Az RMDSZ a Temes megyei Zsombolyán tartotta a Regionális Önkormányzati Konferenciát, melyen az ország kilenc megyéjéből mintegy 100 polgármester és tanácsos vett részt. A konferencián több önkormányzati bemutatóra is sor került azzal a céllal, hogy a polgármesterek és tanácsosok átvegyék egymás sikeres példáit. /Regionális Önkormányzati Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2008. március 10.
A koszovói szerbekkel szolidarizáló tüntetést szervezett Temesváron az Új Jobboldal (Noua Dreapta) szervezet. Zoran Radic, az alakulat Temes megyei szervezetének elnöke kifejtette: Koszovó függetlenségének elismerésével az Egyesült Államok súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, és hozzájárult egy köztörvényes bűnözök által vezetett muzulmán állam létrehozásához Európában. A mozgalom egy héttel március 15-e előtt tartotta meg tüntetését, képviselői arra számítanak, hogy a nemzeti ünnep alkalmából a magyar szélsőségesek Székelyföld területi autonómiáját követelik. Az Új Jobboldal megmozdulásán részt vett Milo Filipovic, a Szerb Radikális Párt egyik képviselője is. /Tüntetés Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2008. március 11.
Maros megyében kilenc települést érintett a Kis-Küküllő és a Maros áradása, egy megyei és egy községi úton okozott fennakadást, és elöntött 600 hektár legelőt és szántóföldet, valamint két udvart és kertet. Hunyad megyében több mint 100 hektár szántóföldet öntött el a Fehér-Körös, valamint nyolc – Alsóváca községhez tartozó – falut. Temes megyében szintén megnőtt a folyók vízszintje az elmúlt napok esőzése miatt. /Megáradt folyók, elöntött szántóföldek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2008. március 13.
Egy héten belül felállítják a rangsort a Temes megyei RMDSZ temesvári és megyei tanácsos-jelöltjei között. A temesvári városi tanácsosi listán öten pályáznának: Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő, ex-egészségügyi miniszter, Dukász Péter színművész, aki az 1990-es években volt már képviselőtestületi tag, Köles János, a megyei RMDSZ volt gazdasági alelnöke, Kiss András ornitológus, muzeológus és Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője. A megyei tanácsosi listán szintén öten pályáznak, Köles János ide is beadta a jelentkezését. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt az alapszabályzat értelmében megilleti a listavezetői hely. A többiek: Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, Kaba Gábor zsombolyai polgármester és Szász Enikő, a Csiky Gergely színház ex-igazgatója, volt megyei tanácsos. /Pataky Lehel Zsolt: Helyezkedés Temes RMDSZ-es jelöltlistáján. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2008. március 15.
A győrödi 1848-49-es szabadságharcosok emlékművénél megtartott ünnepség nyitotta meg március 14-én a Temes megyei megemlékezések sorát. A főszervező 1-es számú Általános Iskola nevében Pál Krisztina, a magyar tagozatért felelős aligazgatónő köszöntötte az egybegyűlteket. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott beszédet, majd iskolások verses-zenés műsorral tisztelegtek a 48-as szabadságharcosok emléke előtt. /Pataki Zoltán: Tisztelgés a győrödi 1848-as obeliszknél. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2008. március 15.
Ki mennyire elégedett az iskolai vallásoktatással, erre keresték a választ a riportban. Arad megyében különösebb gondok, panaszok nincsenek a vallásoktatásra, legalábbis hozzánk nem érkeztek el – mondta Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Szerinte nem fogadható el, hogy a vallásoktatás tantárgyszerűen folyik. A megye magyar nyelven (is) oktató iskoláiban a diákok általában református, katolikus vagy evangélikus vallási nevelésben részesülnek, attól függően, hogy az illető településen milyen felekezet erősebb, melyiknek van több híve. Az aradi magyar baptisták még nem próbálkoztak hitoktatással az iskolákban. A szórványban más a helyzet. Erre jellemzőbb példa Borossebes, ahol évtizedekkel ezelőtt sokkal erősebb, nagyobb létszámú katolikus és református közösség élt, mára viszont szinte teljesen elfogytak a hívek. A borossebesi magyar gyerekek ma már kénytelenek román iskolába járni, így a vallásoktatás kérdése is megpecsételődött. Sajgó Katalin egy ideig még az iskolában tartotta egy szűk csoportnak a vallásórákat, ma viszont már saját otthonában gyűlnek össze a megmaradt katolikus vallású diákok. A reformátusoknál rosszabb a helyzet. Balla Sándor lelkész elmondta, felkereste a három református gyermek szüleit, hogy az iskolában, vagy nála, a parókián szívesen oktatná őket, de a szülők elzárkóztak, mondván, hogy nem engedik egyedül el csemetéiket. Inkább ortodox vallásórára járnak. Temes megyében kiemelten vallásos nevelést biztosít a Gerhardinum Római Katolikus Líceum, a megye valamennyi iskolájában folyik hitoktatás. Valamennyi felekezethez