A Szent József Gyermekotthon működése 2003 szeptemberében indult Szovátán. 2004 nagyhetére beköltözhetővé vált az új otthon, azonban leégett az épület. A munkálatok újból elkezdődtek, az új gyermekotthon most már majdnem teljesen elkészült. Gyermekvédelmi tevékenységük többféle. Egyes családok gondjai ruhaadománnyal, élelmiszercsomaggal megoldhatóak. Napközi otthonos foglalkoztatás célja a hátrányos helyzetű, de jó képességű gyerekek segítése, naponta délután. A napközik öt helységben működtek az elmúlt tanévben: Nyárádszeredában, Vármezőn, Sóváradon, Kibéden és Illyésmezőn. Ezt a hálózatot szeretnék tovább bővíteni a jövőben Szovátán és környékén, a Nyárád és Küküllő menti falvakban, a Gyergyói- és a Csíki-medencében. /Pál Marika és Szilágyi Réka: Önkénteseket munkatársakat várnak a szovátai gyermekotthonba. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./
2005. július 12.
Gub Jenő szovátai tanár tizedik önálló könyvével rukkolt elő /Rapsóné rózsája/. Előző kötetei (Erdő-mező növényei a Sóvidéken, Erdő-mező állatai a Sóvidéken, Háziállataink dicsérete, Kertek, mezők termesztett növényei a Sóvidéken, A meleg égövön hideg van, Természetismeret és néphagyomány a Székely Sóvidéken, Üres kalász fenn hordja a fejét, A könnyező egerek története, Szováta – turistakalauz) mellett társszerzője az Erdélyi útikönyv, Erdély – útikalauz, Növények a folklórban, A Tordai-hasadéktól Szent Anna taváig című gyűjteményes köteteknek. A Sóvidék hűséges kutatója-krónikása ezúttal Székelyföld népköltészetének világába vezeti olvasóját. /(bölöni): Új könyv. Rapsóné rózsája. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./
2005. július 15.
Idén első alkalommal jelentett gondot a Bolyai Nyári Akadémia anyagi hátterének idejében való előteremtése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, a legnagyobb Kárpát-medencei pedagógus-továbbképzőről tartott sajtótájékoztatón. A Bolyai Nyári Akadémia főhetének 26 tanfolyamára július 18-tól kerül sor hat helyszínen: Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Szovátán és Orsován. A főhét tanfolyamaira 600 hallgatót várnak, többségüket Romániából, 130 résztvevő érkezik az anyaországból, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. A 137 előadó mintegy 60 százaléka magyarországi, a hazaiak a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Egyetem, valamint a Bukaresti Egyetem tanárai. A Bolyai Nyári Akadémia hallgatói oklevelet kapnak az RMPSZ-től, valamint egy román nyelvű tanúsítványt arról, hogy a minisztérium által elismert továbbképzőn vettek részt. Mivel azonban ez a továbbképző nem akkreditált, kreditpont nem jár érte. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./
2005. július 19.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács májusban a tavalyi, szovátafürdői konferencia mintájára megszervezte második nemzetközi konferenciáját az autonómia tárgyában, mondta el Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke. Az EMNT július 16-ra tanácskozást hívott össze Marosvásárhelyre. Meghívták az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT vezetőit. A püspök kifejtette, hogy az RMDSZ megalkuvó politikát folytat. Egyfelől múlt év őszén zászlajára tűzte az autonómiát, amivel szavazatokat nyert, másfelől viszont az autonómiát felvizezte, és a kisebbségi törvénytervezetbe foglalt kulturális autonómia látszatával ki akarja játszani az önrendelkezést. Ha sikerül a párbeszédet megvalósítani Markó Béla és az EMNT között, ebben az esetben létrejöhet egy magyar–magyar megegyezés. – Az RMDSZ nemcsak a román politikum nyújtotta mozgásteret nem használja ki, hanem a magyar kormányt is visszafogja. El kellene elérni, hogy a magyar kormány támogassa a teljes körű autonómiára irányuló törekvést. Az EMNT már a hatodik számát adja ki az Erdélyi Monitornak, amelyben valósághű tájékoztatást nyújt angol nyelven, például az ingatlanok dolgában. Az EMNT részéről Antal János olyan nemzetközi szakértőcsoportban dolgozik, amely amerikai tagjaival és az Amerikai Magyar Emberjogi Alapítvánnyal együtt folyamatosan felülvizsgálja az ingatlanhelyzetet, és tájékoztatja az illetékes amerikai restitúciós hatóságot. Nemzetpolitikai szempontból rendkívüli fontos volna, hogy egy erős Székelyföld mellett legyen egy erős Partium. /Makkay József: Meg kell törnünk az RMDSZ egyeduralmát. Beszélgetés Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./
