Robbantásról szóló fenyegetést kapott a szabadkai Pannon Televízió, amely magyar nyelven televíziós és rádiós adásokat is sugároz – közölte augusztus 25-én Árpássi Ildikó, az adó igazgatója. A figyelmeztetés SMS-ben érkezett, az aláírás szerint a "Mladic tábornok katonai rendőrsége, 1991 – Knin" nevű szervezet küldte. Knin Horvátországban van, s az 1995-ig létezett önálló szerb terület, a Krajina székhelye volt. Ratko Mladic tábornok pedig a mindmáig leginkább keresett, háborús bűnökkel vádolt szerb, a boszniai Szerb Köztársaság egykori hadseregének főparancsnoka. Árpássi a fenyegetést azonnal jelentette a szabadkai rendőrségnek, s a rendőrök mintegy tíz perc múlva már a helyszínen voltak. Kiürítették a Szabadka szívében lévő, Magyar Ház néven ismert épületet, amely otthona a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kisebbségi önkormányzati feladatokat ellátó Magyar Nemzeti Tanács (MNT) irányító testületeinek is. A keresőkutyás vizsgálat során robbanószert nem találtak, s a szabadkai rendőrség jelenleg ismeretlen tettes által elkövetett terrorfenyegetés ügyében nyomoz. /Megfenyegették a Pannon Televíziót. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./
2008. augusztus 28.
Három napra a határon túli magyar művészeké lesz a budapesti Millenáris Park: augusztus 29-től 31-ig, vasárnapig számos színházi előadás, kiállítás és koncert várja a közönséget az ART-Mozaik – Külhoni Művészeti Fesztiválon. Goldschmied József, a szervező Égtájak Iroda programigazgatója elmondta, a háromnapos program kapcsolódik a Biennále címmel tavaly megrendezett, külhoni magyarok kulturális fesztiváljához. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) főigazgató-helyettese hangsúlyozta: koncepciójuk szerint a külhoni profi, kezdő és amatőr alkotók számára is lehetőséget kívánnak adni a fellépésekre, bemutatkozásra. A MeH 100 millió forinttal támogatja a szervező Égtájak Iroda rendezvényeit. A színházi produkciók között lesz a Vajdasági Tanyaszínház előadása is. Juhász R. József érsekújvári művész Egy lehetséges múlt című interaktív hanginstallációjával érkezik. A gyerekeket a Füleki Motolla Műhely és a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány kézműveseinek bemutatója és játszóháza várja. /ART-Mozaik – Külhoni Művészeti Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2008. szeptember 2.
Augusztus 24–30-e között, a temesvári Gyárvárosi Szülők Egyesülete immár negyedik alkalommal szervezte meg Zsombolyán a Kaláka nyári kézműves tábort. A harminc fős táborba több településről érkeztek a gyerekek. A temesvári 1-es számú Általános Iskola vendégei a felsőbányai gyerekek voltak, Hitter Annamária tanítónő (a Felsőbányai Magyar Szülők egyesületének elnöke) vezetésével. A vajdasági Magyarcsernyéről is érkeztek gyerekek, őket Schmidt Lajos, a zsombolyai Csekonics Egyesület elnöke hozta el a táborba. /Sipos Ilona: Kaláka IV. Kézműves Tábor Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./
2008. szeptember 5.
Csökkent a határon túli magyar fiatalok száma a magyarországi, illetve budapesti egyetemeken. A magyarországi felsőoktatásba jelentkező külföldi állampolgárok száma 2001 és 2008 között 2554-ről 1730-ra csökkent, ez 32 százalékos csökkentést mutat, fejtette ki Papp Z. Attila szociológus, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. 2006–2007-ben 3294 román és 2296 szlovák állampolgár tanult Magyarországon, 2007–2008-ban 3133, illetve 2178. Az utóbbi két évben az összes Magyarországon tanuló doktorandus mintegy fele román, és mintegy 10–11 százaléka szlovák állampolgár. A vajdasági (szerbiai állampolgárok) kivételével a többi kisebb határon túli magyar lakta régió hallgatói aránya is csökkent az utolsó két évben. Ugyanakkor az erdélyiek esetében a magyarországi tudományos képzések iránti kereslet – összehasonlítva a többi határon túli magyar régióval – a legmagasabb. A magyarországi továbbtanulási hajlandóság csökkenése elsősorban az erdélyi, helyi felsőoktatási kínálat bővülésével magyarázható, ami az összes határon túli nagyobb régió esetében érvényes. Az erdélyi magyar felsőoktatásnak eleget kell tennie a román jogszabályi kötelezettségeknek (pl. akkreditációs elvárások). A magyar nyelvű felsőoktatás sohasem kerülhet ki az erdélyi magyar–román vagy adott esetben a magyar–magyar politikai erőtérből. A magyar nyelvű felsőoktatás az elmúlt években szintén az eltömegesedés irányába fejlődött, ami természetes, elkerülhetetlen jelenség. A magyar nyelvű felsőoktatást a koordináció hiánya jellemzi: a meghatározó egyetemi szereplők kis mértékben működnek együtt, amelynek hatására különböző szakok párhuzamosan is működnek, illetve intézmények új szakokat „ráindítanak” egy másik intézmény már létező kínálatára. Ez leginkább a BBTE és Sapientia-EMTE játszmáiban figyelhető meg, de példák vannak a magyarországi kihelyezett tagozatok esetében is. Az intézményi elképzelések nem számolnak a csökkenő demográfiai trendekkel, illetve a mindenkori anyagi források (mindenkori) szűkös voltával. Az állami egyetem (a BBTE például) piacorientált magánintézményként (is) működik, az erdélyi magyar magánegyetemek „állami” egyetemként mesterségesen alacsonyan tartott tandíjakat tartanak fenn. Az 1990-es évek elején tapasztalható mérnöki szakok presztízsvesztesége mára megszűnt, és mindkét országban keresettek a mérnökök, a pedagógusi, jogász és gazdasági végzettségűek tekintetében pedig egyfajta telítettség tapasztalható. A demográfiai csökkenéssel összefüggő hallgatókért folytatott harc Magyarországon és Romániában is élesebbé fog válni. /Nagy-Hintós Diana: „Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás sajnos sohasem kerülhet ki az erdélyi magyar–román, vagy a magyar–magyar politikai erőtérből” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2008. szeptember 16.
