titkosították. A zilahi református egyház képviselői a "románok azonnali kivonulását" szorgalmazták a visszakövetelt Kálvineumból. Ez az álláspont a város polgármestere számára elfogadhatatlan volt. Józsa közölte, hogy Seres Magdolna igazgatónő sohasem indított pert egyháza ellen, amelytől közel hat éve semmiféle támogatást nem kapott az intézmény fenntartására. Azt kizárólag állami alapokból sikerült finanszírozni. /Józsa László: Egyház és RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2003. február 6.
Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2003. február 10.
Febr. 8-9-én tartották Kolozsváron a Kallós Alapítvány meghirdette és megszervezte népdal- és hangszeres népzene vetélkedőt Kovászna, Maros, Beszterce-Naszód, Szilágy, Fehér, Bihar, Bákó és Kolozs megyéből érkeztek résztvevőkkel. Az első napon 29 gyermek, illetve 19 fiatal mérte össze énektudását, felkészültségét, valamint 12 hangszeres zenekar is vállalta a megmérettetést. Este táncház volt. Másnap, vasárnap 10 ifjú és 11 idősebb énekes állt a bizottság elé, a zenekarok közül pedig heten maradtak a végső megmérettetésre. A zsűrit a Kárpát-medence legrangosabb zenetudósai alkották: Kallós Zoltán néprajzkutató, dr. Almási István, a kolozsvári Folklorisztikai Intézet népzene kutatója, dr. Pávai István, a budapesti Hagyományok Háza népzene kutatója, dr. Szalay Zoltán csíkszeredai néprajzkutató és zeneszerző, Sinkó András zenetanár Marosvásárhelyről, valamint Csorja Viola muzikológus. /Sándor Boglárka: Fórumot teremteni a magyarságnak. Erdélyszintű népzenei ünnep Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
2003. február 22.
A kongresszusi határozatok Szilágy megyei vonatkozásairól döntött febr. 21-én az RMDSZ megyei szervezetének MKT ülése. Szilágy megyében a megyei szervezeten belül nem működnek platformok, ezért a Területi Egyeztető Tanács működése értelmetlen. Seres Dénes szenátor, a megyei szervezet elnöke elmondta, hogy a kormánypárttal megkötött együttműködési egyezmény alapján már folynak a megyei szintű tárgyalások. Kiemelt hangsúlyt kapott a kislétszámú magyar iskolák fenntartása. Szilágy megye esetében a szenátor és a megyei elnök személye azonos, ezért az MKT úgy határozott, hogy az ügyvezető elnök személyére lehet pályázni. /Józsa László: A belső választásokról döntöttek a Szilágyságban. Meg kell őrizni a magyar nyelvű falusi kis osztályokat is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2003. március 3.
Szilágy megyének a tavalyi népszámlálás szerint 248 407 lakosa van, többségük /176 875 fő/ román. A magyarok lélekszáma 57 312, őket a 12 583 roma követik. A szlovák közösség megfogyatkozott, számuk mindössze 1371. A szlovákok kivándoroltak Szlovákiába. A szlovák igazolvány alapján számukra könnyű megtelepedni és munkahelyet kapni. Felekezeti hovatartozás alapján a legtöbben ortodoxok, őket a reformátusok, görög és római katolikusok, baptisták, pünkösdisták, adventisták követik, de akad muzulmán is. /A megye mint az ország. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
2003. március 11.
Szilágy megye 16 tanyai településén még petróleumlámpával világítanak. Románia 241 településén 6207 gazdaságból hiányzik az elektromos áram. /Petróleumlámpával világítanak... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2003. április 26.