tartozó gyereknek van rá lehetősége, hogy az iskolában vagy a templomban, anyanyelvén vallásos nevelésben részesüljön. Temes megyében a katolikus hitoktatás hét nyelven folyik: magyarul, németül, románul, horvátul, bolgárul, szlovákul és csehül is. Fazakas Csaba református esperes elmondta: megyeszerte minden református felekezethez tartozó gyereknek biztosítják a lehetőséget, hogy anyanyelvén részesüljön vallásos nevelésben. A vallásoktatás kérdése Fehér megyében a magyar nyelvű iskolákban, nem szült vitákat. Magyarlapádon iskolában a gyerekek egytől egyig reformátusok. Hunyad megyében akad néhány olyan gond, ami sokakat érint, de kevesen beszélnek róla nyíltan. A szórványközösségekben a szülők nyíltan nem vállalják, hogy ellenszegüljenek az iskolai vallásoktatásnak. Jelenleg a többségi, ortodox vallású diákok mellett saját vallásoktatókkal rendelkeznek a római katolikus, református, baptista és pünkösdi vallású gyermekek. A vallásoktatónak számtalan kritériumnak kell megfelelnie. Rendelkeznie kell megfelelő iskolai (teológiai vagy vallástanári) végzettséggel. A szórványvidéken kevés a magyar gyermek, a legtöbb tagozatos iskolában a vallástanórákat nem lehet kellőképpen megfizetni. Ezért kevés a szakképzett vallástanár is, szakképzetlen személy végzi az oktatást, vagy az ezerféle gyülekezeti gonddal leterhelt lelkipásztor. /Irházi János, Pataki Zoltán, Szakács Bálint, Gáspár-Barra Réka: Vallásoktatás az iskolában. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./
2008. március 17.
A március 15-i emlékrendezvények sora Gyertyámoson kezdődött, a temetőben álló honvédemlékmű megkoszorúzásával. A megviselt obeliszk helyén 2002-ben sikerült emlékművet állítaniuk. Innen Zsombolyára tartott a küldöttség, a Petőfi-szobornál emlékeztek. Temesváron a megemlékezések Eftimie Murgu szobrának megkoszorúzásával kezdődtek, majd a Klapka György-emléktáblánál folytatódtak. Itt megjelentek a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői is. Szabadfalun Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a Szórvány Alapítványnak mondott köszönetet a Petőfi-emlékmű helyrehozásáért. A magyar történelmi egyházak képviselői után a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet nevében Ilonczai Zsolt elnök mondott beszédet. Újszentesen a református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg ’48-ról, utána megkoszorúzták a templomkertben álló Petőfi-emlékművet. Dettán az RMDSZ a városházára hívta a megemlékezőket, Lugoson a megemlékezés hagyományosan az esti fáklyás felvonulással zárult. /Pataky Lehel Zsolt: Kampányévben több a figyelmesség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2008. március 19.
A magyar népesség a többségi lakosságnál jóval gyorsabban fogy, ennek ellenére a romániai lakossághoz viszonyított aránya a következő 30 évben aligha esik a jelenlegi parlamenti küszöb alá, olvasható a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet tanulmányában. A jelenleg közel másfélmilliós romániai magyarság a következő harminc évben egymillióra csökken – derül ki „A magyar népesség előreszámításának lehetőségei Erdélyben” címmel közzétett tanulmányból. A dokumentum szerzője Kiss Tamás és Csata István, a Kisebbségkutató Intézet két munkatársa. A dokumentum több lehetőséget vizsgált. Az alapverzió szerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022-re 1 132 000, 2032-re pedig 1 008 000 főre csökken. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A tanulmány számol a migrációval és asszimilációval is. Az évente elvándorló magyarok száma a 2002-es 8 000 fő körüli értékről 2032-re 4 000-re csökken. Ez a vizsgált harminc éves időszakban mindegy 181 000 magyart jelent. Az asszimilációs veszteség 20–21 ezer főre becsülhető. A tetemes népességfogyás egyik oka éppen az elvándorlás. A migráció a termékeny korú nők számának a csökkenésén keresztül hat a helyben maradó népesség reprodukciós képességére. A legkedvezőtlenebbek a kilátások Brassó-Négyfalu, Szeben, Hunyad, Temes és Krassó–Szörény régióban, ahol a szociológusok számításai szerint harminc év alatt a magyar népesség megfeleződik, átlagéletkora pedig eléri az 55 évet. A rossz demográfiai perspektívával rendelkező régiók közé sorolható Kolozsvár, Dés, Torda, Nagybánya, Máramarossziget, Arad, Nagyszalonta és Fehér megye. Szalontát leszámítva ezek a magyar–román interetnikus együttélés egy jól elkülönülő típusát alkotják. A magyarok súlyozott aránya tíz és húsz százalék közötti, így ezeket a régiókat már nem nevezhetjük etnikai ütközőzónának, inkább szórványnak. A tanulmány szerint Románia 2002-ben 21 680 968 fős lakossága 2022-re 19 433 700-ra, 2032-re pedig 18 136 724-re csökken. Ez húsz év alatt 11, harminc év alatt pedig 16 százalékos csökkenést jelent. /Fogyatkozó erdélyi magyarság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
2008. március 27.
