Zilahon a Magyar Nyelv Napjain résztvevő diákokat Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője üdvözölte. A háromnapos rendezvény április 8-án kezdődött a Nyelvőrzés Díjának átadásával. A díjat a szórványgondozási tevékenységért Vetési László lelkipásztor kapta. Ezt követően az egykori zilahi Wesselényi-kollégium volt diákjára és tanárára, Márton Gyulára és Szabó T. Attilára emlékeztek. A versenyek országos döntői következtek. Erdély minden megyéjéből, de még Magyarországról is érkeztek csapatok, szám szerint mintegy száznyolcvanan. Az I–IV. osztályosok Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedőjének országos döntőjén a nagyváradi László Király unokái nevet viselő csapat vitte el az első díjat. A mesemondó verseny országos döntőjén három első díjat osztottak ki a székelyudvarhelyi, kovásznai, illetve kézdivásárhelyi kisdiákoknak. Az általános iskolások közül a gyergyóditrói Kovács Péter lett az első. A középiskolások vetélkedőjén a zilahiak vitték el a pálmát. /Józsa László: Anyanyelvünk ereje: megérteni, alakítani a világot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2006. április 13.
Markó Béla egyik verséből vett idézetet választott ki a zilahi Wesselényi Kollégium XII. B. osztálya készülő ballagási /kicsengetési/ kártyájára, de az idézetet az iskolát fenntartó Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyomására eltávolították. Egyes információk szerint az egyházkerület püspöke, Tőkés László személyes kérésére történt a változtatás. A XII. B. osztályfőnöke, Széles Beáta tagadta, hogy létezett volna olyan javaslat, hogy Markó Béla-idézet kerüljön a kártyára. – Csodálkoznék, ha igaz lenne, mert az egyházkerület nem szól bele ilyen kérdésekbe – válaszolt az ÚMSZ-nek Csűri István, az egyházkerület generális direktora. /Benedek István, Pap Melinda: Markó Béla, a költő indexen? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
2006. április 19.
Az 50 éves zilahi Boda Piroska és a 48 esztendős nagybányai Besenyei Rozália a tel-avivi merénylet 9 halálos áldozata között van, érvényes tartózkodási engedéllyel dolgoztak Izraelben idősgondozóként. Éppen húsvéti szabadságukat töltötték Tel-Avivban. A két erdélyi magyar asszonnyal 12-re növekedett az izraeli merényletekben megölt román állampolgárok száma. /Erdélyi magyarok a tel-avivi áldozatok között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
2006. április 22.
A Klorofilm BT. és a kolozsvári Filmtett folyóirat hagyományteremtő szándékkal elhozta Aradra is – Zilahon, Nagyszalontán és Besztercén kívül – a Magyar film napját. Bemutatkozott a Filmtett Zágoni Balázs főszerkesztő, Buzogány Klára szerkesztő és Tóth Orsolya lapterjesztő részvételével. /(Kiss): A Magyar film napja Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./
2006. április 26.
A diktatúra bukása után Zilahon erőtlen kísérletek történtek egy megyei napilap megindítására, de végül maradt az RMDSZ istápolta hetilap, a Szilágyság, majd létrejöttek a különböző alternatívák különböző címeken, különböző érdekcsoportok égisze alatt. Nemrég azután független közéleti hetilap látta meg a napvilágot Zilahon Árkád címmel, amely immár nem áll a politikai szekértáborok szolgálatában. A hetilapnak immár a nyolcadik száma áll nyomtatás előtt. Beksy Ida alapító főszerkesztő és munkatársa, Kállai Katalin nemrég Nagyváradon jártak, tapasztalatcserére benéztek a Reggeli Újság szerkesztőségébe. /Árkád Zilahon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 26./
2006. május 16.
