Október 18-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége. Lászlófy Pál elnök elmondta, hogy a megyei elnökökkel a beiskolázás helyzetét valamint a tanévkezdés során felmerült problémákat vették számba. Kevés a diák, kevés a magyar nyelv és irodalom szakos tanár, különösen a szórványvidékeken. A Bolyai Nyári Akadémia idei 27 tanfolyamán 680 pedagógus vett részt. Az elnökség gyökeres változtatásokra készül. A tervek szerint kevesebb részvevővel tematikus képzéseket szerveznek, a szaktárgyi felkészítőket két-három évente tartják meg. /(b.): Változtatásokra készül a pedagógusszövetség. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./
2008. október 22.
Erdély szinte minden tájáról érkező magyar iskolák kiváló diákjait, az ún. „mákvirágokat” és a „tudós tanárokat” köszöntötték és díjazták az RMPSZ vezetői a szovátai Teleki Oktatási Központban az elmúlt hétvégén. A tanulók értékes bronz, ezüst, arany és gyémánt díjakat és okleveleket vehettek át ebből az alkalomból, ugyanakkor háromnapos táborozásban volt részük Szovátán, Országh Péter magyarországi történelem tanár vezetésével, aki Erdélyben kíván tovább dolgozni. Márton Zoltán a Teleki Oktatási Központ igazgatója köszöntötte a részvevőket. Több mint ötven Mákvirág-díjat osztottak ki. Rövid szünet után a pedagógusokat jutalmazták. Burus Siklódi Botond a Tudományos Tanács elnöke ismertette az Apáczai-díj történetét, amit idén harmadszor hirdettek meg. Idén huszonegyen pályáztak erre a díjra, ezek közül választották ki a legjobbakat. Burus Siklódi Botond szerint a beérkezett pályázatok mindegyike színvonalas volt. Honismeret és helytörténeti témakörben Apáczai-díjas lett: József Álmos (Országzászló állítások Háromszéken című munkájával) Dicsérő oklevelet kapott Farkas Aladár, Fazekas Loránd és Király László. Humántudományokban Apáczai-díjat érdemelt Péter Sándor (Térszínformanevek és vízrajzi köznevek felső-háromszéki helynevekben című dolgozatával). A természettudományok kategóriában Apáczai-díjat vehetett át Kiss Sándor a Bethlen-kollégium 1972-ben végzett véndiákja (Analitikus geometriai módszerek komparatív vizsgálata című dolgozatával)., Dicsérő oklevelet kapott Bencze Mihály és Bakó Botond. Neveléstudomány-Módszertan-Pszihológia tudományokban Apáczai-díjas Szabó K. Attila (Az erdélyi tanító és óvóképzés története című dolgozatával). Az óvodai és elemi oktatás területén dicséretben részesült Szabó Imola. /(bakó): „Fontos észrevenni a lámpásokat” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
2008. november 7.
Kakucs Lajos Németországban élő történész úgy kutatja új hazája egy-egy régiójának múltját, hogy közben szülőföldje történetének feltárásán is dolgozik. A bánsági sváb céhek adatainak feldolgozása közben a régió magyarságának múltját is napvilágra hozza. Kakucs Lajos Nyárádremetéről indult, majd Szováta, Kolozsvár, Temesvár után 1985-ben Németországban telepedett le. Számos tanulmánykötet, tudományos kiadvány szerzője. Szülőfaluja iránti tiszteletből megírta Nyárádremete monográfiáját. A temesvári Bánsági Múzeumban tíz évet dolgozott, közben kijegyzetelte, összegyűjtötte mindazt, ami Bánság gazdasági történetét illeti és az ott élő magyarság kulturális történetére vonatkozik. Abban az időben írta meg a doktori dolgozatát Bánsági kapitalista mezőgazdaság a 19. század folyamán címmel, ami később, 1998-ban látott napvilágot román nyelven, egy magyar nyelvű változata pedig előkészületben van. Kakucsnak nagy előnye volt, hogy a régi temesvári múzeum, az első világháború után nem rendelkezett magyar nyelvű munkatárssal, a raktárakban felhalmozódott kincsekhez a román kollégák nem nyúltak hozzá. Kakucs azokból az elfekvő értékekből szervezett kiállítássorozatot, amelyek közül néhány, a bánsági falupecsétek és a bánsági céhek történetére vonatkozó, valóságos nemzetközi hírnevet szerzett. A bánsági céhtörténet kutatását folytatta, ennek eredménye a Mesterségek, céhek és iparfejlődés a Bánságban 1717-1918 között /Szeged, 2008/ című könyve, ez most románul is megjelenik Temesváron. Kakucs megírta Szent Jakab történetét Európában és a magyaroknak a Santiago de Compostella, tehát a spanyolországi Szent Jakab templomhoz történő zarándoklatának könyvét, amely német és magyar változatban is megjelent. A német nyelvű változat szemináriumanyag lett a müncheni tudományegyetemen, a magyar pedig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezzel párhuzamosan gyűjtötte az anyagot szülőfalujára vonatkozóan. Dr. Birtók Ferenccel eleinte úgy tervezték, közösen írják meg, később ő egy részét, saját kutatásait nyilvánosságra hozta. /Dr. Birtók Kovács Ferenc: Nyárádremete monográfiája /Státus Kiadó, Csíkszereda/ Kakucs folytatta a kutatást, idén ő is kiadta Nyárádremete monográfiáját /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely/. Dr. Kakucs Lajos (sz. Nyárádremete, 1944) történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Magyar, román és német nyelven közölt kulturális és gazdasági tárgyú tanulmányokat. /Antal Erika: Nyugaton – kelet vonzásában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2008. november 15.