2005. augusztus 1.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László területrendezési miniszterrel közösen tartott július 30-án tartott sajtótájékoztatóján beszélt a határátlépésről szóló kormányrendeletről. Mint mondta, a kormány az Európai Unió határok biztonságára vonatkozó kívánalmainak tett eleget, amikor meghozta azt a határozatot, amelynek értelmében meghívó esetén is kötelező módon fel kell mutatni az 500 eurónyi összeget. A határok biztonsága prioritás, mondta, de ennek úgy kell megtörténnie, hogy közben biztosítsák a szabad közlekedést főleg Románia és Magyarország között. Ezért a két hete hozott intézkedésből ezt törölték. Borbély László szerint hamarosan „megkezdik az erdélyi autópálya munkálatainak a folytatását”. Emellett megkezdték a Bucsin-Gyergyó útvonal teljes felújítását, és hamarosan beindulnak a Balavásár-Szováta közötti útszakasz munkálatai is. Markó aggódik a kormánykoalíció miatt, mert a vitákat, nézeteltéréseket kiviszik a sajtóba és nem a koalíción belül oldják meg. Bírálják a magyar kormányt, mondta Markó. Néhány nappal ezelőtt, az RMDSZ nevében Kelemen Hunor részt vett azon a tanácskozáson, ahol a Szülőföld Programot voltak hivatottak elindítani, de megint csak annyi történt, hogy megállapodtak, szeptember elején találkoznak és megállapítják a prioritásokat. Joggal bírálják a kormányt, húzták-halasztották, és eltelik az év, anélkül, hogy a program beindulna, mondta. /Markó Béla: „Mi nem értékelünk állandóan, mi dolgozunk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./
2005. augusztus 2.
Kelementelke kicsiny falu, de egyszer nagy esemény színhelye volt: 1605. májusában itt tartották a székely nemzetgyűlést, amely jóváhagyta a Bocskai István vezetése alatti felkelést. Kelementelke május 30-31-én szervezte első falunapját. A 400 éve itt tartott országgyűlésre és az 1848/49-es szabadságharc hőseire emlékeztek. A kilencszáz alatti lélekszámú települést zömmel református magyarok lakják. Az alkalomra felújított templomot megáldotta és igét hirdetett dr. Pap Géza püspök. Bocskai fejedelemről szólt dr. Egyed Ákos professzor előadása. Bocskai háborújának legnagyobb eredménye a református vallás szabadságának kivívása volt. Dr. Pál-Antal Sándor előadásában vázolta Kelementelke történetét. A falu monográfiájának ez az alapos kutatási eredmény kell az alapját képezze. Felállítottak a templom oldalában kopjafát, mely a 400 éve történt eseményre emlékeztet. Mester Zoltán, a szovátai Bernády György Egylet elnöke szavalt. Szép sikernek örvendett a szőttes-kiállítás és Sándor János székelyszentistváni faragó címerkiállítása. /B. D.: Falunap Kelementelkén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./
2005. augusztus 3.
Bandi Dezső élete javarészét az erdélyi magyar népművészet felélesztésének szentelte. Több faragókört is működtetett. Tehetséges fiatalok zömét serkentette alkotásra. A marosvásárhelyi faragókörbe Ákosfalváról is járt két fiatal. Bandi Dezső ötlete volt, hogy Ákosfalván is induljon hasonló kör. Az ákosfalvi faragókör gyerekei idén első alkalommal a TOK (Teleki Oktatási Központ, Szováta) valamint a csittszentiváni faragókör által szervezett faragótáborokban is alkothattak. /Papp Izabella: Faragókör Ákosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
2005. augusztus 5.
