Kilenc évvel ezelőtt alakult meg az Uzoni Atlantisz Művelődési Egyesület azzal a szándékkal, hogy megőrizze, továbbvigye és fejlessze az uzoni fúvószenei hagyományokat, továbbá előadásokat, koncerteket szervezzen. /Ugron Ernő csapatvezető: Az összefogás jegyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2006. augusztus 9.
A sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság adatbázisát bővítik azok az építészhallgatók, akik ezekben a napokban a háromszéki kúriafelmérő-program keretében végzik egyetemi gyakorlatukat. A folyamatosan pusztuló épített örökséget leltározzák, dokumentálják, adataik alapján bármikor elkezdhető egy épület helyreállítása. Ez a második év, amikor a Kolozsváron tanuló építészhallgatók közül néhányan itt dolgoznak, a fiatalok korábbi munkáját felhasználták a tavaly megjelent Kúriák földje – Háromszék című könyv összeállításánál is. A kéthetes diáktábort Hlavathy Izabella és Hlavathy Károly sepsiszentgyörgyi építészmérnökök kezdeményezték. Az egyetemisták vizsgálják az uzoni, szentkatolnai, csernátoni és nagyajtai önkormányzatokhoz tartozó kúriákat, a mostani munka után nyolc udvarházról lesz több információ. /(mózes): Megörökítik az eltűnő épített örökséget (Kúriafelmérő-program Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./
2006. augusztus 12.
Miskolc-Diósgyőr református egyházközségének presbitériuma elhatározta, hogy hivatalos testvéri-baráti kapcsolatot kötnek az uzoni kálvinisták egyházával. A kapcsolatot nemrég szentesítették. Ungvári Barna András uzoni lelkipásztor elmondta, hogy Uzon volt lelkipásztorának – aki harminchárom évig, a legnehezebb időszakban szolgálta ezt a nagy gyülekezetet – lánya, Papp Lászlóné Szabó Zsuzsanna férjével Miskolc-Diósgyőrön talált családi fészekre, s az ottani református óvoda vezető óvónőjeként kezdeményezte a testvéregyházi kapcsolatot Beke György író szülőfalujának, Uzonnak református egyházával. Tavaly július végén odalátogattak az uzoniak, s most ők fogadták vendégül a magyarországi küldöttséget. /Kisgyörgy Zoltán: Új testvéregyházközség Uzonnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./
2006. szeptember 9.
A Pest megyei Mende és Uzon között különleges kapcsolat áll fenn 1995 óta: nem is testvértelepülései egymásnak, nem is testvérgyülekezeti a viszony, mert Uzon részéről az egyház tartja életben a kapcsolatot, Mendén viszont a polgármesteri hivatal – közölte Ungvári Barna András uzoni lelkipásztor. A mendeiek mindent megtettek annak érdekében, hogy az uzoni székelyek küldöttsége jól érezze magát. Bemutatták nekik azt a régiót, ahol élnek, a Tápió-vidéket. Augusztus végén hangos volt a Lisznyópatakon az iskola kertje. Az uzoni, a kökösi és az erősdi református egyházak lelkészei ebben az évben is megszervezték a négynapos ifjúsági bibliatábort, negyven fiatal részvételével. Szeptember 4. és 13. között tartják Uzonban a gyermekek bibliahetét. Akárcsak az elmúlt esztendőkben, most is mintegy nyolcvan résztvevőre számítanak a református gyülekezeti teremben. /(Kisgyörgy): Élénk egyházi és közösségi élet (Uzon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./
2006. október 5.
Ajándék játszótér Erdélyből címmel közölt képes tudósítást a Tolnai Népújság. Várat ácsol a gyermekeknek egy uzoni csapat a Duna-parton írta az ottani tudósító. Fáradtan érkezett haza a négyfős uzoni csapat, az 500 négyzetméteres játszóteret háromnapi munkával építették be. Háromtornyos játék vár, lovacska, szamár és más készült fából. – Ha kapunk valamit a testvértelepüléstől, azt méltóképpen viszonozzuk is, jegyezte meg az uzoni polgármester. Hálásak Tolnának, rendkívül hasznos képzést tartottak Uzonban a pályázatok összeállításáról, az intézményi és vállalkozói gazdaságvitelről, továbbá könyvajándékot és egészségügyi felszerelést is hoztak. Sejteni engedték, hogy egy tűzoltókocsira is számíthatunk majd az uzoniak. /(kisgyörgy): Uzoni ajándék játszótér Tolna városának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./
2006. november 6.
