A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje nyert Gyergyószentmiklóson és Tusnádfürdőn is. Az RMDSZ megtartotta Szentegyházát. Gyergyószentmiklóson az MPP Mezei János győzelmét ünnepelhette, aki legyőzte RMDSZ-es ellenfelét, dr. Weil Gyulát. Tusnádfürdőn Albert Tibor, az MPP jelöltje diadalmaskodott Zólya Zoltán RMDSZ-es polgármesterjelölttel szemben. Szentegyházán a jelenlegi polgármester, az RMDSZ-es Burus Mária Ella nyerte a helyhatósági választások második fordulóját. Gyergyóújfaluban Egyed József (MPP) lett a polgármester. Lövétén a volt RMDSZ-es polgármester Lázár F. Zoltán, aki most függetlenként indult, megnyerte a választást. /MPP-győzelem Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./
2008. június 17.
Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje, Mezei János lett a polgármester. Weil Gyula, az RMDSZ jelöltje elfogadja az eredményt, és gratulál az új polgármesternek. Weil Gyula most újra a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatói munkakörét látja el. A gyergyói medencében MPP-jelölt csak Gyergyóújfaluban győzött, Ditróban, Gyergyóremetén, Gyergyócsomafalván és Gyergyószárhegyen az RMDSZ adja a polgármestert. A helyhatósági választásokon Hargita megyében két városban volt második forduló. Parajdon Bokor Sándor – volt RMDSZ-es polgármester – független jelöltként nyerte el újra a polgármesteri széket, míg Szentegyházán Burus Ella Mária, az RMDSZ jelöltje. Tusnádfürdőn Albert Tibor MPP-s jelölt lett a polgármester, Balánbányán Meres Mihai független, Csíkpálfalván Ferencz Csaba független jelölt kapta a szavazatok többségét. /Barabás Márti, Bágyi Bencze Jakab: Gyergyószentmiklós „polgári” város lett. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2008. június 17.
Összesen 16 Hargita megyei településen rendezték meg a helyhatósági választások második fordulóját. A független jelöltek szerezték meg a legtöbb polgármesteri tisztséget, szám szerint hatot. A Magyar Polgári Párt Gyergyószentmiklóson /Mezei János/, Tusnádfürdőn /Albert Tibor/ és Gyergyóújfaluban /Egyed József/ nyert. Az RMDSZ-nek a szentegyházi polgármesteri tisztséget sikerült elnyernie /Burus Mária Ella/ és Kányád községben /György Sándor/. /Hat független nyert a második fordulóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./
2008. június 28.
Nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika – jelentette ki Révkomáromban Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a Duna menti városban zajló háromnapos rendezvénysorozat, a Határtalan fesztivál vendégszónokaként beszélt a fórum fiatal résztvevőihez. A fesztivált a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezte, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének a hagyományát. Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más Kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt – hangoztatta Németh Zsolt. /Határtalan fesztivál Révkomáromban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./
2008. június 29.
Tizenöt éve rendezik meg a falunapokat a Kászoni-medencében, az öt faluból álló területen. Kászon község három faluja: Altíz, Feltíz és Impér egybeépültek, Újfalu és Jakabfalva kisebb távolságra (öt, illetve három kilométerre) fekszik a községközponttól. Június 21–22-én tartották meg a falunapokat, amelyek keretében az immár nyugalmazott plébános, Fábián Dénes könyveit bemutatták. Fábián Dénes irodalmi vénával megáldott, író pap: Öregekről öregeknek szóló sorozata közkedvelt, a Tusnádon szerkesztett és Csík környékén terjesztett lelkiségi lap, a Krisztus Világossága hasábjain adták közre. Kászon völgye keresztjei /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ címen kiadott könyve a környék történetének e speciális szeletét dolgozta fel. /Gál György Attila: Ünnepség a Kászonokban. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 29./
2008. július 1.
Több RMDSZ-szervezetnél nem veszik komolyan azt a határozatot, amely szerint tizennyolc településen kell tisztújító gyűlést tartani, ott, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Ezek között szerepel Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Tusnádfürdő, Margitta. „Beszéltem erről Korodi Attila miniszterrel és Borboly Csabával, és végül nem lesz kiírva a tisztújítás, de valamikor július közepe táján tartunk tisztújító gyűlést. Ha most lenne, a tusnádfürdői RMDSZ zárhatná is be a kapuit” – jelezte Butka Zsolt, az RMDSZ tusnádfürdői szervezetének elnöke. Két hónapja már volt egy tisztújító gyűlés, ha most kiírnának még egyet, a jelenlegi tizenöt tusnádfürdői RMDSZ-tagból alig hárman ha maradnának. Butka szerint „az öregek mind átmentek az MPP-be”. Gyergyóban három településen, Gyergyószentmiklóson, Gyergyóújfaluban és Kilyénfalván lesz tisztújítás, ugyanis az RMDSZ ezeken a településeken veszített, magyarázta Petres Sándor, a Gyergyó-területi RMDSZ elnöke. A Bihar megyei szervezet az országos határozat mellett egyéb szankciókkal is élt, mondta Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke. Bogyoszlón, Paptamásiban, Várasfenesen és Vedresábrányban több helybéli tanácsos tisztségbe való beiktatatását hiúsította meg a megyei elnökség. Ellenük az volt a vád, hogy a választási kampány ideje alatt más pártok polgármesterjelöltjei mellett kampányoltak. /RMDSZ-tisztújítás: lesz is, meg nem is. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2008. július 2.
Nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika – jelentette ki június 27-én Révkomáromban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Révkomáromban tartották a Határtalan Fesztivált, melyet a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezett, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének a hagyományát. „Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más Kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt” – hangoztatta Németh Zsolt. /Határtalan Fesztivál Révkomáromban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 2./
2008. július 7.
Nem közeledtek az álláspontok az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttségeinek július 5-én Marosvásárhelyen tartott találkozóján azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ miként működhetne együtt a Magyar Polgári Párttal (MPP) az őszi parlamenti választásokon. Mind Markó Béla, mind Tőkés László fontosnak tartja az erdélyi magyarság összefogását, de az együttműködés konkrét formáit illetően a felek egyelőre csak egymást kizáró megoldásokat támogatnak. Tőkés és Markó szerint „nemzeti összefogásra” van szükség Romániában a magyarok között, egyrészt Erdély modernizációja céljából, másrészt pedig az autonómia megvalósítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen a politikai összefogás. Az RMDSZ „belső koalíciót” javasolt, az arányosság elve alapján az MPP politikusai a szövetség listáin jelöltetik magukat képviselőnek és szenátornak. A választások után pedig mindenki folytathatná saját politikai tevékenységét, a frakción belül pedig minden szavazás előtt egyeztetnének. Az MPP viszont választási koalíciót javasol. Maga Tőkés állapította meg, hogy az RMDSZ-nek a belső koalíciós javaslata és az MPP-nek a választási koalícióra vonatkozó kezdeményezése „kizárja egymást”. Markó ismét hangsúlyozta, hogy az RMDSZ 85–15 százalékos arányban múlta felül az MPP-t, ezt az értékelést azonban Tőkés „leegyszerűsítőnek” tartja. Hangsúlyozta, hogy a statisztikai számok sokszor megtévesztők, és emlékeztetett: Székelyföldön az MPP az országos aránynál jobban szerepelt. Tőkés szerint a mostani találkozó „jó irányba mutatott”, és az EMNT folytatni kívánja a közvetítőmunkát. /Borbély Tamás: Egyelőre csak elvben ért egyet az összefogásról Markó és Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./ „Ez a találkozások első köre volt, valószínűnek tartom, hogy a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen folytatódni fog az egyeztetés, a magyar politikusoknak szót kell érteniük” – mondta Szilágyi Zsolt, Tőkés László kabinetfőnöke. A Markó–Tőkés-tárgyalások hátterében Kelemen Hunor–Szilágyi Zsolt-tanácskozás zajlott. /Antal Erika, Lokodi Imre: Markó–Tőkés: „kívül” vagy „belül” folytatják? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ Fából vaskarikának tartja az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. /Máthé Éva, Gazda Árpád: Koalíció az RMDSZ-ben? = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./
2008. július 9.
Megkezdődött Tusnádfürdőn az ötödik EU-tábor. Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök beszédében a tábor fontosságát hangsúlyozta, a mostani fiatal generáció élete legnagyobb részét már az Európai Unió polgáraként fogja leélni. /Horváth István: Politikusok libasorban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
2008. július 10.
Az RMDSZ-en belüli fiatalításról, az erdélyi magyar politika folytonosságáról beszélt július 9-én a fiataloknak Markó Béla RMDSZ-elnök a tusnádfürdői EU-tábor második napján. Az önkormányzati választásokon Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor megyei tanácselnök-jelöltek fiatalabbak voltak, mint MPP-s ellenfeleik. Markó kifejtette: a reformok, illetve a változások jelen vannak az RMDSZ-ben, néha komoly belső vitákat is kavarva. Markó hangsúlyozta, az RMDSZ nem autokratikus szervezet, ugyanis különféle platformokba tömörülve több politikai elvet valló tagjai vannak, ráadásul a megyei szervezetek autonómiája sokkal nagyobb, mint egy átlagos pártnál. A táborban a környezetvédelmi témájú beszélgetésen előadást tartott Nagy Zoltán, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke, Darabos Attila, a Sapientia EMTE társult oktatója, Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, valamint Poszet Szilárd, a Sapientia EMTE adjunktusa. /Horváth István: Csodavárás helyett munka. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2008. július 11.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet nyílt levélben szólította fel Fodor Gábort és az SZDSZ más politikusait, hogy ne látogassanak Erdélybe, ne kezdjék el lerombolni azokat „a bástyákat, melyek eddig meg tudták tartani közösségként az erdélyieket”. Fodor Gábort szabaddemokrata pártelnököt július 11-re várják Erdélybe. Fodor Gábor Tusnádfürdőn találkozik Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel, valamint az RMDSZ európai parlamenti képviselőivel. Marosvásárhelyen Markó Béla RMDSZ-elnökkel ül közös asztalhoz. A levél szerzői az SZDSZ-vezetők kijelentésére utalnak, akik elmondták: első „külföldi” útjuk Erdélybe vezet. „Az Önök szemében külföld, ami magyar föld volt ezer éven át, s amit az Önök szellemi elődeik vesztegettek el”– írták. „Önök valóban külföldiek itt. Mindaz, amit Erdély jelképez és jelképezett a századok során, idegen értékek véletlenszerű halmaza az Önök számára. Megjegyezzük, otthon ugyanúgy külföldinek számítanak nemzetidegen elveikkel” – olvasható a levélben. /EMI-levél Fodor Gábor SZDSZ-elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
2008. július 11.
