Okt. 22-én Kolozsvárott munkaülésen találkoztak történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ képviselete és a jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai. A megbeszélés tárgya a kedvezménytörvény alkalmazása volt. Az egybegyűltek elégtétellel üdvözölték, hogy a Velencei Bizottság kisebbségpolitikai dokumentumában egyetemlegesen elismeri az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészeket identitásuk megőrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék. - A törvény a nemzeti integráció jegyében a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását, versenyképességét, értékteremtő készségét szavatolja, következésképp közérdek, hogy az erdélyi magyarság valamennyi tagja részesülhessen a kedvezményekben. A jelenlevők konszenzusos alapon elfogadták, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű, RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. A törvény lehetővé teszi, hogy valamennyi magyarlakta településen állampolgáraink gyakorolhassák jogaikat, a kisközösségek delegálják a testületekben dolgozókat a három képviselet tagjai közül, ezt tartalmazza a nyilatkozat. /Hárompillérű ajánlószervezeteket. Egyházak és civil szervezetek állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./ A Szabadság nem jelezte, hogy viták, voltak, a Krónika viszont így tudósított: Alig közeledtek az álláspontok azon a tárgyaláson, melyet a státustörvényben megszabott erdélyi ajánlószervezetekről a történelmi egyházak vezetői folytattak okt. 22-én az RMDSZ és a jelen lévő civil szervezetek képviselőivel. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatban kérték, hogy az erdélyi magyarság képviselői a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) az RMDSZ, az egyházak és a civil szervezetek együttműködését képviseljék a státustörvény alkalmazásában, Takács Csaba ügyvezető elnök viszont kijelentette, a MÁÉRT elé az Operatív Tanácsnak - az RMDSZ kizárólagosságát rögzítő - határozatát terjesztik. Konszenzusos alapon fogadták el az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői és az RMDSZ, valamint a meghívott civil szervezetek képviselői, hogy a MÁÉRT erdélyi résztvevői a státustörvény alkalmazására vonatkozóan a hárompillérű (RMDSZ, egyház és civil társadalom) testületek együttműködését képviseljék. A nyilatkozatot a tanácskozás valamennyi résztvevője aláírta, a korábban távozó Takács Csabát leszámítva. A tanácskozás után Tőkés László püspök elmondta, az RMDSZ-nél reprezentatívabbnak érzi azt a testületet, mely most tanácskozott. A püspök erkölcsileg is elfogadhatóbbnak tartotta, hogy a tanácskozáson a konszenzus lehetőségét keresték. "Mi felülemelkedünk az RMDSZ egyoldalú határozatán. Meggyőződésünk, hogy ezt sikerül majd módosítani. Tudomásul kell venni, hogy a három pillér közül az RMDSZ csak az egyik. Az általa tett javaslatot úgy tekintjük, mint egy megoldást a lehetségesek közül." /Gazda Árpád: Hárompillérű ajánlótestületeket kérnek. Ellentmondásos tanácskozás a státustörvény romániai alkalmazásáról. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./
2001. október 25.
Az okt. 23-i találkozón Adrian Nastase miniszterelnök azt javasolta, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon magyar igazolványként a romániai magyarok számára Magyarország területén. A találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "nagyon érdekes felvetés, és úgy néz ki, hogy a miniszterelnök komolyan gondolja". Markó hangsúlyozta: természetesen a magyar kormánynak kell döntenie arról, hogy figyelembe veszi-e ezt a javaslatot. Véleménye szerint Nastase felvetése járható útnak látszik. /Nastase: RMDSZ-tagság a magyar igazolványhoz. A szövetség szerint "érdekes" és "megfontolandó" a felvetés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - Nagyon megdöbbentett a javaslat annál is inkább, mert az Operatív Tanács legutóbbi ülésén az egyik jelenlevő már felvetette ezt a gondolatot - kommentálta a Szabadság kérdésére Tőkés László tiszteletbeli elnök az okt. 23-i találkozón elhangzottakat. - Ez az összefüggés azért is feltűnő, mert az RMDSZ nem tiltakozott a felvetés ellen. Közismert: az RMDSZ-tagság nem jelent föltétlenül etnikai hovatartozást, a státustörvény pedig magyar nemzethez való tartozáshoz kapcsolja az igazolvány kiadását. Ilyenformán az RMDSZ hajlamos a szabad identitásválasztás helyett a "szabad pártválasztás" alternatívájával kacérkodni - mondotta. - Megerősödött az a gyanúm, hogy az RMDSZ valóban kizárólagosságra törekszik a státustörvény ügyében, hiszen már csak az egyházakért, és a civil szervezetekért vissza kellett volna azonnal utasítani a javaslatot - jelentette ki a tiszteletbeli elnök hozzátéve: a kommunista pártra volt jellemző az, hogy a párttagságtól tett függővé bizonyos előnyöket. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szabad identitásválasztás helyett "szabad pártválasztás"? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Rendkívül hevesen bírálta Adrian Nastase javaslatát Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Stoica úgy fogalmazott, hogy Adrian Nastase megsemmisítette mindazt, amit Románia az elmúlt fél évben tett a magyar státustörvény ellen. Válaszában Markó Béla úgy nyilatkozott: Valeriu Stoica nacionalista megnyilvánulásaival politikai tőkét akar kovácsolni. - Nem szeretnénk vitába bonyolódni a liberális párttal, amellyel négy évig partnerek voltunk. Abban a periódusban, amikor a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ partnere volt a kormányban, a liberálisok mindig európai magatartást tanúsítottak a kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatban, mostani megnyilvánulásuk - véli Markó - afféle "konjunktúra-méltatlankodás". /Stoica: Nastase egy csapásra megsemmisítette a státustörvény elleni hadjárat eredményeit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - A miniszterelnök javaslata nem tette semmissé Románia eddigi lépéseit. A felvetés a kialakult helyzet áthidalására szolgált, s logikusan következik a Velencei Bizottság ajánlásaiból - hangsúlyozta szerdán Victor Micula román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy az elkövetkező időszakban további román-magyar konzultációk lesznek a státustörvény kérdéséről. Mint mondta, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás november 16-ra tervezett bukaresti csúcstalálkozója újabb lehetőséget adhat arra, hogy olyan megállapodásra jussanak, amely megfelel mindkét fél érdekeinek. /Újabb egyeztetés november 16-án? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
Okt. 25-én kezdődik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos tanácskozása a magyar kormány-, illetve ellenzéki pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselőinek a részvételével. Az ülésen mindenekelőtt a státustörvény végrehajtásáról lesz szó, figyelembe véve a Velencei Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében megfogalmazott ajánlásokat. Jóllehet a román diplomácia a státustörvény "meglékeléséről", "aggodalmai visszaigazolásáról", a jogszabály "területen kívüliségének" és az "európai normákkal való szembehelyezkedésének" bebizonyulásáról harsogott a bizottsági jelentés kapcsán, a nemzetközi jogászokból álló testület álláspontja világos: előremutató, pozitív tendenciának minősítette a státustörvényt. - Az ajánlószervezetekkel kapcsolatban más félreértések is vannak - mindenekelőtt Erdélyben. A törvény világosan kimondja: ebben a határon túli magyar szervezetek, a történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői vesznek részt. Az RMDSZ elképzelése szerint azonban nem kell önálló testületet létrehozni, hanem a szövetség területi szervezetein keresztül végezné az adminisztrációs munkát, a másik két "pillérnek", az egyházaknak és a civil szervezeteknek így csak afféle "szimbolikus szerep" jutna. A MÁÉRT-ra induló Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnökök ezt, az RMDSZ legfelsőbb vezetőit tömörítő operatív tanács által megerősített álláspontot képviselik majd. Ezzel ellentétben a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek közül többen is azt a véleményt fogalmazták meg, amelyet várhatóan a delegáció harmadik tagja, Tőkés László tiszteletbeli elnök fog megjeleníteni az értekezleten, miszerint a státustörvény alkalmazása az RMDSZ-nek, az egyházaknak és a civil szervezeteknek a közös, partneri alapokra épülő munkája kell hogy legyen. /Székely Kriszta: Ma MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2001. október 25.