Nagy várakozás előzi meg a két székely megyében az RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt megnevezését. Hargita megyében három politikus közül kell kiválasztani a legmegfelelőbb személyt. A csíkszéki és a gyergyószéki után ugyanis az udvarhelyszéki szervezet is jelezte, hogy igényt tart a tisztségre. Az udvarhelyszékiek jelöltje Bunta Levente volt, aki azonban inkább a székelyudvarhelyi polgármesteri széket pályázza meg. Az új jelölt személyéről a napokban döntenek. Csíkszék jelöltje Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács egyik alelnöke, Gyergyószéké pedig várhatóan Petres Sándor, a másik alelnök lesz. A három jelölt közül a három területi szervezet közötti egyeztető tanács választja ki, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltjét. Kovászna megyében mindkét területi szervezet nevezne jelöltet: az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi megyei tanács-elnököt, a felső-háromszéki pedig Tamás Sándor parlamenti képviselőt. Maros megyében gyakorlatilag eldőlt, hogy Lokodi Editet indítja jelöltként az RMDSZ a megyei önkormányzati testület elnöki tisztségéért. Szatmár megyében hárman iratkoztak fel az RMDSZ megyei tanácselnök-jelölt listájára. Csehi Árpád közgazdász-jogász, megyei elnök, Günthner Tibor műépítész, a megyei önkormányzat alelnöke és Kovács Máté közigazgatási szakember, a megyei ifjúsági igazgatóság igazgatója. A hivatalos jelölt személyéről a jövő héten dönt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Kolozs megyében szintén hárman mérkőznek meg a jelöltségért: Máté András Levente képviselő, Boros János kolozsvári alpolgármester és Mátis Jenő megyei tanácsos. A hivatalos jelöltről az MKT dönt, titkos szavazással. Szilágy megyében egyetlen politikus jelentkezett a jelöltségre. Csóka Tibor jelenlegi megyei tanácsi alelnök indítására várhatóan rábólint a 31-én ülésező MKT, jelezte Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében szintén egyetlen jelölt van, Kiss Sándor jelenlegi megyei tanácselnök. Kovács Péter úgy tudja, a szórványmegyék is indítanak jelölteket: Máramaros megye Bónis István képviselőt, Temes megye pedig várhatóan Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt. /Kelendő elnöki tisztség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2008. március 31.
Létszámhiány miatt nem volt döntőképes a Temes megyei RMDSZ március 29-i választmányi ülése, de a részvevők egy áthidaló megoldást találtak. A szavazásra bocsátott kérdésekben utólagosan a hiányzók véleményét is kikérik, így a hozott határozatok még nem véglegesek. A jelenlévők végül nagy többséggel elfogadták a közös lista állítását, és megszavazták, hogy az RMDSZ Halász Ferenc személyében jelöltet indít a megyei tanácselnöki tisztségre, viszont polgármesterjelöltje nem lesz Temesváron. Jóváhagyták a megyei, valamint a temesvári tanácsos-jelöltek rangsorát: Halász Ferenc, Fazakas Csaba, Szász Enikő, Kaba Gábor, Köles János (megyei lista), illetve Szabó Ferenc, Bárányi Ferenc, Kiss András, Schwarz Dukász Péter, Köles János. /Pataky Lehel Zsolt: „Elhúzódó” választmányi ülés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2008. április 7.
Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2008. április 9.
Április 11-én lesz a közművelődési díjak átadása Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban rendezendő, előadással egybekötött ünnepségen. Arad megyében Lukács Magdolna, az aradi Magányosok Klubjának vezetője, Khell Levente, a pécskai Búzavirág néptánccsoport egykori vezetője és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke, Temes megyében Pastean Erika, a végvári Csürdöngölő néptánccsoport vezetője és Szabó Ferenc, a temesvári Bokréta néptánccsoport vezetője érdemelte ki ezt a díjat. /Kiss Károly: Közművelődési díjak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./
2008. április 10.
