Saját pénzén építtetett szent hajlékot Sepsikilyénben a sepsiszentgyörgyi pap - saját állítása szerint. Már az utolsó simításokat végzik. Sepsikilyénben összesen mintegy 30 ortodox vallású ember él, 4-5 család a hétszáz fős településen. A Sepsiszentgyörgytől négy kilométerre fekvő Sepsikilyén, a megyeszékhely csatolt települése. A magyar lakosság fogy, öregszik. A Washington Post 2000. febr. 11-i számában az amerikai újságíró, Peter Finn is furcsállta, hogy "Románia közepén, 96 százalékban magyarok által lakott faluban egy új ortodox templom épül, 30 hívőnek, állami pénzből". Az amerikai riporter kitért az akkori magyar kormány aggodalmaira, Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa szerint a "végső cél az ország etnikai arculatának megváltoztatása", Orbán Viktor egykori miniszterelnök pedig "érdekeltségnek" nevezte a Kovászna és Hargita megyei templomépítéseket. Ugyanebben a cikkben szerepelt Nicolae Branzea akkori vallásügyi államtitkár nyilatkozata, mely szerint 1999-ben a kormány 85 ezer dollárt utalt ki a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyháznak. Peter Finn a sepsikilyéniekre hivatkozva írt arról, hogy a helyi ortodox egyházmegye 20 ezer dollárt kapott az államtól a templom építésére, és a helybeliek tulajdonképpen azt rosszallták, hogy a katolikus és protestáns felekezetek semmilyen állami támogatást nem élveznek. /Farkas Réka: Ortodox templom néhány hívőnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./
2002. október 22.
A szegénységgel, korrupcióval, befejezetlen reformokkal és más gondokkal küszködő Románia most számos bajára remél gyógyírt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetétől. A The Washington Post bukaresti keltezésű cikke szerint a román tisztségviselők ujjonganak az örömtől, mivel már tudják, a prágai NATO-csúcson Romániát meghívják, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezethez. Nyugaton viszont Románia betagolását egy némileg kockázatos bővítés részének tekintik. Ion Iliescu elnök szerint a NATO-csatlakozás lehetővé teszi Romániának a betagolódást a civilizált világba. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a NATO- tagság vonzani fogja a külföldi tőkét, s növeli az ország geostratégiai szerepét. 2001. szeptember 11-e előtt Romániának nem sok esélye volt a NATO-csatlakozásra a korrupció és a demokrácia erejével szembeni kétségek miatt. A fegyveres erők létszáma 1989 óta egyharmadára, százezer főre csökkent. Románia hazai össztermékének csaknem 2,4 százalékát fordítja védelemre, többet, mint a legtöbb nyugat-európai állam. /Amerikai lap a NATO-tagjelölt Romániáról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./
2002. november 2.
A valóság és a mitológia érdekes egybekapcsolódásának nevezte a Szekuritáté-problémát Mircea Geoana külügyminiszter nov. 1-jei sajtótájékoztatóján. Arra a kérdésre, hogy miként vélekedik a Washington Postban megjelent cikkről, amely a volt szekusokkal foglalkozik, a külügyminiszter kijelentette: a románok által oly gyűlölt szervezet "hírneve" sokkal tovább él, mint az intézmény "valóságai". Jelenleg a titkosszolgálatok személyzetét mintegy 85 százalékban 1990 után képezték ki. Az elkövetkező időszakban a román hatóságok teljesíteni fogják mindazokat a kötelezettségeket, amelyek Románia leendő NATO-tagságával járnak, jelentette ki Geoana, majd hozzáfűzte: nov. 23-tól működik majd az az iroda, amelynek tevékenységéhez tartozik mindazon személyek ellenőrzése, akiknek a NATO-jelzéssel ellátott dossziékhoz lesz hozzáférhetősége. Romániának a prágai csúcstalálkozóra való meghívása pedig azt jelenti, hogy a szeku témája lassan el fog tűnni. Mircea Geoana üdvözölte a Moldova Köztársaság határozatát a kettős állampolgárságot illetően. Moldova Köztársaság állampolgárai a döntés szerint más országok állampolgárai is lehetnek, a külföldiek pedig Moldova Köztársaság állampolgáraivá válhatnak anélkül, hogy lemondanának eredeti állampolgárságukról. /Valóság és mitológia - az egykori Szekuritáté. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Geoana arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkövetkező években azt a problémát kell megoldani, hogy "a kibővített NATO és a kibővített Európai Unió határa" Románia keleti határa lesz. - Olyan megoldást kell találni, hogy ilyen körülmények között is a lehető legbensőségesebb kapcsolatok maradhassanak fenn a Prut folyó két oldalán élő románok között - fogalmazott a külügyminiszter. Prisacaru a szenátus külügyi bizottságának vezetője szerint Románia és a Moldovai Köztársaság tárgyalásokat kezdett a kettős állampolgárságról, de ezek a tárgyalások - - megszakadtak, mivel Moldova teljes listát és részletes adatokat kért azokról az állampolgárairól, akik megkapták a román állampolgárságot is. A két ország viszonyában komoly feszültséget okozott, hogy néhány évvel ezelőtt a román kormány rendkívüli mértékben megkönnyítette a román állampolgárság igénylését a Moldovai Köztársaság lakosai számára. A moldovai állampolgárok jelenleg a Moldovai Köztársasággal határos romániai megyék illetékes hivatalaiban is benyújthatják igényüket a román állampolgárságra. /Kettős állampolgárság a moldovaiaknak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./
2002. november 8.
