Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2005. június 14.
A Temes Megyei Tanács szervezésében június 12-én nyolcadik alkalommal szervezték meg Temesváron a Bánáti Etnikumok Fesztiválját. Temes, Arad és Krassó- Szörény megyei, népviseletbe öltözött román, magyar, német, szerb, bolgár, cseh, szlovák, ukrán, roma és zsidó hagyományőrző együttesek mutatták be népeik szokásait, dalaikat és táncaikat. A bánsági magyar hagyományőrzőket a Médiabefutó két díjnyertese, a végvári Csűrdöngölő néptáncegyüttes és a Bartók Béla Líceum citeraegyüttese képviselte a fesztiválon. /(Pataki Zoltán): Bánáti Etnikumok VIII. Fesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
2005. július 25.
A bánsági néptáncmozgalom központjának nevezhető Végváron esztendők óta nem múlhat nyár tánctábor nélkül. Idén már a hatodikat rendezte meg július 18–22. a Végvárért Alapítvány a magyar Oktatási Minisztérium, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos elnöksége, a Communitas Alapítvány és a megyei tanács támogatásával. Nyolcvan fiatal töltött el együtt öt napot, hogy csiszolják tudásukat, illetve új lépéseket sajátítsanak el. A helyi Csűrdöngölő, a dettai Búzavirág, a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a pusztakeresztúri Árvácska, a temesvári Bokréta, valamint a szegedi és röszkei Tóth Gábor és Goda Katalin vezetésével tanultak mezőségi, marossárpataki táncot. /P. L. Zs.: Hatodik végvári tánctábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./
2005. augusztus 5.
Végvár névvel megjelent Székelyderzs és Székelymuzsna ingyenes havilapjának első száma. A lapot az önkormányzat és a Viharsarok Egyesület /Székelymuzsna/ közösen adja ki, a helyi unitárius lelkészi hivatal, Demeter Sándor Loránd lelkész és Újvárosi Katalin tiszteletes asszony hatékony közreműködésével. Farkas Wellmann Endre a főszerkesztő. A Végvár politikai irányzatoktól függetlenül a civil szféra, az önkormányzat és a két település kulturális, ünnepi és hétköznapi eseményeiről, valamint egyházi életéről tájékoztat. /bágyi: Két falu havilapja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./
2005. szeptember 5.
Évről évre gazdagabb programot állítanak össze a Végvári Falunapok szervezői. Az újdonságok sorát az Irodalmi Jelen Könyvek két sikeres szerzőjével való találkozás nyitotta meg. Gyöngyösi Csilla tiszteletesnő – maga is tollforgató – Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskönyvét és Eszteró István versesköteteit (Gondolatok a hölgytárban, Egy könnyű garni) konferálta be a szerzők jelenlétében. Megnyílt a falunapon részt vevő testvértelepülések hagyományőrző népművészeti kiállítása. A sportvetélkedő és a bográcsfőző vetélkedő sikeresen lezajlott. Kele István trombitajátékára elindultak a résztvevők, élükön helyi viseletbe öltözött lovas bandériummal. /Sipos János: Végvári Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2005. szeptember 7.
Döntő szerepe van az önkormányzatoknak, a polgármestereknek a testvértelepülési kapcsolatok létrejöttében és megtartásában. Ritka az olyan esemény Végváron, amelyen ne találkoznának Magyari Lászlóval, Röszke polgármesterével. A falunapok nem múlnak el kölcsönös vendégeskedés nélkül. Az anyaországból idén is mintegy ötvenen ünnepelték együtt a helybeliekkel a Végvári Falunapokat. A Bánságban felvirágzott néptánc mozgalom mögött a röszkei önkormányzat áll. Támogatták Nagy Albertnek (ismertebb nevén Berci bácsi), a Szeged Táncegyüttes vezetőjének kezdeményezését, hogy oktatóival átjöjjön a Bánságba, Végvárra, és életre keltse a néptánc-mozgalmat. Ma már minden jelentősebb magyar lakta városban és faluban van hagyományőrző tánccsoport. A Bánságba átjárogató szegedi oktatók költségét a mai napig a röszkei önkormányzat fedezi. /Sipos János: Baráti jobb Röszkéről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./
2005. október 31.