A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó Műterem kismonográfia-sorozatának újabb köteteinek szerzői Márton Árpád illetve Nagy Miklós Kund, akik Major Gizella valamint Bocskay Vince eddigi pályáját mutatták be. A marosvásárhelyi Bernády Házban a két kiadványt ismertették, egyúttal a két művész közös kiállítása is megnyílt. A festőnő mintegy negyedszáz pasztellképe és linómetszete, Bocskay Vince szobrásznak pedig néhány terrakotta kisplasztikája és monumentális köztéri szobrairól készült fotói nyújtottak bepillantást a két művész világába. Bocskay Vince alkotása, Márton Áron püspök hatalmas bronzszobra évek óta elkészült, de a hatósági packázások miatt még mindig nem avathatták fel Kolozsváron a Szent Mihály-templom elé szánt helyén. Az 1989-es fordulat után a szobrászokra újabb feladatok vártak, pótolni kellett a magyar emlékszobrászat komoly hiányait, következtek tehát a megrendelések, a pályázatok, és a Szovátán élő művész, Bocskay Vince válaszolt a kihívásokra. Petőfi, Balcescu, Márton Áron szobormása, Bernády György Marosvásárhelyen, Mikes Kelemen Zágonban, Mikó Imre Sepsiszentgyörgyön, Bod Péter Felsőcsernátonban, Patachich Ádám Kalocsán, Apor Vilmos Gyulán, 1848 és a két világháború emlékműve Kézdivásárhelyen, a Millenniumi oszlop Székelykeresztúron, a Don-kanyar hőseinek emlékműve Marosvásárhelyen és más kiváló monumentális alkotások bizonyítják tehetségét. Legújabb művét, Szent László bronzszobrát Csíkszépvízen avathatják, remélhetőleg a nem távoli jövőben. /(nk): Műteremtől Műteremig. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2008. november 15.
Jékely Zoltán (1913 –1982) költő 1973-ban ismerkedett meg Szabó Mihály (1924– 1996) szovátai történelem-magyar szakos tanárral, a költő erdélyi látogatásakor. Ráduly János közzé tette levelezésüket: Hajdani erdélyi tájakon. Jékely Zoltán kiadatlan leveleiből. /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2008./ A levelek mellett fényképek hátára írt Jékely-sorok is találhatók. /B. D. : "Minden éjszaka odaálmodom magam" = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2008. november 18.
Egy évvel a tervezett beindítása után sem működik Kovászna megyében a beteg otthonában történő sürgősségi ellátás. A megye tavaly októberben négy Fiat mentőautót kapott a minisztériumtól, amelyek betegszállításra nem alkalmasak, csupán az egészségügyi alkalmazottak utaztatására. Bihar megyében is gondot jelent a házi betegellátás, Nagyszalontán, Belényesben, Margittán, Élesden és Vaskohszikláson öt-öt mentőorvosra lenne szükség ahhoz, hogy zavartalanul működhessen a szolgáltatás. Maros megyében Marosvásárhely mellett olyan kisvárosokban is van az otthoni sürgősség ellátását szolgáló mentőkocsi, mint Szászrégen, Dicsőszentmárton vagy Szováta. A Kovászna megyei mentőállomásnál a normák szerint 24 orvosnak kellene dolgoznia, azonban csak 8 állás van, és ebből három betöltetlen. Székely Ervin egészségügyi államtitkár kifejtette, sehol nincsenek külön orvosok a beteg otthonában történő sürgősségi betegellátásra. /Mentőkocsi van, orvos nincs. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./
2008. november 26.