Idén első alkalommal rendezték meg Temes megyében a Vidám Versek Versmondó Versenyét Temesváron. A két első díjazott továbbjutott az országos szakaszra, melyet április 18–20-a között rendeznek meg Szatmárnémetiben. /Pataky Lehel Zsolt: Bartókos elemisták a versmondó-versenyen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./
2008. április 11.
A lap munkatársai számba vették, hogy kik az RMDSZ rangsoroló küldöttgyűléseinek vesztesei és nyertesei. Arad megyében a polgármester-jelöléseknél nem hoztak meglepetést küldöttgyűlések. Arad tanácsos-jelöltjeinél viszont egyetlen jelenlegi önkormányzati tanácsos sem került befutó helyre, így Cziszter Kálmán, Nagy Gizella és Túsz Ferenc nem folytatja a megkezdett munkát, hacsak időközben, felfele buktatással nem fogynak el majd az előttük lévők. Búza Gábor meglepetésre mindössze az ötödik helyet szerezte meg, nagyon fáj neki ez az eredmény, mondta a megyei alelnök. Nagy Istvánnak sem a pécskai, sem az Arad megyei önkormányzati listán nem sikerült helyezést elérnie. Nagyenyeden a tanácsosi listán maradt a régi gárda. Hunyad megyében a magyarság politikai súlya nagyobb, mint a helyi tanácsosok száma, ez Winkler Gyulának, az RMDSZ megyei elnökének, illetve Dézsi Attila alprefektusnak köszönhető. A magyarság Hunyad megye lakosságának 4,8%-át teszi ki, az 5%-os küszöb elérése nehéz feladatnak ígérkezik. Az RMDSZ saját jelöltet állít a tanácselnöki tisztség egyéni versenyében Borbély Károly távközlési miniszter személyében. Temes megyében 2004-ben négy-négy polgármesteri és alpolgármesteri tisztséget szerzett az RMDSZ, emellett 43 helyi tanácsosi mandátumot, Zsombolyán és Újszentesen abszolút többséget. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke megyei tanácselnökjelöltként indul. Főtanfelügyelő-helyettesként a megye szinte valamennyi településén megfordult, segített a tanintézmények felújításában. /Irházi János, Szakács Bálint, Chirmiciu András, Pataky Lehel Zsolt: Régi-új arcok az RMDSZ-listákon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./
2008. április 16.
Az RMDSZ több mint hétezer jelöltet indít a helyhatósági választásokon, az előválasztásokon 155 ezernél több ember vett részt – közölte Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla felhívta a figyelmet arra, hogy Erdély egyes megyéiben úgynevezett „szörnyszövetségek” alakultak ki a Szociáldemokrata-, a Demokrata–Liberális-, illetve a Nagy-Románia Párt között, azzal a nyíltan vállalt céllal, hogy összefogjanak az RMDSZ ellen, megakadályozva ezáltal a szövetség polgármesteri, megyei tanácselnöki tisztségekhez jutását. Maros megyében már létrejött ez a szövetség, de Szatmárban is körvonalazódik. A szövetségi elnök pozitív ellenpéldaként hozta fel a Temes megyei RMDSZ által kezdeményezett szövetséget a megyében élő kisebbségek képviselőivel (szerbekkel, bolgárokkal, ukránokkal és olaszokkal) a megyei és helyi tanácsosi tisztségek megszerzéséért. /Több mint hétezer jelöltet indít az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./ Azon újságíróknak és szakszervezeti vezetőknek, akik politikai szerepet vállalnak, és a helyi vagy a központi közigazgatásban választott tisztségre pályáznak, le kell mondaniuk korábbi funkciójukról – vélte Markó Béla RMDSZ-elnök annak kapcsán, hogy Csinta Samu, a Krónika lemondott felelős szerkesztője polgármesterjelöltként indul a sepsiszentgyörgyi önkormányzati választásokon. /Újjáéledő „szörnykoalíciók”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
2008. április 22.
Temes megyében az Újvár községhez tartozó Ótelek és Jánosfölde falvak leválására, az Ótelek központú új közigazgatási egység létrehozására benyújtott törvénytervezetet egyöntetűen szavazta meg a szenátus, ezzel elhárult az akadály az önállósulás elől. Harmadik nekifutásra kaphatja vissza a több mint negyven éve megvont közigazgatási rangját Ótelek. /Pataky Lehel Zsolt: Ótelek önállósulhat. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./
2008. április 24.
