Az identitás definíció nélküli evidencia – fogalmazhatták meg a következtetést a július 10-én zárult IV. Torockói Diáktáborban, amely az Identitás, nemzet, etnopolitika a 21. században címen zajlott. A több mint 20 politológia és újságíró szakos hallgató részvételével a Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület és a Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KoMPoT) által szervezett nyári egyetem négy napja alatt előadást tartottak hazai és magyarországi meghívottak. Bodó Barna politológus, a tábor „atyja” az identitásról mint önmegvalósítási programról beszélt, majd azt a kérdést is feltette hallgatóságának, hogy mikor válik a politika etnobiznisszé. Gabriel Badescu, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem politológia karának tanszékvezetője szerint az interetnikus kapcsolatok vesztettek látványosságukból és mélységükből Európában, ugyanakkor az etnikai környezet befolyásolja a politikai szerepvállalást. Egy nemrég elvégzett felmérés eredményeit ismertetve elmondta, hogy a románok nem tesznek különbséget erdélyi és magyarországi magyar között. Ezzel szemben egy magyarországi felmérés adataiból kiderül, hogy az ottani magyarok igenis megkülönböztetik magukat a határon túliaktól. Amint azt Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója kifejtette, a magyar–magyar párbeszéd elakadt, aminek több oka is van. A Trianon utáni magyar közösségek és az országhatáron belül maradt magyarok egyre kevesebbet tudnak egymásról, ami az oktatás hiányosságára is visszavezethető, illetve az, hogy ma sem Bukarest, sem Budapest nem tud viszonyulni az erdélyi magyarokhoz. Jövőre a közéleti etika lesz a torockói diáktábor témája – jelezte Bodó Barna. /Soó Éva: Torockói Diáktábor: identitás és etnopolitika. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./
2005. július 13.
Július 9-én Torockószentgyörgyön és Torockón eddig soha nem tapasztalt jégeső söpört végig, július 12-én Nagyenyed az utóbbi évtizedek legnagyobb patak okozta árvízére ébredt. A város központjában lévő vashíd leszakadt, az alacsonyabb fekvésű részeket, így a megyei RMDSZ székházát is ellepte a víz. Nagyenyeden 31 családot kitelepítettek, sok házat elöntött a víz, megrongálódott 2 kishíd, 2500 m-es szakaszon az úttest stb. /És az eső csak esett… = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./
2005. július 23.
„Identitás, nemzet és etnopolitika a XXI. században” témával kapcsolatos előadásokra érkezett egyetemisták és előadók népesítették be a torockói Tóbiás-házat július 5–10-e között. Eljöttek a budapesti Kommunikációs Főiskola hallgatói is, a rendezvény az I. Kárpát-medencei Kommunikációs Nyári Egyetem nevet viselte. A Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) is szervezett vitabemutatót, majd a Politeia (Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület) programsorozata kezdődött. Bodó Barna és Szász Zoltán vitája kapcsán az asszimiláció és multikulturalizmus fogalmát is bevonták a beszélgetésbe. /Enyedi Sarolta: IV. Torockói Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2005. augusztus 13.
Szinte minden tetszett erdélyi körútjuk során, hangsúlyozták az amerikai unitáriusok. A dévai testvérgyülekezet meghívására tett utazás sok látnivalót kínált. Kolozsváron dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel is találkoztak. Torockón a Székelykő és az érintetlen falusi élet nyerte el a tetszést. /Chirmiciu András: Amerikai unitáriusok Erdélyben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./
2005. augusztus 17.
Immár egy évtizedes múlttal rendelkezik a Torockón minden évben sorra kerülő szociálpolitikai útkereséssel foglalkozó találkozók sorozata. Idén a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete és a kolozsvári Brassais Véndiák Alapítvány szervezte megemlékező találkozót augusztus 23–25. között tartják a torockói Tóbiás-házban. /Kapuk és hidak egymás felé. Torockó 1995–2005. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2005. augusztus 18.
Torockón áll a történelmi Magyarország legrégebbi, ma is létező faháza. Ablaka fölött a fagerendába az 1668-as évszám van bevésve. Ablakkeretei vörösre vannak festve, ami az 1702. november 17-én a település ellen elkövetett osztrák támadás és vérengzés emlékének a mementója. Az igazságtalanság elleni tiltakozás jeléül a torockói asszonyok évtizedekig vörösre festették az ablakkereteket. Erről szól Ignácz Rózsának a Torockói gyász című könyve, amely az 1960-as években látott napvilágot, jelezte Balogh Szabolcs helytörténész. /(balta): Torockó titkai. A Kárpát-medence legöregebb faháza. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./
2005. augusztus 23.