Hetedik alkalommal tartottak megemlékezést a barcaföldvári fogolytábor magyar áldozatainak emlékmű-együttesénél november 4-én, a nemzeti gyásznapon. A cudar időjárás, hóvihar ellenére is összegyűltek a Hídvég és Földvár közötti emlékhelyen, ahol 1944-45 között több mint hatezer ember raboskodott, s szemtanúk vallomása szerint közülük mintegy ezren odavesztek. Az emlékmű talapzatánál tíz koszorút helyeztek el, elsőként a bukaresti magyar nagykövetség képviselői. Nagy János hídvégi református lelkész köszöntőjét követően elődje, Ungvári Barna András uzoni lelkipásztor, az emlékmű és a megemlékezések ötletgazdája, a rendezvény főszónoka tematikus beszédei sorát ezúttal a fogoly orvosokra való emlékezéssel folytatta. Pap Béla és Víg Gábor egykoron a nehéz körülmények között is igyekezett enyhíteni fogolytársai szenvedésén. Bálint László református lelkész a Példabeszédek könyvéből idézett: ,,az igazság felmagasztalja a nemzetet, a bűn pedig gyalázatára van a népeknek”. Az ’56-os magyarországi forradalom jubileumán az igéből párhuzamot vont az anyaországi eseményekkel, továbbá egy rokona, egykori földvári fogoly, a feldobolyi Bács Lajos visszaemlékezéseiből elevenített fel részleteket. /Szekeres Attila: A bűn gyalázata (Megemlékezés Földváron). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./
2007. január 18.
Ünnepélyesen felavatta Uzonban, a Pünkösty-kúriában Demeter János, a megyei tanács elnöke, az Unió Régiók-bizottságának tagja és Ráduly István polgármester az Európai Integrációs Irodát és Tourinfo-irodát. – Ennek az ikerirodának három fontos feladatköre lesz – mondta Ráduly István. – Begyűjti és közöl minden olyan uniós információt, amelyet a polgároknak tudniuk kell, felkarolja a civil szférát, és részt vesz a pályázati munkában, továbbá leltárba veszi, ismerteti azokat az idegenforgalmi értékeket, turisztikai kínálatot, ami az Uzon kisrégióban van. Ezt a célt szolgálja a „Fedezze fel Uzont és környékét” című kis füzet. A Pünkösty-kúria egyébként több intézmény székhelye: az Ifjúsági Közösségi Ház, a Jókai Mór Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Lajos Közkönyvtár (tízezer kötet áll polcain), valamint az Atlantisz Művelődési Egyesület is itt van. /Kisgyörgy Zoltán: Európai Integrációs Iroda és Tourinfo-iroda Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./
2007. január 22.
Életének 80. évében Budapesten elhunyt Beke György /Uzon, 1927. aug. 3. – Budapest, 2007. jan. 20./ ismert író, újságíró, műfordító. 1989 óta élt Budapesten. Tanulmányait Kolozsvárott végezte a Bolyai Tudományegyetemen. Munkatársa volt 1947–1948 között a sepsiszentgyörgyi Népi Egységnek, 1974-ig a Romániai Magyar Szónak. 1974 és 1987 között Kolozsvárott A Hét főmunkatársa, 1994-től Budapesten a Magyar Élet főszerkesztőjeként dolgozott, 1995 és 2000 között a Nyelvünk és Kultúránk felelős szerkesztője volt. Beke György 1992-től az Írószövetség választmányának tagja. Munkásságát számos díjjal jutalmazták. Kétszer kapta meg a Romániai Írószövetség díját 1970-ben és 1978-ban. 1996-ban Jósika Miklós-díjjal, 1997-ben Nagy Lajos-díjjal és Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal tüntették ki. 1999-ben vehette át a József Attila-díjat, 2001-ben Táncsics Mihály-díjban és Tekintet-díjban részesült. Számos regénye, interjúja, riportja jelent meg, első elbeszélése 1949-ben az Akasztott ember kötele címmel, utolsó regénye 2002-ben, címe Csángó történet. /Elhunyt Beke György író. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Beke György újra meg újra összerakta a maga, a mindannyiunk Erdélyét. De nemcsak Erdélyt. Havaselvét és Moldvát is, a nyugati meg a keleti magyar szórványt is, mindent, írta róla Sylvester Lajos. A magyarság egészének szellemi újrateremtője volt. Beke György 1989-ben telepedett át Budapestre. Vitte magával az otthont, a székelyföldi hazát, a szórványban élők gondját-baját, Európa legárvább kisebbségének, a moldvai csángóknak a keservét, és mindezt beolvasta, ráolvasta, a szemébe mondta az eltunyult népnek. A missziós tudatot és akaratot vitte magával. Beke György nem állt be a másságkeresők karába. Asztagnyi könyvkévét rakott össze. Beke Györgyöt a Kárpát-medence magyarságának egésze siratja és gyászolja, hisz emelt jó teherbírású szellemi boltívet a térség fölé. /Sylvester Lajos: Aki sokfelé, de mindig a szülőföldjén élt (Beke György halálára) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./ Aki közelebbről ismerte Beke Györgyöt, annak igen nagy műveltségű, a romániai magyarság és kultúrájának ügyében kiválóan tájékozott, a dolgokat, történéseket mindig összefüggéseiben látó és kereső emberként marad meg emlékezetében. 2003. augusztusában Arad vendége volt, mint a harmadik Böszörményi Zoltán riportverseny zsűrijének elnöke. Szeretettel és megértéssel beszélt a fiatalabb kollégák közel félszáz írásáról. /Jámbor Gyula: Beke György. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./
2007. január 26.
