Kovászna megye tanácsának küldöttsége részt vett a délkelet-európai városok és régiók Újvidéken tartott gazdasági fórumán. A küldöttség RMDSZ-tisztségviselőkkel kiegészülve a Vajdasági Magyar Szövetség vezető politikusaival, valamint önkormányzati vezetőkkel is találkozott. Demeter János megyei tanácselnök elmondta, felajánlották segítségüket, továbbá pályázási tapasztalataik átadását. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa és a vajdasági megfelelője között együttműködési megállapodást kezdeményeztek, aminek megkötésére két hónapon belül kerül sor. Kasza József, a VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy végre megtörték a jeget, túlléptek a pártvezetők közötti protokolláris találkozókon, és megteremtették az alapját az együttműködésnek. A háromszékiek a szabadkai múzeum igazgatójával is elvi megállapodásra jutottak a Székely Nemzeti Múzeummal való együttműködésre. /(Szekeres): Együttműködnek a vajdaságiakkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./
2004. január 29.
Az eljövendő választásokon való közös fellépésre szólította a délvidéki magyar pártokat a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A VMSZ két alelnöke, Bunyik Zoltán vajdasági oktatási és művelődési miniszter és Egeresi Sándor tartományi parlamenti alelnök Újvidéken tartott közös sajtótájékoztatóján tette közzé a legnagyobb délvidéki magyar párt felhívását. A választáson a VMSZ mellett a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom is részt vett a 19 kisebbségi és regionális pártot tömörítő Együtt a toleranciáért nevű választási koalícióban. Két párt – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – ebből kimaradt, az előbbi a VMSZ-től külön indult a választáson, az utóbbi pedig bojkottra szólította a délvidéki magyarságot. /A VMSZ közös fellépésre szólítja a magyar pártokat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./
2004. január 29.
Szegedi és újvidéki művészek látogattak a napokban a Temesvárra, a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének meghívására. A Szög-Art Csoport vezetője, Aranyi Sándor festőművész, valamint Sinkó János és Popovics Lőrinc szobrászművészek Szegedről és Dusan Todorovic, az újvidéki művészeti főiskola dékánja a temesvári vendéglátóikkal megerősítették az együttműködési kapcsolatot. A tervek szerint a három ország festői, szobrászai, grafikusai és díszítőművészei közös kiállításokat szerveznek a régió városaiban. /(Sz. I.): Képzőművészeti együttműködés a DKMT Eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./
2004. február 3.
Az Északi Színház /Szatmárnémeti/ Harag György Társulata nemrégiben részt vett a budapesti Thália Színházban megrendezett Vendégségben Budapesten – Határon Túli Színházi Estek fesztiválon. A szatmárnémeti színészek a Portugál című Egressy–darabbal és a Tartuffe című Molière–darabbal léptek fel a budapesti közönség előtt. A színházi fesztivál alkalmából négy jubiláló határon túli színház kapott elismerést: a beregszászi, az újvidéki, a temesvári és a megalapításának ötvenedik évfordulóját ünneplő szatmárnémeti magyar színtársulat. Az elismerés egy képzőművészeti alkotásból és egy oklevélből áll, amelyet Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős államtitkára, Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint dr. Schiffer János, Budapest főpolgármester–helyettese látott el kézjegyével. /C. L.: Budapesten: Államtitkári elismerés a Harag György Társulatnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 3./
2004. február 10.
Az újvidéki Nagy Sándor Magyar Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület és a Magyar Olvasókör meghívására Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Bán István alelnök február 6-án részt vett a Magyar szellemi egység a XXI. században című kerekasztal-megbeszélésen, amelynek témája volt a magyarság kálváriája a huszadik században. Az SZNT elnöke az erdélyi autonómiatörekvésekről tartott előadást. A rendezvényen felolvasták Szarka László történésznek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának a tanulmányát is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke támogatásáról biztosította az SZNT-t. Február 19-én Nagyváradon mutatják be az Autonómiák és autonómiatörekvések című, az SZNT elnöke által jegyzett kötetet. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2004. február 20.
Új sorozatot indít a Mindentudás Egyeteme február 23-tól, közvetlenül szólítva és szólaltatva meg a határon túl élő magyarokat, bevonva ebben az évben a határon túli magyar tudományosság képviselőit is. A február 23-i előadás témája: Min múlik a határon túli magyar nyelvváltozatok jövője? Meghívott szakemberek: Kontra Miklós Budapestről, Beregszászi Anikó és Csernicskó István Beregszászról, Péntek János és Szilágyi N. Sándor Kolozsvárról, Göncz Lajos Újvidékről és Szabómihály Gizella Dunaszerdahelyről. A környező országbeli helyszínekről interneten kapcsolódnak a budapesti előadókhoz a határon túli kollegák. Az előadásokat közvetíti a Duna Televízió, a Magyar Televízió és a Petőfi Rádió, követni lehet a nyomtatott sajtóban is. A www.mindentudas.hu honlapon pedig olvasni lehet az előadások szerkesztett változatát. /(Guther M. Ilona): Mindentudás Egyeteme határon túlra is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2004. március 10.
