Szept. 2-án falunapot tartottak Désaknán. A kopjafafát Kötő József államtitkár leplezte le a désaknai református templom udvarán. A falutalálkozóra Sepsiszentgyörgyről, Temesvárról, Nagybányáról, Besztercéről, Bethlenből, Marosvásárhelyről és a Szilágyságból is érkeztek elszármazottak. /Tamás Kinga: Első falunap Désaknán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2000. szeptember 6.
Harmadik alkalommal szerveztek falunapot szept. 2-én Kémeren. A szervezők között volt a Kémerért Alapítvány. A település első okleveles említése 680. évvel ezelőtti. A kétezres lélekszámú falut túlnyomó többségben magyar reformátusok lakják, viszont Kémeren alakult meg az első baptista gyülekezet a Szilágyságban 1897-ben. A rendezvény a falu bejáratánál állított kapu avatásával kezdődött, amelyen Kémer címere látható, a település kétnyelvű helynévtáblájával. A két világháború 67 kémeri elesettje emlékére avattak kopjafát és emléktáblát. A kopjafát Szalai István faragta. A falunap második részében művelődési, sport- és szórakoztató program zajlott le. Kémeren a falunapon találkoztak a polgármesterek és önkormányzati vezetők. A találkozón Seres Dénes szenátor, az RMDSZ megyei elnöke vázolta, hogy miként kerülhet a helyi döntéshozatal az állampolgárokhoz közelebb. Az új tanévben Kémeren kilencen óvodás jelenti a jövőt. /Fejér László: Kémeri Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2000. szeptember 19.
Közel harminc szilágysági magyar önkormányzati vezető vett részt a Kárásztelken rendezett szilágysági millenniumi napokon, amelynek egyik fő programja volt a polgármesterek találkozója. Dr. Pete István mezőgazdasági államtitkár, Seres Dénes szenátor, Vida Gyula parlamenti képviselő és Szigeti János, a magyarországi földművelési és vidékfejlesztési minisztérium főtanácsosa válaszolt a kérdésekre. Dr. Pete István hangsúlyozta: a hazai mezőgazdaság csődhelyzetben van. A visszaadott földek egy része megműveletlen, a másik felébe gyenge minőségű vetőmag került, és korszerűtlen a megművelés. Romániában nem alakult ki az agrárpiac. A legnagyobb érdeklődést kiváltó téma a vidékfejlesztést érintő SAPARD-program volt. Október 27-én kezdődnek a tárgyalások az Európai Unióval a programhoz kapcsolódó pénzügyi szerződés aláírásáról. Az államtitkár szerint Erdély és a Partium mindenképpen részt vehet a programban. A pályázás alapfeltétele az, hogy az illető kistérség rendelkezzen a beruházáshoz szükséges összeg felével. /Kulcsár Andrea: Önkormányzatisoknak a mezőgazdaságról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 19./ A Kárásztelki Fiatalok Társasága szervezésében tartották meg szept. 15-17-én a Szilágysági Millenniumi Napok elnevezésű háromnapos rendezvénysorozatot, melynek fővédnöke Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter volt, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Évtizedek óta a szentkeresztnapi búcsú az az esemény, amelyen megháromszorozódik a község lélekszáma, amelynek hírére hazajön szinte minden elszármazott. Kárásztelek az egyetlen szilágysági magyar település, amelyet nem tudott meghódítani a reformáció, mindmáig őrzi az ősi katolikus hitet. Lélekszáma jelenleg a másfélezret sem haladja meg. Emléktáblát helyeztek el a templom belsejében az elszármazottak emlékére, melyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke leplezett le, szept. 17-én. Az ünnepi szentmisén fellépett a nagyváradi bazilika Szent László Ének- és Zenekara Balogh Mihály karnagy vezényletével. Noha a szétszakítottság a Kárpát-medencében örök sajátossága lett nemzetünknek, együtt maradtunk meg nyelvünkben és kultúránkban, mondta Markó Béla táblaavató beszédében; szerinte bárhol is éltünk/élünk, évszázados elszigeteltségünk ellenére is megőriztük ezt a kapcsot más népekkel ellentétben, vereségek ellenére is nyelvben és kultúrában együtt tudunk lenni. A magyar kereszténység ezer esztendejére emlékezve látjuk: házat és hazát teremtettünk, ezt mutatja a kárásztelkiek együttléte, és ahogy körülülünk egy nagy asztalt, az figyelmeztet: az új évezredben is feladatunk házat és hazát építeni. - A helyi iskolában képzőművészeti kiállítás volt. szavalóversenyt is rendeztek. /Szilágysági Millenniumi Napok Kárászteleken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
2000. szeptember 21.
Millenniumi jellegű is lesz egyben Szilágysomlyón az idei, sorrendben a 8. alkalommal megrendezendő hagyományos Báthory Napok szept. 23-24-én, a néhai fejedelem és lengyel király nevét viselő alapítvány rendezésében. Ezúttal is lesz orvostovábbképző a városi kórháznál, valamint pedagógus továbbképző. A millenniumi évre való tekintettel a Szilágysági Magyarok díszoklevél és a Sárkányfog Érdemrend átadására, s az évekkel korábban avatott Báthory emléktáblánál ez évben lengyel emléktáblát is avatnak. Nem maradnak el a hagyományos képzőművészeti rendezvények sem: az albertirsai Miklosevits László Márai alkotásaitól ihletett grafikáit a református gyülekezeti teremben mutatják be, a Krumplitörő Installáció bemutatójának színhelye pedig a római katolikus gyülekezeti terem. /(Fejér László): Sárkányfogérdemrend és lengyel emléktábla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
2000. szeptember 26.