Beke György írót, újságírót, műfordítót február 1-jén 14 órakor búcsúztatják Budapesten, a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában. Az alkotót egy héttel később, február 8-án kísérik utolsó útjára szülőfalujában, a Kovászna megyei Uzonban. /Beke György búcsúztatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./
2007. január 27.
Közel tízezer kötet könyvvel rendelkezik a nyelvész Erdélyi Lajos nevét viselő uzoni községi könyvtár. Bartha Katalin könyvtáros elmondta, négyszáz bejegyzett olvasója van a könyvtárnak, látogatottsági mutatója ennek az öt-hatszorosa. A könyvtár ápolja az uzoni születésű névadó emlékét. Állandó jellegű kiállítást rendeztek a napokban elhunyt író és riporter, Uzon díszpolgára, Beke György összes műveiből, aki még éltében saját könyveivel egészítette ki az uzoni könyvállományt. /(kgyz): Beke György összes művei Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./
2007. február 8.
Február 8-án végakarata szerint Uzonban, szülőfalujában temetik el Beke György írót. Imponálóan nagy és gazdag Beke György életműve: több mint hetven könyvet publikált pályafutása során, cikkeinek lajstromát nehéz lenne felleltározni. De nem ez a lenyűgöző, hanem töretlen hűsége, a népe iránt fogadott és mindvégig betartott elkötelezettsége, mert ő valóban komolyan vette, hogy ,,minden magyar felelős minden magyarért”. Rótta útjait Székelyföldön, Csángóföldön, a dél-erdélyi szórványokban, Szilágyságban, a Partiumban. Olyan átfogó és aprólékos látleletet készített a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek romániai magyarságának életéről, esélyeiről, mint soha senki őelőtte. Feltáró munkája csak az Orbán Balázséhoz, esetleg a Bözödi Györgyéhez fogható, de még azokénál is átfogóbb, vonzóbb és megközelíthetőbb is egyben. Az ő ,,teherbíró boltívei” alatt megjelenített egyéni és közösségi sorsokból bármikor reprodukálni lehet a XX. század második felében élt romániai magyarság létképleteit. Budapestre települése után székely körökbe, erdélyi klubokba gyűjtötte az innen kimenekülteket és elbujdosottakat, hogy legalább lelki és szellemi szülőföldet teremtsen számukra. /Magyari Lajos: Beke György végleges hazatérése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./
2007. február 9.
Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke bejelentette, hogy Ékes József és Gruber Attila fideszes képviselő február 16-18-a között Sepsiszentgyörgyön lesz, megfigyelőként részt vesz a Sepsiszentgyörgy vidékén a Székelyföld területi autonómiája kapcsán szervezendő belső, nem hivatalos népszavazáson. A nem hivatalos népszavazás február 10-én kezdődik Sepsiszék hat településén: Árkoson, Kálnokon, Sepsibodokon, Sepsikőröspatakon, Oltszemen és Málnásfürdőn. Február 11-én Kilyénben, Szotyorban, Uzonban és Bikfalván lesznek jelen az önkéntesek a mozgóurnákkal. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./
2007. február 9.