A vidék jellegzetes házait állítják ki a Bánsági Falumúzeumban a régió kisebbségei, magyarok, szlovákok, ukránok. A három népcsoport kiállításához az etnikumok szervezetei, valamint a Temes megyei tanács is hozzájárult. /Kisebbségi porták parádéja a Bánságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2008. április 29.
Az RMDSZ Temes megyei szervezetei 12 polgármester-jelöltet és 463 helyi tanácsos-jelöltet indítanak a június elsejei helyhatósági választásokon, jelezte Vetési Zoltán szervezési alelnök. A jelenleg hivatalban levő négy magyar polgármester – Ihász János (Igazfalva), Kaba Gábor (Zsombolya), Szilágyi Géza (Újszentes) és Vajda Pál (Újvár) – újabb négyéves mandátumért száll versenybe. Az RMDSZ-nek a 98-ból 40 településen lesznek tanácsos-jelöltjei, ebből mintegy 25 településen teljes vagy megközelítőleg teljes tanácsosi listával indulnak. Teljes listát indítanak a megyei önkormányzati választásokon és megyei tanácselnök-jelöltje is lesz Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő személyében. /Pataki Zoltán: Tizenkét magyar polgármesterjelölt Temesben. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./
2008. május 6.
Marosvásárhelyen rendezték meg a magyar tannyelvű és tagozatos iskolákban tanító testnevelő tanárok negyedik országos tanácskozását. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár beszámolója után a résztvevők számos kérdéssel és javaslattal álltak elő. Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke szerint mindaz, amit a négy évvel ezelőtti az első tanácskozáson célul tűztek ki, megvalósult. Többek között. Az I–IV. osztályban is szaktanár tarthassa a testnevelési órákat. Továbbá az RMDSZ révén sok támogatás jutott sportszerben és tehetséggondozás terén a magyar tannyelvű és tagozatos iskoláknak, és évente megrendezik a romániai magyar középiskolák kosárlabda- és kézilabda-bajnokságát, valamint az atlétikai Péter László- és labdarúgásban a Fair Play kupát. A tanácskozás végén Borbáth István, az RMPSZ Testnevelés és Sport Társulás Egyesületének elnökének javaslatára, az országot régiókra felosztva, képviselőket választottak. Nyugat-Erdélyt (Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyét) Erdei Emese képviseli. /Erdei Emese, a Csiky Gergely Iskolacsoport testnevelő tanára: Testnevelő tanárok országos tanácskozása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2008. május 17.
A Temes Megyei Választási Bizottság helyt adott az RMDSZ magyar nyelvű választási plakátjai ellen emelt kifogásnak, így azokat el kell távolítani a választmányi hirdetményeknek kijelölt köztéri hirdetőtáblákról. Az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöksége megrökönyödéssel vett tudomást a döntésről, és sajtóközleményben fejezte ki sajnálatát, hogy mindez Temesváron, az állítólagos bánsági toleranciával dicsekvő városban történt. A feljelentő egy temesvári lakos. Hivatalos, írásos értesítést az RMDSZ még nem kapott. A kifogásolt plakátok egyébként az RMDSZ országos vezetősége által nyomtattatott általános plakátok („Válaszd a jövőt! Válaszd a biztonságot! Válaszd az RMDSZ-t!” feliratúak). /Pataky Lehel Zsolt: Leszedetnék az RMDSZ magyar nyelvű plakátjait. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./
2008. május 20.
Kelemen Hunor az RMDSZ kampányfőnöke az elmúlt napok negatív kampány-tapasztalatairól, Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákokat hazahívó terveiről számolt be Kolozsváron. „Temesváron visszaköszön a múlt” – állapította meg Kelemen Hunor, ugyanis a Temes megyei választási bizottság elfogadott egy óvást, amely az RMDSZ általános plakátjainak a Temes megyei közterekről való eltávolítását kér. A Temes megyében kialakult „szörny-koalíció” nem egyedi eset, hiszen ez a koalíció az elmúlt hetekben már országszerte összeállt. „Plakátháború van Székelyföldön” – jelentette ki Kelemen, utalt az MPP, a magyar versenypárt székelyföldi agresszív kampányára, amelynek része az erkölcstelen tartalmú, a jelöltek magánéletéről szóló hazug szennyiratok népszerűsítése, valamint a fényes nappal történő plakáttépési akció. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt a Gyere haza! című projektjét mutatta be, amellyel a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákok hazatelepedését segítené. Szerinte a sepsiszentgyörgyi származású egyetemistáknak csak 43%-a települ haza az egyetem elvégzése után, szaktudásukra és munkájukra azonban ennél jóval nagyobb szükség volna. /Temesváron visszaköszön a múlt, Sepsiszentgyörgy hazavárja a fiatalokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2008. május 20.
