A Romániának megküldött hivatalos véleményében a magyar környezetvédelmi és vízügyi tárca nem javasolja elfogadásra a Verespatakra tervezett aranybánya környezeti hatástanulmányát. A tárca által felkért szakértők szerint a hatástanulmány elfogult, az adatok nem adnak objektív képet a tervezett beruházás környezeti hatásairól. A szakértők nem tartják megfelelőnek az esetleges bányabezárást követő környezeti rehabilitációra vonatkozó tervet sem. /Magyar nem a verespataki hatástanulmányra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2006. október 5.
Az Európai Bizottság a román hatóságokkal folytatott kommunikációja során folyamatosan hangsúlyozta, hogy a verespataki aranybánya-projekt során az összes vonatkozó uniós jogszabályt megfelelőképpen figyelembe kell venni – emelte ki Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos abban a hivatalos válaszban, amelyet Hegyi Gyula (MSZP) európai parlamenti képviselő kérdéseire adott. Hegyi úgy vélte, megalapozott a gyanú, hogy a verespataki aranybánya megnyitása ellentétes lenne több uniós jogszabállyal. /Uniós figyelmeztetés Verespatak-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2006. október 7.
Nagyváradon ülésezett a román–magyar környezetvédelmi vegyes bizottság, melyen részt vett Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter és román kollégája, Sulfina Barbu is. Persányi elmondta: Románia számára okozhatják a legnagyobb károkat a verespataki aranybányaterv környezeti gondjai, de Magyarországnak is kiemelkedő érdeke, hogy a határon semmilyen szennyeződés és ne jusson át. /B. T.: Verespatak: Romániának kockázatos az aranybánya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./
2006. október 11.
Tagadja a bukaresti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, hogy a magyar szaktárca felkérte a Verespatakra tervezett aranybányaprojekt engedélyezésének megtagadására. Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter a múlt héten leszögezte: tárcája azt javasolja az illetékes román hatóságoknak, ne fogadják el a Gold Corporation kanadai–román vegyesvállalat környezeti hatástanulmányát. Persányi mindezt azután közölte, hogy a minisztériuma által felkért szakértők 122 pontban összefoglalt véleménye szerint a beruházók által készített dokumentum alapvetően elfogult, téves alapkövetkeztetéseket, súlyos hiányosságokat és csak pozitív hangvételű értékeléseket tartalmaz. /Rostás Szabolcs: Román–magyar aranybányavita. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./
2006. október 12.
Terepszemlét tartott a képviselőház környezetvédelmi bizottsága Verespatakon, jelezte Antal Árpád képviselő, a bizottság tagja. A bizottság célja az adatgyűjtés, ugyanis jelenleg az információhiány a legfőbb gondjuk. /Kiss Előd Gergely: Alsóházi terepszemle Verespatakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./
2006. október 26.
Levélben fordult Markó Béla miniszterelnök-helyetteshez a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület a Rosia Montana Gold Corporation által Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás kapcsán. A civil szervezetek kérik, hogy a kormánykoalíció magyar vezetőtagjaként vesse latba befolyását, annak érdekében, hogy a verespataki bányaberuházás engedélyezése során a román és a magyar civil szervezetek, valamint a magyar kormány aggodalmai megfelelő súlyt kapjanak. /Markótól kérik a verespataki beruházás leállítását. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2006. november 13.
Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal az Új Magyar Szó megkeresésére közölte, a kétoldalú találkozón a román-magyar kapcsolatok szinte minden fontos témája terítékre kerül. Az együttes kormányülés lehetőséget nyújt az előző, bukaresti találkozón elhatározott feladatok számvetésére, illetve új, közös programok kidolgozására. Szó lesz a készülő észak-erdélyi autópálya rácsatlakoztatásáról a magyarországi és a nyugat-európai úthálózatra. Tárgyalni fognak az energetikai együttműködésről, a határátkelők modernizálásáról, valamint a közös vám- és útlevélkezelésről. Az uniós forrásokból megvalósítható közös turisztikai fejlesztések lehetőségei is terítékre kerülnek. Szó lesz a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem társfinanszírozásáról, a szórványoktatás minőségi javításáról, a műemlékek restaurálásával kapcsolatos gondokról, a Gozsdu Alapítványról, illetve olyan szimbolikus kérdésekről is, mint a gyulafehérvári Batthyanaeum ünnepélyes keretek között történő átadása. A verespataki bányaberuházás is napirendre kerül. Simicskó István a román-magyar kormányülés kapcsán levelet küldött Szilvásy György kancelláriaminiszternek, melyben arra kérte, „a kormányszintű kétoldali tárgyalások során különös hangsúlyt fektessenek a székelyföldi autonómia megteremtésének, az államilag finanszírozott erdélyi magyar egyetem felállításának, a moldvai csángók által kért rendszeres, magyar nyelvű vallásgyakorlás lehetővé tételének kérdésére.” /Guther M. Ilona: Közös kormányülés, közös témalistával. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2006. november 15.