A kettős állampolgársággal kapcsolatban tisztázni kell, hogy pontosan mit akarnak a vajdasági magyarok, lényeges továbbá, hogy milyen állásponton van a szerbia-montenegrói kormányzat, s hogy miként viszonyul ehhez az Európai Unió – mondta Kovács László külügyminiszter az újvidéki Magyar Szó napilapban márc. 9-én megjelent nyilatkozatában. Ha valaki, mondjuk, Szabadkáról úgy kapja meg a magyar állampolgárságot, hogy élvezi az ezzel járó jogokat, de semmiféle kötelezettséget – adófizetés, katonai szolgálat – nem vállal, a magyarországi közvélemény jelentős része úgy gondolja, hogy ez nem tisztességes a magyarországi állampolgárokkal szemben. Azt, hogy valaki csak jogokat kapjon, de semmilyen kötelezettsége ne legyen, nem tartják elfogadhatónak – mondta a külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke. – Nem érzelmi alapon kell a kérdést eldönteni, hanem józan mérlegelés alapján: mit visel el a magyar költségvetés, mit fogad el az Európai Unió és mihez lehet megszerezni a szerb kormány támogatását – idézte a lap a magyar külügyminisztert. Kovács szerint sajnálatos, hogy a vajdasági magyarok megosztottak, s a magyar pártok "egymás ellen mennek". Emiatt nincs most képviselete a magyarságnak a szerb parlamentben. Kovács tart attól, hogy hasonló dolog megy most végbe Romániában is, ahol az RMDSZ-szel szemben három új szervezet jött létre. Ennek az lehet a következménye, hogy nyáron, az önkormányzati választásokon az eddigi egy magyar jelölt helyett négy indul egy erdélyi magyar település polgármesteri tisztségéért, s a nevető ötödik fut be. Félő, hogy az év végére megmarad ez a fajta megosztottság, s a romániai parlamenti választások azt eredményezik, ott sem kerül be magyar képviselő – mondta az újvidéki Magyar Szónak Kovács László külügyminiszter. /Kovács László a kettős állampolgárságról és a határon túli magyarok megosztottságáról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./
2004. március 12.
Dicséretes kezdeményezéssel állt elő a magyarországi Szent László Akadémia még februárban. Összefogni a Kárpát-medencei, nem magyarországi magyar sajtót, hogy szervezettebb formában is együttműködjön. A Szent László Akadémiáért Alapítvány, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbia-Montenegróból és Horvátországból csak egy-két lap képviselőjét hívta meg a munkaértekezletre, amely minden utódállam írott információs sajtójának nagyszabású őszi konferenciáját készítette elő. Ez a rendezvény nem utolsósorban pénzkérdés. A magyarországi kormány szigorú költségvetési politikája pedig azokat a programokat is veszélyezteti, amelyek kreatív módon a nemzet határok fölötti újra egymásra találásának terén tennének építő jellegű lépéseket. Azok, akik a hátrányos kisebbségi helyzetben eddig tették a dolgukat a nemzeti önazonosság-tudat megőrzésének a terén, könnyebben közös hangot találnak. Egész sor kezdeményezés született az összekapcsolódási pontok mentén kialakítandó közös munkára. A horvátországi Új Magyar Képes Újság, a pozsonyi Új Szó napilap és a pozsonyi Vasárnap hetilap (nem azonos a kolozsvárival), az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság és az újvidéki Magyar Szó szeretné, ha számos közös program megvalósulna. Újságírói csereprogramok indulnak be az érintett lapok között, s ha van rá megfelelő partner, magyarországi sajtókiadványokat is bevonnának a körbe. Ugyanez vonatkozik a cserepéldányok egymásnak küldésére is. A nagyobb szabású tervek közé tartozik a magyarországi hirdetésszervező cégek, valamint a magyarországi lapok reklámszakembereinek a meghívása az őszre tervezett médiakonferenciára. /Balló Áron: A Kárpát-medencei sajtókör. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2004. március 12.