Több mint 18 esztendeje, 1989. december 23-án Aradon a magyar újságolvasók szokatlan című és szokatlan tartalmú lapot láthattak, rendkívüli körülmények között született meg a Jelen. Az első lapszám azt adta hírül, hogy előző nap Romániában megbukott a diktatúra, noha ez azon az éjjelen ez még távolról sem volt egyértelmű. A mai, immár hosszú ideje színes nyomásban megjelenő Nyugati Jelen fejlécén található: XX. évfolyam, 5000. szám. Ötezer lapszámot adtak az olvasók kezébe, kezdetben csak az aradi magyarokéba, utóbb azonban, Nyugati Jelenként fokozatosan a Temes, Hunyad, Krassó-Szörény és Fehér megyeiekébe is. A lap elkötelezett szolgálója a magyar olvasónak. Az elmúlt időszakban napilapok, folyóiratok tucatjai jelentek meg régióban is, és a legtöbb közülük rövid életűnek bizonyult. A Nyugati Jelen megérte az ötezredik számát, az egyrészt azt bizonyítja, hogy – olyan körülmények között, amikor a magyarság száma folyamatosan csökken – olvasói igénylik és kitartanak mellette, másrészt hogy olyan nagylelkű, a magyar sajtó, a magyarság ügye iránt elkötelezett támogatóra talált a lap. /Jámbor Gyula: Ötezer. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2008. május 21.
Mától hatnyelvű (magyar, román, olasz, szerb, bolgár, ukrán) választási plakátokat ragaszt ki az RMDSZ Temes megyei szervezete, miután egy magánszemély panaszára leszedette a választási iroda az egynyelvű kampányanyagokat – közölte Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. „Bárkinek joga van óvni. Mi azon ütköztünk meg, hogy a két bírónő és a PD-L küldötte kivételével valamennyi párt képviselője elfogadta az óvást” – mondta Halász Ferenc, aki szerint a rendszerváltás óta nem volt rá példa, hogy egy plakát szövegének nyelve miatt valaki óvást nyújtott volna be. Az RMDSZ a Központi Választási Irodához fellebbezést juttatott el a temesvári választási iroda határozata ellen. /Óvást nyújtott be az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2008. május 21.
Megfellebbezte a központi választási irodánál az RMDSZ a Temes megyei választási irodának a szövetség plakátjai betiltásáról szóló határozatát. Az utóbbi napokban több helységben is óvást emeltek az RMDSZ választási plakátjai kapcsán. A PRM szenátora, Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester óvását a Kolozs megyei, illetve a kolozsvári választási iroda elutasította. Hasonló kezdeményezés volt Nagyváradon is, ahol a Román Ökológiai Párt (PER) közleményben kifogásolta az RMDSZ-plakátok magyar szövegét. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, és kolozsvári polgármesterjelöltje sajtótájékoztatón közölte: Kolozsváron az utóbbi napokban több RMDSZ-es választási plakátot is eltávolítottak. Miután azokat újakkal pótolták, másnap megint hiányzott néhány. /Benkő Levente: Nem egyértelmű a törvény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2008. május 24.
A DKMT Eurorégió – a kisebbségek eurorégiója című rendezvény keretében a Temes megyei RMDSZ közös reggelire invitálta a romániai és a szerbiai Bánságban élő kisebbségek képviselőit. Megjelent többek között a vajdasági Tóthfalu küldöttsége is Bata Ferenc polgármester vezetésével. „A Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió Napjai alkalmából szervezett rendezvényünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a határokon átnyúló együttműködés létrejöttében és működtetésében kiemelkedő szerep jutott a három országban élő kisebbségeknek. ” – hangsúlyozta Halász Ferenc RMDSZ-elnök. /Pataki Zoltán: A Magyar Házban reggeliztek a bánsági kisebbségek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./
2008. május 24.
Szeptembertől megnyitja kapuit a több mint tíz éve épülő Kiskanyar negyedbeli új iskola Lugoson. A 16 tanteremmel, kémia, fizika, biológia, informatika, idegen-nyelv laboratóriumokkal, könyvtárral, sportteremmel és orvosi rendelővel ellátott új iskolába költözik ősztől az 5-ös Számú Általános Iskolában működött magyar I-VIII. osztályos tagozat is. A magyar tagozat továbbra is napközis rendszerben működik majd, a gyerekek az iskola étkezdéjében ebédelhetnek és a következő napi leckéjüket is elkészíthetik, tanári felügyelet mellett. Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő azt nyilatkozta, hogy a helyi polgármesteri hivatal anyagi megfontolások alapján lemondott az 5-ös számú Általános Iskola megvásárlásáról, ezért jelenleg a Kiskanyar negyedbeli új iskola a legjobb alternatíva a magyar tagozat számára. A magyar gyerekek egy részét iskolabusz szállítja be Lugosra a környező településekről. /Pataki Zoltán: A Kiskanyarba költözik a lugosi magyar iskolai tagozat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./
2008. május 28.
