A temesvári Marienheim házban február 24–26. között a temesvári egyházmegye fiatal segédlelkészei és lelkipásztorai továbbképző tanfolyammal egybekötött találkozót tartottak, amelynek témája az ifjúsági pasztoráció volt. Szilvágyi Zsolt temesvári egyházmegyei ifjúsági lelkész elmondta, hogy ez az egy-két évvel ezelőtti kezdeményezés folytatása. Nehezen elfogadható probléma az, „hogy szórvány egyház lettünk”. Azokkal a kis közösségekkel kell törődni, amelyek még megmaradtak. Van olyan település, ahol két-három esztendő alatt alig öt elsőáldozó gyűl össze. A mai fiatalokat nehezebb megszólítani, mint akár öt évvel ezelőtt. Régebben a nyári ünnepségre, szabadidős programokra sok fiatal eljött. Most már ez sem vonzza őket. Egy-egy evangéliumi üzenet továbbítására például zenés vagy különböző játékos megoldások is léteznek. Az előadók a kiscsoportos tevékenységek fontosságát hangsúlyozták. /Sipos Enikő: Az ifjúsági pasztoráció lényege: „a fiatal érezze, hogy önzetlenül szeretjük és elfogadjuk őt”. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 9./
2008. március 10.
A koszovói szerbekkel szolidarizáló tüntetést szervezett Temesváron az Új Jobboldal (Noua Dreapta) szervezet. Zoran Radic, az alakulat Temes megyei szervezetének elnöke kifejtette: Koszovó függetlenségének elismerésével az Egyesült Államok súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, és hozzájárult egy köztörvényes bűnözök által vezetett muzulmán állam létrehozásához Európában. A mozgalom egy héttel március 15-e előtt tartotta meg tüntetését, képviselői arra számítanak, hogy a nemzeti ünnep alkalmából a magyar szélsőségesek Székelyföld területi autonómiáját követelik. Az Új Jobboldal megmozdulásán részt vett Milo Filipovic, a Szerb Radikális Párt egyik képviselője is. /Tüntetés Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2008. március 12.
Mátyás Zsolt Imre Ködszurkáló, avagy egy bohóc nézetei c. egyszemélyes műsora hangzott el az Aradi Kamaraszínházban. (A címbeli ködszurkáló Latinovits Zoltán 1973-ban megjelent könyvére, az egy bohóc nézetei Heinrich Böll német író azonos című regényére utal. A regényre épült az M. Józsa Tímea Ildikó és Mátyás Zsolt által összeállított szövegű előadás). Mátyás Zsolt Imre, a temesvári Csiky Gergely Színház művésze, nagy sikert aratott. /Jámbor Gyula: Mit gondol a bohóc? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./
2008. március 13.
Egy héten belül felállítják a rangsort a Temes megyei RMDSZ temesvári és megyei tanácsos-jelöltjei között. A temesvári városi tanácsosi listán öten pályáznának: Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő, ex-egészségügyi miniszter, Dukász Péter színművész, aki az 1990-es években volt már képviselőtestületi tag, Köles János, a megyei RMDSZ volt gazdasági alelnöke, Kiss András ornitológus, muzeológus és Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője. A megyei tanácsosi listán szintén öten pályáznak, Köles János ide is beadta a jelentkezését. Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnököt az alapszabályzat értelmében megilleti a listavezetői hely. A többiek: Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye esperese, Kaba Gábor zsombolyai polgármester és Szász Enikő, a Csiky Gergely színház ex-igazgatója, volt megyei tanácsos. /Pataky Lehel Zsolt: Helyezkedés Temes RMDSZ-es jelöltlistáján. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2008. március 13.