A most 81 éves Anania /1993 óta Kolozs, Rév és Felek ortodox érseke/ 1941 januárjában, bukaresti teológiai hallgató korában egy legionárius fészek tagjaként Arapasu nevű (most Teoctist pátriárka) társával együtt részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. 1958-ban fasiszta múltja miatt húsz év kényszermunkára ítélték, ebből hatot ült le. Szabadulása után a Ceausescu-rendszer hatóságai többféle megbízással az Egyesült Államokba küldték, ahol Detroit román közösségének pásztora lett. Hazatérése után egyetemi tanár, író, költő, dramaturg, filozófus, muzikológus. 1958 októberében 400 kolozsvári román diákkal és tanárral együtt aláírta a magyar-német egyetem létesítése ellen tiltakozó jegyzéket, de azóta egyéb ügyekben is Funar polgármester legfőbb támasza. A detroiti román közösség Credinta - The Faith című kétnyelvű lapjának 6/1976-os számában közölte Generatia Cluj 46 című nosztalgikus cikkét. Ebben a valósággal szemben azt állította, hogy 1946 nyarán a kolozsvári magyarok mindenféle ravaszkodással próbálták a párizsi békekonferenciát rávenni, hogy Erdélyt Magyarországnak ítélje, de mesterkedésük megtorpant a román nemzeti büszkeség falán, amely az egyetemi hallgatókban testesült meg. Budapest hiába küldött többszáz titkosügynököt a Dermata gyárba és a vasúti műhelyekbe, mert a román diákság hamar rájött, hogy itt irredenta provokációról van szó. Május 29-én felfegyverkezett magyarok megrohamozták az Avram Iancu diákotthont, banditák módjára törtek- zúztak, miközben ordítoztak: "Oláh vért akarunk!" A hungarista sovinizmussal azonban szembeszállt a dákó-román vér higgadtsággal - állapítja meg Anania, majd fennkölt fogadalommal zárja: "A mi nemzedékünknek lesz még mondanivalója." Detroit papja ugyanezt állította az Egyesült Államok Szenátusához 1976. szeptember 3-án intézett memorandunában is. Bevallott célja a magyar irredentizms leleplezése, feltehetőleg azzal a bukaresti sugallattal, hogy Washington lássa, milyen sötét erők vádolják Ceausescut a romániai magyarság asszimilálásával. /A valóságban román egyetemisták megvertek magyarokat, erre a Dermata munkásai keltek a magyarok védelmére./ 1999. márc. 24-én a bukaresti Cotidianulban Paul Goma párizsi román emigráns író Anania "mártír" püspökről mint a román legionarizmus szimpatizánsáról és a Securitate detroiti ügynökéről írt. "Ez a legionárius pópa-ruhákba öltözött szekus görény mindent bebüdösített, ahol elhaladt, de elérte, hogy az amerikai román gyülekezetek a bukaresti pátriárka, vagyis a Securitate fennhatósága alá kerüljenek" - zárta glosszáját Paul Goma. Jellemző Neagu Cosma belügyi tábornok is a neofasiszta Nemzeti Jobb Pártja kiadásában 1995-ben megjelent könyvének már a címe is: Némely nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához. Természetesen a zsidókról és magyarokról van szó, ők hozták be a kommunista rendszert a kétezer éve keresztény szellemiségű országba. Neagu Cosma a jól értesült securitate-tábornok pózában tetszelegve ismertette az 1946-os kolozsvári eseményeket. Szerinte a Dermata gyár munkásait a visszavonuló magyar hadsereg gyalogsági fegyverekkel és ágyúkkal szerelte fel, lényegében tehát egy szakszerűen megszervezett rohamosztag támadta meg a diákotthonba menekült, hazaszeretettől áthatott román ifjúságot, de a végső cél Erdély elcsatolása volt. Anania ortodox egyházi főméltóság és Cosma tábornok meséjében tehát 1946 nyarán Kolozsváron vérszomjas, felfegyverzett magyar fenevadakkal szemben ott imádkozik, piheg az ágyúdörgéstől megriadt román bárányok szelíd, makulátlan nyája. /Barabás István: Ágyúdörgés a diákotthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
2002. november 13.
A washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány kuratóriuma Orbán Viktornak ítélte oda az idén a Truman-Reagan Szabadság Díjat. Az alapítvány másik két kitüntetettje Joseph Lieberman amerikai demokratapárti szenátor és Philip Crane republikánus képviselő. Az alapítvány kuratóriuma olyan személyiségeknek ítéli oda minden évben a díjat, akik megítélésük szerint sokat tettek a szabadság és a demokrácia előmozdításáért. A díjat a washingtoni ünnepségen Orbán Viktor nevében Németh Zsolt, a FIDESZ alelnöke veszi át - tájékoztatta az alapítvány az MTI-t. A díjat korábban megkapta többek között Elena Bonner, Andrej Szaharov ellenzéki tudós özvegye, Vytautas Landsbergis, volt litván elnök, Wei Jing Seng, 19 évre bebörtönzött kínai emberi jogi harcos és Jesse Helms szenátor, Vlagyimir Bukovszkij szovjet disszidens, emberi jogi aktivista. /Orbán Viktor kitüntetése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2002. november 19.
Nov. 18-án az amerikai magyarok Washingtonban, a Fehér Ház előtt tüntetést szerveztek Romániának és Szlovákiának a NATO-ba való felvétele ellen. A szervezők szlogeneket is javasoltak a résztvevőknek, mint például: Az emberi jogok megsértésének nincs helye a NATO-ban, Románia és Szlovákia = időzített etnikai bombák, Xenofób és korrupt országoknak nincs helye a NATO-ban, Erdély/Felvidék autonómiája az első, a NATO-ba lépés a második, Első az etnikumok kisebbségvédelmi törvényeinek megteremtése Romániában és Szlovákiában, Első legyen az elkobzott kisebbségi javak visszaszolgáltatása, Románia és Szlovákia állítsa le a népesség áttelepedését, az asszimilációt, a gyűlöletet bátorító programját. /Románia ellen tüntetnek Washingtonban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 19./
2002. december 16.