Utolsó útjára kísérték február 8-án szülőfalujában, a háromszéki Uzonban a január végén Budapesten nyolcvanéves korában elhunyt Beke Györgyöt. Ferenczes István csíkszeredai költő, a Magyar Írók Szövetsége, valamint a Romániai Írók Szövetsége nevében búcsúztatta az erdélyi magyarság látleletét Orbán Balázs szorgalmával és kitartásával felmérő írót, szociográfust. Búcsúbeszédet mondott Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi publicista is. „Erdély szülőföldünk, de nem hazánk, Magyarország hazánk, de nem szülőföldünk” – idézte az írót a celebráló Szabó Lajos római-katolikus esperes. A szertartáson részt vettek: Tamás József csíksomlyói római katolikus segédpüspök, Márton Árpád, Antal Árpád, Toró T. Tibor parlamenti képviselők, Sógor Csaba szenátor, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, valamint Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. /Domokos Péter: Lepihent Uzonban Beke György. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2007. február 13.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága a politikai körökben és a sajtóban az ,,igénykinyilvánító belső népszavazás” kérdésében közzétett nyilatkozatokkal kapcsolatban, miszerint a több székely széken folyó akció alkotmányon kívüli, illetve törvénytelen lenne, a következőket nyilatkozta: a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, amelyet Románia alkotmánya is garantál, a belső népszavazáson Székelyföld szavazati joggal rendelkező polgárai IGEN-nel vagy NEM-mel a következő kérdésre válaszolhatnak: Ön mint (például Uzon) lakója akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a település ahol él, ehhez tartozzék?, következésképpen a szabad véleménynyilvánítás demokratikus gyakorlata megegyezik az alkotmányos előírásokkal. /Tiltakozik a Székely Nemzeti Tanács. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./
2007. április 3.
Uzon község lakossága négyezerötszáz fős. Egyet akarni, egyként gondolkodni már csak azért sem tudna, mert mozaik ez a község. A községközpont Uzon, közigazgatása alá tartozik Szentivánlaborfalva, Bikfalva, Lisznyó Lisznyópatakkal, Sepsimagyarós és a románok lakta Uzonfüzes. A 2002-es népszámlás szerint 2766 lélek vallotta magát reformátusnak, 1078 római katolikusnak, 547 ortodoxnak, 137 unitáriusnak, 19 magyar evangélikusnak. Uzon községnek lesz lehetősége arra, hogy kialakítsa gazdasági potenciálját. Rendbe tették a közvilágítást Uzonban és Szentivánlaborfalván, Lisznyóban kijavították a kultúrház leégett részét, hamarosan rendezik a bikfalvi tetőzetét is. A háztartási szemét összegyűjtését megszervezték. Hamarosan vízátereszeket fektetnek le minden településen. Az uzoni polgármesteri hivatal megjelentette a Fedezze fel Uzont című színes képes községkalauz második, bővített kiadását. Májusban megtartják az iskolanapokat, majd az Uzon községi napokat. Uzonnak számottevő a művelődési élete. Egyik szervezője a Jókai Mór Közművelődési Egyesület. Kőmíves István elnök közöltem az egyesületnek 250 tagdíjat fizető tagja van. Március 15-én együtt énekelt a Szivárvány női kórus a Tatrangi Sándor-iskola kórusával és a református egyház vegyes dalárdájával. Itt működik az Atlantisz Fúvós Egyesület is, a községben tehát két önálló művelődési egyesület van, és jól megférnek egymással. Községszinten 556 gyereket 47 tanító és tanár oktat. Lassan halad a falusi iskolahálózat infrastrukturális fejlesztésére meghirdetett program. Úgy tűnik, a szentivánlaborfalvi Berde Mózsa Általános Iskola felső tagozata meg fog szűnni. /Kisgyörgy Zoltán: Falu és város között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./
2007. május 18.
A hét végén tartott uzoni iskolanapon a diákok rövid hagyományőrző műsorát kiállítások sorozata követte, melyek a helyi hagyományokat mutatták be. A hatodikos tanulók előadták Karinthy Frigyes Röhög az egész osztály című jelenetét, a kisiskolások kézimunkáikat állították ki. A jelen levők megtekinthették Szabó Imre amatőr festőművész és Szalad Sándor amatőr faragóművész munkáit, valamint a helyi pedagógusok által Beke György író emlékére készített tárlatot. /(vop): Iskolanap Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
2007. június 21.