Nyilatkozatban fejezik ki elégedettségüket a romániai történelmi magyar egyházak, valamint országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai, amiért a Velencei Bizottság elismerte "az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészüket identitásuk megőrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék." A kolozsvári tanácskozás témája a magyarokról szóló kedvezménytörvény alkalmazása volt. A résztvevők ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű testületek működjenek: "RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek", és a MÁÉRT-on is megjelenítik ezt az akaratot, ugyanakkor felkérik a magyar kormányt: kormányközi protokollumban igényelje Romániától, hogy segítse elő hárompillérű testületek működését. A nyilatkozatot 16 szervezet képviselői írták alá. Az RMDSZ és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye képviselője nem írta alá a dokumentumot. Nyilatkozat 2001. október 22-én Kolozsvárott, a Református Diakóniai Intézetben munkaülésen találkoztak az alább megnevezett történelmi egyházak vezetői, az RMDSZ képviselete és a jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű civil szervezetek megbízottai. A megbeszélés tárgya a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazása volt. Az egybegyűltek elégtétellel üdvözlik, hogy a Velencei Bizottság kisebbségpolitikai dokumentumában egyetemlegesen elismeri az érdekelt országok azon jogát, hogy az anyaországon kívüli nemzetrészeket identitásuk meg-őrzése érdekében érdemi támogatásban részesítsék. A résztvevők egyöntetűen, nemzeti konszenzusként fogadták el azt az alapelvet, hogy a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a nemzeti integráció jegyében a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását, versenyképességét, értékteremtő készségét szavatolja, következésképp közérdek, hogy az erdélyi magyarság valamennyi tagja részesülhessen a kedvezményekben. Ugyanakkor minden köztestület felelőssége és joga, hogy az alkalmazás folyamatában hárompillérű, RMDSZ-, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. A többség részéről várható politikai nyomásgyakorlást a maga eszközeivel mindhárom képviselet az érvényes nemzetközi és hazai joggyakorlat szerint határozottan visszaveri, s egyben felkéri a Magyar Kormányt, hogy a minden reménységünk szerint aláírandó kormányközi protokollumbanigényeljék a román féltől, hogy segítse elő az említett hárompillérű testületek tevékenységét. Az alkalmazásért felelős, kialakítandó testület a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtási szabályai szerint kidolgozza azt a rendszert, amely a megfelelő infrastruktúra birtokában lehetővé teszi, hogy valamennyi magyarlakta településen állampolgáraink gyakorolhassák jogaikat, a szubszidiaritás elvére alapozva a kisközösségek delegálják a testületekben dolgozókat a három képviselet tagjai közül. Meggyőződésünk, hogy a konszenzuson alapuló nemzeti közképviselet a közösség javát szolgáló módon alkalmazza majd a vonatkozó törvényes előírásokat. Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye - Jakubinyi György, Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye - Tempfli József, Szatmári Római Katolikus Egyházmegye, Evangélikus-Lutheránus Egyház - Mózes Árpád, Erdélyi Református Egyházkerület - Papp Géza, Királyhágómelléki Református Egyházkerüle - Tőkés László, Unitárius Egyház - Szabó Árpád, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége - Bartha András, Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József, Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Szőcs Judit, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor, Bolyai Társaság - Wanek Ferenc, Erdélyi Kárpát Egyesület, Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége - Szabó László, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet. Kolozsvár. 2001. október 22. /Hárompillérű testület a státustörvényért. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./
2001. október 26.
Okt. 25-én Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott beszédet. A magyar külpolitika elérte azt a célját, hogy amikor a határon túli magyarokról esik szó, akkor az általános európai ügy is - jelentette ki Orbán Viktor. Magyarország európai uniós csatlakozási törekvései összhangban vannak a Kárpát-medencei nemzetpolitikai törekvésekkel. A kormányfő utalt arra, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény meghozatalában nagy szerepet játszott az anyaországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek akarata, és ezáltal valósulhat meg a határokat átívelő, nemzetegyesítő program. Jelezte: a magyar fél a továbbiakban is folytatni kívánja megbeszéléseit a törvény végrehajtásával kapcsolatosan a szomszédos államok képviselőivel, amennyiben azok ezt igénylik. Elmondta: a határon túli magyarok hosszú távon is számíthatnak az anyaország támogatására, mert tartósnak ígérkezik a gazdasági növekedés és fokozódik Magyarország nemzetközi versenyképessége. Megemlítette: a magyarországi közvélemény kívánatosnak tartja a határon túli magyar közösségek támogatását. Németh Zsolt külügyi államtitkár leszögezte: Át kell formálni az államapparátus gondolkodásmódját is. A Velencei Bizottság elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben lefektetett jogelveket, a törvény filozófiáját és gyakorlati megoldásait is - jelentette ki az államtitkár. Hangoztatta: a törvény végrehajtásával el kell számolniuk a határon túli magyar szervezetek vezetőinek is saját választóik előtt azzal, hogyan sáfárkodtak az adott lehetőséggel. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy nem lehet pártpolitikai alkudozások tárgya a magyarságtudat. A státustörvény sajnálatos módon átpolitizálódott, de a magyarság ügye nem párt-, hanem nemzetpolitikai kérdés. Köszönetet mondott a magyar kormánynak, az Országgyűlésnek és a magyarországi politikai pártoknak, amiért a határon kívüli magyarokat a "nemzet polgáraivá fogadták". Elmondta: az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil szervezetek közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben konszenzusos alapon elfogadják, hogy az erdélyi magyar közösséget a Máért-ban képviselő küldöttek megjelenítsék azt a közakaratot, hogy az alkalmazás folyamatában három pillérű, RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre. /Európai ügy a határon túli magyarok ügye. Ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet. Orbán Viktor: Lehet számítani az anyaország hosszú távú támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. október 27.
Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget okt. 26-án Budapesten a IV. Magyar Állandó Értekezlet. A Máért résztvevői megállapodtak, hogy a 2002. január 1-jével hatályba lépő törvény megfelel azon elvárásnak, hogy hozzájáruljon a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez és gyarapodásához szülőföldjükön. A zárónyilatkozat megállapította, hogy a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja a térség biztonságát és Magyarország kapcsolatait a szomszédos államokkal. Az aláírók megelégedéssel vették tudomásul az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (velencei bizottság) jelentését a nemzeti kisebbségek számára anyaországuk által nyújtott kedvezményekről, megállapították, hogy a bizottság jelentésének fényében a magyar törvény nem szorul módosításra. A dokumentum megerősítette, hogy a kisebbségekért elsősorban a lakóhelyük szerinti állam tartozik felelősséggel, és pozitív megítélés alá esik, ha valamelyik ország anyaországként kedvezményeket és támogatást nyújt határon túli nemzeti kisebbségei számára. A zárónyilatkozatban foglaltak szerint a törvény végrehajtását és az érintett közösségek magyarországi jogvédelmét hatékonyan szolgálná a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézménye. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők fontosnak tartották, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát bízzák meg a végrehajtás koordinálásával. A zárónyilatkozat második fejezetét, az úgynevezett státustörvényről szóló megállapításait egyedül az SZDSZ képviselői nem írták alá. - A velencei bizottság jelentése mindenképpen győzelem, de nem feltétlenül magyar vagy román győzelem, hanem az európai kisebbségek arattak győzelmet - összegezte Máért ülése után megtartott sajtótájékoztatón a munkálatok eredményét Németh Zsolt külügyi államtitkár. Bizakodását fejezte ki, hogy 2002. január elsején a jogszabály életbe léphet, s az első igénylők már februárban megkaphatják magyar igazolványukat. - A Magyar Állandó Értekezlet döntése szerint a törvényt nem kell módosítani: az igazolvány a jogalanyok jogosultságát igazolja majd, nem pedig az illető nemzetiségét - hangoztatta az államtitkár. Németh Zsolt tájékoztatott a kialakult konszenzusról, miszerint az ajánlásokat a magyar konzulátusok igazolják. Ennek kapcsán reményét fejezte ki a Kárpát-medencei magyar konzuli hálózat erősödése iránt. - Az kaphat magyar igazolványt, aki magyarnak vallja magát, vagy aki magyarul beszél, vagy pedig tagja valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarként tartja nyilván - közölte az államtitkár. Markó Béla, RMDSZ elnök azt hangoztatta, hogy a Máért bebizonyította létjogosultságát, amikor sikerült megoldást találnia a magyarországi pártokat, a magyarországi közvéleményt és a határon túli magyar közösségeket foglalkoztató e fontos kérdésben. /Egyetértés a lényeges kérdésekben. A HTMH koordinálja a státustörvény végrehajtását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27.
2001. október 27.
A státustörvény kapcsán tett javaslataival Adrian Nastase megmutatta, hogy igazi politikusi erényekkel rendelkezik - állapította meg okt. 26-i kommentárjában a Curentul. Eddig a román félnek védekeznie kellett, most Nastase revansot vett és immár a román fél diktálja a szabályokat - vélte a napilap. Adrian Nastase pontosan tudja, hogy valamilyen formában a státustörvény alkalmazásra kerül, Románia csak azt érte el Velencében, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson az alkalmazásról - hangsúlyozta a Jurnalul National. /Nastase "félsikere": A státustörvény marad, de alkalmazásának feltételeit Bukarest diktálja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2001. október 30.
A román kormány okt. 29-i közleménye leszögezte: amennyiben nem történik meg a státustörvény módosítása annak hatályba lépéséig, végrehajtását mindaddig fel kell függeszteni, amíg meg nem szerzik a szomszédos országok beleegyezését és meg nem teremtik a módosításhoz szükséges feltételeket. A közlemény szerint Bukarest tartja magát a velencei bizottság ajánlásaihoz, s fenntartja azt az álláspontját, hogy a státustörvény módosításra szorul. A román kormány szerint a MÁÉRT ülésén elfogadott álláspont annak elutasítását jelenti, hogy iktassák ki a törvényből az igazolások mechanizmusát és kétoldalú tárgyalásokon rendezzék a gazdasági-szociális jogokkal kapcsolatos kérdéseket. A román felet elégedetlenséggel tölti el az a tény, hogy magyar részről ragaszkodnak a törvényben szereplő, etnikai alapon nyújtott gazdasági-szociális jogokhoz. /Kormánynyilatkozat a státustörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./
2001. október 30.
A státustörvényt illetően jó okunk van arra, hogy büszkék legyünk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában, okt. 28-án. Nem véletlen, hogy az előterjesztést a parlament több mint 90 százaléka megszavazta. Kifejtette, hogy a státustörvény a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését tűzte ki célul. A kormányfő közölte: a jogszabály abban próbál segítséget nyújtani a határon túli magyaroknak, hogy szülőföldjükön maradhassanak úgy, hogy ott hozzák létre a saját kis magyar világukat. - Ennek a törvénynek az a célja, hogy az elmúlt nyolcvan évben tapasztalt, magyarokat sújtó asszimilációt megállítsa, visszafordítsa, és helyette a magyar nemzethez való tartozás érzését és az önbecsülést erősítse meg - tette hozzá. Szavai szerint egy olyan úton indultunk el, amelyen 80 éve nem járt magyar. - 2015-ben szeretnék elégedett lenni, amikor azt tudjuk mondani, hogy Magyarország felzárkózott az Európai Unió tagállamainak átlagához - fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, addig a magyar embereknek ki kell törölniük az elégedettség szót a szótáraikból. A kormányfő utalt arra, hogy nekünk 25 év alatt kell bejárnunk azt az utat, amelyet Európa szerencsésebb országai 70 esztendő alatt tettek meg. A velencei bizottság jelentésének megítélése kapcsán Orbán Viktor kijelentette: nem azt állítjuk, hogy magyar győzelem született. Hozzátette: a testület jelentése az összes európai kisebbség nagy győzelme. Kitért arra, hogy a jelentés olyan elemeket is megfogalmaz, amelyek visszaigazolják mindazt, amit hosszú idő óta a nemzet sorsáért aggódó magyarok gondoltak határon innen és túl, és visszaigazolják a magyar kormányzat gondolkodását és ide vonatkozó programját is. A jelentés egyes részleteinek értékelésekor leszögezte: nagyon derék dolog, hogy a magyar állam létrehoz a történelmi egyházaknak egy magyar nyelvű tudományegyetemet, de valójában az lenne a helyes, ha egy magyar nyelvű egyetem a román állam fenntartásában működhetne. Orbán Viktor elmondta: a velencei bizottság azt is kimondja, hogy az anyaországnak is lehetősége van a saját területén kívül élő kisebbségek támogatására. Az eltérő román és magyar értékelések kapcsán a miniszterelnök megjegyezte: mindenki az adott lehetőségekből próbál a legtöbbet valóra váltani. Orbán Viktor értékelése szerint Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millióval kevesebb magyar él a területén. A státustörvény végrehajtására vonatkozó kérdésre válaszolva a kormányfő jelezte: a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy az elfogadott jogszabályon nem kell változtatni, ettől eltérő a román, valamint a szabad demokrata álláspont. A kormányfő közlése szerint a törvény azokra terjed ki, akik három feltételnek együttesen felelnek meg: magyarnak vallják magukat, magyarul beszélnek és valamelyik magyar szervezet, vagy történelmi egyház tagjai, illetve magyarként vannak az adott országban nyilvántartva. Hozzáfűzte, hogy a jogosultságról Magyarországon fognak dönteni. A miniszterelnök szólt arról, hogy az egészségügyi ellátásokra vonatkozó szabályozások tekintetében szükség lesz az országok közti egyezetésre. Arra a román miniszterelnöki kijelentésre reagálva, miszerint Románia területén nem fogják engedni olyanok jelenlétét, akik a magyar etnikumhoz való tartozást vizsgálnák, Orbán Viktor úgy fogalmazott: nem erőből kellene ezt a kérdést eldönteni. A beszélgetésből kiderült továbbá, hogy Orbán Viktort Széchenyi István gróf nemzetépítése inspirálja leginkább, és mint mondta: a bethleni feladat talán a legnagyobb volt a XX. században, amely miniszterelnökök előtt tornyosult. /Orbán Viktor: "Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millió magyarral kevesebb él a területén" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 30./
2001. október 30.