Dec. 15-én politikusok, egyházi főméltóságok, a bánsági nagyváros helyhatósági képviselői, a romániai magyarság jeles közéleti szereplői vettek részt Temesváron a román forradalom kitörésének 13. évfordulója alkalmából rendezett dokumentumfotó-kiállításon. A forradalom áldozatai előtti kegyelet lerovása, a történelmi eseményekre való emlékezés mellett a múlttal történő szembenézésre szólított fel Temesváron Tőkés László. A püspök a temesvári Forradalom Emlékházában Közép-európai változások címmel megnyílt dokumentumfotó-kiállításon mondott ünnepi beszédet. A tárlaton az 1989. augusztus 19-i sopronpusztai Páneurópai Piknikről, a magyar-osztrák határnak az NDK-beli menekültek előtti megnyitásáról, a temesvári véres eseményekről láthatók fényképek. Tőkés László a Páneurópai Piknik és a határzár áttörése egyenes következményének nevezte az 1989-ben végbement változásokat, többek között a berlini fal lerombolását. "Temesváron jelképes áttörés történt, a hallgatás falát döntöttük le, de sajnos tizenhárom évvel a történtek után is emlékeztetnünk kell a múltra, melynek hatásai most is érződnek. Manapság a hazugság faláról beszélhetünk. Értem ezen az események ferdítésére, a történtek megmásítására irányuló törekvéseket, Temesvár háttérbe szorítását, a temesvári hősök és az áldozatok hozzátartozóinak megcsúfolását" - mondta a püspök, akinek személye egyet jelent a forradalommal. Tőkés felhívta a figyelmet, hogy a temesvári vérengzésben részt vett katonatiszteket a mai napig sem vonták felelősségre, említette a lippai úti mészárlásban szerepet vállalt Rotariu, Paun és Gheorghe tiszteket, akik rövid idővel a jogerős bírósági ítélet után, "megromlott egészségi állapotuk" okán elnöki kegyelemben részesültek. - Júniusban Debrecenben, júliusban Budapesten, a Terror Házában volt látható a kiállítás, és azt hiszem, Temesváron méltó helyre került, hogy bontogassa a hazugság falát" - szögezte le a püspök. Traian Orban, a felújítás alatt álló Forradalom Emlékháza igazgatója aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az új magyar kormány meg szeretné változtatni a Fidesz-kormányzat idején létrehozott budapesti Terror Háza nevét és "profilját". "A temesvári és máramarosszigeti emlékház is a kommunizmus szörnyűségeit mutatja be, de költségvetési pénzből működik, holott itt is baloldali kormány van hatalmon. A magyar kormánynak példát kellene vennie Bukaresttől" - mondta Orban. Turi Gábor debreceni alpolgármester előadását a Washingtonban töltött elmúlt négy esztendő tapasztalataira építette. Ott végzett dokumentálódásai során rádöbbent: minden amerikai értékelés történelmi fordulópontként tartja számon 1989-et, a kommunizmus bukásában azonban Gorbacsovnak, Walesának és Havelnak tulajdonítanak igazán nagy jelentőséget, a Páneurópai Piknikről szó sem esik, és a romániai forradalom kapcsán - egy-két kivételtől eltekintve - az elemzők nem említik Tőkés László nevét. /"Le kell döntenünk a hazugság falát!" = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./
1997. szeptember 26.
A washingtoni Száz Zoltán professzor, az Amerikai Etnikai Csoportok Szövetségének főtitkára szept. 15-én Brassóba látogatott és dedikálta Erdély védelmében című, nemrég megjelent könyvét, melyben az amerikai "magyar lobby" tevékenységét vázolta fel 1990-ig. Ennek a csoportnak ő volt az egyik irányítója. Száz Zoltán Budapesten született 1930-ban, 1945 után Nyugatra távozott. Évtizedekig igyekezett az Egyesült Államok döntéshozóinak figyelmét felhívni az erdélyi magyarság helyzetére. Gyűjtötte az adatokat az erdélyi helyzetről. A nyolcvanas években Ara-Kovács Attiláéktól sok megbízható információhoz jutott. /Erdély védelmében. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 26./
1998. október 19.
Okt. 19-én benyújtotta lemondását Sorin Dimitriu privatizációs miniszter, és távozik az állami vagyonalap (FPS) éléről is. A miniszter lemondását Radu Vasile kormányfő sürgette, tekintettel a privatizáció gyászos menetére, ezzel Emil Constantinescu elnök is egyetértett. A privatizációs miniszter helyzete azután vált tarthatatlanná, hogy Radu Vasile a közelmúltban Washingtonban találkozott a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel, akik világosan értésére adták: a két nemzetközi pénzintézet hajlandó még egy kísérletet tenni, hogy segítsen Romániának, de ehhez elengedhetetlen a román privatizáció felgyorsítása, és az, hogy október végéig készüljön el a jövő évi költségvetés tervezete. Washingtonból hazaérkezve a kormányfő gyors változtatásokat helyezett kilátásba és nem titkolta, hogy az alapvető problémát a - a privatizációs miniszter vezetése alatt álló - vagyonalap jelenti. A kormány 2700 cég államosítását tervezte 1998-ra, és ebből 3,6 milliárd dollár bevételre számított. A kormány most úgy látja, hogy csak 1300 vállalat magánosítása lehetséges az idén. Tavaly ugyanennyi kis és középvállalatot privatizáltak, körülbelül 1 milliárd dollárért. Nemzetközi megítélés szerint Románia eddig túlértékelte a privatizálásra felajánlott vállalatokat, melyek jelentős részét súlyos adósságok terhelik. A sok halogatás miatt elmennek a vevők - a holland posta és az amerikai SBC Communications az idén kiszállt a RomTelecom pályázatából. Romániába 1989 vége óta mindössze 3,36 milliárd dollár külföldi működőtőke érkezett. /Lemondott a privatizációs miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
1998. október 20.
Radu Vasile miniszterelnök Brüsszelbe látogatott, okt. 20-án tárgyalt Javier Solana NATO- főtitkárral. Az áprilisi washingtoni NATO-csúcsértekezleten a szövetség nem csupán szóban fogja világossá tenni, hogy ajtaja nyitva marad a további keleti bővítés jegyében - hangoztatta Javier Solana Radu Vasile kormányfővel folytatott találkozója után. Kijelentette, hogy a szövetség még nem döntötte el, milyen formában folytatja a bővítést. A főtitkár mindazonáltal nem tett említést arról, hogy a washingtoni értekezlet megnevez újabb államokat, amelyek meghívásra számíthatnak a NATO-tól. Vasile azt kérte tárgyalópartnerétől, hogy Washingtonban a szövetség bizonyítsa egyértelműen nyitottságát. Vasile arról biztosította a szövetséget, hogy az ország politikai és gazdasági erőfeszítésekkel is igyekszik megalapozni áhított NATO-tagságát. /Románia nyitott ajtókat vár a NATO-tól. Solana nem tett említést a bővítés második hullámáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./
1998. november 13.
