Közel százan vettek részt április 19-én a temesvári Magyar Házban a Bolyai János emlékszoba avató ünnepségén. A XIII. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében bemutatott Bolyai emlékhely kezdeményezője a temesvári Toró Tibor professzor, az MTA külső tagja, Bolyai kutató, aki saját könyv- és dokumentum-gyűjteményét ajánlotta fel az állandó kiállítás létrehozásához. Az emlékszobát a dr. Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány újíttatta fel, a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Ihász János igazfalvi polgármester támogatásával. Bolyai János életrajzának főbb eseményeiről magyar, román és angol nyelven is tájékoztatást kapnak a látogatók. A mintegy száz kiállítási tárgyat bemutató emlékszoba anyagát Toró professzor mutatta be a jelenlevőknek. A Bolyai dokumentumokkal borított falon központi helyet kapott Bolyai János világhírű, 1823. november 3-án Temesváron írt levelének kinagyított fakszimile másolata, amelyben édesapjának hírül adja: „a semmiből egy új, más világot teremtettem!” Mészáros Ildikó lapszerkesztő bemutatta a Szórvány Alapítvány honismereti folyóiratának, a Régi(jó)világnak Bolyai emlékszámát és a legújabb szegedi különszámát. /Pataki Zoltán: Bolyai emlékszoba avató a Magyar Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2008. április 21.
Április 19-én a Társulat Sarolt-szerepdöntőjét az aradi Éder Enikő, a Temesvári Csiky Gergely Színház tagja nyerte meg, így júniusban az István, a királyban ő énekli majd Sarolt szerepét. /Éder Enikő énekli Sarolt szerepét! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2008. április 22.
A XIII. Bánsági Magyar Napok teltházas zárórendezvénye Temesváron, a Csiky Gergely Színház nagytermében volt. Csene, Zsombolya, Szapáryfalva és Igazfalva után, a Bartók Béla Líceum tánccsoportjai és citerazenekara bemutatta a Hagyománykeresőben című folklór-műsort. A Szabó Ferenc vezette, közel 100 tagú Bokréta, Kisbokréta és Morzsa-Bokréta tánccsoportokból, valamint a citerazenekarból álló temesvári hagyományőrző együttes ezúttal is elkápráztatta a közönséget. A kiemelkedő teljesítmény nem kis mértékben Szabó Ferenc tanítónak, a Bokréta együttes vezetőjének köszönhető, akinek a folklórgálán EMKE-díjat adott át Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgató. /Pataki Zoltán: EMKE-díj Szabó Ferencnek. Nézőcsúcs a Hagyománykeresőben folklórgálán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./
2008. április 22.
Harmadik alkalommal rendezte meg a Nyelvkaszinó elnevezésű magyar nyelvismereti vetélkedőt a temesvári START – Tanácsadó és Továbbképző Iroda. A román–magyar tagozatos általános iskolákból vártak jelentkezőket, elsősorban a magyar nyelvhasználatra szeretnék ösztönözni a kisdiákokat, mondta Magyari Sára, a START elnöke, egyben a vetélkedőnek otthont adó 26-os számú általános iskola magyartanárnője. Évről évre több iskolából, és nagyobb számban vesznek részt a „nyelvi szerencsejátékon. A vetélkedő költségeit a START-iroda a tavalyi kétszázalékos jövedelemadó-felajánlásból befolyt összegből fedezte. /Pataky Lehel Zsolt: Ismét szerencsét próbáltak a Nyelvkaszinóban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./
2008. április 22.
Ötnapos fesztivállal ünnepli alapításának 55. évfordulóját a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Eurorégiós Színházi Találkozót rendeznek május 7. és 11. között, a házigazda szerepét betöltő temesvári magyar társulat. A Csiky Gergely Színház régi és új művészei az Emlékpróbán találkozhatnak egymással, a Színház a régióban című konferencián a régió színházainak vezetői és a támogató szervezetek képviselői megbeszélik a problémákat. /Félszáz éve a színpadon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./
2008. április 29.
Lehoczky Attila tanár szerint az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak nincs megfelelő önmagát népszerűsítő politikája. Hosszú ideig úgy gondolták, hogy a megye magyar diákjai úgyis a Csikybe jönnek, mert nincs más magyar tannyelvű középiskola. A valóság más. 2007-ben 206 nyolcadikos végzett, ebből mindössze három líceumi osztályt (84 diák) és két szakosztályt (33 diák) tudtak feltölteni, a hiány majdnem 90 fő! A temesvári Gerhardinum és a Bartók Béla Líceum Arad megyébe jött diákokat toborozni. Matekovits Mária aligazgatónő javaslatára két fordulóban az összes Arad megyei magyar iskolába járó nyolcadikost behozták az iskolába, körbevezették őket. Az elgondolás remek volt, az eredmény pedig plusz 30 diák eddig. /Lehoczky Attila: Iskola. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./
2008. április 30.
