Január végén jelent meg a Hepehupa című, az első Szilágy megyei művelődési folyóirat a zilahi Color Print és a Népi Alkotások Központja kiadásában. A folyóirat 24 szerzőtől közölt helytörténeti, demográfiai, néprajzi, képzőművészeti tanulmányokat, prózát, verseket; a könyvismertetők a Szilágysággal kapcsolatos, az elmúlt évben megjelent kiadványokat recenzálták. /(fejér): Hepehupa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 12.
Az RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodás mintájára a szövetség és a kormánypárt megyei szervezeteinek is egyezséget kell kötniük. A helyi megállapodásokat február végéig kell aláírni. Az egyezkedések előreláthatóan nem lesznek zökkenőmentesek, Kolozs megyében például a megyei SZDP-elnök kijelentette: szó sincs az ingatlanok korlátlan visszaadásáról, vagy újabb magyar karokról. Előtte a párt főtitkára jelezte: "félreértették" az aradi Szabadság-szoborra vonatkozó ígéretet. Az SZDP "visszatáncolásáról" szó volt a kétpárti egyezmény első kiértékelő ülésén. Grigore Zanc szenátor, a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke azzal "nyugtatta" azokat a kormánypárti politikusokat, akik bírálták az SZDP–RMDSZ protokollumot, hogy a megállapodás távolról sem olyan "veszélyes", mint ahogy az első látásra tűnik. Véleménye szerint az egyezményben nincsenek kötelező érvényű rendelkezések. Nincs szó benne az elkobzott egyházi ingatlanok azonnali és korlátlan visszaszolgáltatásáról, ami pedig a magyar felsőfokú oktatás kiszélesítését illeti, a megegyezés csak arról szól, hogy elemzik az új karok létrehozásának szükségességét. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak elmondta: aggasztónak tartja mind Cosmin Gusa főtitkár, mind pedig Grigore Zanc kijelentéseit, és jelezte az RMDSZ vezetőségének, hogy ezt vessék fel a protokollumot monitorizáló vegyesbizottság első ülésén. Akik így értelmezik a protokollumot, azokkal nincs mit egyezkedni. Kónya-Hamar Sándor szerint természetes, hogy Kolozsvár áldatlan helyzetének javítása részét fogja képezni a helyi megállapodásnak. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök szerint ahhoz, hogy bármiféle együttműködésre sor kerülhessen, a Fehér megyei SZDP-nek előbb illene visszavonnia bírósági keresetét ingatlanügyben és alkalmazni kellene a tavaly hatályba lépett helyi közigazgatási törvénynek a kétnyelvű táblák kihelyezésére vonatkozó rendelkezéseit. Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke szerint fontosnak tartják, hogy a Calvineum visszakerüljön a zilahi református egyházmegyéhez, amelynek visszaszolgáltatásáról a 83-as sürgősségi kormányrendelet rendelkezik ugyan, de erre nem került sor. Szántó Árpád Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke szerint a helyi megállapodásba elsősorban az oktatással kapcsolatos megoldásra váró gondok kerültek. /Székely Kriszta: "Rugalmas" a kétpárti megállapodás. Megtörtént az első monitorizálás — Készülnek a helyi egyezmények. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2002. február 20.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ülésén kimondták: megvonják támogatásukat az RMDSZ-től. Szilágy megyét konkrétan is nevesítették, Tőkés László püspök szerint az itteni RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, minek folytán késleltetik a Kálvineum visszadását. Erről kérdezte a lap Deák Lászlót, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnökét. A titkos paktumról kijelentette: amíg az RMDSZ-vezetők a kormánypárttal egyezkednek Zilahon a Kálvineum visszaszerzéséért, addig a tárgyaláson résztvevő RMDSZ-vezetőket szószékből próbálják lejáratni. A zilahi esperes egyszemélyben az "iskolaügy föltalálója". /Fejér László: Téves információkkal vezetik félre a magyar közösséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. március 4.