A magyar identitásvesztés leghangsúlyosabb a szórványfalvakban és nagyvárosokban. Enyhítése érdekében perspektívabővítésre lenne szükség a szórványpolitikában – mutatott rá Kiss Tamás szociológus. A Fehér megyei Tür nevű falucskában a lakók családneve: Szabó, Tarkó, Nemes, de a magyarul elhangzó köszönést románul viszonozzák. Ádámos az utolsó település, amelynek a neve magyarul is szerepel a helységnévtáblán. Tür falucska még jelzőtáblával sincs ellátva: se magyarul, se románul. Kémenes Lóránt gyergyószentmiklósi római katolikus plébános, amikor tavaly megkapta kihelyezését az érsekségtől, nehezen akadt a falura. Magyarul beszélők alig vannak. A plébános két nyelven prédikál. Türben már régen nincs magyar iskola. Balázsfalván is csak nehezen lehetett megmenteni az iskola magyar tagozatát: Kémenes plébános elvállalta a magyar nyelv és irodalom tanítását, hogy megmenthessék az iskolát. A balázsfalvi általános iskola magyar tagozatán jelenleg I–IV. osztályba nyolc gyerek jár, az általános iskolába összesen 28. „Leginkább románul beszélünk már a családban és a barátaimmal is. Az iskolában jó, mert gyakrabban hallom a magyart, mint otthon” – mondja az egyik gyerek. „Minden évben újra kell vívni a harcot a magyar oktatásért” – vallja a tanító néni, Marginean Adél. Balázsfalva 13 ezer lakosának öt százaléka magyar, legtöbbjük vegyes házasságban él. Az asszimiláció súlypontjai nem a dél-erdélyi szórványfalvak, hanem a nagyvárosok, Brassó, Temesvár, Arad, Kolozsvár vagy Nagyvárad lakótelepei – magyarázta Kiss Tamás. /Barabás Márti: Az asszimiláció színterei. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2008. március 13.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 2008-ban Balázs Attila színművésznek, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatójának ítélte oda a Kovács György-díjat. Balázs Attila 2002-ben Jászai Mari-díjat kapott. /Pataky Lehel Zsolt: Kovács György-díj Balázs Attilának. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2008. március 17.
A március 15-i emlékrendezvények sora Gyertyámoson kezdődött, a temetőben álló honvédemlékmű megkoszorúzásával. A megviselt obeliszk helyén 2002-ben sikerült emlékművet állítaniuk. Innen Zsombolyára tartott a küldöttség, a Petőfi-szobornál emlékeztek. Temesváron a megemlékezések Eftimie Murgu szobrának megkoszorúzásával kezdődtek, majd a Klapka György-emléktáblánál folytatódtak. Itt megjelentek a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői is. Szabadfalun Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök a Szórvány Alapítványnak mondott köszönetet a Petőfi-emlékmű helyrehozásáért. A magyar történelmi egyházak képviselői után a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet nevében Ilonczai Zsolt elnök mondott beszédet. Újszentesen a református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg ’48-ról, utána megkoszorúzták a templomkertben álló Petőfi-emlékművet. Dettán az RMDSZ a városházára hívta a megemlékezőket, Lugoson a megemlékezés hagyományosan az esti fáklyás felvonulással zárult. /Pataky Lehel Zsolt: Kampányévben több a figyelmesség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./
2008. március 19.
A magyar–román határon átnyúló európai uniós program lehetővé teszi, hogy sikeres együttműködések alakuljanak ki a határ menti régiók között – mondta Bajnai Gordon magyar önkormányzati és területfejlesztési miniszter március 17-én a magyar–román határon átnyúló program indító konferenciáján, Temesváron. A 2007-2013. évi magyar–román határon átnyúló programra mintegy 275 millió euró áll a két ország rendelkezésre. Az első pályázati kiírások 2008 májusában, júniusában várhatók. Borbély László, fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter fontos programnak nevezte ezt az együttműködést. A nagy forgalmú közutak tehermentesítését lehet megoldani újabb határátkelők nyitásával. /Magyar–román uniós együttműködési program. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
2008. március 19.
Március 17-án a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban Károlyi Attila szegedi történész az 1848-as szabadságharc délvidéki eseményeit ismertette. /Pataky Lehel Zsolt: 1848 a Délvidéken. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./
2008. március 20.
A Temesvári Csiky Gergely Színház március 20-án mutatja be Line Knutzon kortárs dán szerző Közeleg az idő című abszurd komédiáját a színház Stúdió termében. Az újvidéki László Sándor, az előadás rendezője először dolgozik Temesváron. A produkció létrejöttében másik két újvidéki művész: Góli Kornélia dramaturg és Varga Tamás színművész is közreműködött. /Pataki Zoltán: Abszurd komédia bemutatója a Stúdió színpadán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
2008. március 26.