Gyökeresen átalakult Románia gazdasági szempontból az elmúlt négy év alatt. A gazdasági mutatók javulásával nőttek a lakosság bevételei. A változás nem kerülte el a magyar többségű településeket sem, ahol hosszú évek után újra jelentős kormányzati befektetések érkeztek. A GDP 2000-ben alig volt negyvenmilliárd euró – idénre minden valószínűség szerint meghaladja a 130 milliárd eurót, vagyis több mint háromszorosára növekedett. A kivitel értéke közel hatszor nagyobb most, mint 2000-ben volt. Akkor Románia valamivel több, mint tízmilliárd euró értékben exportált, idén ez becslések szerint meghaladja a 35 milliárd eurót. Az elmúlt négy évben a közalkalmazottak bére nyolcvan százalékkal nőtt. Az átlagnyugdíj 211 lejről 514 lejre emelkedett négy év alatt. – Elkészült a Gyergyószentmiklós–Parajd, Bucsinon áthaladó útszakasz, illetve a Csíkszereda–Szováta–Balavásár-útvonal feljavítása. /Fejlődés, kormányzati segítséggel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2008. november 27.
Rangos konferencia kezdődik november 28-án Szovátán a Teleki Oktatási Központban a marosvásárhelyi Arcus Egyesület és a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány közös szervezésében, Műemlékvédelem Erdélyben címmel. A harmadik alkalommal megszervezendő rendezvényről Kiss Loránd, az Arcus Egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, a konferencia témája a műemlékvédelem és műemlék-felújítás. Kétévente szervezik, most lesz a harmadik. A szakembereket itt megismertethetik egymással kutatásaikat, munkájukat. A társszervező kolozsvári alapítvány az ottani művészettörténeti tanszék magyar szakának alapítványa. A Jékely Zsombor-Kiss Loránd írta Középkori falképek Erdélyben. Értékmentés a Teleki Alapítvány támogatásával című, Kollár Tibor szerkesztette kötetet Marosi Ernő akadémikus mutatja majd be. /(n. b.): Műemlékvédelem Erdélyben III. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./
2008. november 28.
A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó gondozásában, a Székely viccek, góbéságok sorozat részeként megjelent Gub Jenő négy kötete: Láttál cseresznyefán tököt?, Elmúlik a boloncságom, Fájin egy székely ez a Dani, Mózsi bá s Mari nén. A könyvek megvásárolhatók Szovátán, a szerzőnél. /Újabb Gub Jenő-kötetek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./
2008. december 2.
Romániai és magyarországi szakemberek gyűltek össze a szovátai Teleki Oktatási Központban, háromnapos tudományos konferencián a legújabb kutatások eredményeit, a műemlékvédelem, illetve az ahhoz kapcsolódó tudományok megállapításait ismertették. „Igen nagy előrelépés tapasztalható a kelet-európai művelődéstörténet terén, újabb és újabb középkori falképek kerülnek felszínre, aminek következtében hamarosan újra kell értékelni és írni az egészet” – fogalmazott Csortán Ferenc műépítész. A dendrokronológia a templomokba, tornyokba, várakba beépített fák korát és származási helyét kutatja, szinte pontos választ adva egy-egy építmény koráról. Így derült fény arra például, hogy a homoróddaróci templom szentélye 1270-ban, hajója az 1400–1500-as, tornya az 1700-as években épült. Az újdonságok közé tartozik a későgótikus boltozatok vizsgálata a legmodernebb számítógépes modellezéssel. Előadás hangzott el az erdélyi középkori falfestészetről, valamint a Küküllő menti református egyházközségek ingóságainak és iratainak felméréséről, a magyarvistai templom falképeiről, a tordai református templomra vonatkozó kutatások néhány újabb eredményéről. A kétévenként megrendezésre kerülő szakmai konferencia jelentősége, hogy a legújabb felfedezéseket ismertetik egymással a szakemberek. Csortán Ferenc marosvásárhelyi szakember elmondta, az utóbbi 10–15 évben örvendetesen megnőtt a hasonló jellegű, tudományos igényű szakmai fórumok száma. /A. E. : Középkor a vakolatban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2008. december 10.
Megnyílt a kézdivásárhelyi Vigadó kiállítótermében a Szovátán élő és alkotó Kusztos Endre harminckét munkáját, tus- és szénrajzát bemutató tárlat. Az 1925-ben született művész betegsége miatt nem lehetett jelen egyéni kiállítása megnyitóján. /Iochom István: Kusztos Endre grafikái a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
2008. december 13.
Ferencz S. Apor csíkszeredai képzőművész festményeiből és Sánta Csaba szovátai szobrászművész miniatűr szobraiból nyílt kiállítás Sepsiszentgyörgyön, a Gyárfás Jenő Képtárban /Mózes László: Hazatérő művészek a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./
2008. december 18.