A hét végén tartotta az EME Zilah és vidéke fiókszervezete immár szokásos évi ülésszakát. Szilágyság kutatása volt a központi téma. Ezúttal az iskola és a pedagógusok jelentették az előadások súlypontját. Bocskai István halálának négyszázadik évfordulója alkalmával dr. Egyed Ákos a fejedelemválasztásról értekezett. Kultúránk, történelmünk európai jelentőségét dr. Domhányi András tudományos kutató körvonalazta, majd következtek a helyi előadók. Lakóné Hegyi Éva tanulmányában vázolta a Szilágy megyei peregrinusok – külföldön tanult diákok – életét. A nagy tanár elődökre emlékezett Kovács Kuruc János, a méltatlanul elfeledett Borbély Sámuelre pedig Fejér László, a Hepehupa szerkesztője. Jojkits Attila és B. Simon György a szilágysomlyói illetve a szilágynagyfalui oktatás történetét vázolta. Végül Szabó István helyettes főtanfelügyelő a megye magyar oktatásának helyzetéről szolgáltatott adatokat. A magyar nyolcadikosok 82%-a tovább tanulhat a jelenlegi oktatási keretben. Záróbeszédében az EME elnöke, dr. Egyed Ákos igen színvonalasnak értékelte az ülésszakot. Szerinte példás a Szilágyság kutatása, kevés vidék dicsekedhet ennyi figyelemmel régiójának múltja és jelene iránt. Az ülésszak végén a zilahi fiókszervezet elnöke, dr. Bajusz István adjunktus köszöntötte dr. Egyed Ákost, aki nemrégen vette át a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől az Arany János életműdíjat. A szilágysági fiókszervezet nevében átadták a Petri Mór-díjat azoknak, akik a legtöbbet tettek a Szilágyság történelmi és szellemi múltjának feltárásáért és közkinccsé tételéért. Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott muzeológus és dr. Bajusz István adjunktus vehette át a Szilágyság-monográfia írójáról, Petri Mórról elnevezett díjat és az ezzel járó plakettet. /Józsa László: Fókuszban a Szilágyság kutatása. Tudományos ülésszak a zilahi EME fiókszervezeténél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2006. május 16.
A hét végén tartotta az EME Zilah és vidéke fiókszervezete immár szokásos évi ülésszakát. Szilágyság kutatása volt a központi téma. Ezúttal az iskola és a pedagógusok jelentették az előadások súlypontját. Bocskai István halálának négyszázadik évfordulója alkalmával dr. Egyed Ákos a fejedelemválasztásról értekezett. Kultúránk, történelmünk európai jelentőségét dr. Domhányi András tudományos kutató körvonalazta, majd következtek a helyi előadók. Lakóné Hegyi Éva tanulmányában vázolta a Szilágy megyei peregrinusok – külföldön tanult diákok – életét. A nagy tanár elődökre emlékezett Kovács Kuruc János, a méltatlanul elfeledett Borbély Sámuelre pedig Fejér László, a Hepehupa szerkesztője. Jojkits Attila és B. Simon György a szilágysomlyói illetve a szilágynagyfalui oktatás történetét vázolta. Végül Szabó István helyettes főtanfelügyelő a megye magyar oktatásának helyzetéről szolgáltatott adatokat. A magyar nyolcadikosok 82%-a tovább tanulhat a jelenlegi oktatási keretben. Záróbeszédében az EME elnöke, dr. Egyed Ákos igen színvonalasnak értékelte az ülésszakot. Szerinte példás a Szilágyság kutatása, kevés vidék dicsekedhet ennyi figyelemmel régiójának múltja és jelene iránt. Az ülésszak végén a zilahi fiókszervezet elnöke, dr. Bajusz István adjunktus köszöntötte dr. Egyed Ákost, aki nemrégen vette át a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől az Arany János életműdíjat. A szilágysági fiókszervezet nevében átadták a Petri Mór-díjat azoknak, akik a legtöbbet tettek a Szilágyság történelmi és szellemi múltjának feltárásáért és közkinccsé tételéért. Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott muzeológus és dr. Bajusz István adjunktus vehette át a Szilágyság-monográfia írójáról, Petri Mórról elnevezett díjat és az ezzel járó plakettet. /Józsa László: Fókuszban a Szilágyság kutatása. Tudományos ülésszak a zilahi EME fiókszervezeténél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./
2006. május 21.