Augusztus 20-án a Fehér megyei magyarok már harmadízben ünnepelték Szent Istvánt a szórványok szórványában is legelhagyatottabbnak számító települések templomaiban. Marosszentimre és Magyarigen után az idén Verespatakra zarándokolt a mintegy 150–200 fős csoport. Az ünneplő csoportban Marosújvárról, Nagyenyedtől Torockóig, Székelykocsárdtól Küküllővárig képviseltették magukat Fehér megye magyarlakta települései. Verespatakon az unitárius templomban tartották az ökumenikus istentiszteletet. Verespatakon ma már csupán 22 lelket számlál az unitárius közösség. A megemlékezést színesebbé tették a közbeiktatott kórusszámok, szavalatok. Ezután a megjelentek átvonultak a közeli római katolikus templomba, melynek plébánosa ismertette annak történetét. A megfogyatkozott számú, de hűséges híveinek két nyelven hirdeti Isten igéjét. A továbbiakban Székely Emma, nyugalmazott verespataki tanítónő beszélt a két személyre apadt református „gyülekezetről”, majd bemutatta a magára hagyott kis templomot. A zalatnai református templom meglátogatását követően (melynek évtizedekig Gruzda János festőművész volt a lelkésze) tovább indultak, hogy az ompolygyepüi tömegsír közelében mementóként álló PAX feliratú emlékműnél elhelyezzék az emlékezés koszorúját. /Józsa Miklós: Verespatakon ünnepelt Fehér megye magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2005. augusztus 26.
Augusztus 25-én zárult Torockón az a találkozó, amelyiken a Magyarország és Románia területén működő szociálpolitikai megoldásokat tekintették át. A konferencia középpontjába, a Magyarországon bevált, Romániában még nem általános, falugondnokság került. Egy autó és egy ember: a falugondnok képes enyhíteni az aprófalvak szociális problémáin. Ma Magyarországon mintegy 850 képzett falugondnok dolgozik, Erdélyben pedig csak három. Egy a Nyárád menti Szentgericén, kettő Székelyföldön látja el három kistelepülés, Háromkút, Borzont és Bucsin szolgálatát. A már létező három falugondnok kiadásainak legnagyobb részét és a szolgálathoz elengedhetetlen kisbusz megvásárlását is a Magyarországon bejegyzett Kárpátok Szociális Alapítvány finanszírozta. Lakner Zoltán, az alapítvány elnöke a konferencián elmondta, amennyiben van rá helyi akarat, a torockói falugondnokság beindításához és működtetéséhez, még idén előteremti a szükséges összeget. /Stanik Bence: Megoldások aprófalvak szociális gondjaira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./
2005. szeptember 10.
Siralmas állapotban van sok iskolaépület. Segesvár szomszédságában, Erked faluban a gyermekek otthonról visznek széket az iskolába. 2000-ben Hajdu Gábor akkori egészségügyi miniszter fellépett azért, hogy a veszélyes iskolák ne nyithassák meg kapuikat. Emellett szólt, hogy országos szinten 200 iskolaépületben nem volt megfelelő fűtés, 1200-ban nincs vezetékes víz, megfelelő szeméttároló, 4300 iskola tantermeiben pedig penészesek a falak. Hajdu Gábor igazát támasztotta alá, hogy 2001-ben a Vaslui megyei Negresti falu óvodájának, 2002-ben a Botosani megyei Mesteacan elemi iskolájának, 2004-ben a bukaresti 3-as számú általános iskola tantermének mennyezete leszakadt, ez utóbbi öt gyermeket sebesített meg. A román sajtó legutóbbi, 2005. január 14-én közzétett felmérése szerint az országban mintegy ezer olyan iskola működött törvényen kívül, amelyben a legszükségesebb higiéniai feltételek is hiányoztak, vagy az épület állaga veszélyt jelentett gyermekek és pedagógusok testi épségére. Itt az új tanév, az új művelődési miniszter bejelentette a bukaresti hatalmas ortodox székesegyház építési munkálatainak megkezdését, miután Marosvásárhelyen, Pascani-ban, Marosfőn, Gyimesben és Torockón befejezték az ortodox kolostorok építését. Az elmúlt hetek árvizei csupán Hargita megyében ezermilliárd lej kárt okoztak, a kormány előzőleg ugyanennyit utalt ki ortodox templomok építésére, ebből 20 ezer dollárt a Kovászna megyei Sepsililyén 30 ortodox híve számára, miközben Gyergyó vidékén kétezer katolikusra jut egy templom, noha ők is ugyanolyan adófizetői az államnak, mint ortodox polgártársaik. /Barabás István: Foltos szeptember. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./
2005. szeptember 20.