Nyolcvanhárom éves kora ellenére Kusztos Endre festőművész /sz. Makfalva, 1925/ dolgozik. 1962 és 1965 között az Erdőszentgyörgyi Múzeum muzeológusa volt. 1965-től szabadfoglalkozású művész. 1995-től Szováta város díszpolgára. Élete zömében felváltva él és tartózkodik Csókfalván, Szovátán és Kolozsváron. Rendszeresen kiállít itthon és külföldön egyaránt. Úgy érzi, életében a legmeghatározóbb a Magyar Nemzeti Galériában az 1972-es egyéni kiállítása volt. Kusztos Endre amíg tehette, úgy járta a Sóvidék, de egész Erdély, általában a magyar nyelvterület tájait és helységeit, mint Kallós Zoltán vagy éppen Orbán Balázs. Közben minden élményét rögzítette és rögzíti ma is szénnel, tussal, diópáccal, pasztellel vezetett naplójába. Kusztos Endre kiállítása most Kézdivásárhelyen, a Vigadóban látható. /Vécsi Nagy Zoltán: Láttyátok, feleim… (Kusztos Endre kiállítása) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./
2009. január 12.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármesterének meghívására Ojtozon egyeztettek a Kovászna és Hargita megyei önkormányzatok és városok vezetői: Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda, Bunta Levente, Székelyudvarhely, Rácz Károly, Kézdivásárhely és Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere január 10-én és 11-én tárgyalt a közös gondok megoldásáról. A két megye önkormányzati vezetői eldöntötték, hogy Székelyföldet hálózati rendszerben fejlesztik. Összeállították azt a tevékenység- és eseménylistát, amelyet az elkövetkező időszakban közösen kívánnak megvalósítani: A területi autonómia megvalósítása érdekében háttéranyagokat és felméréseket készítenek, ezeket Memorandum formájában összefoglalják. Közös fellépés az energetikai ellátás és a közbeszerzések terén. Székely monográfia kiadása, hogy ez alapján elkészíthető legyen a Székelyföldi honismereti tankönyv. Székelyföldet ismertető kiadványok megjelentetése. Szorgalmazzák egy olyan kiadvány létrehozását, amely rendszeresen és ingyenesen eljut minden székelyföldi háztartásba, amely a közösségi identitás-erősítését szolgálja. Székelyföldi gyűjtőhonlap létrehozása, Székelyföld hírügynökség megalapítása, amely naponta összegyűjti a híreket és továbbítja angol és német nyelven is. Egységesíteni és ésszerűsíteni a mezőgazdaság és vidékfejlesztési terveket. A székelyföldi termékek közös népszerűsítése – szekelytermek.ro. Székelyföldi értékek megjelenítése. Események közös szervezése. Rendszeres tapasztalatcsere, a magyar- és kétnyelvű formanyomtatványok használatának elterjesztése a hivatalokban. Az egyeztetések körét bővítik, további székelyföldi városok képviselői kapnak majd meghívást, elsőként Szováta, Maros megyéből. /Közös feladatlistát állítottak össze a székelyföldi önkormányzati vezetők. = Erdely. ma, jan. 12./
2009. január 22.
A magyar kultúra napját Maros megyében is több rendezvénnyel ünneplik. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata szervezésében az intézmény egykori színművésze, Boér Ferenc viszi színre Ady Endre versei alapján összeállított egyéni estjét Ki látott engem? címmel. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete a Maros Művészegyüttessel közösen ünnepel január 22-én, az együttes ismét bemutatja Sodrásban című műsorát, Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát adja elő. A Yorick Stúdió színházi előadással, majd azt követő közönségtalálkozóval jelentkezik. Szovátán Józsa András és dr. Orosz-Pál József Magyar himnuszok az évszázadok folyamán címmel tartanak előadást. Erdőszentgyörgyön olvasóival találkozik délután Horváth Arany, a száz éve született Horváth Istvánra emlékeznek. Horváth Arannyal a Halálmadár szállott a kútgémre című könyvről beszélget Bölöni Domokos. /Nagy Botond: Maros megyei rendezvények. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
2009. február 4.
Márton Béla ny. tanár Szovátán tartott néprajzi előadást, Tároló és ivóedények gyűjtőcímmel, a kulacs/csutora, a csobolyó meg az ivócsanak sajátosságairól beszélt. Márton Bélát sokáig foglalkoztatta a kovácsfújtató szerkezete, végül sikerült elkészítenie használható, jól működő fújtatót. Mostanában az ostorfonás technikája foglalkoztatja. Nem szabad hagyni, hogy feledésbe menjen a hajdanvolt szerszámok, eszközök, felszerelések készítési módja, vallja. Kiszely István régész, művelődéstörténész egyetemi előadásokban, népszerűsítő írásokban bizonyítja, hogy a magyar nép számos olyan fölszerelés birtokosa, amely két–három évezred alatt csiszolódott tökéletesre (gémeskút stb.). Szentes Tünde III. éves egyetemi hallgató 187 oldalas életútinterjút készített Márton Béla eddigi pályájáról. /Bölöni Domokos: „Lesz hozzá kitartásom” Friss közelkép Márton Béla ny. tanárról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./
2009. február 5.