Dicséreteket kapott Románia Strasbourgban, az ország uniós csatlakozása pedig támogatásra talált az Európai Parlament külügyi bizottságában – állapította meg a Rompres hírügynökség. Az EP-bizottság november 13-án kezdte meg az utolsó Románia-jelentés vitáját. Romániának „folytatni kell erőfeszítéseit azért, hogy elkerülje a védzáradék életbe léptetését”. Ezek a területek: az igazságszolgáltatás reformja, a korrupcióellenes harc, a közösségi alapok kezelése és az élelembiztonság. A legkritikusabbaknak Gál Kinga és Szent-Iványi István magyar EP-képviselők mutatkoztak Romániával szemben. A magyar képviselők a kisebbségi törvény elfogadását, a megfelelő szintű magyar nyelvű oktatás állami segítését, a kommunizmus alatt elkobzott javak visszaadását a román hatóságok által meg nem oldott feladatok között említették. Mindketten kitértek a verespataki bányakitermelési projekt kérdésére is. /S. M. L.: Magyar kritika az EP külügyi bizottságában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 15.
A fejlesztéspolitikák összehangolása lesz a kiemelt téma a november 16-i budapesti magyar-román kormányülésen, a közös fejlesztésekre a két oldalon összesen 190 milliárd forint értékű összeg állhat rendelkezésre a következő időszakban, mondta Gémesi Ferenc, a kancellária szakállamtitkára, a parlament külügyi bizottságának ülésén. A magyar kormány arra törekszik, hogy a romániai magyarság Románia EU-csatlakozásának nyertese legyen – hangsúlyozta Gémesi Ferenc. Hozzátette: a magyar-román együttes kormányülésen az autonómia ügyéről vagy az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéséről is szó lesz. Gémesi Ferenc értékelése szerint a tavalyi bukaresti együttes kormányülés óta szinte valamennyi kérdésben sikerült előrelépni. A november 16-i kormányülésen napirenden lesz a területfejlesztési, határ menti kapcsolatok erősítése, az agrárszférában való együttműködés, határon átnyúló programok keretében az egészségügyi kooperáció, határátkelőhelyek felújítása, a közös útépítési projektek áttekintése, a kőolaj-készletezési együttműködés, környezetvédelmi témák (a verespataki aranybánya mellett uniós források igénybe vétele a Duna és a Tisza mentén), műemlékek felújítása. Utóbbi témában a magyar és a román kormány megállapodhat a kolozsvári Mátyás-szobor közös restaurálásáról. Ami a kisebbségi ügyeket illeti, Gémesi Ferenc azt mondta, olyan „jelentés és problémafelvetés” hangzik el, hogy miként látják a romániai magyarság és a magyarországi románság helyzetét. Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke közölte: magyar-román együttes kormányülésnek csak akkor van értelme, ha nemcsak a román fél számára hoz gyakorlati eredményeket. Megkérdezte, szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar-román kapcsolatok problémamentesek, és ismét „feltörli Magyarországgal a padlót”. A fideszes politikus szerint a magyar kormánynak fel kellene vetnie Székelyföld területi autonómiáját, a kisebbségi törvény elfogadásának kérdését, az egyházi javak visszaszolgáltatását és a kárpótlást, az önálló erdélyi magyar egyetem ügyét, valamint a munkaerő-áramlást is. Kozma József (MSZP), a külügyi bizottság alelnöke szerint a kormányülés azért is szükséges, mert magyar-román viszonylatban meg kell próbálni bizalmat építeni, és nem állandóan a történelmi sérelmeket felhánytorgatni. /Román – magyar kormányülés: miről is kell beszélni? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2006. november 16.