1885. április 12-én alakult meg Haller Károly vezetésével a kolozsvári Vigadó, a Redut nagytermében az EMKE, amit aztán 43 éves tetszhalálból 1991. április 20-án Brassóban támasztottak fel az újjáalakulás tényét rögzítő közgyűlésen, ahol megválasztották Dávid Gyulát elnöknek és Kötő Józsefet főtitkárnak. Az EMKE története megtalálható a Művelődés 1995. évi augusztus–szeptemberi összevont százlapos számában. Ma már dokumentumértékű ez a külön kötetként is megjelent összefoglalás, amely első ízben vette számba a 89-es decemberi fordulat után gomba módra megszaporodott romániai magyar egyesületeket is. 1992-től osztják ki az erdáélyi szellemi élet, közművelődés személyiségeinek nevét viselő EMKE-díjakat. A 2007. évi EMKE-díjak: Spectator-díj Szilágyi Aladárnak, az 1990 után kibontakozó kisebbségi önépítést segítő gazdag publicisztikai tevékenységéért, Kacsó András-díj a Háromszék Népi Együttes Zenekarának, az erdélyi népzene értékeinek itthoni és határon túli népszerűsítéséért, minőségi műveléséért, Bányai János-díj Bárth János néprajzkutatónak, az erdélyi népi kultúra értékeinek feltárása és közlése terén végzett kiemelkedő kutatói tevékenységéért, Kún Kocsárd-díj Széman Péternek, a versenyképes magyar közösség létrehozásáért végzett közművelői tevékenységéért, Nagy István-díj Öllerer Ágnesnek, kiváló zenepedagógiai, karnagyi és a kamarazenei mozgalom terén végzett munkásságáért, Bánffy Miklós-díj Székely Szabó Zoltánnak, fáradhatatlan szervezőmunkájáért, melynek eredményeképpen a Magyarország határain kívül működő magyar színtársulatok rendszeresen jelen vannak Bécsben és más ausztriai településeken, Kovács György-díj Balázs Attilának, korszerű és nagyhatású színészi munkásságáért, sokoldalú tehetségéért, mellyel a temesvári színpadot szolgálja és az erdélyi magyar, román és német színjátszás egymás felé fordulását segíti, Poór Lili-díj Balázs Évának, az anyanyelvi színpadi szó nemesítő erejébe vetett hitéért, mindig megújulásra kész emberábrázoló művészetéért, Szentgyörgyi István-díj Fazakas Mihálynak, színjátszásunk kiemelkedő hagyományának ápolásáért, a diákszínjátszásunk terén elért kiemelkedő érdemeiért, Szolnay Sándor-díj Soó Zöld Margitnak, utolérhetetlen művészi érdemeiért és az alkotói közösség érdekében kifejtett áldozatos tevékenységéért, Monoki István-díj Györfi Dénesnek, a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Könyvtár állományának elkötelezett és szakszerű gondozásáért, Balázs Ferenc-díj a Calepinus Alapítványnak az 1990-ben létesített nyelviskola működtetéséért, biztosítva több ezer személynek az idegen nyelvek oktatását, nemzetközi nyelvvizsgára való felkészítését, gr. Mikó Imre-díj Irsay Miklósnak, értékteremtő, kultúrapártoló tevékenységéért. Életmű-díjban részesültek: Bálint Lajos, a míves könyvek erdélyi hagyományát folytató félévszázados munkásságáért, kultúrahordozó szép könyvek kivitelezéséért, Laskay Adrienn művészeti és oktatói tevékenységéért, az erdélyi Bartók- és Kodály-kultusz kiteljesítésében szerzett érdemeiért. /Szabó Zsolt: EMKE-díjak 2007. = Művelődés (Kolozsvár), 2008. április/
2008. május 2.
Örvendetesnek nevezte Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, hogy Bihar megyében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyezsége révén csak az RMDSZ indít megyei tanácselnök- és nagyváradi polgármester-jelöltet. Ennek ellenére az RMDSZ csúcsvezetését tette felelőssé amiatt, hogy nem jött létre országos megegyezés a két fél között. Véleménye szerint az erdélyi magyarság az utolsó posztkommunista rendszer szerint politizáló közösség volt eddig. Tőkés beszámolt arról, hogy tovább gyűrűzik a Lorántffy Zsuzsanna egyházi iskola sportpályájának ügye, a püspököt június 23-ára idézték a bíróság elé. A Szentháromság ortodox egyházközség pópája ezúttal nemcsak illetéktelen behatolással és kerítésrongálással, de lopással is vádolja az alperest, állítva, hogy a kerítés egy darabját magával vitte. /D. Mészáros Elek: Pópával, pappal perel Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Nem szabad abbahagyni az egyházi személyek múltjának átvilágítását, vélekedett Tőkés László püspök, EP-képviselő. A sajtótájékoztatón bemutatták a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) kapott tetemes aktakupacot, mely feljelentéseket, szekusdossziék másolatát tartalmazta. Hermán M. János előadó-tanácsos megdöbbenéssel olvasta azokat a jelentéseket, melyekből kiderült, külföldi tartózkodása alatt is megfigyelték. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa egyhangúlag visszautasította a Temesvári-Belvárosi Egyházközség presbitériumának fellebbezését, melyben Bányai Ferenc temesvári lelkész felmentését kérték, akiről kiderült, hogy egykor besúgó volt. Bányai megszegte lelkészi esküjét azzal, hogy folyamatosan jelentett a román titkosszolgálatnak, sőt amikor később lehetősége lett volna beismerni múltját, ezt nem tette meg. Kiderült három lelkész besúgó múltja: Halász Sándor Temesváron volt pap, jelenleg külföldön tartózkodik, Kovács Imre, Paptamási egykori lelkésze jelenleg a magyarországi Nagykerekiben szolgál. Fazakas Sándor a nagyvárad-rogériuszi gyülekezet lelkésze volt, most egyéves skóciai kiküldetésben van. /Szőke Mária: Besúgó lelkészek kilétére derült fény. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./
2008. május 2.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) Nagyváradon tartotta meg díjkiosztó ünnepségét. A honismereti és történelmi pályázat témája ebben az esztendőben a reneszánsz és Mátyás király élete volt. Dukrét Géza, a szervezet elnöke közölte, a vetélkedő kinőtte Nagyváradot, idén székelyföldi és magyarországi pályázók is jelentkeztek. A díjkiosztón a magyar történelmi egyházak képviselői is megjelentek: Kiss Albert provikárius és Tőkés László református püspök. Felnőtt kategóriában az első díjat a temesvári Jancsó Árpád vitte el Hollós zászlók Temesvár felett című tanulmányával. A diákok között az első díjas Őseink nyomában című dolgozatot hárman írták: Gaudi Zsófia, Rékási Boglárka és Szűcs Orsolya. /Szőke Mária: Kiosztották a honismereti pályázat díjait. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./
2008. május 4.
