Szept. 3-5-e között Felsőbányán tartotta VI. Partiumi Honismereti Konferenciáját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ Várak, kastélyok, udvarházak címmel. A hazai és külföldi előadók a várak, kastélyok, udvarházak bemutatása mellett folytatták a tavalyi sarmasági konferencia témáját is: az 1848-1849-es események és emlékhelyek ismertetését. A konferenciát Dukrét Géza, a PBMEB elnöke nyitotta meg. A 24 előadó egy-egy tájegység ismerőjeként szűkebb pátriájának nevezetes várairól, udvarházairól, kastélyairól beszélt. A jövő évi konferencia témája az Árpád-kori települések kialakulása lesz. A tervek szerint az előadások anyagát megjelentetik a Partiumi Füzetek-sorozatban. /Péter I. Zoltán: Műemlékvédők Felsőbányán. Várak, kastélyok, udvarházak számbavétele. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./ A konferencián Dánielisz Endre és Péter I. Zoltán A hajdúvár őrtornyából Arany János Múzeum című könyvbemutatóra is sor került. /Várak, kastélyok, udvarházak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Temes, Arad és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki. Tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak fel és ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be kutatásaikról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. A PBMEB az elmúlt két évben összesen 11, különböző műemlékek leírását tartalmazó könyvecskét adott ki. Nyomás alatt van a tavalyi konferencia anyagát tartalmazó kiadvány is. A konferencián megjelentek láthatták Szmik Antal - Pain Lajos vaskos (nyolc kötetes), egyelőre csak kéziratban fellelhető Felsőbánya-monográfiáját. /Honismereti konferencia a Gutin aljában. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17-23., 11. (XLII.) évfolyam 647. szám/
1999. szeptember 14.
Szept. 14-én sugározta a Duna Televízió a Haláltábor Földváron című dokumentumfilmet, amelyben több székelyföldi (szárazajtai, olaszteleki, köpeci, hídvégi stb.) volt földvári fogoly mellett három börvelyi és egy kaplonyi is tanúvallomást tesz arról, ami 1944 végén, 1945 elején a hírhedt lágerben velük és sorstársaikkal történt. /1997-ben a Szatmári Friss Újság több még életben lévő volt földvári fogoly visszaemlékezését, tanúvallomását közzétette./ Ugyanezen a napon, 14-én Szilágy megye két "a román nemzet mártírhelységeinek" nyilvánított falujában, Ipen és Treznean - az egyik román megyei lap szerint - "az 1940. szeptember 9-14. között elkövetett, cirka 250 emberéletet követelt, elképzelhetetlen horthysta atrocitások 59. évfordulója alkalmából jelentős nemzeti részvétellel széles körű megemlékezéseket tartottak". - A földvári haláltáborban becslések szerint 35 ezer, elhurcolt magyar, illetve német fordult meg, akik közül az embertelen bánásmód miatt, amelyben román fogva tartóik részesítették őket, több ezren lelték halálukat. Szenvedéseikről és pusztulásukról évtizedeken át beszélni sem volt szabad, ez a több ezer ember ma is jeltelen sírokban nyugszik Földváron, sőt a román hatóságok idén júliusban még azt is megakadályozták, hogy obeliszk készüljön az emlékükre. /Boros Ernő: Megemlékezések - ellenkező előjellel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./
1999. szeptember 21.