Háromszék egykori és főleg mai hírességeinek számbavétele folyik a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója (2007. augusztus 17-20.) előkészítése ürügyén. Sylvester Lajos tapasztalhatja, „milyen keveset tudunk egymásról, illetve a Kárpát-medencébe és a nagyvilágba szétszóródott földijeinkről”. Hetekkel ezelőtt vette észre, hogy az árapataki születésű Dávid Gyula szerkesztő, irodalomtörténész, sokkönyves szerző, vagy a nyujtódi származású Antal Árpád kiváló egyetemi tanár kimaradtak a háromszékiek névsorából. Hiába az újság, a rádió, a televízió, az internet, ha nincs a közösségnek olyan szellemi mindenese, aki nyilvántartsa az értékteremtő elszármazottakat. Vannak még, akik figyelnek az értékekre, Kisborosnyón Damó Gyula tanító vagy Szentkatolnán Bakk Pál és dr. Borcsa János, Uzonban Széplaki Károly és társai mindig segítenek, ha nevezetes évforduló következik. Komollón többen is elújságolták, hogy falujuk szülötte, dr. Dimény Imre (sz. 1922. szept. 3.), a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a debreceni, a gödöllői és a Pannon Agrártudományi Egyetem díszdoktora, az agrárökonómia nagy hírű szaktudósa, professzor emeritus, volt mezőgazdasági miniszter az idei március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át Sólyom László köztársasági elnöktől. A Széchenyi-díjas professzor emeritus tizenhat gyermeket szülő komollói édesanya családjából származik. (Ma már van olyan falu, amelynek az összlakossága ennyi.) Dimény Imre 1945-ben agrármérnöki diplomával kiment Magyarországra, 1951-ben bekerült a minisztériumba. 1954-ben Debrecenbe ,,száműzték”, de egy év múlva újra Budapestre hívták. 1967-ben ő lett a mezőgazdasági miniszter. 1975-ben mint a mezőgazdasági reformok egyik motorját távolították el ― későbbi pályájának alakulását tekintve a legjobbkor ―, ettől kezdve tudását az egyetemi oktatásnak, oktatásszervezésnek és a tudományos munkának szentelte. Dimény Imre önkritikus. Az erőszakos téeszesítések, padlásseprések időszakáról mondta: Bár nem azonosult a történtekkel, keveset tett ellenük. /Sylvester Lajos: Dr. Dimény Imre az asztalfőn (Széchenyi-díjas professzor emeritus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
2007. augusztus 20.
A régiók napján a sepsiszentgyörgyi rendezvények egyik fénypontjának ígérkezett a sepsiszéki falvak szekeres bevonulása a városba. Rendőri kísérettel csattogtak a patkók az aszfalton, a bodokiak vezették a sort felzászlózva, aztán a rétyiek népviseletbe bújt, szép lányokkal s nótaszóval, majd az uzoniak az asszonykórussal, s úgyszintén énekelve, a málnásiak hegedűvel kísérték őket, a gidófalviak még az uniós zászlót is magukkal hozták, a zoltániak és a kőröspatakiak bandériumot ültettek a szekérre, a sort záró árkosiak pedig zászlót lobogtattak. /Váry O. Péter: Sepsiszéki bevonulás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./
2007. október 4.
Gidó Csaba történész előadásával (Székelyföldi vasutak) indult újra a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban zajló előadássorozat. A múlt héten a sorozat 10. előadását tartotta Gyöngyössy János Székely templomerődök címmel. A vegyészmérnöki végzettségű, de a művészettörténetet tudományos szinten „művelő” előadó előadását a helyi Digital 3 Tv közvetítette. A székelyeknél az erődített építkezés nem annyira jellemző, mint a szászoknál, ennek több oka van: a 15-16. században a Székelyföld nagy részét még erdő borította, a gazdasági fejlettség kisebb volt a szászföldinél, ezért e terület nem jelentett nagy vonzerőt a portyázó török csapatok számára. A székely erődítések kezdete egybeesett a templomok késő gótikus átépítésével. Előbb egyszerű kerített templomok jöttek létre (Oklánd). A legfontosabb erődített templomhálózat a Székelyföldön a Brassó-Bereck útvonal mentén jött létre: Alsócsernáton, Zabola, Maksa, Feltorja, Uzon, Gidófalva, Sepsiszentgyörgy, Bölön. Ez volt az egyik legjelentősebb hadi és kereskedelmi útvonal. A háromszéki templomerődöket az 1473-as erős földrengés nagyon megrongálta, ugyanakkor az építmények datálását megkönnyíti e történelmi dátum pontos ismerete. /Kápolnási Zsolt: Udvarhelyi premier: TV-közvetítés az Areopolisz szabadegyetemen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 4./
2007. október 9.
Őszi számával jelentkezett a község ingyenes tájékoztatója, az Uzoni Hírlap. Ugron Ernő, az Európai Integrációs Iroda helybeli megbízottja Gazdák az unióban címmel tett közzé beszélgetést Vákár István mezőgazdasági szakértővel. /Kisgyörgy Zoltán: Megjelent az Uzoni Hírlap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./
2007. december 12.