Szeptember 17-én Torockón léptek fel a magyarországi Csanádapáca színjátszói, az előadás bevételét a dévai Szent Ferenc Alapítvány javára ajánlották fel. A látogatásban a csoport egyik tagjának, Gál Lászlónénak volt szerepe, aki mintegy évtizede felfedezte magának a falu és a táj szépségeit és rendszeresen visszajár. – Tamás Márta, a torockói Kis Szent Teréz gyermekotthon vezetője elmondta: reményeik szerint az otthon jelenlegi 15-ös létszámát jövőre 30-ra emelnék, s akkor még biztosabbá válna a magyar iskola jövője. /–r –a: Gyermekek javára. Csanádapácaiak Torockón. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./
2005. október 12.
Október 8-án Jakubinyi György érsek szentelte fel a Szent Ferenc Alapítvány által a gyerekek számára megvásárolt torockói házat és a hozzá tartozó kápolnát. Böjte Csaba levélben mondott köszönetet a Torockón élő gyerekek, munkatársai és az ott élők nevében. /Torockó. Kápolnaszentelés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2005. október 29.
Kolozsváron az Unitárius Nőszövetség összejövetelén bemutattak a szép kivitelezésű falinaptárt, amelynek lapjait Vass Albert festő Torockó- és Enyed vidékét, illetve az évszakok változását megörökítő munkái díszítik. A naptárt Hantz Lám Irén ismertette, szólt a festő életéről és munkásságáról is, elmondta: munkáinak megragadó színvilága a nagybányai festőiskola jellegzetességeit tükrözi. /F. I.: Falinaptár – Vass Albert festményeivel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2005. november 19.
Bemutatták Déván a Nyugati Jelen fiókszerkesztőségében Kun Kriza Ilona Őszi kikerics című verseskötetét. A torockói származású, évek óta Vajdahunyadon élő óvónő első kötete elnyerte az egybegyűltek tetszését. Nagyfokú játékosság és zeneiség jellemzi verseit. /CH. A.: Kriza Ilona könyvének bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./
2005. november 26.
November 25-27-e között Torockón tartanak közéleti felkészítőt környezetvédő fiataloknak, a Zöld Erdély Egyesület szervezésében. A képzés célja az erdélyi környezetvédelmi civil szféra erősítése. A Zöld Erdély Egyesület partnere a rendezvény megszervezésében a magyarországi Független Ökológiai Központ Alapítvány. Lesz még egy képzés december 9–12-e között. /Dézsi Ildikó: Közéleti Felkészítő Környezetvédő Fiataloknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2005. november 26.
A Torockói V–VIII. Osztályos Iskola ezután a Sebes Pál nevét viseli. Sebes Pál (1786–1865) a torockói iskola rektora volt 1812–1844 között. Ő vezette be az iskolába a Bell-Lancaster módszertant, melynek alapján a nagyobb, jól felkészült diákok tanították és nevelték a kisebbeket. Így sikerült egy tanítótársával 133 diákot tanítania. Sebes Pál alapítványt hozott létre a szegény diákok taníttatási költségeinek a fedezésére, ő indította útjára Kriza Jánost, aki tanítványa volt. Sokat tett Torockó népi hagyományainak a megőrzéséért, joggal viseli nevét az iskola. /Takács Ildikó: Nevet kapott a torockói iskola. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./
2005. december 2.
Az Áprily-estek során, november utolsó napján Torockó és Nagyenyed festőművészére, Vass Albertre (1896–1969) emlékezett a nagyenyedi közönség. Király László, az ünnepelt egykori kollégája személyes élményei alapján idézte a festő emlékét, Pópa Tibor előadásban méltatta Vass Albert sokszínű művészetét, Hantz Lám Irén /Kolozsvár/ Vass Albert festményeinek tizenhárom reprodukciójával díszített 2006-os falinaptárát mutatta be. Vass Albert az internálás után, 1945-től a Bethlen Kollégium rajztanára volt. Feleségével, Székely Piroska keramikussal és tánctanárnővel együtt Nagyenyed meghatározó művész értelmiségije volt. Vass Albert olaj- és pasztellképeiben, akvarelljeiben és rajzaiban egy letűnt világot örökített meg, a népművészetéről híres Torockó és Torockószentgyörgy világát. /Józsa Miklós: Nagyenyed festőjére emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2005. december 3.