Másodszor tart együttes ülést a magyar és a román kormány. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a budapesti ülést megelőzően az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjait arról tájékoztatta, hogy a tavalyi bukaresti együttes kormányülés óta „szinte valamennyi kérdésben sikerült előrelépni, és folyamatos az együttműködés a szaktárcák között”. Közben a közösen tervezett Gozsdu Alapítvány román belpolitikai okok miatt lekerült a napirendről, gyakorlati előrelépés nem történt az erdélyi Sapientia Egyetem román állami támogatásának ügyében, nincs megnyugtató válasz a Verespatakon tervezett aranybánya miatti magyarországi aggodalmakra. A magyar parlamenti ellenzék sürgette, hogy magyar részről első helyen a székelyföldi magyar autonómia kérdését vessék fel. Hozzák szóba a régóta tervezett romániai kisebbségi törvény sorsát, a romániai magyarok kárpótlási igényeit. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egyenesen azt kérdezte: szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplomácia el tudja hitetni a világgal, hogy a magyar–román kapcsolatok problémamentesek, és ismét „feltörli Magyarországgal a padlót”. /Magyar–román kormányülést tartanak ma Budapesten. Németh Zsolt: szükség van-e ilyen ülésekre? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./
2006. november 17.
November 16-án Budapesten a Szépművészeti Múzeumban tartották a második magyar–román közös kormányülést. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu kormányfő elnökletével kezdődött meg a tanácskozás. Megállapodtak abban, hogy egy éven belül a határon való átkelésnél csupán egyszer ellenőrzik majd az iratokat; a román fél elkötelezte magát a Bechtel-autópálya, illetve ennek a magyarországi M3-as-hoz való csatlakoztatása mellett; megépítik a Szeged-Arad gázvezetéket; létrehoznak egy közös kockázati tőkealapot, a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózásának segítésére; közös magyar-román történelemkönyv készül, a román külügyi tárca a magyar művelődési minisztériummal közösen felkéri a két ország tudományos akadémiáit, hogy 2010-ig dolgozzák ki egy közös román-magyar történelemkönyv tervét; Tariceanu ígéretet tett arra, hogy támogatja majd a Sapientia Egyetemet, amint az intézménynek sikerül megszereznie az akkreditációt, Gyurcsány pedig megígérte, hogy a magyarországi támogatás az egyetem számára 2007-ben nem csökken; megállapodtak még a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a székelyderzsi unitárius templom, illetve egy Magyarország területén található ortodox templom közös erőből történő felújításában. A két miniszterelnök közös nyilatkozatot fogadott el Magyar–román együttműködés az Európai Unióban címmel. Verespatak ügyében Bukarest azt az álláspontot hangoztatta, hogy csak akkor lehet megnyitni a bányát, ha az megfelel az uniós előírásoknak. Az együttműködés legjobb példáját adja a közép- és kelet-európai térségben Magyarország és Románia – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu. Szerinte a tavaly októberben tartott első együttes kormányülést követően megszilárdult a két ország együttműködése. Elmondta: ami a székelyföldi autonómiát illeti, Bukarest támogatja a közigazgatási decentralizációt, de hallani sem akar etnikai alapú autonómiáról. A tárgyalásokon csak érintették a kisebbségi törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök, államminiszter szerint történelmi esély kínálkozik a két ország számára: versengés helyett az összefogás, az európai uniós lehetőségek közös kihasználása. „Romániai magyarként ez nekünk külön öröm, külön elégtétel, az európai uniós csatlakozásnak egy külön hozadéka” – mondta. Markó Béla úgy vélte: a magyarországi munkaerőpiac teljes megnyitása lenne a romániai magyar közösség érdeke. A Fidesz szerint a kormánynak egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült megállapodnia Romániával – mondta sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. A kormány nem tudott előrelépést elérni a romániai kisebbségi törvény és az erdélyi magyarság területi autonómiája ügyében. Úgy vélte: Gyurcsány bejelentése Magyarország munkaerőpiacának részleges megnyitásáról az erdélyi magyarság hátrányára van, az RMDSZ világos kérésével is szemben áll. Mihail Hardau oktatási miniszter szerint még sokáig kell várni egy közös történelemkönyv megjelenésére. Szerinte ugyanis meglehetősen nehéz összhangba hozni a magyar és a román történelemszemléletet. /Együttes magyar–román kormányülés Budapesten. Januártól elég a személyi a határátkeléshez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2006. december 20.