A Nyugati Jelen szerkesztősége megrendüléssel közölte: az örökkévalóságba költözött kollégájuk, Sipos János újságíró, a Nyugati Jelen temesvári munkatársa. Május 27-én hunyt el, 75 éves lett volna augusztusban. A temesvári fiatalember végzett közgazdászként lett újságíró szülővárosában, az ottani magyar lapnál, a Szabad Szónál – éppen ötven esztendeje, és évtizedeken át szolgálta hűséggel, nehéz körülmények között, a magyarság ügyét. Dokumentum értékű, nagy lélegzetű riportsorozataiban (Az ígéret földjén hontalanul, Patinás cégtáblák) a bánsági szórványmagyarság múltját örökítette meg. Egyik ilyen nagyriportja, a Homokszedők a Böge tükrében 2006-ban az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban látott napvilágot. Amikor a Nyugati Jelen megalakította Temes megyei szerkesztőségét és felkérte Sipos Jánost a vezetésére, az akkor már nyugdíjas kolléga azonnal igent mondott. /Sipos János. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 28./
2008. május 29.
Az RMDSZ vezetői kampányzáró sajtóértekezleten vonták le május 28-án Kolozsváron az elmúlt időszak tanulságait. Markó Béla az RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozták, hogy az RMDSZ üzenete a legtöbb esetben pozitív fogadtatásban részesült. Markó szinte mindegyik erdélyi megyében megfordult, és személyesen is megtapasztalta, hogy az RMDSZ jelöltjei ajtóról ajtóra, házról házra járva magyarázták el ajánlatukat a közösség tagjainak. Markó szerint nem folytattak negatív kampányt, hanem az elért eredményeket és jövőbeli terveiket ismertették. Markó aggasztó jelenségnek tartja, hogy még 2008-ban is nacionalista kihívásokkal kellett az RMDSZ-nek a kampányban szembenéznie. Temes megyében a szövetség plakátjait magyar nyelvük, Kolozs megyében pedig piros-fehér-zöld színük miatt akarták betiltatni. A szatmári szervezet irodájába pedig betörtek, és a számítógépből adatokat vittek el. Az RMDSZ célja megismételni a négy évvel ezelőtti eredményeket, amikor a szövetségnek 180 polgármestert és több mint kétezer helyi és megyei tanácsost sikerült tisztségbe juttatnia. Kelemen Hunor emlékeztetett, hogy az RMDSZ etikai kódex aláírását szorgalmazta, azt azonban a Magyar Polgári Párt (MPP) sehol nem volt hajlandó aláírni. Az MPP sok helyen mocskolódó, rágalmazó kampányt folytatott, hangsúlyozta. Közölte: Székelyudvarhelyen választási csalástól tartanak. Információik szerint a városban élő romáktól összeszedték a személyigazolványokat, kicserélés végett, és közölték velük, hogy az új igazolványokat vasárnap adják majd ki, amikor majd a nekik járó, ám két hónapja elmaradt szociális segélyeket is kifizetik, ha a megfelelő személyre, az MPP polgármesterjelöltjére voksolnak. /T. Sz. Z. : RMDSZ-mérleg, kampányfinisben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./ Az MPP székelyudvarhelyi szervezete rágalmazásnak nevezte azt az RMDSZ-vádat, hogy Orbán Árpád megpróbálta lekenyerezni a helyi romákat. /Fleischer Hilda: MPP-csalás készül Udvarhelyen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2008. június 3.