Szilágysomlyón idén is nagy sikerrel szervezték meg a Báthory-napokat. A kétnapos rendezvény több száz érdeklődőt vonzott Szilágysomlyóra. Az ünnepség szept. 23-án - a hagyományokhoz hűen - orvostovábbképzővel kezdődött, melyet pedagógus-továbbképző követett. Sikeres volt a néprajzi kiállítás, majd a Miklosovits László grafikáiból álló tárlat, valamint a szarvasi kamarakórus előadása. Késő délután kiosztották a Szilágysági Magyarok díszokleveleket is; a díjazottak a következők voltak: Barkász Bálint, Veres László, Sipos László, valamint Szaleczky László, Finta Edit és Madár Gyula. Szept. 25-én a Báthory-templomban tartott ökumenikus istentisztelet után a Sárkányfog-érdemrend átadására került sor. A Báthory István Alapítvány által három évenként kiosztott aranyfokozatot az idén Fazekas Mihály (a nyírbátori fúvószenekar vezetője), valamint Acsády Elek volt alapítványi ügyvezető elnök kapta. A templom falába épített lengyel emléktáblánál beszédet mondott Miecislav Olender, a bukaresti lengyel nagykövetség tanácsosa, valamint Sipos Ilona kolozsvári magyar konzul. A szilágysomlyói Báthory-napokat végül a nyírbátori ifjúsági fúvószenekar és Mazsorett-csoport várkerti fellépése zárta. /Szilágysomlyó. Báthory István ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2000. szeptember 26.
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Megyei Kulturális Központ néprajzi konferenciát rendezett Homoródszentmártonban a népi gyógyászat témakörben szept. 22-24. között. Dr. Pozsony Ferenc és dr. Keszeg Vilmos vázolta a tervezett megbeszélések rendjét. Komáromi Tünde a Kolozsvár környéki (1583-1584) beteg eretnekekről értekezett, Bálint Emese a kora újkori népi gyógyászatról tartott előadást, Mód László a szentesi veszett orvosok 19. századi működéséről beszélt, Grynaeus Tamás a gyógyító egyéniségekhez fűződő hiedelmekről, mondákról, narratívumokról szólt. Olosz Katalin a 17-19. századi kéziratos magyar orvoslókönyvek kolozsvári gyűjteményét ismertette, Keszeg Vilmos a szinkronizáció és egymásutániság jelenségét vizsgálta az igézés gyógyításában, Soós Tímea a rontásvád aktivizálódását elemezte válsághelyzetekben, Bloss Jáni Melinda egy eresztvényi asszony gyógyító tehetségéről számolt be. Szabó Judit a különböző növényeknek és virágoknak a test- és szépségápolásban betöltött szerepéről, Antal Mária a Gyimes-völgyi népi gyógyászatról tartott előadást, Bernádi Ilona a bábáskodásról, Virt István a mágikus eljárásokról értekezett. További előadások hangzottak el: Tamás Irén a magyarszováti, Pataki Tünde a homoródszentmártoni, Czégényi Dóra a szilágysági népi gyógyászatról tartott előadást. /Népi gyógyászati konferencia Homoródszentmártonon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./
2000. szeptember 26.
Töretlen hittel címmel jelent meg Dinnyés József második CD-je az Aranyalmás kiadó gondozásában, melyet szept. 14-én Budapesten, a Vármegye Galériában mutattak be. Döbrentei Kornél, a neves költő elmondta, hogy Dinnyés egyike azoknak, akiket mindig is jellemzett egyfajta történelmi tisztánlátás, egyike azoknak, akik a gerincpuhító kádári diktatúra éveiben is érvényes üzenetet tudtak megfogalmazni a nemzet számára. E dalokra s Dinnyés össznemzeti szemléletére nagy szükség van ma is - mutatott rá Döbrentei -, mikor a hazátlanság, a nemzetellenesség uralja a média nagy részét. Dinnyés nem történelemórát tart, mégis: Kárpát-medencei kitekintésű versmegzenésítéseit hallgatva múltunk s jelenünk értékteremtő erejéről, a közös szellemi haza vonzásáról bizonyosodhatunk meg. Dinnyés József, a daltulajdonos frissen megjelent CD műsorával hatalmas turnéra indul: bejárja ismét, sokadjára, Csonka-Magyarországot s az elcsatolt területeket: a Partiumot, a Székelyföldet, Felső-Magyarországot, a Délvidéket s az Őrséget. Előreláthatólag november 1. és 5. között a Szilágyságban, 2001. március 7. és 11. között Csíkban és Gyergyóban, március 21-25. között pedig Háromszéken hirdeti majd a magyar összetartozás igéjét. /Pápaffy Endre: Töretlen hittel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 26./
2001. január 6.
Értéket képvisel a zilahi Gáspár Attila által válogatott-szerkesztett Szilágysági gyerek vagyok - 101 magyar népdal című könyv. /Szabó Csaba: 101 szilágysági magyar népdal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2001. január 15.