A szovátai Bernády Közművelődési Egylet elmúlt évi tevékenysége változatos volt. Januárban Dzsingisz kán és a mongol birodalom című előadás hangzott el, majd dr. Veér Győző beszélt az ujgurokról. Februárban jótékonysági estet szerveztek a Mezőhavas népi zenekar, a Szent Ferenc Alapítvány és a szovátai Szent József Otthon javára. A műsor bevezetőjét Mester Zoltán tartotta. Márciusban, Wass Albertre emlékeztek. A március 15-i megemlékezésen a kulturális műsorok szervezését ezúttal is az egylet vállalta fel. Áprilisban együtt ünnepelték az EMKE megyei szervezetével a magyar közművelődés napját Marosvásárhelyen. Az egylet Intermezzo kamarakórusa Fülöp Judit vezetésével fellépett. Júniusban a nagybányai művésztelep tárlatát nézték meg. Szeptemberben Beder Tibor, a Julianus Alapítvány, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke volt az egylet vendége. Október 6-án a református egyházzal közösen emlékeztek meg az aradi vértanúkról. Az egylet emlékezett a 70 éve elhunyt dr. Bernády Györgyre. Mester Zoltán előadásában kirajzolódott Bernády kevéssé ismert profilja: az Erdély magyarsága iránt aggódó ember arca, akinek városvezetése idején a városnak – a huszonötezer lakosú Marosvásárhelynek – tizennégy (!) közkönyvtára volt, és öt magyar napilapja. Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Felső-Nyárád menti fotóalbumát mutatta be novemberben Józsa András tanár, helytörténész. Nagy Lajos székelykeresztúri tanító néprajzos könyvét mutatták be: Katonadalok a siklódiak emlékezetében. Decemberben az egylet szervezésében mutatták föl a szovátaiaknak a Bocskay Vince szobrászművész munkásságát méltató albumot. Még ebben a hónapban Kovács Mózes ny. agrármérnök harmadik könyvével ismerkedtek a városka emberei. Kovács Mózes kutatja s papírra teszi a szűkebb pátria, a Sóvidék és környéke közelmúltját. Az Intermezzo mellett a 15. Mátyás Huszárezred és a Mátyás Vilmos vezette Mezőhavas népi zenekar elmaradhatatlan tényezői a városkultúrának, jelezte a rendíthetetlen hitű Mester Zoltán. Ebben az ében volt már elődadás, melyet Magyar himnuszok az évszázadok folyamán címmel dr. Orosz-Pál József és Józsa András tartott. /Bölöni Domokos: Mester Zoltán, a reménymagyar. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2009. február 11.
Márton Zoltán a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, emellett a helyi Székely Nemzeti Tanács elnöke és a Magyar Polgári Párt alelnöke. Véleménye szerint Tőkés Lászlónak megfontoltan kell kezelnie az RMDSZ felajánlását, mert „egy olyan közös érdekről van szó, amit csak egyszer lehet elpuskázni, másodszor nem”. A Markó–Tőkés-találkozót pozitívan értékelte. /(mózes): „Közös érdek, amit csak egyszer lehet elpuskázni”. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./
2009. február 16.
Megvonja politikai támogatását az RMDSZ Bartus Gyulától, aki ezáltal tanácsosi mandátumát is elveszíti. A ludasi tanácsos megpróbált kirabolni Kali Zoltán szovátai RMDSZ-es tanácsost. /Antal Erika: Tanácsost akart kirabolni. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./
2009. február 24.
Kovács Sándor főesperes-plébános és Bocskay Vince szovátai szobrászművész jelenlétében február 23-án Kolozsváron a Szent Mihály-templom kertjében lerakták a Márton Áron-szobor talapzatát, majd elhelyezték rajta a műalkotást. Február 28-án avatják fel a püspök szobrát. /(K. O.): Elhelyezték Márton Áron szobrát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2009. március 2.
