|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Helymutató: 2009. október 5.Székelyföld és a Mezőség közötti kapcsolatépítés jegyében zajlott október 3-án a Beszterce-Naszód megyei Vicében a XIV. Hagyaték népzene- és néptánctalálkozó. A kis magyar falu példamutatóan szervezi meg évről évre a hagyományok őrzését célzó fesztiválját. Ugyanakkor együttműködési megállapodást írtak alá Beszterce-Naszód, Temes és Hargita megye között, számos közös pályázatot és programot terveznek ennek keretében. Először látogatott Vicébe Barabás János, kolozsvári magyar konzul, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Erdélyen belül a szórványvidékek és a Székelyföld kapcsolatokat igyekszik kialakítani egymással. Felléptek a különböző csoportok, köztük Lakitelek és Dés is elküldte énekeseit, táncosait, zenészeit a fesztiválra. /Sándor Boglárka Ágnes: Székelyföld–Mezőség együttműködés valósul meg évről évre Vicében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2009. november 2.A lap munkatársai beszámoltak arról, hogy a régióban az RMDSZ és a magyar civilszervezeteknek az elmúlt húsz év alatt hol sikerült saját ingatlanhoz jutniuk. Arad megyében az RMDSZ székházát később az egykori tulajdonos örököse(i) visszakérték. Az RMDSZ és az alakuló magyar civil szervezeteket, köztük az AMISZ, a Kölcsey, egy évtizedig voltak a székházban, majd jelentkeztek az örökösök. Az RMDSZ és a civilszervezetek 2006. március 15-én költözhettek a Püspökség utcai épületbe, jelenleg is itt vannak. Most lehetőségük van méltányos áron megvásárolni a székházat. Ez fontos lenne, mert a Jelen Ház mellett az aradi magyarság kapna még egy saját házat. Az Arad megye más településein működő civil szervezetek nem rendelkeznek saját ingatlannal. Jelenleg Arad megyében körülbelül 25 magyar civilszervezet létezik. Nem sikerült Pankotán megvásárolni Csiky Gergely szülőházát, s abból magyar közösségi házat kialakítani. Hunyad megyében 16 magyar RMDSZ-szervezet van, közülük egyedül petrillai székház saját tulajdonú: 2001–2002 táján vásároltak egy tömbházlakást, amelyben az RMDSZ székháza működik. A megye többi településén bérlik a székházakat, mivel a pártok törvénye nem teszi lehetővé a székházak megvásárlását, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A civil szervezetek nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. A megyeszékhely, Déva magyarsága 2003-ban kapta vissza a csángótelepen lévő Magyar Házat. Pontosabban az önkormányzat 49 évre koncesszióba adta a Petőfi Egyesületnek, illetve a Segesvári Miklós Pál Egyesületnek a telep hagyományos közösségi központját. Azóta a telepi Magyar Ház a dévai magyarság egyik „erődje”: bálokat, előadásokat, kulturális rendezvényeket szerveznek benne. Hasonló a helyzet a vajdahunyadi Magyar Házzal, mely a Hunyadi János Humanitárius Társaság tulajdona. Orvosi rendelő és internetklub, valamint nyugdíjasklub működik benne, de kicsi a befogadóképessége. Ezért a régi ház tőszomszédságában, ugyanazon a telken a Corvin-Savaria Társaság egy újabb, lényegesen nagyobb, emeletes házat épített az utóbbi években, részben Vas megyei anyagi támogatással. 2007 óta szinte valamennyi rendezvény ott zajlik, és néha az is szűknek bizonyul. Ez is eltörpül a dévai Téglás Gábor Iskola mellett. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája állami intézmény, az épület azonban, amelyben működik, a Geszthy Ferenc Társaság tulajdonát képezi. A 2002 őszén alakult társaság eleve így vélte megóvhatónak a magyar oktatást az esetleges állami önkénytől. Szintén az oktatáshoz köthető a Zsil-völgyi kezdeményezés. Még a kilencvenes évek végén az Iskola Alapítvány kétszobás tanári lakást vásárolt Vulkánban, hogy a Székelyföldről, vagy Erdély más vidékeiről a helyi magyar iskolába kerülő tanerőknek. Miután több mint 10 évig használták, a lakást nemrég adták el, s a szomszédos Lupényban szándékoznak egy hasonlót vásárolni, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc. A vulkáni magyar oktatás megmentését ugyanis a jobb erőnlétű szomszédos lupényi iskola magyar tagozatának egyesítésével képzelik