Boér Jenő, a temesvári Caritas és Egyház című lap főszerkesztője könyvében (Merjetek jók lenni…, Solness Könyvkiadó, Temesvár, 2007) a hit, a szeretet megnyilvánulásait, az emberséges cselekedeteket sorakoztatja fel. Mintegy tíz év karitatív eseményeiről szólnak a kötetbe foglalt beszámolók, riportok, krónikák, interjúk és portrék. Írásaiban a hivatásos karitatív intézmények mellett olyan magánszemélyeket, civileket is bemutat, akik segítették és odaadóan szolgálják embertársaikat. A temesvári egyházmegye Caritas-szervezete több szociális intézményt is működtet. Boér Jenő képet ad a Temesváron és Nadrágon létesített szociális étkezdéről, a Páter Jordán Menhelyről, amely hajléktalanokat fogad be éjszakára és étkezteti őket, a családi erőszak áldozatait befogadó Mária Otthonról, az újpécsi Szent Miklós gyermekfaluról, az újbesenyői, merczyfalvi, vecseházi gyermekotthonokról, ahol árva, mozgássérült vagy értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkoznak. /Szekernyés Irén: A jóság mércéje: a segítségnyújtás. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./
2008. május 6.
Hatéves huzavona után május 6-án megkezdi sugárzását a Román Televízió marosvásárhelyi területi stúdiója. A helyhatósági választásokig a Marosvásárhelyi Televízió kizárólag választási kampányműsorokat sugároz, a napi egy-egy órás román és magyar nyelvű műsorok gyártása június elseje után kezdődik el. A román közszolgálati televízió eddig Kolozsváron, Temesváron, Craiován és Iasiban működtetett saját programmal jelentkező regionális stúdiókat. Az új marosvásárhelyi tévéadó műsorait egyelőre csak Maros megye területén lehet fogni hagyományos antennával. Az adás hamarosan a különböző kábeltévé-hálózatokon keresztül eljut a térség hat megyéjébe. A területi stúdió létrehozása egy, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között, 2002-ben kötött politikai alku eredménye. „Kissé hosszadalmasra sikeredett a várakozás, de határozottan állíthatom, hogy ha annak idején nem egyeztünk volna meg a PSD-vel, ez a tévéstúdió ma nem létezne” – értékelte a helyzetet Borbély László. Az RTV korábbi elnökei nem támogatták az újabb területi adó létrehozásának gondolatát. Mind a magyar, mind a román szerkesztőségben nyolc riporteri és szerkesztői állást hoztak létre. /Szucher Ervin: Hat év késéssel beváltott ígéret. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./
2008. május 6.
Victor Athanasie Stanculescu tábornok ügyvédje szerint 1989 decemberében külföldi katonák is lőttek Temesváron. Alice Draghici ügyvéd a ’89-es temesvári megtorló akciók vezetésével vádolt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok perének bukaresti tárgyalása után beszélt újságíróknak. Kérte, hogy oldják fel egyes katonai jelentések titkosságát. Ezek némelyikéből kiderül, hogy 1989 decemberében Temesvár utcáin olyan férfiakat is láttak, akik katonaruhát viseltek, de nem a román hadseregben használt fegyverekkel voltak felszerelve. Az ügyvéd szerint nem állapítható meg teljes biztonsággal, hogy kik lőttek Temesváron. A két tábornok fölött tavaly áprilisban ítélkezett a Legfelsőbb Bíróság, mindkettőjüket 15 évre ítélte. A bírák úgy tekintették, a tábornokokat nem mentesíti a felelősség alól, hogy a diktátor parancsára cselekedtek. Chitacot és Stanculescut 1999-ben már jogerősen elítélték 15 évre. Büntetésüket azonban nem töltötték le, mert a Nastase-kormány idején felfüggesztették az ítélet hatályát, és az ügy újratárgyalását rendelték el. /Gazda Árpád: Szórnák a felelősséget. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./
2008. május 8.