Október 29-én Pécskán negyedik alkalommal szervezte meg az őszi néptánctalálkozót a Búzavirág Egyesület. Fellépett a végvári kis és nagy Csűrdöngölő, a simonyifalvi Pitypang, a kisperegi Rózsás és a szegedi Ripityom. /Kiss Károly: A néptánc ünnepe Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2005. november 7.
A Végvár környéki térséghez tartozó RMDSZ-szervezetek vezetői és a közösségi szervezők részvételével zajlott november 5-én Végváron a kisrégiós találkozó. Marossy Zoltán, az RMDSZ megyei szervezési alelnöke, alprefektus és Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, a Reconstructio 2005 Egyesület elnöke vezette a beszélgetést a szervezeti és közösségi életről. Azokon a szórványtelepüléseken, ahol harminc-negyven magyar él, úgynevezett “törpe RMDSZ-eket” hozna létre, ezzel a jelenléttel többet érhetnének el a legközelebbi választásokon. /P. L. Zs.: Végváron tanácskoztak a kistérség közösségi vezetői. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./
2005. november 18.
Ojtozban a Végvár-Vámház Vendégfogadó fogadta a lelkes hagyományőrzőket, akik Gelencéről, Bélafalváról, Kézdivásárhelyről, Zaboláról, Sepsiszentgyörgyről és Szegedről érkeztek. Beszédek hangzottak el, melyeket Kelemen Botond, a 15. Székelyhatárőr Gyalogezred főhadnagya, az est szervezője nyitott meg, majd Vitéz Rózsa József ismertette az Ojtozi-szoros több katonai eseményének szájhagyomány és kordokumentumok alapján összeállított leírását. Dr. Szőts Dániel, a sepsiszentgyörgyi 11. m. kir. honvéd székely határőr zászlóalj egykori frontharcosa a Történelmi átjáró című és a Hitvallás 1938-as leírását ajándékozta a jelenlévőknek, majd a bál fővédnöke, Tamás Sándor képviselő, Khell Ödön, a berecki Gábor Áron Alapítvány elnöke és Dimény Zoltán, Bereck község polgármestere mondott köszöntőt. Többen javasolták a találkozók rendszeresítését. /Dr. Szőts Dániel: Hagyományőrzők első bálja Ojtozban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./
2005. december 15.
Összesen 65 milliárd lejt utalt ki a kormány erdélyi magyar iskolák támogatására. Az RMDSZ tájékoztatója szerint Kolozs megyében a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a kalotaszentkirályi iskola, a kőrösfői, az isztolnai, a kisfenesi általános iskola, a tordaszentlászlói és magyarfenesi általános iskola, illetve óvoda kezdeményezhet felújítási munkálatokat kormánytámogatás segítségével. /Kormánytámogatás a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Hargita megyében négy óvoda és tizenkét iskola, Kovászna megyében két óvoda és nyolc iskola részesül kormánytámogatásban. Hunyad megyében a Téglás Gábor Iskolacsoport, Maros megyében az erdőszentgyörgyi Szentgyörgy Általános Iskola, Brassóban az Áprily Lajos Kollégium, Szilágy megyében a szilágysomlyói Általános Iskola. Temes megyében a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, az igazfalvi Általános iskola, a végvári Általános Iskola számára utalt ki pénzt a kormány. Bihar megye egy óvodával és három iskolával, Szatmár megye 15 iskolával, Kolozs megye pedig két óvodával és hét iskolával szerepel a kedvezményezettek listáján. A kisebbségi közösségek tagjai hamarosan anyanyelvüket is használhatják azon települések helyi intézményeiben, ahol számuk eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, ez a sürgősségi kormányrendelettel elfogadott és a prefektus intézményét szabályzó törvényben szerepel. Január 1-től a prefektusi intézményt politikamentesítik, ami azt jelenti, hogy a kormánybiztosok nem lehetnek párttagok. /Gujdár Gabriella: Újabb 14 millió vándorol a „magyar megyékhez”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2005. december 27.