Szilágy megyében 521 tanegység működik, ebből 226 óvoda, 270 általános iskola, 1 sportklub, 4 tanulók klubja, 3 speciális oktatási iskola és 17 líceum. Ezekből összesen 118 iskolában tanítanak magyar nyelven, 54 egységben és 64 tagozaton: 51 óvoda (28 egység és 23 tagozat); I-IV. osztályban 29 iskola (10 egység és 19 tagozat); V-VIII. osztályban 29 iskola (15 egység és 14 tagozat); 9 líceum (1 egység és 8 tagozat). Faluvégi Zoltán megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy az I-II. osztályban rendezett a tankönyvellátás, harmadikban hiányos, IV-VIII. osztályokban gyenge, IX. osztálytól felfelé viszont teljességgel hiányoznak a tankönyvek. - Nehéz az ingázó pedagógusok helyzete a megyében. Helyi támogatás nincs, a lakást sem biztosítja senki. Az egyetlen kivételt Szilágyperecsen jelenti, ahol szeptember 1-jén adták át a községi tanács építette tömbházat, amely nyolc pedagógus család befogadására alkalmas. Megoldás tehát létezik, mert a szilágyperecseniek is pályázat útján jutottak pénzhez. A pedagógusok bekapcsolódtak a falutalálkozók szervezésébe. Tantárgyversenyeket, vetélkedőket szerveztek több iskolában. - Az iskolai könyvtárak helyzete viszont lehangoló. Szegényesek, nincs fűtés, nincs megfelelő világítás, nem pótolják az agyonolvasott könyveket. /Gáspár Attila: Szilágy megye 118 tanintézményben folyik magyar oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
1999. október 15.
Okt. 16-án a Szilágy megyei Nagymonban Márton Gyula-emlékszoba avatással kezdődik meg a X. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál. A nyelvészre Péntek János és Muzsnay Árpád emlékezik. Okt. 17-én tartják az egyházi kórusok fesztiválját a magyar baptista imaházban. A tervek szerint a fellépő kórusok: a magyar baptista vegyes kórus, a zilahi tanítóképző Wesselényi leánykara a zilahi görög katolikus templom énekkara, a zilahi baptista gyülekezet gyermekkórusa, a zilahi román baptista gyülekezet énekkara, valamint a zilahi baptista gyülekezet ifjúsági énekkara. /Nemzetiségi fesztivál. Egyházi kórustalálkozó a baptista imaházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
1999. október 28.
Okt. 23-án Zsibón - szórvány Szilágy megye szórvány városában - Magyar Házat avattak. A református egyház tulajdonát képező házat lelkes RMDSZ-tagok és egyháztagok közmunkával feljavították, és ezen a napon - Mátyus Éva RMDSZ-elnök szavaival élve - átadták, jelképesen, a zsibói magyar ifjúságnak. A Fekete Péter vezette Zsibongó kórus - amelynek lesz immár hol normális körülmények között működnie - népdalcsokorral mondott köszönetet a Magyar Házért. A Zsibongó alig egy éve állt össze, tagjai diákok, próbáikat az elmúlt télen még a fűtetlen református templomban is megtartották. Az avatóünnepség után tanügyi fórum, a ház első rendezvénye kezdődött. Zsibón egyetlen általános iskolában működnek kislétszámú magyar osztályok. Középiskolai magyar nyelvű oktatás nincs a városban. /Z. Kerekes Edit: Végváraink egyike: Zsibó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
1999. november 6.
Nov. 4-5-én én Szilágycsehben tartotta kihelyezett őszi közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A szilágycsehi református egyházközség ünnepi évfordulók alkalmából hívta meg a közgyűlést: 480 éves a református templom és 400 éve tartottak zsinatot benne. A közgyűlésen elnöklő Tőkés László püspök többek közt bejelentette: az elmúlt tíz évben hiányzott az újításhoz szükséges megfelelő erő, a kezdeti lelkesedés lanyhult. A közgyűlésen emlékeztek az 1989-es események 10. évfordulójára, valamint a földvári haláltábor partiumi áldozataira, majd átadták a Pro Partium- és Pro Ecclesia díjakat. /Baksai Károly: Jubileumi református közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./ Nov. 5-én osztották ki Szilágycsehben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület idei kitüntetéseit, a kihelyezett igazgatótanácsi közgyűlés keretében. Szilágy megyéből Pro Ecclesia kitüntetésben részesült Bántó Bálint, az egyházmegye jelenleg legidősebb lelkésze. Bántó Bálint 1910. május 23?án született Nagykárolyban. A kolozsvári protestáns teológiáról Szatmárnémetibe került, ahol három évig volt a Láncos-egyházközség segédlelkésze. 1940 őszétől negyven évig, vagyis nyugdíjazásáig volt a mikolai gyülekezet lelkipásztora. Nyugalomba vonulása után helyettesítő lelkészi állást töltött be Királydarócon, Érszentkirályon, Avasfelsőfaluban. A Pro Ecclesia kitüntetés odaítélésével az egyház a lelkipásztor által végzett rendkívül értékes szolgálatot ismerte el. /Bántó Bálint nyugalmazott lelkipásztor Pro Ecclesia kitüntetést kapott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./ Véső Ágoston nagybányai képzőművész és Dánielisz Endre nagyszalontai közíró Pro Partium-díjat kapott. A Pro Ecclesia Militans-díjjal tüntették ki dr. Molnár János lelkipásztort, tanárt és írót, akinek a közgyűlésen mutatták be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyve első kötetét, műve az egyházkerülettel foglalkozó első történeti munka, amely alakulásától 1941-ig ismerteti annak történetét. Tőkés László püspök laudációjában felvázolta dr. Molnár János életpályáját, akit a diktatúra éveiben kizártak az ország minden iskolájából, a teológiáról, sorozatosan meghurcolták, és az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóirat szerkesztésében való részvétel miatt bukott le, került a tiltott írók listájára. 1989-ben áttelepült Magyarországra. /Fejér László: Emlékezés a megtett útról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1999. december 10.