el. Mivel a súlypont áttevődött, természetes, hogy a tanári lakást is oda képzelik. Temes megyében az öt Magyar Házból négy RMDSZ-tulajdonban van. A bánsági magyarok számára a Székely László temesvári főépítész tervezte, a közösség tagjainak adományaiból a két világégés közötti időszakban felépült Temesváron a Magyar Ház, melyet a diktatúra éveiben elkoboztak, majd 1989 után a benne működő (párt)lapkiadó vállalat magánosítása során az új tulajdonosoknak sikerült az épületet is bekebelezniük. A magyar érdekképviselet húsz éve próbálja peres úton visszaszerezni a Magyar Házat, bírósági perek zajlanak ez ügyben Temesvártól Strasbourgig, mindeddig eredménytelenül, számolt be Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Az ingatlan első emeletén albérlőként megmaradhatott a helyi magyar újság /Heti Új Szó/ szerkesztősége, ugyanott működik az RMDSZ-iroda, a civilszervezetek rendelkezésére álló Bolyai-terem és TEMISZ ifjúsági szervezet irodája. Magyar tulajdonban van két temesvári ingatlan: a Kós Károly Közösségi Központ és a nemrég felavatott Geml József Magyar Központ. A Kós Károly Közösségi Központot éppen a temesvári Magyar Ház bizonytalan jövőjére való tekintettel vásárolta meg a státusirodákat működtető Progress Alapítvány. Az épületet sikerült felújítani, a státusiroda mellett az alagsorban működik a Szórvány Alapítvány, amely sikeres pályázatokból elnyert támogatásokból tette lakhatóvá a pincehelyiségeket, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület és az ITD Hungary temesvári irodája is. A Közösségi Központban kismamaklubtól a borklubig élénk közösségi élet zajlik. A Geml József Társaskör által működtetett Magyar Központ épülete a Temes megyei RMDSZ-szervezet tulajdona. Az RMDSZ szerződést kötött a kerületben működő magyar civilszervezettel, a Geml József Társaskörrel az ingatlan ingyenes használatáról és adminisztrálásáról. Az RMDSZ birtokában van a zsombolyai és a lugosi Magyar Ház is, mindkettőt a polgármesteri hivatal utalta ki a helyi RMDSZ-szervezeteknek és 2005-ben, illetve 2007-ben sikerült ezeket megvásárolni, majd felújítani. Lugoson a székház felújítására és működtetésére két civilszervezet, az Arató Andor Egyesület és a Putnoki Miklós Alapítvány pályázott. A lugosi Magyar Házban több mint 4000 kötettel rendelkező könyvtár működik. /Magyar Házak a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./2009. november 5.November 4-én Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban tartotta alakuló ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Temes megyei szervezete. Toró T. Tibor, az EMNT országos alelnöke a bevezetőben ismertette az EMNT célkitűzéseit. „Az EMNT autonomista civil szervezet, amely civil eszközökkel politikai célokat kíván megvalósítani” – mondta Toró – az EMNT-t pártok feletti civil egyesületként kívánjuk bejegyezni”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezeti háttérének megújítása nyomán egy „széles merítésű civil-politikai mozgalommá válik”, amelynek tevékenysége három fő csapásirányt követ: az autonómia koncepció emberközelbe hozatala, a monitoring tevékenység (jelentés a nemzetrész, a régió állapotáról) és a nemzeti egység megteremtése. A résztvevők megfogalmazták észrevételeiket, bírálataikat, építő javaslataikat az elhangzottakkal kapcsolatban. Megjelent Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, aki sok sikert kívánt az alakuló EMNT szervezetnek. A mintegy harminc alapító tag Gazda István református lelkészt választotta az EMNT Temes megyei szervezetének elnökévé, alelnöki tisztséget vállalt Dukász Magor, Gyuricza Adél és Kása Zsolt. Pataki Zoltán: EMNT alakuló ülés Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./2009. november 19.Temesváron a Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány kezdeményezésére újraindult a tíz évvel ezelőtt már működött közéleti vitaklub. A Szórvány Alapítvány székházában november 17-én megszervezett találkozó témája: magyar köztársasági elnökjelölt Romániában. Bodó Barna politológus feltette azokat a kérdéseket, amelyek megfogalmazódnak Kelemen Hunor választási részvételével kapcsolatban. Ha nincs esély a győzelemre, miért kellett az RMDSZ-nek elnökjelöltet állítani? Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a szövetség álláspontját tolmácsolta az elnökjelölt állítással kapcsolatban: a választási kampány jó alkalom arra, hogy az RMDSZ bemutassa álláspontját, elmondja, hogyan képzeli el az ország és ezen belül a magyar közösség, a nemzeti kisebbségek jövőjét, ugyanakkor nem kell elköteleznie magát valamelyik jelölt mellett már az első forduló előtt. „Az a tény, hogy az EMNT és a jelenleg legerősebb magyar politikai párt, a Fidesz is támogatja Kelemen Hunort, azt bizonyítja, hogy jó döntés volt a magyar elnökjelölt állítás!” – mondta Halász Ferenc. A vita során a magyar elnökjelölt állítás mellett érvelő vélemények voltak többségben. /Pataki Zoltán: Miért kell magyar köztársasági elnökjelölt Romániában? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./2009. november 21.Puskel Péter ismert aradi helytörténész az Aradon, illetve Arad megyében született nagy magyarokat vette számba. Klebelsberg Kunó gróf érdemeit néhány sorban kockázatos összefoglalni, mert minden, amit létrehozott, rendkívüli fontosságú volt. A magyar közoktatás talán legnagyobb reformátora Magyarpécskán látta meg a napvilágot, Budapesten szerzett jogi doktorátust. 1922-től kilenc éven át kultusz- és közoktatásügyi miniszter. Alapcéljának tartotta a népoktatás korszerűsítését, a széles néptömegek kulturális szintjének felemelkedését. Könyvtárral ellátott iskolákat, tanítólakásokat építtetett falun, népiskolákat a szétszórt és elszigetelt tanyákon; főiskolákat, egyetemeket (szegedi, pécsi, debreceni) és a felsőfokú oktatáshoz szükséges kutatóintézeteket hozott létre, a magyarság szellemi építkezésének szükségességét hirdette. Az ő nevéhez fűződik a római Collegium Hungaricum létrehozása. Klebelsberg Kunó 1932-ben halt meg. Pécskán a római katolikus templom falán a rendszerváltozás után elhelyezett emléktábla, majd 2000-től a templomkertben mellszobor (Jecza Péter munkája) emlékeztet a városka kiválóságára. A magyar filmművészet múltja elképzelhetetlen Jávor Pál nélkül. Jermann Pálként 1902. január 31-én szerelemgyerekként született Aradon, ahol 17 évet élt. Vidéki színházakban kapott szereplehetőséget, de fegyelmi vétség miatt hamar szerződés nélkül maradt. A Csak egy kislány van a világon című némafilm hozta meg számára a kiugrás lehetőségét 1929-ben. Több mint hetven magyar filmben játszott. És majd mindegyikben főszerepet! 1946-ban Groza Péter miniszterelnök meghívására erdélyi turnéja során járt ismét szülővárosában. Az internálás poklából kikerülő Jávor akkoriban már csak árnyéka volt egykori önmagának. Amerikába ment, de ott nem volt sikeres. 1957-ben hazatért, 1959. augusztus 14-én halt meg Budapesten. Inke László színművész 1925-ben Aradon született, ahol édesapja, Rezső, két évig a színházigazgatói tisztet is betöltötte. Inke László 1947-ben végezte el a Színművészeti Főiskolát és vidéki színházakban kezdte el a pályát. Tíz év múlva került fel Budapestre és a fővárosban több társulatnál megfordult. Elsősorban karakterszínészként nyújtott kiemelkedőt. Raffy Ádám (Kuppfert Miksa) orvos és regényíró két fia, Ádám kritikus és műfordító, Pál pedig irodalomtörténész, -kritikus és műfordító. Ádám 1926-ban, Pál 1930-ban született Aradon, nem sokkal édesapjuk Nagyváradra költözése előtt. Raffy Ádám többek között az Akadémiai, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként az angol, francia, német irodalom egyik legavatottabb tolmácsolója volt, 1978-ban hunyt el. Raffy Pált származása miatt a vészkorszakban internálták. A háború után magyar–francia szakos diplomával a Szépirodalmi Kiadóban dolgozott. Műfordításai mellett Kosztolányi Dezső összes műveinek a szerkesztését is elvégezte. Aradi Zsigmondról viszonylag keveset tudunk. Aradon született 1839-ben, kezdetben mérnöki tanulmányokat folytatott Németországban, majd Bécsben szobrászatot. Milánóban és Velencében élt és dolgozott, de kapcsolatban állt szülővárosával. Így kapta meg a megbízatást a Búsuló Arad (honvédemlékmű) elkészítésére, amelyet 1873-ban állítottak fel. Innen azután átszállították a mai Tisztviselőtelep helyén állt régi honvédtemetőbe, majd 1932-ben sérült állapotban a múzeum raktárába. Ma is ott áll a 48-as ereklyék között. Megmintázta még az aradi színház számára Laborfalvi Róza és Szerdahelyi Kálmán mellszobrát. A Laborfalvi-szobornak az évek folyamán nyoma veszett. Szerdahelyi Kálmán mellszobra a Sarbut-féle színházi múzeum leltárában volt. Pár évvel ezelőtt a Csiky Gergely Líceum padlásán találtak egy összetört Petőfi-domborművet. Az A. Zs monogram alapján minden bizonnyal a neves aradi művész alkotása. Ez most restaurálva az intézet folyosóján látható. Ormós Zsigmond (1813–1894) Pécskán született. Életpályája azonban a szomszéd vármegyében, Temesben teljesedett ki. Ormós főszolgabíróként és képviselőként ‘48-as részvételéért hónapokig a temesvári börtön lakója, majd szabadulása után évekig rendőrségi zaklatást szenvedett el. A kiegyezés után Temes vármegye főispánja, a művészetek és a művészek nagy mecénása, kiállítások szervezője, a kultúra támogatója, a Dél-magyarországi Történeti és Régészeti Társaság megalapítója, az MTA levelező tagja. Kezdeményezésére látott napvilágot a vármegye közlönyeként a Temesi Lapok. A Pankotán 1891-ben született Asbóth Oszkár az első világháborúban a központi hatalmak repülőseinek egyik kísérleti telepén végzett mérnöki kutatásokat. Az 1920-as évek végén Asbóth maga is számos felszállást hajtott végre két, ellentétes irányban mozgó légcsavarral felszerelt gépen. Asbóth kutatásainak eredményét alkalmazták a helikopter elkészítésénél. Ezért sokáig őt tartották e légi jármű feltalálójának. Újaradon született két másik Asbóth. A szintén Oszkár (1852) névre keresztelt fivér nyelvészként vált ismertté. A szlavisztika szakértője volt, egyetemi tanár Budapesten, majd 1907-től akadémikus. Két évvel fiatalabb öccse hosszabb külföldi karrier után Budapesten a Műegyetem professzoraként ment nyugdíjba. Kotsis Iván (1889–1980) és öccse, Endre (1897–1954) Aradról indultak, és mindketten ragyogó egyetemi és épülettervezői pályát futottak be Budapesten. Ivánt tagjává választotta az MTA. Endre tervei alapján épült fel a Vörösmarty téri egykori IBUSZ-palota. Laczó Gusztáv Kisjenőn született, túl korán ragadta el a halál. Aradon a Magyar Vegyes Líceumban érettségizett. Marosvásárhelyen 1959-ben végezte el a színiakadémiát, és Nagyváradon, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön számos szerepet játszott. Baász Imre Aradon született, az Aradi 3-as számú Középiskolában (a mai Csiky) érettségizett 1959-ben. Kolozsváron végezte a művészeti főiskolát, később meghívták Bukarestbe tanítani. Sepsiszentgyörgyön korszerűsítette a helyi múzeum szépművészeti részlegét. 1985-ben ő volt az év grafikusa, a Kalevala-illusztrációjáért. Grafikái, kollázsai tovább öregbítették hírnevét. Atzél Béla, a borosjenői Atzél család egyik „fekete báránya” volt. Atzél Béla angliai mintára Budapesten, a Stefánia úton megnyitotta a Park Klubot, amelyet ízlésesen antik bútorokkal rendezett be. Maga Erzsébet királyné is ellátogatott az arisztokrácia és a nagypolgárság e mondén szórakozóhelyére. Később az Országos Kaszinót is igazgatta. ő lett a Vígszínház első intendánsa. Mindössze 49 éves volt, amikor 1900-ban meghalt. Hunyad megyéből meg kell említeni Szamossy Elek festőművészt. Paál László a zámi Nopcsa-kastélyban látott napvilágot. Fiatalon az aradi rajziskolában tanult, itt ismerkedett meg Munkácsy Mihállyal, akihez élete végéig szoros barátság fűzte. Élete nagy részét Barbizonban töltötte. A szentgyörgyvályai születésű Szőts István a magyar filmvilág egyik legjelentősebb rendezője /emlékezetes az Emberek a havason című filmje/. Az 1914-ben Déván napvilágot látó Baróti, eredeti nevén Szabó Géza több újság neves publicistája, Budapesten a Magyar Nemzet napilapnak haláláig volt a munkatársa. A Bánság legnagyobb szülötte, Bartók Béla, Nagyszentmiklósról indult. Kurtág György zeneszerző, zongoraművész Lugoson látta meg a napvilágot, Acél Ervin karmester Temesvár szülötte. Gertenyesről lépett