Legalább 19 polgármesteri tisztséget sikerült az első fordulóban megszereznie az RMDSZ-nek a román többségű erdélyi megyékben a helyhatósági választáson. Kolozs megyében az RMDSZ jelöltje Kalotaszentkirályon, Bálványosváralján, Búzában és Magyarszováton nyerte meg első körből a polgármester-választást. A szövetség polgármesterjelöltje ugyanakkor Mócson, Vajdakamaráson, Tordaszentmihályon, Várfalván, Tordaszentlászlón, Körösfőn, Magyargorbón és Kisbácsban mérkőzhet meg a június 15-i második fordulóban. Szintén a második fordulóban dől el, hogy ki lesz a polgármester Széken, ahol két független magyar jelölt pályázik a tisztségre. Az MPP a kincses városban a szavazatok 1,4, a megyein pedig 1,6 százalékát gyűjtötte be. A polgári párt Széken három, Tordaszentlászlón két, Bánffyhunyadon, Magyarnagykapuson, Szászfenesen és Magyarszováton pedig egy-egy tanácsosi mandátumot szerzett. Arad megyében az RMDSZ-nek sikerült megőriznie eddigi három polgármesteri székét, Kisiratoson, Micskén és Nagyperegen. A második fordulóban esélyesként indul a zimándi polgármesterjelölt. „Három településen, Tőzmiskén, Nagyszintyén és Pécskán egy-egy tanácsosi helyet veszítettünk el amiatt, hogy a Magyar Polgári Párt is indított jelölteket, miközben nekik egyetlen helyet sem sikerült megszerezniük” – fogalmazott Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Aradon szintén eggyel kevesebb önkormányzati képviselőt sikerült bejuttatniuk: az eddigi három helyett csak két RMDSZ-es szerzett tanácsosi mandátumot. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült első körben megőrizni az árpástói polgármesteri széket, a többségében magyarok lakta településen a jelenlegi elöljáró egy román nemzetiségű független jelölttel méretkezik majd meg a második fordulóban. A besztercei városi önkormányzatba sikerült bejutnia az RMDSZ-nek, így mindössze egy tanácsos képviseli ezentúl a város magyarságát. A korábbi két megyei önkormányzati képviselői helyet elveszítette az RMDSZ. A Magyar Polgári Pártnak csupán Árpástón sikerült egyetlen jelöltet bejuttatnia a tanácsba. Brassó megyében Ürmös polgármesteri székét sikerült az RMDSZ-nek első fordulóból megszereznie, második fordulóban pedig további négy jelöltjük méretkezik meg Apácán, Alsórákoson, Keresztváron és Tatrangban. Brassóban két tanácsos képviseli majd a magyarságot a helyi önkormányzatban. Fehér megyében sikerült megőriznie az RMDSZ-nek a torockói polgármesteri széket, ám még nem lehet tudni, hogy önkormányzati képviselőit sikerül-e bejuttatniuk a megyei tanácsba. Szilágy megyében kilenc RMDSZ-es polgármesterjelölt került ki győztesen már az első fordulóból: Krasznán, Varsolcon, Szilágyperecsenben, Bagoson, Kémerben, Kárásztelkén, Sarmaságon, Debrenben, valamint Szilágysámsonban vezeti a továbbiakban is szövetségi elöljáró a települést. A második fordulóban pedig további kilenc RMDSZ-es jelöltnek adatott meg a lehetőség, hogy megméretkezzen a polgármesteri székért. Az MPP 11 településen indított jelöltet a helyi tanácsokban, és 6 helységben pályázott a polgármesteri tisztségre. Ebből egyelőre kilenc helyi önkormányzati képviselői helyet tudhatnak magukénak. Temes megyében egyelőre csupán az újszentesi polgármesteri széket sikerült megőriznie az RMDSZ-nek, viszont eséllyel indul a második fordulóban a zsombolyai, igazfalvi és újvári jelölt egyaránt. Az RMDSZ-nek sikerült megszereznie két helyet a temesvári önkormányzatban. /Bálint B. Eszter: Kudarcok és sikerek a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2008. június 3.
„A legnagyobb pozitívum kétségkívül a temesvári választási siker – nyilatkozta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök – a leadott szavazatok 5,1%-ával az RMDSZ-nek négyéves szünet után sikerült visszajuttatnia képviselőit a megyeszékhely önkormányzatába. Az RMDSZ listán két képviselő jutott be a városi tanácsba: az első helyről Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője, a második helyről a választási egyezség szerint a szerb érdekvédelmi szervezet képviselője. Újszentesen Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert újraválasztották és sikerült a hat tanácsost is megőrizni. Nem ismétlődött meg a „zsombolyai csoda”, Kaba Gábor polgármesternek ezúttal nem sikerült az első körben nyernie és a kilenc RMDSZ tanácsos helyett csupán hatan kerültek be a helyi önkormányzatba. Pozitív eredmény született Nagybodófalván (3 RMDSZ-tanácsos 1 helyett), Újváron (6 tanácsos 4 helyett), Igazfalván (3 tanácsos), Csanádon és Csenén, ahol sikerült egy-egy tanácsost bejuttatni a helyi képviselői testületbe. Végváron megmaradt a 4 tanácsos, Dettán a 2, Pusztakeresztúron és Torontálkeresztesen 1-1, Szapáryfalván és Újmosnicán akár kettő is lehet, de még nincs végeredmény. Nagyszentmiklóson és Temesrékáson ismét kudarcot vallott az RMDSZ, akárcsak 4 évvel ezelőtt. /Pataki Zoltán: Képviselő a temesvári önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./