Márc. 10-én 84 magyar író – köztük határon túliak is, mint az erdélyi Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szilágyi Júlia, a felvidéki Grendel Lajos, a párizsi Fejtő Ferenc, az ungvári Balla D. Károly, az újvidéki Tolnai Ottó és Végel László – kilépő levelet fogalmazott meg az Írószövetségből, mivel annak választmánya nem foglalt állást egyik választmányi tag, Döbrentei Kornél antiszemita megnyilvánulásaival kapcsolatban. A kilépések egyik szervezője, Tábor Ádám a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: az Írószövetség, különösen a határon túli magyar irodalom tekintetében, fontos szerepet töltött be. Mára azonban fügefalevélül szolgál egy irányzatnak, a nép-nemzetinek, hogy az összes magyar író nevében lépjen fel. /Cseke Gábor: Földindulás a Magyar Írószövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2004. március 26.
Léphaft Pál karikaturista, újságíró 1952-ben született Nagybecskereken, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán végzett. Dolgozott az Újvidéki Televízió magyar hírszerkesztőjeként, a Magyar Szó című napilap újságírójaként, majd szatirikus mellékletének, a Grimasznak a szerkesztőjeként, több mint egy évtizede a Magyar Nemzet tiszteletdíjas karikaturistája. 1989-ben egyik alapítója a Telepi Rádió nevű politikai kabarénak, amely a délvidéki magyarság életében hiánypótló szerepet vállalt. 1998-tól a verbális humor színpadi elemekkel gazdagított változatának, a LUK TV-nek az állandó tagja, ahol elsősorban a kabaré vizuális megformálása a feladata, de szövegíró is, és előadóművészként is sikerrel szerepelt. Kiállítása ápr. 1-jén nyílik Aradon, a Jelen Házban. /A ,,Háborúk után, csaták előtt...” sorozat részeként: Léphaft Pál karikatúrái a Jelen Házban! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./
2004. április 7.
Hat évtized után találkozhatnak újra Újvidéken az 1941–44 között különböző helyőrségekben szolgáló vagy fronton harcoló magyar honvédek. Matuska Márton újságíró, az esemény szervezője, a második világháború vajdasági eseményeinek kutatója és szakértője elmondta, az Újvidéken első ízben rendezett honvéd bajtársi találkozóval át akarják törni a hallgatás falát. Február óta közzétett első felhívásukra eddig több mint hetven veterán honvéd jelezte: eljön a találkozóra. Azóta folyamatosan keresik fel a volt katonákat, akiknek visszaemlékezéseikből hetente közölnek részleteket az újvidéki Magyar Szó napilapban. Az újság és a helyi Magyar Polgári Kör által szervezett május 7-ei találkozón hadtörténészek tartanak előadásokat, lesz könyvbemutató, és az elhunytakról is megemlékeznek. /Benkő Levente: Honvédek találkoznak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./
2004. április 23.
Vajdasági turnéról érkezett haza a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes. Az újvidéki Petőfi Egyesület meghívására – egyedüli erdélyi csapatként – részt vettek a Petőfi Emléknapok – Kárpát-medencei Találkozón. Felléptek Nyikincében és Mitrovicában. A mára már kevés számú magyar lakossal rendelkező településeken nagy szeretettel fogadták a csoportot. Az idén ötödik életévébe lépő Ördögtérgye együttes ősszel születésnapi fesztivált szervez. /(Rostás-Péter Emese): Erdélyi diákok a vajdasági szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2004. május 11.
Tizenhárom éve szervezi az EMKE Kolozsváron és Szabédon az emléknapokat. Kolozsváron előadássorozat keretében beszélték meg a magyar irodalom egységének kérdéseit hazai és anyaországi, vajdasági irodalmárok. A kerekasztal-beszélgetés a Szabédi-örökség mellett a 70. életévébe lépett Ilia Mihály munkásságával foglalkozott, felidézte a 75 éve született Czine Mihály és a közelmúltban elhunyt Bori Imre emlékét. Az EMKE országos elnöksége díszoklevéllel tüntette ki Pomogáts Béla irodalomtörténészt az egyetemes magyar kultúra értékteremtő erejének megőrzése és összefogása szolgálatában végzett munkájáért és Ilia Mihályt (aki nem jelenhetett meg az ünnepségen) az erdélyi magyar irodalom kortársi megismertetésében szerzett kiváló szerkesztői és tanári érdemeiért. Máj. 8-án Szabédon folytatódott az emlékezés. Az erdélyi irodalmat Nagy Pál irodalomtörténész, a vajdaságit dr. Bányai János professzor, az Újvidéki Egyetem bölcsészeti kara hungarológiai székének vezető tanára, a Híd című irodalmi folyóirat főszerkesztője képviselte. Dr. Bányai János párhuzamot vont a Vajdaságban évente tartott Szenteleky-napok és a Szabédi-napok között: mindkettőnek közösségkovácsoló, megtartó ereje van. – Szenteleky Kornél (1893-1933) a vajdasági magyar irodalom alapítója, megszervezője Szivácon élt, innen levelezve teremtette s alakította meg a vajdasági magyar irodalmat. Szenteleky halálának napján, augusztus huszadikán, amely a nemzeti ünnepünk, minden alkalommal a vajdasági magyar írók összeülnek, találkoznak Szivácon, megkoszorúzzák Szenteleky Kornél sírját. /Bölöni Domokos: Szabédi-napok Kolozsváron és Szabédon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2004. június 2.