Jan. 14-én tartotta Zilahon az a Királyhágómelléki Egyházkerület az egyházi-iskolai fórumot, a belvárosi templomban a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot fenntartó két egyházmegye rendkívüli és nyilvános közgyűlését. Máté Edit, a Királyhágómelléki Egyházkerület jogtanácsosa felvázolta az egyházkerületnek az ingatlanok visszaszerzése érdekében kifejtett évtizedes harcát és ennek eredményeit, ismertette a zilahi Kálvineum jogi helyzetét. - A zilahi Református Wesselényi Kollégium (mint bármely egyházi iskola) ún. kettős vezetésnek van alávetve: a Tanügyminisztérium (tanfelügyelőség) csak annak a pedagógusnak fogadhatja el az igazgatói (menedzseri) versenyvizsgára beadott dossziéját, akinek egyházi ajánlása is van. Seres Magdolna tanárnő mindezek birtokában versenyvizsgázott az igazgatói posztra, és 1999. februárjában megkapta kinevezését. Időközben az egyház megvonta tőle támogatását, és lemondatta. Az említett kettős vezetés értelmében az egyháznak végig kellett volna járnia az állami iskolákra és egyháziakra egyaránt érvényes büntetési procedúrákat, s javasolnia kellett volna lemondatását. Az 1996-ban aláírt tanügyminisztériumi-egyházügyi protokollum nem ír elő semmit arra az esetre, ha az egyház megvonja bizalmát az igazgatótól - joghézag állt elő. Az ügy annyira elmérgesedett, hogy az egész romániai sajtót elöntötték a vádaskodások és a válaszok. Tőkés László püspöknek az egykori tanügyminiszterhez, Andrei Margához címzett levelében a megoldási javaslat egy új protokollum megkötése az érdekelt felek között. /Szabó Csaba: Nyilvános közgyűlés a Wesselényi Kollégium védelmében. Megbékélés csak kompromisszummal érhető el. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Jan. 14-én Zilahon az egyházi-iskolai fórumon felszólalt Csapó József volt szenátor, valamint Vekov Károly Kolozs megyei képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának tagja is. Csapó József az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körüli joghézagokra mutatott rá, és az egyházi autonómia, illetve az egyházi tulajdonjog értelmezési lehetőségeit boncolgatta. Vekov Károly az erdélyi, illetve a szilágysági oktatás gyökereiről beszélt, hangsúlyozva: a magyar értékrend azonos az európaival. Hangsúlyozta: a magyaroknak egyet kell érteni az alapérdekekben; Szabó Dezső szavai - minden magyar felelős minden magyarért - ma is aktuális, Zilahon és Erdélyben egyaránt. Tőkés László Királyhágómelléki püspök szerint a kollégiummal kapcsolatban kialakult áldatlan helyzet során valakik ″mozgatják a magyarokat a magyarok ellen″. Este a tömeg az egyházi ingatlanok mostoha sorsa ellen tiltakozva gyertyával kezében vonult végig a belvárosi templom - Kálvineum - Wesselényi Kollégium (egykori épület) - belvárosi templom útvonalon, majd ezt követően a jelenlevő egyházi vezetők állásfoglalást fogalmaztak meg, melyben hangsúlyozzák, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közel háromszáz elkobzott épületéből az eltelt tizenegy év alatt egyetlen egy sem került vissza jogos tulajdonoshoz. /Szabó Csaba: Gyertyás felvonulás Zilahon. Tőkés László: Valakik mozgatják a magyarokat a magyarok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A Zilahon rendezett fórumra meghívták a szilágysági gyülekezetek presbitériumait és híveit, érkeztek is buszokkal Szilágycsehből és Szilágysomlyóról. A Romániai Magyar Szó kiemelte, hogy nem kapott meghívást Seres Dénes szenátor, a helyi RMDSZ elnöke, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. A néma tüntetés rendbontás nélkül zajlott le, majd a templomban szülői értekezletet tartottak. Állásfoglalást fogadtak el, amelynek első pontja joggal követeli vissza az államosított egyházi ingatlanokat; egyik pontja szerint az "iskola-ügyet″ az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztik. A Romániai Magyar Szó szerint a rendezvény az RMDSZ megosztására szervezett eseményként is felfogható: nem csak a szövetség egyes képviselőit elmarasztaló, bíráló megjegyzések hangzottak el, hanem bizonyíték nélküli vádaskodások (pl. "nemrég megválasztott báránybőrbe bújt farkasokról″, a barikád két oldalán szembenállókról szóltak), ugyanakkor a püspök vezette "szülői értekezleten″ nem csak szülők vettek részt a megye több helységéből. /(Fejér László): Állófogadás és gyertyás felvonulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2001. január 26.
Marosvásárhelyt, az SZKT első idei ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte, hogy vitassák meg a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban kialakult helyzetet. Külön vita tárgyát nem képezte ugyan, de szó volt a zilahi iskolaügyről. - A zilahi és a szilágysomlyói református egyházmegyék állásfoglalásukban tiltakoztak a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség, Seres Dénes és a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet, nevezetesen Seres Dénes elnök tevékenység ellen, akik asszisztálnak a tanügyi hatóságok jogfosztó, kisebbség- és demokrácia-ellenes politikájához. Az SZKT-ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte: állítsák le a református kollégium visszaállamosítását. Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke kijelentette: a szervezet nem avatkozott be az iskola belügyeibe. A megyei szervezet nyilatkozatot közölt a Szilágyság c. hetilapban, mely szerint ″nem áll szándékunkban az iskolák vagy egyéb intézmények államosítása.″ A zilahi Wesselényi Kollégium ″egyháztalanítását″ ″az egyházkerületi igazgatótanács hajtotta végre a lelkésztanárok visszahívásával″. Seres Dénes szintén visszautasította a vádat, mondván, a háttérben Tőkés László áll. Ezek után azt kérdezte: mitől tiszteletbeli a tiszteletbeli? - Markó Béla elnök közölte, hogy a MÁÉRT találkozón a püspök magyarországiaknak, vajdaságiaknak osztogatta a Seresnére vonatkozó szórólapját. /FEJÉR LÁSZLÓ: A zilahi iskolaügy Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2001. február 5.