A Pro Zilah Egyesület, a szilágycsehi Tövishát Kulturális Egyesület, a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány mellé újabb Szilágy megyei művelődési egyesület sorakozott fel a napokban: a zsibói Wesselényi Alapítvány. A szórványosodás útjára lépett Zsibón a magyarság áldatlan helyzete, valamint a Wesselényi-kastély - és persze, a kripta - egyre rosszabb állapotba van, ezért elkezdték a zsibói Wesselényi Alapítvány bejegyzéséhez szükséges pénzgyűjtést, mondta Mátyus Éva ideiglenes zsibói RMDSZ-elnök. - Az alapítvány céljai: a zsibói magyarság közművelődési és gazdasági életének megszervezése, valamint a Wesselényi családhoz kapcsolódó tárgyi és szellemi örökségek feltárása, ápolása és közkinccsé tétele. Tervezik a Wesselényi-múzeum létrehozását. - A Szabadság szerkesztősége 100 000 lejjel támogatja a Wesselényi Alapítvány bejegyeztetését. /Szabó Csaba: Bejegyzés előtt a Wesselényi-alapítvány A Szabadság is támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
1999. december 11.
Dec. 9-én 51 éves korában meghalt Sipos László, aki egy életre elkötelezte magát Bogdánd hagyományainak, népi művészete megmentésének és ápolásának ügye mellett. 1971 óta tanított Bogdándon, 1985 óta igazgatója volt az iskolának. Ott bábáskodott a helyi tánccsoport megszületésekor, maga is beállt közéjük. A Rozsmalin ismert lett előbb a környéken, aztán az országban, majd a Kárpát-medencében is. Tíz évvel ezelőtt megszervezte a Bogdándi Nemzetiségi Táncfesztivált. Ugyancsak az ő érdeme a Bogdándi Magyar Múzeum létrehozása. A Szilágysági magyarok című kötet társszerzőjeként írta be nevét a környék néprajzi kutatóinak sorába. Kiadás előtt áll a Tövishát című munkája. /Sipos László emlékezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./ A hirtelen eltávozott Sipos László a történelmi Szilágy megye, a Tövishát és Bogdánd község legelkötelezettebb és legavatottabb tollú kutatója volt. Alapító tagja volt egy egész sor, az 1989-es változások után alakult közművelődési egyesületnek, lapnak, kutatócsoportnak. Ki rendezi a következő években a Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozókat, ki ír a Szatmári Friss Újságba, ki ír a Partiumba a tövisháti templomokról, a Szilágyságba és a Művelődésbe a tövisháti falvakról, népszokásokról, a vidék rendkívüli eseményeinek szokásrendjéről, ki gyarapítja az általa alapított Bogdándi Magyar Múzeumot, ki készíti fel a Néptáncegyüttest hazai és számos Kárpát-medencei szereplésre, és a helyi színjátszócsoportot? Õ kezdeményezte a bogdándi szabadtéri színpad megépítését, a református dalárda újraindítását. Értékes értelmiségijét temette el Bogdánd, prédikálta a margittai református költő-lelkipásztor, Fazakas László. /Gáspár Attila: Sipos László (1948. június 14-1999. december 9.) = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
1999. december 17.