A Szabadság 2008. május 3-án terjedelmes összeállítást közölt a Sapientiáról, két, Tibori Szabó Zoltán által készített hosszabb interjút, két Ercsey-Ravasz Ferenc által készített lényegesen rövidebb interjút, továbbá a Tibori által aláírt „tényfeltáró” vezércikket. Ez utóbbi látszólag az interjúk, valamint a szerző által „áttanulmányozott” dokumentumok alapján, a „kíméletlen tények nyelvén” kíván szólni, a gyakorlatban azonban a közölt tények ellenében, sokszor a nyilatkozókkal ellentétes, nyilván a szerző prekoncepcióját tükröző dolgokat állítva. Tibori kérdéseiből kiderül, hogy az újságíró nem pártatlan, hanem Sapientia-ellenes. A Tibori által jegyzett vezércikk tele van rosszindulatú ferdítésekkel. Az egyetem vezetői nem állították, hogy a magyar kormány megszegte az Orbán-kabinet ígéretét azáltal, hogy nem támogatja évente kétmilliárd forinttal a Sapientiát. A 2007-es évre vonatkozó, 1,4–1,6 milliárd forintos támogatásról szóló, budapesti ígéretek ellenére, az egyetemi intézményrendszer 2007-ben mindössze 1,28 milliárd forint támogatást kapott, és ennek a pénznek egy részét, 120 millió forintot csak 2008-ban utalták át. Emiatt az egyetem többször igen nehéz helyzetbe került. A finanszírozóval még 2000-ben kötött együttműködési megállapodásban a támogató kötelezettséget vállalt arra, hogy 2001-től „a Magyar Köztársaság költségvetésének kihirdetésétől számított tizenöt napon belül közli a […] tárgyévi támogatási összeget”. Továbbá a finanszírozó „az Alapítvány működését illetően részleges, az Alapítvány személyes joga szerinti önállóságát nem sértő, ellenőrzési jogkörrel bír. ” A szerződés szerint a MeH – felügyeli és ellenőrzi az Alapítvány szakmai, pénzügyi, műszaki, eszköz-beszerzési, valamint ingatlanforgalmazáshoz és -fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységét. Tibori minden bizonyíték nélkül, közölte, hogy „az EMTE szórta a pénzt”, „megállapodásokat rúgott fel”, és a „fejlesztésekről nem konzultált a finanszírozóval”. Az Sapientia Alapítvány honlapjáról letölthető, hogy melyik évben mekkora összeget költöttek ingatlanberuházásra. A magyar kormány képviselői, a Sapientia Alapítvánnyal közösen, a vásárlások előtt minden ingatlant ingatlanszakértőkkel megvizsgáltattak és felértékeltettek. A beruházások legtöbb esetben a finanszírozó kezdeményezésére történtek. Tibori az általa „székelyföldi szállodaprivatizációként”, „botrányként” emlegetett vásárlásról ő maga írt „tényfeltáró” cikkeket a Népszabadságban 2001-ben és 2003-ban, az Adevarul nevű napilapból átvett „tények” alapján. A Beszerzési Szabályzatot minden esetben betartották. Minden eljárásbeli hiányosságot belső vizsgálattal feltártak. A magánzsebekbe, pártkasszákba került pénzekről szóló állítás rosszindulatú rágalom. „Az egyetem a hazai állami felsőoktatáshoz képest csaknem dupla béreket fizetett” – állítja a cikk. Valójában a román állami egyetemeken alkalmazott bérrendszer minden oktatói kategória esetében megállapítja a minimális és a maximális bért. Az EMTE és a PKE ennek a tartománynak a középértékét szorozta meg 1,5-del, ami akkor is távol állt a dupla bérektől, és amely nélkül nem lehetett volna megfelelő oktatókat toborozni. A Sapientián a bérek jelenleg az állami bérrács minimuma közelében mozognak, professzorok esetében pedig alatta vannak a minimális állami béreknek. Az erdélyi vállalkozói réteg felszereléssel, laboratóriumi eszközökkel, konferenciatámogatással és ösztöndíjak felajánlásával stb. – jelentős támogatást nyújtott az egyetemnek. A tavalyi évben az EMTE 8,7%-ban vont be saját forrásokat az egyetem működtetésébe, szemben a felvállalt 5%-kal. Az önkormányzatoktól számon kért támogatásra vonatkozóan tudni kell, hogy a román törvények nem teszik lehetővé a közvetlen pénzügyi támogatást. Tibori cikke egyértelműen durván és tendenciózusan egyházellenes. Tőkés László esetében, aki a Partiumi Keresztény Egyetem elnöki tisztségét töltötte be, azt írja, hogy „havi 4000 új lejt inkasszált”, miközben azt szándékosan nem közli, hogy ez bruttó összeg volt, tehát csak 2789 lej nettó bért jelentett. Kató Béla Sapientia kuratóriumi elnök esetében pedig még ennél is nyilvánvalóbb a lejárató szándék, hiszen kéthónapnyi összeget számított át forintra, így dupláját tüntette fel a havi elnöki fizetésnek. A szerző értesüléseivel ellentétben a kurátorok már jó ideje nem havi fizetést, hanem az üléseken való részvételtől függő havi juttatást kapnak. Nem igaz Tiborinak azon állítása sem, hogy a kuratóriumi tagok nem jártak el az ülésekre. Durva csúsztatás a Misovicz Tibortól idézett szöveg. Ezt Tibori ekképpen olvassa: „Az egyházaknak előbb-utóbb meg