Szűknek bizonyult az ótordai református templom a Jósika Miklós Elméleti Líceum tanévkezdő ünnepségén. György Ferenc római katolikus plébános beszédében az iskola létesítéséért vívott harc s a hit erejére összpontosított, felszólalt Nagy Albert tordai református lelkész és Józsa Lajos unitárius lelkész is. „Erdély, a magyar nemzet évszázadokra visszamenően is köszönettel tartozik Tordának, mivel itt mondták ki először a tolerancia, a vallásszabadság parancsát. Ma én is azért jöttem ide, hogy köszönetet mondjak azért a példáért, amelyet Torda szolgáltatott. De nem csak Tordának, a történelmi magyar egyházaknak tartozunk köszönettel, hanem Kiss László unitárius lelkésznek is, aki életét adta a Jósika-líceumért. A rendszerváltást követően – egyes városokban viszonylag hamar, máshol pedig megküzdöttünk azért, hogy önálló iskolánk legyen: idén Tordán indítunk önálló magyar iskolát. Ez az iskola a legjobbat adja majd a magyarságnak, Tordának, s kívánom, hogy az új magyar iskola valóban beteljesítse hivatását” – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A tordai Petőfi Társaság Vásárhelyi Géza nevét viselő, s 6405 címet tartalmazó könyvtárát a Jósika-líceumnak adományozta. Jelenleg a Jósika-líceum diákjai négy épületben tanulnak. A testvérvárosok is segítették anyagilag a Jósika-líceumot. Kiskunfélegyháza önkormányzata 3000 eurót küldött, Hódmezővásárhely önkormányzata pedig az informatikai laboratórium felszerelésének finanszírozását vállalta. Az 1200 lelkes Bihartorda és a vajdasági, 1800 lelket számláló Torontáltorda is jelezte: lehetőségeikhez mérten ők is támogatják az új iskolát. /N. -H. D. : Magyar iskola létesült... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
2008. szeptember 20.
Egy olyan térinformatikai adatbázis elkészítése nélkül, amely átfogó képet ad a település állapotáról, épülő, közösségi tereiről tartalmaz adatokat, nem lehet jó városrendezési tervet készíteni ― vallja S. Sebestyén József, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa, aki családi kapcsolatnak köszönhetően mondhatni hazajár Sepsiszentgyörgyre. Kíváncsian várja, mi fog történni ebben a városban. A rendezési terv elkészítése segítené az értékleltár, olyan alapadatok, mint például egy jelentősebb történelmi épület környéke. Ez a látlelet tartalmazza a település szerkezeti jellegét, az ott élő közösségek demográfiai, gazdasági helyzetét leíró statisztikai adatokat is. Nem kell bevárni az épületek leromlását, az apró, kisebb javításokat időben kell elvégezni. Nagy munka a felleltározás, de hasznos. Erdővidéken évek óta befejezés előtti állapotban van egy ilyen adatbázis, Nyárádmentén készül, s Felső-Háromszéken is elindult a terepmunka. S. Sebestyén József Kós Károly díjas építész, harminc éve dolgozik a műemlékvédelem különböző szakterületein. Negyedszázada járja Erdélyt, Felvidéket, az utóbbi években Kárpátalját, Muravidéket, Vajdaságot, fényképezi az értékes történeti építményeket, kiállításokat rendez. /Farcádi Botond: Milyen lesz Sepsiszentgyörgy? (S. Sebestyén József: adatbázis szükségeltetik) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
2008. szeptember 25.
Az 1990-es évekig a magyar nyelvi szótárak többnyire a magyarországi magyar nyelv szótárai voltak abban az értelemben, hogy nem vették figyelembe a kisebbségi magyar nyelvváltozatok regionális köznyelvében jelentkező, az adott régióban általánosan elterjedt, közhasználatúnak tekinthető szavakat, szószerkezeteket. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával olyan nyelvi irodák, kutatóállomások jöttek létre a külső régiókban, amelyek célul tűzték ki a kisebbségi magyar nyelvváltozatok kutatását, és vállalták a magyar nyelvi tervezés konkrét és aktuális feladatait. Ezek az irodák a következők: Erdélyben, Kolozsváron a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Péntek János szakmai vezetésével), Felvidéken, Dunaszerdahelyen a Gramma Nyelvi Iroda (Szabómihály Gizella irányításával), Kárpátalján, Beregszászon: Hodinka Antal Intézet (Csernicskó István vezetésével), a Vajdaságban Magyarkanizsán a Magyar Nyelvi Korpusz (Papp György igazgatásával). Ezen kívül egy-egy munkatárs részt vesz a kutatóállomások közös munkálataiban Horvátországból, a Muravidékről (Szlovéniából) és Burgenland tartományból (Ausztriából). Ezeknek a nyelvi irodáknak kiemelten fontos közös munkája a Határtalanítás nevű nyelvészeti program. A határtalanítás azokra a nyelvészeti (leginkább lexikológiai, lexikográfiai és korpusznyelvészeti) munkálatokra vonatkozik, amelyeknek célja az, hogy az újonnan készülő vagy átdolgozott magyarországi nyelvészeti kiadványokban elterjedtségük megfelelő mértékben jelenjenek meg a magyar nyelv határon túli változatainak lexikai elemei. elterjedt, általánosan használt vagy kultúrspecifikus fogalmat jelölő szavak számbavételéről és megjelenítése a cél. Ilyen szavak a romániai magyar nyelvhasználatban például: cserge, kaláka, líceum, prefektúra, szekuritáté stb. A határtalanítás programjának egyfajta előzménye volt az Értelmező kéziszótár Pusztai Ferenc főszerkesztésében az Akadémiai Kiadó megjelent második kiadása 2003-ban (ÉKSz2). Ez az első olyan magyar szótár, amely lexikai anyagába beépíti a külső régióban élő magyarok nyelvhasználatának olyan reprezentatív elemeit, amelyek általánosan elterjedtek. Három nagyobb nyelvterület, az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai nyelvhasználata került a szótárba. A határtalanítás program első eredménye az Osiris Kiadónál 2004-ben Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila szerkesztésében megjelent helyesírási szótár. Ez az első olyan magyar szótár, amely nagyobb mértékben beépíti anyagába a külső magyar nyelvterületek fontosabb településneveit (Beregszász, Magyarkanizsa, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Kalotaszentkirály stb.), és más földrajzi neveket (Király-hágó, Erdélyi-középhegység) Kalotaszeg, Muravidék stb.), valamint a kisebbségben élő magyarság fontos intézményneveit (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Babeş-Bolyai Tudományegyetem stb.)Bővebben merít a kisebbségi magyar beszélők szókincséből az Osiris szótársorozat második kötetként megjelent Idegen szavak szótára. A Tolcsvai Nagy Gábor által szerkesztett, 2007-ben megjelent szótár anyaga teljes egészében felöleli a Kárpát-medencei magyar nyelvterületet. Így az ismert nagyobb régiók (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság) mellett horvátországi, szlovéniai és ausztriai magyar nyelvi adatok is találhatók a kötetben. Szintén 2007-ben jelent meg a Tinta Könyvkiadó gondozásában egy másik olyan szótár, amely a nyelvi határtalanítás programjába illeszkedik: az Értelmező szótár+ (főszerkesztő: Eőry Vilma). A szótár határon túli nyelvhasználatból származó anyaga a külső régiók említett kutatóhálózata összehangolt munkájának az eredménye. /Benő Attila: Újabb magyar szótárak és a külső régiók magyar nyelvváltozatai. = Helikon (Kolozsvár), szept. 25./
2008. szeptember 27.