Augusztus 4-én ötödik alkalommal nyílt meg a MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége)-tábor Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. A MISZSZ tizenötödik születésnapjával is egybeeső háromnapos rendezvény- és bulisorozat változatos programmal várja az érdeklődőket, az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek képviselőit, tagjait. Képzések is lesznek. /Nagy Botond: Misszesek Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 5./
2005. augusztus 11.
Megalakult Szovátán a Teleki Oktatási Központ Kodály Zoltán Gyermekkara. A gyermekkar alapítói: Czakó Gabriella és Nagy Éva M. Vera iskolanővérek, önkéntes tanárok. Magyarországról települtek át Erdélybe, ideiglenesen. Elmondták, hogy Dévára jártak, Böjte Csaba atyához. Megrendítette őket az ottani gyerekek sorsa. Akkor fogalmazódott meg bennük, hogy oda kell menni, ahol nagyobb szükség van az emberre. Így kerültek két éve Szovátára. Katolikus templomi kórusuk van Nyárádköszvényesen, Mikházán, Jobbágytelkén, Illyésmezőn és természetesen itt, Szovátán. Összesen 360 gyereket tanítanak furulyázni. Napközis táboruk volt a nyárádmenti diákoknak. 45 gyerekkel kezdték, 90 gyerekkel zárták. Júliusban a Teleki-kertben volt a tehetségfejlesztő zenetáboruk, 50 gyerekkel. Munkájukkal az erdélyi magyar értelmiség itthon maradását szorgalmazzák. Munkájukban támogatói voltak az Erdélyi Tündérkert Alapítvány (magyarországi egyetemisták, iskolanővérek hozták létre), önkormányzatok, a dévai Szt. Ferenc Alapítvány, Teleki Oktatási Központ, Communitas Alapítvány. Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja (Budapest), plébánosok, polgármesterek és iskolaigazgatók. /Geréb Éva: Kodály Zoltán Gyermekkar Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
2005. augusztus 16.
Augusztus elején a Marosvásárhely – Zalaegerszeg Baráti Társaság jóvoltából 33 marosvásárhelyi és 8 nyárádselyei gyermek Egerváron nyaralhatott, s részt vehetett a Zalaegerszegen szervezett kézműves táborban. A rendezvényt pedagógusok kezdeményezték. Az erdélyi gyerekeken kívül még 26 zalaegerszegi is jelen lehetett a táborban, így alkalom volt a barátságok kialakítására. Jövőre a szovátai Teleki Oktatási Központ látja majd vendégül a magyarországiakat, ahol hasonló tevékenységeket terveznek. /- vagy -: MA-ZA tábor Zalaegerszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
2005. augusztus 23.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek és Kató Béla református püspökhelyettes-főjegyző volt a díszvendége annak az ünnepségnek, amelynek során Szovátán Péter Ferenc polgármester, augusztus 21-én átadta a város új ravatalozóját. /Temetőház-avatás Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2005. augusztus 23.
Erdélyben turnézik a békéscsabai Pierrot Gyermek- és Ifjúsági Színház. A szovátai Teleki Oktatási Központ által szervezett körút során Gyergyócsomafalván, Szovátán, Gyulakután és Hármasfaluban vendégszerepelnek. A társulat Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperájával, valamint a Jöjjön ki Óbudára című, Gál Zsuzsanna rendezte nagy sikerű operettösszeállítással lép fel. /Békéscsabaiak vendégszereplése. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./
2005. augusztus 27.
A tanítómester, Bandi Dezső hiányában szervezték meg idén a szovátai Teleki Oktatási Központban a faragótábort, amelyet Bandi Dezső iparművész oly sokáig irányított. Székely Lajos csittszentiváni tanár, Bandi Dezső tanítványa vállalta fel, hogy továbbviszi a stafétát. Bandi Dezső volt tanítványainak jelentkezését várják, hogy folytatása legyen életművének. /(vajda): Folytatni kell Bandi Dezső munkáját. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./
2005. augusztus 29.