Ismét súlyos magyarellenes incidensről számol be jún. 1-jén az című napilap. Törökkanizsán súlyos utcai tömegverekedéssé fajult egy hét végi zártkörű mulatság. Magyar fiatalok máj. 29-én zártkörű mulatságot szerveztek egy kibérelt házban. Éjfél után húsz-harminc szerb fiatal érkezett a helyszínre gépkocsikkal és megtámadta a szórakozókat. A magyar fiatalok nem tudtak védekezni a túlerővel szemben, sem elmenekülni. Súlyos sérüléseket szenvedtek, a helyszínre érkezett rendőrök szállították be őket a törökkanizsai kórházba. A Magyar Szó publicistája, Fehér István azt írta, hogy reménytelen vállalkozás lenne mindazoknak az incidenseknek, kilengéseknek és atrocitásoknak a felsorolása, amelyek csak az utóbbi néhány hónapban érték a szerbiai kisebbségeket. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tiltakozó közleményében megkérdezte: minek kell még történnie ahhoz, hogy az illetékes szervek komolyan végezzék munkájukat? /Ismét magyarellenes incidens a Vajdaságban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./
2004. június 28.
Jún. 26-án a 16. alkalommal megszervezett kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának díjkiosztó záróünnepségén Életmű-díjjal tüntették ki a 90 éves Senkálszky Endre érdemes művészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját, a 65 éve színpadon lévő művészt. A legtöbb díjjal a sepsiszentgyörgyi társulat térhetett haza, őket követte az újvidéki színház. A fődíjat az Újvidéki Színház előadása, A pojáca nyerte el, rendezte Fodor Tamás. Az Illyés Közalapítvány díját két sepsiszentgyörgyi előadás kapta megosztva: A nők iskolája /rendező: Kövesdy István/, és az Antigoné című előadás /rendező: Bocsárdi László/. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Bodó Viktor rendezte előadása, a Boldogtalanok nyerte el. Kisvárda város díját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, A szarvassá változott fiú kapta, rendező Vidnyánszky Attila. Kisvárda város közönségdíját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának előadása, a Zárt tárgyalás kapta. /Köllő Katalin: Az újvidéki színház vitte el a pálmát Kisvárdán. Életmű-díjjal tüntették ki Senkálszky Endrét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2004. június 28.
Jún. 26-án a 16. alkalommal megszervezett kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának díjkiosztó záróünnepségén Életmű-díjjal tüntették ki a 90 éves Senkálszky Endre érdemes művészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját, a 65 éve színpadon lévő művészt. A legtöbb díjjal a sepsiszentgyörgyi társulat térhetett haza, őket követte az újvidéki színház. A fődíjat az Újvidéki Színház előadása, A pojáca nyerte el, rendezte Fodor Tamás. Az Illyés Közalapítvány díját két sepsiszentgyörgyi előadás kapta megosztva: A nők iskolája /rendező: Kövesdy István/, és az Antigoné című előadás /rendező: Bocsárdi László/. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Bodó Viktor rendezte előadása, a Boldogtalanok nyerte el. Kisvárda város díját a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása, A szarvassá változott fiú kapta, rendező Vidnyánszky Attila. Kisvárda város közönségdíját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának előadása, a Zárt tárgyalás kapta. /Köllő Katalin: Az újvidéki színház vitte el a pálmát Kisvárdán. Életmű-díjjal tüntették ki Senkálszky Endrét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2004. július 8.
Az Artera Alapítvány /Székelyudvarhely/ célja a közösségépítés- közösségfejlesztés, vezetője Lőrincz Zsuzsanna. Nyaranként a mesefalut Máréfalván rendezik be. Júl. 8–16-a között a gyerekek játékosan tanulják a népművészetet, a népi kismesterségeket. Ezután kezdődik a Míves Emberek Sokadalma Székelyudvarhelyen, ugyancsak az Artera szervezésében. Az előző években Magyarországról, Felvidékről, Újvidékről is jöttek kiállítók. Színészvetélkedő is lesz, a műsorvezetője a tervek szerint Für Anikó. /Oláh István: Mesefalu és mirákulum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
2004. július 20.
