Torockón az 1952-ben alapított néprajzi múzeum mellett az utóbbi években magánmúzeumok is nyíltak. Ezek egyike Kőműves Annáé. A régi, jellegzetes kétablakos torockói ház nem került be a Torockó műemlékvédelmi programba, nem lett felújítva. A két szoba festett bútorzatát, az itt elhelyezett tárgyakat az édesanyjától örökölte. Gelei Király Annának muzeológusi oklevele, aranyérmes kitüntetése volt. A gyűjtést 1920-ban kezdte. Akkor a falu bolondjának titulálták, mert összeszedett minden kidobott ócskaságot. Gyűjtötte a történeteket, az öreg emberek visszaemlékezéseit is. Mindezek mellett sokat kézimunkázott. Gyűjteményét egyetlen lányára hagyta. Örökösét jól választotta, mert Anna néni gyarapítja, gondozza a gyűjteményt. Évekkel ezelőtt meglopták a múzeumot. Németországi gyűjtő akarta megvásárolni a tárgyakat, s mivel nem voltak eladók, a tordai közvetítő ember csatornás cigányokat ajánlott be. A csatorna elkészült, de mire ráébredtek, eltűnt az 1718-ban készült 60 kg-os óra, a pipakészlet medvét formázó dohánytartója és a falról a 400 éves olajfestmény. /Takács Ildikó: Anna néni múzeuma. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./
2006. szeptember 2.
Andrei Andercut gyulafehérvári ortodox érsek bemutatta azt a hangfelvételt, amelyen egyik állítólagos áldozata, Ioan Dobreanu tordai ügyvéd az egyházi elöljáró védelmére kelt. Dobreanu neve szerepel egy olyan jelentésben, amelyet a jelenlegi érsek adott a Szekuritáténak, az ügyvéd viszont azt állítja, a főpap jó barátja, aki képtelen lett volna arra, hogy eljátssza a besúgó szerepét. Az érsek kijelentette: börtönnel fenyegették, ezért valóban aláírt egy együttműködési nyilatkozatot, de soha senkit nem jelentett fel. Az egyházi elöljáró azt állítja, nem emlékszik arra, hogy több jelentést is írt volna, csupán egyet, azon a napon, amikor az együttműködési nyilatkozatot is aláírta. Abban a jelentésben valóban előfordul Dobreanu neve. A patriarkátus szóvivője bejelentette: az egyházi autonómiát szabályozó törvények értelmében, a besúgó papok sorsáról csak a szinódus dönthet. /Áldozata védelmezi a görögkeleti érseket? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./
2006. szeptember 11.
Tizenkét évig épült Bánffyhunyadon az az iskolaépület, amelyet a hétvégén adtak át, és amelyben 16 osztályterem várja az V-VIII. osztályos tanulókat. „Az esemény egy közös összefogás eredménye. Az, hogy az iskolát 12 év után sikerült befejezni, közös siker, így természetes, hogy mindannyian, akik ebben részt vettünk, itt legyünk a megnyitón” – hangsúlyozta Nagy Zsolt miniszter. Kolozs megyében az elmúlt évben Tordán és Bánffyhunyadon okozott vitát és konfliktust az önálló magyar iskola kérdése, ennek beindítása mindannyiszor a román koalíciós partnerek ellenállásába ütközött. /Debreczeni Hajnal: Iskolaépület már van Bánffyhunyadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2006. október 11.
Október utolsó vasárnapján a tordai reformátusok az úrvacsorai szertartás alkalmával kezükbe vehetik azt az 1697-ben készült ezüstkelyhet, amelyet 1971-ben az Országos Történelmi Múzeum elvitetett Bukarestbe. A kehely többéves párbeszéd eredményeként került haza, jelezte Nagy Albert ótordai református lelkész. Az ótordai református egyházközség a kelyhet először 300 éves „születésnapján”, 1997-ben kérte vissza. Akkor a kérést elutasították, arra hivatkozva, hogy az ország törvényei szerint a visszaszolgáltatás lehetetlen. Tavaly Nagy Albert ismét kérte a kelyhet. Az illetékes hatóságok nem voltak hajlandók mozdulni. Az RMDSZ-képviselők közbelépésének köszönhetően azonban lépések születtek. /Ladányi Emese Kinga: Hazakerült a tordai reformátusok több száz éves kelyhe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
2006. október 17.