Kevesebb mint egy évvel létrejötte után felbomlott a vajdasági magyar pártok alkotta Magyar Koalíció. Megszűnését hivatalosan még nem mondták ki, de egyértelműnek látszik, hogy a szövetség, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) alkotott, felbomlott. A négypártinak indult, de végül ― a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) távolmaradása miatt ― hárompártivá vált összefogást az a remény hívta életre, hogy a magyar pártok jobb eredményt érhetnek el választásokon, ha összefognak. Az idei, különböző szintű választásokon bebizonyosodott, ez illúzió; a Délvidék egyetlen számottevő magyar politikai erejének számító VMSZ és az elenyésző számú követővel rendelkező, de hangos, a politikai tényező szerepében tetszelgő törpepártok összefogásának nincs igazi hozadéka. Januárban, a szerbiai elnökválasztás után még úgy tehettek a politikusok, mintha lenne. Pásztor István, a VMSZ elnöke, a koalíció jelöltje ugyanis 92 000 szavazatot kapott, többet, mint amennyi a tavalyi parlamenti választáson a VMSZ-nek jutott. A májusi parlamenti választáson a koalíció négy helyet szerzett Belgrádban, eggyel többet, mint ahány korábban a VMSZ-nek volt. Mindet a VMSZ kapta, mert a koalíción belüli megállapodás úgy szólt, hogy négy képviselőig övék a helyek, s csak azon felül osztozik két partnerével. A VMSZ a választási eredményén messze túlmutató pozíciókhoz jutott. Parlamenti elnököt ad, négy minisztert, és a helyi önkormányzatokban is erősíteni tudta pozícióit. Ezért mondhatta a VMSZ egyik, a vajdasági parlamentben is csúcsvezetőnek számító politikusa rögtön a májusi parlamenti választások után, hogy ,,most egy kis szünet következik. Nem hiszem, hogy a következő hónapokban különösebben forszíroznunk kellene ezt az együttműködést. " Pásztor István VMSZ-elnök a koalíció nevében, de a partnerekkel való egyeztetés nélkül írt alá együttműködési szerződést a Szerbia vezető politikai erejévé vált Demokrata Párt elnökével, Boris Tadic államfővel. Emiatt az egyik törpe koalíciós partner, a VMDK elnöke, Páll Sándor a Vajdaság Ma internetes hírportálnak adott interjúban lényegében eltemette a Magyar Koalíciót. /Felbomlott a vajdasági Magyar Koalíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./
2008. szeptember 29.
Az anyanyelvi oktatás megerősítésének fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Állandó Ifjúsági Értekezlet (MÁIÉRT) harmadik találkozójának záróközleménye. A hétvégén Nagyváradon megtartott rendezvényen jelen voltak a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Fidesz ifjúsági tagozata, a Magyar Koalíció Pártja Via Nova Ifjúsági Csoportja, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői. A közlemény aláírói a kisebbségi kérdés egyetemes megoldási javaslataként támogatják a határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek önrendelkezési törekvéseit, és üdvözlik az összmagyarság érdekeit képviselő brüsszeli iroda létrehozásának szándékát. A tagszervezetek képviselői aktuálpolitikai előadást tartottak a magyar kisebbség és az érdekképviseletek helyzetéről Romániában, Szerbiában és Szlovákiában. A műhelymunka során a résztvevők megegyeztek abban, hogy szorgalmazzák a felvidéki sikeres szórványvidéki iskolaprogram délvidéki és erdélyi átültetését. /A MÁIÉRT az anyanyelvért. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2008. október 7.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház idén második alkalommal rendezte meg a dance.movement.theatre fesztivált. Három ország, Szerbia, Magyarország és Románia táncvilágának meghatározó alakjai vettek részt a második, Alkotói párbeszéd címszó alatt megszervezett fesztiválon. Nagy sikere volt a Bozsik Yvette és társulata által előadott Sárga tapéta című darabnak, amely a világhírű magyar táncosnő és Sasha Hails angol színésznő közös munkájára épül. A legünnepeltebb előadóművész a vajdasági Lajkó Félix volt, valamint az őt brácsán kísérő Brasnyó Antal. /Barabás Cs. Márti: Tánc, mozgás, színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2008. október 10.
Csökkentették a Vajdasági Televízió magyar nyelvű adásainak, többek közt a Híradónak az időtartamát, adta hírül az újvidéki Magyar Szó. Nada Kalkan, a Vajdasági Televízió főszerkesztőjének utasítására 40 perc helyett 20 perces lesz ezután a tévé magyar nyelvű esti hírműsora. A vajdasági tévé belső ügyeinek „kiteregetése” miatt pedig felfüggesztették állásából Simon Erzsébetet, a magyar tájékoztató műsorok szerkesztőjét. Bodzsoni István, a tévé kisebbségi műsorokért felelős igazgatóhelyettese a napilapnak azt nyilatkozta: egy ilyen döntéssel veszélybe kerülhet a magyar szerkesztőség jövője. /Lapszempont. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./
2008. október 28.
Kolozsváron tartotta október 27-én országos kampánynyitó rendezvényét az RMDSZ. Az eseményen jelen voltak a magyar történelmi egyházak képviselői, a civil és az üzleti szféra képviselői, továbbá a határon túli magyar pártok vezetői. Markó Béla RMDSZ-elnök felhívta a figyelmet az RMDSZ – „Együtt, tovább” – választási jelszavára. „Egymásra vagyunk utalva” – szögezte le a szövetségi elnök, hangoztatva, hogy például a Székelyföldön leadott vagy le nem adott szavazat Erdély szórványvidékein is hatással lehet az érdekvédelmi szervezet ottani választási esélyeire, és fordítva. Tarthatatlannak nevezte, hogy a magyarság helyi közösségeinek a dolgaiban Bukarestben döntenek. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál kiemelte: a romániai magyarságnak a választások előtti időszakot nem a belső vitákra, hanem az összefogásra kell alapoznia. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében rámutatott: a kisebbségek életében a választások napja sorsfordítóbb, mint a többi, és hihetetlen erőpróbált jelent az illető közösség számára. Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakcióvezetője videofelvételről üzent az erdélyi magyaroknak, hangsúlyozva: az RMDSZ jelentős szerepet játszik a romániai politikai életben. A székelyföldiek nevében Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szólalt fel, Király András a szórványban indulók, Eckstein-Kovács Péter a Kolozs megyei, Seres Dénes a partiumi jelöltek, Benke Pável a csángó-magyarok üzenetét tolmácsolta. Károlyi Béla, Nadia Comaneci egykori tornászcsillag volt edzője a határon túli jelöltek nevében szólt a jelenlévőkhöz. /P. A. M. : Kolozsváron tartotta országos kampánynyitóját az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Az RMDSZ 449 jelöltje mutatkozott be a kolozsvári hivatalos kampányindítón. „Sál, zászló, jelvény – ez egy RMDSZ-es jelölt felszerelése” – jelentette ki Takács Csaba kampányfőnök. „De nem lehetünk büszkék trianoni ostobaságunkra, második világháborús részegségünkre, hibáinkra, mulasztásainkra az elmúlt 18-19 esztendőben” – hangsúlyozta Markó Béla. /Mihály László: Sál, zászló, RMDSZ-jelvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2008. október 28.
