Kereskényi Sándor szenátor hangsúlyozta: kiderült, hogy azok az egységek, melyekkel az 1946-os békekötés utáni Románia területét alkották, nem voltak funkcionálisak. A nagyobb egységet le kell bontani kisebb egységekre. Ilyen értelemben Románia mai térképe mindenképp változtatásokra szorul. Moldva és a déli részek felosztásával nincs gond, ez elképzelhető tetszés szerint, mert nincsenek hagyományai regionalizmusnak. Erdélyben lesznek gondok, hisz itt már vannak hagyományai a területrendezésnek. A konfliktus oka az, hogy ha a történeti, földrajzi szempontokat vennénk figyelembe, akkor eltűnnének a román szupremácia jelei, tudnillik a románok úgy kerültek be Erdélybe, hogy átmentek bizonyos szűrőkön, és akkor fokozatosan szétterjedtek. A hegyvonulatok mentén jelentek meg, de csak akkor mentek le a síkságra, amikor már nagyon muszáj volt. Ezért például a Bánságban, vagy a Partiumban csak az utóbbi években jelentek meg, ellenben már elég korán ott voltak a Nyugati-Kárpátokban és beékelődtek a Szászföldre is. A román vezetők olyan területi felosztást akarnak, ahol a román szupremácia dokumentálható és megőrizhető. Ezért például ki akarnak alakítani egy olyan régiót, mely magába foglalja a jelenlegi Szatmár, Máramaros, Szilágy és Bihar megyéket. Azokat a részeket emelik ki a Nagyvárad-Nagybánya tengely mentén, ahol erős román etnikum él. Céljuk, hogy Nagybányát ipari, Nagyváradot pedig kulturális központtá tegyék. Nagybányát már nem kell elrománosítani, de Nagyváradot még lehet. Ebből a játékból kihagynák Szatmárnémetit és Zilahot, remélve, hogy minél inkább visszavidékiesednek. Ez az elképzelés beleütközik egyrészt az európai uniós elképzelésekbe, másrészt az itteni magyarság elképzeléseibe. Az RMDSZ-nek ezt nem kell megengednie. Szatmárnémetiben szükséges a gazdasági struktúra fellendítése. Tudni kell, hogy mi volt régen, ebben óriási szerepet játszhat egy olyan helytörténeti tanácskozás, melyre a Partiumi Magyar Napok keretében került sor. - Az erdélyi magyarság számára az autonómia lenne a legjobb megoldás. Románia keretén belül, de megőrizve azokat a kultúrtörténeti sajátosságokat, amelyek nélkül Erdély eljellegtelenedik. Erdélynek, a mainál korszerűbb román alkotmányos keretek között, ismét önmagának kellene döntenie saját sorsáról./Túrós Lóránd: Erdélynek ismét önállóan kell döntenie sorsáról - Beszélgetés Kereskényi Sándor szenátorral. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./
2003. szeptember 17.
Szept. 14-én a megfogyatkozott lakosságú Kárásztelekről elszármazottak hazatértek a falunapokra. A kultúrházban Adorján Ilona megnyitotta az IppArt művészcsoport retrospektív tárlatát. A művelődési otthonban a helyi iskolások és a zilahi Terbete együttes szilágysági és szatmári néptáncainak tapsoltak, valamint a kárásztelki énekes triónak. Megjelent a helyi tanács és a Teleház Egyesület kiadásában a színes faluismertető füzet, amely magyar, román és angol nyelven nyújt információkat a településről. /Kárásztelkéről szólt a muzsika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2003. szeptember 18.
Az egyházi iskolák helyzetére is kitért szept. 16-i sajtótájékoztatóján Tőkés László. A királyhágómelléki református püspök mérsékelt elégedettséggel nyilatkozott a szatmárnémeti és nagyváradi református gimnáziumok állapotáról, ugyanakkor kárhoztatta a Zilahon kialakult helyzetet. A Zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatójának, Seres Magdolnának lejárt a mandátuma, ám egyelőre nem sikerült megtalálni az utódját. Tőkés László elmondása szerint a Szilágy megyei tanfelügyelőség illetékesei értésére adták, csak olyan személy lehet az iskola igazgatója, aki bírja az RMDSZ megyei szervezetének támogatását. "Elképesztő és felháborító, hogy Seres Dénes fogja diktálni nekünk, kit nevezhetünk ki igazgatónak" - mondja a püspök, aki az iskola visszaállamosításaként értékeli a helyzetet. Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-es szenátor tagadja, hogy az RMDSZ jóváhagyására lenne szükség a zilahi kollégium igazgatói székének elfoglalásához. "Semmiféle ilyen kitétel nem létezik a protokollumban, amelyet egyébként még nem is írtunk alá" - nyilatkozta a Krónikának Seres Dénes. A szenátor szerint nem az RMDSZ az oka annak, hogy az egyház jelöltje nem töltheti be az igazgatói tisztséget. "Olyan lelkipásztort akartak a gimnázium élére állítani, aki tavaly végezte el a teológiát. Ahhoz, hogy egy pedagógus iskolaigazgatóként dolgozzék, legalább kettes fokozattal és meghatározott tanügyi régiséggel kell rendelkeznie. Nem én szabtam meg ezeket a feltételeket, hanem a minisztérium" - fejtette ki Seres Dénes. /Pengő Zoltán: "Visszaállamosítják" a kollégiumot? = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2003. szeptember 30.