1944. október 12–15. között a szovjet katonák polgári lakosok ezreit gyűjtötte össze Kolozsváron. Kizárólag magyar férfiakat hurcoltak el gyárakból, óvóhelyekről, de sokukat az utcáról. Románok nem voltak a deportáltak között, akik valamilyen véletlen folytán bekeveredtek a civil foglyok közé, s igazolni tudták román származásukat, azokat még Kolozsváron szabadon engedték. Az elfogottakat a Szovjetunióba deportálták. A lágerekben a hadifoglyokkal együtt dolgoztak. A hivatalos adatok szerint a kolozsvári elhurcoltak egyharmada sohasem tért vissza szülőföldjére. Mile József az egyik túlélő. Elmesélte, hogy apját, testvérét és őt elvitték, az elfogottakat gyalog vitték Tordára, onnan vonaton Brassóba. Az időseket hazaengedték. Azután bevagonírozták őket, s irány a Szovjetunió. Magnyitogorszkba vitték őket. Télen 30 fokos hidegben is dolgozni kellett. Aki meghalt, azt közös sírba dobták, s leöntötték mésszel. Sok kolozsvári nyugszik ilyen névtelen sírban. Egyik nap az orvosok kiválogatták a munkaképteleneket. A vizsgálat abból állt, hogy megnézték a feneküket, van-e hús rajta. Mile József s csont és bőr volt, s így hazaengedték. Otthon unokabátyja nem ismerte meg, úgy lefogyott. Két-három hónapig ágyban volt, mert nem volt semmi ereje. /D. Szentes Szidónia: „Az egész láger egy agymosás volt” Egy évad az orosz pokolban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 17./
2006. október 25.
Immár tizenhatodik alkalommal szervezték meg Tordán az Aranyosvidék ifjúságát mozgósító honismereti vetélkedőt. A Balázs Ferenc Diákönképzőkör és a Petőfi Társaság által szervezett verseny idei témája az 1956-os magyarországi forradalom volt. „Azzal, hogy itt voltatok, ti is részesei lettetek az 1956-os forradalomnak, ami igen szép és nemes dolog” – jegyezte meg a megmérettetés végén Hunyadi Attila zsűrielnök, a kolozsvári Tóközi Református Montessori Iskola történelemtanára. /Ladányi Emese Kinga: Torda. XVI. Aranyosvidéki Honismereti Vetélkedő Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2006. október 28.
A Magyar Tudományos Akadémián október 24-én tüntették ki Dumitriu Anna tordai nyugalmazott matematika szakos tanárt. A magyarországi és Amerikai Egyesült Államokbeli Rotary Club, valamint a Természet Világa folyóirat idén harmadjára részesít elismerésben egy-egy magyarországi és erdélyi tanárt. Dumitriu Anna sok éve foglalkozik a tordai Mihai Viteazul Főgimnázium Balázs Ferenc Diákönképzőkörének ifjú tagjaival. Az erdélyiek közül az elmúlt két évben Dvoracsek Ágoston nagyenyedi körvezető-tanár és Velencei András – Velencei Melinda baróti tanárházaspár részesült azonos elismerésben. /Ladányi Emese Kinga: Tanárok munkájának elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2006. október 31.
Az aranyosgyéresi református egyházközség és a helyi Református Vegyes Kar idén hatodik alkalommal szervezte meg a már hagyományossá vált Aranyosmenti Kórustalálkozót. Megjelent és beszédet mondott többek között Guttman Emese és Guttman Mihály a Romániai Magyar Dalosszövetség részéről és Nyitrai János, a John Paget Kulturális Egylet elnöke. Fellépett az Aranyosegerbegyi „Árvalányhaj” Vegyes Kar, a Nagyenyedi Egyházmegyei Kamarakórus, a 130 éves múlttal rendelkező Tordai Magyar Dalkör, az aranyosgyéresi és a tordaszentmihályi vegyes kar. /Ladányi Emese Kinga: VI. Aranyosmenti Kórustalálkozó Aranyosgyéresen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2006. november 14.