A pozsonyi AB-Art Kiadó igazgatója, az erdélyi származású Balázs F. Attila rámutatott, a kiadó célja a kortárs szlovákiai magyar alkotók szépirodalmi műveinek kiadása, a pályakezdők, a gyermekirodalom, a nő-szerzők és a ritkán megszólaló írók felkarolása. Számukra nagyobb kihívást jelent, hogy felfedezhetnek fiatal, tehetségeket, mint az, hogy divatos írókat próbáljanak megjelentetni. A szlovákiai magyar irodalomnak kitűnő írói, költő vannak, jó kritikusaik, köztük Grendel Lajos, Tőzsér Árpád, Tóth László. Egységes magyar irodalomban gondolkodnak, nem tagadva, hogy az erdélyi, felvidéki, vajdasági irodalom sajátos színnel gazdagítja a magyar irodalmat. Szeretnék a magyar és román irodalmat népszerűsíteni valamennyi uniós országban. Elkészült már egy erdélyi antológia szlovén nyelven, amelyet a ljubljanai Apokalips Kiadó jelentet majd meg, AB-Art Kiadóval közösen. /Varga Melinda: A kortárs irodalom mentora. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2008. október 29.
November 6-án nyitja kapuit a háromnapos könyvvásár a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kétszintes előcsarnokában, jelezte Káli Király István, az eseményt szervező Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója. Eddig ilyen sok kiadó még nem jelentkezett a könyvvásárra. Idén sem tudják vendégül látni a felvidéki, vajdasági, kárpátaljai magyar kiadókat, mert nincs anyagi fedezetük a részvételre. Negyvenhárom neves román kiadónak is küldtek meghívót, de nem is válaszoltak. A marosvásárhelyi román kiadóknak ingyenes részvételt biztosítanak, ők bizonyára itt lesznek. A Mentor Kiadó több új könyvvel jelenik meg. Simonfy József verseskötete az egyik, a Kővel vetett ágy. Kuriózum Molter Károly újra kiadott Bolond kisváros című novelláskötete. Néprajzi munkák is lesznek: az Emberek és kontextusok sorozatban Berekméri István András Minden poklokon keresztül című kötete jelenik meg, a sáromberki bácsi önéletírását Vajda András néprajzkutató rendezte sajtó alá. Napvilágot lát a Népmondák sorozatban a csángó Tankó Fülöp Gyugyu történeteit bemutató könyve, valamint Ozsváth Ilona Lámpások voltunk című, három udvarhelyszéki pedagógus élettörténetét tartalmazó kötete. Remélhetőleg elkészül a vásárig Makki Gergely Ökológiai gazdálkodás című könyve. Sebestyén Spielmann Mihály Időtár című vásárhelyi kronológiája is kapható lesz. Készül Barabás László néprajzkutató 700 oldalas könyve a farsangi szokásokról, valamint Tófalvi Zoltánnak az erdélyi ’56-os mártírokról szóló harmadik könyve is. -Erdélyi kiadványokkal szinte lehetetlen betörni a magyar könyvpiacra. A magyarországi boltokban az erdélyi köteteket felteszik egy magas polcra, s onnan ritkán kerülnek a vevők elé. /Máthé Éva: A román kiadók távol maradnak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./
2008. november 1.
Vajdaság szerepét felértékelő hármas parlamenti elnöki találkozó volt október 29-én Újvidéken Szili Katalin magyar házelnök, Slavica Djukics-Dejanovics szerb és Egeresi Sándor vajdasági törvényhozási elnök részvételével. A vajdasági parlament elnöke ezúttal nem pusztán szervezője, hanem egyenrangú résztvevője volt az eseménynek. Szili Katalin az utóbbi években gyakorlattá tette szerb partnereivel a legalább félévenkénti megbeszélést, most találkozott először Slavica Djukics-Dejanoviccsal, aki a májusi parlamenti választás nyomán nyerte el tisztségét. Szili Katalin arról beszélt, hogy a Vajdaságnak, mint összekötő kapocsnak kiemelkedően fontos szerepe van abban, hogy megvalósuljon a régiók közti együttműködésről alkotott európai uniós elképzelés. Ezzel kimondatlanul is támogatásáról biztosította a Vajdaság új, nagyobb autonómiát előirányzó alaptörvényét, amelyet az újvidéki parlament már elfogadott, de törvényerőre emeléséhez még a belgrádi törvényhozás egyetértésére van szükség. Nagyszerb körök részéről heves támadások érik a dokumentumot, amelyben sokan Szerbia további feldarabolásának, a Vajdaság elszakításának eszközét látják. /Felértékelődik a Vajdaság szerepe. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./
2008. november 6.
Az 1952–1960 között működő Magyar Autonóm Tartomány (MAT) olyan volt, mint egy „kulturális üvegház”: az átlagos székely ember úgy élte meg a MAT létezését, mint természetes állapotot, és ha nem is tetszett neki a szovjet nyomásra, Sztálin közreműködésével nyert autonómia, logikusnak tartotta a kétnyelvűséget és a magyarok részvételét a közigazgatásban – hangzott el november 4-én Csíki Székely Múzeumban, ahol négy kisebbségtörténeti könyvet mutattak be. Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm tartomány története (1952–1960) /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ címmel Stefano Bottoni történész írt könyvet, akinek kutatási területe a kelet-európai kommunista rendszerek politika- és társadalomtörténete. Az első világháború után kisebbségi helyzetbe került magyar közösségek történetét foglalja össze a Bárdi Nándor, Ferdinec Csilla és Szarka László szerző trió Kisebbségi magyar közösségek a 20. században /Gondolat–MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2008/ című kötete, melyet Bárdi Nándor mutatott be. Gidó Attila Úton. Erdélyi zsidó társadalom- és nemzetépítési kísérletek (1918-1940) /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyvéből kiderül, hogy az első világháborúig az erdélyi zsidóság 70 százaléka magyar identitásúnak vallotta magát, 1940-re viszont csökkent az arány, egyre többen vallották zsidónak magukat, amiben valószínűleg a cionista mozgalmak is szerepet játszottak. László Márton publikálta Máthé János autodidakta helytörténész Magyarhermány kronológiáját, amelybe a földműves naponta megírta, mi történt a faluban. /Máthé János: Magyarhermány kronológiája 1944–1964. Közreadja Márton László, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ A négy kisebbségtörténeti könyvet a négy fiatal történész november 7-én a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság székházában is bemutatja. /Sz. N. : Kisebbségek története. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./ Bárdi Nándor a Kisebbségi magyar közösségek a 20. században című kiadványról kifejtette: Kényszerszülte magyar kisebbségekről írnak a kötet szerzői, akárcsak a dél-tiroli németeket, politikai döntés hozta létre valamennyit Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban. Közösségépítő elképzelésekkel kell keresni itt és most a megmaradás útjait – összegezte a tanulmányokból leszűrhető következtetést. Stefano Bottoni neve nem ismeretlen olvasóink előtt, a szekuritátés iratcsomók közlésével nemegyszer nagy vihart kavart. Stefano Bottoni Bolognában született (1977), ott szerzett egyetemi diplomát, majd doktori fokozatot. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének külső munkatársa. Kutatási területe a szovjet mintájú kelet-európai államszocialista rendszerek politika- és társadalomtörténete. A Sztálin a székelyeknél kötet alapját a szerző olasz nyelvű doktori disszertációja képezi, jelen kötet annak átdolgozott és bővített kiadása. A Magyar Autonóm Tartományt (MAT) Sztálin kifejezett sürgetésére hozták létre. Olyan volt, mint egy kulturális üvegház hangsúlyozta Stefano Bottoni: „A MAT-ban otthon érezhette magát a többségben élő magyar közösség, mivel az oktatási és kulturális intézmények, színházak, művelődési házak és néptánccsoportok kiemelkedő szerepet játszottak a magyar/ székely identitástudat megőrzésében, annak ellenére, hogy ezeket a kommunista ideológiai sémák alapján működtették. Az átlag székely ember úgy élte meg a Magyar Autonóm Tartományt, mint valamilyen természetes állapotot. Ha nem is tetszett neki ez a Sztálin közreműködésével nyert »autonómia«, logikusnak és jogosnak tartotta a kétnyelvűséget, a magyarok részvételét a közigazgatásban, az érvényesülési lehetőségeket. Az osztályharc durva és embertelen voltát elítélte, de azt is látta, hogy ez a »szocialista« világ, ami a Székelyföldön épül, elfogadhatóbb és kevésbé idegen számára, ha őt anyanyelvén szólítja meg. ” /Borbély László: Történelmi könyvek bemutatója a Mikó-várban. Kisebbségi sors: küzdelem a megmaradásért. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
2008. november 8.