Lemondott polgármesteri tisztségéről Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva elöljárója. A háromszéki község vezetője januártól egyéves futamidejű PHARE-projektet menedzsel, emiatt mondott le mandátumáról. Elmondta, arra vállalkozott, hogy a pályázat révén arculatot teremt a nyolc önkormányzatot magában foglaló Sepsi régiónak, és ez egész embert kíván. A székelyföldi autonómia megvalósításának egyik előfeltétele – a politikai akaraton túl –, hogy együttműködés jöjjön létre a régió közigazgatási egységei között. A Sepsiszentgyörgy, Árkos, Kőröspatak, Gidófalva, Réty, Uzon, Kökös és Illyefalva önkormányzataiból álló Sepsi régió az egyetlen Székelyföldön, amelynek projektjét elfogadta a belügyminisztérium a helyi közigazgatás modernizációjára kiírt pályázaton. Siker esetén ez egész Székelyföldre kiterjeszthető modellé válhat, vallja a volt polgármester. A projekt januárban kezdődik, ennek keretében elkészítik a régió fejlesztési stratégiáját, honlapját, filmjét, plakátokon, településtáblákon népszerűsítik, és megszervezik a kistérségi iroda működését is. /Kovács Zsolt: Lemondott az illyefalvi polgármester. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./
2007. december 20.
Úgynevezett alvóvárossá, a mindössze 30 kilométerre fekvő Brassó külvárosává válhat a közeljövőben Sepsiszentgyörgy – vetette fel Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő Ügynökség igazgatója. Kelemen Tibor szerint kijelentését igazolni látszik a tapasztalat is, hiszen egyre több a Brassó megyei rendszámot viselő autó a parkolókban, félóránként pedig zsúfolva járnak a maxitaxik a két város között. Egyre több brassói vásárol vagy épít Sepsiszentgyörgyön és környékén ingatlant, vonzza őket, hogy alacsonyabbak az árak, kisvárosi a csend és a nyugalom, jó a közbiztonság. A brassóiak Sepsiszentgyörgyre költöznek, ahol a Cenk alatti városban eladott lakásuk értékének feléért vehetnek nagyobb, jobb állapotban levő ingatlant. Brassóból többnyire román lakosok költöznek át Sepsiszentgyörgyre, ez felboríthatja a régió etnikai összetételét. Ugyanakkor sok sepsiszentgyörgyi szakember Brassóban talált magának munkahelyet, növelve az ingázók táborát. Megbeszélést tartottak Sepsiszentgyörgyön minderről. Megállapították, Kovászna megyének az ipari fejlesztés helyett a környezetbarát ágazatokat kellene előnyben részesítenie. Informatikai, tanácsadói, tervezőcégeket kell a régióba telepíteni, fejleszteni a turizmust, kihasználni a természeti adottságokat és gyógyfürdőket kialakítani. Hasonló megoldási lehetőséget vázolt Demeter János a Kovászna Megyei Tanács elnöke, aki már évekkel ezelőtt figyelmeztetett erre. Demeter becslése szerint a sepsiszentgyörgyi ingatlanok mintegy 3 százalékát vásárolták fel a Brassó megyéből beköltözők. Az utóbbi években pozitív változások is történtek, idén több mint száz, külföldi tőkével működő céget jegyeztek be Sepsiszentgyörgyön. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke szerint ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgy ne legyen Brassó külvárosa, olyan tervet kell kidolgozni, amely a várost és annak 12 kilométeres körzetét fejlesztené. A nagyszabású tervet német és osztrák tanácsadó cégek segítségével készítik el, a szükséges pénzt uniós forrásokból szerzik meg. A 80 ezer lakosú, 12 kilométeres körzet fejlesztése érdekében a Kovászna Megyei Tanács egy közhasznú társaságba tömörítené Sepsiszentgyörgyöt, Árkost, Kőröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Kököst, Illyefalvát és Előpatakot. /Kovács Zsolt: Bekebelezhető kisvárosok? = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2008. február 20.