Tordán az IKE Galériában tartották november 10-én az Aranyosszéki Népfőiskola idei nyitó előadását. Fehér András aranyosegerbegyi történelem szakos tanár volt. Lenni, vagy nem lenni című előadásában az erdélyi kisebbségi élet létfontosságú problémáit körvonalazta, majd megvitatták az erdélyi, valamint a tordai magyar kisebbség sorsát, célkitűzéseit. Elhangzott, csak az önálló magyar iskola képes biztosítani a megmaradást. Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke bejelentette, hogy újabb előadás következik: Suba László helybeli képzőművész régi tordai mesterségekről – alabástrom-kidolgozásról, kerámiáról, üvegezésről – fog mesélni. Tavaly összesen hatvanegy tevékenységet mondhatott magáénak a népfőiskola. Az előző évek mintájára, idén is novembertől februárig lesznek különböző előadások. /Ladányi Emese Kinga: Megnyitotta kapuit a IV. Aranyosszéki Népfőiskola. Torda. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2006. november 18.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség napirendre tűzte a tordai önálló magyar iskola ügyét. Ádámosy Klára tordai RMDSZ-elnök szerint a diáklétszám elégséges az önálló magyar iskola létrehozásához. Háromtagú tordai küldöttség – Ádámosy Klára RMDSZ-elnök, Nagy Albert ótordai református lelkipásztor és Mikó Edit, a szülők képviselője – kereste fel Titiana Zlatior Kolozs megyei főtanfelügyelőt, hogy újból érdeklődjenek a tordai önálló magyar iskola ügyéről. A főtanfelügyelő megkérdezte, nem sajnálják-e a magyar gyerekeket, hogy kiragadják őket megszokott környezetükből. Tordára látogatott Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő, valamint Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. Elmondták, hogy a közeljövőben egy tanfelügyelőségi bizottság megvizsgálja az alakulandó iskolalehetőségét. Ádámosy Klára szerint a magyarság számára veszteség, hogy Harasztoson a jelenlegi román tagozatú ötödik osztályt nyolc magyar gyermek tartja életben. /December 15-ig döntenek a tordai magyar iskoláról? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2006. november 27.
Tordán az Aranyosszéki Népfőiskola keretében dr. Gyárfás Ágnes, a miskolci Nagy Lajos Király Egyetem tanára a magyarságról, nemzetünk és múltunk ismeretének fontosságáról, népművészetről-népköltészetről mesélt. Magyarországon a művészettörténet és pszichológia mellett egyedül ezen az egyetemen létezik magyarságtudomány szak, ennek keretében magyar történelmet, irodalmat, zenét, táncot, népművészetet és népköltészetet tanítanak. Az 1989-ben létesített magánegyetemen a magyar őstörténettel, a kínai és középkori latin nyelvekkel is meg lehet ismerkedni. Molnár Anna balladája, a rovásírás, a természet körforgása, a népmesék szimbolikája, a hit és szeretet egyaránt helyet kaptak dr. Gyárfás Ágnes beszédében. Kitért a magyarság-tudomány tanszék által is kutatott, faluhelyen még olykor fellelhető tiszta szobára, amely az égi szépséget, Isten világát jelképezi. /Ladányi Emese Kinga: Magyarországi vendégelőadó a tordai népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2006. november 27.
Az 1944. október 11–12-én Kolozsvárra bevonuló szovjet csapatok – a román katonasággal karöltve – házról házra jártak, és hurcolták el a magyar férfiak zömét, évekig tartó szovjet hadifogságba kerültek, sokan ott pusztultak el az idegenben. Mile József egyike azoknak a kolozsvári magyar embereknek, akik áratlanul kötöttek ki a „szovjet paradicsomban”. Gyalog kellett Tordára indulniuk. Bevagonírozták a foglyokat és étlen-szomjan utaztak összezsúfolva. Később sós halat kaptak, de vizet nem adtak. Amikor megérkeztek Magnyitogorszkba, alig tudtak leszállni a vonatról. Hatalmas barakkokban szállásolták el őket, deszkapriccseken aludtak. Civil ruháik helyébe rossz, szakadt katonaruhákat és fatalpú cipőket kaptak. Mile József a fogságban elkapta a maláriát. Gyakran előfordult, hogy reggel a mellette lévőt holtan találta. Ötezren voltak a táborban, s abból több mint ezerötszázan haltak meg egy év alatt. Az orvosi vizsgálat során levetkőztették a rabokat, és megnézték a feneküket, hogy van-e rajta hús vagy csak csont és bőr. Az utóbbi esetben végelgyengüléshez közel állónak tekintették az illetőt, őket hazaengedték, gondolva, hogy útközben úgyis kikészül. Így került Mile József is haza. Néhány hónap kellett, hogy összeszedje magát. Három vagy négy hónapig egyszerűen nem tudott normálisan gondolkozni. Teljesen megzavarodott. /Papp Annamária: Egy évig tartó „séta” Magnyitogorszkban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2006. november 28.