„A millecentenárium idején sokféle állítottak szobrot Szent Istvánnak, de a jelen alkalom mindenképpen különleges. Állam- és egyházalapító királyunk ezer szállal kötődik a térséghez, hiszen e vidék az elsők között volt, ahol Szent István emlékét és ereklyéit őrizték” – emelte ki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul a nagyvárad-bihari katolikus püspökség ezeréves fennállása alkalmából leleplezett Szent István-szobor avatóünnepségén. A Bihar faluban augusztus 28-án tartott avatón részt vett számos helyi, megyei és külföldi személyiség, többek közt Bosák Nándor debreceni katolikus püspök, valamint Mikola István, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt képviselője is. Az ünnepség keretében Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök mondott misét, aki a szobor leleplezése után emlékérmeket és -plaketteket adott át mindazoknak, akik anyagi és erkölcsi támogatásukkal hozzájárultak a méltó emlék állításához. A tavaly elhelyezett alapkőre nagyszabású ünnepség keretében került fel Sántha Csaba szovátai szobrász 2,1 méter magas alkotása. Az impozáns bronz műalkotás egyméteres gránitalapzaton, a Bihar megyei település közterén kapott helyet. /Bakk-Dávid Tímea: Felavatták az egyházalapító szobrát az ezeréves Biharban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./
2005. augusztus 30.
Fölösleges az RMDSZ minden elhatárolódásra való törekvése, mivel Szatmári Tibor és felesége az RMDSZ alapemberei voltak, a szövetség juttatta őket tisztségeikbe – jelentette ki Tőkés László református püspök. Tőkés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki minőségében vett részt Szovátán a Magyar Ifjúság Tanács nyári táborában. Tőkés rámutatott: az RMDSZ elnöke szerint nem a szövetség ellen irányuló támadás a kémbotrány, mivel nem RMDSZ-es politikusról van szó. Markó pont arról a személyről nyilatkozott így, aki személyi tanácsadója volt Bukarestben, valamint a szervezet sajtóirodájának vezetői tisztségét is betöltötte. Utólag szintén ő vezette a MÁÉRT küldöttséget Brüsszelben, és az RMDSZ küldöttségét az Európai Néppártban. Markó Béla RMDSZ-elnök korábban úgy nyilatkozott, még tavaly decemberben megszakított minden kapcsolatot Szatmári Tiborral. Egyelőre nem érkezett meg Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz az az írásbeli tájékoztató, amelyet Tóth András államtitkártól kért az egyik napilap által tálalt magyarországi „kémtörténetről” – közölte augusztus 29-én a kormányszóvivő. László Boglár szóvivő határozottan cáfolta azt a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent információt, amely szerint a miniszterelnök egy háttérbeszélgetésen idén márciusban beszélt volna erről az ügyről. /Tőkés: fölösleges az RMDSZ-nek elhatárolódnia a kémbotrányban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2005. szeptember 8.
Szükség van egy helyi vonatkozású újságra, írta Molnos Ferenc, a Szovátai Hírmondó főszerkesztője. Szeptember 1-jétől indult az első nemzetközi képzőművészeti tábor Szovátán. – A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház bérletet hirdet a szovátai Domokos Kázmér Művelődési Házban tartandó előadásokra. /Szovátai Hírmondó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./
2005. szeptember 15.
A Marosvásárhelyi Rádió munkatársai szeptember 14-én immár ötödször indultak útnak, hogy közel 400 km-t megtéve közvetlen kapcsolatot teremtsen az adáskörzetbeli hallgatókkal. A szerkesztők tájékozódnak az érintett településeken lakók gondjairól, megvalósításairól, a turizmusban rejlő lehetőségekről stb. Az útvonalról pedig minden alkalommal a Marosvásárhelyi Rádióban élő tudósításokban számoltak be kollégáink. A rádiósok kerékpárral járják be a Nagyernye – Nyárádremete – Szováta – Bucsin-tető – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Csíkszentkirály – Hargitafürdő útvonalat, majd Székelyudvarhely – Korondra – Szováta – Nyárádszereda útvonalon érkeznek vissza Marosvásárhelyre. /-vagy -: Gurul a Rádió, ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./
2005. szeptember 19.