Zilahon is megalakult a Reform Mozgalomnak egy sejtje: a Zilahi Együtt Megmaradásunkért Mozgalom (ZEMM). A ZEMM 66 fős csapata támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzatának létrehozását. A ZEMM szerint az RMDSZ minden alkalmat megragad arra, hogy a belső ellenzéket és ezek támogatóit lejárassa. Rövid időn belül meg fog kezdődni a Reform Mozgalom vezetőink kirekesztése-kizárása az RMDSZ-ből, az anyagi támogatások megvonása. A ZEMM szerint minden magyarlakta megyében önálló listával kell indulnia a Reform Mozgalomnak. /A ZEMM a Szilágysomlyói Fórumon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./
2003. október 7.
A hetedik évfolyam 10. számát adta ki Zilahon a Ionita Scipione Badescu Megyei Könyvtár két kötetes, nagy formátumú évkönyvének, amely a megye bibliográfiáját jelenti. Balogh Gabriela koordinálásával Lucia Balas és Bódis Ottília dolgozták fel azokat az országos és helyi lapokat, folyóiratokat, alkalmi kiadványokat, melyek írásai Szilágy megyére, illetve településeire vonatkoznak. Ezek között szerepel a Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Művelődés is. A bibliográfia nem teljes, mert például a Szilágysági Vidéki Naplót mellőzte, vagy a kolozsvári Szabadságot, amely rendszeresen közöl zilahi, szilágysági tudósításokat. /Szilágysági bibliográfia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
2003. október 14.
Egyházmegyei napot szerveztek okt. 11-én Zilahon a Zilahi Esperesi Hivatal és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részvételével. A rendezvény keretében emlékeztek meg a zilahi református Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti kapunyitásáról, a kollégium első igazgatójáról, Kincs Gyuláról, valamint a Rákóczi szabadságharc háromszáz éves évfordulójáról. A nyolcezer református lelket számláló zilahi gyülekezetekből részt vevő viszonylag kis létszámú ünneplő közösség előtt Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök többek között a közösségi rendezvényeink iránti érdektelenségre is kitért, jelezve, hogy tizenhárom évvel a rendszerváltás után szomorú megtapasztalni az emberek elfásultságát, érdektelenségét, amely egyenes összefüggésbe hozható az RMDSZ rossz politizálásával. Az istentiszteletet követően Tőkés László szólt a készülő népszavazásról is, amely, mint mondotta, rafinált módon egy számunkra látszólag előnyös köntösben próbálja bemutatni a román alkotmányt. Az ünneplő gyülekezet átvonult a továbbra is román líceumként működő egykori Wesselényi Kollégium épületéhez, amit sok más ingatlanhoz hasonlóan nem kapott vissza az egyházkerület, megkoszorúzták az iskola udvarán Ady márvány mellszobrát. Az ünnepség a Kálvineumban folytatódott. Szilágyi Zoltán, a mai Zilahi Református Wesselényi Kollégium lelkésze az iskolán belüli áldatlan állapotokról szólt. Az egyház által el nem ismert igazgatóasszonyt továbbra sem lehet elmozdítani beosztásából. Az egyház és az iskola vezetősége közötti súlyos ellentétekre vall az is, hogy noha a kollégiumban számos meghívót osztottak ki, a diákokat nem engedték el a rendezvényre. /Makkay József: Az egykori Wesselényi kollégiumra emlékeztek. Nem közeledett az iskola és az egyház álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
2003. október 21.
Győr és Zilah képzőművészei és irodalmárai első alkalommal tartottak közös kulturális rendezvényt nagyszámú érdeklődő jelenlétével: Zilahon tárlatot nyitottak meg, szilágysági és győri szerzők bemutatták könyveiket, s Győr városát bemutató fényképkiállítás, a település rövid várostörténeti ismertetője várta az érdeklődőket. Borbély Károly festőművész, a győri Tanítóképző Főiskola Vizuális nevelés tanszékének vezetője állította ki festményeit, aki 1980 óta rendszeresen szerepel egyéni és csoportos tárlatokon. Az Ipp Art művészcsoport tagjai közös kiállítással jelentkeztek, Sepsi József kis szobrokkal. Bemutatták Hajdu Attila szilágysomlyói orvos A kereszt című elbeszélés- és grafika kötetét, valamint a győri Devecseri Zoltán és Hatházi Áron versfüzeteit. Hatházi Áron Álmodó idő című verseskötete Zilahon jelent meg. Devecseri Zoltán Hármas ének című verskötete a Hepehupa /Zilah/ folyóirat kiadásában látott napvilágot./Fejér László: Győr-Zilah kulturális nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2003. október 28.