Tavaly virradattól sötétedésig dolgozott az aradi Szabadság-szobor talapzatkockáinak restaurálásán Kocsis Rudolf szobrászművész. A Temesvári Egyetem Művészeti karán tanító aradi szobrász Budapesten állított ki. Két másik szlovák kötődésű művész, a budapesti Ezüst György és az újvidéki Pavel Pop társaságában a Rákóczi úti galériában mutatta be munkáit. Négyévenként van a nagy nemzetközi seregszemle, a rigai szobrászati kiállítás. Ebbe beválogatták Jecza Péter bronzszobra mellett Kocsis Rudolf egyik famunkáját. Kocsis Rudolf augusztusban a Szabadság-szobor bronzalakjait restauráló Kolozsi Tibor, a szovátai Sánta Csaba és a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály társaságában Kolozsváron állít ki, szeptemberben pedig a Pécsi Galériában az aradi képzőművészek viszonozzák a mecsekiek aradi bemutatkozását. /Puskel Péter: Budapesten és Rigában állított ki Kocsis Rudolf. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./
2004. július 21.
A stratégia és az összehangoltság hiánya jellemezte a határon túli felsőoktatás és kutatás-fejlesztés támogatását a rendszerváltás utáni tizenkét évben – állapította meg a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program munkatársai által végzett hároméves vizsgálat, amelynek eredményeiről sajtótájékoztatón számolt be a projektvezető, Berényi Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Hozzátette: nem kívülről kell támogatni a határon túli felsőoktatást és kutatást, hanem ténylegesen integrálni kell azt a magyarországi felsőoktatási és tudományos rendszerbe, továbbá az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően az etnikai támogatási koncepció helyett regionális oktatási-kutatási hálózatokat kell kialakítani, és ezen belül kell megkeresni a magyar nyelvű felsőoktatás helyét. A kutatásban az 1990 és 2002 közötti időszakot vizsgálták Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban abból a szempontból, hogy mennyire hasznosult a határon túli felsőoktatásra és kutatásra ez idő alatt fordított 12 milliárd forint. Általánosságban elmondható, hogy jó helyre került a pénz, azonban a hasznosulás "kissé ellentmondásos". A támogatások segítségével létrejött a Partiumi és a Sapientia Egyetem, illetve Beregszászi Főiskola, valamint kiépült a felsőoktatási és tehetséggondozó kollégiumok hálózata is, a többi között Komáromban, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Újvidéken. Nagy a jelentősége a magyarországi egyetemek és főiskolák kihelyezett tagozatainak is, amelyből több mint 30 működik a négy magyar kisebbségi régióban. Ezek a tagozatok nagy mértékben hozzájárultak a magyar értelmiség képzéséhez, anélkül, hogy akár a szülőföldjükön belül, akár azon kívül utazniuk vagy elvándorolniuk kellett volna. A diákok nagy többsége azonban nem tartja kielégítőnek az itt szerezhető gyakorlati képzést. A három éven keresztül folyt, több mint 50 ember munkáját összefogó kutatásban elemezték a határon túli és a hazai sajtót, kérdőíves adatgyűjtést végeztek a diákok és az oktatók körében, mélyinterjúkat készítettek mértékadó hazai és határon túli személyekkel. /Nincs stratégia a határon túli felsőoktatás támogatásában? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2004. augusztus 24.
Szabadkán ismét megtámadtak egy magyar fiatalt – írta aug. 23-án az újvidéki Magyar Szó című napilap. A megvert fiatal édesapja szerint fia barátaival együtt leszállt az autóbuszról a szálloda előtt, nem sokkal később megállt mellettük egy Mitsubishi típusú gépkocsi, kiugrott belőle négy-öt fiatalember. „Valamilyen Zsolt nevű ismeretlent kerestek, de a társaságon szemlét tartva látták, hogy itt nincs, akit keresnek, erre az egyikük a következőket mondta: »Nem számít, ez is magyar, üsd!« s azonnal nekiestek a két gyereknek. A többiek elfutottak” – idézi a Magyar Szó az édesapát, akinek fia, Denisz járt a legrosszabbul: ütni kezdték, s miután összerogyott, rugdosták. Társai az összevert fiút a közelben lévő szabadkai magyar főkonzulátus előtt posztoló rendőrhöz vitték, aki értesítette a járőröket. Az édesapa szerint a rendőrök nem akarták felírni a tettesek gépkocsijának rendszámát sem, noha a sértettek a járművet is megmutatták nekik. Hasonló, jobbára magyar fiatalok elleni támadásoknak se szeri, se száma Szabadkán, illetve a magyarok lakta Észak-Bácskában, ennek ellenére eddig egyetlen rendőrségi feljelentésben sem szerepelt az, hogy az atrocitásoknak etnikai hátterük lett volna vagy éppenséggel magyarellenesség lett volna az indoka. A szerb büntetőjog gyakorlatilag nem ismeri az etnikai indíttatású bűntény fogalmát. /Ismét magyarverésről ír az újvidéki Magyar Szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
2004. augusztus 25.