Végváron Tóth Rózsa tanítónő, a hagyományőrző népi tánccsoport oktatója összegyűjtött minden újságcikket, ami a végvári néptáncosokról megjelent. Végvár művelődési életének hírvivő követei a népi táncosok. Hat évvel ezelőtt Végvárra jöttek elsőként a szegedi oktatók, és ennek eredménye lett a Csűrdöngölő tánccsoport. 2005-ben a tizedik táncrend van már a lábukban. A Szilágy megyei Mezőtelegden percekig felállva tapsolták a Csűrdöngölő csoportot, de számos más helységben sem engedték le őket a színpadról ráadás nélkül. Nyaranta tánctáborokba járnak. Egész évben heti két nap próba a nagy Csűrdöngölő csoporttal, heti két nap a nemrég alakult kis Csűrdöngölővel. A kezdők is vannak harmincan, és nagy akarással dolgoznak. Ez már igazi táncmozgalom! /Táncos számvetés. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./
2006. február 18.
Február 15-én közgyűlést tartott Végváron a magyar gazdakör, melyen részt vett dr. Csősz János egyetemi tanár, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Megyei Igazgatóság aligazgatója és Kiss Károly mérnök, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke. Napirenden a SAPARD-, az Új Kézfogás és a Farmer program támogatásával megvalósítható beruházások megvitatása szerepelt. Kiss Károly elmondta, a végvári a negyedik gazdakör, melyet meglátogattak. Eddigi tapasztalatai alapján úgy látja, a gazdák többsége felszínesen tájékozott a kérdésben. A program (SAPARD, Farmer) lényegről kevesen tudnak. Fel kell készülni az Európai Unióba való belépésre. Először is regisztráltatni kell minden gazdának a földjét és a tejtermelését. Az EU-ba belépés után csak a regisztrált földek tulajdonosai, illetve bérlői részesülnek támogatásban. A tejtermelést azért kell regisztráltatni, hogy a gazda kvótához (fejadaghoz) jusson. Március végén lejár a határidő! – A mentalitáson a legnehezebb változtatni. /Sipos János: Gazdakörök vajúdó világa. Beszélgetés Kiss Károly mérnökkel, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./
2006. február 27.
“A mi farsangi bálunk több mint mulatság –jellemezte az elmúlt hét végi maskarás összejövetelt Gergely Ildikó, a lugosi farsangi bál főszervezője. A teljes bevételt a Gyöngyvirág együttes új táncruháinak beszerzésére fordítják. Jöttek Magyarországról is, továbbá Temesvárról, Igazfalváról, Szapáryfalváról és Végvárról. A túljelentkezés bizonyára a Szabó Béla vezette igazfalvi Angelis 96 zenekar hírének is köszönhető, mely évek óta sikeresen szórakoztatja Lugoson a bálozókat. /Sipos János: “ Több mint mulatság”. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./
2006. március 16.
Temes megyében Lugostól Gátaljáig, Dettától Ötvösdön át Végvárig méltóképpen emlékeztek meg március 15-ről, a fő rendezvényre hagyományosan Temesváron, a szabadfalui Petőfi-emlékműnél került sor. A román miniszterelnök üzenetét Marossy Zoltán kormánybiztos-helyettes tolmácsolta, majd a szervezők, mintegy tüntetőleg – a tavalyi ünnepséghez hasonlóan – nem olvasták fel Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök üdvözletét. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő beszédében szolidarást vállalt a székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlés szervezőivel, hozzátéve: a tömbben és szórványban élő magyarok nem létezhetnek egymás nélkül. Kitért arra, hogy a parlamentben hányan és milyen módon akadályozzák a kisebbségi törvény elfogadását, ezáltal a kulturális autonómia megvalósítását. Szász Enikő, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, a temesvári magyar színház igazgatója felhívta a figyelmet: a román politikum egy olyan kifejezés, fogalom – az autonómia – ellen harcol, ami a romániai színházi törvényben már régen elfogadott. A szabadfalui megemlékezések 1990 utáni történetében először bontottak magyar zászlót, mégpedig azt, amelyet Cseh Áron kolozsvári főkonzul tavaly adományozott a bánsági magyar érdekképviseletnek. A rendezvényen közreműködött a Bartók Béla Kórus és az Új Ezredév Református Gyülekezet Énekkara, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet nevében beszédet mondott Ilonczai Zsolt elnök. /Pataky Lehel Zsolt: “Isten, áldd meg a magyart!” = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./
2006. augusztus 19.