A tusnádfürdői EU-tábor megalakulásakor (még a csatlakozás előtt), azt a célt tűzte ki, hogy aktuális EU-s témákat visz terítékre és közéleti politikusok, szakemberek segítségével. Az idei, immár ötödik tábor jelszavai: nyitottság, partnerség, szakmaiság. A főbb témák: környezetvédelem, fiatalok az EU-ban, kultúrák közötti párbeszéd, kampánystratégiák. Az előadások aktuális politikai témák is terítékre kerültek, mindenekelőtt az RMDSZ és MPP közötti erőviszony. /Tötszegi Orsolya: Tusnádfürdői EU-tábor – hagyományosan modernül. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ Az EU-tábor harmadik napját a kultúrák közötti párbeszédnek szentelték. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint a legfrissebb statisztikák szerint Románia azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyben jól működnek a diszkriminációra vonatkozó jogszabályok. „Véleményem szerint Romániában a legnagyobb problémát jelenleg a roma közösség diszkriminációja jelenti" – jelentette ki Asztalos. Haller István, a Diszkriminációellenes Tanács munkatársa az interetnikus konfliktusokról tartott előadásában elmondta: nem beszélhetünk az etnikai ellentétek megoldásáról mindaddig, amíg a különböző közösségeknek nem sikerül elfogadniuk egymás viselkedési attitűdjeit. /Kultúrák közötti párbeszéd. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./
2008. július 11.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tusnádon – fiatal hívei körében – arról ejtett szót, hogy nem kellene túlünnepelni a helyhatósági választásokon elért eredményeket. Az RMDSZ továbbra is mereven viszonyul ellenfeleihez, s nem tud túllépni azon a meggyőződésén, hogy ő az igazság egyetlen letéteményese. A jelenlét, a magyar voksolók száma az alfája és ómegája az őszi általános választásoknak. Botorság mind az RMDSZ, mind az MPP részéről, hogy viszonyítási alapnak az európai parlamenti választásokat tekintik. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek tárgyalni kell az új egységről. /Simó Erzsébet: Önmérséklettel, önelégültség nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./
2008. július 11.
Idén tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Annak ellenére, hogy 1997 óta Tusnádfürdő ad otthont a tábornak, a név nem változott, mert elsősorban egy értékrendhez kötődik. Tusványos szabad eszmék szabad tereként (Toró T. Tibor megfogalmazása) kelt életre az 1989-es forradalmat követően. És szabad eszmék szabad tere volt akkor is, amikor elhangzott, hogy az RMDSZ már köszönő viszonyban sincs a belső demokráciával (Tőkés László, 2002, 2005), és az is, hogy nincs szükség olyan pártokra, amelyek soha nem jutnak be a parlamentbe (Markó Béla, 2005). Talán éppen Tusványos lesz az a hely, ahol a szintézis is létrejöhet. Az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort 1990. július 21-30-a között Bálványosfürdőn szervezte meg a romániai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezet (MADISZ) és a magyarországi Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A tizenkilenc év során magyarországi magyar, romániai magyar és romániai román politikusok, társadalomtudósok, közírók, művészek és újságírók találkozóhelyévé, a magyar–magyar és magyar– román kapcsolatok fórumává vált. Hosszú időn keresztül román egyetemisták csoportjai is ott voltak a résztvevők között. A tusványosi folyamat a magyar–román és a magyar–magyar párbeszéd folyamatát, a közösségépítés folyamatát jelenti. Tusványos programja legtöbbször egy-egy téma köré szerveződött: Közös kihívások az átmenet során (1995), A posztkommunizmus nyomorúsága (1997), Közép-Kelet-Európából Európába (1998), Közép-Európa? Kelet-Európa? Balkán? Regionalizmus és integráció (1999), Kényszerek és lehetőségek (2001), A polgári kibontakozás Európában (2002), Együtt vagy külön utakon. Integráció és nemzeti érdek (2003), Közép- és Kelet-Európa az Európai Unió bővítése után (2004), Európai kihívás – Értékek és érdekek az Európai Unióban (2005), Egy másik Magyarország – Egy másik Románia (2006). Octavian Buracu, az interetnikai párbeszéd szorgalmazója elmondta, a volt nómenklatúra sikeresen konvertálta politikai hatalmát gazdasági tőkére, és ennek révén az új rendszerben is ők lesznek azok, akik irányítani fogják a társadalmat. Renate Weber, a Romániai Helsinki Csoport tagja 1996-ban előadásában úgy fogalmazott, hogy a félrevezetett és manipulált román közvélemény az RMDSZ által indítványozott autonómiát úgy utasítja el, hogy azt sem tudja, a kifejezés mit jelent. Orbán Viktor elmondta: „a magam részéről teljesen legitim igénynek tartom azt, ha bármely ország területén élő nagyszámú kisebbség azzal lép elő, hogy neki az óvódától a legmagasabb szintű képzésig önálló, saját nyelvű oktatási rendszerre van szüksége. Ez Európában mindenhol legitim igény. ”Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterként 1999-ben annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemkérdés nem a multikulturalitásról szól, nem történt más, mint hogy a tanügyminiszter politikai okokból vezette be a fogalmat, mert az egyetem attól multikulturális, hogy olyan szellemiség hatja át, amely arra neveli a hallgatókat, hogy más kultúrákat is értelmezni tudjanak, ne elutasítsák, hanem kíváncsiak legyenek a másságra – ez azonban semmi esetre sem az oktatási nyelv függvénye. A 2005-ös szabadegyetemen került sor Markó Béla és Tőkés László találkozójára, melyhez sokan nagy reményeket fűztek. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor túlzás nélkül tekinthető nemzetközi hírű rendezvénynek. Politikai jelentősége vitathatatlan. /Bognár Zoltán, a Tusványos Press szerkesztője: Szabad eszmék szabad tere. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./
2008. július 12.