Kikerült a nyomdából Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötetének német nyelvű fordítása Porträt mit Schmetterlingen címmel. A szerző a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen főmunkatársa, a Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezete elnökségi tagja. Könyve magyarul 2005-ben jelent meg Aradon az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban, a német változatot a temesvári Cosmoplitan Art Kiadó adta ki. A fordítás a dettai származású, Németországban élő írónő, Schiff Júlia munkája. /Pataky Lehel Zsolt: Pongrácz P. Mária kötete németül. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./
2008. március 27.
A Demeter András István kulturális államtitkár által kidolgozott új színháztörvény viharokat kavart kihirdetése óta. A nyugati gyakorlathoz hasonló alapvető reform életbelépéséhez most kell véglegesítenie a román kulturális minisztériumnak az új színházi törvény gyakorlatba ültetésének módszertanát. Korábban a szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, kolozsvári, csíkszeredai színházi szakemberek törvénnyel kapcsolatos véleményét kérdezték: akkor kiderült, a magántársulatok az eddiginél jobb lehetőségeket remélnek az új színháztörvénytől, míg az önkormányzati, illetve minisztériumi fenntartású intézmények vezetői nem látják pozitívnak a változást. Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója szerint előnyös rendelkezés, hogy a nyújtott teljesítmény alapján jobban meg lehet fizetni az értékes embereket. Az új törvény hátránya, hogy nem fogja át a színházi alkotás folyamatát, nem találta meg a jogi kereteket valamennyi alkotói tevékenység számára. „A színészek ugyan idegenkedve fogadják – ha kizárólag az egzisztenciális szempontokat tekintem, talán igazuk is van –, de maga a szakma, úgy egészében, profitálhatna belőle” – értékelte a jogszabályt Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház önkormányzati intézmény, s így nagyrészt a városi költségvetésből számára kiosztott összegből kell gazdálkodnia – jelezte Nagy Pál, a színház igazgatója. Szerinte, ha a törvény életbe lép, az aktuális önkormányzati testületnek el kell eldöntenie a színház sorsát. A megnövekedett bérezési alapot a kisebb önkormányzatok nem fogják tudni felvállalni, és következik a leépítés, karcsúsítás. „Én úgy látom, ha az állam nem áll a színházak mellé második pillérként, mint kiszámítható támogató – mint például Magyarországon –, akkor a magyar önkormányzati színházak sorsa megpecsételődik” – mondta Nagy Pál. Meleg Vilmos, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója szerint a törvény egyrészt megadja a lehetőséget arra, hogy aki játszik és sokat játszik, azt megfizessék, viszont létbizonytalanságot okozhat azoknál, akik nem játszanak. /Bágyi Bencze Jakab, Erdős Zsófia, Király K. László, Pataki Zoltán: Színháznapi törvényörvény. Temesvár, Vásárhely, Udvarhely és Várad sem tartja túl pozitívnak a változásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
2008. március 29.
Majdnem két évvel azután, hogy a Lugos önkormányzata díszpolgári címet adományozott Kurtág György világhírű zeneszerzőnek, a kitüntetett március 31-én személyesen fogja átvenni az oklevelet. A város szülöttét 2006 májusában választotta díszpolgárnak a képviselőtestület. Kurtág György /sz. Lugos, 1926. febr. 19./ zenei tanulmányait 14 évesen kezdte Lugoson, majd Temesváron folytatta. A második világháború után Magyarországra települt, később a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola korrepetitora lett, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarazene-tanára volt. A művészt március 27-én díszdoktori címmel tüntette ki a kolozsvári zeneakadémia, és hasonló elismerésben részesíti a bukaresti egyetem is. /Pataky Lehel Zsolt: Kurtág György átveszi Lugos díszpolgára címet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./
2008. március 31.