kell fogalmazniuk saját intézményeik és közösségeik szempontjából fontos igényeiket, cserében viszont éves finanszírozást vagy vagyoni támogatást kell nyújtaniuk. ” Ezzel szemben Misovicz Tibor ezt írja: „A magyar kormányzat nyilvánvaló tehetetlensége (nemtörődömsége?) azonban megerősíti azt az alapvető kérdést, hogy mire szánja az egyetemet az akkreditáció megszerzése után az alapítók köre, a szélesebb értelemben alapítónak és fenntartónak tekinthető magyar közösség, valamint annak politikai és akadémiai képviselete. Politikai szimpátiák ide, gyakorlati fenntartások oda, a jogi elismerés megszerzésével az egyetem teljesítheti az inkubációs szakasz fő célját, s innentől már nem lehet bizonytalanságra, s ebből adódó cselekvésképtelenségre hivatkozni. A működőképesség biztosítása most már évtizedekre szóló feladat. A jelenlegi finanszírozási gondok közepette az alapítói közösség nehezen kerülheti el, hogy nagyobb szerepet vállaljon az intézmény fenntartásában, üdvösebb lenne azonban, ha egyúttal a konkrét célok is világosabbá válnának. Az alapító egyházaknak saját intézményeik és közösségeik szempontjából is meg kellene fogalmazniuk a szociális gondozáshoz, az alsó- és középfokú oktatáshoz, a kulturális tevékenységhez kapcsolódó, a magyar közösség várható jövőbeli helyzetét is tükröző felsőoktatási igényeiket, s az ezért „cserébe” általuk nyújtott éves finanszírozást vagy vagyoni támogatást. ” Van egy különbség. Tibori szerint „sokan igyekeztek minél nagyobb hasznot húzni az egyetemből”, „az egyetemi stallumok aranybányának bizonyultak”, „érdek-összefonódás, nepotizmus, kompetencia-hiány tapasztalható”, stb. Mindezeket sehol nem támasztja alá. Továbbá „vitatható értékű diplomákról”, „diáksorsokkal való játszadozásról”, „kétes minőségű oktatásról” beszélni, miközben az akkreditációnak a hallgatókra vonatkozó szakmai feltételeit az EMTE magasan túlteljesíti, közönséges manipuláció. Az akkreditált állami egyetemeken elért államvizsga-eredmények magukért beszélnek: az előírt 50% sikeres államvizsgázóhoz viszonyítva minden szak esetében 95% feletti az arány! A Sapientia végzettjeinek az államvizsgáztató állami akkreditált egyetemek – Babes–Bolyai Tudományegyetem, Bukaresti Egyetem, Temesvári Nyugati Egyetem, Bukaresti Műszaki Egyetem stb. – adnak (vitatható értékű??) oklevelet. A cikkíró szerint „az intézmény elkezdett spekulálni a Budapestről érkező pénzekkel: az el nem költött összegeket letagadta, bankokban kamatoztatta, a román állam által visszatérített áfából, a finanszírozó beleegyezése nélkül, ötletszerűen és semmilyen pályáztatás nélkül ingatlanokat vásárolt stb. Amikor pedig mindezekre fény derült, és a finanszírozó azt kérte, hogy a szóban forgó anyagi eszközöket az akkreditációhoz szükséges költségek fedezésére fordítsák, az egyetemiek megsértődtek, és kezdetét vette a siránkozás, a panaszkodás, a vészkiáltások sorozata. ” Ez a passzus már önmagában megérne egy rágalmazási pert. A valóságban a Sapientia intézménycsoport igen szigorú szabályok szerint számol el a támogatás minden fillérével. A támogatási szerződésekben a finanszírozó azt is megszabja, hogy a kapott támogatásból származó kamatokat, áfákat mikor és mire szabad fordítani. Az egyetemen a vezetőket – a cikkben szereplő valótlan állításokkal ellentétben – a hatályos román törvények szerint választják. /Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dr. Dávid László professzor, a Sapientia EMTE: Kire öltik nyelvüket a kíméletlen tények? Válasz Tibori Szabó Zoltán vezércikkére. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2008. május 9.
Ötvenöt éve működik intézményes keretek között magyar színház Temesváron, az évforduló tiszteletére rendeztek ötnapos fesztivált a Bega-parti városban, Eurórégiós Színházi Találkozó címmel. A rendezvényen öt város – Temesvár, Újvidék, Szabadka, Tatabánya Arad – színháza mutatkozik be, és sor kerül dokumentációs kiállításra, színháztörténeti vetélkedőre, valamint Színház a régióban címmel konferenciára is. A találkozó a Temesvári Csiky Gergely Színház bemutatójával kezdődött május 7-én Ödön von Horváth A férfiak nélküli falu című darabjával, Török Viola rendezésében, az előadás zenéje és koreográfiája Könczei Árpád munkája. Balázs Attila, a temesvári színház új igazgatója elmondta: többhónapos munka előzte meg a kiállítást. A kiállítást Szekernyés János, a színház egykori igazgatója ismertette. Száznyolcvan évvel ezelőtt játszott először magyar társulat Temesváron, az akkori kassai társulat vendégszerepelt a városban. /Köllő Katalin: Ötvenöt év színház Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2008. május 10.