Dec. 10-án tartották a Szilágy megyei RMDSZ-ben Zilahon a tisztújító küldöttgyűlést. A küldöttek egyhangúlag újraválasztották Seres Dénes szenátort területi elnöknek. Seres Dénes újraválasztása a megyei szervezet élére a Szilágy megyei szenátor 1997-től kifejtett szervezetépítő munkájának tulajdonítható. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17. - 1624. sz./
1995. január 21.
Jan. 21-én tartották meg Érsemlyénben Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megye RMDSZ-es helyhatósági képviselői másodízben a Partiumi Önkormányzati Tanácskozást /az elsőt Krasznamihályfalván tartották/. Tőkés László püspök imájával kezdődött a megbeszélés, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök kifejtette, hogy szükség van a közös gondok megvitatására. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az RMDSZ-ellenes kormánynyilatkozatot. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot adtak ki, hitet téve az önkormányzatok közötti együttműködés mellett és tiltakozva az RMDSZ törekvéseit alkotmányellenesnek bélyegző kormánynyilatkozat ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 24./
1995. november 28.
Lábody László, a HTMH elnöke nov. 28-án Zilahon a Szilágy megyei RMDSZ vezetőségével találkozott, ahol kifejtette, hogy térben és időben nézve kell megoldásokat keresni, a megoldás a gazdag és demokratikus Romániában rejlik. A jelenben az állam többségi polgáraival szemben sem nagyvonalú. A megoldáshoz tartozik a közigazgatási önkormányzatiság. A HTMH politikai segítség mellett anyagi támogatást is nyújt az alapítványok révén. Lábody László visszautasította azt a vádat, hogy Magyarország odadobta a kisebbségeket a szomszéd államoknak, ugyanis egyeztettek magyar kisebbségek képviselőivel. Az alapítványok együttvéve milliárdos nagyságrendű anyagi segítséget nyújtottak a kisebbségnek. Az erdélyi magyarságnak büszkének kell lennie arra, amit elért, mert nemcsak sérelmekből áll a világ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1995. november 29.
Erdélyi körútjának második napján Lábody László, a HTMH elnöke Nagybányán találkozott Nagybánya területi RMDSZ kibővített elnökségével, majd Zilahon az RMDSZ Szilágy megyei székházában Kozma Sándor megyei RMDSZ-elnök fogadta, ahol fórumot tartottak. Nov. 29-én Lábody Lászlót Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 29./
1995. március 24.
Krasznán az RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott. Veres Lajos helyi RMDSZ-elnök tartott beszámolót, Kozma Sándor Szilágy megyei RMDSZ-elnök is fölszólalt. Megválasztották az új vezetőséget, Kraszna RMDSZ-elnöke Nagy István lett. /Szilágyság (Zilah), márc. 24./
1995. április 4.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Szilágy megyei választmánya tartott Zilahon beszámolót és tisztújító gyűlést márc. 28-án. Jokits Attila /Szilágysomlyó/ elnök elmondta, hogy a továbbképző tanfolyamokon megjelentek a megye pedagógusai. Közöny tapasztalható a tanárok körében: a mostani versenyhelyzetben nem figyelnek arra, hogy a magyar nyelvű oktatásban a gyermekek tudásszintje alacsony. Újból Jokits Attilát választották elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 5.
Márc. 24-én Zilahon tisztújító közgyűlést tartott a Szilágy megyei RMDSZ. A küldöttek a megye 22 665 RMDSZ-tagját képviselték. A beszámolót Kozma Sándor elnök tartotta. Újraválasztották Kozma Sándort megyei elnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
1995. június 17.