a világhír útjára Hollósy Kornélia operaénekesnő. A sokféle művészi tehetséggel megáldott Gyertyánfi Berta, Nákó Kálmán nagyszentmiklósi gróf felesége festő- és zeneművész volt. Temesvárról indult Brocky Károly festőművész. Kevesen tudnak Burghardt Rezsőről szülővárosában, Zsombolyán. Munkácsy-díjas portré-, csendélet-, akt- és városképfestő volt. Sok kiváló építész mondhatta szülőföldjének a Bánságot, így Aigner Sándor, Árkay Aladár. Több művész szintén bánsági: Hermann Lipót, Uitz Béla, Farkas André, André François grafikusművész, aki a francia plakátművészet meghatározó egyénisége lett és Kállai Ernő. A színművészek közül Lázár Mária és Tábori Nóra. A lugosi születésű Lugosi Bélát és a temesvár-szabadfalui Johnny Weissmüllert (János) Amerikában emelte szárnyára a világhír, a film. Temesváron látta meg a napvilágot az egyik legsikeresebb sportoló, Balázs Jolán atléta, világbajnok magasugró. /Gáspár-Barra Réka, Puskel Péter, Szerenyés Irén: Elszármazott nagyjaink II. Aradon ringatták bölcsőjüket. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21. / Előző: Elszármazott nagyjaink I. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10/2009. november 21.Az Írószövetség temesvári székházában november 21-én adták át a Temes megyei szervezet 2008 évre szóló irodalmi díjait. Idén a díjazottak között egy magyar is van, dr. Bárányi Ferenc vehette át a Prózai irodalmi díjat tavaly megjelent Boldogság délibábja /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című kötetéért. Cornel Ungureanu helyi írószövetségi elnök az év legsikeresebb regényének kiáltotta ki a regénypályázaton nyertes Boldogság délibábját. A hatvanas évek fiatal orvosainak küzdelmét bemutató önéletrajzi regényt Pongrácz Mária író méltatta. „Nyugdíjas orvos, tartalékos politikus és amatőr író vagyok – mondta a díj átvételekor dr. Bárányi Ferenc. Hozzátette, hogy hozzáfogott az egyetem (Égbe nyúló kockakövek) – falu (Boldogság délibábja) – város trilógia harmadik kötetéhez. /Pataki Zoltán: Irodalmi díj Bárányi Ferencnek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./2009. november 23.Legutóbbi ülésén a Hunyad megyei tanács megszavazta a Duna-Kőrös-Maros-Temes (DKMT) eurórégióból való kilépést. Hunyad megye nem húzott hasznot a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun, a romániai Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből, valamint a szerbiai Vajdaság autonóm tartományból álló DKMT eurórégióból. Mivel nem határmegye, Hunyad nem vehetett részt a határokon átnyúló projektekben. Hunyad megye és Vas megye évek óta testvérmegyei kapcsolatot épített ki. Noha az sem túl szoros, e téren lényegesen több konkrét együttműködés történt, mint az eurórégiós viszonyban. /Chirmiciu András: Hunyad megye kilépett a DKMT eurórégióból. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./2009. november 24.Temesvárra látogatott Csongrád Megyei Közgyűlés küldöttsége, a Bartók Béla Líceumban a Temes megyei magyar pedagógusok és ifjúsági szervezetek képviselőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről. A Csongrád megyei küldöttség iskoláktól és magánszemélyektől összegyűjtött könyvadományt hozott a Temes megyei magyar iskoláknak. /Pataki Zoltán: Csongrád megyei könyvadomány bánsági szórványiskoláknak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./2009. december 4.Temesváron december 3-án adták át a 2009 évre szóló Pro Cultura Timisiensis díjakat. A szenioroknak járó Pro Cultura díjat elsőként dr. Bodó Barna egyetemi tanárnak, a díj alapítójának adta át Constantin Ostaficiuc megyei elnök: „Ha valaki megérdemli ezt a díjat, az volt kollégánk, Bodó Barna, aki a megyei tanács művelődési bizottsága elnöki minőségében kezdeményezője volt a Pro Cultura Timisiensis díjaknak!” Laudációjában Halász Ferenc történész hangsúlyozta: az eredetileg fizikusi diplomát szerzett dr. Bodó Barna folyamatosan képezi magát, filozófiából doktorált, tucatnyi tudományos könyv szerzője, kitartó kutató munkát folytat, miközben három egyetemen (Sapientia, Babes-Bolyai és a temesvári Nyugati Egyetem) tanít. Temes megye kulturális