Véget ért a VII. Végvári Néptánctábor, a részvevők nem csak a lépéseket tanulták meg, hanem játszani, örvendeni, énekelni is – foglalta össze az egy hét eseményeit Pastean Erika, a tábor egyik fő szervezője. 150-en jöttek el a Temes megyei községbe, ami nemcsak a Végvárért Alapítvány munkatársainak és az oktatóknak jelentett hatalmas feladatot, hanem az ellátást biztosítóknak is. Röszke, a magyarországi testvértelepülés önkormányzata minden évben támogatta a tábort. Idén Gombos András és Boldizsár Tamás, a Szeged Táncegyüttes tagjai foglalkoztak a fiatalokkal. “Ilyen nagy létszámú és ilyen különböző korosztályú társasággal még nem foglalkoztam. Nagy kihívás volt, de legalább akkora élmény is – mondta meghatottan Gombos András. – Az 5-15 éves gyerekek között voltak olyanok, akik először kerültek a magyar néptánc, sőt egyáltalán a magyar szó közelébe.” /(pataky): Véget ért a VII. Végvári Néptánctábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./
2006. szeptember 4.
Megtartották Végváron az országhatárokon túl is népszerűségnek örvendő falunapokat. Népes küldöttséggel képviseltette magát a magyarországi Röszke és Decs, valamint a franciaországi Cahuzac sur Vére testvértelepülés, de az elszármazott végváriak is szép számban tértek haza ünnepelni. A kétnapos rendezvény a külföldi vendégek fogadásával és Lehőcz Mihály amatőr helyi festő tárlatával kezdődött. A házigazdák között volt a Pro-Community Ifjúsági Egyesület, Csáki Károly elnökkel az élen. A falunapokra támogatást nyújtott a végvári Riveto civilszervezet (elnök Cudar István) és a Végvárért Alapítvány (elnök Kádár Levente) is. Sikeresek voltak a vetélkedők, a rendezvény színfoltja a felvonulás és a néptáncgála volt. A menetet lovas bandérium vezette, a népviseletbe öltözött táncosok következtek, majd a röszkei mazsorettek, végül a zászlós tűzoltó alakulat vonult. /Sipos János: Végvári falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./
2006. október 7.
A dél-belgiumi Tournai-ben rendezték meg szeptember végén és október elején a XXIII. Nemzetközi Folklórfesztivált, amelyen a magyar népviseletet és néptáncot a Temes megyei végvári Csűrdöngölő és a dettai Búzavirág táncosai a magyarcsanádi (Magyarország) hagyományőrző csoporttal közösen jelenítették meg. A meghívást a Szeged Táncegyüttes vezetőjének, a bánsági magyar néptánc-mozgalom felélesztésében elvitathatatlan érdemeket szerző Nagy Albertnek köszönhette a három együttes. /Meghódították Belgiumot a bánsági néptáncosok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./
2006. október 14.
Az RMDSZ zsombolyai szervezete az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez október 15-én. Levetítik Mészáros Márta A temetetlen halott című, Nagy Imréről készült filmjét. A rendezvény része a Temesvári Magyar Nőszövetség által A vidéki művelődési élet fellendítése című projektnek, melynek keretében Lugoson, Nagyszentmiklóson, Dettán, Igazfalván, Végváron, Szapáryfalván, Újszentesen, Óteleken és Újmosnicán is levetítik majd a filmet. /P. L. Zs.: ’56-os megemlékezés Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./
2006. november 14.
A Pünkösdi Rózsafesztivál helyett idén Őszi népdalvetélkedőt szervezett Újszentesen a helyi Tulipán Nótakör. Dénes Ildikó főszervező elmondta: soha ilyen sokan még nem vettek részt a nemzetközi – magyarországi népdalénekeseket is felvonultató – vetélkedőn. November 11-én szinte egész nap tartott a rendezvény, majd a gálaesten Szilágyi Géza újszentesi polgármester köszöntötte a közönséget, majd a díjazottak énekelték el azt a két-két népdalt, amellyel a versenybe neveztek. A gálán felléptek a végvári Csűrdöngölő néptáncegyüttes, valamint a temesvári Bokréta hagyományőrző csoport kis néptáncosai és citeraegyüttese. /Őszi népdalvetélkedő Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./
2007. február 7.