Tordán az unitárius templomban november 26-án, vasárnap lelkésziktatás volt. Kiss László tragikus halálát követően, a tordai unitáriusok lelkipásztor nélkül maradtak. A beiktatott új lelkész Józsa István Lajos. /Ladányi Emese Kinga: Új lelkésze van a tordai unitárius egyházközségnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2006. december 6.
Tordára és Bánffyhunyadra is ellátogatott az a tanfelügyelőség által delegált szakbizottság, amelynek feladata a kezdeményezett magyar iskolák létrehozási feltételeinek megvizsgálása. A találkozást sikerként könyvelik el, közölte Ádámosy Klára tordai tanácsos, aki a helyi önkormányzatot képviselte a megbeszélése. Hasonlóképpen Bánffyhunyadon sem számítanak fennakadásra. /N.-H. D., F. I.: Valósággá válhat a tordai és bánffyhunyadi magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2006. december 22.
A kolozsvári születésű Orbán István látogatta meg a tordai népfőiskolát, és mintegy adventi ajándékként egy kiállításnyi festményt és grafikát hozott magával, bemutatta az idén megjelent Jósika öröksége – a kolozsvári Báthory István Gimnázium múltjából című könyvét is. Dumitriu Anna, a tordai Petőfi Társaság ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Orbán István grafikus-művész régi és új alkotásaiból szervezte meg a kiállítást. /Ladányi Emese Kinga: Kiállítás és könyvbemutató az Aranyosszéki Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2007. január 9.
Az önkényesen kisajátított ingatlanok visszaszolgáltatásával a kilakoltatás veszélyébe került bérlőkön különféle jogszabályokkal próbáltak ideig óráig segíteni. Szakemberek szerint 2008-ban, 2009-ben jár majd le ezeknek a szerződéseknek a legnagyobb része, amikor komoly problémát fog jelenteni a bérlők lakáshelyzete. Addig is folyamatosan zajlanak kilakoltatási perek, és 2007-ben több százan kerülhetnek utcára nem csak Kolozsváron, hanem Tordán, Szamosújváron, Hunyadon és Désen is. Tordán eddig már 160 családnak kellett kiköltöznie a bérelt lakásokból, a számítások szerint pedig ebben az évben körülbelül 90 család marad lakás nélkül. /Lassan utcára kerülnek a visszaszolgáltatott lakások bérlői. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2007. január 12.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség visszautasító válaszát követően, a tordai magyarságot képviselő iskolaalapító bizottság panaszlevelet fogalmazott meg, amelyet továbbított a tanfelügyelőségnek, a minisztériumnak, a Diszkriminációellenes Bizottságnak és a Nép Ügyvédjének. - A magyar oktatás a különböző iskolákban egyre alacsonyabb színvonalú, és a magyar osztályok a kis létszám miatt lassan megszűnnek – mondta Ádámosy Margit Klára tordai RMDSZ elnök. Nem tartják valósnak a tanfelügyelőség által felsorakoztatott kifogásokat, és nem értik, hogy miért nem engedélyezik a magyar iskola működtetését. Ádámosy Klára hangsúlyozta, semmiképp nem adják fel, tovább harcolnak. Azt tervezik, hogy a panaszlevelüket eljuttatják az Európai Parlamentbe is. /D. I. : Tovább küzdenek az önálló magyar iskola létrehozásáért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2007. január 15.