Erdélyt bemutató digitális fotóalbum sorozatot kezdeményezett a Transilvanart. Az ötletgazdák, a felvételek készítői, Szilágyi Palkó Pál és Nagy Zoltán a következőkkel ajánlják a közönség figyelmébe a CD-t: szakmai-, enciklopédikus-, valamint népszerűsítő jellegű leírásokban bővelkedik az erdélyi honismereti irodalom, azonban a szemléltető anyag hiánya az esetek többségében nyilvánvaló. Ezt az űrt kívánja pótolni a digitális fényképgyűjtemény-sorozat, amelynek első része a Torockóról készített album. Gazdag szöveges ismertető részt is tartalmaz. /Erdély az optikán keresztül I. – Torockó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2005. december 27.
Karácsonyra jogilag is működőképessé vált Torockó és Torockószentgyörgy Közösségépítő Egyesülete. A 24 alapító tag között van a polgármester, alpolgármester és a lelkész. Az egyesület három fő célja a falugondnokság létrehozása, a Teleház működtetése és az Idősek Klubjának megszervezése. A falugondnok közalkalmazotti tisztség. Magyarországi példa szerint Erdélyben 3 helységben működik, azzal a különbséggel, hogy ott erre nincs állami támogatás. Az ötletet a Torockón megszervezett, falugondnokság témájával foglalkozó konferencia adta. A torockói falugondnok 1200 lakos érdekeit képviseli és fő feladata a torockószentgyörgyi iskolások Torockóra történő ingáztatásának a megoldása. Az egyesület egy mikrobuszra pályázik, ennek üzemeltetése a falugondnok feladata lesz. A Teleház Torockószentgyörgyön épül. Az Idősek Klubja a kultúrotthon termében fog működni, a következő évben indul be. /Takács Ildikó: Falugondnokot választ Torockó. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
2006. január 3.
Gyulafehérváron a II. Rákóczi Ferenc közösségi házban Gudor András tiszteletes gyűjtötte egybe a város és a környék magyar lakosait szilveszteri mulatságra. A 60 személyt befogadó terem megtelt. Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban meghirdetett szilveszter a jelentkezők kis száma miatt elmaradt. A városban inkább szűk körű, magán jellegű mulatságok voltak. A Svájci Házat a csombordi “rózsások” és a lőrincrévei “káposztások” bérelték ki, lőrincrévei zenészek húzták a talpalávalót. Marosújváron az RMDSZ székhelyén rendeztek szilvesztert. Torockón a kultúrotthon termében volt a mulatságo, de folyt a muri a Forrás mulatóban és a falu valamennyi télen üzemelő panziójában is. Magyarlapádon a “pirospántlikások” otthon ünnepeltek, nem szerződtek el sehova. Felvincen a református egyház gyülekezeti termét is az ifjak foglalták le. A házasok a falu két cukrászdájában rendezett mulatságokon vettek részt. /Évbúcsúztató Fehér megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./
2006. január 14.
Torockó lélekszáma mára hatszázra csökkent, megcsappant a gyermeklétszám is, 65 diákjuk van, ismertette helyzetüket Deák Szilárd, a Torockói Sebes Pál Általános Iskola igazgatója. Az iskola mellett óvoda is működik, és Torockószentgyörgyön is van egy elemi iskola és egy óvoda. A legújabb kormányrendelet szerint a kétszáz gyerekkel működő iskolákat fokozatosan leépítik, majd bezárják. /Dézsi Ildikó: Létszámcsökkenéssel küzd a torockói iskola. Sebes Pál hajdani igazgatóról nevezték el a tanintézményt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2006. január 23.