Négytagú zilahi küldöttség, Oláh Mihály, Bogdán Zsolt, Püsök Csaba lelkészek és László Kálmán főgondnok vett részt ápr. 24-i nagyváradi sajtótájékoztatón, melyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezett. A rágalmazási perről volt szó, melyet Seres Magdolna, a zilahi Wesselényi Kollégium igazgatója indított három lelkész és három gondnok ellen a kolozsvári Szabadságban megjelent Szempontok - Tiltakozó irat a Szabadságban 2003. január 21-én megjelent, Egyház és RMDSZ című cikkre című írás egyik bekezdése miatt. Az ominózus írás az "egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel - , soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével és az iskola református szellemiségének megrontásával és az egyházi joghatóság semmibevételével" vádolja meg az iskolaigazgatót, aki világi bírósághoz fordult, s a pert máj. 5-re tűzték ki. A közlemény szerint tényeket és nem rágalmakat tartalmaz az ominózus bekezdés, Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Magdolna férje "a román Büntető Törvénykönyvvel a kezében és annak paragrafusait idézve, megleckéztető bírósági perek lehetőségeit is kilátásba helyezve próbálta jobb belátásra bírni a zilahi református lelkipásztorokat" - áll a fogalmazványban. Az egyházkerület jogtanácsosának ismertetője szerint László Kálmán főgondnok ellen már folytatott és nyert pert Seres Magdolna, kérve a főgondnok eltávolítását az iskolából. Máté Edit közölte, ismét kérni fogják az ügy áthelyezését másik bíróságra. /(Balla Tünde): Váradi odamondások zilahi ügyek miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2003. április 29.
Ápr. 26-án a Majtényi síkon szervezett megemlékezés szónokainak többsége szerint a szatmári béke nem volt egyértelmű kudarc, sőt, Szabó Vilmos politikai államtitkár egyenesen a magyar diplomácia egyik nagy sikerének nevezte a Rákóczi-szabadságharc végét jelentő fegyverletételt. A szatmári békére emlékeztek, ezúttal négy országra kiterjedő "Az élő Rákóczi" rendezvénysorozat keretében. Az ünnepséget a Nagy Csaba vezette vajai tárogató-együttes által előadott kuruc dalok nyitották meg. A megjelenteket - köztük az anyaországi és határokon túli közélet neves személyiségeit, Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szilágy, Máramaros, Bihar megye képviselőit - Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke köszöntötte. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója az illetékes minisztérium nevében mondott üdvözlést, hangsúlyozva, hogy Rákóczi zászlaja alatt más nemzetiségek mellett a románság is felsorakozott annak idején. Köpeczi Béla akadémikus ezt a gondolatot folytatta. "A Rákóczi-szabadságharc volt az utolsó olyan felkelés, amelyben a nemzetiségek is részt vettek. Utána már a nemzeti ébredés időszaka következett, amikor a sovinizmus került előtérbe. Remélem, az Európai Unióhoz való csatlakozás végre háttérbe fogja szorítani az azóta is élő nacionalizmust" - mondta a professzor. Szabó Vilmos államtitkár szerint a Rákóczi-szabadságharc lezárása a 18. század integrációs tette, az EU egyik lehetséges főpróbája volt, mivel "a magyarság már akkor felismerte az Európához tartozás fontosságát". A szlovákiai Csemadok ügyvezető elnöke, Kollár Péter, majd Katona Tamás történész után Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról beszélt, hogy az egység nagy pillanatait - és ilyen a Rákóczi-szabadságharc - tudatosan számon kell tartania minden magyarnak. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke azt emelte ki: a Majtényi síkon nem törött le a zászló, hiszen a piros-fehér-zöld lobogó mindig felettünk lebeg, és mindig velünk marad. Végül az ünneplők Kaplonyba, Nagykárolyba utaztak. A megemlékezés Tarpán (Magyarország), ápr. 27-én pedig Tiszaújlakon (Kárpátalja) folytatódott. /Fodor István: Megemlékezés a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./
2003. május 14.
Ötödik alkalommal tartották meg a Kányádi Sándor szavalóversenyt a Szilágy megyei Varsolcon. Az idei versenyen hat korcsoportban léptek pódiumra, kezdve az iskolára előkészítő óvodásoktól a középiskolásokig. /Kányádi szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2003. május 28.