Jún. 17-én Szilágykrasznán tartották meg a harmadik Partiumi Önkormányzati Konferenciát. Az értekezlet előtt a megjelentek Tőkés László püspök igehirdetését hallgatták meg. Négy megyéből érkeztek képviselők, polgármesterek és tanácsosok. Vida Gyula RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a megjelent négy megye /Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy/ 1,8 millió lakosából közel 500 ezer magyar. Az országos 11,1 %-os munkanélküliséget meghaladó Szilágy megyében /18,2 %/. Magyari László Nándor, az RMDSZ önkormányzati kérdésekkel foglalkozó alelnöke kifejtette, hogy a szövetség és az önkormányzatok között nincs alárendelés, de köztük laza a kapcsolat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ A konferencia résztvevői nyilatkozatban tiltakoztak a kormány azon döntése ellen, hogy a megszüntetett közigazgatási egységek visszaállítására csak a prefektusok tehetnek javaslatot, a helyi lakosságot erről nem kérdezik meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
1995. június 28.
Az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusán a "helyi demokrácia Romániában" vitán Giorgo de Sabata jelentéséről volt szó, arról, hogy 133 polgármestert leváltottak. A kongresszusról beszámoló Victor Halmajan Szilágy megye tanácselnöke kifogásolta, hogy a román küldöttség négy tagja Románia monitorizálását kérte, szerinte ezzel "befeketítették az állam intézményeit és ugyanakkor megalázkodtak az Európa Tanács szervei előtt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1995. június 28.
Megjelent az 1992. jan. 7-i népszámlálás második kötete, amely a nemzetiségi és vallási megoszlást részletezi. B. Kovács András ezt ismertette, folytatásokban. Számos adatot az 1930-as népszámláláshoz hasonlítva jelent meg a kötetben. 1930-ban az összlakosság 77,9 %-a volt román, 1992-ben 89,5 %-a. Ezalatt a magyarok arányszáma 10-ről 7,1-re, a németeké 4,4-ről 0,5-re, a zsidóké 3,2-ről 0,1 százalékra csökkent. Erdélyben a románság aránya 57,8 %-ról 73,6 %-ra növekedett. 1930-ban még öt megyében voltak kisebbségben a román nemzetiségűek /Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Temes, hozzátéve, hogy akkor még nem ez volt az első két megye megnevezése/, ma már csak két ilyen megye van, Kovászna és Hargita, az előbbiben a magyarok aránya 75,2 %, az utóbbiban 84,7 %. Az 1992-es adatok szerint a magyarok 1625 ezres összlétszámának 98,7 %-a Erdélyben él. Maros megye lakosságának 41,4 %-a magyar, Szatmár megyének 35 %-a, Bihar megyének 28,4 %-a, Szilágy megyének 23,7 %-a, Kolozs megyének 19,9 %-a, Arad megyének 12,5 %-a, Máramaros megye lakosainak pedig 10,2 %-a magyar. A magyarság háromnegyede a következő hat megyében él: Hargita /295,1 ezer magyar/, Maros megye /252,7 ezer/, Bihar /181,7 ezer/, Kovászna /175,5 ezer/, Kolozs /146,2 ezer/ és Szatmár megye lakosságából 140,2 magyar nemzetiségű. - A nemzetiség és az anyanyelv eltér: 1639,1 ezer magyar anyanyelvű van az országban. A magyarok 47,1 %-a református, 41,2 %-a katolikus, 4,6 %-a unitárius, 0,8 %-uk zsinapresbiteri, 0,4 %-uk pedig ágostai evangélikus. Az újprotestáns egyházaknak is vannak magyar hívei: a magyar lakosság 0,5 %-a adventista, 0,8 %-uk baptista, 4,3 %-uk más felekezethez tartozik, az ateisták aránya 0,2 %. A népszámlálás szerint 1.161,9 ezer katolikus él Romániában, 57,6 %-uk magyar, 31,1 %-uk román, 6,1 %-uk német. Az ország 802,5 ezer reformátusának 95,4 %-a magyar nemzetiségű, hasonló az arány az unitáriusok között is. - A román-magyar vegyes házasságok száma 94,4 ezer. A beolvadás mértékére lehet következtetni a vegyes házasságok adatainak részletezéséből. Román férj magyar feleséggel 48.969 esetben élt együtt, a gyermekek nemzetisége 25.689 családban román, 5530-ban magyar, gyermektelen volt 16.278 házasság, nem sorolható be 1472 házasság. Magyar férj és román feleség 45.444 esetben alkotott családot, a gyermekek megoszlása: 11.248 családban a gyermek magyar, 19.415 családban a gyermek román. /B. Kovács István: A nemzetállam hat évtizede. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27., 28./
1995. július 12.