Létszámhiány miatt nem volt döntőképes a Temes megyei RMDSZ március 29-i választmányi ülése, de a részvevők egy áthidaló megoldást találtak. A szavazásra bocsátott kérdésekben utólagosan a hiányzók véleményét is kikérik, így a hozott határozatok még nem véglegesek. A jelenlévők végül nagy többséggel elfogadták a közös lista állítását, és megszavazták, hogy az RMDSZ Halász Ferenc személyében jelöltet indít a megyei tanácselnöki tisztségre, viszont polgármesterjelöltje nem lesz Temesváron. Jóváhagyták a megyei, valamint a temesvári tanácsos-jelöltek rangsorát: Halász Ferenc, Fazakas Csaba, Szász Enikő, Kaba Gábor, Köles János (megyei lista), illetve Szabó Ferenc, Bárányi Ferenc, Kiss András, Schwarz Dukász Péter, Köles János. /Pataky Lehel Zsolt: „Elhúzódó” választmányi ülés. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2008. április 1.
A Romániai Magyar Üzleti Egyesület és a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Híres Előadók Programja (HEP) néven talk-show szerű sorozatot indít, mely keretében az érdeklődők egy-egy neves művésszel, tudóssal, kutatóval stb. találkozhatnak. A havi rendszerességgel sorra kerülő rendezvények első előadása április 11-én lesz a temesvári színház nagytermében, a meghívott Herendi Gábor magyarországi filmrendező, akinek a Lora című filmjét is levetítik ebből az alkalomból. (A rendező első nagyjátékfilmje, a Valami Amerika.) Az est házigazdája és a műsor moderátora Balázs Attila Jászai Mari-díjas színművész, a színház igazgatója. A jövő hónapban Marosvásárhely lesz a HEP következő állomása, az első félév pedig Temesváron zárul június 27-én az Üzletemberek farmerben címmel. / Pataky Lehel Zsolt: Indul a HEP. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./
2008. április 1.
A helyi magyar tudományos élet képviselőit, egyetemi előadókat, kutatókat tömörítő temesvári Techné Egyesület a Békés Megyei Műszaki Haladásért Alapítvánnyal közösen szervezett találkozót március 31-én Temesváron, a határon átívelő együttműködések fejlesztése és elmélyítése érdekében. A házigazdák a szervezésbe bevonták a Romániai Magyar Üzleti Egyesületet is. A vendéglátók részéről Jánosi Endre, a Techné elnöke, a látogatók részéről Gólya Pál, az alapítvány elnöke ismertette céljaikat, törekvéseiket. /Pataky Lehel Zsolt: Békés-kapcsolatok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./
2008. április 8.
A Temesvári Csiky Gergely Színházban április 6-án volt a Vadas László rendezte Don Quijote című előadás bemutatója. /Pataki Zoltán: Don Quijote újraálmodott álmai. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./
2008. április 8.
Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Romániai Magyar Üzleti Egyesület szervezésében április 11-én, pénteken a Valami Amerika című film rendezőjének, Herendi Gábornak a részvételével indul a Híres Előadók Programja (HEP). A szervezők célja, hogy havonta egyszer meghívjanak egy olyan nemzetközi hírű vendégelőadót, aki a tudomány, vagy a művészet különböző területein jelentőset alkotott. /Pataky Lehel Zsolt: Közönségtalálkozó Herendi Gábor filmrendezővel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 8./
2008. április 9.
Április 11-én lesz a közművelődési díjak átadása Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban rendezendő, előadással egybekötött ünnepségen. Arad megyében Lukács Magdolna, az aradi Magányosok Klubjának vezetője, Khell Levente, a pécskai Búzavirág néptánccsoport egykori vezetője és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke, Temes megyében Pastean Erika, a végvári Csürdöngölő néptánccsoport vezetője és Szabó Ferenc, a temesvári Bokréta néptánccsoport vezetője érdemelte ki ezt a díjat. /Kiss Károly: Közművelődési díjak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./
2008. április 10.
Idén első alkalommal rendezték meg Temes megyében a Vidám Versek Versmondó Versenyét Temesváron. A két első díjazott továbbjutott az országos szakaszra, melyet április 18–20-a között rendeznek meg Szatmárnémetiben. /Pataky Lehel Zsolt: Bartókos elemisták a versmondó-versenyen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./
2008. április 11.