2000-ben jelent meg Major Miklós tanár, helytörténész Szilágynagyfaluról szóló kismonográfiája. /Szilágynagyfalu. Fejezetek a község nyolc évszázados múltjából. Kiadja a szilágynagyfalui református egyházközség/. Major Miklós a Szilágyság egyik legjobb ismerője-kutatója. Munkáját minősíti, hogy Egyed Ákos ismertette, elismeréssel. Szilágynagyfalu nagy többségben magyar lakosságú település. /Egyed Ákos: Amit Szilágynagyfaluról tudni kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2001. február 9.
Több magyar lap elutasította a Romániai Szabad Demokrata Párt (RSZDP) Partium szervezete nevében Vincze Mária elnök kérését, hogy a Ion Iliescu anyagi segédletével is alapított zsebpártocska felhívását közzétegye. Az RSZDP partiumi szervezetének elnöke, Vincze Mária, a 90-es évek elején a nagykárolyi RMDSZ-szervezet elnöke volt, tavaly ősszel pedig járta a várost, hogy "igaz magyarokat" keressen pártocskájuk számára. Azt akarta, hogy tucatnyi résztvevővel helyi szervezetet alakítsanak, és jelöltlistát tegyenek le a parlamenti választásokra. - Marosvásárhelyt az RSZDP nyolcszáz szavazata elegendő volt ahhoz, hogy az erdélyi városnak ne legyen magyar polgármestere! Ebben a zsebpártocskában "érvényre jut a szabad-demokrácia elve, nemzeti-liberális szabadelvűség, vagy bármilyen más irányzat" - hirdetik magukról. Az RSZDP célja az, hogy fogyó magyarság szavazatait megossza. /Kerekes Edit: A Partiumi Kezdeményezés. = Szilágyság (Zilah), febr. 9./
2001. február 9.
A 65.000-es lakosú megyeközpontban, Zilahon a diáklétszám drasztikusan csökken. Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő helyettes arról tájékoztatott, hogy minden környezetben, különösen városon, csökkent a gyermeklétszám. Az általános iskolákban ez még alig érződik, de néhány év múlva komoly gondot fog okozni. A magyar nyelvű oktatás helyzete: Zilahon jelenleg 93 első osztályos gyermek van. Tavaly 97, tavalyelőtt 138, három évvel ezelőtt pedig 168 elsős kisdiák volt. Összesen 496 elemista tanul magyarul, az általános iskolákba (V.-VIII. oszt.) pedig 774 gyermek jár (jelenleg 196 nyolcadikos van). Közel 280 gyermekkel kevesebb fog négy- nyolc év múlva általános iskolába járni. Ez több, mint tíz osztálynyi magyar gyermek! Szilágysomlyón 223 gyermek jár a magyar tannyelvű V.-VIII. osztályokba, viszont csak 193 I.-IV. osztályos van. Szilágycseh: 219 általános iskolás mellett alig 165 elemista, Zsibón 63 általános iskolásra 45 elemista jut. Megyei szinten a magyar oktatásban 2.958 általános iskolás mellett 2.692 elemi iskolás van. Ezek szerint néhány év alatt több mint 13 osztálynyi gyerek tűnik el a megye magyar tannyelvű oktatásából! A csökkenésben nagy szerepe van az elvándorlásnak. /Józsa László: Mint oldott kéve... = Szilágyság (Zilah), febr. 9./
2001. február 12.
Az átmeneti korszakra még jellemző a falvak elnéptelenedése, a hiányos infrastruktúra és az információs elszigeteltség - mondta el dr. Héjja Botond, a Nemkormányzati Szervezetek Forrásközpontja (CREST) programigazgatója január végén Zilahon A teleház - a közösség szíve elnevezésű tanácskozáson. A CREST 1998 októberében alakult meg Szatmárnémetiben, a csapatban informatikus, pszichológus, orvos, szociológus, közgazdász, teatrológus található, tájékoztatást nyújtanak a civil szervezeteknek finanszírozási lehetőségekről, felkészítő tanfolyamokat szerveznek. A teleházak létesítésére vonatkozó program Szatmáron kívül felöleli Bihar, Máramaros és Szilágy megyéket. Szatmár megyében már öt teleház működik, készül a következő, a két máramarosi közül az egyik Misztótfaluban lesz, illetve három a szilágysági Kémeren, Kárászteleken és Zsomboron. /Fejér László: Teleházakat Szilágynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
2001. március 30.