A víz elfolyik, a kövek maradnak nevet viselő rendezvény során szeptember 17-18-án Maros megye több történelmi jelentőségű, neves épületét lehetett meglátogatni. Marosvásárhely mellett a rendezvénybe bekapcsolódott Segesvár, Szászkézd, Keresd, Gernyeszeg, Marosvécs, Mikháza, Gyulakuta és Szováta. A kulturális örökség napjait a világ közel ötven országában ünnepelték meg. Marosvásárhelyen a Kultúrpalotát lehetett meglátogatni, a megyei tanács épületét, a Teleki Tékát, ingyenes orgonahangversenyt adott Molnár Tünde. Több más épület: az ortodox fa- és kőtemplom, a Bolyai Farkas Líceum és a megyeháza fogadta a látogatókat. /Mészely Réka: A kulturális örökség napjai megyénkben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./
2005. szeptember 21.
Szeptember 20-án Szovátán felavatták az árvaházat, a Szent József Gyermekvédelmi Központot. Nyolcvan, többnyire Maros és Hargita megyei, szerény körülmények között élő családból származó gyermek adott hálát Böjte Csaba atyának és támogatóinak a megnyitón. „Mindig mondtam, hogy sok jó ember van a földön. Ezért szándékosan nem is pályáztunk, hanem a szegények két filléréből építettük ezt a gyermekotthont” – újságolta örömmel a szerzetes. Amikor az épület majdnem elkészült, tűz ütött ki, és mindent elölről kellett kezdeni. A Magyar Püspöki Konferencia 2002-ben hirdette meg a Jót tenni jó című akcióját. Ennek bevételét élelemre és főként édességre szánták Böjte Csaba dévai ferences atya árváinak. „Végül hihetetlenül nagy összeg, 14 millió forint gyűlt össze, ami cukorkára kissé sok, ezért úgy döntöttünk, hogy a befolyt pénzből újabb gyermekotthont építünk.” – vázolja a történetet a szerzetes. „A magyar nemzet megmutatta: nemcsak nemet tud mondani” – mondta Böjte Csaba. A Budapestről hazatelepedett Kertész házaspár egyike az új otthonban dolgozóknak. Kertész Péter karbantartóként tevékenykedik az intézetben, tanítónő felesége, Ildikó nevelőként gondoskodik új, nyolc fiús „családjáról” és saját gyerekükről, a mindössze kilenc hónapos Ákos Gergőről. A szerzetes az udvar hátsó felében álló gazdasági épületet is át szeretné alakítani. Elképzelése szerint itt rászorultak szórványkollégiuma is helyet kaphat. /Szucher Ervin: Cukorkáért mentek, otthonra leltek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./
2005. szeptember 23.
Sok élményben volt része annak a 17 diáknak, akik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Mákvirág-díját nyerték el tavaly: augusztus 1–26. között Oxfordban tökéletesíthették angol nyelvtudásukat. A táborozás költségeinek egynegyedét sikerült hazai forrásokból előteremteni, a többit anyaországi támogatók biztosították, jelezte Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Az idei Ezüstgyopár-díjasok között hat olyan diák van, aki tavaly is megyéje legjobb tanulója volt. A díjakat szeptember 24-én adják át Szovátán, az elnökségi ülés után. – Burus Botond főtitkár elmondta, a Bolyai Nyári Akadémián 884 hallgató és 172 meghívott előadó vett részt. /Takács Éva: Idén is Mákvirág. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./
2005. szeptember 26.