A zilahi tanítóképzőben az iskolanapokon a kisiskolások voltak a díszvendégek. A zilahi református kollégiumban inkább a tantárgyakhoz kötődő, illetve az általános műveltségi versenyek voltak túlsúlyban. Közel tíz napja Kolozsváron találkoztak a minisztérium és a környező megyék tanfelügyelőségeinek képviselői - ekkor véglegesítették volna a "beiskolázási keretterveket", de még mindig bizonytalan volt a felekezeti oktatás helyzete. A végleges tervet csak máj. 26-án hozta nyilvánosságra a tanfelügyelőség. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a legtöbb helyen létszámhiánnyal küszködnek az iskolák, de ez általános, nem csak a magyar oktatásra jellemző jelenség. Ennek ellenére az általános iskolai oktatás kerete nem változik, nagyjából a tavalyihoz hasonló lehetőségeket nyújt a végzős negyedikesek számára. A líceumi oktatásban viszont némi csökkentést alkalmaztak. A tavalyi 88 elméleti líceumi osztály helyett idén csak 81 indul. A magyar nyelven folyó oktatás számára ez azt jelenti, hogy az eddigi 12 helyett most csak 10 indul, és megmarad a teológiai osztály a református kollégiumban. Emellett két szakmai líceumi osztály indul - mindkettő Szilágysomlyón. A szakiskolai oktatás hat magyar osztályra bővül, a mesterségekben a textilipari, a géplakatos és autószerelői szakmák vezetnek. Az eddigi tapasztalat szerint a szakiskolák iránt nagyon alacsony az érdeklődés. /Józsa László: Bővülő szakoktatás Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2003. június 11.
Szilágy megyében a tanfelügyelőség alig két hete hirdette ki a nyolcadik osztály utáni továbbtanulási kerettervet, de máris igazítani kellett rajta. A minisztériumi utasítás nyomán a megyében 18 elméleti líceumi osztályt kellett volna megszüntetni vagy átalakítani műszaki, szakmai vagy tehetséggondozó osztályokká. A csökkentés a zilahi Református Kollégiumot sem kímélte. A líceum népszerűségét jelzik a két évvel ezelőtti felvételi vizsga mutatói: a két osztályban meghirdetett 50 helyre 92 diák jelentkezett. Akkor a megyei RMDSZ-elnök, Seres Dénes szenátor közbenjárására sikerült még egy osztályt jóváhagyatni a szakminisztériummal, és 2001 szeptemberétől három osztályban 77 diákkal indulhatott a tanítás. A tanfelügyelőség beiskolázási keretterve szerint a Református Kollégium ismét csak két osztállyal szerepelt. Az RMDSZ közbejárt, végül a szakminisztérium határozata biztosította a felekezeti oktatás érinthetetlenségét. Tehát a hivatalos beiskolázási keretet kiigazítva, a zilahi református gimnáziumban ősszel újra három osztály indul: egy teológiai és két matematika-informatikai osztály. /Józsa László: Mégis három líceumi osztály indul a refiben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11/
2003. június 18.