Ferenczi István már nem érhette meg utolsó régészeti tanulmányának megjelenését /Adatok a nagyfejedelemség kori kelet-magyarországi védelmi rendszer ismeretéhez. Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2000/. A nyomdai előkészítést, javításokat is a két lelkes és a mestert tisztelő szerkesztő, M. Hubbes Éva és Ferenczi Géza végezte. Előrehaladott kora ellenére Ferenczi István alapos, korrekt, helytálló munkát végzett. Témája az a védelmi rendszer, mely a honfoglalás időpontjától a rendi Magyar Királyság kialakulása közötti, több mint egy évszázadot felölelő időszakban alakult ki. A bemutatást a Szamos-völgyi erősségek leírásával kezdte, és a közép-erdélyi Brassó-földvárral fejezte be. Több olyan földvárat, melyeknek a románok ősromán eredetet tulajdonítottak, Ferenczi magyar építésűnek nevez (pl. Borválaszút a Szilágyságban). A szerző több évtizedes régészeti tapasztalataira alapozva hozzáértően szólt hozzá a honfoglalás, a letelepedés, a kalandozások, államszervezés kérdéseihez. Egyik értékelője, dr. Tóth István így foglalta össze a szerző sorsát, munkásságát: "Ferenczi István székelynek született a Román Királyságban. Magyar katonaként esett angol hadifogságba, ahonnan a Román Népköztársaságba tért vissza. Átélte a Ceausescu-diktatúrát és Kolozsvár nevének Cluj-Napocára való változtatását. Megalapították, majd felszámolták mellette a Bolyai Tudományegyetemet, ahol tanított. Megszűnt mellette az évszázados múltú Erdélyi Múzeum-Egyesület, melynek újjászervezéséért az elmúlt években oly sokat tett. És miközben mellette (és fölötte) megváltoztak az államok, államformák és rezsimek, ő mindeközben egyetlen hazát szolgált: az évezredek óta népek menedékéül szolgáló, kultúrát teremtő, szigorú helytállásra nevelő Erdélyt." /Zsidó Ferenc: Régi magyar védelem. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ Dr. Ferenczi István /Kolozsvár, 1921. ápr. 15. - Kolozsvár, 2000. máj. 8./
2001. április 6.
Szilágy megyében kevesen ismerik a moldvai csángók helyzetét, ezért volt hézagpótló a Szilágy megyei EMKE elnökének, Simonfy Irénnek szervezésében megtartott előadás. Zilahon László László történelemtanár ismertette a csángók történelmét. Elemezte a különböző népszámlálási adatokat, gazdasági körülményeiket. A másik előadó a pusztinai születésű Nyisztor Tinka volt, aki saját szűkebb környezetének néprajzára szakosodott. Meghívta a résztvevőket, hogy akár egy nyári tábor erejéig látogassanak el a Kárpátok keleti lejtőire. Az előadást a csángókról készített rövidfilm bemutatása illetve a helyzetükkel foglalkozó kiadványok árusítása tette maradandóbbá. /Történelmi lecke a csángómagyarokról. = Szilágyság (Zilah), ápr. 6./
2001. április 20.
Dalbimbó címmel gyermeklap indult Zilahon. A szerkesztők azt szeretnék, ha a lap eljutna a Kárpát-medence minden tájegységére, ezért minden régióból toboroznak munkatársakat, akik hírt adjanak a magyar "keresztyén kulturális közösségek gyermekeinek életéről, hétköznapjaikról, szokásaikról". Gyűjtésre, tanulásra, gyakorlásra, a keresztyén kulturális értékek felkutatására, népszerűsítésére serkentik társaikat. A lap egyelőre negyedévenként jelenik meg a zilahi Color Print nyomdában, de jövő évtől szeretnének havonta megjelenni. /Dalbimbó. = Szilágyság (Zilah), ápr. 20./
2001. április 25.
Ápr. 19-21-e között Zilah és Szilágysomlyó volt az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya XI. tudományos vándorülésszakának a színhelye. Dr. Széman Péter, a szervezőbizottság elnöke szerint azért került sor Szilágysomlyón a záróülésre, mert a város ebben az évben ünnepli dokumentumban említett létezése 750. évfordulóját. Prof dr. Feszt György egyetemi tanár, a szakosztály és egyben az ülésszak elnöke mondta el, hogy az elmúlt évtized tudományos vándorülésein mintegy 1100 dolgozat hangzott el. A XI. ülésszaknak háromszáznál több résztvevője volt, és az előterjesztett 177-ből 85 szakdolgozatot vitattak meg. A zilahi ülésszakon a családorvoslás előtérbe került, bár aktuális témákként a szív- és érszűkületi megbetegedések, sőt orvos- és gyógyszertörténeti kérdések szintén jelen voltak. A hazai orvosok és gyógyszerészek mellett Magyarországról, Németországból és az USA-ból is érkeztek meghívottak. A székelyudvarhelyi dr. Balla Árpád alapította Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját, oklevelet és emlékérmet tavaly első ízben ítélték oda. A díjat dr. Horváth Endre, marosvásárhelyi belgyógyászprofesszor kapta. Díjazták dr. Obál Ferenc szegedi nyugalmazott orvosprofesszort, aki 1945-1953 között a marosvásárhelyi főiskolán a kórélettani és a gyógyszertani tanszék megszervezője és vezetője volt. - Az ülésszak idején dr. Feszt György, Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Kiss András alelnök sajtótájékoztatót is tartottak. A helyi román média megismerhette a hazai magyar nyelvű tudományosságot ápoló tevékenységet, az EME 1859 óta, a múlt rendszerben megszakított és 1990-től újrakezdett szaktudományos tevékenységét. /Fejér László: Orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak. A családorvoslás az új század kihívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ A sajtótájékoztatón Kis András történészkutató, az egyesület alelnöke röviden vázolta az előzményeket. Az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum Egyesületnek nem ez az első Szilágyságban tartott vándorgyűlése. 1907-ben Zilahon tartották az évi vándorgyűlést, de akkor még nem mutattak be orvostudományi dolgozatot, és 1996-ban Szilágysomlyón tartották az EME vándorgyűlést - ez utóbbin már öt orvostudományi szakmunkát olvastak fel. 1990-től vált rendszeressé az orvostudományi és gyógyszerészeti szakosztály külön ülésszaka. Az EME mintegy 3.000 tagja jelenleg öt szakosztályban fejti ki tevékenységét: filozófiai, nyelvészeti és történelmi; orvostudományi és gyógyszerészeti; természettudományi és matematikai; jogi, közgazdasági és társadalomtudományi, illetve a technikai tudományok szakosztályában. Dr. Feszt György, nyugalmazott orvosprofesszor, a szakosztály elnöke, elmondta, hogy az évi vándorgyűlések fő célja az orvostudomány jelenlegi állásának megfelelő dolgozatok bemutatása. /XI. Orvostudományi és Gyógyszerészeti Vándorgyűlés. = Szilágyság (Zilah), ápr. 27./
2001. május 12.