A románok arculütésének minősítette a zilahi Magazinul Salajean február végi számában a helyi közigazgatási törvény azon előírásait, miszerint magyar nyelven is fel lehet tüntetni a helységneveket, anyanyelven is kérvényt lehet benyújtani a közigazgatáshoz. Az írás címe szerint ezzel közelebb kerültünk Budapesthez. Leontin Bordas, a Szilágy megyei tanács elnöke nyilatkozta nevezett lap cikkírójának, hogy a jogszabályt "nyomás alatt kezdeményezték" és nem kötelező a közigazgatásban több nyelvet használni. A megyei RMDSZ állásfoglalást készül elfogadni a megyei tanács elnöke véleménye kapcsán. Vida Gyula parlamenti képviselő elmondta: Leontin Bordas eddigi másfél évi tevékenysége arra irányult, hogy politikailag destabilizáljon és etnikai feszültséget provokáljon. Magyarellenes megnyilvánulásai nem újkeletűek, ismertük főtanfelügyelő korából: egyet mondott a szemtől szembeni beszélgetésben, a gyakorlatban minden eszközzel alkalmazta elfogultságát a magyar közösséggel szemben. 2000 nyarán Vida ellenezte, hogy az RMDSZ politikai támogatásával és frakciója szavazataival tanácselnöki mandátumhoz jusson. Vida Gyula leszögezte: mint parlamenti képviselőnek, a szilágysági magyarság képviselőjeként alapvető kötelessége kezdeményezni Leontin Bordas tanácselnök leváltását. /(Fejér László): A megyei tanácselnök leváltását kezdeményezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
2002. március 6.
Örvények címmel Bekő N.Ildikó első elbeszéléskötetét mutatta be a TINIVÁR felelős szerkesztője, Bartha Zoltán Zilahon. Szabó Vilmos, a zilahi EMKE képzőművész elnöke a szerzőnek az olvasókkal való élő jó kapcsolatát emelte ki, majd Fejér László, a Hepehupa főszerkesztője köszöntötte a "kollégát", emlékeztetve a résztvevőket, hogy a szerző több irodalmi pályázaton is díjakat kapott. A kötet a szerző jelentős anyagi áldozatvállalásának köszönhetően jelenhetett meg. /Gáspár Attila: Könyvbemutató Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6/
2002. március 8.
Nem első alkalommal intézett sajtótámadást az RMDSZ és magyar közösség ellen a zilahi volt pártlap, jelenleg "független napilap". A márc. 6-i számában a cím is jellemző: "Az 1977. március 4-i földrengés után / Újabb földrengés Romániában: a PSD és az RMDSZ politikai protokolluma". Anélkül, hogy a gyanútlan újságolvasó ismerné a protokollum szövegét, a szerző kijelentette: a 9. pont hazaárulásként kerül be a történelembe. Legfőbb fájdalma a szerzőnek, hogy a helyi és központi döntéshozatalban részarányos képviselethez juthat az RMDSZ. /Fejér László: Kik alatt reng a föld? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2002. március 27.
Hídalmás szórványegyházközség, református híveinek száma félszáz lélek, tájékoztatott a Zilahról kijáró Csillag Péter szórványlelkész. A templomba eljár a Hídalmáson élő öt- hat katolikus is. 1944-ben bevonult szovjet csapatok nyomában a községhez tartozó Milvány falu román lakosai felgyújtották Hídalmáson a református egyház irattárát. A második világháborúig Hídalmás lakosságának mintegy fele volt magyar, zsidók és románok közel egyforma létszámban voltak. Jelenleg a falu mintegy 1200 lakosából kevesen dolgoznak. A szórványban addig lesz magyar szó, amíg a maroknyi gyülekezet összejön istentiszteletre. /Fejér László: Hídalmási virágvasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./
2002. március 29.
Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
2002. április 3.