Dávid Ibolya magyar és Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter is részt vesz az okt. 29-én kezdődött magyar-román jogásztalálkozón Kolozsváron, melynek témája a korrupció megelőzésében és leküzdésében folytatott nemzetközi jogi együttműködés. Dávid Ibolya cáfolta Ioan Rus belügyminiszter korábbi vádjait, miszerint a magyar állam "belső anyaországot" akar létrehozni a Székelyföldön. Rodica Stanoiu tárcavezető szerint Rus a kormány álláspontját hangoztatta, a státustörvény pedig nyugtalanságot kelt Romániában. Dávid Ibolya Kolozsváron kifejtette, Ioan Rus kijelentései nem igazak, és amint a Velencei Bizottság jelentéséből is kitűnik, a magyar kormány felelősséget vállalhat a határokon túl kisebbségben élő magyarokért. "Számomra a bukaresti kormány véleménye releváns. Remélem, a belügyminiszter kampányelemeket és politikai túlzásokat tartalmazó kijelentése magánvélemény - nyilatkozta a kincses városban Dávid Ibolya. "Egy dologban azonban egyetértek a belügyminiszterrel: el kell jutni odáig, hogy ne legyen tilos arról beszélni, Erdély évszázadokon keresztül európai térség volt, jelenlegi küldetése pedig az, hogy az egész román térség európai integrációjának motorja legyen. Erdély ugyanis az a kapu, amelyen az európai gazdaság belép Romániába." Mint a magyar igazságügyi tárca vezetője elmondta, kívánatos lenne a gazdasági és politikai kérdéseket egymástól különállóan kezelni. Dávid Ibolya leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a Velencei Bizottságnak a kisebbségi jogok területén nagy előrelépést jelentő jelentése nemcsak Romániáról és Magyarországról szól, hanem több ország kisebbségi problémáit foglalja össze. "Nem vitás, hogy az anyaországnak jogában áll foglalkozni nemzettársai identitásával és gondjaival" - mutatott rá az igazságügyi miniszter, aki örömmel üdvözölné, ha Románia a határain túl élő románoknak is kedvezményeket biztosítana. "Békés megoldást akarunk - nyilatkozta a miniszter asszony. "A magyar kormány azt szeretné, ha a törvényt közösen töltenénk ki tartalommal, a közös munkához azonban nyugodt légkörre van szükség." Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter nem volt hajlandó kommentálni Ioan Rus kijelentéseit. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Stanoiu elmondta, Románia is foglalkozik a határain túl kisebbségben élő románokkal, mindezt azonban a megengedett keretek között teszi. "A magyar státustörvény nyugtalanságot keltett Romániában, amelyet ha a román kormány véleményének figyelembe vétele nélkül alkalmaznak, mindenképp alapvető változásokat idéz elő az Erdélyt érintő stratégiában" - nyilatkozta a román igazságügyi miniszter. /Lázár Lehel: Dávid: Erdélyen keresztül Európába. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./
2001. október 31.
Rolf Ekeus kisebbségi főbiztos politikai nyilatkozatával kapcsolatban a magyar külügyminisztérium szóvivője közleményt adott ki, mely szerint a főbiztos hivatalától származó értesülés megerősíti: a nyilatkozat címzettje nem Magyarország. A szóvivő hozzáfűzi: a magyar törvény jogi szempontú megítélését az Európai Parlament, majd a Velencei Bizottság jelentése és annak ajánlásai egyértelműen rendezik és lezárják. A törvény végrehajtásáról a szomszédos országok többségével folynak a konzultációk. "Az Európai Bizottság és más európai testületek mellett valamennyi szomszédunk, így Románia is elismerte, hogy bár vannak vitatott kérdések a törvény megvalósítását illetően, az sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a térségben nem okozott feszültséget. A szóvivő hangsúlyozza: a határon túl élő magyarok ugyanakkor hagyományosan és következetesen az állampolgárságuk szerinti országok belső demokratikus fejlődését és európai haladását képviselték és mozdították elő. Martonyi János, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága novemberi eleji üléséhez kapcsolódóan egyébként megbeszélést folytat majd Ekeus kisebbségi főbiztossal. /A külügyi szóvivő szerint: Nem Magyarország a címzett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./
2001. október 31.
Frunda György szenátor, az SZKT elnöke a sajtóértekezleten az Európa Tanácsban kifejtett tevékenységét ismertette. Elmondta, hogy az ET legutóbbi ülésének napirendjén szerepelt a Velencei Bizottságnak a státustörvény kapcsán hozott állásfoglalása, amelynek egyértelmű végkicsengése, hogy a két érintett félnek folytatnia kell tárgyalásokat. Az ET jogi bizottsága ugyanakkor kijelölte Erik Jürgens holland raportőrt, hogy elemezze a kilenc országban érvényben lévő, a státustörvényez hasonló jogszabályzatokat. A holland jogász életképesnek tartotta azt a javaslatot, melynek értelmében az RMDSZ tagsági igazolvány alapul szolgálhasson a magyarigazolvány kiállításához, ugyanis ily módon végképp feloldanák a területenkívüliség vádját. Frunda György szenátor továbbá arra is rámutatott, hogy az ET jelentése nagy mértékben hozzájárul majd ahhoz is, hogy a státustörvény ne egy román-magyar vitává fajuljon, hanem európai útmutatóvá váljék. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 31., 2070. sz./
2001. november 1.
Nincs szükség a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe léptetésének elhalasztására - jelentette ki Horváth Gábor külügyi szóvivő szokásos szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. Erik Jürgens holland jelentéstevő az Európa Tanács (ET) Jogi és Emberi Jogi Bizottságának okt. 28-i párizsi ülésén jelentette be, hogy a státustörvénnyel, illetve a hasonló jellegű európai jogszabályokkal foglalkozó dokumentum január közepére készül el, és szükségesnek mondta, hogy addig a magyar kormány ne léptesse életbe a törvényt. A szóvivő hangsúlyozta: az ET velencei bizottsága jelentésével semmilyen szempontból nem kérdőjelezte meg a státustörvényt. Leszögezte: a magyar kormány feladata nem a törvény életbe léptetésének elhalasztása, hanem az, hogy a végrehajtási utasításokban jelenítse meg azokat az útmutatásokat, amelyeket a velencei bizottság jelentésében megfogalmazott. /Budapestet nem hatja meg Jürgens kérése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
2001. november 1.