Rendhagyó könyvbemutató volt Bálványosfürdőn, a Vár panzióban. Daragus Attila, Torja alpolgármestere, a Falusiturizmus Szövetség országos elnöke bemutatta Pataki János és Patakiné Márkus Piroska szerzőpáros Székelyföld ízei címet viselő könyvét, az ebben szereplő ételek egytől egyig a Vár panzió konyháján készültek. Pataki János elmondta: 2005-ben egyfajta önmegvalósításként készítette el élete első könyvét, a Székelyföld – A legendák világa című albumot, melyet nagyon jól fogadtak a magyarországi olvasók. Második könyve a Szászföld – A várak világa címet viseli. A Székelyföld ízei múlt év decemberében jelent meg Budapesten. Pataki János eldöntötte, hogy bejárja az egész Kárpát-medencét, és Kárpáti képek címmel egy tizenkét kötetes monumentális sorozatot készít, olyant, amilyen az utóbbi száz esztendőben nem született. Azt gondolta, hogy a sorozat úgy lenne teljes, ha ezzel párhuzamosan egy másik sorozatban ugyanazoknak a tájegységeknek a szakácsművészetét mutatná be. A Székelyföld ízei tulajdonképpen nem is szakácskönyv, és nem is útikönyv, hanem a kettőnek a szerencsés kombinálása. /Iochom István: Székelyföld ízei Bálványosfürdőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 15./
2007. január 17.
Az elmúlt év végén Kiskunfélegyházáról Tordára érkezett küldöttség a testvérvárosi kapcsolat létrejöttét az önálló magyar iskola megalakulásától tette függővé. Az időközben meghozott tanfelügyelőségi döntés megdöbbentette a magyarországi önkormányzati tanácsost. A tordai polgármester elmondta, a jövőben egy Ifjúsági Központot szeretnének létrehozni, ebben majd a kiskunfélegyházi tapasztalatra is szükségük lesz. Kapus határozottan kijelentette, hogy bármikor készek segíteni, számukra a legfontosabb a tordai önálló magyar iskola megalakulása. Ha ez meglesz, készek aláírni a testvérvárosi kapcsolatot szentesítő okiratot. A kiskunfélegyháziak továbbra is támogatják a magyar iskola újraindításának kezdeményezését, hogy azonos bánásmódban élhessenek a magyar gyerekek Torda városában is. /Ladányi Emese Kinga: Feltételhez kötött testvértelepülési kapcsolat. Torda. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2007. január 23.
Tordán az IKE Galéria termében, az idei első népfőiskolai találkozón bemutatták a kolozsvári Művelődés folyóirat és a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent régebbi és friss köteteket. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a Kolozsváron egykoron megjelenő Vasárnap és Vasárnapi Újság 1922-es illetve 1923-as évfolyamait mutatta be. Beszélt a hajdani Erdélyi Magyar Néppártról, valamint Torda múltjáról. Szabó Zsolt elárulta: tavasszal megjelenik egy, az aranyosvidéki magyarokról szóló, több mint 500 oldalas kötet, saját, illetve Keszeg Vilmos gondozásában. A vaskos kötetben az aranyosszéki kultúráról lesz szó, számos korabeli fotóval illusztrálva, Aranyosvidék magyarsága – Torda és vidéke a változó időben címmel. /Ladányi Emese Kinga: Könyvbemutató és könyvvásár az Aranyosszéki Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2007. február 7.
Tordán a Petőfi Társaság kiállítást szervezett a tordai Gyermekklub tagjainak munkáiból. Suba László képzőművész volt a kiállítás főszervezője. A tárlaton a kerámia-, szövés-, fotó- és rajzkörök képviseltették magukat szebbnél szebb alkotásokkal. /Gyermekklubosok kiállítása Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2007. február 15.
A különböző egészségügyi problémákról beszélt Tordán, az Aranyosszéki Népfőiskolán Kocsis Ilona háziorvos. A következő előadásra Dvoracsek Ágoston tanár vezetésével a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium néhány diákja és tanára látogat Tordára. A fiatalok a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján is bemutatott és díjazott dolgozataikról fognak beszélni. /Ladányi Emese Kinga: Egészségügyi téma a terítéken. Előadások mindenkinek az Aranyosszéki Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2007. február 21.