A Nyelvőrzés Díját az idén Vetési László református lelkész kapta a szórványmagyarság körében kifejtett áldozatos munkájáért. Az ünnepélyes díjátadásra Zilahon, a Magyar Nyelv Napjai elnevezésű nagyszabású rendezvény keretében került sor, amelyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezett a Napsugár gyermeklap szerkesztőségének és a zilahi Wesselényi Miklós Református Kollégiumnak a közreműködésével. /A Nyelvőrzés Díja. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 21./
2006. május 22.
A református gimnáziumok újraalakulásának 15. évfordulója alkalmából, a Szatmárnémeti Református Gimnázium május 20-21-én diákkonferenciát szervezett. A találkozón részt vettek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, a kézdivásárhelyi, a kolozsvári, a zilahi, a váradi, a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi és a házigazda Református Gimnázium pedagógusai, diákjai. Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője köszöntötte a megjelenteket. A találkozó első felében a véndiákok kaptak szót, s felelevenítették diákkori éveikhez fűződő emlékeiket. Katona Sándor véndiák, később a Református Gimnázium tanára készülő könyvéből olvasott fel részleteket, a református iskola falai között eltöltött diákévekről. A diákok tudományos dolgozatukban bemutatták iskolájuk történetét; a hétköznapokról és ünnepi pillanatairól készült rövidfilmet, valamint különböző riportokat iskolájuk tanulóival, véndiákjaival. A diákok által készített munkákat közös kiadványban jelentetik meg, az iskolák életéről készült rövidfilmekből pedig közös bemutató filmet szerkesztenek a találkozó rendezői. /Karikás Enikő: Romániai református gimnáziumok találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./
2006. július 4.
Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén sérelmezte, amiért verse nem szerepelhet kicsengetési idézetként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület iskoláiban, jelentette a marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Hírügynökség. Markó elmondta, hogy a zilahi református kollégium igazgatóját is felelősségre vonta az egyházkerület püspöke, Tőkés László, amiért ballagó diákok az ő fiatalkori versét akarták mottóként a ballagási kártyára írni. Markó szerint ilyen körülmények között az egyházban nem lehet demokráciáról beszélni. Tőkés László püspök meglepődve vette tudomásul, hogy egy olyan kaliberű felelős politikus, mint Markó Béla, holmi sajtópletykák tálalásával foglalkozik pártja legfontosabb döntéshozó testületének, az SZKT-nak az ülésén. Tőkés határozottan cáfolta, hogy valaha is azzal foglalkozott volna, ki kinek a versét hol és miként idézi. /Markó Béla cenzort kiált. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 4./
2006. július 4.
Zsibói, nagybányai és zilahi gyerekek vettek részt a zsibói Octavian Goga Iskolaközpontban, a Communitas Alapítvány által támogatott kézműves táborban. A 24 kisiskolás gyerek az egyhetes minden napon más-más tárgyakat készítettek, különböző anyagokból és módszerekkel. /Györffyi-Deák György: Nyári kézműves tábor Zsibón. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
2006. július 15.
Sepsiillyefalván táborozik idén 13. alkalommal a Kolozsváron megjelenő Napsugár gyermeklap. Tizenhárom pedagógus gondoskodik arról, hogy a jutalomtáborba Erdély minden részéből összesereglett gyermekek jól érezzék magukat. Zsigmond Emese, a Napsugár és Szivárvány főszerkesztője szerint a táborozás körülményei, a tábor céljai alig változtak, folytatni kívánják azt a lapban megkezdett nevelőmunkát. A Napsugár jelenleg is tizennyolc megyében 40 000-es példányszámban kerül a gyermekek kezébe. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével közösen szervezik a tábort. A Zilahon megtartott Magyar Nyelv Napjainak győztesei vannak itt, valamint a Kőrösi Csoma Sándor-verseny három legjobbja, a Kutykurutty általános műveltségi vetélkedő csíkszentdomokosi győztes csoportja és a nagyváradi mesevetélkedő legjobbjai. És még hét csapat az ország különböző tájairól, a Napsugár bélyeggyűjtő versenyének 2200 résztvevője közül a kisorsolt szerencsések. /(simó): Napsugár a bástyák között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./