Illegitimnek és erkölcstelennek tartja Tőkés László az RMDSZ Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságának (SZEFB) tevékenységét. A püspök közleményében kifogásolta, hogy Ungvári-Zrínyi Imre, a testület elnöke május 28-án levélben értesítette: "A bizottság álláspontja szerint Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnökének Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével szembeni 2002. október 16./508-as számmal iktatott panaszába foglaltak a tiszteletbeli elnöki tisztség időközben való megszüntetése ellenére sem váltak érvénytelenné". A SZFEB elnöke felszólította Tőkést, hogy a felhozott vádakkal szemben nyújtsa be írásbeli védekezését. Tőkés László kifogásolja, hogy erre a felszólításra "közel nyolc hónappal a panasz megtétele után" került sor. A püspök közleményében megismételte korábbi állításait, miszerint az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnökével "szoros családi cinkosságban álló" Seres Dénesné iskolaigazgató "gyakorlatilag visszaállamosította a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot, s ehhez - "az RMDSZ és az SZDP cinkos kollaborációjának áldásaképpen" - a szövetség vezetősége tevőlegesen hozzájárult. A püspöke leszögezte: "Mindaddig, amíg a kongresszus panasz tárgyává tett súlyos szabálysértésének és etikai vétségének elkövetőit - élükön a szövetségi elnökkel - nem vonják felelősségre, másfelől pedig múltbeli és jelenlegi erkölcsi vétségekben elmarasztalható elnökük a bizottság éléről nem távozik, semminemű etikai felelősségre-vonásnak nem vagyok hajlandó magamat alávetni". /Tőkés László: Vonják előbb felelősségre Markó Bélát. A püspök ellen tavaly indított etikai eljárás újabb állomása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./
2003. június 27.
Kolozsváron a magyarság aránya nem éri el a húsz százalékot. Egyelőre titokban tartják a települések szintjére lebontott nemzetiségi adatokat, pontosabban Bukarestből még nem küldték le ezeket a regionális statisztikai hivatalokhoz. Jól tájékozott, bukaresti statisztikai hivatali források szerint: a néhány nap múlva nyilvánosságra hozandó adatok Kolozsvár vonatkozásában azt mutatják, hogy a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot, mindössze 18,86 százalék. Emiatt Kolozsváron nem élhetnek a kétnyelvű helységnévtábla kifüggesztésével, az anyanyelvhasználat jogával a közigazgatásban, illetve az igazságszolgáltatásban. A végleges népszámlálási adatok szerint Kolozs megyének összesen 702 755 lakosa van, ebből 557 891 román, illetve 122 301, azaz - a tíz évvel ezelőtt több mint 20 százalékhoz képest - csak 17,40 százalék magyar. Ugyanakkor a megyében több mint 570 ezer személy anyanyelve a román, 120 ezer viszont magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Valamivel több mint 507 ezren ortodoxok, majdnem 26 ezren római katolikusok, 30 ezren görög katolikusok, több mint 86 ezren pedig reformátusnak vallották magukat. Közel 10%-kal csökkent a magyarság Szilágy megyében. A nemzetiségi adatok érdekessége, hogy míg a megyében 57 167 lélek vallotta magát magyar nemzetiségűnek, addig 57 246-an vallották magukat magyar anyanyelvűnek. Tíz év alatt 8,3%-kal csökkent a románok száma, míg 9,5%-kal csökkent a magyarok, 15,1%-kal a szlovákok száma. A roma lakosság aránya viszont 36%-kal emelkedett. A megye magyar lakossága mintegy 23,1%, a roma lakosság aránya 5,1%. /Kiss Olivér és J. L.: Kolozsváron húsz százalék alatt a magyarság aránya. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2003. július 8.
A szilágysági Kárásztelken jún. 27. és 29. között tartották meg az első teljes partiumi Háló-találkozót. Ezen a vártnál is többen vettek részt. Nemcsak Erdélyország képviseltette magát, hanem felvidékiek, kárpátaljaiak, délvidékiek és az anyaországiak is eljöttek erre a római katolikus találkozóra. Kárásztelek Szilágy megye egyetlen olyan helysége, ahol az egész falu római katolikus. A kis csoportos megbeszéléseken 14 csoportot alakítottak. A csoportbeszélgetéseknek a célja megismerni egymást. /Papp Lajos: "Szűk a kapu, keskeny az út". Partiumi Háló-találkozó Kárásztelken. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./
2003. július 10.