Nincs olyan lista, amely a bezárásra ítélt veszteséges vállalatokról készült volna, közölte Radu Vasile miniszterelnök. Előzőleg a Nemzetközi Valutalap képviselőinek átfogó reformtervről beszélt, melynek része a veszteséges vállalatok megszüntetése. Néhány héttel ezelőtt pedig a kormányfő Washingtonban közölte a nemzetközi pénzintézet képviselőivel, hogy minden veszteséges vállalatot bezárat. /Vasile áthárítja a felelősséget. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./
1998. december 1.
Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára dec. 1-jén New Yorkban a magyar főkonzulátuson találkozott Richard Holbrooke-kal, a főként délszláv ügyekben végzett közvetítő tevékenysége révén ismertté vált amerikai különmegbízottal és Henry Kissinger volt külügyminiszterrel. Áttekintették az atlanti szövetségbe bekerülő három kelet-közép- európai ország új feladatait, valamint szót ejtettek a NATO további bővítésének kérdéséről. Az általános kérdések mellett Kissinger és Holbrooke részletes tájékoztatást kért a magyar-román kapcsolatokról. Egyetértettek abban, hogy a román kormány korábban kitűzött céljait nem, vagy csak alig tudta megvalósítani. Holbrooke érdeklődött a vajdasági helyzet felől. Németh elmondta, hogy a vajdasági magyarságot számos támadás éri a szerb szélsőségesek részéről. A magyar oktatási intézmények száma csökkent, a vajdasági magyar gyerekek 30 százaléka szerb iskolában kénytelen folytatni tanulmányait. Az államtitkár kérte, hogy az amerikai fél kísérje figyelemmel a vajdasági helyzetet. Kifejtette, hogy az EBESZ szabadkai missziójának visszaállítása megnyugtatóan hatna a Vajdaság lakóira. Holbrooke úgy vélekedett, hogy a vajdasági magyarság számára a kulturális autonómia megadása, illetve a hetvenes évek struktúráinak visszaállítása számos kérdést rendezne. /Washingtonban részletes tájékoztatást kértek a román?magyar viszonyról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1991. december 21.
Kétnapos látogatást tett Washingtonban I. V. Sandunescu külügyi államtitkár, ahol amerikai kormányzati és kongresszusi képviselőkkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./
2003. január 11.
Legutóbb az államelnöki rendelettel kitüntetettek között egy korondi keramikus neve is szerepelt, az 53 éves Páll Ágoston. Ő még nem tudott a kitüntetésről, ezt most az újságírótól tudta meg. Páll Ágoston ismert keramikus, egy felépítendő székely házat az ő kerámiáival rendeznek be. Kerámiáit Washingtonban is ismerik: 1999-ben egy népművészeti fesztivál kiállításain lehetett látni munkáit. Páll Ágoston munkáit sok városban /Budapest, Burgas (Bulgária), Szeged, Nagyszeben, Brassó, Konstanca, Kolozsvár stb./ kiállították. Páll Veronka virágai díszítik Páll Ágoston edényeit, aki már több érmet, oklevelet nyert. Budapesten bokályai keresettek, Bukarestben pedig tányérjai, használati edényei. A korondi népművész édesapjától, idős Páll Lajostól tanult mesterségét immár fiai, Árpád és Domokos is továbbviszik. /Kristó Tibor: Budapestre bokály, Bukarestbe tányér... = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./
2003. február 11.
Lászlóffy Csaba a Szabadság január 22-i számában összeállította a román csapatok "műveleteit" 1918-tól a magyar városokban, tételesen felsorolva azok kifosztását. Niculcea tábornok, Iuliu Pop, Kolozsvár első román polgármestere és Emil Hateganu miniszter egybehangzóan kijelentették: "Most fejeződik be az ezeréves harc a "rómaiak" és a keleti "nomádok" között. Vissza a pusztára! Ki a köveink közül, a mi városunkból, a mi szent CLUSIUMUNK-ból. Kolozsvárt kilenc év alatt románná kell tennünk, hisz itt a gerinc, a nyakcsigolya a román állam testében. Aki Kolozsvár ura, az Erdély ura! Nem engedhetünk! Ez a románság létkérdése!" Dr. Újvári Ferenc emlékeztetett: a románok 1918. december 1-jén Gyulafehérváron teljes autonómiát ígértek. Az elmúlt 82 év alatt számonkérte valaki nevezettektől az ígéretek betartását? A történelmi magyar egyházak, civil szervezetek, a romániai magyarság juttasson el tiltakozást Brüsszelbe, Strasbourgba, Bécsbe, New Yorkba, Washingtonba, emellett Újvári feltette a kérdést, nem lenne-e célravezetőbb, ha a magyarok nem vennének részt a parlament munkálataiban, nem fizetnénk adókat, gáz-, víz- villanyszámlákat mindaddig, amíg a gyulafehérvári és trianoni ígéretek meg nem valósulnak? Markó Béla, az RMDSZ újra megválasztott elnöke gúnyolódott a siralmak felemlegetésével kapcsolatban. "Elnök úr! Igenis, siránkozom elvett felekezeti iskoláink, kollégiumaink, bentlakásaink, szeretetházaink, árvaházaink, kórházaink, városi és megyei székházaink, nemzeti színházaink, egyetemi épületeink miatt, amíg mindezek vissza nem kerülnek jogos tulajdonosaikhoz!" - jegyezte meg Újvári. A vitacikk írója javasolta a román kormánynak, hogy kövessék a Horthy-Teleki-Csáki kormány joggyakorlatát, akik 1940-1945 között a vegyes lakosságú területeken kötelezővé tették a román nyelv és az irodalom tanítását minden magyar iskolában. Érdemes megvitatni, hogy továbbra is tagjai maradhatnak-e a neptunos vezetők RMDSZ-ének, avagy ebből kilépve csak a történelmi egyházak, a civil szervezetek keretén belül fog küzdjenek a teljes autonómiáért, így tiltakozva azon jogellenes döntés ellen, amely félreállította az RMDSZ tiszteletbeli elnökét a romániai közéletből. Jogellenes döntés, mert az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ideiglenesen felfüggesztette ezen jogintézmény működését. /Dr. Újvári Ferenc: Alternatívákat kell keresnünk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2003. február 22.