Történelmi elégtétel, adósságtörlesztés a XX. század egyik legnagyobb magyarja előtt, hogy február 28-án Kolozsváron a Szent Mihály-templom mellett felavatták Márton Áron püspök szobrát, Bocskay Vince szovátai művész alkotását, melyen mintegy 1000–1500 személy vett részt. Az ünnepi hálaadó szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta a Szent Mihály-templomban. Ezt követően Kovács Sándor főesperes és László Attila alpolgármester leleplezte a templomkertben Márton Áron szobrát. A szobor elhelyezésének kezdeményezése Czirják Árpád pápai prelátus nevéhez fűződik. A Szent Mihály-templom plébániája 2001-ben hirdette meg a szoborállításra a versenytárgyalást, a 2006-ra elkészült műalkotás elhelyezése azonban építkezési engedély hiányában sokáig váratott magára. Jakubinyi György érsek felhívta a figyelmet arra, hogy Márton Áron püspök mindig kiállt a társadalmi igazság mellett, legyen szó akár népéről, akár egyházáról, akár más nemzetiségű és felekezetű emberről, ugyanakkor egész életében gyakorolta a keresztény szeretetet. Florentin Crihalmeanu, kolozsvári és szamosújvári görög katolikus püspök beszédében Márton Áront méltatta, ugyanakkor a „szeretet és a fény forrásának” nevezte a szobrot. „Van mire büszkék legyünk. Népünknek szüksége van mindarra, amit Márton Áron megálmodott és követett. Most már Mátyás király és Márton Áron együtt vigyázzák igazunkat, becsületünket és lelkünket”, fejtette ki László Attila alpolgármester. Vekov Károly történész előadásában hangsúlyozta: „A birtokomban levő nyolckötetes anyag csak töredék, amelyhez 2000–2004 közti képviselőségem alatt jutottam hozzá.” A perről elmondta: „A kihallgatási anyag sem teljes. A perről rendkívül keveset tudunk, s a tényleges peranyag ma sincs a kezünkben. Nem tudjuk azt sem, volt-e egyáltalán védőügyvédje Márton Áronnak. A Márton Áron-pernek a püspökön kívül még hét fővádlottja volt – Szász Pál, Korparich Ede, Kurkó Gyárfás, gróf Teleki Ádám, Venczel József, Bodor Bertalan és Lakatos István –, akiket több koholt vádponttal – például rendszerellenes tevékenységgel, hazaárulással, a rendszer megbuktatásával – illettek.” majd felolvasta azt az 1946-ban kelt dokumentumot, amelyet Márton Áron és követői írtak, s amelyben azt kérték: a magyar kormány kövessen el mindent, hogy az erdélyi magyarság véleménye a folyamatban levő béketárgyaláson meghallgatásra találjon. Ezen dokumentum eredetije sem most, sem a per lefolytatása alatt nem volt meg Magyarországon. /Nagy-Hintós Diana: Zavartalanul zajlott Márton Áron szobrának felavatása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2009. március 11.
Szovátán február 27-én bemutatták Szováta sporttörténeti tárát. A közel négyszáz oldalas, impozáns monográfia címe: A Szovátai Athletikai Clubtól a Medve-tó Sportegyesületig. Szerzői pedagógusok, a város elismert sportemberei, -szervezői: Derzsi Ferenc ny. testnevelő és Fekete Árpád ny. történelemtanár. /Bölöni Domokos: A város közös névjegye. A szovátai sport adattára. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2009. március 31.
Kusztos Endre grafika kiállítása tekinthető meg Marosvásárhelyen. A 84 éves művészt a Vártemplomi Református Diakóniai Otthonban köszönthették a megjelentek. Kusztos Endrét Erdély egyik legkiválóbb élő képzőművészeként Vécsi Nagy Zoltán székelyudvarhelyi művészettörténész köszöntötte, felelevenítve gyorsan ívelő életpályáját. Minden nap dolgozik, mondta Kusztos Endre, aki szovátai házát és ott őrzött munkáit a városka önkormányzatának adományozta, azzal a feltétellel, hogy emlékházat létesítsenek benne, illetve támogassák egy alkotótábor működését. /Antal Erika: Tragédiák a rajzlapon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2009. április 18.
Két magyart is lelőttek, egyet pedig őrizetbe vettek április 16-án Bolíviában, az Evo Morales elnök ellen tervezett merényletet meghiúsítani hivatott rendőri akcióban. Az egyik magyar származású áldozat a bolíviai és horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, a másik a szovátai származású Magyarosi Árpád volt. A szintén szovátai Tóásó Elődöt őrizetbe vették a hatóságok. Ez utóbbi kettő magyar állampolgár. Evo Morales bolíviai elnök újságíróknak elmondta: miután tudomására jutott az ellene tervezett merénylet lehetősége, ő adott utasítást az összeesküvők letartóztatására. A hatóságok szerint a három „zsoldost” tűzharcban lőtték le a rendőrök. Az El Deber napilap ezzel szembeállítja a helyszínen készült fényképeket; ezek tanúsága szerint mindhárman aludtak, amikor agyonlőtték őket, és még a közelükben sem volt fegyver. Nem készültek merényletre Rózsa-Flores Eduardóék – állította Brády Zoltán, a budapesti Kapu című folyóirat főszerkesztője. Rózsa-Flores főmunkatársa volt a lapnak. Rózsa-Flores Eduardo 1991. augusztus 28-án Eszéken első külföldi önkéntesként jelentkezett a Horvát Nemzeti Gárda soraiba. Részt vett Szentlászló magyar falu védelmében és a szeptemberi eszéki csatákban, harcolt Vukovárnál. Eduardo Rózsa-Floresnek 1994-től hét verseskötete jelent meg Magyarországon, és szerepelt filmben is. /Szovátai fiatalok a Morales elleni merénylők között? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
2009. május 6.