Minden megvitatandó kérdésnél az jut eszébe, hogy az erdélyi magyarságnak miért nincs ugyanúgy autonómiája, mint a más országokban élő kisebbségeknek – mondotta Sógor Csaba Európai Erdély, erdélyi Európa című előadásában Tusnádfürdőn. Szerinte 88 év után sem tudnak a románok megbízni az erdélyi magyarokban, ez pedig észrevehető itthon és az európai parlamenti munkában is.,,A belügy, a külügy, a pénzügy és a hadügy még mindig tabu számunkra. El kellene gondolkodnia Európának, hogy valami nincs rendben ebben az országban" – vélekedett. Winkler Gyula ugyanott az erdélyi, uniós és globális gazdasági tendenciákról beszélt, és erdélyi magyar gazdaságkutató intézet létrehozását javasolta. Szerinte Erdély is regionális szinten tud fenntartható gazdasági fejlődést elérni, ehhez azonban a fejlesztési régiók újragondolására van szükség. /Nem bíznak bennünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./
2008. július 14.
Nem csak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) adtak hangot ellenérzésüknek nyílt levélben a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) hétvégi, erdélyi látogatásával kapcsolatban. A MIÉRT-et is kényelmetlen helyzetbe hozta az SZDSZ, amikor bejelentkezett a tusnádfürdői EU-táborba. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az EU-tábor szervezőinek nem állt szándékában magyarországi pártokat, és különösen magyarországi vezető politikusokat meghívni a rendezvényre. Az SZDSZ bejelentkezésére ezért válaszolták azt, hogy a jóval korábban megállapított hivatalos program módosítására nincs lehetőség. A MIÉRT azonban megragadta az alkalmat arra, hogy az EU-tábor társszervezőivel, a Sapientia EMTE képviselőivel tárgyalóasztalhoz ültesse annak a magyarországi pártnak a vezetőit, akik mindeddig meglehetősen tartózkodóan viselkedtek az erdélyi magyar tudományegyetem támogatásával kapcsolatban. A MIÉRT úgy véli, ha az SZDSZ valóban át akarja gondolni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját, mindenekelőtt a Sapientia magyar állami finanszírozásával kapcsolatos álláspontján kellene változtatnia. Az RMDSZ-tájékoztató szerint a Dávid Lászlóval, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorával és Tonk Mártonnal, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánjával sorra került tanácskozást követően Fodor Gábor SZDSZ-elnök úgy nyilatkozott: „Új helyzet van, új helyzetbe került az SZDSZ is, át kell gondolnunk a kapcsolatokat, az Erdélyt érintő kérdéseket”. „A Sapientiát erősíteni kell”, közölte az SZDSZ elnöke. Az SZDSZ-küldöttség találkozott Markó Béla szövetségi elnökkel is, aki a megbeszélést követően a sajtónak kijelentette: az RMDSZ és az SZDSZ közötti együttműködés példaértékű, a két szervezetnek ugyanis a kezdetektől fogva közeli a kapcsolata, és annak ellenére, hogy véleménykülönbségek is voltak közöttünk jelentős problémák megítélésében. /Sz. K. : SZDSZ – hívatlan vendég? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2008. július 14.
A választási kampány volt a hétvégén zárult tusnádfürdői V. EU-tábor utolsó előtti, július 12-i, szombati napjának fő témája. Az egyik sátorban Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője, Sipos Zoltán, a Transindex felelős szerkesztője és Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökének Választások újságírói szemmel című beszélgetését Miklósi Ildikó, az RMDSZ ügyvezető elnökségének sajtóreferense moderálta. A társszervező Sapientia–EMTE titkára, Szenkovics Dezső értékelte, hogy az idei táborban a diákok olyan sikertörténetekkel ismerkedhettek meg, amelyek, lehet, ösztönzően hatnak majd a résztvevők későbbi szakmai fejlődésére. A tusnádfürdői rendőrség sorra járta mindazon panziókat, ahova az EU-tábor meghívottait, illetve a rendezvényre akkredidált újságírókat szállásolták el, és gondosan begyűjtötte a vendégek személyi adatait. A helyi rendőrség az EU-tábor és a Tusványos idején minden évben sorra járja a szálláshelyeket, elkéri a benne lakók személyi adatait. A rendőrök arra hivatkoznak, hogy a pénzügyi csalást megelőzendő ellenőrzik az elszállásolt vendégek kilétét. Továbbra is táborozóktól lesz hangos Tusnádfürdő, ugyanis július 15-én kezdődik Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem. /Horváth István: Felszedte a sátorfát az EU-tábor Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ Winkler Gyula, RMDSZ-es EP-képviselő Tusnádfürdőn kijelentette, a romániai munkaerő legértékesebb része inkább azt választja, hogy külföldre megy dolgozni. A hivatalos statisztikák szerint 1,8 millió román állampolgár dolgozik az ország határain kívül, Romániában a munkaerőhiány pedig százezer embert jelent. Véleménye szerint több mint kétmillióan dolgoznak kint. Winkler szerint a munkaerő-kivándorlás a magyar közösséget is érinti, mivel az 1,5 millió magyar mintegy tíz százaléka dolgozik külföldön. /Külföldön dolgozó romániaiak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./
2008. július 15.