A népszámlálás szerint 248 015 fő volt Szilágy megye lakossága. Nemzetiségi megoszlás szerint magyar 57 246 személy, roma 12 544, szlovák 1366, német 102. A megye lakosságának felekezeti megoszlása: ortodox 165 097 (1992-ben 178 681), görög katolikus 6859 (1992-ben 9198), református 48 452 (1992-ben 54 154), baptista 8141, pünkösdista 8548, római katolikus 6358, az eltelt évtizedben csak a neoprotestánsok gyarapodtak, az ún. történelmi egyházak híveinek száma fogyatkozott. A megyében a románok száma 8,3%-kal csökkent, a magyaroké 9,5 és a szlovákoké 15,1%-al, miközben a romák 36%-kal gyarapodtak. A megye négy városának lakossága is csökkent, legnagyobb mértékben Zilahon. A megyében a falusi lakosság aránya 60,4%. /Fejér László: Kevesebb városi, több falusi lakos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2003. július 11.
Beke György Budapestről mindent ismer, rendszeresen olvassa az erdélyi lapokat, folyóiratokat, találkozik, beszélget erdélyiekkel. A legjobb jövőt jósolja az erdélyi magyarságnak, mert egy másfél milliós nemzeti közösséget nem lehet kalap alá rejteni. 1989-ben 1 153 000 fő vallotta magát mordvinnak, közülük 67% beszélte anyanyelvét, és ma már önálló államuk van, a Mordvin Köztársaság. Székelyudvarhely a legmagyarabb terület egész Romániában. Ennyire magyar jellegű más város ma már nincsen. Mindenütt felhígult a magyarság, de ott valahogy a történelem jobban benne van az emberekben. Beke György újrakezdte a Barangolások Erdélyben-t, amelyet annak idején a diktatúra megszakított a bihari kötettel, és most már megjelent a sorozat ötödik kötete. Az első, az itteni szerkesztésben a Szigetlakók. Az Fehér, Beszterce-Naszód és Szilágy megyét mutatja be. A Boltívek teherbírása Szatmár és Máramaros megyéről szól. Az Értől a Kölesérig Bihar megyéről. A sorozat negyedik kötete a Bartók szülőföldjén című volt, Arad, Temes, Szörény megyéről. Most jött ki a Déva vára alatt című könyve, mely Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyét mutatja be. És a befejezés a Székelyföld lenne. Ez érzelmileg sokkal telítettebb, hiszen szülőföldje. A háromszéki Uzonban született, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tanult, tehát az egész Székelyföld az otthona. Ez jó vaskos kötet lesz. Emellett a tervek szerint szeptemberben jelenik meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál Sütő András fülszövegével az Advent a kaszárnyában című novelláskötetem. Beke az írói szociográfiát műveli, nem törekedik a teljességre. Az írói látásmód és szemlélet adja meg az egységét. Bekének van egy könyve a moldvai csángókról, címe: Csángó passió. Az Európa Könyvkiadónál jelent meg 1988-ban. Ha hozzáadjuk, hogy a bukaresti magyarságról is van egy családregénye, a Fölöttük a havasok, mely 1980-ban jelent meg, akkor elmondható, hogy Beke György a mai romániai magyarság képét rajzolta meg az írói szociográfia eszközeivel. Hátravan még egy Kolozsvárról szóló könyv. Erről a városról egy lírai képet akar festeni, mert annyira szereti. Annak a városnak a történelmi bukásáról, amely 1945-ben 94%-ban magyar ajkú, és ma már a 20%-ot sem éri el a magyarság, ahol a történelem leggroteszkebb román nacionalista figurája, Funar nyugodtan packázhat ezer év történelmével, Mátyás királlyal - ez történelmi dráma! Elmondhatatlan tragédia! Nem lehet tudni, a román kormány és Funar között hol lehet meghúzni a határt. Beke 1989 óta egyebet sem hallott, hogy a demokratikus kibontakozás a romániai magyarság helyzetét majd megoldja. "Én nem látom ezt a demokratikus kibontakozást sem", jegyezte meg az író. A szórványban már katakombákba vonul a nemzeti érzés, a történelmi tudat. "Csak Erdélyről tudok írni" - hangsúlyozta. Kiírták a gyergyói falvakban: "Vándor, ne felejtsd, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad!" /Bán Péter: Hajbókolással, megalázkodásokkal nem lehet jogokat elérni. Könyvhéti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./
2003. július 30.