A kormánypárt és az RMDSZ Szilágy megyei szervezetei március vége előtt aláírták Zilahon az együttműködési megállapodást. Seres Dénes szenátor, a megyei RMDSZ-elnök elmondta: a megállapodás olyan jellegű kitételeket tartalmaz, melyek egyként fontosak a feleknek: a földtörvény alkalmazásának, az erdők visszaadásának, a birtoklevelek kiállításának gyorsítása, az államosított ingatlanokra vonatkozó jogszabály alkalmazása, az infrastruktúra fejlesztése, az ehhez szükséges pénzügyi háttér biztosítása. Az RMDSZ megtartaná a jelenlegi iskolai struktúrákat, igényelné a magyar művelődési rendezvények anyagi támogatását s részvételét az oktatási intézmények vezető tisztségeiben. Gondot fordítanak a műemlékek ápolására: a zilahi Wesselényi-szobor, a Vigadó épülete rendbetételének beindításához. /Szilágy megyében aláírták a protokollumot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./
2002. április 6.
Eddig 130 ezer magyar igazolványért folyamodó kérelmet vettek át országos szinten a státustörvény végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák ? jelentette ki Székely István, a központi Tájékoztató Iroda vezetője a magyar kedvezménytörvény romániai alkalmazásáért felelős Országos Felügyelő Testület ápr. 5-i ülését követően. Március 11-én megkezdték a diák- és pedagógusigazolványok, illetve oktatói kártyák iránti kérelmek átvételét, eddig 1750 kérést iktattak. Tőkés László, a Református Egyházkerület püspöke tiltakozásképpen távozott az ülésről amiatt, hogy a státustörvény életbe léptetése óta eltelt három hónap alatt nem sikerült megalakítani a kedvezménytörvény végrehajtásában segítséget nyújtó zilahi információs irodát, mivel a Szilágy megyei RMDSZ nem hagyta jóvá az egyház által a felügyelő testületbe kijelölt személyt. /Eddig 130 ezren kértek magyar igazolványt. Jó ütemben halad a munka a tájékoztató irodákban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2002. április 12.
Ion Iliescu elnök ápr. 11-én Csíkszeredában tett látogatást. Sajtóértekezletén a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult helyzet kapcsán kijelentette, nem érti, miért kell etnikai tisztogatáshoz folyamodni. Az államfő szerint az iskola diákjai "helyesebben fogják fel a valóságot". Hozzátette: az Oktatásügyi Minisztériumnak és a helyi önkormányzatnak "elfogadható megoldást" kell találnia. - "A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium kizárólag magyar tannyelvű intézménnyé való átalakítása érzékeny kérdés, ezért a helyi hatóságok feladata azt megoldani" ? nyilatkozta ápr. 11-én Ecaterina Andronescu tanügyminiszter. A demokraták után a Nemzeti Liberális Párt (NLP) is tiltakozott az ellen, hogy a Bolyai Farkas Gimnáziumot magyar tannyelvű, az Alexandru Papiu Ilarian Középiskolát pedig román tannyelvű oktatási intézményekké alakítsák. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadság kérdésére a következőképpen reagált az államfő kijelentésére: Jó lett volna, ha az államelnök tájékozódik, mielőtt nyilatkozik erről a kérdésről ? mondotta. Marosvásárhelyen egy magyar tannyelvű középiskola sem létezik, ellentétben Kolozsvárral, Zilahhal, Szatmárnémetivel, Nagyváraddal, Araddal, Nagybányával, Székelyföldről nem is beszélve. /Iliescu: Érthetetlen "etnikai tisztogatás" Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2002. április 15.
Ecaterina Andronescu, a tanügyi tárca vezetője okt. 13-án villámlátogatást tett Kolozsváron, amikor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium felbujtatott román diákjai lecsendesítésére sietett. Andronescu azt nyilatkozta, nem hiszi, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult konfliktus más városok gimnáziumaiba is átterjedhet. Ecaterina Andronescu okt. 12-án járt Marosvásárhelyen. A tanulók és a miniszter közötti tárgyalás nem tartott tíz percnél tovább. A tanulóknak megtiltották, hogy a látogatás után nyilatkozatokat tegyenek. Okt. 13-án Markó Béla szövetségi elnök úgy nyilatkozott: meggyőződése, hogy Marosvásárhelyen ? Kolozsvárhoz, Szatmárnémetihez, Temesvárhoz, Zilahhoz hasonlóan ? újra lesz önálló magyar líceum. /Miniszterek villámlátogatása Kolozsváron Andronescu a marosvásárhelyi, Bartos a nagyváradi botrányt pihente ki városunkban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Okt. 14-én is tárgyalásokat folytatott Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. A hosszas beszélgetések után még mindig nem alakult ki egységes álláspont a Bolyai Farkas Gimnázium ügyében.