Három találkozási időpontot is javasolt Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjének levelében. Markó nem vesz részt idén a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. „Azt javasolom, hogy július 18-án, 19-én vagy akár 20-án találkozzunk Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, esetleg Marosvásárhelyen, hiszen ezek a helyszínek útba esnek Önnek Tusnádra menet vagy onnan hazautazóban” – írja Markó. Markó szerint a következő találkozón az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai csoportosulás választásokon való egységes fellépésének feltételeiről kellene megegyezni. Markó megismételte korábbi ajánlatát, vagyis hogy „belső koalíciót” hozzanak létre. Az RMDSZ augusztus 22-ig hajlandó várni az Magyar Polgári Pártra (MPP), hogy eldöntse, akarja-e jelöltjeit az RMDSZ színeiben indítani, vagy sem. /- or – : Markó újabb találkozót javasol Tőkésnek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2008. július 16.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke július 15-i, Markó Bélához írt levelében meglepetését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ vezetője újabb találkozásuk helyszínéül Tusnádfürdőn kívüli településeket javasolt. Az EP-képviselő leszögezte: a július 5-i megbeszélésükről azzal álltak fel, hogy a következő találkozóra Tusnádfürdőn kerítenek sort, illetve kilátásba helyezték, hogy Markó Béla a tusványosi nyári tábor előadójaként is fellépjen. Ezért indokolatlannak tartja, hogy más helyszínre utazzanak. Tőkés László hozzáfűzte: kissé mulatságos volna, ha a tábori rendezvény helyszínéről megbeszélés miatt máshová utaznának, ugyanis – tudomása szerint – a Tusnádfürdőn tartózkodó Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is egy – másik – találkozó van előkészületben. Ezért azt javasolja, hogy következő megbeszélést Tusnádfürdőn tartsák. Ha azonban az RMDSZ elnöke mégis ragaszkodna a helyváltoztatáshoz, Bálványosfürdőt javasolja helyszínnek. Az EMNT elnöke ugyanakkor kedvezőtlen előjelnek tekinti hogy Markó a tényként kezelhető politikai pluralizmus viszonyait, másfelől a nemzeti összefogás imperativuszának ügyét olyan lekicsinylő módon fogalmazza meg, hogy: „az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai csoportosulás”; (az RMDSZ 85%-os választási eredménye és ennek ellenére:) „odafigyelés a velünk elégedetlenekre, a minket bírálókra, arra a bizonyos 15%-ra”. „Ezek után nemigen tudom, hogy mit higgyek az RMDSZ megegyezési szándékáról. Az Elnök úr politikai paternalizmusa tiszteletre méltó, de nem elégséges… Ilyen viszonyok között nehezen tudom elképzelni, hogy elkötelezett közvetítési erőfeszítéseim miképpen vezethetnének eredményre” – szögezte le. /Markó–Tőkés egyezkedés a találkozó helyszínéről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./
2008. július 16.
Tusnádfűrdő népi hagyományaihoz alkalmazkodva, Éltes Barna tájszobrász a tábor diákjainak segítségével kövekből és farönkökből alkot szoborkompozíciókat a Tusványosi Nyári Szabadegyetem egész ideje alatt. /Fleischer Hilda: Környezetbarát tájszobrászat. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
2008. július 17.
A tusnádfürdői szabadegyetem első napján Kárpát-medencei felsőoktatási stratégiák címmel meghirdetett előadáson kiderült: a legfontosabb erdélyi magyar felsőoktatási intézmények képviselői egyetértenek abban, hogy a politikai érdekképviselet nem tette meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy elősegítse az egységes, hosszú távú oktatási stratégia kidolgozását. Salat Levente kolozsvári politológus, egyetemi oktató kifejtette, az elmúlt években hiányzott az a politikai közszereplő, amely megrendelt volna egy erdélyi magyar felsőoktatási stratégiát, és amely felvállalta volna, hogy érvényt szerez az együttműködési paktumban foglaltaknak. Az RMDSZ úgy döntött, hogy lemond erről a rövid távon kivitelezhetőnek tűnő tervek javára. Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) professzora hangsúlyozta: az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények közti együttműködési stratégia céljait elsősorban a közösség határozza meg. „Legfontosabbnak vélem a szakválasztás, illetve a tannyelvválasztás szabadságának, valamint a színvonalas oktatáshoz való hozzájutás lehetőségének a megteremtését – ezek lennének a leendő stratégia legfontosabb célkitűzései”. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora kijelentette, a régióban működő felsőoktatási intézmények közötti együttműködés hiányában a magyar tannyelvű intézmények nem tudnak majd hosszú távon lépést tartani a 21. század követelményeivel. /Gyergyai Csaba: Felsőoktatás stratégia nélkül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./
2008. július 17.