2006. augusztus 5.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ 1990-ben Gyergyószárhegyen alakult újra. Célja a turizmus művelése és népszerűsítése. Honismereti, néprajzi kirándulásokat rendeznek, de a természetvédelem is fontos része tevékenységüknek. Az erdélyi egyesületet önálló osztályok alkotják: Bánsági, Bihari, Gutin (Nagybánya), Szatmárnémeti, Gyergyói, Marosvásárhelyi, Háromszéki, Udvarhelyi, Brassói, Hétfalui, Zilahi, Besztercei, Kolozsvári és Tordai EKE Osztályok működnek, és van négy társszervezetük, a CSTTE, a Genciána, a Czárán Gyula és a Brassói Turista Egyesület. A nyaranta megrendezésre kerülő Országos EKE Vándortábort minden évben más-más osztály vállalja fel, helyszínül Erdély kevésbé ismert vidékeit választják, melyről útikalauz is készül. Az idei XV. Vándortábort a Kolozsvári és a Tordai Osztály szervezte Torockón. Kardos Zsuzsa, az EKE országos alelnöke rámutatott, eredetileg az Aranyos völgyébe tervezték a tábort. A völgyben azonban nem találtak megfelelő kiterjedésű táborhelyet. A mostani vándortábornak 1138 résztvevője van, közülük 448-an tagjai az EKÉ-nek, 654-en pedig bejelentkeztek, közülük 605 magyarországi. – Augusztus 1-jén nyílt meg a tábor. Naponta több kirándulás, túra közül választhatnak a résztvevők. Este vetítések, előadások szórakoztatják a táborozókat. A vándortábor feloszlik, de megmarad az új útikönyv: Lukács József Aranyos-völgyi útikalauza. A természetbarátoknak pedig a következő vándortáborig az EKE kéthavonta megjelenő Erdélyi Gyopár /Kolozsvár/ folyóirata szolgáltat friss híreket. /Takács Ildikó: Torockón a XV. Országos EKE Vándortábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./
2006. augusztus 30.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett tagozata felelős igazgatójának Végh Balázs Bélát nevezték ki. Elmondta, hogy feladatköre a tagozat fejlesztése, a karok egyformán való működése. Ezenkívül javaslatokat tehet új szakok létesítésére, képviseli a kihelyezett részleget az egyetem rektorátusán, a helyi hatóságoknál, illetve más helyi intézményeknél. Végh Balázs Béla az egyetem rektorátusának alárendeltje. Hasonló tagozatos, vagy kihelyezett részleges igazgatót neveztek ki még Máramarosszigeten, Zilahon, Sepsiszentgyörgyön, Besztercén és itt Szatmáron. Ez teljesen új tisztség az egyetem struktúrájában. Több gonddal és utánajárással jár. Az épületben két karnak a kihelyezett tagozata működik: a Politikatudományi és Közigazgatási Kar, illetve a Lélektan és neveléstudományok. A Babes-Bolyai Tudományegyetem ígéretet tett arra, hogy az itteni épület belső rendbetételét, modernizálást, fűtési rendszerének felújítását is elvégzi. /Farkas Orsolya: Új igazgatója van a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmári tagozatának. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 30./
2006. szeptember 20.
A Zilah és Szilágycseh között fekvő tövisháti falu, Vérvölgy első falunapját tartották szeptember 17-én, vasárnap. A falu hazavárta elszármazottjait is. A falunap a belülről felújított református templom hálaadó istentiszteletével kezdődött. Ezt követően a résztvevők a Vérvölgyről elszármazott amatőr szobrász, Kun János kiállítását tekintették, majd az új művelődési ház felavatása következett. Három évvel ezelőtt kívülről újították fel a templomot. Remény van arra, hogy a néhány éve gyülekezeti összefogással és a holland testvérgyülekezet támogatásával felépített imatermet a jövőben tovább bővítsék. Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője előadásában a falu történetét mutatta be. A családi kötelékek révén, mondta, 13 éves vérvölgyisége túl kevés ahhoz, hogy közelről megismerhette volna ezt a magyar közösséget, a levéltári adatokban, a múlt dolgaiban való kutakodása azonban további munkára ösztökéli. Vérvölgy az ötvenes években volt a legnépesebb, közel nyolcszáz fő, ez a létszám folyamatosan csökken. A többségében magyar lakta falu napjainkra ismét népesedni kezdett, ma közel ötszáz lakója van. /Kisréti Zsombor: Vérvölgy. Felújított templom, új kultúrotthon a Tövisháton. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2006. szeptember 25.