A román kormány tagjai most meglehetősen elégedettek lehetnek. Az ország meghívást kapott a NATO-ba, de Washington máris teljes jogú szövetségesnek tekinti Romániát. Amíg a de facto NATO-tag Magyarország és Törökország a vonakodó csatlós szerepét játssza, addig a még csak aspiráns Bukarest készségesen fölajánlotta az ország teljes infrastruktúráját az Irak elleni háborúhoz. Románia ezzel egy olyan háborúban való részvétel mellett kötelezte el magát, amelynek legitimitása kétséges, annak ellenére, hogy Szaddám, a véreskezű diktátor már régóta megérett a bukásra. Az ENSZ nem találtak bizonyítékot a vádakra. Az iraki olajkincsről van szó, amely becslések szerint a szaúd-arábiai tartalékok után a második legnagyobb a világon? Balogh Levente leszögezte: hosszú távon nem a legésszerűbb belerohanni egy olyan háborúba, amelyet még a civilizált Nyugat nagy része is hevesen ellenez. Balogh Levente: A készséges csatlós. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2003. március 4.
Március 1-jétől Románia a lej árfolyamának megállapításához a dollár helyett az eurót használja vonatkoztatási pénznemként. A szakemberek elsősorban azért tartják fontosnak az új fejleményt, mert az utóbbi időszakban rendkívül megerősödött eurónak a belföldi gazdaságra, elsősorban az európai országokba irányuló exportokra gyakorolt negatív hatása némileg ellensúlyozhatóvá válik. A Pénzügyminisztérium azonban kiharcolta magának azt a privilégiumot, hogy az állami költségvetést továbbra is dollárban számolják, amaitt, mert euróban mérlegelve már távolról sem mutat olyan kedvező képet Románia gazdasága, mint amilyennel a dollártükörben a Nastase-kormány már jó ideje kérkedik. Az euróra való átállással szinte egy időben döntött úgy a washingtoni adminisztráció, hogy Romániát működő piacgazdasággá minősíti. Ezzel a minősítéssel például Kazahsztán már rendelkezik, gyakorlati haszna meglehetősen bizonytalan, inkább politikai gesztusról van szó. Az Egyesült Államok ezzel próbálja "meghálálni" Románia támogatását iraki politikájával kapcsolatban. /(-bor): Euróárfolyam és a "működő piacgazdaság". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./
2003. március 13.
Több mint 14 ezer amerikai író és értelmiségi emelte fel szavát egész oldalas újsághirdetésben az Irak ellen készülődő háború ellen. A New York Times című napilap márc. 11-i számában megjelent hirdetés szerint az Irakkal szembeni háború választás alapján, döntésből született háború lenne, nem pedig olyan, amit a szükségszerűség diktált. Az aláírók között olyan neves egyetemek professzorai is voltak, mint a Harvard, Yale, Princeton és a Stanford. A hirdetést közreadó értelmiségiek elítélték az iraki rendszert az emberi jogok tartós megsértése miatt, és támogatásukról biztosították az iraki ellenzéket a demokratikus, többnemzetiségi és vallásos ország megteremtéséért vívott harcában. Ennek ellenére az a véleményük, a háború melletti döntés jelenleg erkölcsileg nem elfogadható, éppen ezért felszólították a washingtoni kormányt, hogy ne döntsön a háború mellett. /14 ezer amerikai író és értelmiségi a háború ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./
2003. március 27.
Románia és a többi hat, NATO-ba meghívott ország márc. 26-án Brüsszelben aláírta az Észak-Atlanti Szövetséghez (NATO) való csatlakozási egyezményt. A NATO rendkívüli ülésén Romániát egy Mircea Geoana külügyminiszter vezette delegáció képviselte. Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovákia és Szlovénia a NATO 2002 novemberben megtartott prágai csúcsértekezletén kaptak meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A csatlakozási egyezmények ratifikálási folyamatának lezárulása után a NATO főtitkára formálisan felkéri a hét tagjelölt államot a csatlakozásra. Ezt követően a tagjelöltek jogszabályokat fogadnak el, amelyek jóváhagyják a Washingtoni Szerződéshez való csatlakozást, és a NATO teljes jogú tagjaivá válnak. /Aláírták a NATO-csatlakozásról szóló megállapodást. Szabad az út a teljes jogú tagság felé. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2003. március 29.
Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökkel készített interjút Gyarmath János főszerkesztő, aki megjegyezte, nem mindenki örült annak, hogy Románia határozottan elkötelezte magát az Egyesült Államok mellett. Mindenki egyetért abban, hogy a diktatúrákat nem szabad megtűrni, fejtette ki Markó, hozzátette: "az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban egyre hangsúlyozottabban támogatott bennünket a NATO- felvétel ügyében, mert stratégiai tekintetben felértékelődött Románia." Markó szerint a Washingtonnal létrejött politikai és részben katonai együttműködés kedvezően fog kihatni "gazdasági életünkre." Markó úgy látja, hogy jelenleg a kormány elsősorban a kisembereket sújtja újabb és újabb adóterhekkel. Gyarmath kérdésére, mi a véleménye, hogy Tőkés László püspök megvonja támogatását az RMDSZ-től. Markó leszögezte: ezt nem tekinti a Királyhágómelléki Egyházkerület lelkészei álláspontjának, mert sokan nem értenek ezzel egyet. Kijelentette: "nekünk olyan egyházra van szükségünk, amely minden hívéhez egyforma szeretettel tud szólni." Az RMDSZ-nek szüksége van az egyházak, a lelkészek támogatására. A püspök "fellépése, álláspontja veszélyes, hiszen tényleg eltávolíthatja egymástól az RMDSZ-t és az egyházat." /Gyarmath János: Mesterségesen gerjesztett konfliktusokra nincs szükségünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2003. április 12.