Nem tisztázódott a helyzet, a beszélgetés után, amely a Duna Televízió munkatársa, Koncz Attila moderálásával – Szülési fájdalmak – Erdélyi Tv – címmel tartottak július 16-án Tusványoson a Nyári Szabadegyetemen. Csép Sándor, a MÚRE igazgatótanácsának tagja, bevallotta, ő maga nem szolgálhat semmi konkrétummal. A Janovics Jenő Alapítványnak még honlapja sincs. A Janovics Jenő Alapítványnak kellene működtetnie a televíziót. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke a tusnádi beszélgetés meghívottjaként elmondta: nemcsak úgy kell a kérdést megfogalmazni, hogy lesz-e Erdélyi Tv, hanem hogy kinek szól majd. A Janovics Jenő Alapítvány /JJA/ 2004 februárjában alakult meg, miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 novemberében egy Markó Bélával folyatatott tanácskozás után bejelentette: a magyar kabinet 300 millió forintot szán egy erdélyi magyar nyelvű televízió beindítására. A JJA elnöke, Nagy Zsolt informatikai miniszter 2006 februárjában közölte, hogy Marosvásárhelyen vesznek ingatlant a tv- és a rádióprojekt részére. Az eredetileg az Erdélyi Tv-re szánt pénzből azért valósul meg előbb csak a rádió, mert a televízió adó beindításához minimum négy-öt millió euró volna szükséges. Még a nyáron beindítja adását az Erdély Televízió is – erősítette meg Nagy Zsolt. /Horváth István: Egy tévé szülési fájdalmai. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
2008. július 18.
A Szabadegyetemen Tusványoson /Tusnádfürdőn/ a július 17-i program leglátványosabb és legszínesebb pontja a moldvai csángómagyar hagyományőrzők népi szokásokat bemutató előadása volt. A népviseletbe öltözött előadók beavatták az érdeklődőket többek közt a hagyományos szövés-fonás rejtelmeibe, népdal- és tánctanításra is sor került. /Tusványos: Csángó guzsalyos a Csűr mögött. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./
2008. július 19.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint az utóbbi időben számos biztató jelenség történt Erdélyben. Az európai parlamenti választásokon a magyarok a vártnál erősebb képviseletre tettek szert az Európai Parlamentben. A romániai önkormányzati választások eredményeként ma Erdélyben a korábbinál több polgármesteri székkel és önkormányzati poszttal rendelkeznek a magyarok. Kifejezte reményét, hogy ez a tendencia folytatódik az őszi romániai parlamenti választásokon is. Erre csak akkor van esély, ha új egyezség jön létre az Erdélyben egymással vitatkozó politikai erők között. Szász Jenő megismételte korábbi javaslatát, hogy az RMDSZ és az MPP lépjen választási koalícióra, ismételten elutasítva az RMDSZ által ajánlott „belső koalíciót”. Orbán leszögezte: a Fidesz nem akar felelősséget vállalni abban, hogy a két fél egyezségre tud-e jutni vagy sem. Csupán elvi állásfoglalást tehet, miszerint kívánatosnak tartja egy magyar koalíció létrehozását. A Felvidéken például a Magyar Koalíció Pártja sikeres politikai teljesítményt nyújtott – fűzte hozzá Orbán Viktor. A Fidesz abba nem kíván beleszólni, hogy ez miképpen jöjjön létre. A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) július 18-án Tusnádfürdőn tartott soros ülésén minden fontosabb határon túli magyar politikai szervezet magas szinten képviseltette magát, kivéve az RMDSZ-t. Orbán Viktor az ülésen hangsúlyozta, hogy a KMAT szerepe a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működésének szándékos beszüntetése nyomán különösképpen felértékelődött. A jelenlegi magyar kormány nyíltan hangoztatott álláspontjával ellentétben, miszerint „az etnopolitizálás korszaka leáldozott”, Orbán Viktor nemzetpolitikai szemszögből méltatta a Kárpát-medencei autonómia-rendszerek fontosságát és szükségességét, valamint a KMAT rendkívüli szerepét ezek nemzetközi képviseletében. A tanácskozás egyik legfontosabb határozata az autonómia-ügy közös képviseletére vonatkozott. Ennek értelmében a határon túli magyar pártok vezetői elfogadták Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívását egy közös brüsszeli útra, hogy a legmagasabb európai fórumon egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómia-követelések érvényesítése céljából. -A Magyar Szocialista Párt (MSZP) azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn hozza helyre, amit elrontott, és kérjen elnézést az erdélyi magyaroktól egységbontó politikájáért – közölte Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Szerinte a Fidesz elnöke a legutóbbi erdélyi helyhatósági választásokra is exportálta megosztó politikáját, ami már Magyarországon is súlyos károkat okozott. /Orbán: Az MPP-vel erősödött az erdélyi magyarság politikai képviselete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2008. július 21.
A legutóbbi fagyos hangulatú Markó–Tőkés levélváltással szöges ellentétben alakultak a tárgyalások július 19-én Bálványosfürdőn. Az RMDSZ-nek sikerült meggyőznie a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttségét arról, hogy az úgynevezett belső koalíció a legjobb megoldás az őszi parlamenti választásokra. Tőkés László jelezte: „kellemesen csalódott” az RMDSZ nyitottságában. Az EMNT elnöke kijelentette: most ugyanakkora nyitottságot vár el a Magyar Polgári Párttól (MPP), mint amilyent az RMDSZ tanúsított. A megállapodás megszületésében az is szerepet játszott, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelezte Tusnádfürdőn: az erdélyi magyar politikai képviselet csak akkor erősödhet tovább az őszi parlamenti választásokon, ha új egyezség jön létre az Erdélyben egymással vitatkozó politikai erők között. A július 19-i tárgyalásokon az RMDSZ egyhetes gondolkodási időt szabott az MPP-nek. Jelezték, hogy július 26-ig várnak választ az MPP-től javaslatukra. Az RMDSZ hat pontba foglalta az elvi megállapodás-javaslatot. A dokumentum szerint a szenátusi és a képviselőházi jelöltlistákon az RMDSZ bejutó helyeket biztosít az MPP-nek a 2008-as önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok arányában. Tőkés László méltányosnak nevezte az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó ajánlatát. /B. T. : Történelmi egyezség Markó Béla és Tőkés László között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2008. július 21.