A Szilágyságban a legtöbb település évente megtartja falunapját, ezek közül mindenik valamiben különleges. Szilágysomlyón dr. Széman Péter, a Magyar Egészségügyi Társaság kárpát-medencei alelnöke a Báthory István fejedelemre való emlékezés mellett a szakmai továbbképzésre helyezte a hangsúlyt. Szilágysomlyó napján rangos orvostovábbképző zajlott 146 résztvevővel. A Magyar Egészségügyi Társasággal közösen szervezik már tizenhárom éve ezeket a konferenciákat. Nemcsak a testvértelepülések – Nyírbátor, Szarvas, Albertirsa – vezetői, de pedagógusai, orvosai is eljöttek. Albertirsa a néptáncosait is elhozta, majd a nyírbátori fúvószenekar és mazsorettcsoport szórakoztatta a várost. A magyar iskolában a pedagógusok tanácskoztak az oktatási reformról. Bevezetik a minőségbiztosítási rendszert, amely évente értékeli minden iskola eredményeit, ötévente pedig külső értékelés következik. A nap legfontosabb eseménye a Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadása volt. Eddig tizenhárom év alatt 44 oklevelet osztottak ki. Most két post mortem díjat ítéltek oda a krasznai Pákai Ferenc és a szilágysomlyói dr. Farnas Géza hozzátartozóinak. Nagy Mihály történelemtanár helytörténeti kutatásaiért kapta a díjat. Vida Katalin szilágycsehi tanár kitüntetésével a Tövishát Kulturális Társaság titkáraként kifejtett közösségszervező tevékenységét értékelték. Papp Béla Szilágysomlyón tanított három évtizedet, most Magyarországon is csak Szilágysomlyóról ír. Sepsi József szobrász a Szilágyság több települése számára készített szobrokat. Legjelentősebb alkotásai Zsibó (Wesselényi szobor), Kraszna, Zilah, Sarmaság tereit díszítik. /Józsa László: XIV. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2006. szeptember 28.
Idén folytatódtak az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai. A négysávos autópálya, amelynek hossza eléri a 415 km-t, Brassótól észak-nyugatra kezdődik és egészen Nagyváradig, azaz a magyar határig tart, s olyan nagyvárosok mellett halad el, mint Brassó, Fogaras, Segesvár, Marosvásárhely, Kolozsvár, Zilah és Nagyvárad. Kolozs megyében még csak a földmunkáknál tartanak. Korszerű, minden igényt kielégítő autópályára 2013-ban lehet számítani. A Bechtel cégnél jelenleg 1200 ember dolgozik – két váltásban, napi tíz órát, vasárnap kivételével. /N.-H.D.: Lassan haladnak az autópálya építési munkálatai. Kétévi huzavona eredménye: nulla kilométer. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2006. október 26.
A 2000-ben megalakult ifjúsági csoport, a Mákófalvi IKE idén is megszervezte hagyományos őszi szórványkiszállását. Október elején a 13 tagú csoport műsorával két faluba látogatott el, ezúttal a Szilágy megyei Egrespatakra és Szilágyszentkirályra. Hazafelé jövet Zilahon megtekintették a hajdani Református Kollégium vissza nem kapott épületét és a Wesselényi-szobrot város főterén. /Mákófalva. IKE-látogatás a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2006. október 31.