József Álmos egy kötetre való képanyagot, okmányokat, levéltári kutatások és élő visszaemlékezések alapján jelentős mennyiségű információt gyűjtött össze a háromszéki országzászló-állításokról 1940–44 között. Munkája Országzászló-állítások Háromszéken /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006/ címen jelent meg. Az országzászlós könyv csupa tiltásos históriai mezőkről gyűjtött össze a hatvan esztendő alatt szétszóródott, félelem miatt rejtegetett és dugdosott anyagot, s ez a félelem máig sem múlt el. A könyvből megismerhető az országzászló-állítás előzményei, az avatás helye és időpontja, az avatóünnepség lefolyása és az emlékmű utóélete. Az egyes országzászló-állítás felemelő ünnepélyessége, az ,,Erdély visszatér" gondolata drámai ellentétben áll az országzászlók 1944 utáni utóéletével. A színmagyar falvakban nem csak a román hatóságok működtek, pusztítottak a helybéli magyarok közül a vezetői polcokra törő karrieristák is. Legtöbb helyen levágatták a zászlórudakat, s vörös csillagot illesztettek ennek helyére. Voltak helyek, ahol szétverték, majd az anyagát is elhordták az emlékműveknek. A kötet kockázatos, de sikeres zászlómentésekről is szól. Az 1989-es fordulat után előkerültek a már ereklyévé érdemesült zászlók, zászlórudak, zászlótartó darabok. Előpatakon a zászlót Dálnoki Sándorné rejtegette. Idős korában felfedte titkát, s 1982-ben bekövetkezett halálakor a koporsójába tették. Gelence zászlóját Bartha Imre iskolaigazgató otthoni kútjának tetőzetében rejtegette. Kézdiszárazpatakon Opra Irma párnába varrva rejtegette a zászlót. Kommandón a talapzat szövegeinek levésése ellen tiltakozókat megkínozták. Komollón a zászlótartó rudat Szentgyörgyi Béla csűrében rejtették el, a lobogót színei szerint háromba vágták, és különböző családoknál rejtették el. Lécfalván előbb az orgonában rejtették el a zászlót. Magyarhermányban üvegbe rejtették, és az istállóban a jászolban dugták el. A zászló ma is megvan. Ozsdolán paplanba varrták. Zágonban a templomtorony gombjába rejtették. A rejtekhelyet valaki elárulta. Rétyen viaszos vászonba csomagolták, s az emlékmű mögötti családi ház csűrjében rejtették el. További sorsa ismeretlen. Székelyszáldoboson a márványtáblát ládában, a zászlót jászolban rejtették el. Szárazajtán az 1944. szeptember 2-án bevonuló román katonák égették el a zászlót. Az uzoni zászló díszpárnába varrva vészelte át a nehéz időket. Ma is megvan, a református templomban őrzik. Zabolán a zászlót a katolikus templomba menekítették, ahonnan az egyik helybéli román kihozta, és elégette. A zalánpataki zászlót rongyszőnyegbe szőtték. /Sylvester Lajos: Kálváriás zászlósorsok (József Álmos új kötete) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./
2008. március 11.
Feléledőben a zenei élet Zágonban, mióta Musát Gyula irányítja a helybeli gyermekzenekart: kezdeményezésére március 8-án gyerekzenekarok adtak nőnapi koncertet Zágon kultúrotthonában. Az öt településről – a házigazdák mellett Barátosról, Uzonból, Sepsiszentgyörgyről és Rétyről – érkezett gyerekek háromórás hangversenye sikeresnek bizonyult. /Váry O. Péter: Gyerekzenekarok nőnapi koncertje Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./
2008. május 6.
Május 5-én sajtótájékoztatón ismertették választási programjukat a sepsiszentgyörgyi polgármesteri székért versenybe szálló magyar jelöltek. Antal Árpád, az RMDSZ polgármester-jelöltje bejelentette: „radikális változtatásokra készül: gondoskodó, ügyfélbarát, szolgáltató, vállalkozó és vállalkozóbarát, illetve kezdeményező önkormányzatot szeretne”. „Sepsiszentgyörgy Erdély legnagyobb magyar többségű városa, ahol ezt meg is kell őrizni” – hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy az 50-es években még Kolozsvár, a 90-es években pedig Marosvásárhely számított annak. Antal olyan intézményrendszert alakít majd ki, amelynek révén a lakosság nemzetiségi összetétele a gazdasági fejlődés ellenére sem változik meg. Csinta Samu, az MPP polgármester-jelöltje kampányában kiscsoportos beszélgetések, és nagyobb, tömegeket megmozgató rendezvények is szerepelnek. Antal levében kérte Takács Csabát, a Communitas Alapítvány kuratóriumi elnökét, hogy a kezelésében levő közpénzek ne jussanak politikai pártokhoz. A levelet a korábbi egyeztetések ellenére az RMDSZ jelöltjei nem írták alá. Kovács István, az MPP Kovászna megyei tanácselnök-jelöltje kampánykörútra indul, amelynek első állomásai Kökös és Uzon lesznek. /Kovács Zsolt: Párhuzamos kampányrajt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./
2008. május 23.
Bodali Mihály uzoni háborús veterán 89 éves, a Háromszék napilapban több riportban szerepelt, s azokban is szemrehányást tett, hogy községében nem ünneplik meg a Hősök Napját. Két fiatal korosztály 1940. december 2-án vonult be a magyar hadseregbe, s a fenyőággal díszített kaszárnyakapukon az a felirat volt: Isten hozott, székely testvérek! Ebből a korosztályból ma kevesen, Uzonban is csak ketten élnek. A második világháborúban Uzonból ötvenöt személy vesztette életét. Bodali vallja, hogy a katonatársakról sohasem szabad megfeledkezni. 1940–44 között nem volt olyan katonai ünnepség Sepsiszentgyörgyön, melyen a díszszázad első sorában részt ne vett volna már nem élő bajtársaival a Hősök Napján a közös temetőben. Magyarországon a múlt évben pünkösd első napján tartották a Hősök Napját, de fejet hajtottak Erdővidéken, Baróton, Nagybaconban. Felső-Háromszék falvaiban Nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredesről emlékeztek meg. Uzonban azonban felejtenek. /(sylvester): Az emlékezés erkölcsi kötelesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2008. július 22.