1947 óta csak négy olyan éve volt Magyarországnak – 1998 és 2002 között –, amikor egy kormány karakteresen nemzeti és kereszténydemokrata politikát folytatott, vagyis a család védelmére, a magyar vállalkozások támogatására, a nemzeti kultúra ápolására és a határokon átívelő nemzetegyesítésre helyezte a hangsúlyt, mondta július 19-i tusnádfürdői előadásában Orbán Viktor, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet a magyar nemzet egységes jellegére. Kifejtette: a magyar nemzet számszerű hanyatlása folytatódik, településeink, régióink etnikai arculatváltáson mennek keresztül, a nyugdíjak értéke csökkent, a munkanélküliség nő, a magyar egészségügy megrendült, a gazdasági növekedés megtorpant. Az MSZP szerint Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde után elvárható, hogy legalább ő maga tartsa be saját receptjét; ha valóban szociális egyensúlyt akar, ne tervezzen ezermilliárdos szociális kiadáscsökkentést és szociális megszorításokat – közölte Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető. /Orbán Viktor Tusványoson. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Orbán Viktor Fidesz-elnök július 19-én tartotta meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fénypontját jelentő előadását. Kifejtette, hogy különbséget kell tenni Magyarország és a Magyar Köztársaság között. Míg előbbi a magyar nemzetet jelenti, utóbbi csak egy technikai szabályrendszer. „Nem véletlen, hogy a románok sem használják a Román Köztársaság kifejezést, csak Romániáról beszélnek” – élt a hasonlattal Orbán. Szerinte a magyarok négyötöde gondolja úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok. „Mindenki tudja, kinek a hibája, hogy ide jutott a magyar nemzet” – tette hozzá. A volt miniszterelnök úgy látja, miközben eddig Magyarország szomszédai voltak sikertelenek, ez mostanra megfordult, és Magyarország vált azzá. Kárpát-medencei közös nemzeti szemszögből nézve a romániai helyhatósági választások sikeresek voltak, hiszen az MPP zászlóbontása és részvétele révén Erdélyben a magyar közösség a korábbinál több polgármesteri székre és önkormányzati mandátumra tett szert – állapította meg Orbán Viktor, miután megbeszélést folytatott Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével. „A magyar ügy egyben európai ügy is” – hangsúlyozta, ugyancsak Tusnádfürdőn Orbán, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) soros ülésén. A Fidesz elnöke szerint a KMAT szerepe a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működésének szándékos beszüntetése nyomán különösképpen felértékelődött. A jelenlegi magyar kormány nyíltan hangoztatott álláspontjával ellentétben, miszerint „az etnopolitizálás korszaka leáldozott”, Orbán Viktor nemzetpolitikai szemszögből méltatta a Kárpát-medencei autonómiarendszerek fontosságát és szükségességét, valamint a KMAT rendkívüli szerepét ezek nemzetközi képviseletében. /Vegyes jövőkép Tusnádon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2008. július 21.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke elméleti magyarázatot adott az erdélyi pártok vitájára. Eszerint ha a létező megállapodások nem képesek egybetartani a közösséget, vagy az egység eszményéről kell lemondani, vagy új egyezségeket kell kötni. Orbán Viktor az új egyezség kialakításához Markó Bélának, Tőkés Lászlónak és Szász Jenőnek is sok sikert kívánt. Orbán Viktor a magyarországi helyzet elemzésére összpontosított Tusványoson. Előadásában megemlítette, elég eljönni Tusnádfürdőre ahhoz, hogy az ember megérezze a magyar nemzet egységét. Azt a nemzeti egységet, amely szövegszerűen is szerepelt a státustörvény eredeti változatában, a szocialista kormányzás idején végzett törvénymódosítással azonban eltávolították onnan. Bejelentette, a Fidesz az egységes magyar nemzet tételére építő törvénytervezetet készül benyújtani az Országgyűlésben. A 2004. december 5-i népszavazásra utalva megállapította, Magyarország népe azt kapta jutalmul, amivel fenyegették. Felidézte: akkor a kormánypártok azzal ijesztgették a választókat, hogy ha megszavazzák a kettős állampolgárságot a határon túliaknak, a nyugdíjak értéke csökkenni fog, a munkanélküliség szintje emelkedik, a gazdasági növekedés megáll, a magyar egészségügy pedig szétesik. A magyar polgárok nem szavazták meg a kettős állampolgárságot, a kedvezőtlen hatások mégis bekövetkeztek. A Fidesz elnöke elhibázottnak tartotta azokat a megoldásokat, amelyek kizárólag a gazdasági versenyképesség megteremtésére összpontosítanak. Szerinte Magyarországon nem a gazdaságban van a baj, hanem a nemzetben, a társadalomban. Előbb a nemzetet kell versenyképessé tenni, és csak ennek következményeként lehet a gazdaság versenyképességét visszanyerni. Tőkés László hosszasan sorolta a veszélyeztetett állat- és növényfajokat és az ezek védelmére irányuló igyekezetet, hogy érzékeltesse, valami ilyesminek kellene kialakulnia a veszélyeztetett kisebbségek, a kisebbségben élő nemzetrészek vonatkozásában is. Mind a tavaly ősszel tartott európai parlamenti választások, mind a június eleji önkormányzati választások az erdélyi magyarság megerősödését