stratégiájának kidolgozása is dr. Bodó Barna nevéhez fűződik. A díjazottak között volt Koczka György író, aki 56-os politikai fogolyként, Baraganba deportált megbízhatatlan elemként kezdte pályafutását és innen küzdötte fel magát a temesvári magyar színház irodalmi titkárságára, majd a rendszerváltás után a temesvári rádió munkatársává. Pro Cultura díjat vehetett át Tóth Flóra karnagy, a Carmina Dacica kórus egykori tagja és 1986 óta vezetője. A Pro Cultura Timisiensis díj fiatal művészek számára létrehozott változatát ítélték oda Aszalos Gézának, a Csiky Gergely Színház művészének. /Pataki Zoltán: Pro Cultura díj Bodó Barnának. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2009. december 7.Először Jász-Nagykun-Szolnok lépett ki a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégióból, majd következett Békés megye, most pedig Hunyad önkormányzata intett búcsút az 1997-ben nagy tervekkel létrehozott eurorégiónak. A lap munkatársai utánanézett, mi a helyzet az eredeti funkcióját lassan elveszítő DKMT-vel. A magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun, a romániai Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből, valamint a szerbiai Vajdaság autonóm tartományból állt a DKMT. Hunyad megye és a nyugat-magyarországi Vas megye évek óta testvérmegyei kapcsolatot épített ki. Noha az sem túl szoros, e téren lényegesen több konkrét együttműködés történt, mint az eurorégiós viszonyban. Az 1997. november 21-én létrehozott Duna–Körös–Maros–Tisza regionális együttműködés fő kezdeményezői és éltetői magyar részről Csongrád megye, román részről Temes megye, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány. A DKMT eurorégió napja alkalmából idén tizenkettedik alkalommal nyílt meg a román–magyar–szerb hármas határ. A Triplex Confinium határkőnél megtartott hagyományos határnyitó ünnepségen évente részt vesz a DKMT eurorégió elnöksége, a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági elöljárók, a három országból érkezett polgárok. A folyamatban levő közös DKMT-projektek közül érdemes kiemelni az ERIC Információs Központot, amely négynyelvű – magyar, szerb, román, angol – folyamatosan frissülő online hírszolgálat. Az www.ericinfo.eu címen elérhető portál friss hírekkel, riportokkal, háttérelemzésekkel segíti a térség lakóinak tájékoztatását A DKMT eurorégió kronológiája: 1992 – együttműködési megállapodás Temes és Csongrád megyék között; 1992 – együttműködési megállapodás Arad és Békés megyék között; 1994 – javaslattervezet egy háromoldalú interregionális együttműködésre Arad, Temes, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és a Vajdaság között; 1994–1997– az együttműködés intézményi kereteinek létrehozását célzó folyamatos háromoldalú erőfeszítések történtek; 1997. november 21. – az együttműködés hivatalos alapokmányának aláírása Szegeden; 1997. december – megállapodás a DKMT szakszervezeteinek együttműködéséről; 1997– 1. soros elnök Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke; 1998. február – Kamarai Nyilatkozat a DKMT gazdasági kamaráinak együttműködéséről; 1998. május 30. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a hármashatár-kőnél; 1998. nyara – DKMT Ifjúsági tábor Kishomokon; 1998 – 2. soros elnök Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke; 1999 – Az EURO-TRIO eurorégiós újság első számának megjelenése; 1999. március – Elnökök Fóruma temesvári ülésének döntése a közös pénzalap és a DKMT irodájának létrehozásáról; 1999 – 3. soros elnök Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. május 27. – a DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, a DKMT irodájának ünnepélyes megnyitása; 2000. – 4. soros elnök Caius Parpala, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. – A DKMT Gazdaságfejlesztési koncepciója elkészül; 2000. – Az EuroRégió című magazin első megjelenése PHARE-támogatással; 2000. – A DKMT Stratégiai koncepciójának elkészülte PHARE Credo- támogatással; 2000. október – A Kiszombor–Csanád határátkelőhely megnyitása PHARE-támogatással; 2001 – 5. soros elnök Gyorgye