A minap jelent meg Vámos Gulyás Margit Egy óvónő emlékei és riportok című gyűjteménye, amelyben pályafutásának állomásait és történésekben gazdag pedagógusi tevékenységét foglalja össze. A kiadvány az igazfalvi és temesvári magyar óvodai oktatás kordokumentuma. Vámos Margit pályafutását 1955-ben kezdte szülőfalujában, Igazfalván, majd 1963-ban Temesváron folytatta előbb a 12-es, 1974-től pedig a 26-os napközi óvodában 1997 decemberéig. Nyugdíjazása után írta meg emlékiratait. /Pataky Lehel Zsolt: Egy óvónő emlékei. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./
2008. április 12.
Első ízben szervezték meg Aradon a magyar nyelv napját. A gazdag programsorozat április 11-én kezdődött a Jelen Házban, ahol a házigazdák mintegy 200 diákot, kísérőiket, neves előadókat, pedagógusokat, újságírókat, néptánccsoportokat láttak vendégül. A sepsiszentgyörgyi székhelyű Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége minden évben megszervezi a több napos eseményt, idén Aradra esett a választás. Matekovits Mihály, az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezetője, illetve a rendezvény főszervezője, a magyar nyelv szeretetének és tiszteletének a szükségességét hangsúlyozta. Dr. Brauch Magda nyelvművelőnek átadták a Sütő András-díjat. Zenés-táncos összeállítással léptek fel az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport középiskolás diákjai. Párhuzamosan zajlott a kisiskolások Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedője a középiskolások Arad és az 1848-as forradalom és szabadságharc zenében, képzőművészetben és irodalomban című tematikus vetélkedőjével. Délután neves szakemberek, előadók részvételével került sor a Régiók találkozása nyelvben és kultúrában címet viselő szakmai konferenciára, ahol többek között Vekov Károly történész és Murádin László nyelvművelő beszélt. Kiosztották az EMKE-díjakat. Matekovits Mária Arad megyei EMKE elnök, Khell Levente, a Pécskai Búzavirág Népi Együttes egykori vezetője, Lukács Magdolna, a Magányosok Klubjának vezetője, Szabó Ferenc, a Temesvári Bokréta Néptánccsoport vezetője, illetve Pastean Erika, a Végvári Csűrdöngölő Néptánccsoport vezetője vette át a kitüntetést. /Sólya R. Emília: A Magyar Nyelv Napjai Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./
2008. április 14.
Újságírói, lapkiadói és közéleti munkásságáért Veszely Károly-díjjal tüntette ki a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Magyarország bukaresti kulturális intézetének sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Koordinációs Központja (MKKK) Hecser Zoltánt, a Hargita Népe nyugalomba vonult kiadóját. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke hangsúlyozta, hogy Hecser Zoltán jelentős szerepet játszott a MÚRE létrehozásában, működésének megalapozásában, gazdasági és jogi kérdésekben való jártassága, törvénytisztelő magatartása meghatározta a szervezet működését. A díjat Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke és Beke Mihály András, a Bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója nyújtotta át. A díjat tavaly alapította a két adományozó szervezet, első kitüntetettjei pedig a Székelyföld kulturális folyóirat és Graur János temesvári újságíró voltak. Idén Hecser Zoltán mellett az alapításának 50. évfordulóját ünneplő Marosvásárhelyi Rádió kapta az elismerést. A brassói Reménység Házban megtartott MÚRE-közgyűlés záróakkordja volt az április 12-i díjkiosztó. Az előző napon újvidéki újságírók léptek fel. Léphaft Pál karikatúráinak kiállítását Ambrus Attila nyitotta meg, majd a Klemm József, Heinemann Péter és Léphaft Pál alkotta Telepi Rádió című kabaré következett a Redutban, a város művelődési házában. /Díjazták Hecser Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./
2008. április 14.