2002. április 17.
A költészet tavasza elnevezéssel versmondó vetélkedőt tartottak Zilahon. A versenyre több mint húsz diák nevezett be Krasznáról, Sarmaságról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Varsolcról, Zilahról és Zsibóról. /Fejér László: A költészet zilahi ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2002. április 17.
A költészet tavasza elnevezéssel versmondó vetélkedőt tartottak Zilahon. A versenyre több mint húsz diák nevezett be Krasznáról, Sarmaságról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Varsolcról, Zilahról és Zsibóról. /Fejér László: A költészet zilahi ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./
2002. május 3.
A Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) ülését tartották meg Zilahon ápr. 27-én. Seres Dénes, a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet elnöke a protokollum helyzetét ismertette. Kijelentette, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés. Zilahon kifüggesztették az intézményeket magyarul is megnevező táblákat, akárcsak a kétnyelvű helységnévtáblákat. A kisebbségi kultúra anyagi támogatása is szerepel a megállapodásban, első jelként a zilahi EMKE- ház javítására a helyi tanács jóváhagyott ötvenmillió lejt. A Vajdaságban járt RMDSZ-küldöttség tagjaként Seres Dénes röviden tájékoztatta az MKT tagjait a Szabadkán tartott megbeszélésekről, a délvidéki magyarság körében tapasztalt, a hazaiakhoz hasonló gondokról, az ottaniak igényéről erdélyi testvértelepülési kapcsolatok létesítését illetően. /Fejér László: Nem zökkenőmentes együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2002. május 9.
Szatmárnémetiben máj. 2—4. között a Kölcsey Főgimnáziumban tizedszer is megrendezték az Országos Diákszínjátszó Fesztivált /ODIF/ a Kölcsey Ferenc Alapítvány szervezésében. Érkeztek csapatok Brassóból, Csíkszeredából, Besztercéről, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról, Nagyenyedről, Sepsiszentgyörgyről, Kovásznáról, Székelykeresztúrról, Székelyudvarhelyről, Aradról, Zilahról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Nagykárolyból, Krasznáról és a Kölcsey Főgimnázium csapata is fellépett. Két nap alatt mintegy huszonnégy előadás került bemutatásra. Első lett a brassói Áprily Lajos Líceum Grimasz színjátszó csoportja. A találkozón külön elismerésben részesítették Nagy Gyulát, a Kölcsey Főgimnázium pedagógusát, a Madipo színjátszó csoport szakirányítóját, akinek érdeme, hogy tíz esztendeje megszületett az ODIF. /Dancs Artúr: Jubileumi diákszínjátszó fesztivál és... üzenet a profiknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2002. június 4.
Az erdélyi történelmi magyar testvéregyházak, valamint a román görög katolikus és a szász evangélikus egyházak több mint egy évtized óta emberfeletti erőfeszítéseket tesznek a kommunizmus idején önkényesen elkobzott egyházi vagyonok visszaszerzésére, a felekezeti oktatás teljes jogaiba való visszahelyezése érdekében. A kisebbségi egyházak ebben a közös küzdelmükben kormányba lépése (1996), illetve az utódkommunista hatalommal való együttműködése (2000) óta mind kevésbé számíthatnak az RMDSZ–re. Legutóbb a közösen elfogadott ingatlanügyi törvénytervezetet egyoldalúan feladta az RMDSZ. Ehhez hasonlóan, Románia Európa Tanács általi monitorizálása ügyében is az elnyomó többségi hatalom oldalára állott a Szövetség, szögezte le a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Az RMDSZ egyre inkább hajlik a magyar nemzeti érdekeket sértő, elvtelen megalkuvásra. Az egyházkerület sajnálattal utal a Bihar, a Szilágy és a Szatmár megyei RMDSZ–szervezetek nem egy tekintetben már–már egyházellenes magatartására és fájlalja a Zilahi Református Wesselényi Kollégium aktív RMDSZ–segédlettel történt visszaállamosítását. A közgyűlés az RMDSZ támogatását kéri elkobzott tulajdonai visszaszerzéséhez. Az egyházkerület kész bármely szintű párbeszédre az RMDSZ-szel. Az egyházkerület szerint gyökeres megújulásra, szemlélet– és irányváltoztatásra van szükség az RMDSZ–ben. A közgyűlés nevében Tőkés László püspök–elnök és Kovács Zoltán főgondnok írta alá a nyilatkozatot. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./
2002. június 8.