Júl. 12-én Nagyváradon az RMGE kezdeményezésére a partiumi mezőgazdaság helyzetét vitatták meg Bihar, Szatmár és Szilágy megyei mezőgazdasági szakemberek. Felállítottak egy mezőgazdasági operatív bizottságot, melyben helyet kaptak az egyházak, az RMDSZ és a mezőgazdasági vállalkozók képviselői. Egyetértettek egy területfejlesztési mezőgazdasági tanulmány elkészítésében, gazdakörök és gépkörök megszervezésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./
1995. augusztus 15.
A Szilágy megyei ortodox papság emlékiratban /melyet a nagyváradi ortodox püspök is aláírt/ fogalmazta meg igényeit: a papság kapjon teljes fizetést, vagy adják vissz az egyházi javakat. Problémát okoz a "nemzeti egyházból" való kiválások ténye. Az emlékiratban más felekezetek szintén kisajátított vagyonáról nem esik szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1995. augusztus 15.
A Szilágy megyei ortodox papság emlékiratban /melyet a nagyváradi ortodox püspök is aláírt/ fogalmazta meg igényeit: a papság kapjon teljes fizetést, vagy adják vissz az egyházi javakat. Problémát okoz a "nemzeti egyházból" való kiválások ténye. Az emlékiratban más felekezetek szintén kisajátított vagyonáról nem esik szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1995. szeptember 16.
Szept. 16-án mintegy hétszázan vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, amelyen Tőkés László püspök a zilahi református templomban hirdette az igét. A püspök kiemelte, hogy a szeretet jegyében vállalják a harcot az anyanyelvért. Ezután következett a zilahi református Wesselényi Kollégium 350. tanévének ünnepélyes megnyitója, amelyen Pap Zoltán megbízott igazgató mondott beszédet. Az ünnepség polgári fórummá alakult át, ahol a felszólalók kiálltak az iskolák, az anyanyelv megőrzése mellett. Felszólalt Katona Sándor, a zilahi RMDSZ elnöke, Kozma Sándor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, majd az egyházi személyiségek következtek, végül a megjelentek a kisebbségellenes tanügyi törvény elleni tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1997. január 10.
Rohamosan emelkedik Romániában a tébécés megbetegedések száma. Az orvosok és a szociológusok a romló szociális helyzetnek tulajdonítják a kór terjedését. Ceausescu idejében eldöntötték, hogy ez a kór nem létezik, ezért megszüntették a szakrendelők és kórházak nagy részét. 1989 után nem szenteltek kellő figyelmet a tuberkolózisnak. A kórházak és a rendelők elavult felszereléssel és kevés műszerrel működnek. Külföldi segélyek javítottak valamit a helyzeten. Bihar és Szilágy megyét egyetlen gyermek-tüdőgyógyászati kórház látja el, a nagyváradi. Az épületben hideg van, a fűtést a német segélyszolgálattól kapott elektromos hősugárzókkal oldják meg, de ezek karácsonykor tönkrementek és nem volt, aki megjavítsa őket. A konyhát a németek szerelték fel, gyógyszert is hoznak, mert az sincs elegendő. /Simon Judit: Támad a tébécé. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./
1997. január 14.
Megyei politikai egyeztető Tanács alakult Szilágy megyében a Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ megyei fiókjainak részvételével. A koalíció terve alaposabban szétnézni a megyei szervek portáján, mert például nem egy helyütt a téeszvagyont felszámoló bizottságok máig sem adták át a helyi tanácsoknak, sok dosszié egyszerűen eltűnt. Az RMDSZ Szilágy megyei vezetősége ugyanakkor szorosabb kapcsolat kialakítására törekszik a megye pedagógus társadalmával, az RMPSZ megyei szervezetének januárban sorra kerülő tisztújító közgyűlése előtt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 945. sz./
1997. március 14.