Fenyegető soviniszta feliratok jelentek meg több temerini magyar család házán, kapuján. A leggyakoribb a „Halál a magyarokra” volt. A rendőrségnek jelentették az esetet. Hivatalos reagálás a legújabb magyarellenes akcióra még nem érkezett. Vajdaságban gyakoriak a gyűlölködő falfirkák. A mostani temerini eset mindössze néhány nappal azt követően történt, hogy Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Borisz Tadics szerb államfőnél járt, és megbeszélésükön szó volt a szabadkai etnikai incidensekről is. Az utóbbi napokban, hetekben ugyanis több magyart ért támadás nemzeti hovatartozása miatt. Szabadkán is tárgyalások voltak a helyi rendőrségi vezetőkkel a közbiztonság e kérdéséről. Mind az államfőnél, mind helyi szinten megígérték, hogy hatékony intézkedéseket tesznek a fiatalok elleni esti támadások visszaszorítása érdekében. „Halál a magyarokra!”, „Nemzeti ellenállás” – ezeket a szavakat fújták ismeretlenek november 6-ra virradóra Nyitracsehi egyik autóbuszmegállójának falára. A nyitrai járásban fekvő falut többségében magyarok lakják. A „Národný odpor” rasszista, magyargyűlölő szervezet, mely évek óta tevékenykedik Nyitrán. Malina Hedvig állítólagos két támadója egyes tanúk szerint a szélsőséges szervezet tagja, szimpatizánsa. November 6-ra virradóra Nagycsehi és a közeli Nagycétény magyar helységnévtábláit is ugyanilyen kék festékkel mázolták be. A pozsonyi Új Szó információi szerint egy érsekújvári magyar iskola falára festették ismeretlenek éjjel a „Hunokat a gázkamrába, magyarokat a Dunába” feliratot. /„Halál a magyarokra” fenyegetés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2008. november 12.
Nemzetiségi hovatartozásuk mellett a közös európai értékek fogják össze a határon túli magyar közösségeket – mondta a témáról az Európai Parlament brüsszeli épületében november 11-én rendezett meghallgatáson Tőkés László, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke. A független EP-képviselő elmondta: a határon túli magyar közösségek fő célja, hogy országaikban autonómiát érjenek el, ami stabilizálná is a Kárpát-medencét. A meghallgatást szervező református püspök kiemelte azt is, hogy hiteles, igazán demokratikus Európai Unió a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása nélkül nem képzelhető el. A fórumon a határon túli szervezetek képviseletében Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke szólalt fel, ismertetve az érintett közösségek helyzetét, és a brüsszeli illetékesek segítségét kérve problémáik képviseletéhez. /Kisebbségi jogokról Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ November 11–13-a között Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) küldöttsége Brüsszelben tartózkodik. A küldöttség tagjai – Fodor Imre, SZNT-alelnök, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Szövetségének alelnöke – részt vettek az Integráció, autonómia és stabilitás témakörben tartott parlamenti közmeghallgatáson, ahol nemzeti közösségeik helyzetéről és problémáiról, valamint az általuk vezetett szervezetek időszerű törekvéseiről nyújtottak tájékoztatást. Tőkés László, a KMAT soros elnöke a szervezet által célul kitűzött közös autonómiaképviselet fontosságát hangsúlyozta.,,A Kárpát-medencei magyar nemzetrészek számára többszörösen hátrányos, elnyomott – kisebbségi – helyzetükben a közösségi önrendelkezés – az autonómia – jelentheti az egyetlen életképes alternatívát és megoldást" – mondta az EP-képviselő, ugyanakkor sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy a küldöttségből kimaradtak az RMDSZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának képviselői. Fodor Imre bejelentette, hogy az SZNT újból a román törvényhozás elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómiastatútumát, továbbá kezdeményezi a magyar–román államközi alapszerződés felülvizsgálatát. /Ferencz Csaba: Az önvédelemtől az autonómiáig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
2008. november 12.
Házi olvasmányokkal, szótárakkal és más kötetekkel gazdagodott 113 vajdasági, magyarul is oktató általános iskola könyvtára a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága könyvtár-támogatási programjának első lépéseként. A 113 iskola közül 87-ben folyik teljes egészében magyar nyelven az oktatás, a többiben lehetőség van a magyar nyelv oktatására vagy az anyanyelvápolásra. A könyveket november 11-én Szabadkán adták át a Magyar Házban. Gémesi Ferenc szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy az oktatási intézmények építése mellett fontos a pedagógusok szakmai munkájának a támogatása is. A most átadott könyveket az 5-8. osztályos korosztály számára állították össze vajdasági oktatási szakemberek segítségével. /Tankönyvcsomagok a vajdasági magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2008. november 13.
Az Európai Parlamentben „a kisebbségi kérdés váljon nyilvános közvita tárgyává” indítványozta a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) november 12-én Brüsszelben. Ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet a tanács küldöttségének európai parlamenti látogatása alkalmából adtak ki. A küldöttség tagjai – Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Tőkés László romániai magyar EP-képviselő, a KMAT elnöke – azt is jelezték, hogy a látogatáson „a Kárpát-medencei magyar ügy békés politikai rendezéséhez” kerestek politikai támogatást és megbízható szövetségeseket. Tőkés László hangsúlyozta, hogy népszerűsíteni kívánták az autonómia kérdését is. A nyilatkozatban meggyőződésüket fejezték ki, hogy a kisebbségi jogokat európai ügynek kell tekinteni, és egyetértésükről biztosították az EP kisebbségügyi frakcióközi csoportjának azon törekvését, hogy vezessenek be egységes európai kisebbségvédelmi rendszert. /Váljon közvitává a kisebbségi kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2008. november 13.