Iskolanapokat tartanak Zilahon május 8 és 14. között az oktatási tárca, a megyei tanfelügyelőség és a Pedagógusok Háza közös szervezésében. Egy héten át tartó rendezvénysorozatra első alkalommal került sor Zilahon. Zilah és Szilágy megye 16 középiskolája, illetve az iskolacsoportok mutatkoztak be fényképanyaggal, grafikonokkal, az intézményeket ismertető prospektusokkal. A rendezvénysorozat keretében A szilágysági oktatás a III. millennium elején címmel tartott szimpóziumon tanfelügyelők, igazgatók, osztályfőnökök, szaktanárok az időszerű reform kérdéseiről, az oktatás minőségének javításáról, a vallásos oktatásról értekeztek. Szilágy megyében a 2001-2002-es tanév beiskolázási terve szerint magyar nyelvű tagozaton összesen 15 osztályt 375 tanulóval indítanak: Zilahon a jelenlegi Elméleti Líceumban két reál osztályt, úgyszintén két humán osztályt a jelenlegi tanítóképzőben, három osztályt a Református Líceumban; Szilágysomlyón az elméleti középiskolában egy-egy reál és technológiai osztályt, a Iuliu Maniuról elnevezett iskolában egy technológiai osztályt; Szilágycsehben egy, Krasznán egy, Sarmaságon két magyar nyelvű kilencedik osztályt; Szilágysomlyón ezúttal - mint több alkalommal - mezőgazdasági osztályt. Ez több mint kétszerese az 1989-90-es tanévben létező anyanyelvű osztályoknak. /Fejér László: Oktatás az ezredfordulón. Országos Iskolanapok Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2001. május 25.
Erdélyből két település - Szilágynagyfalu és Zabola - kapott helyet abban a falumonográfia sorozatban, melyet a magyar állam millenniumára való emlékezéssel jelentetnek meg az anyaországban. A "Száz magyar falu könyvesháza" című sorozat (főszerkesztője Kosáry Domokos) több kötete megjelent már, folyó év augusztus 20-ig befejezik mindannyi nyomtatását. A honfoglalás millenniumi megemlékezésére 1896-ban, több mint száz évvel ezelőtt jelentették meg a "Magyarország vármegyéi és városai" című monográfia-sorozatot. De nem mindegyik látott nyomdafestéket a milleniumi évben, így Petri Mór Szilágy megyét bemutató monumentális műve csaka múlt század első éveiben jelent meg. Ugyancsak késéssel, de Erdélyben tudomásunk szerint az egyetlen könyv volt a "Szilágysági magyarság" c. kötet, mely Petri Mór művét folytatta a millecentenárium jegyében; abban több helység mikromonográfiáját a szilágynagyfalui helytörténész, néprajzkutató Major Miklós írta, aki a hazai és a magyarországi Földrajzi Társaságnak is tagja. A több mint 200 oldalas könyvhöz száz régi és új fényképet is mellékelt. A könyv nyomdai munkálatai most folynak; bemutatójára nyár közepén kerül sor a száz falu egyikében, Szilágynagyfaluban. Major Miklós most fejezte be Szilágyborzásról szóló könyvét. /Fejér László: Szilágynagyfalu - száz magyar faluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2001. július 3.
A Falufüzetek tizedik darabjaként adta ki az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a fiatfalvi unitárius egyházközség a falu rövid történetét az udvarhelyi Litera Könyvkiadónál. A falufüzet szerzője Derzsi Domokos. Előkészületben van a Székelyszentmihályról szóló kiadvány is. Fiatfalva közigazgatásilag 1952-től Székelykeresztúrhoz tartozik, nemcsak az Ugron család kúriájáról ismerik a környékbeliek és távolabbiak, hanem a vallási türelem példájáról is. Az unitáriusok és reformátusok 1726 óta közösen használják a műemléktemplomot. Fiatfalva és Keresztúr határában, Sóskúton évente pünkösdkor rendezik az ifjúsági folklórfesztivált. /pbá: Fiatfalva a Falufüzetekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./ A Falufüzetek sorozat eddig Homoródalmás, Székelyderzs, Ürmös, Bölön, Árkos, Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Énlaka és Siménfalva monográfiái láttak napvilágot. - Sok település, kis tájegység, erdélyi műemlék leírása jelent meg az elmúlt évtizedben. A Partiumi Füzetek sorozatban a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadványai emlékezetesek, és két tucatnál több füzet szilágysági, belső erdélyi, székelyföldi várról, templomról, kastélyról az Erdélyi műemlékek sorozatban az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete és a Transylvania Trust Alapítvány gondozásában. /Fejér László: Fiatfalva a tizedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2001. július 7.