A Máltai Segélyszolgálat nagyenyedi szervezete január 17-én tartotta évi beszámoló közgyűlését. Fari P. Ilonát, a segélyszervezet vezetője elmondta, hogy nem tudták megrendezni az országos ifjúsági tábort. Már minden elő volt készítve, amikor a megáradt Enyed patak elmosta a terveket. Fehér megyében elsőként segítettek 350 árvízkárosult családon. Az enyedi máltaiak kormánytámogatással és saját erőből egész éven át meleg ételt biztosítottak 20 rászoruló, idős, beteg embernek. Tavaly indították be az idős hölgyek “Őszikék” klubját. Heti két alkalommal gyűltek össze a hölgyek kikapcsolódni. A máltaiak szorosabbra fűzték kapcsolatukat a Szent Ferenc Alapítvánnyal, segítették a gyermekközösséget. Együttműködnek a torockói Kis Szent Teréz Gyermekotthonnal is. Fari P. Ilona sorolta tevékenységeiket /gyermektáborok, zarándokutak stb./ Csoportjuk kezd öregedni, jó lenne, ha a fiatalok bekapcsolódnának munkájukba. /Takács Ildikó: Mindig lehet egy kicsit jobban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./
2006. február 7.
Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején. Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi. A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./
2006. február 8.
A Balassa Bálint Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Legszebb helyeink pályázatának eredményhirdetése, első tíz helyezett: Balázs D. Attila – Bihar-hágó, Torockó; Biczók Gyula – Szepesváralja, Torja; Cseh Botond – Csomakörös; Fülöp Lóránt – Agyagfalva, Bögöz; Horváth Dóra – Békás-szoros, Zetelaka; Kléri János – Bihar-hegység, Kolozsvár; Molitorisz Endre – Boga-völgye; Palotás Panni – Torockó, Zeteváralja; Turoczi József – Farkaslaka; Vitos Hajnal – Pusztina, Zsobok. Különdíj: Nyeső László – Topolya – Vajdaság. /”Legszebb helyeink” pályázat eredményhirdetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2006. február 11.
Borsos Vilmos feketegyarmati származású tanító a dévai Szent Ferenc Alapítvány iskolájában oktat, ahonnan havonta hazalátogat. Elmondta, hogy végleges szerződéssel oktatja a III. osztályt. Borsos Vilmos feketegyarmati zenekarával szilveszter éjszakáján Torockón húzta a talpalávalót, ahova most farsangi mulatságra is meghívták. A dévai Magyar Házban megrendezendő mulatságon is ők muzsikálunk. Feketegyarmat polgármestere, Simándi Sándor megkérte Borsost, hogy beszéljen Böjte Csaba atyával a Nagyzerind községben is beindítandó gyermekotthon ötletéről.– Nem terhes a dévai szolgálat? /Balta János: Feketegyarmati szívvel a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./
2006. február 11.
Torockón működik a dévai Szent Ferenc Alapítvány egyik bentlakásos gyermekotthona. Az alapítvány Erdélyben 10 ilyen házat működtet. Torockón 2004. szeptember 14-én vásároltak házat, aznap már meg is érkezett 5 gyerek, novemberben pedig már 12 gyereknek adott otthont. Jelenleg 20 gyereket gondoznak, 3 és fél évestől 16 éves korig. Az otthont Tamás Márta és Kiss Ernő vezeti, akik egyben a nevelők is. A falu kezdetben fenntartással fogadta a gyermekotthon létesítését. Most már jó a kapcsolat az egyes családok és a gyermekek között. Az osztálytársak barátkoznak, látogatják egymást. Torockó iskolájának jót tett a gyermekotthon, ennek köszönhetően ugyanis az I–IV. osztály két tanítónővel működhet. Vakáció idején a szülők nem igazán jönnek a gyerekekért. /Takács Ildikó: Vakáció a torockói gyermekotthonban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./
2006. március 3.
Nagyenyed Irodalmi Kávéházában mutatta be a tordai születésű, Torockón nevelkedett Kun Kriza Ilona óvónő Őszi kikerics című első verseskönyvét Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója. A Déván élő költőnő férjével, Kun Árpád tiszteletessel együtt részt vesz a Hunyad megyei szórványmagyarság megmentésében, táborokat, közösségfejlesztő tevékenységeket szerveznek. /Tamás András: Kikerics-tükör nagyenyedi óvónőtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ / Kun Kriza Ilona óvónő első verseskötetét a dévai Corvin Kiadó jelentette meg 2005-ben. A kötet nyolcvanhét verséből tíz román fordításban is szerepel. P. Szathmáry Károlyról (1831–1891), a Bethlen Gábor Kollégium tudós tanáról Győrfi Dénes főkönyvtáros-házigazda tartott előadást. Szathmáry pályafutása alatt 55 könyvet írt, főként történelmi regényeket, és rengeteg cikket, tanulmányt közölt. Kitűnő munkája A Gyulafehérvári–Nagyenyedi Bethlen Főtanoda története. Szathmáry Károly 1869-től Budapesten folytatta tevékenységét. Az 1878-ban kiadott Emlékeim című munkájában felidézte enyedi éveit. Győrfi Dénes végül dokumentumgyűjteményt mutatott be, amelynek nagy részét P. Szathmáry gyűjtötte össze, bemutatva a kollégium múltját. /Bakó Botond: Kötetbemutató és emlékező előadás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2006. március 6.