A rétyi Kováts András Fúvósegyesület július 18-20-a között tizenhetedik alkalommal szervezte meg a fúvósok nemzetközi találkozóját, melyen idén kilenc hazai és magyarországi fúvószenekar és pár mazsorettcsoport lépett színpadra. Immár harmadik éve nem a Tavirózsa motel közelében, hanem Réty község Sport és Kulturális Központjának szabadtéri színpadán mutatkoznak be a fúvósszenekarok. A lengyeltóti Brass Band Fúvósegyesület, a rétyi Antos János Iskola és a sepsiszentgyörgyi Tanulók Klubjának gyermek fúvósegyüttese, a barátosi Ferenc Ernő Református Fúvósegyesület, a mezőhegyesi ifjúsági fúvószenekar, a rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara, a siófoki Fúvósegyesület, a csíkmadarasi fúvószenekar, az uzoni Atlantisz Fúvószenekar és a makói fúvószenekar lépett fel. /Iochom István: Nemzetközi fúvóstalálkozó Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./
2008. augusztus 22.
Bikfalva védett műemlékövezetté nyilvánítását tervezik. A Sepsiszentgyörgytől 15 kilométerre fekvő falu Uzon községhez tartozik, mindössze 350 lelket számlál, és kúriáiról vált híressé. Várallyay Réka művészettörténész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál a határon túli ügyek referense, évek óta a háromszéki kastélyokkal és kúriákkal foglalkozik, szívügye a falu épített örökségének megmentése. Kiindulópontnak azt az értékleltárt lehetett használni, amit az Orbán-kormány idején működő nemzeti örökség program keretén belül, 1996-ban készítettek. Idén nyáron ezt a dokumentumot mintegy negyven művészettörténész és építészhallgató egyetemista, illetve középiskolás diák egyhetes táborozás során kiegészítette és felújította. Körvonalazódott a faluképvédelmi program, Várallyay Réka szerint ennek a pozitív kisugárzása példát mutathatna egész Kovászna megyében. A következő lépés a kúriák felújítása, megőrzése lenne. A sepsiszentgyörgyi Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság vállalta ennek lebonyolítását. /Bíró Blanka: Mentik az örökséget. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./
2008. szeptember 15.
Több száz érdeklődőt vonzott szeptember 14-én Barót főterére, a Diákdombra a második alkalommal megszervezett Erdővidéki Fúvóstalálkozó. A szervező, a Csala Kürtje fúvószenekar meghívásának a székelyudvarhelyi, nagybaconi, parajdi, uzoni, mikóújfalusi, csíkkarcfalvi és barátosi fúvósegyesületek tettek eleget. Az ünnepélyes felvonulást követően a nyolc együttes közösen adta elő a székely és magyar himnuszt. Barót polgármestere, Nagy István elégedettséggel nyugtázta, hogy a Csala Kürtje Egyesület számára kevés idő is elég volt a hagyományteremtéshez. /Hecser László: Erdővidéki Fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./
2008. szeptember 25.
Az élete delén túljutott uzoni Antal Bélát mindaz foglalkoztatja, ami a természettel és a környezettel kapcsolatos, számtalan mentő javaslata öltött testet az elmúlt évtizedekben. Szinte közelharcot vívott a diktatúra idején azért, hogy védetté nyilvánítsák az uzoni határban lévő Kupán-tavakat, ő tárta fel a Feketeügy uzoni szakaszának martjából a pliocén kövületekben gazdag kékmárga-rétegeket. Leírta elképzeléseit arról, miként mehetett végbe a székelyek letelepedése ezen a területen. Szerinte az Olt, a Feketügy és a Tatrang volt az a vízfolyás, amely nagy mennyiségű hordalékkal feltöltötte ezt a medencét. A Kőről kőre című írása tudományos autodidakta telitalálat. Antal Béla tudományos látomásai kuriózum számba mennek. Minden, amit leír, tökéletesen megfelel a történeti földrajzi feltevéseknek. Jártas a helytörténetben is. Uzonnal kapcsolatosan értékes adatokat őriz. Antal Béla rövid írásai, tudomány- és helytörténeti adatai részei lehetnének annak az uzoni monográfiának, melyet talán évtizede készít a helybeli iskola tanára, Ambrus Anikó. /Kisgyörgy Zoltán: Látogatás egy autodidaktánál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./