Környezetvédelmi álláspontot képvisel az RMDSZ a Verespatakon tervezett bányaberuházás ügyében – szögezte le az RMDSZ hét végi közleménye. A dokumentum szerint Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hét végén fogadta Marosvásárhelyen a magyarországi környezetvédő szervezeteket képviselő Védegylet, illetve a hazai Zöld Erdély Egyesület vezetőit, Jávor Benedeket és Kovács Zoltán Csongort, akikkel a két ország környezetvédelmi kérdéseiről, köztük a sokat vitatott verespataki bányaberuházásról beszélgetett. Markó kijelentette, hogy amennyiben a verespataki aranykitermelés akár minimális környezeti kockázattal jár, akkor nem szabad megvalósítani a beruházást. A környezetvédő szervezetek arra kérték az RMDSZ-t, hogy kormányzati tényezőként kövesse figyelemmel, és tegyen meg mindent az európai környezetvédelmi előírások romániai betartása érdekében. /Környezetvédelmi állásponton az RMDSZ Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2007. január 8.
Ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással emlékezett 2007 első vasárnapján Nagyenyed lakossága az 1849. januári 8-i gyászos eseményekre, amikor 800 védtelen magyar gyermek, nő és idős polgár esett áldozatául az öldöklésnek. Az Árpád-házi Szent Erzsébet plébánián Pópa Tibor református, Sándor Botond unitárius lelkészek, valamint Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök mondott megemlékező beszédet a 158 évvel ezelőtti eseményekről, azok áldozatairól, majd megkoszorúzták a várfal melletti sírok fölé emelt emléktáblát. A Zalatna, Abrudbánya, Verespatak, Magyarigen, Sárd mintegy 5000 magyar lakosát áldozatul szedő vérengzés visszafordíthatatlanul idézte elő az elszórványosodást. /Nagyenyed pusztulásának emléke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ Nagyenyedet földig rombolták, kirabolták, értékeit elpusztították. Axente Sever azt hirdette, hogy három nap alatt hamuvá teszik az egész várost. Úgy lett! Nagyenyeden kívül Nagylakon, Sinfalván és sok más településen zajlott még a magyarok kiirtása. Felfegyverzett hordák védtelen civileket, nőket, gyermekeket és öregeket öltek meg. /Bakó Botond: Másfél évszázados mártíromság a Maros menti Athénban. A szabadságharc áldozataira emlékeztek Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2007. január 9.
Ökumenikus megemlékezést tartottak Nagyenyeden az 1849. január 8-i vérengzés áldozatai emlékére. Az 1848–49-es forradalom után először 1850-ben emlékeztek meg Nagyenyed gyászos téli napjáról. 1994-től az RMDSZ kezdeményezésére és a református egyház támogatásával felújították a megemlékezést ökumenikus istentisztelet keretében. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök adatokkal alátámasztott, átfogó beszédében emlékezett. Nagyenyed akkoriban egész Erdélyben vezérszerepet játszott, különösen az 1830-as évektől. A hírhedt napon földig rombolták, kirabolták, értékeit elpusztították. A Fehér megyei magyarság a barbár cselekedetet a mai napig sem heverte ki, hiszen Nagyenyeden kívül Verespatakon, Nagylakon, Sínfalván és sok más településen zajlott a magyarok kiirtása. Nem véletlenszerű balesetről volt tehát szó, hanem egy jól kitervelt forgatókönyv szerint zajlott mindez. A felfegyverzett hordák védtelen civileket, nőket, gyermekeket és öregeket öltek meg. Még mindig nem lehetséges a közös megemlékezés. /Bakó Botond: Mennyi szándék és tett pusztul el! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2007. február 12.