Ápr. 11-én megbeszélést folytattak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő bizottság és a Romániában elismert egyházak, köztük a történelmi magyar egyházak képviselői között. A visszaszolgáltatás egyes elemeinek tisztázása, valamint az egyházak által felvetett sajátos problémák szerepeltek a találkozó napirendjén. A résztvevők továbbá áttekintették a bérleti viszonyt szabályozó kormányhatározat tervezetének és a kárpótlási törvény tervezetének lényegesebb elemeit. Markó Attila, a bizottság alelnöke beszámolt arról, hogy az egyházak képviselői által felvetett problémák közül leggyakoribb a polgármesteri hivatalok által előállított bizonylatok, illetve ezek tartalmi hiányosságainak kérdése. A bizottság tagjai biztosították az egyházak képviselőit, hogy amennyiben nem sikerül begyűjteni a bizonylatokat, akkor a bizottság a kormány segítségével fogja ezeket beszerezni. A jövő hónap elejére várhatók az első döntések - tájékoztatott Markó Attila. A találkozó befejezése után Markó Attila helyettes államtitkár külön találkozott a történelmi magyar egyházak képviselőivel, amelynek során a tárgyaló felek a magyar egyházak sajátos problémáit beszélték meg. Randy Bell, az amerikai külügyminisztérium restitúciós ügyekért felelős nagykövete Washingtonban fogadta Antal Jánost, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetőjét, aki az erdélyi magyar történelmi egyházak érdekének képviseletében amerikai tárgyalássorozaton vesz részt. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF - Hungarian Human Rights Foundation) szervezésében létrejött találkozón Antal ismertette amerikai partnereivel a romániai egyházi restitúció körüli helyzetet, különös tekintettel arra, hogy közel másfél hónappal a visszaigénylési kérések leadása után az egyházak semmilyen visszajelzést nem kaptak. Hámos László, a HHRF elnöke felkérte az amerikai restitúciós nagykövetet: támogassa az amerikai és a román kormány, az érdekelt romániai egyházak és amerikai testvéregyházaik, civil szervezetek részvételével létrehozandó megfigyelő munkacsoport összeállítását a restitúciós folyamat monitorizálására. Randy Bell egyetértett a helyzet tarthatatlanságával, és tájékoztatta a magyar küldöttséget arról, hogy az általa vezetett iroda állandó kapcsolatban áll a bukaresti amerikai nagykövetséggel és a román kormánnyal. Ő maga is nehezményezi, hogy a restitúciós törvény és annak végrehajtási utasításai lehetőséget adnak az ügyben érdekelt helyi hatóságoknak, hogy késleltessék, akadályozzák a visszaszolgáltatást a szükséges okmányok kiadásának megtagadásával. Bell elmondta: Mircea Geoana román külügyminisztertől legutolsó washingtoni látogatása alkalmával határozottabb, elkötelezettebb hozzáállást kért. /Egyeztetések a restitúció kérdésében. Legnagyobb gond a bizonylatok megszerzése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2003. április 26.
1974 és 1985 között minden évben több alkalommal tanúskodtam az amerikai szenátus és képviselőház különböző bizottságai előtt az erdélyi kérdésben. Sikerült harminckilenc szenátort megnyerni ügyünknek. A döntő sikert akkor értük el, amikor kezembe kerültek azok a vécépapírok, amelyeket Ceausescu magyar Bibliákból készíttetett. A papírokon még rajta volt a készítő cégek címkéje. A tekercseket a Yale Egyetemen, ahol huszonöt évig tanítottam, alaposan kielemeztük, lefényképeztük, felnagyítottuk úgy, hogy napnál világosabb lett a papírok eredete. Kiszámítottuk azt is, hogy legalább tízezer Bibliát kellett összezúzni ilyen mennyiségű vécépapír előállításához. Azt is meg tudtuk állapítani, hogy a Brit Bibliatársulat melyik évi kiadásából készültek ezek a papírok. A washingtoni Kongresszus épületében két sajtókonferenciát tartottam több mint hetven nemzetközi újságíró, négy televíziós társaság, valamint a képviselők és a szenátorok előtt. Előadásaimnak világra szóló hatása lett. De a legnagyobb hatást a déli szenátorokra tettem, akik többnyire mélyen vallásos választókat képviseltek. Ennek következtében a Romániának adott vámkedvezményt megvonták." Havadtőy Sándor székely pap, a fairfeldi Magyar Református Egyház lelkipásztora, a Yale Egyetem tanára 25 éven át, 1967-től 1992-ig hirdette az igét a Szabad Európa Rádió protestáns félórái keretében. 1991-ben, a Magyar Református Világtalálkozóra érkezett ismét magyar földre: amerikai emigrációjából. Mikor 1948-ban Nyugatra indult, Havadtőy Sándor teológust azzal a megbízással küldték Svájcba egyházi elöljárói és lelkész édesapja - szülővárosában, Kovásznán járva név szerint is említette dr. Nagy András teológiai tanárt, dr. Tavaszi Sándor püspök-helyettest, a jeles filozófust és Vásárhelyi János püspököt -, hogy "tanulmányaim mellett képviseljem az Erdélyi Magyar Református Egyházat a nyugati fórumokon. Ennek a megbízatásnak próbáltam eleget tenni legjobb tudásom és tehetségem szerint az elmúlt fél évszázad alatt." Meglátogatta Kanadát, Dél-Amerikát, ezen a kontinensen Argentína, Uruguay, Brazília, Venezuela református gyülekezeteit, eljutott Ausztráliába és Dél-Afrikába. Kevés lelkipásztornak nyílik lehetősége arra, hogy ilyen hatalmas egységben láthassa, érzékelhesse a széttört nemzet részeit és az anyanyelv erejével összekösse az itt-ott szakadozó szálakat. Havadtőy Sándornak az igehirdetés mellett állandó gondja volt az itthoniak megsegítése, anyagiakkal és lelkiekkel. Rádiós prédikációinak foglalata ez a könyv: Vigasztaljátok népemet. Válogatás a Szabad Európa Rádióban 1967-1992 között elmondott prédikációkból. Kiadja a Közlekedési Dokumentációs Kft. (KÖZDOK), 2001. A kötet gondozója és az utószó írója Beke György. /B. D.: Hazaküldött szavak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
2003. április 30.
A Washington Times által idézett George Allen republikánus szenátor hangsúlyozta, hogy az amerikai csapatok átirányítása nem az amerikai politikát ellenző nyugat-európai országokkal szembeni büntetést jelenti, sem pedig a Washingtont támogató kelet-európai államok megjutalmazását, csupán az Egyesült Államok stratégiai érdekeit követi. George Allen közölte, hogy Amerika elsősorban Romániában, Bulgáriában vagy Magyarországon kíván erősebb katonai bázist működtetni, éspedig azért, mert ezek az államok közelebb vannak a lehetséges konfliktusövezetekhez. A közép-kelet-európai államok lakosságának viszonyulása az amerikai csapatok befogadására jóval pozitívabb, mint a nyugat-európai állampolgároké. A működtetési költség ezekben az államokban lényegesen alacsonyabb, mint a nyugatiakban.A szenátor vélekedését osztja James Jones tábornok, az amerikai hadsereg európai parancsnoka, aki szerint Romániának és Bulgáriának jó esélyei vannak az új amerikai támaszpontok befogadására. /I. F.: Csapatátirányítás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2003. május 8.