Nyílt levélben szólította fel az egyik délvidéki magyar párt vezetője Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét arra, hogy ne írjon alá Szerbiával semmilyen, egyelőre csak a tervezés fázisában lévő szerződést sem. Halassza el a Szerbiával kötendő együttműködési szerződés aláírását addig, amíg Szerbiában "a magyarverésekkel kapcsolatos megelőző intézkedések eredményt nem hoznak". A VMDP elnöke azt is kérte, hogy ne legyen előrelépés a magyar–szerb parlamenti kapcsolatokban, amíg "meg nem születik a megfelelő nemzeti tanácsokról szóló törvény, valamint (amíg) a szavatolt parlamenti helyek intézménye mind a vajdasági, mind a köztársasági parlament vonatkozásában nem kerül be a köztársasági választási törvénybe, a Vajdaság statútumába (amelyet a szerb parlamentnek kell véglegesíteni), de legalább a tartományi választási határozatba". /Feltételt szab a VMDP. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2008. november 18.
Másfél évtizede indultak a Kárpát-medencei magyarsághoz szóló tematikus műsorok a Magyar Televízióban. A Határon Túli Műsorok Szerkesztősége kétnapos ünnepséget szervezett a jubileum alkalmából. A budapesti találkozóra Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából és Délvidékről több mint száz riporter, szerkesztő érkezett. Az ünnepségen magyarországi és határon túli politikusok is részt vettek, köztük Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke és Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Elismerésre méltó, hogy a Magyar Televízió tizenöt éve segíti a határon túli magyarságot, bemutatja életüket, problémáikat. A médiának hatalmas felelőssége van abban, hogy a megosztottságon túllépve bemutassa az összmagyarság sokszínűségét, és erősítse a nemzet tagjai közötti párbeszédet” – mondta el Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke. Peták István, az MTV volt elnöke, a határon túli műsorok alapítója kifejtette, korábban számos alkalommal megkérdőjelezték az MTV ilyen jellegű műsorainak létjogosultságát. Mint elmondta, azóta megszületett a magyar médiatörvény, amely a nemzeti jelleg megjelenítésének feladatáról is rendelkezik. „Ha már a történelem így alakult, érthetetlen számomra, hogy egyáltalán felmerül: a nemzeti közszolgálati televíziónak feladata-e a nemzet minden egyes tagjához szólni, felkínálni a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon kultúrájával?” – tette fel a kérdést Peták István. A legnépszerűbb határon túli tematikájú műsor a 25 perces Kárpát Expresszt is a Kárpát-medencei tudósítóhálózat teszi naprakésszé. A Magyar Televízió 1993-ban indította el a határon túli magyarság életét bemutató első önálló műsorsorozatát. Az MTV létrehozta Kisebbségi Szerkesztőségét. /Határon túli tévések ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./
2008. november 24.
November 21-22-én a tehetséggondozás lehetőségei és kihívásai címmel tartottak szakmai konferenciát Temesváron a Bartók Béla Gimnáziumban, magyarországi, vajdasági és erdélyi oktatási szakemberek részvételével. A szakmai műhely útjára indította a Tálentum 2 internetes tehetséggondozó programot, amelynek célja a vidéki diákok továbbtanulási esélyeinek javítása, illetve egy virtuális iskolahálózat létrehozása Temes megyei és vajdasági oktatási intézmények részvételével. A tehetséggondozó program címe Valódi testvériskolai kapcsolatok. – Tehetséggondozás reál szakterületen e-tanulással. Virginás Tar Judit, a Bartók Béla Líceum igazgatója, projektfelelős megnyitó beszédében hangsúlyozta: az első Tálentum program sikerét bizonyítja, hogy 250 diák és 30 pedagógus részvételével beindulhat a második tehetséggondozó program, amely hazai viszonylatban úttörő tevékenységnek számít. A 8 éve működő sárospataki Arany János tehetséggondozó program tapasztalatait Tóth Tamás (Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak) osztotta meg a konferencia résztvevőivel. A Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetében tanárokat részesítenek tehetséggondozó szakmai képzésben – a debreceni tehetségműhelyről dr. Dávid Imre tartott előadást. A találkozó során felmerült, hogy erdélyi pedagógusoknak is javára válna a tehetséggondozó szakértői képzésen való részvétel. A most induló, 2008 szeptemberétől 2009 szeptemberéig tartó Tálentum határon átnyúló e-tanulásos tehetséggondozó programot Erdei Ildikó pszichológus mutatta be. A program keretében technikai játszóház létesül a vajdasági Zentán. Az on-line képzés eredményességét a program befejező szakaszában szervezett vetélkedőkön mérik fel. /Pataki Zoltán: Tálentum 2 tehetséggondozó program. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24/
2008. december 9.
Erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki kézművesektől, hagyományőrzőktől hangos az adventi hétvégeken Budapest. A XII. alkalommal megrendezett Budavári Mézesnapokon nemcsak a „méhészet gyümölcseivel” találkozhatott az ember, hanem a Kárpát-medencei ünnepi, karácsonyi népszokások is megelevenedtek. A Magyar Kultúra Alapítvány székháza megtelt moldvai csángó népzenével, a szilágysomlyóiak a szállást kereső szent család történetét és a kisded születését bemutató betlehemet játszották, lucáztak a felvidékiek, a székelyudvarhelyiek pedig táncban elevenítették fel az adventi szokásokat. A székházban Kárpát-medencei karácsonyesti „terülj asztalkám¨ is volt. A hatalmas aulában Kovács Pali Ferenc a jeles népi bútorfestő piros, fehér és kék színben pompázó, kalotaszegi motívumokkal díszített kis ládáival, dobozaival jelent meg. A mákófalvi mester már 25 éve készíti egyedi darabjait. /Kánya Gyöngyvér: Adventi mézesnapok Budán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2008. december 10.