73 esztendős korában, Trelleborg kórházában elhunyt Erdős Irma /Nyárádkarácsonyfalva, 1929. szept. 8. - Trelleborg, Svédország, 2002. máj. 2./, a marosvásárhelyi, erdélyi, majd a nyugati szórványmagyarság egyik legjelentősebb színművésze. A magyar versmondás apostolaként szolgálta nemzeti kultúránkat a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és Amerikában egyaránt, férje, dr.Bartha István oldalán és támogatásával. Sok kortárs magyar költőt ő szólaltatott meg először a szórványmagyarság színpadain, nemegyszer Erdélyben is. Ravatalánál Molnár-Veress Pál, a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezetek Közösségének lelkésze szolgált a feltámadást hirdető igével. Hamvait a nyár folyamán a marosvásárhelyi református temetőben helyezik örök nyugalomra. Erdős Irma a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanult. 1952-től a marosvásárhelyi Székely Színház tagja és a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola beszédtechnika tanára lett. 1973-ban házasságkötése révén került ki Svédországba, ahol "egyszemélyes színházat" alapított, azaz versműsorokkal, esszékkel, elbeszélésekkel kereste fel a nyugati szórványmagyarság közösségeit, sok-sok verset, esszét, elbeszélést vitt el a magyarok elszórt szigeteire. Így jutott el 1997 során Erdély több településére, többek között Zilahra is, ahol hosszasan ünnepelte közönsége. /Gáspár Attila: Erdős Irmára emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2002. június 11.
Etnikai szeparatizmus vádját tartalmazó írást közölt a zilahi Magazin Salajean c. napilap jún. 10-i száma: a marosvásárhelyi Bolyai középiskola ügyében lezajlott események megismétlődésével riogatott Szilágysomlyón. A szocdemek és az RMDSZ helyi együttműködési protokollumára vezette vissza, hogy a somlyói 1-es sz. általános iskola magyar nyelvű iskola lehet a következő tanévben. Az önálló magyar iskola ellen nyilatkoztak többen, valamennyi többségi szeretetteljesen óvott a szétválástól. /(Fejér László): Bolyai-szindróma Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
2002. június 11.
A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./
2002. június 11.
A Szilágy Társaság és a Pro Zilah szervezésében tartották meg a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedőt jún. 8-án Zilahon. A versenyzők mellett bemutatták művészetüket Vajdaságból a bezdáni és a zombori népdalénekesek is. A bajaiak felajánlottak az idei verseny győzteseinek: meghívják a négy versenykategória első helyezettjeit a július 18–21-i XIV. Duna menti Folklór Fesztiválra. A díjak elosztása nehéz feladatnak bizonyult, mert sok jó teljesítményt kellett elbírálni. /Gáspár Attila: Összekovácsoló erő a XIII. Szilágysági gyerek vagyok népdalvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11 / A szilágysági települések közül Zilah, Szilágysomlyó, Zsibó, Kémer, Szilágyballa, Sarmaság többnyire lány vetélkedőkkel szerepelt. Koltóról már több ízben, Kolozsvárról első alkalommal érkezett és került ki díjazott énekes. A versenyzők a jelenlegi Szilágy megye öt kis tájegységét képviselték tövisháti, krasznai, Berettyó és Szamos menti, valamint a Kalotaszeg Szilágyhoz csatolt része népviseletében. A délvidéki vendégek Bezdánból /a Petőfi Művelődési Társaság képviseletében/ érkeztek és Zomborból. /Énekes bokréta.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. jún. 14./
2002. június 13.