Felpofozták a csókai rendőrállomáson Komáromi Lászlót, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikusát, padei (Padej) polgármestert – írta aug. 24-én az újvidéki Magyar Szó. Komáromi nyolc éve polgármestere Padénak, a VMSZ helyi szervezetének elnöke, s a párt képviselőjelöltje a szept. 19-én esedékes vajdasági parlamenti választáson. A politikus aug. 20-án felkereste a csókai belügyi titkárságot, hogy átvegye a választási részvételhez szükséges lakóhely-igazolást. Várakozás közben az ügyeletes rendőr megkérte, hogy menjen vele, mivel hívatja a parancsnok. A rendőrparancsnok ráripakodott Komáromira, azzal vádolta, hogy rontja az emberek közötti kapcsolatokat. Miután a politikus tiltakozott, a rendőrparancsnok az ügyeletes rendőr és másik két belügyi dolgozó jelenlétében megpofozta, majd kituszkolta a folyosóra, s ott is kiabált rá. /Tisztségviselőt is bántalmaztak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./
2004. szeptember 10.
Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök kormánya tagjainak kíséretében szept. 8-án látogatást tett Temerinben, Szabadkán és Újvidéken, hogy személyesen tájékozódjon a magyarokat érintő, a közelmúltban történt incidensekről. Kostunica arra figyelmeztetett, hogy a vajdasági magyarok elleni incidensek nemzetközi színtérre vitele Szerbia-Montenegró belügyeibe való beavatkozás jellegét viseli. Kostunica találkozott a Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel, egyházi és rendőrségi vezetőkkel. Megbeszélései után hangsúlyozta, hogy a magyarok elleni kilengések egyedi esetek, s nem lehet jelenségről beszélni. Kostunica elismerte, hogy történtek a Vajdaságban incidensek, de ezek sajátos, újfajta bűntények. /Kostunica szerint nem kell internacionalizálni a magyarellenes kilengéseket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./
2004. október 6.
Részeredmények szerint a Demokrata Párt (DS) nyerte a vajdasági parlamenti választást, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tíz képviselői helyet szerzett a vajdasági parlamentben, míg a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) egyet. Intő jel, hogy a szerbiai helyhatósági választáson Újvidéken kívül számos más vajdasági magyarlakta városban, így Temerinben, Kikindán, Verbászon, Kúlán és Szenttamáson győzött a Seselj-párt jelöltje. A VMSZ-nek eddig hét polgármestere volt, s a választás után marad négy: Szabadkán, Zentán, Topolyán és Kishegyesen. Kasza József szerint pártja, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. Ágoston András, a VMDP elnöke szerint viszont a VMSZ nagyon rosszul szerepelt. /A DS győzött a vajdasági parlamenti választásokon, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./
2004. október 29.
Bunyik Zoltán vajdasági oktatási minisztert, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnökét is kihallgatta a szerb rendőrség a májusban rendezett újvidéki honvédtalálkozó miatt. A Magyar Szó rendezésében május 7-én zajlott le a lapkiadó épületében a második világháborús délvidéki honvédek első találkozója. Szava Grujics, az Össz-szerb Nemzeti Mozgalom vezetője a honvédtalálkozó megtartása után feljelentést tett amiatt, hogy „fasiszta katonák, az 1942-es délvidéki razziák végrehajtói” tartottak gyűlést a szerkesztőségben. Kókai Péter főszerkesztőt és Matuska Márton publicistát múlt héten, öt hónappal a feljelentés után hallgatta ki a rendőrség. Bunyik a honvédtalálkozó idején a Magyar Szó igazgató bizottságának lemondott elnöke volt, így most megrökönyödéssel fogadta az idézést. Bunyik szerint a rendőrség nemcsak a honvédtalálkozóval kapcsolatosan nyomoz, illetve tett feljelentést Kasza József VMSZ-elnök ellen szabadkai polgármesterként elkövetett többmilliós hűtlen kezelés gyanújával, hanem Újvidéken is vizsgálódik. Emellett az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a pénzügyi rendőrség és az adóhivatal ellenőrzéseinek száma a Magyar Szónál. „Az időzítésből ítélve ez a szerb hivatalos szervek válasza arra, hogy a VMSZ erélyesen tiltakozott a magyarellenes jogsértések és a hatóságok tétlensége miatt” – mondta Bunyik. Kitoloncolták Szerbiából Toroczkai Lászlót, a magyarországi székhelyű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezet elnökét. Toroczkai korábban a Szabadka melletti Palicsban kétszer is összeverekedett szerb fiatalokkal. Állítása szerint megtámadták, egyértelműen nemzetiségi okokból. A HVIM elnökét kihallgatták a szabadkai rendőrségen, illetve a szabálysértési bíróságon, ahol őt és az egyik támadót pénzbüntetésre ítélték, majd Toroczkait kitoloncolták Szerbiából. /Tovább folytatódnak a vajdasági kihallgatások. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./
2004. november 9.