Sólyom László köztársasági elnök február 11-én hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. A magyar államfő – Terényi János magyar nagykövet bukaresti rezidenciáján – romániai ‘56-osokkal találkozott, és magyar állami kitüntetéseket adott át. A magyar delegáció tagja Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter is, ami azt jelzi, hogy a megbeszéléseken kiemelt helyet kapnak a környezetvédelmi kérdések, köztük a vitatott verespataki aranybánya-beruházás is. Hivatalosan legutóbb 2002 októberében utazott magyar államelnök Romániába. Akkor Mádl Ferenc Ion Iliescu meghívására látogatott Bukarestbe, Suceavába, Marosvásárhelyre, Szatmárnémetibe és Nagyváradra. Ion Iliescu egy évvel később, 2003 szeptemberében viszonozta a látogatást. A volt román elnök akkor Budapesten, Gyulán és Kétegyházán járt. Azóta a magyar és a román államelnök mindössze kétszer találkozott. 2004 májusában Ion Iliescu volt a vendéglátója Mamaiában a 16 közép-európai ország államfője csúcstalálkozójának. /Sólyom László magyar államfő. Romániába érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2007. február 14.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatta február 13-án hivatalos romániai látogatását Sólyom László köztársasági elnök. A helyhatósági vezetőkkel tárgyalt, majd rövid látogatást tett az RMDSZ elnöki hivatalában. Ellátogatott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusába. Arra kérték, vesse latba tekintélyét, hogy az intézmény fenntartásához szükséges magyar költségvetési pénzeket megkapják. Miután értelmiségiekkel beszélgetett, az elnök Kolozsvárra utazott. Kolozsváron először a helyi hatóságok vezetőit kereste fel, majd Tőkés László püspökkel tárgyalt. Ezután az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában ‘56-osokkal, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél pedig értelmiségiekkel találkozott. Az államfő vacsoráját az erdélyi történelmi egyházak püspökeivel költötte el. Sólyom László a késő esti órákban repült vissza Budapestre. A köztársasági elnököt Kolozsváron Emil Boc polgármester fogadta. Emil Boc kifejtette: Kolozsvár többkultúrájú város, ahol románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek élnek, a helyi hatóságok célkitűzése pedig az, hogy nemzetiségtől függetlenül mindenki jól érezze magát a városban. Sólyom László közölte: „Első romániai látogatásom alkalmával magától értetődő, hogy a főváros után ellátogatok Kolozsvárra, az erdélyi magyarság és kultúra fővárosába. A kétnyelvű helységnév-táblák kifüggesztését a törvény világosan megszabja, Kolozsváron ez azért nem valósítható meg, mert a magyarság részaránya nem éri el a húsz százalékot – közölte Boc. – Ami pedig a BBTE-ről menesztett két oktató ügyét illeti, a nem etnikai, hanem munkajogi probléma, nyilatkozta a polgármester. A köztársasági elnök külön találkozott Tőkés László református püspökkel. Az egyházfő több dokumentumot is átnyújtott Sólyomnak: egy iratcsomót, amely a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem bővítésének terveit tartalmazza, illetve fényképeket és okmányokat a Lorántffy Zsuzsanna középiskola sportpályája körül kitört konfliktusról. Tőkés László felvetette azokat problémákat, amelyek szerinte fontosak: az állami magyar egyetem kérdését, a Sapientia – EMTE és a Partiumi Keresztyén Egyetem akkreditációs gondjait, a Protestáns Teológiai Intézet anyagi nehézségeit. Szó esett a felekezeti oktatásról is. Tőkés Székelyföld és a Partium ügyéért szállt síkra, majd arra kérte a magyar államfőt, foglaljon állást, és védje meg a székelyföldi népszavazás kezdeményezőit, akik semmi törvényellenest nem követtek el. Az elnök kedvezően reagált a kérésre, elismételte azt, amit, Bukarestben nyilatkozott, és hozzátette: az alkotmányellenességi minősítésekkel nem lenne szabad dobálózni. Sólyom László érdeklődött az európai parlamenti választások iránt is, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az erdélyi magyarság szintjén nem sikerült közös álláspontra jutni. A református püspök szerint az egyetértés hiányáért kizárólag az RMDSZ vezetői okolhatók, ugyanakkor véleménye szerint még lehetséges a megegyezés. Az RMDSZ ügyvezető elnökségi hivatalában az államelnök erdélyi ‘56-osokkal találkozott. A beszélgetés után elmondta: megrázó élményben volt része. Azok a személyek ugyanis, akiket az 1956-os forradalommal való együttérzésük és erdélyi szervezkedésük miatt ítéltek el, megosztották vele emlékeiket, néhányan pedig sírva fakadva mesélték el szenvedéseiket. Sólyom