Van-e élet a Velencei Bizottság döntése után? - tette fel a kérdést a lap munkatársa, Papp Sándor Zsigmond. Mármint a román-magyar kapcsolatok terén. Ugyanis a kétféle, szinte gyökeresen eltérő értelmezés nem jósol jó időt a két ország közti "hagyományosan" jó viszonyban. Ezért is kelt meglepetést, hogy Bukarest és Budapest testvérvárosi szerződést kíván kötni. Az SZDSZ-es Demszky Gábor nyilván pártjának politikáját követi (az SZDSZ az egyetlen magyar parlamenti párt, mely nem szavazta meg a státustörvényt). /Papp Sándor Zsigmond: A népszerűség fénye. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./
2001. november 6.
A magyar kormány reméli, hogy az erdélyi magyar közösségen belül is létrejön a társadalmi összefogás a státustörvény végrehajtását illetően - jelentette ki a Krónikának Kövér László, a Fidesz alelnöke. Az alelnök megállapította: "Az egymást váltó román politikai elitek azt szeretnék, ha egyáltalán nem létezne, eltűnne a Trianonnal előállt probléma, vagyis hogy kétmilliónyi magyar ma Románia területén él. Az elmúlt nyolcvan év alapján elmondható, a mindenkori román hatalom különböző intenzitású, de mindig meg-megújuló kísérleteket tesz az erdélyi magyarság beolvasztására. Bukarest világosan felismerte azt, hogy a státustörvény legfontosabb funkciója lépni az asszimiláció ellen, hogy a határokon túl rekedt magyarság megmaradhasson általa." A Velencei Bizottság az egész európai kisebbségvédelmi gyakorlatot vizsgálta. Európa-szerte nagyon sok, még a magyar törvényalkotáson is túllépő gyakorlat létezik, sőt a román, szlovák nemzetiségűek egy részére is vonatkoznak hasonló jogszabályok. - Nem felel meg a valóságnak, hogy a törvényhozást megelőzően nem történtek konzultációk a román féllel, ezek ugyanis folyamatosan zajlanak. /Rostás Szabolcs: Kapituláció nélkül. Interjú Kövér László Fidesz-alelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2001. november 9.
Martonyi János külügyminiszter Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének főtitkárával és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosával folytatott eszmecserén kérte a két szervezetet, nyújtson politikai támogatást ahhoz, hogy a kedvezménytörvényt bíráló szomszédos országok készséget tanúsítsanak a Magyarországgal való érdemi konzultációra. Martonyi János Bruno Hallernek, a parlamenti közgyűlés főtitkárának kifejtette: az ET velencei bizottsága jelentésének fényében, amely a magyar törvény mellett nyolc másik létező európai törvényi szabályozást és gyakorlatot vizsgált, különösen nehezen érthető, hogy a magyar törvény miért váltott ki ilyen éles visszhangot egyes szomszéd országok körében. Haller hangsúlyozta, hogy az ET közgyűlése a velencei bizottság megközelítéséhez hasonlóan szintén nem kizárólag a magyar törvényt fogja vizsgálni. Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa találkozójuk alkalmával Martonyi értékelésével egyetértve úgy foglalt állást, hogy a törvény nem vezetett feszültséghez a térségben, és semmilyen szempontból nem jelent biztonságpolitikai problémát. Ekeus megállapította, hogy térségünkben a magyar kisebbségek mindig törvényes úton próbálták érvényesíteni jogaikat. Az EBESZ főbiztosa a közelmúltban kiadott nyilatkozatával kapcsolatban kijelentette, hogy abban a kisebbségek védelmével kapcsolatos alapelveket kívánt megfogalmazni. Hangsúlyozta, hogy az állásfoglalás csak annyiban szólt Magyarországnak, mint a szervezet félszáznál több más tagállamának. /Strasbourg segítségét kéri Martonyi János. Politikai támogatást státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
2001. november 12.
Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak. A törvény nem státustörvény, hangsúlyozta, a határon túl élő magyaroknak nyújt kedvezményeket, ez egy kerettörvény. Ennek tartalmát végrehajtási rendeletek, kormányrendeletek vagy tárcarendeletek fogják meghatározni. - A Velencei Bizottság jelentése az Európában élő nemzeti kisebbségeknek jelent sorsfordulót, hiszen a kisebbségek közösségi jogait helyezi előtérbe, és az anyaországgal való kapcsolattartásukat teljesen európai megoldásnak tartja. Dávid Ibolya optimista: meg fognak állapodni. "Nem hiszem, hogy egyetlen román állampolgárnak vagy a román kormányzatnak érdeke lenne az, hogy megakadályozza, hogy az itt élő magyarok sorsán az anyaország segítsen" - hangsúlyozta. Ő maga személyesen fölajánlotta a román igazságügyi miniszter asszonynak és Nastase miniszterelnöknek, hogy egyeztessenek. /Wagner István: ,,Meg fogjuk oldani a problémát" Exkluzív interjú Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszterrel, a Magyar Demokrata Fórum elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./
2001. november 14.
Magyarországnak legkésőbb EU-csatlakozása idejére hozzá kell igazítania a státustörvényt az uniós joganyaghoz, mert a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével - figyelmeztet az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentésében. A dokumentum szerint "egyes rendelkezései a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában uralkodó normáknak". Magyarországnak ezért megállapodásra kellene jutnia szomszédaival annak érdekében, hogy eljárása összhangba kerüljön az Európa Tanács Velencei Bizottságának közelmúltbeli jelentésében foglalt ajánlásokkal - fűzte hozzá a jelentés. - Juhász Endre magyar főtárgyaló elmondta: Magyarország úgy véli - s ezt a bizottság sem vitatja -, hogy a törvény nem mond ellent az EU-magyar társulási szerződés rendelkezéseinek. Más kérdés, hogy a csatlakozási folyamat alapvetően az uniós joganyag átvételét és alkalmazását jelenti, s Magyarország is elismeri, hogy e tekintetben "lehetnek még konformitáshiányok". /Nincs összhangban a státustörvény az EU-normákkal - áll az Európai Bizottság Magyarországról szóló jelentésében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2001. november 15.
A magyar kedvezménytörvényről csak a végrehajtása során fog kiderülni, hogy megfelel-e az Európában érvényes kisebbségvédelmi normáknak - jelentette ki Günter Verhaugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. A Magyarországról szóló EU-országjelentés szerint ugyanis a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével, "egyes rendelkezései pedig a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában elfogadott normáknak". Verheugen ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat kizárólag a jogszabály megfelelő végrehajtásával lehet megoldani. A végrehajtás módjáról pedig a szomszédos országokkal folytatott konzultációk során kell megállapodni. Az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője, Jonathan Scheele véleménye is az, hogy a státustörvény jelenlegi formájában nem felel meg a diszkriminációt tiltó uniós elvnek, és azt javasolja, hogy Magyarország jusson megegyezésre szomszédaival a velencei bizottság ajánlásainak tiszteletben tartásáról. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint különösebb gondot nem jelent az a megállapítás, hogy a törvény néhány rendelkezése látszólag ellentmondásban áll az európai normákkal. A kerettörvényben a miniszter jelzése szerint a közeljövőben kiigazításokat hajtanak végre, de a törvényt nem kell módosítani. - Markó Béla nov. 14-i bukaresti sajtóértekezletén érthetetlennek minősítette, hogy a hazai sajtó nagyobb buzgósággal elemzi az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó évi jelentését, mint a Romániára vonatkozót. Az EB-nek a státustörvénnyel kapcsolatos fenntartásairól elmondta, hogy ezek egybeesnek a Velencei Bizottság által már megfogalmazott, a törvény alkalmazására vonatkozó részletkérdésekkel. A két kormánynak a közös akarata révén kell megtalálni a megfelelő megoldást. /Nem módosítják a státustörvényt. Martonyi: csupán kiigazításokra kerül sor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Martonyi János külügyminiszter New Yorkból telefonos sajtótájékoztatón a közel száz oldalas jelentésről Martonyi János gyorstájékoztatást adott, jelezve: alapos tanulmányozását követően részletesen visszatér a témára. A külügyminiszter véleménye szerint Magyarország felkészülését illetően a 2001-es jelentés az eddigi legkedvezőbb. /(Guther M. Ilona): Módosítás nélkül lép hatályba január 1-től a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2001. november 16.