eredményezték – értékelt Orbán Viktor az MPP elnökével, Szász Jenővel folytatott tusnádfürdői megbeszélés után. Ősszel a magyarság számarányán felül juttatott képviselőket a brüsszeli testületbe, a helyhatósági választásokon pedig kilenccel több polgármesteri és mintegy kétszázzal több önkormányzati képviselői mandátumot szerzett, mint négy évvel korábban. Orbán Viktor kijelentette, nemzeti szempontból az lenne kívánatos, hogy folytatódjék a megerősödés. /Gazda Árpád: Nemzeti gyógymódok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./ Magyarországon helyre kell állítani az elmúlt hat évben felborult szociális egyensúlyt, csak akkor lehet versenyképessé tenni a magyar társadalmat, ami a versenyképes gazdaságnak az alapja – ezt nevezte a "magyarországi nemzeti erők" legfőbb feladatának Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Felidézte, hogy a státustörvénybe annak idején beiktatták azt a tételt, miszerint "a magyar nemzet egységes". A törvény módosításakor ezt kihúzták. Márpedig szerinte aki ezt a fontos elvi-erkölcsi tételt elismeri, az a nemzeti összefogást támogatja, aki viszont tagadja a magyar nemzet egységét, az a megosztás szellemét képviseli. /Orbán Viktor Tusnádfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./ Az Erdély-kérdés nem politikai, hanem erkölcsi kérdés – Makkai Sándor szavait idézve kezdte felszólalását Tőkés László. Orbán Viktor kultikus szellemmel rendelkező kultikus helynek nevezte a tusványosi tábort, amely világossá teszi, a nemzet több, mint az ország.,,Egy ország nem más, mint egy szabályrendszer, egy technikai keret az élet számára. Sportnyelven szólva, az ország a sportfelszerelés, a stadion meg a szabálykönyv. Egy nemzet azonban ennél mindig több. Egy országnak szabályai, egy nemzetnek pedig érzései vannak" – fejtette ki. Orbán szerint korszakváltás történt a világban, és ez nagy kihívást jelent, a versenyképtelen nemzetek súlyos válságba kerülnek. Magyarország több szempontból is sereghajtóvá vált. A versenyképes társadalom alapja a szociális egyensúly, ezt kell helyreállítani. /Farkas Réka: Ország és nemzet (Orbán Viktor és Tőkés László Tusványoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2008. július 21.
Az elmúlt napokban, hetekben két nyári ifjúsági tábort is tartottak Tusnádfürdőn. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem megint csak a nép és nemzet körül forgott, írta Székedi Ferenc, a másik, az EU-tábor az európai uniós eszmék jegyében zajlott. Közben Tusnádfürdőtől néhány kilométerre csíki és háromszéki kis burgonyatermelők hordták ki szekerestől-lovastól-autóstól eladhatatlan krumplijukat a szemétbe. /Székedi Ferenc: Hívjuk meg Pamela Andersont! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2008. július 22.
Lezajlott az EU-tábor – Tusnádfürdő, majd a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdő. Milyen tágabb keretbe illeszthető a fiatalok gyülekezése, milyen mozgástér mutatkozik számukra idehaza és a nagyvilágban, ezt a kérdést tette fel Kántor Lajos. Az ún. X nemzedékről a ma 30 és 44 év köztiekről van szó. A Cotidianul 18 országból gyűjtött, 5000 válaszon alapuló tanulmány adataiból tallózott. A programban dolgozó román szakemberek szerint ez a nemzedék Romániában világelső a munka megszállottságában és a hagyományőrzésben. A tradicionalizmus itt elsősorban a családközpontúságot, a gyermekek előtérbe helyezését jelenti. A munka fontossága az X nemzedékhez tartozó románok 69 százaléka szerint kerül a legelső helyre, az angolok 39 százalékkal a másodikok, következnek a franciák (37%) és a belgák (36%). A román 30 és 44 év köztiek úgy vélik – 49 százalékban –, hogy a siker a pénzen mérhető, és ebben a felfogásban csak a koreaiak előzik meg őket. Románia lakosainak 40 százaléka él falun, 22 év múlva az urbanizálódás eléri a 70 százalékot. Az egyik román publicista a „Har-Kov” jelenséget vette újra elő: Székelyföldön (ő nem használja ezt a nevet!) most már gazdaságilag is érvényesül a magyar dominancia, azon belül magyarországi tőkebehozatalt, szemben a románok tehetetlenségével Moldova Köztársaságban. Románia képtelen gazdaságilag számottevően jelen lenni Kisinyovban, ott az orosz tőke uralkodik, és ma már a moldvaiaknak mindössze tíz százaléka vallja magát románnak. /Kántor Lajos: X-ek és bárányok. (Hogyan fiatalodunk?) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2008. augusztus 13.
Már nem vágynak annyira a „drága csonka haza” után. A székely legények nem éneklik, hogy Horthy Miklós katonája, eszik Budapesten, a Népligettől nem messze a csípős babgulyást, „mintha Gyurcsány Ferenc kinézné szájukból a falatot”, majd dolgoznak tovább. Az MTV felgyújtásánál sem voltak ott, nem olvassák el a számítógépes portálokon: „öntsetek egy veder szart Tomcat fejére. ” „Nem kell nekik se Gyurcsány, se Orbán”, írta a lap munkatársa, továbbá: „az ősmagyarság és modern nemzettudat egy jurtában lakik Tusnádfürdőn, Gyergyószentmiklóson, zászlóbontással meg van mondva, mi az egészséges nemzettudat. ” /Lokodi Imre: Portáltanok, sátorozók. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