Szeptemberben újabb kiadvány látott napvilágot, a Sarmasági Hírmondó (a község közéleti, közművelődési lapja, kiadja a Pro Sarmaság Alapítvány). Sarmaság Zilah után a legnagyobb lélekszámú magyarsággal rendelkező nagyközség. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2003. október 28.
Ötödik alkalommal rendezte meg Szilágycsehben Bogya György aligazgató a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált. A versenyen Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei csapatok vettek részt. Idén egyetlen zilahi csapat sem jelentkezett. A zsűriben tagjai között jelen volt vett Nagy Gyula, Szatmárnémetiben tanító pedagógus, akinek köszönhető a diákszínjátszó fesztiválok elindítása. A zsűri értékelése szerint első díjat kapott a nagybányai Németh László Gimnázium Filemile nevet viselő csoportja. Második helyen a marosvásárhelyi Csepűrágók, a harmadikon pedig a krasznai Tinikomédiások végeztek. Versenyen kívül lépett fel a székelyudvarhelyi Vitéz lelkek csoport. /J. L.: Szilágycseh. "Vitézeket" is nevel a diákszínjátszás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. november 8.
Megjelent a 2004-es Szabadság Évkönyv. A napilapnak ötödik alkalommal jelenik meg évkönyve. Szó van benne többek között a kolozsvári Főtér reneszánsz emlékeiről, az egykori zilahi és dési turulmadaras emlékoszlopokról, befejeződik erdélyi megyék helységnévszótár-sorozata. Közölnek egy világhálós honlapjegyzéket is. /Megjelent a 2004-es Szabadság Évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2003. november 10.
Az Erdélyi Gyülekezetnek az lenne a legfontosabb célkitűzése, hogy megszűnjön, ne legyen többé szükség rá, tagjai pedig visszatérjenek szülőföldjükre, jelentette ki Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora a Zilahon tartott bemutatkozón. A gyülekezethez tartozó otthon, a Reménység Szigete fennállásának tizedik évfordulója alkalmából megtartott filmvetítésen és kiállításon Németh Zsolt, a gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke is részt vett. A zilahi Kalvineumban Fekete Károly alpolgármester ismertette a budapesti Erdélyi Gyülekezet munkáját és bemutatta a vendégeket: Zalatnay István lelkipásztort, Lovas Józsefné főgondnokot, Németh Zsolt tiszteletbeli főgondnokot, valamint Veress Lajos ügyvédet, az Új Kézfogás Alapítvány jogi tanácsadóját. Ezután levetítették Beke Mihály András és Farkas György A reménység szigete című filmjét, amely az Erdélyi Gyülekezet munkáját mutatja be. Az Erdélyi Gyülekezetet Németh Géza református lelkipásztor alapította, aki, miután az 1956-os forradalomban való részvétele miatt letartóztatták, majd 1971-ben elbocsátották a hivatalos egyházi életből, összegyűjtötte a kivándorolt erdélyieket, és gyülekezetet alapított számukra. 1995-ben bekövetkezett halála után fia, Németh Zsolt vette át a gyülekezet gondozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta létre a Reménység Szigete nevet viselő karitatív és kulturális központot, amely az évek során 276, erdélyi településről érkezett, magyarországi kezelésen részt vevő betegnek nyújtott otthont. A gyülekezet 1995-ben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részévé vált, azóta ennek keretében fejti ki tevékenységét. Célja, hogy elérje a Budapesten tartózkodó, Erdélyből és más határon túli régióból kitelepedett embereket, és lelki vigaszt nyújtson számukra. Zalatnay István lelkipásztor elmondta: a bemutatkozóra hat erdélyi városban kerül sor: ismertetik a gyülekezet munkáját, és kérik az egybegyűlteket, tudassák velük, ha vannak Magyarországon tartózkodó rokonaik. Németh Zsolt így nyilatkozott: "Az Erdélyi Gyülekezet az, amelyben én felnőttem, hiszen hétéves voltam, amikor édesapám létrehozta a házi gyülekezetet, és azóta vagyok a tagja, bár önálló egyházként csak 1990-ben jegyezték be hivatalosan. Ennek a gyülekezetnek a magja gyermekkoromtól végigkísért, azt jelenti nekem, amit egy hívő keresztény embernek, aki a vallásban nevelkedett föl, a templom jelentett". /Pap Melinda: Menedékhely kivándorolt erdélyiek számára. Zilahon mutatkozott be a hét végén a budapesti Erdélyi Gyülekezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2003. november 12.