Kárpótlásban részesülnek azok a román állampolgárok, akik javait zárolták vagy kényszerből hagyták el Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta területéről a háború, illetve az 1947. febr. 10-i békeszerződés miatt, közölte sajtóértekezletén Szilágy megye prefektusa. A kártérítést szabályozó. törvény aug. 14-től lép érvénybe. Kártérítésben részesülhetnek a román polgárok - volt tulajdonosok, illetve törvényes örököseik, akiket a nevezett övezet elhagyására kényszerítettek a háború idején, illetve a párizsi békeszerződés utáni helyzetben. Jóvátételben részesülnek a károsultak elvesztett ingatlanjaikért (terület, lakóház, gazdasági épületek), illetve a háború okán 1940-ben betakarítatlan búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, szőlő, dohány és gyümölcstermésükért. Terület helyett területet kaphatnak a jogszabály értelmében az érintettek abban a megyében, ahol élnek az állami földalapok, illetve a helyi földosztó bizottságok tartalékaiból, illetve kompenzációban részesülhetnek. Pénzben kapnak kárpótlást az épületekért, illetve a betakarítatlan termésekért. /Kárpótlás Pruton túliaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
2003. augusztus 5.
Egyéves működése óta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak a képviselőházat is el kellett marasztalnia hátrányos megkülönböztetést tartalmazó szöveg kifüggesztése miatt - nyilatkozta Cristian Jura, az intézmény elnöke. Idén összesen 29 bírságot vetettek ki, a legtöbbet a romákat ért hátrányos megkülönböztetés miatt. A megbírságoltak között több olyan mulatóhelyiség tulajdonosa található, aki romák belépését tiltó táblát helyezett el a bejáratnál. Húszmillió lejes büntetést kapott Mircea Cosma, a Prahova megyei önkormányzat elnöke is, aki az egyik sajtótájékoztatóján cigányellenes beszédet tartott. Figyelmeztetésben részesült egy Szilágy megyei általános iskola, amelyben a roma diákok külön épületben, igen rossz körülmények között tanultak. Figyelmeztetni kellett magát a képviselőházat, valamint hét országos napilapot is, mert diszkrimináló tartalmú szöveget függesztett ki, illetve közölt. Cristian Jura közölte: a testület az Európai Uniótól is kap pénzt: az intézmény ugyanis koordinátora az EU közel százmillió euró értékű, 2001-2006 között zajló romániai diszkriminációellenes programjának. A romániai törvénykezés 14 fajta diszkriminációt büntet, jóval többet, mint az EU-tagállamok, ahol ez a szám 5 körül mozog. Mint mondta, az emberi méltósághoz való jogot szegik meg a leggyakrabban az országban. Tavaly az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz 132 panasz érkezett, idén eddig 243 esetet vizsgált meg a testület, amelyből 210-et sikerült megoldania. Mindeddig egyetlen civil szervezet sem képviselt a törvényszéken olyan személyt, aki hátrányos megkülönböztetés miatt kártérítésért folyamodott volna az igazságszolgáltatáshoz./Cseke Péter Tamás: Bírság a megkülönböztetésért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./
2003. augusztus 14.