Adrian Nastase miniszterelnök nov. 15-i telekonferenciáján elégedetten nyilatkozott az Európai Bizottságnak Romániáról szóló országjelentéséről. A jelentés jóval előnyösebb, mint a tavalyi, Romániát komoly tárgyalópartnernek tekintik a különböző európai fórumok és intézmények. Nastase szerint Románia újabb sikert ért el a magyar státustörvény kapcsán. Budapesten egyesek azt állították, a Velencei Bizottság jelentése Magyarországnak kedvezett volna. Levelet intéztem Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, amelyben kifejtem véleményemet ezzel kapcsolatban - fogalmazott Nastase. /Kiss Olivér: Elégedett a kormányfő a költségvetéssel és az EB-országjelentéssel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
2001. november 17.
Nov. 16-án került sor Bukarestben a CEFTA kormányfői találkozójára, amelyen a magyar kormányküldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök, Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alkották. A kormányfői találkozón a CEFTA soros elnöki tisztét ellátó Romániát Adrian Nastase miniszterelnök képviselte. Jelen volt Milos Zeman cseh, Leszek Miller lengyel, Mikulas Dzurinda szlovák, Janez Drnovsek szlovén miniszterelnök és Nikolai Vasszilev bolgár miniszterelnök-helyettes. Vendégként részt vett a találkozón Ivica Racan horvát miniszterelnök- helyettes. A bukaresti tanácskozás lehetőséget adott kétoldalú kormányfői találkozókra. A román miniszterelnök magyar kollégájával tárgyalt, mindenek előtt a státustörvénnyel kapcsolatos nézeteltérések egyeztetéséről. Az előző napon, nov. 15-én Horváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője nyilatkozta: Néhány külföldi beszámoló megalapozatlanul állította, hogy az Európai Bizottság a státustörvény módosítására szólított volna fel. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága ajánlásai kapcsán Günter Verheugen rámutatott, hogy a testület megítélése szerint a magyar törvény végrehajtásától függ az, hogy ütközik-e a nemzetközi joggal, vagy sem. Adrian Nastase nov. 15-i nyilatkozata szerint az Európai Bizottság országjelentése világosan megfogalmazta, hogy a magyar státustörvény nincs összhangban a nemzetközi megállapodásokban megfogalmazott közösségi szabályozással. /CEFTA-csúcs - státustörvénnyel fűszerezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17/ Ion Iliescu államfő üdvözlő beszédében elmondta: a CEFTA-ban való román részvétel mérlege távolról sem kielégítő, hiszen a konkurenciát illetően a szabadkereskedelmi övezetben különböznek a feltételek. Ezek hatása, főképp a mezőgazdasági termékek esetében Romániát rendkívül kellemetlenül érintette: az ország a CEFTA-n belüli mezőgazdasági kereskedelem terén negatív mérleggel rendelkezik. Iliescu az aránytalanságok felszámolását, az egységes szubvencionálási szabályok bevezetését sürgette. Ez előfeltétele annak, hogy Románia felülvizsgálhassa eddigi protekcionista intézkedéseit. A közép-európai gazdasági kapcsolatok elmúlt tíz éve sikertörténetének nevezte a CEFTA-t Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár elmondta: a tagországok közötti gazdasági kapcsolatokat a kereskedelmi forgalom 300 százalékos növekedése jellemezte, s Magyarország exportja a kezdeti 4 százalékról mára 9-10 százalékra emelkedett a CEFTA-n belül. Németh kijelentette: a résztvevők megvitatták a mezőgazdasági termékek kereskedelmének helyzetét. Magyarország, Csehország és Szlovákia megegyezett abban, hogy nagyfokú liberalizált agrárterméki kereskedelmet léptet életbe, s abban bíznak, hogy példájuk a többi tagállam számára is vonzó lesz. Németh kifejtette: csupán Lengyelország és Románia vonakodik attól, hogy az ipari javak esetében a már működő vámliberalizációt a mezőgazdasági termékekre is kiterjesszék. A résztvevők elvetették az egyoldalú védőintézkedések feloldását célzó vitarendezési eljárás kialakítására vonatkozó magyar javaslatot. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: CEFTA-ülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2001. november 20.
A román fél Budapest nyitási gesztusának tekintette és ezért üdvözölte a CEFTA-tagállamok miniszterelnökeinek múlt heti bukaresti találkozóján résztvevő Orbán Viktor megbeszéléseit Adrian Nastaseval. Mircea Geoana külügyminiszter hangoztatta: Nastase "hasznosnak és célszerűnek" tekintette Orbán Viktorral lezajlott megbeszéléseit. Románia "Magyarország álláspontjának rugalmasabbá válását" reméli Orbán Viktor válaszától. Magyarország mindenképpen elvégez bizonyos kiigazításokat a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletében, amivel szó szerint követi az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter. /Státustörvény: Rugalmasabb álláspontok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2001. november 23.
A Belügyminisztérium saját felelősségi körében a kedvezménytörvény végrehajtásának minden feltételét teljesítette - számolt be Konrát Károly, a BM államtitkára nov. 22-én a Fidesz-frakció által a státustörvény kapcsán rendezett konferencián Budapesten. A tárca a jogszabállyal összefüggésben elkészítette a végrehajtási rendeleteket, és lezárult a magyar igazolványok gyártását és szállítását célzó közbeszerzési eljárás is. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője arról beszélt, hogy a jogszabályt joggal lehet kedvezménytörvénynek minősíteni. Ugyanakkor, mint mondta, a törvény a határon túli magyaroknak szülőföldjükön támogatást is nyújt. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a támogatások szempontjából nincs szó új rendszer bevezetéséről. A kedvezménytörvény kapcsán az Európa Tanács Velencei Bizottságának október közepén született állásfoglalását Szabó Tibor fordulópontnak minősítette. /Konferencia a kedvezménytörvényről. Elkészültek a végrehajtási rendeletek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./
2001. november 23.
Közeledtek az álláspontok nov. 22-én Pozsonyban, a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar- szlovák konzultációkon. A magyar küldöttséget vezető Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: A magyar-szlovák kapcsolatokban nincs feszültség. Nézetkülönbség van, s ezt rendezni tudjuk. Azért tudjuk rendezni, mert a Velencei Bizottság nekünk ebben nagyon sokat segített, hiszen a kedvezménytörvény kérdésében fennálló komoly vitákat olyan mederbe terelte, hogy a javaslataikat bele tudtuk építeni a jogszabály tervezetébe. /Magyar-szlovák konzultációk. Közelebb a megoldásokhoz. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./
2001. november 24.