Ady Endre születésének évfordulója előtt nov. 8-án idén is megemlékeztek a költőről Szilágylompérton a református egyházközség és az általános iskola rendezésében. A költő édesapja a belső- szilágysági faluból származott. Szilágylompért tavaly óta Ady zarándokhelyévé lett Érmindszent, Zilah, Csucsa mellett, miután felavatták a költő mellszobrát, s róla nevezték el az általános iskolát. A hálaadó istentiszteleten Szőnyi Levente lelkipásztor a költő istenes verseinek üzenetét értelmezte. Egyúttal a Sarmasági Művész Kör tagjainak munkáiból képzőművészeti kiállítást nyitottak meg. Népművészeti kiállításra is sor került. A versmondók vetélkedőjén több mint tucatnyi középiskolás lány vett részt. /Fejér László: Szilágylompérti Ady-nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2003. november 12.
Ady Endre születésének évfordulója előtt nov. 8-án idén is megemlékeztek a költőről Szilágylompérton a református egyházközség és az általános iskola rendezésében. A költő édesapja a belső- szilágysági faluból származott. Szilágylompért tavaly óta Ady zarándokhelyévé lett Érmindszent, Zilah, Csucsa mellett, miután felavatták a költő mellszobrát, s róla nevezték el az általános iskolát. A hálaadó istentiszteleten Szőnyi Levente lelkipásztor a költő istenes verseinek üzenetét értelmezte. Egyúttal a Sarmasági Művész Kör tagjainak munkáiból képzőművészeti kiállítást nyitottak meg. Népművészeti kiállításra is sor került. A versmondók vetélkedőjén több mint tucatnyi középiskolás lány vett részt. /Fejér László: Szilágylompérti Ady-nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2003. november 13.
A zilahi Népi Alkotások Központja szervezésében mintegy negyven fős csoport - román és magyar költők, írók, képzőművészek, néptáncosok, népdalénekesek, újságírók - érkeztek november 12-én Budapestre, a Román Kulturális Intézet vendégeiként. A kétnapos rendezvényt Mircea Oprita, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója nyitotta meg. A Szilágyságot fényképekben bemutató vetített előadást mellett az Origini és Hepehupa kulturális folyóiratokat főszerkesztőik - Liviu Bordas, illetve Fejér László, a Romániai Magyar Szó Szilágy megyei tudósítója - mutatták be. Nov. 13-án Ilut Ioan és Szabó Vilmos festőművészek munkáiból nyílt tárlat. /(Guther M. Ilona): Szilágysági művelődési napok a budapesti Román Kulturális Intézetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2003. november 19.
Budapesten a Román Művelődési Központban két egymást követő nap estéjén román és magyar költők, írók, képzőművészek, valamint néptáncosok és -zenészek léptek fel műsoros esten a Szilágy Megyei Népi Alkotások Központja rendezésében. Győrből is felutaztak a budapesti eseményre, közöttük Devecseri Zoltán, akinek románra fordított versei is elhangzottak a művelődési esten. Megnyitották Gheorghe Ilea és Szabó Vilmos képkiállítását. Nos, a győri Borbély Károly festő, tanszékvezető tanár méltatta a zilahi kollégák alkotásait. /Fejér László: Budapesti kézfogások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2003. november 22.
Nov. 21-én tartották Szatmárnémetiben, az Északi Színház bábtársulatának első előadását. A bábszínészek - Fóriss Emese, Cserey Csaba, Nagy Anikó és Bandura Tibor - a színház Pódium-termében adták elő a José Geal Plül Plüm kalandjai című meséje alapján készített bábjátékot, Szilágyi Regina rendezésében. Felhasználták az egykori Brighella Bábszínház által bemutatott, hasonló című darab kellékeit, de ezek felújításra szorultak. A jövőben felkeresik a város óvodáit és általános iskoláit, és megyei turnékra is indulnak majd. A távolabbi tervekben szerepel zilahi és nagybányai fellépés is. /(cl): Tegnap tartotta első előadását az Északi Színház bábtársulata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./
2003. november 26.
Ady Endre születésnapján a költő egykori iskolájában, a jelenkori Zilahi Silvania Főgimnáziumban tartották meg a szilágysági középiskolások versmondó vetélkedőjét. Mindhárom zilahi magyar tagozatú iskola mellett részt vettek Szilágysomlyó, Szilágycseh, Kraszna és Sarmaság versenyzői. Immár évtizedes hagyománynak megfelelően ezúttal is érkeztek versmondók Balassagyarmatról, a Mikszáth Kálmán Vendéglátóipari Szakközépiskolából viszonozni a testvériskola, a zilahi főgimnázium tanulóinak ottani versenyen való részvételét. /Adyra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2003. november 29.
Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban ülésezett nov. 28-án az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete (KT), amelyen a már lezajlott, illetve a napokban Kolozs megyében sorra kerülő választógyűlésekről tanácskoztak, valamint előkészítették az EMNT megalakulására összehívott december 13-i küldöttgyűlést. Szilágyi Zsolt, a Kezdeményező Testület (KT) soros elnöke elmondta: a KT jelenlévő tagjai összeállították a meghívottak listáját, a napirendet, és megbeszélték a gyűlés menetrendjét. Szilágyi Zsolt beszámolt az eddig lezajlott jelölő fórumokról, nevezetesen az érmihályfalvi, zilahi, szilágysomlyói és nagybányai ülésekről, amelyeken már kijelölték a küldötteket a megalakulás előtt álló nemzeti tanácsba. /Ülésezett az EMNT Kezdeményező Testülete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2003. december 2.
Nov. 29-én tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kolozsváron, tisztújítást is tartottak. Dr. Kötő József leköszönő EMKE-elnök kifejtette: az EMKÉT-t a kultúra intézményesítésének szándéka vezérelte. Az EMKE saját székházba került, saját munkatársi gárdával. Ugyanakkor megalakult a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Könyvescéh, a Dalosszövetség, a Népfőiskola stb. Az intézményesítés területén a másik fő szempont a Magyar Ház láncolatának kiépítése. Példaként említette a zilahi, és a visói Magyar Házat, saját székházzal. Javasolta az alapszabályzat korszerűsítését. A vezetőség együttműködési megállapodást írt alá az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével és a Temesvári Nőszövetséggel. A tisztújításra eredménye: elnök - Kötő József, ügyvezető elnök - Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tagok - Guttman Mihály, Zahoránszky Ibolya, Tófalvi Zoltán, Beder Tibor. Alelnökök, régiók szerint: Bánság - Matekovits Mária; Partium - Muzsnay Árpád; Belső Erdély - Ábrám Zoltán; Székelyföld - Ördög-Gyárfás Lajos. Társadalmi és civil kapcsolatok tartása: Szép Gyula. Gazdasági funkcióba visszaválasztották Katona Rékát, az ellenőrző bizottság két tagja pedig Takács Gyula és László Edit közgazdászok. A díjkiosztás során tizennégyen vehették át a közművelődési egyesület kitüntetéseit. /Köllő Katalin: Régi-új elnöke van az EMKÉ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2003. december 2.
Ungvári Barna András, Hídvég falu akkori református lelkésze 1998-ban határozta el egy sziklatömbemlékmű Földváron való felállítását. Ioan Cioaca földvári polgármester 1999 júliusában a sziklatömbnek a hajdani fogolytemető helyére való szállítását akadályozta meg, majd 2000 júliusában, amikor a mártíremlékművet mégis a helyszínre szállították és talapzatra állították, ugyancsak Cioaca ledönttette azt. Az 1944 novemberében Földvárra elhurcolt személyeket román csendőrök gyűjtötték össze, román katonák őrizték egy a lágerben. A Földváron történteket nem lehet a szovjetek nyakába varrni, be kellene ismerni, hogy mindenért, ami itt történt, az akkori román hatóságokat terheli a felelősség. 2001 augusztusában sikerült mégis emlékművet avatni Földváron. Boros Ernő 1997-2001-ben sorra járta a 20 Szatmár megyei települést, ahonnan a román csendőrök 1944 novemberében embereket indítottak a földvári lágerbe. Lejegyezte a túlélők, ezek híján a volt földvári foglyok legközelebbi hozzátartozóinak a vallomásait, visszaemlékezéseit. Ezekből közölt néhány emlékezést. A szaniszlói római katolikus templom Historia Domusából: A román hadsereg előrenyomulásával egyidejűleg román csendőrség jött a faluba. Felszólították a lakosságot, hogy aki 1940-től bármilyen formában katonai szolgálatot teljesített, katonai helyzetének tisztázása céljából jelentkezzen előbb a helybeli csendőrőrsön, majd vegyen magához három napra való élelmet, és menjen Csanálosra. A Csanálosra érkezőket ott egy csűrbe zárták, olyan - állítólag az akkori községi elöljárók által is aláírt - kísérőiratot fogalmaztak róluk, amely szerint a román csendőrök az erdőben, katonaruhában és fegyverrel a kezükben fogták el őket. Más szóval magyar partizánoknak lettek beállítva. Ezt követően többnapi fogva tartás után fegyveres kísérettel Zilahra lettek irányítva, és aki útközben megszökni nem tudott, a hírhedt Brassó melletti Földvárra vagy Focsani-ba jutott. Az 1944. szept. 12-én Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezményben Erdéllyel kapcsolatban az állt: "A szövetséges kormányok a bécsi döntésnek Erdélyre vonatkozó határozatát semmisnek tekintik, és egyetértenek azzal, hogy a békeszerződésben történő jóváhagyástól feltételezetten Erdély (vagy annak nagyobb része) adassék vissza Romániának." A román kormány mindenáron egész Erdélyt akarta, ezért elhatározták: nem maradnak tétlenül, a biztonság kedvéért lépéseket tesznek az ügy előmozdítása érdekében. Észak-Erdély hovatartozása az itt élő lakosság etnikai összetételén is múlhat, elhatározták, hogy sebtében, amennyire lehetséges, "javítanak" ezen az összetételen. A gyakorlati kivitelezésre a következő módszereket eszelték ki:a nem román lakosságnak a trianoni határon kívülre juttatása, illetve a már eltávozottak távolmaradásra bírása (Maniu-gárdisták garázdálkodása, németek, svábok Ukrajnába való deportálása stb.); leplezett formában történő etnikai tisztogatás.Földvár az utóbbi célt szolgálta. Ebben a Dél-Erdély területén létrehozott lágerben nem közvetlenül lelőtték, felakasztották stb., hanem olyan körülmények között tartották a foglyokat, hogy ilyen eszközök alkalmazása nélkül pusztuljanak el közülük minél többen. /Boros Ernő: "Mindennap eljött a halál". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./
2003. december 11.