A Verbum Keresztény Kulturális Egyesületet 2005-ben hozta létre a gyulafehérvári érsekség, valamint a szatmárnémeti, a nagyváradi és a temesvári római katolikus püspökség. Ez az intézmény adja ki a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóiratot és a Vasárnap hetilapot. Kevésbé ismeretes azonban könyvkiadási tevékenysége. A napokban első ízben szervezett könyvbemutatót az egyesület kolozsvári, Albert Einstein utca 2 sz. alatti székhelyén, Szőcs Béla nyárádszeredai plébános Használjátok fel Isten kegyelmét című kötetét ismertették. A Verbum gondnoka, Gál György Attila köszöntőjében kiemelte, több mint fél évszázadnyi „kényszerszünetet” kell pótolniuk. Oláh Dénes szentpéteri plébános, az egyesületet irányító kuratórium elnöke Szőcs Béláról elmondotta, hogy Használjátok fel Isten kegyelmét! cím alatt, négy kötetre tervezett elmélkedéseit adja közre. Eddig kettő látott napvilágot. /Fodor György: Első könyvbemutató a Verbumnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10
2008. május 12.
Minden változik, a színház is átalakul, művészi és szervezeti szempontból egyaránt – hangzott el Temesváron a Csiky Gergely Színház fennállásának 55. évfordulója alkalmából rendezett Eurorégiós Színházi Találkozón, amely május 11-én gálaműsorral zárult. Kötő József színháztörténész a változásokkal kapcsolatban kifejtette: a társadalmi átalakulások nyomán a kultúra és a színház ne eltartott legyen, hanem partner. Sok szó esett a pénzről a konferencián, amelyen részt vett Balázs Attila temesvári, László Sándor újvidéki, Urbán András szabadkai, Fekete Péter békéscsabai direktor, Camelia Iordache, a temesvári Német Színház képviselője, valamint Elekes Botond a magyar és Koczka György a román kulturális tárca részéről. Demeter András, a román művelődési tárca államtitkára, aki több mint tíz éven át vezette a Csiky Gergely Színházat, eljött, hogy megnézze az előadásokat, és fellépjen a gálaesten. /Simon Judit: Emlékpróba a Bánságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2008. május 12.
Május 10-én tartották meg Temesváron a Színház a régióban című konferenciát. Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója elmondta, hogy a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiós színházi együttműködést Szász Enikő volt színházigazgató indította el 2007-ben. Kötő József színháztörténész arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia uniós csatlakozása nyomán új történelmi helyzetben jöhet létre a régió színházai közötti együttműködés. A konferencián részt vett színházak képviselői megállapodtak abban, hogy létrehozzák a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió területén működő színházak közötti együttműködés „kemény magját”, amelyhez később más régióbeli színházak is csatlakozhatnak. /Pataki Zoltán: Színház a régióban konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./
2008. május 12.
Május 9-én Temesváron került sor az első Civil Mecenatúra-díj átadására. A kitüntetést a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy viszonozza a támogatását azoknak a tehetőseknek, üzletembereknek, akik nagy összegeket áldoznak a kultúrára, a hagyományőrzésre, a civil szféra munkájának segítésére. Elsőként Herczeg András temesvári vállalkozót tüntették ki, aki az alapítvány könyvkiadói tevékenységéhez nyújtott anyagi támogatást; az ő hozzájárulásával jelenhettek meg igényes kivitelezésben többek között Vicze Károly és Jancsó Árpád temesvári helytörténészek könyvei. A kitüntetést – egy Könczey Elemér grafikus tervezte oklevelet és Szakáts Béla szobrászművész munkáját – Bodó Barna és Erdei Ildikó, az alapítvány elnöke és munkatársa adta át Herczeg Andrásnak. /Pataky Lehel Zsolt: Átadták az első Mecenatúra-díjat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./
2008. május 12.
A lugosi RMDSZ és az Arató Andor Egyesület szervezésében emlékeznek meg május 17-én Willer Józsefről, politikai, művelődési és közéleti szerepvállalásáról. A mi Willerünk… című szimpózium keretében Lugos néhai kiemelkedő egyéniségének képviselői munkásságát, zenepedagógiai tevékenységét, és a kisebbségi kultúra védelméért kifejtett küzdelmét méltatják olyan előadók, mint Bakk Miklós kolozsvári politológus, Bárdi Nándor budapesti történész, Balázs Sándor kolozsvári egyetemi tanár, Szekernyés János temesvári művelődéstörténész, Kaczián János nyugalmazott szekszárdi levéltáros és Udvardy László lugosi zenetörténész. Megkoszorúzzák Willer József sírját a római katolikus temetőben, majd koncertet tartanak a római katolikus templomban Willer József műveiből. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeznek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./
2008. május 13.
Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház egykori és mai színművészei gálaműsorával lezárult a május 7-11. között megrendezett Eurorégiós Színházi Találkozó rendezvénysorozata. Ezekben a napokban ünnepelte a színház 1953-as alapításának 55. évfordulóját, színházi fesztivált is szerveztek. Néhány napig az erdélyi magyar sajtó érdeklődésének középpontjába került, a magyarországi média is felfigyelt az eseményre. Kötő József színháztörténész, az EMKE tb. elnöke kifejtette a régiós színházszemlélet és az ehhez igazodó új struktúra megteremtésének fontosságát, Saját színházuk eurorégiós együttműködési szándékáról nyilatkozott Urbán András a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, Fekete Péter a Békés megyei Jókai Színház igazgatója, és hasonló gondolatokat tartalmazott László Sándor, az Újvidéki Színház valamint Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház igazgatójának írásban küldött üzenete. Eljött a fesztiválra Darvai Nagy Adrienn, több magyarországi színházi fesztivál művészeti vezetője és Demeter András István, a román művelődési minisztérium államtitkára. Részt vettek a rendezvényeken teatrológia szakos egyetemi hallgatók is. A színház 55 évéről szólt a színházi plakátokból, műsorfüzetekből, fesztiváldíjakból, színművészek kitüntetéseiből összeállított dokumentációs kiállítás, a nyomdából frissen kikerült Emlékalbum valamint a líceumi diákok színháztörténeti vetélkedője. A megjelentek közül öten: Kiss Erzsébet, Péterffy Lajos, Szélyes Imre színművészek, Kóra Ilona rendező valamint Cseresnyés Ildikó ügyelő több évtizedes, áldozatos munkájukért az örökös tagság oklevelével tértek vissza otthonaikba. /Szekernyés Irén: Véget ért az Eurorégiós Színházi Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./
2008. május 14.
Megnyílt Temesváron Jakobovits Márta nagyváradi keramikusművész tárlatára a Calina Galériában. /Szekernyés Irén: Jakobovits Márta kerámia-kőzetei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./
2008. május 15.
Május 15-én bemutatták a Temesvár történelme című tankönyv első kötetét, amely Adrian Orza alpolgármester kezdeményezésére született meg. Szerzői dr. Ioan Hategan, tudományos kutató és dr. Cornel Petroman, helyettes főtanfelügyelő. A könyvbemutatón Adrian Orza hangsúlyozta: az országban először Temesvár történelméről írtak tankönyvet, amelyet a város költségvetéséből finanszíroztak és 2008 őszétől minden temesvári 5-8. osztályos ingyen birtokba vehet. A szerzők hangsúlyozták, hogy a tankönyv a teljesség igénye nélkül, kifejezetten az általános iskolásoknak íródott, a történelmi tények tiszteletben tartása mellett. Dr. Ioan Hategan helytörténész elmondta: a kisebbségi iskolák tanulói éppen úgy megkapják a tankönyvet, mint román nyelven tanuló társaik. A szerzők igyekeztek a magyar, német, szerb, bolgár, török és más nemzeti közösségek szerepét is arányosan bemutatni Temesvár történelmében. Temesvár történelmét választott tantárgyként fogják oktatni a helyi iskolákban. /Pataki Zoltán: Országos elsőként. Megjelent a Temesvár történelme tankönyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./
2008. május 15.
Eldőlt, kik alakítják a júniusi díszelőadáson az István, a király főbb szerepeit. A Társulat című, tizenkét részes döntő során a határon túli jelentkezők kiemelkedő eredményt értek el: Sarolt szerepét Éder Enikő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze nyerte el, Asztrik megformálója a felvidéki Derzsi György lesz, Koppányt a szintén felvidéki Vadkerti Imre alakíthatja. /Összeállt a Társulat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./
2008. május 16.
Balázs Attila, a temesvári színház igazgatója elmondta, erőteljes, dinamikus, és igazi színpadi jelenlétet követelő előadásokat szeretett volna válogatni a fesztiválra, az Eurórégiós Színházi Találkozóra, ezzel jelezni a színház további útját. A temesvári színház megpróbálja kiszolgálni a különböző közönségrétegeket. Túlnyomórészt fiatalok vannak a színháznál, ők szeretnének fiatalos, korukhoz illő darabokat játszani. Balázs Attila a színházi régióban való gondolkodást fontosnak tartja, közel van Újvidék és Szabadka is. /(köllő): Mindig is csapatban gondolkodtam. Beszélgetés Balázs Attilával, a temesvári színház igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2008. május 16.
Temesváron a színház alapításának 55. évfordulójára szerveztek Eurórégiós Színházi Találkozót. Leginkább kortárs szerzők műveiből készült produkciók szerepeltek a május 7–11 között zajló rendezvénysorozaton. A temesváriak bemutatójával rajtolt az ötnapos találkozó, Ödön von Horváth A férfiak nélküli falu című darabját Török Viola vitte színre. Az Újvidéki Színház László Sándor által rendezett Portugálja teljes értékű színházi élményt nyújtott. /Köllő Katalin: Két színházi fesztivál is zajlott az elmúlt héten: Temesváron és Brassóban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2008. május 17.
A Temes Megyei Választási Bizottság helyt adott az RMDSZ magyar nyelvű választási plakátjai ellen emelt kifogásnak, így azokat el kell távolítani a választmányi hirdetményeknek kijelölt köztéri hirdetőtáblákról. Az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöksége megrökönyödéssel vett tudomást a döntésről, és sajtóközleményben fejezte ki sajnálatát, hogy mindez Temesváron, az állítólagos bánsági toleranciával dicsekvő városban történt. A feljelentő egy temesvári lakos. Hivatalos, írásos értesítést az RMDSZ még nem kapott. A kifogásolt plakátok egyébként az RMDSZ országos vezetősége által nyomtattatott általános plakátok („Válaszd a jövőt! Válaszd a biztonságot! Válaszd az RMDSZ-t!” feliratúak). /Pataky Lehel Zsolt: Leszedetnék az RMDSZ magyar nyelvű plakátjait. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./
2008. május 19.