A Krónika napilap birtokába jutott annak a levélnek, amelyet a román kormányfő adott át magyar kollégájának, Orbán Viktornak a múlt heti román-magyar kormányfői találkozó alkalmával. A levélhez csatolva található az a dokumentum, amely a román kormány konkrét ellenvetéseit tartalmazza a magyar státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnöknek átadott dokumentumhoz Adrian Nastase román miniszterelnök egy levelet is csatolt. Ebben Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy a román kormány több európai intézmény, illetve ezek képviselőinek állásfoglalása alapján állította össze észrevételeit. A felsorolás az Európa Tanács konzultatív szerveként működő Velencei Bizottság október 19-i jelentésével kezdődik, majd kitér az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának október 26-i nyilatkozatára, végezetül megemlíti az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentését. "Ezeknek a dokumentumoknak a fényében a szomszédos országokban élő magyarok törvénye nincs összhangban az európai normákkal, illetve a kisebbségek és az emberi jogok területén érvényes nemzetközi szabályozásokkal" - mutat rá levelében Nastase, említve, hogy az Európai Bizottság jelentése világosan kimondja: a törvény ellentétben áll az Európában uralkodó kisebbségvédelmi normákkal, a Velencei Bizottság következtetéseivel, és sérti az amszterdami egyezményben lefektetett diszkriminációellenes elveket. Nastase utal ugyanakkor Erik Jürgensnek, az Európai Parlament emberjogi bizottsága elnökének javaslatára, mely szerint a törvény alkalmazását fel kell függeszteni. Adrian Nastase leszögezte, ha a magyar fél nem talál elfogadható megoldást a román javaslatokra, "a román fél kötelezve érzi magát, hogy minden lépést megtegyen a magyar törvény életbe léptetése révén keletkező negatív következmények megelőzésére". A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a román fél kész volt a párbeszédre rögtön a Velencei Bizottság jelentésének nyilvánosságra hozatalát követően, javaslatcsomagját pedig az RMDSZ vezetésével folytatott tárgyalásokon közölte. "Ezt a magyar fél visszautasította. A román fél továbbra is kész a párbeszédre, és kész meghallgatni minden ésszerű javaslatot, amely a magyar törvény miatt keletkezett gondok megoldását célozza" - írta Nastase az Orbán Viktornak átnyújtott levélben. A dokumentumhoz csatolt észrevételek három részre osztva párhuzamosan közlik a magyar törvény kifogásolt részét, illetve a Velencei Bizottság, illetve a román kormány ezekkel kapcsolatos ellenvetéseit. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán: Törölni kell a jogszabályból a preambulum 5. bekezdését, amely szerint a törvény célja "a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása". A román fél jónak látná, ha a magyar hatóságok hivatalos nyilatkozatban leszögeznék: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszerződés előírásait. A törvényt olyan értelemben kell módosítani, hogy célkitűzései ne csak a szomszédos országokban, hanem az egész világon élő magyarokra érvényesek legyenek. Törölni kell a szövegből azokat az előírásokat, amelyek nem magyar személyek számára is biztosítanak kedvezményeket. (A törvény szerint a jogszabály hatálya kiterjed a meghatározott személy "együtt élő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek"). A román fél egyetértése sine qua non feltétel a törvénymódosítás, illetve az alkalmazási normák elfogadása folyamatában. A román fél hangsúlyozza, hogy magában a konzultáció, konkrét eredmények nélkül, nem elégséges, ha nem felel meg a nemzetközi közösség elvárásainak a román-magyar párbeszédet érintően. A román fél tájékoztatást vár a kedvezményekre, illetve az ezekkel kapcsolatos procedúrákra vonatkozóan, ha azok Románia területén zajlanak. A román fél úgy gondolja, hogy a határon kívül élő románok, illetve magyarok oktatásával kapcsolatos kérdések rendezésére a legmegfelelőbb alapot a Románia és Magyarország között megkötött oktatásügyi egyezmény képezi. A román fél úgy gondolja, hogy a magyar törvényt módosítani kell olyan módon, hogy az a kedvező bánásmódot csak a kisebbségek kulturális identitásának megőrzése terén biztosítsa, nem pedig az oktatás teljes területén. A román fél úgy gondolja, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányai között megkötött szerződés 6. cikkelye - amely szerint "a szerződő feleknek biztosítaniuk kell a másik ország kutatói és kulturális személyiségei számára a bejutást könyvtárakba, archívumokba és múzeumokba kutatás céljából, ha tiszteletben tartják az ország törvényeit - méltányos alapot képezne hasonló kedvezmények biztosítására az etnikai eredetre való tekintet nélkül. Ezen a területen a román fél előzetes beleegyezésére van szükség minden egyoldalú magyar kezdeményezést érintően. Törölni kell a törvényből az egészségügyi szolgáltatások árának visszatérítésére vonatkozó kedvezményeket. Törölni kell a Magyarország területén való munkavállalási jogra és a kapcsolódó kötelezettségekre (társadalombiztosítási hozzájárulás) vonatkozó összes kitételt. Mindazonáltal, ha a kétoldalú megállapodások azonos feltételeket szabnak a szomszédos országok összes állampolgára számára, ezek az előírások megmaradhatnak, azzal a megjegyzéssel, hogy az összes külföldi állampolgár egyforma elbírálásban részesül. Az újonnan kötendő vagy újratárgyalandó egyezményekben világosan le kell szögezni, hogy ezek elsőbbséggel bírnak a belső jogszabályokkal szemben. Módosítani kell a törvénynek a konzulátusok szerepére vonatkozó előírásait. Szerepüket pontosan meg kell határozni, hogy az ne álljon ellentétben a román-magyar kétoldalú konzuli megállapodással vagy más, a területre vonatkozó elvvel. Egyetlen, a román törvénykezés hatálya alá tartozó entitás számára sem szabhat meg kompetenciákat egy idegen törvény. Az ajánlószervezetekkel kapcsolatos összes előírást törölni kell. Az igazolvány nem tartalmazhat adatokat birtokosa etnikai eredetére vonatkozóan, csupán az azonosításhoz szükséges személyes adatokat (név, állampolgárság, születési idő, lakhely) foglalhat magába. Ugyanakkor világosan le kell szögezni, hogy a magyar hatóságok nem tárolhatják e személyek adatait statisztikai célokból. A román fél beleegyezése szükséges a határon túli magyar szervezeteknek nyújtandó magyar támogatáshoz. A román fél beleegyezése nem biztosított, ha a román törvénykezés szempontjából ezek a szervezetek törvényellenes tevékenységet folytatnak. A magyar törvényben (amely pozitív diszkriminációt alkalmaz) külön előírásnak kell rendelkeznie a pozitív diszkriminációs intézkedések átmeneti voltáról. /Szőcs Levente: Módosítani és törölni kell. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./
2001. november 26.