Április 12-én Böcskei László, a temesvári egyházmegye általános helynöke szentelte fel Csákon a németországi adományokból felépített Szent Ilona egészségügyi központot. A távoli Düsseldorf környékéről 2001-ben Csákra érkezett orvosok, látva a helyi egészségügy sanyarú helyzetét, adományokat kezdtek gyűjteni egy járóbeteg-ellátó központ felépítésére. Évente kétszer, a Csáktól 1800 kilométer távolságra összegyűjtött adományokból megrakott kamionokból álló hosszú konvoj érkezett Csákra. 550 ezer euró értékű adományból és négy év kemény munkájával, amelyből oroszlánrészt vállalt a Kóbor György nyugalmazott plébános, csáki Caritas-igazgató irányította helyi csapat, felépült a Szent Ilona egészségügyi központ. /Pataki Zoltán: Egészségügyi központ Csákon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2008. április 14.
A XIII. Bánsági Magyar Napok nyitórendezvényén bemutatták Siska Szabó Zoltán aradi természetfotós fotógrafikáit, Mátray László temesvári színművész tolmácsolásában elhangzottak Áprily Lajos és Dsida Jenő versei. A Temesvári Magyar Nőszövetség és a Bánsági Kárpát Egyesület közös szervezésében, a Kós Károly Közösségi Központban megtartott tárlatnyitón Szász Enikő, a Bánsági Magyar Napok kezdeményezője és főszervezője köszöntötte az egybegyűlteket. A Bánsági Kárpát Egyesület civil szervezet tevékenységéről Illés Mihály elnök mondott rövid ismertetőt. A rendezvénysorozat a hagyományos ópusztaszeri „zarándoklattal” folytatódott, április 14-én pedig az Újvidéki Színház Orfeum című vendégjátékának tapsolhat a temesvári Csiky Gergely Színház közönsége. /Pataki Zoltán: XIII. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./
2008. április 15.
A XIII. Bánsági Magyar Napok keretében Temesváron április 15-én mutatja be a Csiky Gergely Állami Magyar Színház Anavi Ádám 99 éves temesvári költő Mátyás királyról írt bohózatát Második Matyi címmel. A darabot Dukász Péter színművész rendezte. /Pataky Lehel Zsolt: Második Matyi. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./
2008. április 17.
Április 18-án Esztergomban vendégszerepel a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Kiss Csaba Csehov-adaptációjával, a De mi lett a nővel? című előadással. A darabot Mátyás Zsolt Imre rendezte. A fellépés az első rendezvénye az Esztergomi Várszínház tavaszi előadás-kínálatának. /Pataky Lehel Zsolt: Esztergomban vendégszerepel a Csiky Gergely-színház. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./
2008. április 17.
A századik életévében járó szerző, Anavi Ádám temesvári költő és drámaíró jelenlétében mutatták be a Második Matyi című történelmi komédiát a temesvári Csiky Gergely Színház művészei április 15-én, felolvasóest formájában. A XIII. Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozat keretében megtartott felolvasóest minden várakozást felülmúló sikert aratott. A 99 éves Anavi Ádám elmondta, öt éve fogott hozzá a Második Matyi című történelmi komédia írásához. /Pataki Zoltán: Felolvasó-bemutató Anavival. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2008. április 18.
Temesváron a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében 13. alkalommal szerveztek képzőművészeti tárlatot a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti karának magyar diákjai. A zsúfolásig megtelt teremben a Csiky Gergely Állami Magyar Színház két művésze, Borbély Bartis Emília és Kiss Attila reneszánsz muzsikával nyitotta meg a tárlatot, majd Szász Enikő, a Bánsági Magyar Napok szervezője beszélt a főiskolás rendezvény jelentőségéről. A kiállított alkotásokról Szekernyés János, a képzőművészek temesvári szövetségének elnöke mondott méltató beszédet. /Szekernyés Irén: A magyar képzőművészetis diákok tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./
2008. április 21.
A Temesvári Magyar Diákszervezet április 18-20-a között tizedik alkalommal szervezte meg a Műszaki Tudományos Diákkonferenciát. Dr. Delesega Gyula, a Temesvári Műegyetem tanára, a TDK elnöke megállapította, egyre kevesebb Temesváron tanuló magyar diák jelentkezik, még erdélyiek is viszonylag kevesen voltak, a résztvevők többsége Magyarországról érkezett. Optimizmusra ad okot, hogy még vannak diákok, akik a pénzkeresés helyett a tudományos kutatást választják. /Pataki Zoltán: 10. Műszaki TDK. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