Az idei torockói farsangtemetés nyitóprogramja Balog István nagyenyedi képzőművész festmény- és grafika-kiállítása volt a Tóbiás Éva Galériában. Elindult a hagyományos farsangtemetési menet. Az egészet a színpompás menet képviselte. A kultúrműsorban felléptek az aranyosszéki és a magyarlapádi Piros Pántlikás együttes tagjai. A program csúcspontja a kolozsvári Magyar Opera tagjainak fellépése volt. /Bakó Botond: Farsangtemetés Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2006. március 7.
Kisgyerektől tizenévesig terjedő korcsoportú gyerekeket gondoznak a Szent Ferenc Alapítvány torockói nevelőotthonában, melyet adományokból tartanak fenn. A torockói iskolában az alacsony gyereklétszám miatt évek óta összevont osztályok működnek. A Szent Ferenc Alapítvány gondozásában levő 20 gyerek közül 15 iskolás korú, ha ez nem így lenne, a falubeli iskolába csak maroknyi gyerek járna. Angliaiak finanszírozták a nevelőotthon építési munkálatait. /Tamás András: Kápolna az alagsorban Torockón. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
2006. április 29.
Hantz Lám Irén, Lám Béla kisebbik leánya egybegyűjtötte édesapja Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal és Reményik Sándorral folytatott levelezésének hozzáférhető anyagát, 232 levelet. Az aradi könyvbemutatón /Lám Béla levelezése Áprily Lajossal, Mannsberg Arvéddal, Olosz Lajossal, Reményik Sándorral. Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2005/ a szerző exkluzív interjút adott a Nyugati Jelennek. Hantz Lám Irén Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban földrajztanárként dolgozott nyugdíjazásáig, de mindig szívügyének tekintette édesapja hagyatékának rendezését. Lám Bélának 1967-ben A körön kívül címmel jelent meg önéletrajzi regénye. Hantz Lám Irén Török Zoltán professzor hatására a földrajz szakot választotta. Nem bánta meg, mert a tanári munkától rengeteg szépet kapott. Most, nyugdíjas éveiben az irodalmi hagyatékot szeretné rendezni. Hantz Lám Irén írói pályája 1990-ben Reményik Sándor levelezésének a közlésével indult, a Korunkban. Hat év múlva látott napvilágot a Torockói útikalauz, ami költői, művészi elemeket is tartalmaz. Ezután Város az Őrhegy alatt címmel képes-szöveges összeállítást készített Nagyenyedről, de Torockószengyörgyről is írt könyvet. Torockói receptes könyv címmel Áprily Lajosnak és Szilágyi Domokosnak a különféle ételekről szóló verseivel megtűzdelve, torockói ínyencségeknek a receptjeit gyűjtötte egybe. Édesapja hátrahagyott írásait, illetve a Lám család eredetét, történetét 2002-ben, születésének a 100. évfordulójára állította össze. Hantz Lám Irén még a Reményik-album kiadását tervezi, ezzel befejezettnek tekinti a hagyaték feldolgozását. /Balta János: Exkluzív interjú Hantz Lám Irénnel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./
2006. május 23.
Május 26–28. között ünneplik a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub /KABK/ megalakulásának 40. évfordulóját. A klubot 1966-ban Bagaméri Béla alapította, azóta a szervezet aktív tagjai több tíz barlangot fedeztek fel. A résztvevőket a Katalin panzióba várják, amely Torockó előtt található. Fényképkiállítás, régi és új barlangász felszerelések bemutatása lest a klub tevékenységének bemutatása mellett. A rendezvényen jelen lesz Bagaméri Béla, a KABK alapítója, de több volt elnök, oszlopos tag is eljön, mint például Varga Alfonz, Szilágyi Árpád, Varga László, Szabó Zoltán. Természetesen részt vesz Vári László, a KABK jelenlegi elnöke is. /K. O.: Nagyszabású barlangász tábor Torockón. Negyvenéves a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