Kibontakozóban van a felekezeti oktatás Erdélyben. Az 1949-ben megszüntetett székelyudvarhelyi Református Kollégium jogutód intézményében, a Benedek Elek Tanítóképzőben ezelőtt tíz évvel református osztályt/évfolyamot indítottak. Ma pedig már önálló tanintézetként működik a Backamadarasi Kiss Gergely Református Gimnázium. Tőkés Zsolt tanár, az iskola igazgatója felvázolta a múltat. Az 1949-es államosítás után csak a tanítóképző maradt, amely felvette Benedek Elek nevét és középfokú tanintézetként működött s működik, noha ma már van tanítóképző főiskola is Székelyudvarhelyen. 1994-ben indítottak egy évfolyamot református osztályként, 1997-re már négy évfolyamra teljesedett, ez már arra is jó volt, hogy református iskoláról beszéljenek. 1997-ben már úgy működött a négy évfolyamot magáénak tudó tanintézet, mint a Benedek Elek Tanítóképző jogi személyű részlege. 2001-ben a főiskola indulásával lehetőség nyílt arra, hogy külön igazgatója legyen a református középiskolának. Ma már gazdasági szempontból elkülönültek, a régi kollégiumi épületszárnyakat megkapták. Udvarhelyen minden iskolának neve van, természetes volt, hogy nevet adtak intézményüknek. Itt diákoskodott például Benedek Elek, Ravasz László, Kányádi Sándor, Toró Tibor és olyan tanárok tanítottak, mint a névadó Kiss Gergely, Benkő József, Gönczi Lajos és mások. Ez a felekezeti iskola tulajdonképpen állami iskola (ez is a porhintés tipikus példája Romániában). Jó példa az efféle zűrzavarra a zilahi Wesselényi Kollégium helyzete, ahol az igazgató - az egyik magyar szenátor felesége - megtagadja az egyházkerület fennhatóságát. Tőkés Zsolt viszont erkölcsi kötelességének tartja felettes szervének tekinteni az egyházkerületet, és csak utána a tanfelügyelőséget. Nem tesznek különbséget vallásfelekezeti hovatartozás szempontjából, jöhetnek az iskolába más vallású tanulók is. Az újabb, módosított román alkotmány is csak az állami iskolák esetében említ anyagi támogatást. Ez így nem igazságos! /Komoróczy György: Bontakozó felekezeti oktatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./
2003. december 12.
Kaszta István második kötetét mutatták be Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. Az első, az "Amíg élünk, emlékezünk" című kötet májusban látott napvilágot, a zilahi magyar nyelvű oktatás történetét tekintette át, felvázolta a szilágysági magyarság múltját és jelenét. A második kötet "Lét és munka" címmel cikkgyűjtemény. Azokat az írásokat fogja csokorba, amelyek az utóbbi tizenkét évben láttak nyomdafestéket a Bányavidéki Új Szó, Szilágysági Vidéki Napló, Erdélyi Napló, valamint a Glasul Maramuresului hasábjain. A fejezetcímek is jelzik /Lét és munka, Helytörténet, Tanügy, Tudósítások stb./ hogy az írások tematikája változatos. Mindkét könyv a Helvetica Lap- és Könyvkiadó /Nagybánya/ gondozásában látott napvilágot. /Dávid Lajos: Kaszta István: Lét és munka. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 12./
2003. december 13.