László kijelentette: Basescu elnököt és Tariceanu kormányfőt is arra kérte, hogy a meghurcoltaknak szolgáltassanak elégtételt. Este, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában Sólyom László az erdélyi magyar tudományos, kulturális és civil társadalom vezető személyiségeivel találkozott. Egyed Ákos EME-elnök elmondta: szükség van a magyar állam különleges figyelmére. Kányádi Sándor költő a román-magyar és a magyar–magyar közös útkeresés, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a normalitás visszatérésének szükségességére, Kötő József, az Erdélyi Közművelődési Egyesület elnöke pedig az erdélyi értékteremtő munka támogatásának fontosságára hívta fel az államfő figyelmét. Köllő Gábor, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság elnöke is a támogatások biztosítását kérte, Sárkány-Kiss Endre egyetemi előadótanár elmondta: a verespataki bányaprojekt senki számára nem előnyös. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem kijelölt rektor-helyettese megköszönte az elnöknek, hogy a magyar egyetem kérdését napirenden tartja. Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke úgy vélte, a magyar egyetem újraindítása politikai jóvátétel kérdése. A kultúrnemzet és az állam fogalmát próbálja tudatosítani a román partnerekben Sólyom László köztársasági elnök, aki Marosvásárhelyen a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) aulájában is beszélt erről. Marosvásárhelyen tartalmas beszélgetés zajlott a Sapientia aulában. A rendezvényen Dávid László, az egyetem rektora és Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja is jelen volt. Az államfő kifejtette: a mostani romániai útnak számos hivatalos célkitűzése volt. Mint elmondta, két nap alatt egyszer sem ejtette ki azt a szót, hogy magyar kisebbség, mindig csak magyar társadalomról beszélt. Szükségesnek tartotta, hogy bizonyos fogalmak honosodjanak meg. Van kultúrnemzet és vannak államok – hangsúlyozta. Ismételten kifejtette: a romániai magyar közösség, a magyar társadalom csak akkor tudja fenntartani magát, csak akkor tud asszimiláció nélkül integrálódni, ha megvan az infrastruktúrája, működnek a szükséges intézményei. A magyar név nem merülhet ki abban, hogy népi táncot járunk – hangsúlyozta az elnök. Az EMTE-ről szólva elmondta: örül annak, hogy olyan helyen tesz látogatást, ahol a műszaki tudományok vannak többségben. Úgy vélte: a magyar államfőnek ugyan nincs túl nagy hatásköre, de jelentős erkölcsi súlya van. Ígéretet tett, hogy ennek szellemében fogja képviselni az EMTE fenntartásának, finanszírozásának az ügyét. /Az önazonosság megőrzéséhez nem elég a népi tánc. Emil Boc ismét elmagyarázta, hogy mit miért nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
2007. február 21.
Megvonta a gyulafehérvári táblabíróság a Gabriel Resources vállalat Verespatakra vonatkozó kitermelési engedélyét, így a kanadai cégnek nincs joga többé a Verespatakon az elkezdett 251 próbafúrás folytatásához. A Gabriel Resources, a Rosia Montana Gold Corporation romániai leányvállalata ciános technológián alapuló aranybányászattal kívánt foglalkozni. /Lukács János: Vesztett az aranybánya. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2007. február 24.
A környezeti rehabilitáció kellő pénzügyi garanciáját hiányolja a verespataki aranybánya-beruházási tervet illetően az a független szakértői bizottság, amelyet a román és a magyar kormány kért fel a hatástanulmány elemzésére – nyilatkozta az MTI-nek Horváth Balázs, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője. /B. T. : Verespatak: hiányos pénzügyi garancia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2007. február 27.
Magyar, román és nyugati szakértőkkel készíttetett Románia és Magyarország jelentést a verespataki bányaprojekt környezeti hatástanulmányáról. A szakértők csoportjának egyes tagjairól kiderült, hogy érdekeltek a projekt megvalósulásában, s jelentésüket sem a magyar, sem a román kormány nem tekinti kielégítőnek, hivatalosnak. Felmerül a kérdés: miért kell költségvetésből olyan szakértők sokszori utaztatását, szállását és ellátását fizetni, akik nem képesek komoly, megalapozott, elfogadható jelentést készíteni? Negyedik alkalommal találkozott február 23-án Nagyváradon a magyar–román környezetvédelmi vegyes bizottság szakértői csoportja. /Tibori Szabó Zoltán: Verespataki szakértősdi az adófizetők pénzén. Olyan jelentést finanszíroztak, amelyet senki nem tekint mérvadónak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
2007. április 17.