A múlt héten összehívták Temesváron az úgynevezett Ifjúsági Kerekasztalt, amely a temesi ifjak küldöttét volt hivatott kijelölni az RMDSZ kongresszusára. A találkozóról (és a döntésről) a nyilvánosság utólag szerzett tudomást, amikor országszerte az átláthatóságról, a közérdekű döntésekhez való hozzászólásról beszélnek. A határozat szerint a helyet a TEMISZ /Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet/ elnöke töltheti be. Éppen az elnök szólta el magát egyszer, hogy nem is akar tömegszervezet lenni az egyesület. Az RMDSZ ifjúsági alelnöke szerint a diákszervezet (TDM) épp akkor “hány havat” a Hóhányó Olimpián, a Bartók diákönkormányzatának (DÖK) tagjai pedig “még kicsik”. Meg kellett volna még kérdezni a vidéki ifjúsági egyleteket. Kapásból kettő említhető, a végvári Pro Community, amely gazdag tevékenységet folytat, mint a többi együttvéve, vagy a szapáryfalvi Gróf Szapáry Péter Társaskört. /Nem politizálnék, de most már késő. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./
2007. május 30.
A Temesváron és Temes megyében tevékenykedő ifjúsági szervezetek vezetői és egyes tagjai találkoztak május 28-án a helyi és regionális magyar média képviselőivel. A beszélgetést Ilonczai Zsolt, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) elnöke kezdeményezte. Megjelentek a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD), a Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége (TEKMEK), a Bartók Béla Elméleti Líceum Diákönkormányzata (DÖK) és a végvári Pro Community képviselői, a sajtó részéről pedig Bartha Csaba a Temesvári Rádió, Mészáros Ildikó és Pataki Zoltán a Heti Új Szó, valamint Pataky Lehel Zsolt a Nyugati Jelen részéről. Az ifjúsági szervezetek és a sajtó kapcsolatát elemezték a jelenlévők. Céljuk egyfelől tevékenységeiket, terveiket a nagy nyilvánosság tudomására hozni, másfelől a műsor- és lapszerkesztés során minél változatosabb, színesebb rendezvényekről tudósítani. /“Kibeszélő-show” = Nyugati Jelen (Arad), máj. 30./
2007. július 9.
Július 7-én Temesváron a Temes megyei egyesített magyar néptánccsoportok fellépése méltán aratott sikert. A két-három ezernyi néző vastapsa fogadta a félórás műsort, mely az idei Szívek Fesztiváljának csúcsteljesítménye volt. Ritka alkalom százkilencven táncost látni színpadon úgy, hogy egységes koreográfiához igazítsa lépéseit. Csaknem egyhetes kemény próba előzte meg a sikeres fellépést a fáradhatatlan Berci bácsi (Nagy Albert), a Szeged Táncegyüttes vezetője irányításával. Az ő személyes érdeme a magyar néptánc újraélesztése Temes megyében. A nyolc éve elkezdett munka gyümölcse beérett. Valamennyi fellépő együttes – a végvári Csűrdöngölő, a Kiscsűrdöngölő és Szederinda, a lugosi Gyöngyvirág, a dettai Búzavirág, a temesvári Eszterlánc, a mezőtelegdi (Bihar megye) Pacsirta, a csanádi Marosvár és a szegedi együttes bárhol tud sikeresen szerepelni. A végvári Csűrdöngölő például, néhány nappal ezelőtt érkeztek haza Törökországból. Nagy Albert emlékezett, véletlen találkozásnak köszönhető a későbbi együttműködés. Szoboszlai-Gáspár Istvánnal, Végvár akkori lelkipásztorával találkozott, aki megkérte őt a végvári együttes megszervezésére. Havonta egyszer átjött több napra Szegedről. Újabb jelentkezők csatlakoztak, később három-négy oktatót is hoznia kellett, hogy a szaporodó együttesekkel foglalkozhassanak. Pár év alatt szinte a semmiből sorra megszülettek a profi szinten táncoló csapatok, a szülők és a pedagógusok áldozatos munkájára alapozva. Táncruhákat vásároltak, varrtak, hímeztek, előteremtették az utazási költségeket, tánctáborokat szerveztek. /Sipos János: Fergeteges siker a Szívek Fesztiválján. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./
2007. július 26.
Az Oktatásügyi Minisztérium megvásárolja végvári magyar és román tagozatos általános iskola épületét. Az ingatlant a református egyház ajánlotta megvételre. A végvári református egyházkerületi közgyűlés megszavazta a 2003-ban visszakapott iskolaépülete eladását, mert nincs pénzük a felújítására. A kapott összegből felújítanák a templomot, továbbá ösztöndíjat alapítanának tehetséges fiatalok számára. /Pataki Zoltán: Eladó a végvári iskola. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./
2007. augusztus 2.