December 9-én elhunyt dr. Burány Béla nyugalmazott zentai orvosprofesszor, néprajzkutató, közíró, /sz. Zenta, 1931. febr. 12./ 1949-ben szülővárosában érettségizett, orvosi oklevelet 1956-ban Zágrábban szerzett. Vajdaságban elsőként tette le az epidemiológusi szakvizsgát (1961). Az 1975-ben megvédett kandidátusi értekezése alapján elnyerte az orvostudományok doktora címet, 1981-től egyetemi magántanár, 1988 óta pedig rendes tanár volt az Újvidéki Egyetem orvosi fakultásán. 1996-ban vendégtanárként Milánóban tanított. 1999-ben a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriuma részesítette ünneplésben, amikor a délvidéki magyarok közül őt tüntette ki Mocsáry-díjjal, amelyre a laudáció szerint „a Németh László-i teljességű hungarológiai munkásságával, különösen népe biológiai pusztulása gondjának a tudatosításával szolgált rá”. A „fehér halál” jelenségére hosszú évtizedek óta figyelmeztetett: a születésszám csökkenésén, a népesség elöregedésén kívül az egyke, a kivándorlás, mind-mind a délvidéki magyarság vészes csökkenéséhez vezet. Nagy visszhangot váltott ki az 1998-ban Újvidéken megjelent Szakad a part! című könyve, amely a Tünetek magyarságunk kórélettanából alcímet viseli. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjává választották. A szellemi néprajz területén végzett gyűjtőmunkájának eredményeit 1962 óta 24 kötetben tett közzé. Zenta vidéki népballadákon, juhásznótákon, rabénekeken, balladákon, gyermek- és játékdalokon, katona- és más népdalokon kívül gondozta és sajtó alá rendezte az egyik első naiv önéletírást ezen a vidéken (Zabosné Geleta Piroska: Így zajlott az életem), népművészeti hímzésmintákat is kiadott. Az utóbbi években a déli Tisza-vidék jeles és jeltelen napjainak népszokásait gyűjtötte két kötetbe, valamint egy négy generációjú juhászcsalád néprajzi hagyatékát három könyvben (A juhászok így élnek, úgy élnek). A 2000-ben Budapesten kiadott Így éltünk a Délvidéken /Nap Kiadó, Budapest/ című könyve elnyerte Magyarországon Az Év Könyve címet a szociográfiák kattegóriában. /Hajnal Jenő magiszter: In memoriam dr. Burány Béla (1931–2008) = Magyar Szó (Újvidék), 2008. december 10./
2008. december 15.
Az újvidéki Dnevnik szerkesztősége határozottan válaszolt a magyar külügyminisztérium reagálásra, amely szerint a Göncz Kinga külügyminiszterrel készített interjú egyes megállapításai félreértéseken alapulnak: megvan az interjú hangfelvétele, amely bizonyítja, hogy a Dnevnikben megjelent szöveg híven tolmácsolja a magyar külügyminiszter szavait. A lapban megszólaltatott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke példátlannak és károsnak nevezte a Göncz Kinga-interjút, és beavatkozásként értékelte a vajdasági magyar közösség belügyeibe. Az ilyen nyilatkozatok gyengítik a vajdasági magyarok pozícióit Szerbiában. A területi autonómia ugyanis nem tárgya semmiféle tárgyalásoknak, a kettős állampolgárság kérdése pedig a magyar politikai színtér témája lehet. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) megdöbbenéssel értesült Göncz Kinga kijelentéseiről, amelyek ellentétesek a Magyar Koalíció autonómiakoncepciójával. „Olyan magyar külügyminiszter még nem volt – hangoztatja a VMDP választmányának a közleménye –, aki itt a Vajdaságban parentálta volna el a területi autonómia ügyét, méghozzá egy szerb lapban”. A szerb sajtó is felkapta a témát. /(FH): VMDP: megdöbbentőek Göncz kijelentései. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./
2008. december 17.
A lap munkatársa felidézte a Népújság egyik 2005-ben megjelent hírét. Vajdaságban több településen megemlékeztek a titói katonai hatalom által 1944-45-ben elkövetett tömegmészárlások magyar áldozatairól. Újvidéken, a Futaki úti temetőben elhelyezett Turul emlékműnél emlékeztek az 1944-es megtorlások áldozataira vajdasági magyar pártok képviselőinek jelenlétében. A második világháború egyik legkegyetlenebb mészárlásának színhelyén, a Temerin melletti Csurogon az idén is a település szeméttelepén található vesztőhelyen volt a megemlékezés. A gyászrendezvény főszervezője, Teleki Júlia már harmadszor fordult azzal a kéréssel a helyi hatóságokhoz, hogy engedélyezzék az emléktábla felállítását az áldozatoknak, de nem kapott rá választ. Teleki Júlia, a csurogi 1944–45-ös megtorlások kutatója, a megemlékezések szervezője Teleki Pál Érdemérmet kapott. Ezzel azok tevékenységét ismerik el, akik védelmezik a magyar örökséget, és követik Teleki Pál (1879-1941) egykori miniszterelnök szolidaritásvállalását, példamutató emberiességét. Teleki Júliával az újvidéki Magyar Szó december 8-i számában a napilap munkatársa készített interjút /Stanyó Tóth Gizella: Én mertem magyar lenni. A kollektív bűnössé nyilvánítottaknak a teljes rehabilitáció jelentené a megbékélést – Beszélgetés a Teleki Pál-díjas Teleki Júliával. / Ebben Teleki Júlia elmondta, családjából már ő van életben. Édesanyja és testvérei nem tudták megérni azt, hogy az ő küzdelmének legyen eredménye. Neki nem volt igazán gyermekkora, mert mindig nélkülöztek, egyik házból a másikba költöztek, amikor kiengedtek őket a koncentrációs táborból. Ők nem kaptak segítséget senkitől. Teleki Júlia tíz hónapos volt, mikor elvitték édesapját és kivégezték. Kutatni kezdte a Csurogon, Zsablyán és Mozsoron 1944–45-ben, a katonai közigazgatás idején történteket. A képviselőházban is megfenyegették, mikor megtudták, hogy ő csurogi. Egy illető rákiabált, hogy minden csurogit ki kellett volna végezni, hogy ne maradjon egy sem. Ilyen körülmények között kellett Teleki Júliának kiállnia a saját és a nemzeti közösség, valamint az emberi jogok megvédéséért. Sok fenyegetést kapott. 1944 őszén, mikor a magyarellenes atrocitások voltak, már nem volt háború ezen a vidéken. Idén tizenötödik alkalommal emlékeztek meg azon a méltatlan helyen, és még mindig nem tudták elérni azt, hogy méltó emléktáblát állítsanak fel az áldozatok emlékére. „Ott, azon a helyen, ahol apáink vére áztatta a földet, emlékparknak kellene állnia éppen azért, mert Csurogon nem, vagy alig élnek magyarok” – mondta Teleki Júlia. „Azok az ártatlan áldozatok a magyar nemzet áldozatai is. ” „A Teleki Pál Érdemérmen ez áll: Merjünk magyarnak lenni! Én mertem és merek magyarnak lenni. ” /Bölöni Domokos: Aki mer magyarnak lenni. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./
2008. december 17.