Visszafordíthatatlan negatív folyamatot indíthat el az Apáczai Közalapítványon keresztül a romániai magyar szórványoktatásnak biztosított támogatás ,,elbizonytalanodása" - aggodalmaskodnak a hazai civil szervezetek vezetői. A magyarországi Apáczai Közalapítvány szórványprogramjából az elmúlt két tanévben eszközvásárlásra, útiköltség- és szállástérítésre, pedagógusi ösztöndíjakra, táborok szervezésére, valamint az adott térség kiemelt programjának lebonyolítására kaptak anyagi segítséget a diaszpórában működő magyar tanintézetek. A meghívásos alapon kiírt pályázatokon évente öt-ötmillió forintot ,,irányítottak" Romániába a temesvári Bartók Béla Alapítványnak, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnak, a dévai Szent Ferenc Alapítványnak, a Beszterce Művelődési Alapítványnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület aradi fiókszervezetének és a Kőhalmi Református Egyházközség Szórvány Diákotthonának. A felsoroltak mellett Máramaros és Szilágy megyéket is érintő program összesen 3425 - közülük 576 Temes, 412 Arad, 410 Hunyad megyei - diáknak biztosított résztámogatást. A 2003-2004-es tanévre már nem írták ki a pályázatot. A közoktatásra most nem kapott pénzt a magyar államtól - mondta Halász Ferenc, a Bartók Alapítvány elnöke, aki furcsállja ezt, mert tudomása szerint a magyar tanügyi tárca költségvetését megkétszerezték. A támogatást folyamatosnak ígérték, majd hirtelen felfüggesztették - és a segítségre számítottak az iskolák vezetőségei, a pedagógusok, diákok és szülők. Ezt fogalmazták meg abban a nyilatkozatban, melyet a hat szervezet vezetőségi tagjai még június 14-én írtak alá Déván, és juttattak el az Apáczai Közalapítványnak, Kötő Józsefnek, az RMDSZ oktatási alelnökének, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a magyar Oktatásügyi Minisztériumnak és a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak. Választ még nem kaptak. - A közalapítvány 2001-ig csak a magyar felsőoktatást és a középiskolai szintű szakoktatást támogatta, utána változtatták az alapszabályzatát úgy, hogy a közoktatásra is fordíthasson- mondta Halász. Számítógép-vásárlásra ugyan meghirdették a pályázatot, de az elnyerhető négymillió forint helyett a Bartók Béla Alap A szép nevű Kalotaszentkirály-Zentelke példamutató községnek számít Kolozs megyében. Szórványkollégiuma eredményes, nyaranta pedig egyik rendezvény a másikat éri. Két egymást követő évben az Erdélyi Gitártábort is itt tartották, idén a Szentkirályok Szövetségének éves találkozóját is itt rendezték meg. Most egy kiadvánnyal jelentkeznek: A Kalota partján Ady Endre azonos című versének sorát kölcsönözve, a Kalotaszentkirályi Önkormányzat és az Ady Endre Kulturális Egyesület közös kiadású falumonográfiájával. /Sándor Boglárka Ágnes: Üzenet a Kalota-partról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2003. szeptember 1.
A Nagy-Románia Párt (PRM) a képviselőház művelődési bizottságában a Fájdalom Múzeumának létrehozását kezdeményezi Kolozsváron. A párt szerint a múzeumban mindazoknak a románoknak, zsidóknak és más nemzetiségűeknek állítanának emléket, akik a Horthy-rendszer áldozatai voltak. Márton Árpád, az RMDSZ képviselője erre a hírre megjegyezte: Ha a leendő múzeumban helye van a szilágyippi és ördögkúti tragédiának, akkor helye van ott Szárazajtának és Csíkszentdomokosnak, de Földvárnak is, és minden olyan helynek és történetnek, amely Erdély népeinek szenvedését okozta. A kezdeményező PRM-s Radu Ciuceanu képviselő szerint a múzeumban azoknak a románoknak, zsidóknak és más nemzetiségűeknek állítanának emléket, akik a Horthy-rendszer áldozatai voltak. A művelődési bizottság döntése szerint nem terjesztenek a képviselőház elé törvénytervezetet, ehelyett a bizottság