Lugos és az egész romániai magyarság egyik kiváló személyiségére, volt parlamenti képviselőjére, közösségszervezőjére emlékeztek meg május 17-én Lugoson. A mi Willerünk című szimpóziumnak az is apropója volt, hogy az 1884. május 22-én Kecskeméten született Willer József jogász-zenész száz éve telepedett le Lugoson, ahol hat évtizedet munkálkodott a város és a kisebbségi kultúra érdekében, védelmében. A rendezvényt felhasználták szellemi hagyatékának széleskörű ismertetésére – hangsúlyozta Bakk Miklós politológus. Megkoszorúzták Willer József sírját a lugosi római-katolikus temetőben (1972-ben hunyt el), majd temesvári és müncheni zeneszakértők méltatták zeneszerzői munkásságát, este hangversenyt tartottak a római katolikus templomban műveiből. Willer József többek között a Lugosi Magyar Dal- és Zeneegyesület karnagya, a Magyar Kisebbség című folyóirat egyik alapítója volt, de Brassóban és Bukarestben is létrehozott dalárdát, a két világháború között parlamenti képviselőként, az Országos Magyar Párt bukaresti irodájának vezetőjeként az egész romániai magyarságot szolgálta. Bárdi Nándor budapesti történész szerint példát mutathat a 21. század politikusainak abban, hogy a képviselőnek nem szabad elszakadni attól a közegtől, amelyből kikerült. Politikai hitvallása az volt, hogy a nemzetszeretetet ne más nemzetek kárára gyakorolja, és hogy mindent tapintatosan, de céltudatosan kell megmondani a többségi hatalom képviselőinek – fejtette ki Bárdi. Szekernyés János temesvári művelődéstörténész Willernek a kisebbségi kultúra védelmében és szolgálatában kifejtett tevékenységéről tartott előadást, Udvardy László ny. építészmérnök hely- és zenetörténész, Willer egykori tanítványa Lugos zenei életére gyakorolt hatásáról beszélt. A magyar zeneszerzők sorában Willer Józsefet együtt lehet emlegetni Arató Andorral, Konrád Pállal, vagy a szintén lugosi Kurtág Györggyel; kapcsolatban állt George Enescuval és Bartók Bélával. /Pataky Lehel Zsolt: Willer Józsefre emlékeztek Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2008. május 19.
Erdélyben, a Vajdaságban, Magyarországon, Ausztriában, Hollandiában és más európai országokban élő nemzeti kisebbségek ifjúsági szervezeteinek képviselői részvételével zajlott május 14. –18. között Temesváron az Ifjúsági konferencia a kisebbségi jogokról című rendezvény. Előadások hangzottak el az európai kisebbségi közösségek helyzetéről, autonómia-törekvésekről és autonómia-modellekről, a romániai magyarság gazdasági és kulturális helyzetéről, az erdélyi magyar ifjúsági szervezeti életről. A romániai kisebbségi törvény tervezetét Toró T. Tibor parlamenti képviselő mutatta be. /Pataki Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a kisebbségi törvényről. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2008. május 19.
Két könyvbemutató volt a hét végén Temesváron, a magyar nyugdíjasok klubjában. A rendkívül tevékeny tagság és vezetőjük Béres Margit a változatos szórakoztató programok közé művelődési rendezvényeket is befogad. Vámos-Gulyás Margit: Egy óvónő emlékei és riportok (Pardon Folyóirat Könyvkiadója, Temesvár, 2008) a nyugalmazott óvónő első könyve, egy küzdelmes életpálya tanulságait összegző írások fűzére. Kató Gizella jól ismert alkotója a városnak, mese- és elbeszéléskötetei, versei két nyelven is közkézen forognak. Legújabb könyve: Az ígéret (Eurostampa Könyvkiadó, Temesvár, 2008) eddigi műfajaiból többet is magába foglal. Először a rajzoló, zenélő édesapjára és költő férjére, Kató Sándorra emlékezett. /Szekernyés Irén: A tényektől a fikcióig. Két könyvbemutató a magyar nyugdíjasok klubjában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./
2008. május 20.
Kelemen Hunor az RMDSZ kampányfőnöke az elmúlt napok negatív kampány-tapasztalatairól, Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákokat hazahívó terveiről számolt be Kolozsváron. „Temesváron visszaköszön a múlt” – állapította meg Kelemen Hunor, ugyanis a Temes megyei választási bizottság elfogadott egy óvást, amely az RMDSZ általános plakátjainak a Temes megyei közterekről való eltávolítását kér. A Temes megyében kialakult „szörny-koalíció” nem egyedi eset, hiszen ez a koalíció az elmúlt hetekben már országszerte összeállt. „Plakátháború van Székelyföldön” – jelentette ki Kelemen, utalt az MPP, a magyar versenypárt székelyföldi agresszív kampányára, amelynek része az erkölcstelen tartalmú, a jelöltek magánéletéről szóló hazug szennyiratok népszerűsítése, valamint a fényes nappal történő plakáttépési akció. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterjelölt a Gyere haza! című projektjét mutatta be, amellyel a Kolozsváron tanuló sepsiszentgyörgyi diákok hazatelepedését segítené. Szerinte a sepsiszentgyörgyi származású egyetemistáknak csak 43%-a települ haza az egyetem elvégzése után, szaktudásukra és munkájukra azonban ennél jóval nagyobb szükség volna. /Temesváron visszaköszön a múlt, Sepsiszentgyörgy hazavárja a fiatalokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