Mircea Geoana külügyminiszter máj. 7-én az Otopeni-i repülőtéren az Egyesült Államokba való elutazása előtt kijelentette, hogy a hatóságok intenzíven konzultáltak olyan amerikai, brit és romániai kereskedelmi társaságokkal, amelyek kifejezték szándékukat az iraki újjáépítésben való részvételben. Geoana elmondta, hogy háromnapos washingtoni és New York-i látogatása során megpróbál részletesebb adatokat beszerezni az Irak újjáépítésében részt vevő amerikai cégekről. /Geoana az USA-ban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./
2003. május 20.
Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes Romániába látogatott, hangsúlyozta, hogy Románia számára továbbra is a piacgazdaság alapjainak megerősítése kell elsőrendű feladatot jelentsen. "Ez pedig azt feltételezi, hogy a korrupciót és a bürokráciát elodázhatatlanul csökkenteni kell"- mondta. Dunald Rumsfeld helyettese Mircea Pascu védelmi miniszterrel folytatott tárgyalásai után a sajtó előtt kijelentette, hogy Washingtonban még nem döntöttek az állandó romániai bázisok létesítésének kérdéséről. Az amerikai védelmi miniszterhelyettes jelenlegi látogatásával kapcsolatosan kifejtette, Bukarestnek számos olyan tapasztalata van, amit fel tudnak használni az iraki államrendszer újjáépítésében. "Az érdekel konkrétan, hogy Románia miként tért át a totalitarizmusról a demokráciára. Sokat gondolkodunk ezen, amikor az iraki demokrácia felállítását tervezzük" - mondta a miniszterhelyettes. /I. F.: Wolfowitz megfigyel. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2003. június 3.
A világ szabadkőművességének több vezéralakja is részt vett a hét végén azon az ünnepségen, melyet az Elfogadott Óskót Rítus (RSAA) romániai újraélesztésének tizedik évfordulója alkalmából tartottak. A vendégeket Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is fogadta. Az esemény legrangosabb vendégének Fred Kleinknecht, a skót rítusú szabadkőművesek Washingtonban székelő szuverén főparancsnoka számított, akit máj. 30-án Ion Iliescu államfő, máj. 31-én pedig Adrian Nastase miniszterelnök is fogadott. A titokban tartott államfői fogadáson Fred Kleinknecht a legmagasabb román állami kitüntetést, Costel Iancu romániai szuverén nagymester, a Legfelsőbb Tanács vezetője pedig az állami kitüntetések egy alsóbb fokozatát vehette át. Az eseményen Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke is részt vett.A Ziua értelmezése szerint a szabadkőműves vezetők és az állami vezetők egyértelműen Costel Iancu mellett tették le a garast abban a legitimitási vitában, melyet Iancu a Franciaországban élő, magyar származású André Szákváryval folytat. Utóbbi a kommunizmus idején külföldön életben tartott hagyományos román szabadkőművesség, Marcel Saphira és Dan Amadeo-Lazarescu vonalát követő Legfelsőbb Tanács vezetőjének tekinti magát. A vita lezárását jelzi az a tény, hogy a tavaly elhunyt Dan Amadeo-Lazarescu halála előtt megvonta a támogatást Szákvárytól, a hét végi bukaresti ünnepségen pedig Costel Iancu a Franciaországban élő Marcel Saphira jobbján jelent meg. A román szabadkőművesek között tovább létező törésvonalakat jelzi, hogy a kétnapos ünnepségnek csak az első napján vett részt Gheorghe Comanescu, a Román Nemzeti Nagypáholy (MLNR) nagymestere. Rosszallását az is kiválthatta, hogy az általa vezetett nagypáholy megalakulásának - néhány hónappal ezelőtti - tizedik évfordulóját lényegesen szerényebb külsőségek közepette ünnepelték. /Gazda Árpád: Kitüntették a szabadkőműveseket ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ A szabadkőművesség megőrizte erejét és befolyását a világ nagy folyamatainak menetére, néha megmutatja magát. A szabadkőművesek befolyásukkal kétségtelenül meghatározó szerepet játszottak és játszanak az új világrend kialakulásában. A szabadkőműves világelit bukaresti rendezvénye, a bukaresti parlamentben megrendezett színpompás évfordulós ünnepség, az egyik legfontosabb rítus szuverén főparancsnokának, tehát világelsőjének részvétele jelzi, elvált, hogy ki az úr a páholyban. Az elfogadott, immár egyedüli és legitim román szabadkőműves vezető Costel Iancu, nem pedig a magyar származású, négy különböző nemzetiségű nagyszülőtől származó, francia állampolgár André Szákváry. A szabadkőműves vezetőket az államelnök és a kormányfő a nyilvánosság teljes kizárásával fogadta. Titkosak voltak a tárgyalások is. /Ágoston Hugó: A titokzatosság ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./
2003. június 4.
Jún. 4-e, a trianoni békeszerződés 83. évfordulója. Miután sikerült elhitetni magyar földön, de az egész Kárpát-medencében is a magára maradt magyarsággal, hogy Trianon egy örökre befejezett tény, egy lezárt ügy, amire ma már csak a szélsőségesek emlékeznek. Gyógyírként az Európai Unióval hozakodik elő a politikum. Azonban nem lehet kitörölni az emlékezetből úgy, hogy annak tragédiáját a nemzet sorsáért felelősséget érző utókor időről időre ne elevenítse fel. Az emlékezés nem jelenthet román-, szlovák-, szerb-, ukrán- vagy franciagyűlöletet. Eleink felelőssége vagy bűne nagyobb az övékénél, hiszen szó nélkül engedtük elvenni azt, ami ezer éven át a miénk volt. Mialatt Magyarország lakossága évről évre egy-egy kisvárosnyi lélekkel fogy, hasonló a helyzet az elszakított területek magyarságával is. A nemzet megtartása, újraegyesítése nem egyszerű politikai döntés kérdése, ez nem Brüsszelben vagy Washingtonban dől el. Ezt Budapesten, Kolozsváron, Pozsonyban, Eszéken és tucatnyi más Kárpát-medencei településen döntik el a magyar családok, hogy vállalják-e a gyereket vagy sem. Az eltelt 83 esztendő alatt jobbára elveszítettük történelmi városainkat, leépültünk, a magyarság jelentős része beolvadt. Ma is ott tartunk, mint nyolc évtizeddel ezelőtt: újra kéne kezdeni mindent. Azzal a különbséggel, hogy ma már kevesebben vagyunk, kisebb a hitünk, az optimizmusunk, írta Makay József. /Makkay József: Nem, nem, soha? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2003. július 1.