Korodi Attila két hete áll a Környezetvédelmi Minisztérium élén. Kijelentette, hogy külön iparágat akar a hulladék újrahasznosítására. Nagy változás nem lesz a minisztériumban, jelezte. Románia az egyik legnagyobb génmódosított kukorica-termesztő ország. Mi a minisztérium álláspontja ebben a kérdésben, érdeklődött a Szabadság. Korodi nem foglalt állást, Románia kormányának e kérdésben mihamarabb valamilyen döntést kell hoznia, mondta. Az a fontos, hogy legyenek Romániában olyan övezetek, amelyekről elmondható, hogy génmódosított szervezetek nélküliek, és az ottani lakosoknak garanciákat nyújtanak, hogy el tudják adni a biotermékeiket. Verespatak kapcsán többször éles támadás érte a környezetvédelmi tárcát. Korodi a támadásokat visszautasítja. Megkezdik a szakmai elemzés arról, hogy ez a beruházás engedélyezhető-e vagy nem. /Gujdár Gabriella: Környezetvédelem új tárcavezetővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2007. május 22.
A verespataki aranybánya-beruházás betiltásában reménykedő magyarországi zöldek azt kérik Markó Béla kormányfő-helyettestől, az RMDSZ elnökétől, hogy a parlamentben segítse elő a cián használatának a betiltását. A természetvédők azért fordultak az RMDSZ elnökéhez, mert tudomásuk szerint a szövetség nem akarja támogatni a cián betiltását. /Magyar zöld szervezetek a cián ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2007. május 23.
A magyar környezetvédelmi minisztérium is ismerteti a magyarországi nyilvánossággal a verespataki aranybányát tervező cég válaszait – közölte Kovács Kálmán, a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára. A magyar politikus romániai kollégájával, Korodi Attilával találkozott Félixfürdőn, egy üzletember-találkozón. A kanadai Gabriel Resources nemrég megválaszolta a terv ellenzői által megfogalmazott kérdéseket és kifogásokat, a több mint 12 ezer oldalas dokumentum a magyar szaktárcához is eljutott. A román kormány tárcaközi bizottságának július 2-ig kell megvizsgálnia ezt a dokumentumot. A magyar államtitkár jelezte: Magyarország is részt szeretne venni szakembereivel megfigyelőként e testület munkájában, amely javaslatot tehet a kitermelési engedély megadására. /Tizenkétezer oldalas válasz. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./
2007. június 7.
Romániának 2018-ra teljes mértékben ki kell cserélnie jelenlegi ivóvízhálózatát, 2015-ig pedig modern hulladékgazdálkodási rendszereket kell kialakítania. Ugyancsak 2015-ig kell elérnie, hogy a hulladékokat ne csak tárolják, hanem hasznosítsák is újra – hangzott el június 6-án Bukarestben azon a környezetvédelmi konferencián, amelyet Korodi Attila romániai tárcavezető és Kovács Kálmán magyar környezetvédelmi államtitkár nyitott meg. „A magyarországi gazdasági szereplők képesek elegendő romániai gazdasági szereplőt találni ahhoz, hogy a két ország technológiai szükségleteit kielégítsék. ” – vélte Korodi. A magyar környezetipar egyik legfontosabb kitörési pontja Délkelet-Európa. Románia a közeljövőben 30 milliárd eurónyi, a környezet állapotához kapcsolódó uniós finanszírozást fog kapni. – Kovács Kálmánt fogadta Markó miniszterelnök-helyettes, a magyar-magyar és román-magyar kapcsolatokról tárgyaltak. Verespatak kérdését illetően Markó arról biztosította a magyar államtitkárt, hogy az RMDSZ továbbra is egyértelműen környezetvédelmi álláspontra helyezkedik a kérdésben /M. L. : Román-magyar „zöld csúcs”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./
2007. június 16.