A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség, majd a Tanügyminisztérium elutasította a tordai magyar közösség önálló magyar tannyelvű iskolára vonatkozó kérelmét, az érintetteket ez nem tántorította el célkitűzésüktől. Ádámosy Margit Klára tordai RMDSZ elnök, városi tanácsos azt nyilatkozta: a nép ügyvédjéhez fordultak kérésükkel. Ezenkívül jövő hétre meghívják az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeit, mivel azt szeretnék: ügyüket az Európai Parlamentben is megvitassák. /N. -H. D. : További harc a magyar iskoláért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2007. február 21.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjai idén is részt vettek a tordai Petőfi Társaság által szervezett Aranyosszéki Népfőiskolán, és bemutattak egy csokrot a legfrissebb diákdolgozatokból. Azokat a diákokat kérték fel a kör képviseletére, akik a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK, Sepsiszentgyörgy, 2006. november 24–26.) maximálisan teljesítettek. Három diáklány hét dolgozattal jelentkezett, és mivel mindegyiket díjazták, továbbjutottak a magyarországi döntőbe, a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájára (TUDOK, 2007), amely Veszprémben lesz, április elsején. Józsa Miklós, nyugalmazott kollégiumi magyar szakos tanár Berde Mária írói és tanári munkásságáról tartott előadást. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyedi diákok a tordai népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2007. február 23.
Megkondultak a gyulafehérvári székesegyház harangjai február 22-én, Bocskai István fejedelem temetésének 400. évfordulóján. Elveszett sírját ezután a székesegyházban kőtábla jelöli. Hajdú-Bihar megye önkormányzatának kétéves ünnepségsorozatát zárta a felavatott Bocskai-emléktábla. Az ünnepséget megnyitó dr. Jakubinyi György érsek az hangsúlyozta: “1100 éves történelmünk kőbe faragott tanúja e templom... mostoha és változatos történelmünk során sok emlék elpusztult, de minket kötelez az emlékezés”. Gudor András református lelkész Bocskai emberi és vezetői nagyságát méltatta. Dr. Nyakas Miklós történész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum igazgatója, a Bocskai-szobor és -emléktábla-avatások kezdeményezője a 400 évvel ezelőtti temetést idézte fel: “A halotti menet, miután Kassán, az Erzsébet templomban nagy pompával vettek tőle búcsút, Szina, Vizsoly, Tálya, Kálló, Nyírbátor, Nagykároly, Lompért, Goroszló, Kolozsvár, Torda, Nagyenyed érintésével ért Gyulafehérvárra. ” Bocskai politikai végrendeletében arra intette “az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák”. Az emléktáblát, melyet Győrfi Lajos szobrász sütői mészkőből faragott, a katolikus érsek megszentelte, a református lelkész megáldotta. Szövege: „Bocskai István erdélyi fejedelem. Kolozsvár, 1557. január 1., Kassa, 1606. december 29. Örök nyugalomra helyezték Gyulafehérváron 1607. február 22. ” /Takács Ildikó: Emléktábla Gyulafehérváron Bocskai István fejedelemnek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./
2007. március 29.
Zsúfolásig telt a Tordai Városi Színház nagyterme március 25-én, vasárnap a Tordai Kulturális Kisebbségi Napon. A szervezők: a Petőfi Társaság és a tordai RMDSZ. A műsor a tordai kisiskolások és óvodások Vitéz Ferkő című mesejátékával kezdődött. Idén először magyarországi és vajdasági testvértelepülések is képviseltették magukat. A vajdasági Torontáltorda népi zenekara után a 135 éves múlttal rendelkező Tordai Magyar Dalkör, majd a hódmezővásárhelyi Árendás Táncegyüttes lépett fel. A tordai és kolozsvári diákokból álló ifjúsági zenekar mellett bemutatkozott Tordaszentmihály néptánccsoportja is. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Aranyosvidéki közösségi est a magyar kultúra ünnepén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2007. április 19.