A tordai Vásárhelyi Géza Könyvtár 1995-ben, a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtár Alapítvány kezdeményezésére alakult - körülbelül a zilahi könyvtárral egy-időben -, amikor az alapítvány egy-egy nagyobb mennyiségű könyvalapot adományozott a két városnak. Addig Tordán nem létezett önálló magyar nyelvű könyvtár, csak az iskolákban és a városi könyvtárban voltak - elég kis számban - magyar könyvek. A helyzet mára sem javult volna sokat, ha a Vásárhelyi Géza Könyvtár nem jött volna létre. Az első könyvtáros Benkő Gizella volt, aki 1995-1998 között töltötte be ezt a tisztséget. Részt vett Magyarországon is több könyvtárosi tanfolyamon, továbbképzésen. 1998-ban a konzervatóriumba ment. Most újra ő a könyvtáros. Ő a város magyar nyelvű zenetanára, kórust vezet, osztályfőnök is egyben - mégis kerít időt a könyvtárra. Úgy gondolja, hogy ilyen nagy múltú város, mint Torda nem hagyható könyvtár nélkül. Jó a könyvállaguk, rengeteg enciklopédia, kézikönyv van, a szépirodalom polcai is gazdagok. A könyvtár irányítását, felügyeletét, 2000-ben átvette a Petőfi Társaság. Amikor a tordai cementgyár magánkézbe ment át, az új tulajdonos felszámolta a vállalati könyvtárat, a magyarnyelvű 1200 kötetet jelentő könyvállományát a könyvtárnak adományozta. /Ladányi Emese Kinga: Könyvtár a falakon túl. Kis szülőváros - nagy tervek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2003. december 13.
Értékes igényes könyv jelent meg: A Szamos- parti Athén. A 19. századi Kolozsvár és lakói Veress Ferenc felvételein. Szerkesztette: Sas Péter. A könyv a román Művelődés- és Egyházügyi Minisztérium, a zilahi Colorprint, a Koós Ferenc Alapítvány és az Illyés Közalapítvány támogatásával készült. Kolozsváron, az album bemutatásán Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a könyv felelős kiadója köszöntötte a megjelenteket. Ónodi Veress Ferenc 1852 nyitotta meg Kolozsváron fényképészműhelyét. Veress Ferenc képei olyan Kolozsvárt mutatnak be, amely ma már sajnos, nem létezik. Sas Péter elmondta, nem kolozsvári, Budapesten született, de szíve ide húzza. /Csomafáy Ferenc: Erdélyi fényképészek nesztora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2003. december 16.
Sok látogatót vonzott a Szilágysági Advent Budapesten. Alig egy hónap alatt ez a második szilágysági rendezvény a magyar fővárosban. A gazdag kulturális műsorkínálat, táncházak, kórusmű-koncertek, könyv- és lapbemutató sok érdeklődőt vonzott az Uránia Filmszínházba. Kisfilm pörgött az elmúlt év kulturális eseményeiről is, a zilahi szüreti báltól, a szilágysomlyói Báthori-napokon és a tövisháti napokon át a szilágykrasznai napokig. Szilágy megyében pedig jövőre Budapesti Napokat szerveznek. /(ke): Szilágy megye. Népszerű a Szilágyság Budapesten. Jövőre Budapesti Napok Zilahon? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2003. december 22.
Dec. 20-án, az RMDSZ megalakulásának 14. évfordulója alkalmából hagyományosan Marosvásárhelyen tartott ünnepi rendezvényen adták át a szövetség által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik munkájuk révén jelentősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSZ programjának megvalósításához. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, 14 évvel ezelőtt az RMDSZ a szövetség, az egység, az önállósodás útján indult el és ma is ezen halad. A visszaszolgáltatási folyamat révén csak Székelyföldön több mint 250 000 hektár közbirtokossági erdőtulajdont sikerült visszaszerezni a székelység számára, de már több százra tehető az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Az Ezüstfenyő-díjat ezúttal 25-en - köztük önkormányzati képviselők, országos tisztségviselők, egyházi személyek, vállalkozók - vehették át Idén Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Király András, Arad területi elnök, Tokay György parlamenti képviselő, Szilágyi János besztercei kertészmérnök, Balazsi József érsemjéni polgármester, Szakál András Zsolt brassói erdészmérnök, Markó Attila helyettes államtitkár, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Tőke István csíkszeredai erdészmérnök, Dézsi Zoltán, gyergyószentmiklósi alprefektus, Kásler Pál hátszegi vállalkozó, Egyed Csaba baróti erdészmérnök, Dimény Zoltán berecki alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor, Sallai János széki polgármester, Borbély László marosvásárhelyi parlamenti képviselő, Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, Péter Ferenc szovátai polgármester, Böndi Gyöngyike, nagybányai parlamenti képviselő, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, Varga Attila szatmárnémeti parlamenti képviselő, Antal István székelyudvarhelyi parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Lakatos Sándor zilahi mérnök kapott, továbbá a Közbirtokossági Hírvivő, sepsiszentgyörgyi havilap. /Kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Tizennégy éves az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
1997. november 29.