1986. óta minden december derekán Betlehemben, a Születés-kápolna mécseséről gyertyát gyújtanak, és elindul a Láng őrizve, továbbadva kézről-kézre, előbb repülőben, majd vonatokon, autókban, biciklisen, gyalogosan, hogy karácsony estéjére eljuthasson bazilikákba és kis fatemplomokba egyaránt. Olykor faluszéleken virrasztva, várva, hogy fáklyás menet kíséretében vonulhasson be a templomba... Így vonul, vándorol a Láng, az osztrák cserkészektől a magyarországi cserkészekhez, tőlük Felvidék, Délvidék, Kárpátalja magyarlakta területeire, át a piros vonalas határokon, s persze Erdélybe is. Az erdélyi cserkészek először 1993 karácsonyán kapcsolódtak be ebbe. A nagybányai cserkészek Nagyváradról, éjszakai vonaton hozták a Lángot, máskor Magyarországról hozta az Erdélyt „belángoló” cserkészautó. Néhány éve a sepsiszentgyörgyi cserkészek vették át a stafétát és hatalmas mécsesekben szállítják három országon keresztül a lángot. Idén december 13-án került sor Bécsben az ünnepélyes lángosztásra. A Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjai, a világ minden tájáról összesereglett cserkészekkel együtt vették át a szeretet lángját, majd elindult a busz, hogy Szentestéig bevilágítsa Magyarországot, Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját, Vajdaságot. Idén a Duna Televízió is felkarolta az eseményt, így a cserkészekkel együtt öt földrész magyarjaihoz igyekeznek eljuttatni a szeretet lángját. /Salló Emőke, RMCSSZ: Erdélybe érkezett a Szeretet Lángja – a cserkészek terjesztik. = Erdely. ma, dec. 17./
2009. január 5.
A rendszerváltozással született meg a Segítő Jobb, hogy a határon túli magyarságnak egészségügyi segítséget nyújtson. Előbb humanitárius munkát végeztek, 1995-től viszont professzionalizálódtak. Kalmár László professzor szerint ugyanis azon az alapon képtelenség volna működtetni a rendszert, hogy segítenek mindenkinek, amíg a pénzük engedi. 1989-1990-ben igen sok romániai magyar beteg került magyarországi gyógyintézetekbe. Például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikájára, ahol Kalmár László akkoriban dolgozott. - Óriási volt a lelkesedés. Így ment ez egészen addig, amíg az Antall-kormány Népjóléti Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Jávor András azt nem mondta: álljon meg a menet, ezt egyetlen ország sem bírja ki. Ekkor Kalmár doktor szakértői csoportja nevében fölajánlotta az államtitkárnak, hogy alapítványt szervezve sokkal gazdaságosabban vállalják a határon túli magyarok gyógykezelését, ha megkapják a szükséges költségvetési támogatást. 1990 decemberében megszületett a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány. Kijelölt céljak voltak: 1. A határon túli magyarság egészségügyi ellátása azokon a területeken, melyek számukra otthon nem volt elérhető. 2. A környező országok (nemcsak magyar) egészségügyi szakembereinek magyarországi továbbképzése. 3. A legkülönfélébb orvosi eszközöknek a környező országokba való eljuttatásával szolgálni a betegek lakóhelyükön történő ellátását. Romániában is javulni kezdtek a technikai feltételek, ami a Segítő Jobb szempontjából nagyon fontos volt, gyorsan, faxon, majd később e-mailben lehetett az információkat továbbítani. Ettől kezdve kaptak a romániai magyar orvosok egy formanyomtatványt. Ezen lehetett kérni bizonyos dolgokat. Ennek az lett az eredménye, hogy 1994-ben még csaknem 8 ezer beteget küldtek Magyarországra, 1995-ben pedig 5 ezer alá esett az ide érkezők száma. Kalmár Lászlóéknak egy idő után pontos térképük lett arról, hogy a környező országokban hol, milyen műszerek vannak, kik azok a szakemberek, akiknek a munkájára támaszkodni lehet. Segítették például Romániában a vesebetegek számára nélkülözhetetlen dialízisállomás felállítását, illetve ösztönözték ugyanott a csontvelő-átültetés gyakorlatának meghonosítását. Fontos szerepet szántak a továbbképzésnek. A környező országokból a rendszerváltást követően 2000-2500 orvos távozott Magyarországra, Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra. A magyar egyetemekre fölvett határon túli hallgatók a legtöbb esetben itt maradtak. Ezért szervezte meg a Segítő Jobb a debreceni Ady Endre Akadémia Orvosi Szekciójának tanfolyamát. A Korszerű diagnosztika és terápia című kéthetes kurzusra évente átlagosan ötven határon túli orvost fogadtak Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Horvátországból. A Segítő Jobb szerint az egészségügy szerves része kell, hogy legyen a határon túli magyar kisebbség önszerveződésének. Kalmár professzor szerint mostanáig körülbelül 3,5 milliárd forint értékben szervezett betegellátást a Segítő Jobb. 2006 óta az egészségügyi kormányzat másképp kezeli őket, mint korábban. – Mi, civilek gyanúsak lettünk a hivatal számára – összegezte tapasztalatait az alapítvány vezetője. Először a miniszter, azután egyre kisebb funkciójú hivatalnokok vélték jobban tudni, mint Kalmárék, hogy mi a teendő. Olyan emberek, akiknek életükben nem volt dolguk romániai, kárpátaljai, vajdasági betegekkel. Így alakult ki az helyzet, hogy egy székelyföldi beteg csak a bukaresti biztosító kontójára jöhet Magyarországra azon a címen, hogy immáron Románia is tagja az Európai Uniónak. A Vajdaságból és Kárpátaljáról a betegeknek a követségeken és konzulátusokon leadott zárt borítékokban kell eljuttatni Magyarországra kérelmeiket a minisztériumba, ahonnan hatvan napon belül kell választ kapniuk. A sürgős beavatkozásokra így nincsen mód. Az adminisztráció mértéktelen megnövekedése nyomán jelenleg sokkal kevesebb betegre költik bizonytalan, rossz hatékonysággal a rendelkezésre álló pénzt. Nem kaptak támogatása jelenlegi kormánytól, ezért abba kellett hagyni az Ady Akadémián folyó továbbképzést is. Romániában igen nagy azoknak a betegeknek a száma, akik szemészeti mikrosebészeti beavatkozásra szorulnak. Magyarországon számos kiváló szemészspecialista van. Kapóra jött, hogy 2004-ben a nagyváradi püspökségnek visszaadta a román állam az egykori kórházait. Ezek épületeiből kapott a Segítő Jobb egyet Tempfli József megyés püspöktől, aki immáron két évtizede támogatja az alapítvány munkáját. A kialakított Nagyváradi Szemklinika úgynevezett mátrix-rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy az odautazó magyarországi orvosok egész nap operálnak, olyan műtétek várnak rájuk, amelyeknek ők a specialistái. A Nagyváradi Szemklinika jelenleg magánintézményként működik, ahol a betegek meghatározott díjazásért európai színvonalú ellátást kapnak. /Hovanyecz László: Kalmár professzor és a jól Segítő Jobb. = Népszabadság (Budapest), jan. 2./
2009. január 9.
Az Égtájak Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda közel másfél évtizede a kultúra eszközeivel épít kapcsolatokat Magyarország és a külhoni magyar területek között. Idén Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója, valamint a magyar kultúra napjának jegyében folytatja mindezt. Az immár hagyományosnak nevezhető egész estét betöltő Égtájak január 19-én tartandó évnyitó célja a Kazinczy Ferenc szellemében a zene, a tánc és az anyanyelv szálait egymásba fűzni. A budapesti Thália Színházban sorra kerülő előadáson a vendégeket Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára köszönti majd. /Művészet határok nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