Erdélyi Kézmíves Céh néven érdekképviseleti szövetségbe tömörültek a hétvégén Szovátán egybegyűlt kézművesek. Az alakuló ülésen a rézművestől a csuhéfonóig, a restaurátortól a bábkészítőig szinte minden kézműves kategória képviseltette magát. Az ülésen többen is a giccs ellen foglaltak állást. A jelenlévők abban állapodtak meg, hogy a céh szakbizottságai majd az eredetiséget és hagyományt igazoló termékkártyát bocsátanak ki. A cégtagok jelmondatukat az Erdélyi Szépmíves Céh 1924-es programjából kölcsönözték, amely hitet tesz amellett, hogy „tartalomban csak értékeset és jót, külsőben csak igazán szépet és művészit adhatunk”. Molnár Attila, az érdekképviselet egyik kezdeményezője a Krónikának elmondta, a szervezet a szépmíves céh „analógiájára” született. A szövetség elsődleges célja a kézművesek, ipar- és képzőművészek, kisiparosok, hobbyművész alkotók, díszítőművészek és egyéb kategóriák érdekeinek képviselete. Közös internetes portált indítanak, ahol a tevékenységeket és a termékeket mutatják be. Ugyanakkor kézműves faluturizmust készülnek kiépíteni. „A turista egy-két hetet tölthetne valamelyik település jellegzetes kézműves műhelyében, ahol nemcsak elleshetné a titkokat, hanem megpróbálkozhatna a termék előállításával” – magyarázta Molnár Attila. Az alakuló ülésen a székelyudvarhelyi Lőrincz Zsuzsát választották a szervezet élére, majd a kolozsvári Egri András és Anasztaszija Vdovkina tűzzománc munkáiból megnyitották a céh első kiállítását. /Szucher Ervin: A giccs ellen foglalt állást a kézművesek érdekképviselete. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2005. szeptember 30.
Szeptember 29-én sokan zarándokoltak Gyulafehérvárra, a hívők busszal, vonattal, gépkocsival érkeztek az ünnepre. Ezen a napon van Szent Mihály arkangyalnak, a római katolikus főegyházmegye védőszentjének ünnepe, továbbá Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, és a római katolikus teológiai szeminárium évnyitója. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása mutatta be, mellette helyet foglaltak a romániai katolikus püspöki kar tagjai, élükön dr. Jakubinyi György érsekkel, illetve a testvéregyházak képviselői. A hívők között volt Orbán Viktor FIDESZ-elnök, az RMDSZ vezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. A bíboros példaként állította a hívők elé Márton Áron püspököt, az egykori 6202. számú rabot. A főpap elmondta: keresztény hitünk, világnézetünk értékei ma is támogatásra szorulnak. Erdő Péter emlékezett: maga is találkozhatott Márton Áron püspökkel. Bátorítása, derűs személyiségének kisugárzó ereje felejthetetlen emlék, erőforrás maradt papi hivatása számára. A püspökök elé járult az egykori Csík vármegyei Közbirtokosságok Szövetségének küldöttsége, amely a gyulafehérvári székesegyház javítására 2006 és 2007 folyamán a szövetség által birtokolt erdők kitermelése után hektáronként évente 1 eurós támogatást ajánlott fel. A kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén szintén Márton Áron püspökre emlékeztek. Oláh Dénes plébános a mesék hétfejű sárkányára utalt, jelezve: ez a szörnyeteg kilépett a meséskönyvek világából, és jelen van hétköznapjainkban. „…ennek a sárkánynak, ma nem hét, hanem legalább ezer feje van, és ott van mindenhol. Fölfalta a királykisasszonyokat, a keresztény értékrendet, a megtartó hagyományokat, a szolgálat és hűség értékét. Most pedig éhes dühében, bombákat, mérges gázt, gyárak szennyét, alkoholt, kábítószert, fajgyűlöletet, önzést, bizalmatlanságot, kétségbeesést, téves értékrendet, a fogyasztói társadalom én-vesztését okádja a világra” – fejtette ki. Márton Áron feladatvállalása példaértékű, emelte ki Oláh Dénes, aki szerint „…kiszolgáltatott és vélt legjobbjaitól magára hagyott népünk, még megmenthető, a mi önzetlen szeretetből fakadó, alázatos szolgálatunk által. Lehet, ha meg kell küzdeni, idegölő és embert próbáló csatát kell vívni minden barázdáért, minden munkahelyért, minden iskolapadért, katedráért, parlamenti helyért, kórházi ágyért, de ez a nép megérdemli.” Még az idén Kolozsváron felállítják Márton Áron három méteres egész alakos szobrát. Bocskay Vince szovátai szobrászművész elkészítette a szobrot, amelyet nemsokára a magyarországi Karcagra szállítanak, hogy bronzba öntsék. Előzőleg Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javasolta a szobor felállítását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szent Mihály-napi ünnepségek Gyulafehérváron és Kolozsváron. Márton Áron püspökre, „Isten becsületes szolgájára” emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./