Több mint tízezer dollárt adományoztak az igazságtalanul meghurcolt és jogtalanul elítélt, majd börtönbe zárt Reiner Antal és Héjja Dezső megsegítésére az amerikai magyarok. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF - Hungarian Human Rights Foundation) által március elején indított adománygyűjtő akció célja, hogy anyagilag felkarolja Reiner Antalt és Héjja Dezsőt, akiket az 1989-es kézdivásárhelyi események kapcsán a román ügyészség igazságtalanul Aurel Agache milicista "meglincselésével" vádol. Az amerikai magyarok szolidaritási akciója lehetővé teszi majd, hogy kilenc évig 1,5 millió lejes havi járulékhoz jusson Reiner Antal és Héjja Dezső, amit életkörülményeik javítására és orvosi kezelésük fedezésére fordíthatnak. Reiner Antal és Héjja Dezső egyetlen bűne az 1989-es forradalmi eseményekkor az volt, hogy magyaroknak születtek. "Mert a forradalmárok Bukarestben románok, Kézdivásárhelyen pedig magyarok voltak. A románok között forradalmár-kitüntetést és nyugdíjat osztogattak, a magyarokat pedig meghurcolták és börtönbe vetették!" - áll a 4500 címre kiküldött HHRF-levélben. Az 1989-es romániai események kapcsán összesen 13 magyar nemzetiségű személy ellen született igazságtalan ítélet. A székelyföldi Oroszhegyen négy vádlottat 66 év szabadságvesztésre ítéltek, Zetelakán három vádlottat 58 évre, Kézdivásárhelyen pedig hat vádlottat 21 évre. A három per 145 év összesített börtönbüntetéséből 34 évet és 7 hónapot le is töltöttek, a 13 vádlott közül 3 meghalt, kettő pedig öngyilkosságot követett el. A kirakatperekben elítélt, és igazságtalanul bebörtönzött erdélyi magyarok szabadonbocsátása és teljes rehabilitálása érdekében a HHRF tizenhárom éve nemzetközi erőket mozgósít. Szóvá tette ügyüket kongresszusi tanúvallomásban Washingtonban, Strasbourgban az Európa Tanácsnál, a Románia NATO csatlakozásáról szóló tanácskozáson, romániai tárgyalásra készülő magas rangú amerikai tisztviselőkkel és Adrian Nastase román miniszterelnökkel folytatott bukaresti megbeszélésen. (Sajtóközlemény, HHRF) /Kilenc évig folyósít havi járulékot Reiner és Héjja számára a HHRF az amerikai magyarok adományaiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2003. július 19.
Amerika úgy tekint Romániára, mint készséges fegyvertársra - írta a The New York Times júl. 16-i számában. A konstancai tudósítás szerint a román- amerikai románc még csak a legelején tart. Európa egyik legszegényebb országa a 2001 szept. 11-ig nem éppen elől állt a szoros katonai partnerek listáján, most viszont Lengyelország és Bulgária mellett Romániát szemelték ki új amerikai bázisok otthonául. Az amerikai katonai vezetés szemet vetett a romániai légi bázisokra, amikor Irak lett a következő célpont, cserébe támogatta az ország felvételét a NATO-ba. A kapcsolat ez év tavaszán szilárdult meg, amikor Törökország kimarad az iraki háborúból. A Constanta melletti, a légi üzemanyag- utántöltést végző nehéz szállító gépek fogadására is alkalmas Mihail Kogalniceanu repülőtér szinte egyik napról a másikra a Perzsa-öböl térségében lévő amerikai csapatok ellátásának fő bázisa lett. Ami az új, állandó bázisokat illeti, a Pentagon hangsúlyozza, hogy a tervezés még csak korai szakaszában tart. A lap szerint kisebb bázisokat létesítenek Kelet-Európában, Közép- Ázsiában, a Távol-Keleten és Afrikában. Charles Kupchan, Bill Clinton volt amerikai elnök európai biztonsági tanácsadója a lapnak elmondta, hogy "rövidlátónak" tartja a kelet-európai országok "befektetését". A NATO szerinte összeomlóban van, mivel Washington Európát nem stratégiai hadszíntérnek, hanem ugródeszkának tekinti ahhoz, hogy szembeszálljon a közel-keleti és közép-ázsiai új fenyegetésekkel. Az igazi nyereséget az EU-csatlakozás hozhatja meg az olyan országok számára, mint Lengyelország, Románia és Bulgária. Ezek az országok azt remélik, hogy megőrizhetik a NATO-t életerős szövetségként és megélhetik az amerikai katonák régóta várt megérkezését. De csak a NATO kimúlásának lesznek a tanúi - vélte a Georgetown Egyetem professzora. /Román-amerikai románc. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
2003. július 22.
Az Amerikai Egyesült Államok Unitárius Univerzalista Egyházának meghívására jún. 3-29. között került sor a kolozsvári Unitárius Kollégium Péterffy Gyula Kórusának amerikai körútjára, Singing the Dream (Énekelve az álmot) címmel. Solymossy Zsolt vallástanár, a csapat egyik kísérője elmondta, hogy Majó Julianna karnagy válogatta ki a 30 diákot akiket 5 tanár kísért. Felléptek Washington és más városok egyházközségeiben. A 16 koncert mindegyike nagy sikert aratott. /Szabó Csaba: Énekelve az álmot - az Egyesült Államokban. Hazatért az Unitárius Kollégium kórusa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