A szilágysomlyói önálló magyar tannyelvű iskola újraindításával kapcsolatban a helyi román sajtó olyan iratok tartalmát közölte, amelyekről nem tudni, hogyan kerültek a sajtó birtokába. A Graiul Salajului napilap a beadvány fénymásolatát is közli a kezdeményező bizottság tagjainak saját kezű aláírásaival. Vida Gyula képviselő elmondta, hogy az említett iratot még egyetlen hivatalos szerv felé sem továbbították. Egyelőre nem tudják, hogyan jutott hozzá ehhez a román nyelven megjelenő zilahi napilap. /Kovács F. Lajos: Szilágysomlyó: Tovább gyűrűzik az iskolabotrány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2002. június 15.
Végleges ítéletet hozott az egyház javára a Kolozsvári Táblabíróság: immár végérvényesen a református egyháznak ítélte a művelődési házként működtetett zilahi Kálvineum épületét. Tőkés László püspök kijelentette, az épületet az eredeti céloknak megfelelően kívánják felhasználni. /Gazda Árpád: A reformátusoké a Kálvineum. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./
2002. június 15.
Murádin Jenő kötete /Fadrusz – két szobor 100 éve, Gloria Kiadó és Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ a tragikusan fiatalon elhunyt szobrászművésznek, Fadrusz Jánosnak állított emléket, aki a közismert, részben világhírű munkák alkotója, többek között a kolozsvári Mátyás-szobor, a zilahi Wesselényi-szobor és a pozsonyi Mária Terézia-emlékmű. A szobrok utóéletéről is szó esik a kötetben, így a szétzúzott zilahi Tuhutum-obeliszk történetéről is. /(németh): "Szívekben égjen a láng..." A Fadrusz-szobrok 100 éve. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/ A pozsonyi Mária Terézia-szobrot 1921-ben felrobbantották, a zilahi turulmadaras millenumi emlékművet beolvasztották. A zilahi Wesselényi-emlékművet először bedeszkázták, majd 1935-ben szétfűrészelték és raktárba vitték. 1942-ben újra felállították.
2002. június 27.
A Magyar Örökség díjat odaítélték Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. (EME), A díszes oklevél szövegét dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke olvasta fel jún. 25-én, az EME-házban megtartott választmányi ülésen. Az ünnepségen felszólalt Hámori József elnök is. Egyed Ákos beszámolt arról, hogy folytatódnak a felújítási munkálatok az EME Jókai utcai székházában. Az utóbbi időben tíz magyarországi kutató iratkozott be pártoló tagként az egyesületbe. A ballagások alkalmával az EME 332 darab könyvet adományozott a különböző kolozsvári iskolák végzősei számára. Idén és ezentúl minden évben november 23-án tartja meg az EME A magyar tudomány napja Erdélyben című konferenciáját, azért választva november 23-át, mert 1859-ben ezen a napon alakult meg az egyesület. Október 13-án kerül sor a zsibói Wesselényi Társaság, a zsibói Református Egyházközség, valamint az EME Zilah és Vidéke fiókjának összefogásaképpen megszülető ifj.Wesselényi Miklóst ábrázoló szobor leleplezésére. /Köllő Katalin: Magyar Örökség-díj az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2002. április 26.
Három esztendős kihagyást követően rendezték meg Zilahon a tanítóképzősök a Ki mit tud? elnevezésű megyei vetékedőt gimnazisták és középiskolások részére. Désháza, Ipp, Kárásztelek, Sarmaság, Szilágycseh, Szilágynagyfalu, Szilágypanit, Szilágysomlyó és Zilah iskoláiból érkezett versenyzők vers- és prózamondás, színjátszás, népdal, könnyűzene, hangszer, népi és modern tánc kategóriákban nevezhettek be. Lehet, hogy ez az utolsó megyei verseny. A szervező XII. osztállyal ugyanis megszűnik Zilahon a magyar nyelvű óvó- és tanítóképzés; remélni lehet csak, lesz még iskola, amely folytatni fogja a megyei diákjainak művészeti seregszemléjét. /(Fejér László): Utolsó a jubileumi rendezvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2004. január 8.