Dukics, a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottságának elnöke; 2002. november 21. – A DKMT ötéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2002 – 6. soros elnök Dan Ioan Tipos, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2002 – Megjelent az Eurorégió számokban című statisztikai kiadvány; 2002 – A DKMT elhatározza, hogy egy közös tulajdonú közhasznú társaságot hoz létre; 2003. május 24. – Megalakult a DKMT Fejlesztési Ügynökség Kht. Átalakul a Regionális Együttműködés, az Elnökök Fórumát felváltja a kibővült közgyűlés, melyhez csatlakoznak a kamarák, a civilszervezetek, az egyetemek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek is, valamint taggá válnak a városok (Békéscsaba, Szabadka, Szeged); 2004. május 22. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2004 – 7. soros elnök Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke; 2004. november – A DKMT eurorégió bemutatkozik Berlinben; 2005 – Első magyar–román közös kormányülés; 2005. május 28. – Dr. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter, Mihai-Razvan Ungureanu román és Vuk Draskovics Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója; A DKMT stratégiai tervének elfogadása; 2005 – 8. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke; 2006 – 9. soros elnök Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2006. április 19. – Második külügyminiszteri találkozó Újvidéken; 2006. május 27. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – Harmadik magyar–román közös kormányülés; 2007. június 1. – Békés megye kilép a DKMT-ből; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – 10. soros elnök Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke; 2007. november 21. – A DKMT tízéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2008 – a 11. soros elnök Bojan Pajtics, Vajdaság Autonóm Tartomány; 2009. május – A DKMT Kht. DKMT Nonprofit Közhasznú kft. -ként működik tovább; 2009. november – Hunyad megye kilép a DKMT-ből. /Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János: Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió. Bomlás határok nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./2009. december 11.Sajtóértekezletet tartott december 10-én Tőkés László püspök, EP-képviselő, kabinetfőnöke Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Halász Ferenc Temesi RMDSZ elnök. Szó esett Markó Béla RMDSZ elnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnökkel való találkozójukról is. „Felvetettük a választások problémáját, beszéltünk a kampányról és felbecsültük a jelenlegi helyzetet. Az EMNT nevében nemtetszésünket fejeztük ki, mert szerintünk az RMDSZ téves úton halad. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a választókat is erre az útra terelte, arra kérve őket, hogy a PSD jelöltjét, Mircea Geoanát szavazzák meg, támogatták a posztkommunista pártot. 2004-ben is ilyen helyzetbe tették a magyar választópolgárokat, akkor Adrian Nastase megszavazására buzdítottak, majd kiálltak Traian Basescu államelnök felfüggesztése mellett. Az RMDSZ lassan-lassan elveszíti szavazótáborát, egyre többen maradnak távol. Fenntartásaink vannak a kormányzásra kerülést illetően is, mert az RMDSZ és az MPP eddig feltétel nélkül támogatta egyik vagy másik jelöltet. AZ RMDSZ-nek képviselnie kell az erdélyi magyarság nemzeti érdekeit. Az RMDSZ majd 15 évig volt kormányon vagy kormányközelben, ami nincs arányban az elért eredményekkel” – nyilatkozta Tőkés László EP-képviselő. /László Árpád: Tőkés László Temesváron:”Az RMDSZ téves úton halad” = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./2009. december 15.Konferenciák, visszaemlékezések, filmvetítések, kiállítások, könyvbemutatók, kulturális műsorok egyaránt szerepelnek a temesvári forradalmi emlékév december 14-én kezdődött, egész héten át tartó programjában. A Küzdelem és építés Temesvár 1989 – Húszéves a rendszerváltozás címet viselő emlékév rendezvényeinek fővédnöke Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, volt lengyel kormányfő. A szervezők a Partitipatio Alapítvány, az Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Belvárosi