A közelmúltban vetették meg Temes megyében, Végváron a román ortodox templom az alapjait. Végvár szinte tiszta magyar település, ahol ortodox templom építésével akarja bizonyítani a község román polgármestere így azt, hogy nemcsak román, hanem ortodox is, aki részese a “hagymakupolás” egyházpolitikának. A templom állami támogatás mellett még más pénzekhez is jut. /Szakmáry Károly: Görögkeleti templom épül. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./
2007. augusztus 13.
Augusztus 9-13-a között 38. alkalommal rendezték meg a majláthfalvi hétvégét. Az ünnepek idején megeredt az eső, áramszünet keletkezett. A majláthfalviak nem ijedtek meg, pillanatok alatt beindítottak egy áramfejlesztőt, s kezdődhetett a műsor. A Pro Majláth Egyesület első alkalommal ítélte oda a Majláthfalva tiszteletbeli polgára címet, amelyet Kapor János helybeli plébános, Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő és Matekovits Mihály, a Nevelési, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója kapott meg. A címmel járó díszoklevelet és faluzászlót Kaslik András, a Pro Majláth Egyesület elnöke és Jankó András, az egyesület alelnöke nyújtotta át. Következett a meghívott néptáncegyüttesek színes kavalkádja, a pécskai Búzavirág, a kisiratosi Gyöngyvirág, a simonyifalvi Leveles, a nagyiratosi Rozmaring, a helybeli Nefelejcs és a végvári Csűrdöngölő szerepelt, többek között. Luptovics László aradi születésű, jelenleg Budapesten élő zongora- és orgonaművész orgonakoncertet adott a templomban. /Kiss Károly: 38. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./
2007. augusztus 20.
Ünnepi hangulat volt augusztus 19-én, vasárnap délelőtt Kolozsvár főterén: a táncosok lelkesedéssel ropták. Nemcsak Kolozsvár, hanem a Kalotaszeg vidéke is néptáncosoktól volt színes és mozgalmas: a magát a Kárpát-medence legrangosabb kisebbségi rendezvényévé kinövő IX. Szent István-napi Néptáncfesztivál több tucatnyi résztvevője járta be a kalotaszegi falvakat, városokat, hogy táncukkal tisztelegjenek az első magyar szent király emléke előtt. Az erdélyi magyar együttesek között voltak olaszok, lettek, horvátok, szorbok, különféle többségi és kisebbségi népcsoportok. A programokon szívesen vett részt a helyi lakosság is. Az augusztus 17-én, pénteken délelőtt Kolozsváron zajlott „kedvcsináló” műsort követően délután Bánffyhunyadon és Zsobokon folytatódott a IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A menet a bánffyhunyadi Barcsay kertbe vonult, ahol a szabadtéri színpadon kezdetét is vette a műsor. Jelen volt a néptánctalálkozó megálmodója, Pillich László is. A közel háromórás műsort a Vajdaságból, Végvárról érkezett Csűrdöngölő együttes táncosai nyitották meg. Sebesi Karen Attila röviden bemutatta a néptáncegyütteseket. A horvátországi MKE Pélmonostor Néptáncegyüttes célja a drávaszögi népszokások és hagyományok ápolása. Többek között a szlovákiai Nádas Néptáncegyüttes, a Csíkcsekefalváról érkezett Bojzás Néptáncegyüttes is fellépett. Augusztus 19-én, vasárnap Kolozsváron a népviseletbe öltözött fiatalok nótázva-muzsikálva haladtak keresztül a belvároson. A menetet a csíkkozmási tánccsoport vezette. A horvátországi Pélmonostor Néptáncegyüttes tagjai hordócskát is vittek magukkal, abból kínálgatták borral az egyre gyűlő közönség tagjait. A táncos felvonulást követően az együttesek bevonultak a Szent Mihály-templomba, ahol részt vettek a délelőtti misén. Kovács Sándor főesperes szeretettel köszöntötte a IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó résztvevőit. A főesperes kifejtette: a magyar nép története nem szűkölködik nagy emberekben, Szent István azonban kiemelkedik közülük. Délután a Diákművelődési Házban gálaműsorral, majd hajnalig tartó mulatsággal ünnepeltek. /D. I., S. B. Á. : Nemzetközi együttünneplés Szent István szellemiségében. Egész hétvégén tartott a mulatság Kolozsváron és környékén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2007. augusztus 31.