Az SZDSZ elsőként kimondta, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot, kisvártatva hasonlóan nyilatkozott az MSZP is. A FIDESZ honlapja az újvidéki Magyar Szót idézte: “Egy akkora pofon csattant el a magyarság arcán a magyar parlamentben, hogy a hangja betöltötte a Kárpát-medencét, sőt, áthullámzott a tengeren túlra.” A Magyar Demokrata Fórum támogatja a kettős állampolgárságot. A határon túli szervezetek vezetői, Bugár Béla, Kasza József és Markó Béla egyaránt álláspontja felülvizsgálatára kérték a kormánypártot. /B. Zs.: “Nyújts feléje védő kart!” A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 9./
2004. november 11.
Élesen bírálta a Magyar Szó című újvidéki napilap nov. 10-i írásában a Fidesz-MPSZ nemzetpolitikáját. A lap jegyzetírója, Bálint István a vajdasági választás és a romániai választási kampány tanulságaira alapozta bírálatát. A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) nem sikerült nagyobb arányban mozgósítania a magyar választókat. A romániai választási kampány "már túlmegy a magyar politika felülvizsgálata szükségességének tudatosításán, már-már a magyar politika ellehetetlenülésére utal". Romániában ugyanis Magyar Polgári Szövetség veszélyezteti, hogy az RMDSZ elérje a parlamenti küszöböt. Ezért a cikkíró a Fideszt okolta. A Fidesz saját magát "nemzetinek" nyilvánította és ezzel megszegte a parlamenti demokrácia alapszabályát, amely szerint mindenki része a nemzetnek. /A Magyar Szó a Fidesz nemzetpolitikájáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./
2004. november 23.
„Vernének meg a vajdasági Szabadkán. Mosnák alá az utcámat az erdélyi Verespatakon. Nyomorognék csak a kárpátaljai Tiszaújhelyen. Döntenék le nagyszüleim síremlékét Újvidéken. Rombolnák le a házunkat a szlavóniai Szentlászlón. Törnék derékba templomunkat Kórógyon. Bármelyikünk születhetett volna a határon túl, kisebbségben. Méltatlannak érzem ezt a vitát a kettős állampolgárságról, szégyellem, hogy e nemes ügy nemtelen belpolitikai perpatvar áldozatául esett.” – írta Szaniszló Ferenc. A kormánykoalíció arra buzdít, hogy a polgár ne éljen a véleménynyilvánítás jogával. Siratják a határon túli magyarokat, mert az állampolgársággal állítólag ott hagynák szülőföldjüket. Kevesebb mint félmillió emberről van szó: a kárpátaljai és a délvidéki magyarokról, akik még nagyon sokáig nem lesznek uniós polgárok, írta Szaniszló. „Ha ez teher, akkor is vállalni kell. Mindig is vendégszerető állam voltunk: befogadtuk, letelepítettük a pogromok miatt hozzánk menekülő zsidókat. Polgárjogot, honpolgárságot nyertek. Hazát adtunk a nyomor elől kóborló cigányságnak. Trianon idején a menekülő magyarság lelt otthonra a megvert, megcsonkított országban. Nem volt mindez könnyű teher, de nemzeti, emberi, keresztényi kötelezettség. A második világháború után a Szlovákiából elüldözött magyarok nyertek itt menedéket. Manapság Kína boldogulásra vágyó lakói jönnek hozzánk. Miért éppen a magyarokkal tennénk kivételt? Vajon Németország hátat fordított az üldözött, nyomorgó sváboknak, erdélyi szászoknak, volgai németeknek, az NDK-soknak? És Izrael fönnmaradhatott volna, ha nem fogadja tárt karokkal a bevándorlókat?” /Szaniszló Ferenc: A krokodilkönny nehezen szárad föl. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./
2004. november 29.
Elérkezett az idő, hogy a magyarság új nemzetpolitikát dolgozzon ki magának. Nem célszerű továbbra is erőltetni, hogy a határon túli magyarság mindenáron megmaradjon a szülőföldjén, írta Major Nándor /Újvidék/. A magyarság létszáma és arányszáma évtizedek óta rohamosan csökken minden egykori szállásterületén. Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy hosszabb távon a magyarság együttesen jól elférne Magyarországon. Szervezett formában lehetővé kell tenni, hogy a mind nagyobb számban távozók boldogulhassanak Szerbiában a jelenlegi helyzet miatt az ifjabb nemzedék magyarjainak egy része távozni akar. Kettős állampolgárság híján a szerbiai magyar fiatalok fő kivándorlási irányává ismét Kanada és Ausztrália válik. Szerbiában csaknem mindenki, aki akar, kaphat kettős állampolgárságot. Számtalan szerbiai állampolgárnak van boszniai vagy horvátországi állampolgársága is. A szerbiai szlovákok közül is sokan rendelkeznek szlovákiai állampolgársággal. A szerbiai románok is fennakadás nélkül hozzájuthatnak romániai állampolgársághoz. És ebből egyik ország sem csinál gondot. (Népszabadság / nov. 23.) /Major Nándor író, Újvidék: Tágas hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2004. december 8.
A kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazásnak az a legnagyobb baja, hogy egyáltalán megtartották, hiszen nem ez volt a legmegfelelőbb eszköz a kérdés megoldására – ezt fejtik ki a dec. 7-i romániai magyar napilapok. A román lapok közül az Adevarul kifejtette: a népszavazáson a magyarok "józanságról" és európai érettségről tettek tanúbizonyságot. Az újvidéki Magyar Szó azt írta, hogy felmerül a felelősség kérdése "a népszavazás kiíratásáért, illetve annak kinyíratásáért, az anyaországba vetett hit gyújtogatásáért és az elromantizált nemzetbálvány imádatára való bujtogatásért". "A mai Magyarországon nincs kétmillió magyar, aki fontosabbnak tartja a nemzetet, mint saját egyéni (mégoly kisszerű) boldogulását. Ezt meg kell hallanunk, meg kell értenünk, és ennek tudatában kell cselekednünk". A pozsonyi Új Szó szerint sokakban joggal kelt visszatetszést, hogy Magyarország miniszterelnöke a "legsötétebb szociális demagógia érvrendszerével" a "nem" mellett tette le voksát a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson. Új időszámítás kezdődik a magyar–magyar kapcsolatokban. Az "anyaország" ugyanis most egyértelműen tudtunkra adta: nem kér belőlünk" – olvasható a lapban. A magyar kormánypártok: "Aljas (bel)politikai játszma eszközeivé tettek bennünket, pártpolitikaivá silányítva a nemzetpolitikai ügyet, majd – sokadszor – rólunk, de nélkülünk döntöttek", amikor azzal riogatták a választópolgárt, hogy "csapatostul fognak beözönleni ezek a jöttmentek, és felzabálják a szociális ellátórendszert". A belgrádi Politika is úgy értékeli: a magyar kisebbség kettős állampolgárságáról szóló magyarországi népszavazás az anyaország pofonja volt a határon túl élő nemzettársaknak. A lap szerint a népszavazási kampány során a magyarországi médiákban a demagóg pragmatizmus és a nemzeti populizmus csapott össze, s úgy tűnik, hogy inkább választási kampányról volt szó, nem a szomszédságban élő kisebbségről való gondoskodásról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung címben is idézte Markó Bélát, az RMDSZ vezetőjét, aki szerint a határokon túli magyarok nagy része csalódott, mivel "a pártpolitika legyőzte a nemzetpolitikát". A Neue Züricher Zeitung konzervatív svájci napilap Hidegzuhany a Fidesz számára, az eredménytelen népszavazás a szocialistákat erősíti címmel elemezte a népszavazás kimenetelét. /"Aljas belpolitikai játszma eszközeivé tettek bennünket!" Lapvélemények a magyarországi referendumról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2004. december 9.
Ötvenkét esztendeje, 1952. december 6-án halt vértanú halált a zsilavai börtönben Scheffler János, a szatmári római katolikus egyházmegye püspöke. Rá emlékezve, dec. 5-én, vasárnap szülőfalujában, a Nagykároly melletti Kálmándon felavatták mellszobrát. Szatmárnémetiben, az ünnepi megemlékezésen Schönberger Jenő püspök elevenítette fel nagy elődje életét. Scheffler Jánost nem sokkal letartóztatása előtt kinevezték győri püspöknek, amit nem fogadott el, mert együtt akart maradni szenvedő népével. A szentmise után dr. Bura László bemutatta Scheffler Jánosról írt könyvét. Az első évek kutatási nehézségei miatt először csak egy kisebb könyvet tudott összeállítani /Bura László: Hűségesen, fáradhatatlanul. Scheffler János szatmári megyéspüspök életútja (Római Katolikus Püspökség, Szatmárnémeti, Agape Nyomda, Újvidék, 1991)/. Azután tovább kutatott, megkezdte a püspök boldoggá avatásához szükséges dokumentumok összegyűjtését. A mostani könyv összeállításában nagy segítség volt számára a fennmaradt napló, s a püspök köteteket kitevő sok kézirata, a különböző levelek, beszédek, tanulmányok, igemagyarázatok. /(Sike Lajos): Bemutatták a Scheffler János vértanú püspökről készült könyvet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