A tárgyilagos történetírásnak az 1956-os forradalom erdélyi eseményeit tekintve még nem jött el az ideje, állapította meg Sipos Gábor történész, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa, akivel Aniszi Kálmán beszélgetett. A rendelkezésre álló anyagot máris rostálni kell, mert a Securitate iratait csak nagy óvatossággal szabad használni. "Ötvenhatban eggyé vált a nemzet." Sepsiszentgyörgyön is felvonultak magyar zászlókkal a forradalom hírére. Hubecz Márton könyvelő börtönbe is került miatta. Le is ülte büntetését. Sokan forradalmi verseket másoltak, adtak tovább. Dobri János kolozsvári lelkész, aki 1940 őszétől újjászervezte a cserkészetet, 1956-ban a forradalmi versek egyik fő terjesztője volt. Ugyanígy Molnár Dezső kolozsvári lelkész, Dobainé Varga Piroska, Bányai Miklósné és sokan mások. 1956-ban újra felvetették az erdélyi magyar értelmiségiek Erdély helyzetét. Úgy érezték, emlékiratban a világ elé kell tárni a lehetséges megoldásokat: független Erdély, Erdély megosztása, illetve a Erdély teljes egészében kerüljön Magyarországhoz. Dobai István nemzetközi jogász Komáromi József matematikatanárral készítette a memorandumot, melynek szövegét Varga László református lelkész, Bereczki András és Gazda Ferenc tudományos kutatók ismerték a legjobban. Dobai István elvitte a memorandumot Márton Áronhoz, aki helyeselte a memorandumot, mert ő a Szent István-i Magyarország híve. Márton Árontól hazafele tartott Dobai István, amikor letartóztatták, megtalálták nála az emlékirat egy példányát. Az egyik szekus rögtön azt mondta: ez az - tehát tudtak róla. Ezután letartóztatták a többieket is. Sokáig az a hír járta, hogy Dobai azonnal kiadta a közreműködők nevét. Sipos Gábor cáfolta ezt a változatot. A perben nagyon súlyos ítéletek születtek, de halálos ítélet nem volt. Az emlékirat teljes szövegét még nem közölték sehol. A Dobai-Varga-per, másnéven ENSZ-per volt a legfontosabb megmozdulása az erdélyi magyarságnak ötvenhatban. Ezt a kezdeményezést a hatalom megtörte, de azt tudják, hogy az egyes változatokra kik szavaztak. A független Erdély mellett voltak a szociáldemokraták: Jordáky Lajos, Pásztai Géza, Nagy Géza és mások. Erdély Magyarországhoz tartozásának eszméje mellett tett hitet Márton Áron püspök és az idősebb nemzedék. Erdély igazságos megoszlása mellett állt ki a többség, Dobai István, Varga László, Kertész Gábor zilahi ügyvéd, a per egyik vádlottja. Annak, hogy Erdély Romániánál maradjon, csak a kollaboránsok voltak a pártolói.- A perben a vádlottak bátran viselkedtek. Később másokat is letartóztattak és a Dobai-csoporthoz csatoltak, köztük volt László Dezső kolozsvári lelkész, akit azért vittek el, mert esélyes lett volna a közelgő püspökválasztás. A börtönben a per több elítéltje meghalt. Szekeres Nagy József éhen halt a börtönben, Dobai István és Varga László többször volt a halál szélén. Hét év után kikerültek a börtönből a per elítéltjei. Beszélni kell még az érmihályfalvi csoportról. Itt már nem volt kézzelfogható vádpont, mint a másik perben a memorandum. Ebben a perben halálos ítélet is született, Sas Kálmán érmihályfalvi lelkészt kivégezték. Ez a per az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálta. /Aniszi Kálmán: 1956 - Erdély. = Kapu (Budapest), okt., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29-30./
2002. január 8.
Hagyományos újévi fogadást tartott Nagyváradon, jan. 6-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök hangsúlyozta: egy pinceteremből indultak e fogadások, később a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban tartották meg, hogy most méltó helyen, a püspöki palotában ülhessék meg az újesztendő első magyar közéleti eseményét. A püspök felolvasta Orbán Viktor ünnepi köszöntőjét is, majd Tempfli József római katolikus megyéspüspök beszédében szóvá tette az egyházi ingatlanok ügyét. Hivatalosan is megnyitották az idei Ady Endre emlékévet. Tavaszy Hajnal könyvtáros a költőről való megemlékezés közigazgatási határok nélküli voltára hívta fel a figyelmet: Nagyvárad, Érmindszent, Zilah és Csucsa is bekapcsolódtak a rendezvényekbe. /(Balla Tünde): Újévi fogadás a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2002. január 18.
Első alkalommal adott ki évkönyvet a Szilágysági Vidéki Napló, a 2000. év őszétől megjelenő zilahi, "független polgári hetilap". A "Visszatekintés Zilah 1000 éve" címszó alatt a város történelmi kronológiáját összeállították. Az évkönyv közölte Szilágy megye helységnévszótárát románul és magyarul. /Szilágysági kalendárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
2002. január 18.
Első alkalommal adott ki évkönyvet a Szilágysági Vidéki Napló, a 2000. év őszétől megjelenő zilahi, "független polgári hetilap". A "Visszatekintés Zilah 1000 éve" címszó alatt a város történelmi kronológiáját összeállították. Az évkönyv közölte Szilágy megye helységnévszótárát románul és magyarul. /Szilágysági kalendárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