Idén második alkalommal járt Szilágy megyében Nyisztor Tinka néprajzkutató, a moldvai csángó-magyar mozgalom egyik vezetője. Nemrég tért haza Svájcból, ahol doktorál. A Szilágyságban az EMKE adományát jött átvenni a pusztinai Szent István Egyesület számára. Székhelyük Pusztinán van, idén tavasszal jegyeztették be hivatalosan. - Demokráciánkban nem lehet jogi személyiség nélkül tevékenykedni, közben meg sokan jól élnek a csángó kérdésből - vélte Nyisztor Tinka. - Maximum egy év múlva székházuk is lesz. Hiányának furcsa oka van: nincsen eladó föld, mert Moldvában nem létezik telekkönyvezés. A pusztinaiak egyik legtöbbször hangoztatott követelése az anyanyelvű mise. Karácsony óta ez is van - a templomon kívül. Nyisztor Tinka szerint a csángókat elismerő isztambuli határozat az ET részéről mind a finn raportőrnek, mind a pusztinaiaknak egyaránt köszönhető. /Lesz magyar mise Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2001. július 11.
A Kárpát-medence magyarlakta falvainak egészségügye az ezredfordulón címmel nemzetközi orvoskonferenciát szervezett júniusban Felsőszentivánon a Magyar Egészségügyi Társaság. A Kárpát-medence minden régiója képviseltette magát a rendezvényen, köztük több erdélyi előadó. A Szilágyságot dr. Széman Péter szilágysomlyói orvos, a hazai és nemzetközi orvostovábbképzés egyik fő szervezője, előadóként és szervezőként képviselte. Dr. Orbán János szilágyperecseni orvos az öregedő szilágysági faluról, Kémerről beszélt, ahol idén összesen egy gyermek született. /Gáspár Attila: Kémeren egyetlen gyerek született. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2001. augusztus 24.
A Szilágy megyei RMDSZ Operatív Tanácsa állásfoglalásában megdöbbenését fejezte ki, hogy az RT "a kommunista diktatúrára jellemző eszközökkel" a demokratikusan választott RMDSZ tisztségviselők "kicsinálásával" tör a hatalom megszerzésére, hogy "egyetlen célja érdekvédelmi Szövetségünk vezetésének kisajátítása minden szinten. A szilágysági OT elutasította az egységet megbontó közösség-gyilkos hozzáállást és módszert. /(Fejér László): Állásfoglalás - régi eszközök ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
2001. augusztus 24.
Zilahon a városi EMKE-házban aug. 17-én tartották az ünnepi megemlékezést, amelyen Lakó Éva muzeológus ismertette László D. László történelemtanár Szent Istvánról szóló tanulmányát. Utána bemutatta az ópusztaszeri emlékparkot és az ott kiállított Feszty-körképet. Aug. 20-án a római katolikus templomban Schek László esperes szentbeszédében az emberek számára egyetlen járható útként jelölte meg Szent István király példáját. Minden tettével megszentelte a megmaradásunkat biztosító politikát, egységessé kovácsolta a magyarságot, megerősítette és megőrizte országa népét. A szentmise után Kerekes Edit városi RMDSZ-elnök méltatta István király életét és művét, majd a résztvevők a városi és megyei szervezet, a civil egyesületek nevében koszorúkat helyeztek el templom előterében felállított márványtábla előtt. /Józsa László: Augusztus 20. Ünnepeltünk. = Szilágyság (Zilah), aug. 24./
2001. augusztus 24.
Aug. 19-én Tempfli József római katolikus megyéspüspök ünnepi szentmisét celebrált Szilágysomlyón. A szentmise után több mint 70 fiatal részesült a bérmálás szentségében. Az ünnepségre eljött Mike Zoltán, a város református lelkésze, az ortodox egyház lelkésze, valamint egy németországi vendéglelkész és több szilágysági római katolikus egyházközség lelkésze és képviselője. A püspököt Vida Gyula parlamenti képviselő köszöntötte. Üdvözlő szavaiban kitért az áldozatteljes kiállásra, amellyel az egyház az egész erdélyi magyarság érdekeit felvállalta, és folyamatosan harcol a megmaradásért. A püspök kemény szavakkal ítélte el a hatalom megkülönböztető egyházpolitikáját. Visszautasította azt a gyakorlatot, amely első osztályú vallásként kezeli az ortodox egyházat, a magyar történelmi egyházakat harmadosztályú szervezetként tartja számon. A szentmise után még egyszer szólt a részvevőkhöz. Felszólította őket, hogy mindenki maradjon a szülőföldjén és hitével együtt vállalja magyarságát. /Nem vagyunk harmadrangúak. Isten előtt mindenki egyenlő. = Szilágyság (Zilah), aug. 24./
2001. szeptember 18.