Nyílt levélben fordult Románia környezetvédelmi miniszteréhez, Korodi Attilához Olajos Péter (MDF) európai parlamenti képviselő. Eszerint „a verespataki beruházás szempontjából egy kiemelt jelentőségű törvényjavaslatot nyújtott be Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor a bukaresti törvényhozás elé”, amelyet ha elfogadnak, Románia egész területén betiltanák a cianidos bányászatot. Olajos Péter ezért az RMDSZ-es miniszter közbenjárását kérte annak érdekében, hogy a javaslat minél előbb elfogadásra kerüljön. /Verespatak: Nyílt levél Korodi Attilához. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
2007. július 3.
Információs központot avattak Verespatakon a Román Akadémia és a Soros Alapítvány kezdeményezésére. Az intézmény célja a korrekt és részrehajlás nélküli információszolgáltatás, a konfliktusok orvoslása, a lakosság aktív szerepvállalása, valamint a helyi fejlesztési lehetőségek feltérképezése. Az avatáson megjelent Ionel Haiduc professzor, a Román Akadémia elnöke és Renate Weber, a Soros Alapítvány romániai elnöke is. A Verespatakon aranykitermelést tervező RMGC vállalat alkalmazottai többek közt „Erdély a miénk, és nem a magyaroké”, „Bányászatot akarunk” bekiáltásokkal zavarták a felszólalók beszédét. /Tamás András: „Zavargások” Verespatakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2007. július 23.
Másodszor is felfüggesztette a bíróság a Verespatakon aranybányát tervező cég területrendezési engedélyét, ezért a civil szervezetek szerint a környezetvédelmi minisztériumnak le kell állítania a bányaterv környezeti hatástanulmányának jóváhagyási folyamatát. A román ortodox egyház egyik vezetője, Bartolomeu Anania kolozsvári metropolita érsek ismét a bányaterv elutasítására kérte Korodi Attila környezetvédelmi minisztert. A bányatervet a Román Tudományos Akadémia és számos civil szervezet is ellenzi. /Másodszor is felfüggesztett engedély. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2007. augusztus 9.
Korai volt az öröm a verespataki bányaberuházással kapcsolatban, hogy a második településrendezési engedély bírósági felfüggesztése nyomán a kormány által létrehozott tárcaközi bizottság is beszünteti a munkáját. A kolozsvári törvényszéki határozat után alig néhány nappal a Fehér Megyei Tanács által kiadott harmadik településrendezési engedélyt a szaktárca érvényesnek minősítette, és a bányaterv engedélyezése folytatódik. Furcsa a minisztérium hozzáállása. A világpiacon az arany ára néhány éve folyamatosan emelkedik. Ilyen körülmények között a zöldszervezetek, a civil társadalom, az egyházak, a tudományos akadémia mondhatnak amit akarnak. /Tibori Szabó Zoltán: Verespataki főnix. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2007. augusztus 13.
Alternatívát kell nyújtani a verespataki bányászoknak, hiszen ciánmentes bányászati technológiák is léteznek – fejtette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke. Olteanu Chilében találkozott egy ott élő, bányászati kutatásokat végző román tudóssal, aki azt állítja, a verespataki aranykitermelés ciántechnológia alkalmazása nélkül is lehetséges. /Bogdan Olteanu: Ciánmentes alternatívát! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./
2007. augusztus 24.
Augusztus 24-én kezdődik a IV. Szénafeszt Verespatakon. A környezetvédelmi témákon kívül meghívtak biogazdákat, lesz dokumentumfilm-vetítő sátor, fotóverseny és szemétkiállítás is. Incze László gyökérszobor- és festettkő-alkotásai mellett Fábián Margit festményeit is megtekinthetik az érdeklődők Marosvásárhelyen. /Kultúra röviden. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
2007. szeptember 5.
A gyulafehérvári ítélőtábla felfüggesztette a Kulturális Minisztérium által 2004-ben kiállított, a Verespatakon történő kutatásokhoz szükséges régészeti feltárási engedélyt – jelentette be Szabó Andrea, a bányanyitást ellenző Alburnus Maior környezetvédő szervezet jogi képviselője. Régészeti engedély hiányában nem lehet a feltárást folytatni, így a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation egyelőre nem kaphatja meg az építkezési engedélyt. /Lázár Lehel: Verespatak: semmis a régészeti engedély. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