Több frissen alakult magyar politikai szervezet bejelentette, hogy saját jelölteket állít az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelölt indul, emellett Szilágy megyében négy településen, míg Szatmár megyében egy helységben kell választaniuk a polgároknak magyar jelöltek közül. Az eddigi jelek szerint Kolozs megyében nem hoznak létre magyar ellenszervezetet. Szilágy megyében, Zilahon két polgári kör is működik, de a két szervezet vezetői ellentétesen ítélik meg a polgári körök szerepét. – Nem tudnám elviselni, ha miattam kevesebb magyar tisztségviselő kerülne be a helyi és a megyei tanácsba Zilahon – nyilatkozta Sándor József zilahi bőrgyógyász, az egyik helyi polgári kör vezetője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének munkájában is részt vállalt. Ezzel szemben a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület, a Pécsi Ferenc parlamenti képviselő vezette Szatmári Polgári Egyesület fiókszervezete egyelőre négy településen, Zilahon, Szilágysomlyón, Debrenben és Szilágycsehben akar saját polgármester-jelöltet indítani. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével alakult Magyar Polgári Szövetségen kívül – amelynek eltökélt szándéka, hogy Székelyföldön jelölteket állítson – Nagyváradon és Máramarosban is léteznek polgári körök. /Borbély Tamás: Az egység és az egységbontás dilemmája Kolozs megyében egyelőre nem vetődik fel a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2004. január 9.
Zilahon tartották a partiumi RMDSZ elnökök találkozóját. – Kidolgozzuk a választási programot. E folyamatnak része a mai találkozó is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a megbeszélését követően, melyen megjelentek a Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei RMDSZ szervezetek képviselői. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az országos kampánystáb vezetője elmondta: a találkozón résztvevő megyék képviselőivel áttekintették a jelöltállítási folyamat ütemtervét, az RMDSZ kampánystratégiáját és kampány módszereit. /Partiumi RMDSZ elnökök találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2004. január 14.
A volt zilahi Wesselényi Református Kollégiumban, a jelenleg "Colegiu National SILVANIA" névre hallgató főgimnáziumban a közel tíz román tannyelvű párhuzamos osztály mellett évfolyamonként két magyar tannyelvű osztály működik, ezenkívül itt tartja óráit a Vasile Goldis magánegyetem néhány tagozata is. A napokban az egyházi javak visszaszolgáltatását elemző bizottság átiratot küldött a Zilahra, a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben pontosítást kértek a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek az épületre igényt tartó kérésére. A város polgármestere ismertette a polgármesteri hivatal válaszát. Eszerint az igényelt ingatlan tulajdonosa a román állam általi átvétel pillanatáig a Wesselényi Kollégium volt, a Wesselényi Kollégium épülete soha nem volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vagy valamely református egyház-község joghatósága alatt. Az egyházkerület által megfogalmazott igényt a fenti indokok alapján elfogadhatatlannak tartja. /J. L., K. E.: Kié a zilahi Wesselényi Kollégium? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2004. január 27.
Az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének január 23-án tartott tisztújító közgyűlésén a 250 küldöttből mintegy 220 jött el. A szövetség belső ellenzéke nem hallatta a hangját. Seres Dénes elnök beszámolójában kiemelte, hogy a Szilágy megyei lobbi döntő módon befolyásolta az észak-erdélyi autópálya nyomvonalának meghatározását. A vegyes tannyelvű általános iskolákban gyakran a magyar osztályokban is románul tanítják a tantárgyak nagy részét – azzal az indoklással, hogy a "kollégák" katedrája másképpen nem kiegészíthető. Magyar pedagógusok szívesen nem vállalnak vezető tisztségeket az iskolában, emiatt több oktatási intézmény vezetősége maradt magyarok nélkül. Az etikai bizottság jelentette, hogy Molnár Kálmán, a zilahi református egyházmegye esperese és az RMDSZ városi szervezetének elnöke közötti viszály nem rendeződött. A küldöttgyűlésen ellenjelölt hiányában Seres Dénes szenátor vállalta az újabb négy évre szóló elnöki mandátumot. /Józsa László: Újraválasztották Seres Dénest. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