Szolláth Hunor szerkesztésében megjelent Szováta közművelődési folyóirata, a Sóvidék. A bemutatkozó találkozó május 8-án lesz Szovátán, a polgármesteri hivatal dísztermében. /Bemutatkozik a Sóvidék. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./
2009. május 12.
Április 4-én tartották az erdélyi elődöntőt Erdőszentgyörgyön, tizenketten jutottak ki a Veresegyházán immár 19. alkalommal szervezett vers- és prózamondó versenyre, amely Csoóri Sándor emlékezetes versének metaforáját kölcsönözte címéül: Anyám fekete rózsa. Május első három napján zajlott a döntő, fővédnökei Markó Béla és Hiller István voltak. A versünnepet dr. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke nyitotta meg, majd Markó Béla lírai esszéjét olvasta fel. A gálán felléptek a legjobbnak bizonyult versmondók, köztük néhányan Erdélyből is: Ambrus Mónika Szentegyházáról, a harmadik díjas Madaras Beáta Szovátáról, a különdíjat nyert Győri Réka Székelykeresztúrról (mindhárman ifjúsági kategóriában szerepeltek), valamint a szépkorúak között idén is első díjas Rüsz Károly Kiskendről. Karcsi bácsi visszatérő vendége a veresegyházi vetélkedőknek: ez idáig négyszer érdemelte a legjobbnak járó elismerést korcsoportjában. /Bölöni Domokos: A versmondó vetélkedők kiskendi bajnoka. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./
2009. május 15.
Május 14-én az RMDSZ Maros megyei szervezetében tisztújításra került sor. A Területi Képviselők Tanácsa megválasztotta vezetőtestületét. Az elnök Borbély László lett, a két alelnök pedig Szász Izolda (Segesvár) és Nagy András (Szászrégen), titkár: Bán András (Szováta). /(k): Borbély László lett a TKT elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
2009. május 22.
Tófalvi Zoltán /sz. 1944. márc. 24./ marosvásárhelyi író, történész Korondról származik, behatóan tanulmányozta a fazekasok életét, munkáját. A Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakon szerzett képesítést, majd a Kolozsvári BBTE történelem–filozófia szakán tanult. Később A Hét és az Erdélyi Napló hetilapok és a Román Televízió magyar szerkesztőségének munkatársaként dolgozott. Számos riport- és tanulmánykötete jelent meg. Kutatási területe a korondi népi fazekasság, valamint az 1956-os események és azok következményei. 1982. október 30-án tartották nála az első házkutatást. Az irodalmi alkotásnál is súlyosabb bűnnek számított néprajzzal foglalkozni Tófalvi tanulmányt ír a beszervezés „menetrendjéről”. A kiszemelt ügynöknek saját kezűleg kellett megírnia a beszervezési kötelezvényt, azt utána le is gépelték, amit az ügynöknek szintén alá kellett írnia. A jelentések zömét az információk alapján ugyan a tartótiszt – a „forrás” fedőnevét is feltüntetve – összegezte, de a Szekuritáté gondoskodott arról, hogy a dossziéban a saját kézzel írt jelentések is legyenek. Tófalvi úgy érzi, a kommunista diktatúra ellen lázadók történetének megírása, a periratok közzététele a legsürgősebb feladatok közé tartozik. A román történetíráshoz viszonyítva nagy a lemaradás. Eddig több százezer oldal periratot, az 1956 utáni hazai perekhez kapcsolódó dokumentációt olvasott át, fordított románról magyarra. Ezekből látja, milyen meghatározó, központi személyiség volt Márton Áron püspök. Abszolút tekintélynek számított. Dobai István nemzetközi jogász háromszor járt Márton Áron irodájában, hogy kikérje a tanácsát az általa összeállított ENSZ-memorandumról, annak ellenére, hogy református főgondnok volt. A később kivégzett Szoboszlai Aladár plébános is Márton Áronnak akarta megmutatni a Keresztény Dolgozók Pártjának programját, a román–magyar konföderációt meghirdető elképzeléseit. Márton Áron a huszadik század egyik legjelentősebb magyarja volt. Tisztán látta az eseményeket, összefüggéseket. Tófalvi tízkötetesre tervezi az 1956-os eseményekhez kapcsolódó sorozatot, és ebből három jelent meg. A következők: a hazaárulási perekről négy kötet szól: az első a Szoboszlai-, a második az érmihályfalvi, a harmadik a Dobai-csoport, a negyedik a Fodor Pál és Csiha Kálmán és három Ferenc-rendi szerzetes pere, és lesz egy ötödik kötet, amelyben a túlélőket szembesíti a dokumentumokkal. Előkészületben