Kettős tanévnyitója volt az idén a Zilahon a Református Wesselényi Kollégiumnak. Szept. 15-én került sor az állami jellegű ünnepélyre, szept. 16-án pedig az egyházira. Igét hirdetett Tőkés László püspök. Tolnai István, az egyházkerület tanácsosa felsorolta mindazokat a lépéseket, amelyeket a kerület foganatosított a kollégiumi intézményt ért különböző sérelmek orvoslására, és rámutatott azokra az esetleges rendelkezésekre, amelyek véget vethetnének az áldatlan helyzetnek. Az istentisztelet után az egybegyűltek tiltakozó menetben indultak az egykori Wesselényi Kollégium épületéhez. /Sz.Cs.: Kettős tanévnyitó a Wesselényi Kollégiumban. Tiltakozó menet az iskola egyházi épülete előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./ Tanévnyitó istentiszteletet tartottak szept. 16-án Tőkés László püspök részvételével Zilahon. Megjelent Vida Gyula parlamenti képviselő, Fekete Károly alpolgármester, a két szilágysági ref. egyházmegye esperese, gondnokok, több ref. gyülekezet képviselői. Molnár Kálmán, a Zilahi Református Egyházmegye esperese ismertette a középiskola "áldatlan állapotát". Tőkés László püspök hangoztatta, hogy "aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista" a "hatalommal szövetségben eltérítőket" felszólította "adják vissza az iskola kormányrúdját". Ismertette a történelmi egyházak vezetőinek Kolozsvárt aláírt állásfoglalását ingatlan-, státustörvény- és iskolaügyben, a négypontos dokumentumot Csüry István generális direktor olvasta fel, eszerint azt várják el, hogy az RMDSZ tegyen sürgős lépéseket az iskolaügy megoldásáért. Tőkés László szerint a Szilágy megyei RMDSZ a román hatóság oldalán sorakozott fel, a konfliktust dűlőre viszik, de reméli, Seres Magdolna igazgatónő magától távozik. Ismertette, hogy az etikai bizottságnál eljárást indított ellene Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke, valamint Takács Csaba országos ügyvezető elnök, ám ezzel még az SZKT-nek kell foglalkoznia. - Idén három kilencedik osztály indult a ref. középiskolában, egy filológiai és két informatikai osztály. Az 50 végzett tanulóból eddig 31-et vettek fel egyetemre, főiskolára. /(Fejér László): Kettős tanévnyitó. Tőkés szerint, aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2001. szeptember 18.
Szept. 16-án Sipos László emléktáblát helyezett el Bogdándon a Szilágy Társaság és a Pro Zilah Társaság. A művészi dombormű Adorján Ilona munkája, amelyhez Kiss Gergely készített márványtáblát, Muzeul Sipos László (1948-1999) Tájház felírással. A gesztussal a múzeumalapító, tanár, néptáncmenedzser, iskolaigazgató, helytörténész Sipos László emlékének adóznak. Az eseményen jelen voltak a neves személyiségnek köszönhetően immár tizenegyedik alkalommal sorra kerülő Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozó együttesei is. Gáspár Attila, a Szilágy Társaság elnöke Sipos László munkásságát méltatta, aki cikkeket, tanulmányokat is írt rendszeresen több lapba (Művelődés, Szilágyság, Szatmári Friss Újság, Partium), kismonográfiákat a Szilágysági Magyarok c. tanulmánykötetbe. Ezentúl a nevét viseli immár a Bogdándi Sipos László Tájház. /Gáspár Attila: Sipos László Tájházat avattak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
2001. szeptember 19.
Egrespatak református gyülekezete ökumenikus istentisztelettel emlékezett meg a felújított templom 100. és a falu dokumentumokban első említésének 640. évfordulóján. A szeptember közepén tartott ünnepségen Tőkés László püspök hirdette az igét, amikor a falubeliek azt tették szóvá, emlékezetük szerint nem volt püspöki vizitáció a szilágysági településen. Egrespataknak jelenleg nincs református lelkésze. A néhány száznyi lelkes közösség az elmúlt két évben százmilliós adománnyal járult a templom javításához. /Ünneplő Egrespatak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2001. szeptember 21.
Szilágy megyében szept. 14-e az ippi és az ördögkúti megemlékezések napja. Ilyenkor szokás szidni a megátalkodott hortysta-fasiszta magyarokat. Emiatt évekig nem vett részt az RMDSZ a szokásos évi megemlékezéseken. A rendezvények hangulata megváltozott, 1996 után a prefektus és a megyei tanács elnöke nem adott helyt a rögtönzött szónokoknak. Azóta az RMDSZ tisztségviselői is főhajtással és koszorúval tisztelegnek az áldozatok emléke előtt. Idén szept. 14. egyben az amerikai terrorcselekmények áldozataira való gyásznappal is egybeesett. A mostani ippi megemlékezésen Petroniu Salajeanu, a nagyváradi ortodox püspökség képviselője a mártírok emlékműve előtt elmondott beszédében kijelentette, hogy Amerika "jól megérdemelt leckét kapott". Természetesen a magyarok sem maradtak ki, ők "szégyentelenül hazudnak", a románok 2000 éve keresztények, ők pedig alig ezer esztendeje vették fel nyugattól a kereszténységet. Beszédéről a Transilvania Jurnal napilap szept. 17-i száma tudósított. /szolgálatos: Szeptember 14. = Szilágyság (Zilah), szept. 21./