Temes megye 14 településének 16 iskolájában folyik magyar nyelvű oktatás (is). Önálló magyar tannyelvűnek három nevezhető: az ötvösdi elemi, az óteleki nyolcosztályos, valamint a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, amelyben első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak az iskolaköteles magyar gyerekek Kiss Ferenc tanfelügyelő szerint optimizmusra ad okot, hogy nem rosszabbodik a helyzet. “Ahol az elmúlt tanévben volt magyar elsős, ott idén is lesz,– mondta Kiss Ferenc, a kisebbségi oktatáson belül a magyar nyelvűért felelős tanfelügyelő. – Elsőbe egy gyerek is beiratkozhat, legfeljebb szimultán osztály lesz, összevonva egy másik évfolyammal. ” Nem túl rózsás a helyzet, aminek az okai demográfiai, társadalompolitikai és szociális kérdésekben keresendők. Önálló magyar első osztály a múlt tanévben Temesváron a Bartókban, az 1-es és a 26-os számú iskolák, valamint Lugoson az 5-ös és a végvári általános iskola tagozatán volt, és úgy néz ki, hogy most is lesz. A már említett iskolákon kívül a következő településeken/intézetekben folyik oktatás magyar nyelven: Szapáryfalván, Pusztakeresztúron, Nagycsanádon, Nagybodófalván, Dettán, Zsombolyán (elemi), Újszentesen, Igazfalván, Nagyszentmiklóson (általános). Átlagosan ezer körüli Temes megyében a magyarul tanulók száma (a múlt tanévben 1051-en voltak), aminek majdnem a fele 1–4. osztályos. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. Fenntartható állapot. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2007. szeptember 4.
Temes megyében Végváron a református egyházközség úgy döntött, hogy eladja a szaktárcának az iskolaépületet (az ingatlant egykoron államosították, majd a restitúciós törvények értelmében visszaszolgáltatták; benne mindvégig oktatás folyt). Gyöngyösi Csilla lelkipásztor elmondta, hogy a gyülekezet kicsi, anyagilag nem olyan erős, hogy fenntarthassa az épületet miután a bérleti szerződés lejár, és iskola kiköltözik belőle. Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint nem egyedi esetről van szó. A minisztérium felajánlotta az egyházaknak, hogy azokat az épületeket, amelyeket visszakaptak, és amelyekben iskola működik, megvásárolják. /P. L. Zs. : Eladó a végvári iskola. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./
2007. szeptember 29.
Az RMDSZ Temes megyei szervezetének küldöttgyűlése szeptember 27-én szavazott a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a most alakuló Kulturális Autonómia Tanács Temes megyei tagjairól. Az SZKT-ban négy hely illeti meg a Temesközt, de ebből kettő foglalt, mert az elnök (Halász Ferenc) és a parlamenti képviselő (Toró T. Tibor) hivatalból tagja. A másik kettőt megválasztották: Takács Mihály/Zsombolya/ és Pastean Erika /Végvár/. A KAT-ban két képviselője lesz Temes megyének: Fazakas Csaba, a Temesvári Református Egyházmegye lugosi esperese és Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány és a Magyar Civilszervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. /P. L. Zs. : Megszavazták az SZKT- és KAT-jelölteket. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./
2007. október 20.
A Temesvári Református Egyházmegye a hét elején Végváron tartotta rendkívüli közgyűlését, amelynek napirendjén az egyházi tulajdonban lévő iskolaépület értékesítése szerepelt. Az egykor államosított ingatlant visszakapta az egyház, továbbra is oktatási célokat szolgál, de a bérleti szerződés lejártával a Tanügyminisztérium felajánlotta, hogy megvásárolja az épületet. Fazakas Csaba esperes szerint ellenkezik az egyházpolitikával ingatlanjaik elidegenítése, de a helyi viszonyokat kell figyelembe venni. Fenntartása sokba kerülne, megterhelné az egyházközséget és a gyülekezetet. A közgyűlés az eladás mellett döntött, de ezt a novemberi egyházkerületi közgyűlésnek is jóvá kell hagynia. /P. L. Zs. : Egyházmegyei döntés a végvári iskolaépület eladásáról. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./