van a negyedik és ötödik kötet. Ez lesz az első sorozat. A második sorozatban a Bolyai Tudományegyetem megszüntetéséhez kapcsolódó peranyagot dolgozza fel. Külön kötet tartalmazza majd Moyses Márton és Szokoly Elek, illetve a határon átszökött két fiatal perét. Tófalvi foglalkozik az unitárius egyház lefejezésével és az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének a perével is. A következő kötet a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének pere, 59 diákot, tanárt ítéltek el. Külön kötet foglalkozik majd a kolozsvári teológiai intézetben lezajlott eseményekkel. Lesz egy összefoglaló kötet a székelyföldi, szovátai, gyulakutai szervezkedésekről, amelyek közvetlenül a forradalom napjaiban, illetve utána zajlottak. 2006. december 17-én éjszaka betörtek Tófalvi lakásába. Feltűnő, hogy egy betörőt miért érdekelnek az 1956-os eseményekhez kapcsolódó levéltári dokumentumok? A megmaradt dokumentumokat, több tízezer oldalt szétszórtak a lakásban. Három hónapig tartott, amíg valamennyire rendszerezni tudta. Pótolhatatlan dokumentumok tűntek el. Most már azért beszél minderről, mert nem tartja otthon az anyagait. /Máthé Éva: Requiem a meghurcoltakért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2009. május 27.
Május 26-án a 80 éve született Maszelka János emlékkiállításának megnyitójára, valamint a Városi Képtár bejáratánál elhelyezett emléktábla avatóünnepségére került sor Székelyudvarhelyen. Avatóbeszédet Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója mondott. A kiállítást Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész nyitotta meg. A Maszelka János emlékplakettet Sánta Csaba szovátai szobrászművész készítette. /Maszelka Jánosra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./
2009. június 3.
Június 3-án Marosvásárhelyen a megye magyarsága azért tiltakozik, mert sorra leváltották a magyar vezetőket a közintézmények éléről, a 40 százaléknyi magyar lakosság nem kap százalékarányos képviseletet a helyi intézményekben és a hivatalokból fokozatosan kiszorítják a magyar nyelv használatát. Elsőnek dr. Csíki Zsuzsannát, a megyei Egészségügyi Pénztár elnök-igazgatóját menesztették, annak ellenére, hogy tavaly sikeresen versenyvizsgázott a tisztségre és négy évre szóló menedzsmentszerződést írt alá az országos pénztárral. Dr. Csíki Zsuzsanna a pénztárnál köztisztviselői állásban fog dolgozni. Az egészségügyben szinte teljesen eltűntek a magyar igazgatók. Dr. Konrád Judit aligazgató már nincs a közegészségügyi igazgatóság vezetőségében. A vidéki városokban sem jobb a helyzet. Szovátán dr. Fekete Erzsébetnek, Erdőszentgyörgyön dr. Keresztes Csabának kellett visszavonulnia igazgatói állásából. Egyedül Dicsőszentmártonban maradt magyar orvosigazgató dr. Siklódi Botond személyében. Marosvásárhelyen Domokos Attila az egyetlen, aki a megyei kórház adminisztratív igazgatói tisztségét tölti be. A szakemberek körében is elismert Dávid Csaba sem tudta megtartani pozícióját, őt a Vízügyi Igazgatóság éléről váltották le. Dénes Irénnek a Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettesi székéből kellett távoznia. A városi pénzügy élén Moldován Ibolya egyelőre tisztségben maradt. Hogy meddig, azt nem lehet tudni. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes menesztésével magyar vezető nélkül maradt a Maros megyei tanfelügyelőség, amire az elmúlt 20 évben nem volt példa. Nagy Editet a jól működő Pedagógusok Házától menesztették. A Nyugdíjpénztár élén már nem Morent Ilona vezérigazgató áll. Györfi Máriát leváltották a Megyei Munkaügyi, Társadalom- és Családvédelmi Igazgatóság éléről. Ferencz Gábor, a megyei vámhivatal újonnan leváltott főnöke. A Regionális Fogyasztóvédelmi Hivatal főfelügyelője Csomóss Miklós sincs tisztségben. A postánál eredeti megoldást találtak, Erős Csaba postafőnök maradt, de mégsem ő a főnök. Eugen Crisant főnökének, megyei igazgatónak nevezték ki. Leváltották Tóth Andreát is, aki a marosvásárhelyi diákházat vezette. – Gyékény Gertrúd május 25-től már nem főfelügyelő a Környezetvédelmi Őrségnél. /Mezey Sarolta: Alkalmatlan magyarok (?!) = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./