Folyóirat indult Kraszna címmel Kraszna községben. Kraszna 4400 lelkes Szilágy megyei község, lakóinak kilencven százaléka magyar. A lap főszerkesztője Nagy István, az induló kiadványnak már 900 előfizetője van. Az első szám februárban látott napvilágot. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
1997. május 14.
Megismételte korábbi helyhatósági választási sikerét az RMDSZ a Szilágy megyei Sarmaságon a folyó év május 11-én tartott időközi választásokon. Mint ismeretes, a múlt év végén testületileg lemondott a Sarmasági Községi Tanács 13 RMDSZ-tanácsosa, tiltakozásul az ellen, hogy a megye prefektusa felfüggesztette két RMDSZ-tanácsos mandátumát. A vasárnap lezajlott választásokon a szavazati joggal rendelkezők több mint 50%-a élt állampolgári jogával, 5020-ból 2650-en mentek el szavazni. A 2606 érvényes szavazatból 2313 az RMDSZ-jelöltlistáját támogatta, a Demokrata Konvenció listájára 132-en, az RNEP-ére pedig 102-en szavaztak, így az RMDSZ ismét 13 tanácsosi mandátumot szerzett meg, míg 1-1 tanácsost a Demokrata Konvenció, illetve az RNEP küldhet a községi tanácsba. A tanács megalakulására azonban előreláthatólag csak a jövő héten kerülhet sor, az alakuló ülést ugyanis a jelenleg távollevő prefektusnak kell kiírnia. A sarmasági tanács munkáját a helyi költségvetési tervezet vitájával kezdi majd meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1026. sz./
1997. június 4.
1989 előtt magyar kulturális rendezvények nem nagyon voltak Szilágy megyében, pedig a megye legalább egynegyede magyar nemzetiségű. Szórványban szokták nevezni a Szilágyságot, pedig egészséges magyar tömbök élnek mind Tövisháton, mind Berettyófelvidéken. A megyéhez csatoltak hét kalotaszegi falut is, Váralmást és környékét. Ezen a vidéken fogják immár nyolcadik alkalommal megrendezni Zsobokon, a kultúrházban, jún. 7-én a Szilágysági gyerek vagyok nevű vetélkedőt, az emberek szeretnek énekelni. Gáspár Attila, a megyei Művelődési Felügyelőség tanácsa elmondta, hogy a felügyelőség támogatja a rendezvényt. Évente megrendezik a nemzetiségi fesztivált. 1996-ban emléktáblát helyeztek el Márton Gyula nyelvészprofesszor szülőházán, Nagymonban. /Szabó Csaba: Egy tanácsos sokat segíthet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
1997. június 5.
Az érettségi találkozókra távoli országokból is hazalátogatnak Zilahra, a régi iskolába. Forró László, az alakuló zilah-ligeti gyülekezet lelkipásztora azt kérte mindenkitől, hogy "téglaadománnyal" segítse az épülő református templomot, ha nincs pénze, hozzon néhány, az udvarán kallódó téglát. Így összegyűlhet annyi tégla, hogy elkezdhessék az építkezést. -Magyarzsomboron kórustalálkozót rendeztek, Kolozsvárról, Magyarlónából és Nagypetriből érkezett énekkar. Nagyon megfogyatkozott Magyarzsombor református gyülekezete, a fiatalabbak elköltöztek. - 1996 őszén megjelent Szilágy megye monográfiája, de abban alig említik meg azt, hogy több mint 70 ezer magyar is él a megyében. /Gáspár Attila: Zilah. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
1997. június 16.
Az 1970-es árvízhez hasonló volt az a pusztítás Szilágy megyében, amit a felhőszakadás okozott. Szilágyballán és Szilágybaksán 75 családi házat és a gazdasági épületeket öntött el a hirtelen jött árvíz, a katonák Sarmaságon mentettek ki embereket és jószágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Az esőzések miatt a Berettyó kilépett medréből és az árvíz Berettyószéplak környékén 12 halálos áldozatot követelt, húszan megsebesültek. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./
1997. június 16.
Szilágy megyében a következő tanévre 15 magyar nyelvű kilencedik osztály indítását tervezik Zilahon, Szilágysomlyón, Szilágycsehben. Sarmaságon és Krasznán. A szakiskolai oktatásban nem indul magyar osztály. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