A Népszabadság értesülései szerint leghamarabb áprilistól élhetnek a státustörvény kedvezményeivel az érintettek. A külügyi szóvivő szerint január 1-jén ugyan életbe lép a törvény, de akkor még csak a kedvezményekhez és támogatásokhoz való hozzájutás előkészítése kezdődik meg. A magyarigazolványok kiadása még hónapokba telhet. Eközben intenzív egyeztetés folyik Romániával és Szlovákiával. Varga Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője hasonlóképpen nyilatkozott, megfogalmazása szerint a kedvezményezettek nem fogják azonnal megkapni az igazolványokat. Horváth Gábor, a magyar kormány külügyi szóvivője a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nem késésről, csupán értelmezési problémáról van szó. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Népszabadságnak elmondta: a magyar kormány elegendő információt szolgáltatott az RMDSZ-nek ahhoz, hogy a törvény alkalmazását előkészítő munkálatokat megkezdjék, a konkrét végrehajtási utasításokat azonban még nem kapták meg. Takács úgy vélte: a velencei bizottság (az Európa Tanács konzultatív testülete), jelentése lehetővé teszi a határon túli magyar szervezetek számára, hogy olyan információkat nyújtsanak, amelyeket az államigazgatás másképp nem tud megszerezni, s ezt a tevékenységet a román kormány sem kifogásolhatja. /(princz): Hónapokba telik az ajánlások elbírálása. Státusmagyarság: négy hónap késéssel. = Szatmári Friss Újság (Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./
2001. november 27.
A magyar kormány nov. 24-én a státustörvény alkalmazási módozatairól tárgyalt. Borókai Gábor magyar kormányszóvivő nyilatkozata szerint a kabinet kidolgozta a státustörvény magyarigazolványainak kiadására vonatkozó végrehajtási rendeletet. Közölte azt is: a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletét az Európai Tanács velencei bizottsága állásfoglalásához igazítják. A kormány véglegesítette a státustörvényből adódó utazási kedvezményeket is. Ennek értelmében a hat év alatti és hatvanöt év feletti személyek a jövő év elejétől ingyenesen utazhatnak valamennyi magyarországi tömegközlekedési eszközön. A határon túli magyar pedagógusok és diákok pedig olyan utazási kedvezményben részesülhetnek Magyarországon, mint a magyar állampolgárok. A magyar kormány megváltoztatta a kiváló és érdemes művész címek, babérkoszorúk adományozását szabályozó rendeletet is. Így a jövőben ezeket nemcsak magyar állampolgárok kaphatják meg, hanem azok is, "akik a magyarság szolgálatában, a magyar és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett, kimagasló, példamutató tevékenységet végeznek". /Még sok a nyitott kérdés a státustörvény végrehajtásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2001. november 28.
Borókai Gábor kormányszóvivő bejelentette, hogy elkészült a magyarigazolványok kiadására vonatkozó végrehajtási rendelet. Közölte, véglegesítése előtt a jogszabálytervezetet valamennyi érintett ország illetékeseivel egyeztetni kívánják. Borókai azt is elmondta, hogy a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletét az Európa Tanács Velencei Bizottsága állásfoglalásához igazítják, és a magyarigazolvánnyal kapcsolatos igazolásokat a szomszédos országokban lévő magyar konzulátusok adják ki. Magáról a magyar-, illetőleg a magyar hozzátartozói igazolványról Eiselt György belügyminisztériumi helyettes államtitkár nyilatkozott a Népszabadságnak. Eiselt elmondta, az okmány az útlevélhez hasonló formátumú és terjedelmű lesz, zöldes árnyalatú borítóval. A személyes adatokat a negyvenkét oldalas könyvecske harmadik oldala tartalmazza majd, amelyet az úti okmányéval megegyező lézergravírozásos módszerrel töltenek ki. A személyi adatokat a tulajdonos anyanyelvén tüntetik fel, kívánságára azonban magyarul is szerepeltetik. Az igazolvány belső részén idézet lesz az alkotmányból, valamint a Szent Korona-törvényből, és megtalálható benne a címer is. A magyarigazolvány - a magyarországi személyi igazolványhoz és az útleveléhez hasonlóan - Évente több mint negyedmillió okmány kiállítására lesz lehetőség. /B. M.: Zöld színű könyvecske. Magyarországon adják ki a státusigazolványt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./
2001. december 3.
Nov. 30-án Budapesten a Teleki László Intézet és a XXI. Század Intézet közös szervezésében konferencián tartottak a státusztörvényről. Minden nemzetnek joga és kötelessége törődni a határon túli nemzetrészekkel és az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvény is illeszkedik az európai trendekbe - jelentette ki Fritz Tamás politológus. Schöpflin György londoni egyetemi tanár elmondta: a kedvezménytörvény egy kísérlet Magyarország és a határon túli magyarok együttélésére. Schöpflin jelezte, hogy Európa számos országában alkottak hasonló törvényeket. Egyúttal megjegyezte, hogy a finn, a görög és az ír törvények messzebb mennek bizonyos kedvezmények megadásában, mint a magyar szabályozás. Varga Attila, a román parlament képviselője arról szólt, hogy számára egyaránt érthetetlen volt a román és a magyar kormány győzelmi ünneplése a velencei bizottság állásfoglalása után. A képviselő elmondta, hogy a kedvezménytörvény tulajdonképpen megegyezik a magyar alkotmány előírásával, amely szerint Magyarországnak felelősséget kell vállalnia a határon túli magyarok iránt is. Úgy látja, hogy a törvény a szülőföldön való boldogulást segíti elő, és nem szorgalmazza az elvándorlást. Varga szerint a román félnek nincs igaza, amikor azt hangoztatja, hogy a törvénynek határon kívüli hatálya van. Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetője örvendetesnek tartotta, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában az európai trendeket követő alapítványi segélyezés áll, nem pedig "az erőszakos délszláv modell". Sürgette az egész Kárpát-medencét átfogó adatbázis megteremtését. /Budapesti szakmai konferencia a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2001. december 4.
Németh Zsolt külügyi államtitkár dec. 2-án részt vett Bukarestben a Horia Rusu Alapítvány által rendezett kerekasztal-konferencián. A magyar és a román külügyminiszter tervezett megbeszélése remélhetőleg meghatározza majd a továbblépés módját a kedvezménytörvényről folytatott konzultációkban - jelentette ki Németh Zsolt, aki emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel kapcsolatban levélváltás történt a két miniszterelnök között, a múlt hét végén pedig a magyar fél átadta a magyarigazolványok kiadásáról készített kormányrendelet tervezetét. Magyar részről már korábban javasolták, hogy a magyar-román kisebbségi szakbizottságban próbáljanak meg közös értelmezést adni a Velencei Bizottság állásfoglalásának. Magyar részről elfogadták Adrian Nastase azon javaslatát, hogy a magyarigazolvány kiadásához az RMDSZ tagsági igazolványa szolgáljon alapként, azzal, hogy az RMDSZ-tagság nem kizárólagos, hanem egy lehetséges az ismert feltételek közül - mondta. Az igazolványok kézbesítésére két lehetőség van: azokat a jogosultak vagy a konzulátusokon, vagy Magyarország területén vehetik át. Németh Zsolt kitért arra, hogy Románia épp a napokban szigorította meg állampolgárai számára az országból történő kiutazás feltételeit. Ez rendkívül megnehezíti a törvény potenciális jogalanyainak a Magyarországra utazását is. Remélhetően a csíkszeredai konzulátus ügye elmozdulhat a holtpontról, illetőleg már korábban jelezték, hogy konzuli irodákat szeretnének a Bánságban és a Partiumban létrehozni - mondta az államtitkár. /Magyar-román kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./