2005. október 4.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter jelenlétében október 3-án hivatalosan felavatták a Parajd – Bucsin-tető – Gyergyóalfalu közötti utat. Az 55 kilométeres műút az elmúlt 15 év legjelentősebb infrastrukturális beruházásának számít Hargita megyében. Borbély László hangsúlyozta, hogy a munkálatok Maros megyében is haladnak, Balavásár és Szováta között, ugyanakkor elkezdték a Csíkszereda–Székelyudvarhely útszakasz felújítását is, mintegy 16 kilométeren. 2006-ban fognak hozzá a Szászrégen és Maroshévíz közötti út felújításának. /Antalfi Imola: Hivatalosan is átadták a Parajd – Bucsin-tető – Gyergyóalfalu közötti utat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2005. október 8.
Működik Böjte Csaba alapítványának tizedik intézménye, a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központ. Az otthon a magyar gyermekek ajándéka erdélyi testvéreiknek. Böjte Csaba atya a magyar püspökkari konferencia gyűjtésének bevételéből 2002-ben vásárolt telket Szovátán, hogy újabb gyermekotthont építsen. Az építkezést időközben egy tűzvész hátráltatta, de a támogatók összefogtak, a ház sikeresen újjáépült. A központban majdnem száz gyermeknek jut hely. A szovátai központ szinte az átadás napján megtelt, de továbbra is nyitva tartja kapuját. /Ferences gyermekotthon Szovátán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./
2005. október 11.
Október 8-án a hagyományőrző táncosok, dalosok hetedik alkalommal találkoztak Kibéden. A népviseleti parádé ezúttal sem maradt el. Emlékeztek Szabó György Pál tanárra, aki újból életre hívta a Gyöngykoszorú mozgalmat. Barabási Attila-Csaba feleségével, Zsuzsánna igazgató asszonnyal a Sóvidék művelődésének zászlóvivői közé léptek. A Kenden élő Magyarosi Erzsébet tanárnő az erdőszentgyörgyi iskolaközpont igazgatójaként Kibéden is otthon érzi magát, ugyanúgy a mindig alkotási lázban égő Ráduly János néprajzkutató. A kultúrházban Ferenczi Ernő ny. kántortanító festményeiből nyílt alkalmi kiállítás. A csávásiak nyitómuzsikája után egymást követték a fiatalok: a helybeliek Madaras Gábor nevét viselő csoportja, aztán a koronkaiak, a szovátai Mezőhavas zenekar, ott voltak Dicsőszentmárton, Holtmaros, Csíkszereda, Makfalva, Gernyeszeg, Mezőmadaras, Szászváros, Hármasfalu, Parajd táncosai és énekesei. /Bölöni Domokos: Derű és reménység Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./
2005. október 12.
Ötévi építkezés után október 9-én, vasárnap ünnepi istentisztelet keretében ünnepelték Szovátán a református templom bővítését. Szükség volt erre az építkezésre, ahogy Székely András, a Küküllői Református Egyházmegye esperese fogalmazott: „Ez a gyülekezet évről évre növekedett. Mára egyházmegyénk legnagyobb gyülekezete lett.” Baczoni Sándor lelkipásztor elmondta, tízéves szovátai szolgálata alatt a templomon és a környékén (imaterem, vendégház, lelkészi lakás, udvar) mintegy négymilliárd lej beruházást végeztek. A testvérgyülekezetek bibliaajándékkal érkeztek, a szikszóiak a Vizsolyi Biblia alapján Komáromi Csipkés György által fordított, 1685-ben kiadott biblia, a Nagyvárad-Olaszi küldöttség pedig az 1661-ban kiadott Váradi Biblia hasonmás kiadásának egy-egy példányát hozták el. A magyarországi Hajdúhadháza valamint a hollandiai Ermelo anyagiakkal is segítette a szovátaiakat az építkezésben. /Molnos Ferenc: Templomszentelés Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./
2005. október 14.