László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök összegezte két éves mandátumának sikereit, kudarcait. Mozgalmas időszak volt, sok mindent kellett megtanulnia, állapította meg. A megyei RMDSZ-tisztségviselők – polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok – közül 34-en második egyetemüket végzik, 28-an pedig a humánerőforrás-menedzsment szakot választották második vagy akár harmadik egyetemként. Ezenkívül közigazgatás-tudomány, jog és szociológia szakon szereznek diplomát. A tisztségben levő önkormányzati képviselőket, polgármestereket rendszeresen monitorizálják. Tavaly egy tisztességes elosztási rendszer működtetésének a következményeként a magyarlakta települések költségvetése 16-szorosára nőtt. Sok esetben biztosították az iskolák felújítására szükséges összeget, és a civil szféra is nagyobb összegű támogatásban részesült. Nagy eredmény a válaszúti, kalotaszentkirályi és a szamosújvári szórványkollégiumok tevékenysége, ahol több száz gyermeknek biztosítanak civilizált lakhatási körülményeket és magyar nyelvű oktatást. A kudarcok közé sorolható, hogy a koalíciós partnereink nem mindig tartották be az egyezség rájuk eső részét. Példa erre a tordai magyar tannyelvű iskola kérdése. Ugyanígy nem rendeződött a kataszteri hivatal kérdése sem: Sztranyicki Szilárd még mindig csak jogtanácsos. A Kolozs megyei RMDSZ április 21-én tartja tisztújító közgyűlését, az elnöki tisztségre egyedül László Attila pályázik. /Nagy-Hintós Diana: Lényeges kérdésekben kikérik véleményünket – véli László Attila, az RMDSZ megyei elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2007. május 12.
Május 11-én tartotta ülését az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Elfogadták a megválasztott megyei elnökséget: elnök – László Attila, alelnökök – Makkai Zsolt (gazdasági), Vákár István (mezőgazdaság), Csoma Botond (jog, humán erőforrások), Dáné Tibor Kálmán (tanügy), Deák Ferenc (ifjúság, szervezés), Kerekes Sándor (megyei önkormányzatok). László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a jövő feladataként tüntette fel Kolozs megye nyolc kisrégióra – Nádasmente, Bánffyhunyad és környéke, Felső-Kalotaszeg, Torda és Dél-Mezőség, Mezőség, Aranyosgyéres és környéke, Szamosújvár és környéke, Aranyosvidék – való decentralizálását. Ezekkel havonta egyeztető tanácsokat tartanak. A hozzászólások során Eckstein-Kovács Péter szenátor kételyét fejezte ki Basescu és a PD elleni kampány eredményességével kapcsolatban. /Ö. I. B. : Bemutatkozott az új MKT. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
2007. május 14.
Suba László Testamentumok című kerámiatárlatát nyitották meg május 13-án, a vasárnapi istentisztelet után Kolozsváron a Fehér Galériában (Pata utca 195 sz.). A tordai művész közel száz kisplasztikát állított ki, és – amint azt Ferenczy Miklós lelkész hangsúlyozta – valamennyi isteni üzenetet továbbít a befogadó közönségnek. A művész tizenöt éve foglalkozik bibliai témákkal. /Ö. I. B. : Keresztény érzelemvilág – kisplasztikában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2007. május 23.
Dr. Szabó Árpád püspök jelenlétében ünnepelt május 22-én a székelykeresztúri unitárus gimnázium: a hetven évvel ezelőtt elhunyt Balázs Ferenc unitárius lelkész, író, költő, világjáró emléke előtt tisztelegtek a helyi unitárus templomban. Az iskola díszterme mostantól Balázs Ferenc nevét viseli, a fiatalon elhunyt lelkész 1928 és 1930 között nevelőként dolgozott a keresztúri iskolában. Balázs Ferenc tevékenysége A rög alatt című önéletrajzából ismerhető meg. Kolumbán Gábor egyházi főgondnok – utalva Balázs Ferenc életvitelére (két-két évnyi angliai és amerikai tanulmányút után bejárta Ázsiát, majd egy kétéves keresztúri nevelői munka után a Torda melletti Mészkő faluban lett lelkész) – a falun való élés előnyeire hívta fel a jelenlevők figyelmét. Az iskolában ünnepélyesen leleplezték a díszterem ajtajára készített emléktáblát. /Katona Zoltán: Balázs Ferenc-emlékünnepséget tartottak Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./