Református Egyházközség, az Új Ezredév Református Egyházközség, a Szórvány Alapítvány, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház, az aradi Nyugati Jelen szerkesztősége, a Temesvár Társaság, a Forradalom Emlékezete Egyesület, az RMDSZ Temes megyei szervezete, valamint Tőkés László EP-képviselő irodája. A december 14-i megnyitóján Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök tartott ünnepi szónoklatot. Rendkívüli sajtóklubot is rendeztek, amelyen Füzes Oszkár nem bukaresti nagyköveti minőségében, hanem mint volt újságíró – ő is tudósított egykor a temesvári események helyszínéről – moderátorként vesz részt. December 15-én nemzetközi kerekasztal-konferencián idézik fel a történelmi eseményeket. Meghívott előadóként vesz részt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Lech Walesa volt lengyel államfő, Markus Meckel, a Bundestag volt képviselője, Emil Constantinescu volt román államfő és a temesvári forradalom hősének tekintett Tőkés László. Előtte lesz Szőczy Árpád Drakula árnyékában című dokumentumfilmjének romániai ősbemutatójára. Este a Temesvári Operában lesz az ünnepi gálaest. A további napokon emlékező kerekasztal-beszélgetéseken elevenedik meg a két évtizeddel ezelőtti korszak, felavatják a Mozgó Villamos Múzeumot, a Forradalmi Panteont, koszorúzásokat tartanak az egykori véres összecsapások különböző helyszínein, bemutatják A manipulált forradalom és a Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában című könyveket. /Forradalmi emlékhét. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./2009. december 21.Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsának programigazgatója a szórványban élő magyarok felkarolását célzó Összetartozunk elnevezésű programról beszélt. Új pólókat csomagoltak a Temes megyei alprefektus, Marossy Zoltán kérésére, aki elmondta, az ottani fiatalok különböző feliratos pólókat viselnek, de magyar feliratú nincsen. A szórványprogram nevét /Összetartozunk/ nyomtatták a pólókra, azóta sokan viselik. Az Összetartozunk program célja, hogy megőrizzék a szórványban élő magyarság identitástudatát, illetve hagyományait. A munkacsoportban Sapientia–EMTE is képviselteti magát. Hargita megye az idén Temes és Beszterce-Naszód megyét karolta fel, jövőre bővíteni szeretnék ezt Aranyosszékkel. Elképzeléseik szerint mind Maros, mind pedig Kovászna megye felkarolna két-két megyét, melyeket majd két év múlva „megcserélnénk” egymás között. A programot megbeszélték a Beszterce-Naszód megyei Bethlen Egyesület, illetve a temesvári Rekonstrukció 2005 Egyesület képviselőivel. Temes megyében a magyarság száma 1992 és 2002 között több mint tízezer fővel csökkent, Beszterce-Naszód megyében háromezerrel. /Mihály László: Beszélgetés Zonda Erikával, Hargita Megye Tanácsának programigazgatójával. A tömbmagyarságnak kell támogatnia a szórványt. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./2009. december 22.December 20-án Temesváron a Csiky Gergely Színházban megtartott, Hogyan kezdődött? című ünnepi fórum keretében emlékeztek meg a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség alapításáról és az azóta eltelt húsz évről. Szász Enikő színművész elsőként a BMDSZ jelen levő alapítóit: dr. Bárányi Ferencet, dr. Albert Ferencet és Toró Tibor professzort invitálta a színpadra. A BMDSZ alapítói a szervezet első elnökévé Bodó Barnát, tiszteletbeli elnökké távollétében az akkor Szilágymenyőbe „száműzött” Tőkés László lelkipásztort választották. Húsz év eseményeiről és megvalósításairól számoltak be a Temes megyei RMDSZ elnökök, időrendi sorrendben Dukász Péter, Toró T. Tibor és Halász Ferenc, valamint a jelenleg is alprefektusi tisztséget betöltő Marossy Zoltán. A jelenlevők ismertetőket hallhattak a Temes megyei magyar nyelvű oktatásról, a magyar médiákról – köztük az egész nyugat-romániai régióban terjesztett Nyugati Jelen napilapról – valamint a civil mozgalomról és az állami magyar színházról. /Pataki Zoltán: A bánsági magyar érdekképviselet húsz éve. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||