A magyar tannyelvű iskolák tankönyvekkel való ellátásában tapasztalható gondokat vitatja meg a hét végén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által összehívott tanácskozás Szovátán, jelentette be Lászlófy Pál, a szervezet elnöke. Lászlófy Pál beszámolt a Kárpát-medencei oktatási tanács múlt heti budapesti üléséről. Itt a magyar kormányzat képviselői a költségvetési megszorításokat ismertették a részt vevő határon túli pedagógus-szervezetek képviselőivel. Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára nyugtalanítónak tartja, hogy nem hangzott el ígéret a szülőföldön szervezett nyári akadémiák további támogatására vonatkozó. /Sarány István: Tankönyvgondok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./
2005. október 17.
Idén is lesznek olyan tankönyvek, amelyek a legjobb esetben is csak január folyamán kerülnek a magyar diákok asztalára – derült ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) október 15-i elnökségi ülésén. Az RMPSZ szakemberei az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács, az RMDSZ, valamint több érdekelt kiadó vezetőivel Szovátán elemezték az idén kialakult újabb patthelyzetet. Bizonyos könyvek kiadása még mindig késik, a fordítások silánysága miatt. A tizedik osztályos diákok számára lefordított mintegy ötven könyvből mindössze 17 felelt meg az elvárásoknak. A legtöbb gond a szakiskolások számára fordított könyvek körül merült fel. /Magyar tankönyv januárban? = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./
2005. október 17.
A pedagógusi életmű elismerésére hozta létre az Ezüstgyopár-díjat a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). Az elismerést kétévente nyújtja át a szakmai szövetség. Idén negyvenhárom oktató részesült a díjban, kilencen Hargita megyeiek. A szovátai Teleki Oktatási Központban október 15-én szervezett ünnepségen adták át az Ezüstgyopár-díjakat. A díjkiosztó ünnepséget megelőzően ülésezett az RMPSZ elnöksége. Péntek János professzor az Erdélyi Tankönyvtanács szerepéről beszélt, majd ismertették az RMPSZ többségi tulajdonában lévő Ábel Kiadó munkáját. /Sarány István: Ezüstgyopár-díj. Pedagógusok életművét jutalmazták. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./
2005. október 21.
Több mint egy hónapja megkezdődött a tanítás, és a magyar tannyelvű iskolákban tanuló gyerekek jó részének nincsenek tankönyveik. Évek óta késnek a románból fordított tankönyvek, amikor pedig a pedagógusok kezükbe veszik, többnyire elborzadva teszik le. Ilyen volt a harmadik osztályosok számára készült környezetismeret könyv, nemcsak helyesírási hibával volt tele, hanem fogalmazási hibákkal is, nem beszélve a szakkifejezések torzításáról. A megoldást magyarul írott tankönyvek jelentenék, de a tanügyi tárca legutóbbi tankönyvkiadás-támogatási pályázatán nem lehetett magyarul írott tankönyvekkel pályázni. Nemrég két fórumon is terítékre került a magyar nyelvű tankönyvek kérdése. Előbb Szovátán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezett tanácskozást ebben a témakörben, majd a magyar nyelvű oktatásért a különböző megyékben felelő szakemberek találkozóján is keresték a megoldási lehetőségeket. Az elkövetkező hónapokban a tankönyvkiadóknak fel kell készülniük a pályázaton való részvételre. Ehhez a tankönyvfordításokon kívül saját kiadványokra is nagy szükség van. /Takács Éva: Magyarul írott tankönyvekre van szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./