javaslatot tesz Razvan Theodorescu kulturális miniszternek, valamint Kolozs megye tanácsának a Fájdalom Múzeuma létrehozásáról a Kolozsváron működő Erdélyi Történelmi Múzeum keretén belül. Márton Árpád, a művelődési bizottság tagja elmondta: "Semmi esetre sem lehet szó olyan múzeumról, amely csak a Horthy-rendszer alatt és csak a románok és a zsidók szenvedéseinek és meghurcoltatásának állít emléket. Erdély valamennyi népe és nemzete szenvedett a második világháborúban, akárcsak a történelem más pillanataiban, következésképpen Erdély valamennyi népének meghurcoltatását és fájdalmát be kell mutatni a leendő múzeumban". 1940 szeptemberében tragikus esemény helyszíne volt a Szilágy megyei Ördögkút és Szilágyipp. A második bécsi döntés nyomán bevonuló magyar honvédekre lőttek a helyi románság köréből orvlövészek, egy esetben pedig almáskosárba rejtett gránát robbant fel, és okozta több honvéd halálát, illetve sérülését. Megtorlásul a magyar tisztek egyike, bizonyos Szabó főhadnagy tömeggyilkossággal válaszolt, a megtorlásnak több román férfi, nő és gyermek esett áldozatául. Szárazajtán 1944. szeptember 26-án a gyilkosságairól és fosztogatásairól hírhedté vált Maniu-gárda rendezett vérfürdőt, amelynek során a helyi iskola udvarában a fegyverek segítségével összeterelt falustársak szeme láttára két székely férfit lefejeztek, további tizenegyet, köztük egy nőt agyonlőttek. Hasonló mészárlást rendeztek a gárdisták 1944. októberében Csíkszentdomokoson, ahol tizenegy székelyt, köztük egy 86 éves öregasszonyt lőttek agyon a Gábor-kertben. A Kolozs megyei Egeresen, a Bihar megyei Kőröstárkányban és Gyantán is több magyart végeztek ki román fegyveresek. Gyantán hiába kérte az egyik román férfi a kivégzést vezénylő Bride kapitányt: engedjék szabadon magyar feleségét és gyermekét, hiszen ő román, a tiszt hajthatatlan maradt. Amikor pedig a román férfi kijelentette, hogy akkor őt is lőjék agyon övéivel együtt, a tiszt őt is kivégeztette. Kőröstárkányban szintén 1944 őszén tisztázatlan körülmények között ismeretlenek megöltek egy román tisztet, megtorlásként a Maniu-gárda a falu és a szomszédos Kisnyégerfalva magyar férfijait gyanúsította. "Álljanak ki azok a románok, akik felelősséget vállalnak a magyarok ártatlanságáért" - szólította fel a falubelieket a román parancsnok, látván a megrémült magyarokat. Senki nem állt ki. Erre román szomszédjához fordult az egyik "letartóztatott" magyar férfi: "Marian, hát együtt gyermekeskedtünk, együtt nőttünk fel, jól ismersz, mi rosszat tettem én? " "De magyar vagy" - válaszolta a szomszéd, és Egyed Mihályt falustársaival együtt kivégezték. A második világháború magyar golgotái voltak még azok az internálótáborok, ahol teljesen ártatlan civilek ezreit tartották fogva, és százak vesztették életüket. Ilyen volt a focsani-i, corbeni-i, Tirgu Jiu-i, Rimnicu Sarat-i, caracali láger, ahol a dél-erdélyi magyarság szellemi-gazdasági elitjét tartották fogva, és itt is hunytak el emberek. Földváron 1942-45 között működött a haláltáborként elhíresült láger. Az 1944. augusztus 23-i román átállásig szovjet állampolgárságú embereket tartottak itt fogva, akik közül többen elhunytak. 1944. augusztus 23. után magyar és német hadifoglyok mellett észak-erdélyi magyar és sváb polgári személyek ezreit internálták az Olt-parti lágerbe, ahol az eddig napvilágra került adatok szerint több mint 320-an, elsöprő többségben magyarok vesztették életüket éheztetés és járványos betegségek nyomán. A földvári haláltáborban történtekre a szomszédos Hídvég református parókiáján korabeli fényképekből, levelekből és tárgyakból álló kiállítás emlékeztet. /Benkő Levente: A háború okozta szenvedés mindenkinek fáj. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