Szilágycsehben nyolcadik alkalommal rendezte meg Bodea György kémiatanár a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált. Akkora volt az érdeklődés, hogy kétnaposra kellett nyújtani a rendezvényt, mert a 27 előadás nem fért be egyetlen napba. A rendezők mintegy 250 résztvevőre számítottak, de majdnem 460-an jöttek el. A Szilágyságból és a környező megyéken kívülről Déváról, Temesvárról és Maros megyéből is érkeztek csapatok. Október 27-én az általános iskolások léptek színpadra. Közülük a szilágynagyfalui Petri Mór Általános iskola Maszkurái kapták az első díjat, második lett a tasnádi Minitinik csapata. A harmadik helyen a dévaiak és a gernyeszegiek osztoztak. Október 28-án a középiskolásoké volt a színpad. A szilágycsehi művelődési otthon kicsinek bizonyult a sok jó előadás mindegyikére. Bessenyei István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagja, zsűrielnök értékelésében jelezte: nagyon nagy gondban voltak, mert látványosan javult az előadások színvonala. Végül két első díj mellett döntöttek: a székelyhídi Grifittit és a zilahi Szkoccsot tartották a legjobbaknak. Második díjat kapott a nagyváradi Epepe. Harmadik díjat a kolozsvári Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium Angyalkák csapata vitte haza, ők kapták a közönségdíjat is. A zsűri különdíjakat is kitalált, hogy jutalmazza a diákok lelkesedését. A Sziporkák díjat a tasnádi Teletinik érdemelték ki, de a krasznai Tinikomédiások is kaptak díjat. „Már a tavaly is az volt az érzésem, hogy a PADIF Erdély legfontosabb diákfesztiválja lesz, az idén csak erősödött ez az érzés”, nyilatkozta Mátyás Irén, a Zsámbéki Művelődési Ház igazgatója. Elmondta, régóta évente két-három csapatot is meghív Zsámbékra a Kárpát-medencei diákszínjátszó fesztiválra, de most nem tudott dönteni. /Józsa László: Sikeres diákszínjátszó fesztivál. III. díj a kolozsvári Pázmány Péter Gimnáziumnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2006. november 25.
Feltűnően tiszta, rendezett utcák, az átlagos falusi házaknál jóval nagyobb épületek sorakoznak Szilágyperecsenben, a hagymájáról híres szilágysági faluban. Nyoma sincs a más falvakban tapasztalt pusztulásnak, lassú romlásnak. A falu központjában áll a magyar baptista gyülekezet mintegy 400 férőhelyes imaháza, melyet alig két esztendővel ezelőtt avattak fel. Boncidai Csaba polgármester beszélt a több mint 800 éves faluról és környékéről. A zöldségtermesztés fellendítette a falut. A 90-es évek végétől több vállalkozás is indult, lassan ott tartanak, hogy Zilahról ingáznak ide, az asztalosműhelyekbe dolgozni. Több mint ötven családi vállalkozás működik. A faluban valamivel több a keresztelés, mint a temetés. Az összlakosság 2280 főt számlál, ennek mintegy 83 százaléka magyar. Ezeknek 70 százaléka református vallású, 21 százalék baptista, és megjelentek a Jehova Tanúi is. A helyi tanácsban a 13 képviselő közül 8 RMDSZ-es. Folyik a vízhálózat felújítása, járhatóvá tettek több kilométernyi útszakaszt, hidat építettek a Krasznán, nemrég nyertek meg egy pályázatot szemétlerakó létesítésére, modernizálják az iskolát és az óvodát. Nagy Bálint lelkész a református templom felújítási munkálatait felügyeli. A református gyülekezet 1720 tagot számlál, ebből mintegy 200–600-an járnak rendszeresen istentiszteletre. A templom előtt turulmadaras emlékművet az egyházak és az RMDSZ közösen emelték 2004-ben. /Sándor Boglárka Ágnes: Szilágyperecsen – az életképes falu. Látogatóban a hagymabirodalomban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2006. november 28.
Tíz nappal az ünnepélyes átadás után még kevesen tudnak a gyulai román főkonzulátusról. Ioan Fodoreanu főkonzul elektromérnöki diplomáját Bukarestben szerezte, Zilahon élt. Elmondta, a főkonzulátus nemcsak azért jött létre, hogy ellássa a hagyományos feladatokat, hanem azért is, hogy a Gyula környéki román kisebbséggel tartsa a kapcsolatot, a lehetőségek szerint összefogja őket, és a román-magyar kulturális kapcsolatokat erősítse. „Összekötő híd lesz a képviselet, támogatjuk az itteni román szellemiséget, hagyományt, egyházat” – mondta. A konzulátus még nem működik, nemrég kapták meg a pecsétet. /Both Abigél: Még kevesen tudnak a gyulai román diplomáciai képviselet megnyitásáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2007. február 2.
Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában február 2-ától újra nézhető a magyarországi Hír TV, Zilahon majd valamikor. A különböző szolgáltatók révén 240 ezer romániai háztartásba eljutó Hír TV adását az UPC-hálózatban legutóbb egy hete láthatták. A megvonás a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és zilahi nézőket érintette, összesen 32 ezer háztartást. Az UPC nem volt hajlandó újabb szerződéskötésre, sokallva a Hír TV által kért jogdíjat. Az Astralt 2006 októberében felvásárló UPC egyoldalúan módosította a szerződést: a Hír TV az alapcsomagból átkerült az extra csomagba. „E lépés következtében egycsapásra háromezer körülire csökkent a korábbi 16 ezer háztartás, ahol nézhettek bennünket” – mondta el Sipos Gábor, a Hír TV terjesztési igazgatója. A mostani tárgyaláson a felek a korábbiakkal nagyjából megegyező feltételrendszer mellett araszolgattak a megegyezés felé. Egyetlen magyar csatorna sem szerepel a piacon nemrég megjelent Dolce televíziós műsorszolgáltatás ajánlatában. A RomTelecom szolgáltatása műholdon keresztül sugározza az alapcsomagba foglalt 45 televízió műsorát. A cég marketingosztályának munkatársa a Krónikának azzal magyarázta a magyar adók hiányát, hogy rendkívül rövid idő alatt vezették be a Dolcét. /Csinta Samu: UPC–Hír TV: árvita kiegyezéssel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./
2007. február 20.
Megjelent Csíki Sándor, erdélyi újságíró legújabb könyve: Véreim, árva magyarok! címmel. Az 500 példányban kiadott kötet, Zilah egyik nyomdájában készült. – A szerző művét három részre osztotta. Az első fejezet címe: Konok, székely feltámadás. Erdélyi magyar sorskérdéseket vet fel, nem bánva kesztyűs kézzel sem a román hatalommal, sem a romániai magyar egypártrendszer haszonélvezőivel. A második fejezet címe: „Elindultam szép hazámból”. A harmadik fejezetnek ez a címe: Hazudozók víg napjai. A jegyzetek humoros hangvételűek, egyben kemény kritikája is a Magyarországon és Erdélyországban uralkodó politikai állapotoknak. A könyv első bemutatója Zilahon, a Wesselényi Kollégium dísztermében volt, február 15-én. A román hatalom folyamatos jogtiprásait valamint az erdélyi magyar egypártrendszer visszásságait bíráló hang szólal meg a könyvben. /Csíki Sándor könyve: Véreim, árva magyarok! = Erdély. ma, febr. 20./
2007. március 7.
Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke, marosvásárhelyi lelkész beszámolt arról, hogy Erdélyben 8700 tagot számlálnak, Maros megyében a baptisták száma 250-re tehető. A baptista egyház nem kér és nem fogad el támogatást az államtól. A Nagyvárad, Zilah környéki nagy baptista gyülekezetek támogatják a kis létszámúakat. /Nem apad a magyar baptisták közössége. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./
2007. március 14.
Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ideiglenes elnöke és Andrássy Árpád, az SZNT Állandó Bizottságának titkára kijelentették, hogy az SZNT tagjai és az RMDSZ vezetői külön-külön vesznek részt a március 15-ei ünnepségeken. Felvetődött a közös ünneplés lehetősége, és helyszíneket is javasoltak, többek között Csíkszeredát, de ez nem valósult meg. „Nem szervezünk külön ünneplést, mindenki magánszemélyként vesz részt az ünnepségeken” – mondta Andrássy. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) baróti szervezetei aláírtak egy felhívást, amelyben felszólítják a magyarokat, hogy ünnepeljék együtt a magyar nemzeti ünnepet. A felhívást az említett három szervezeten kívül a magyar egyházak, a civil szervezetek, illetve Barót független polgármestere, Nagy István is aláírta. Március 14-én elkezdődnek Kolozsváron a március 15-i ünnepi rendezvények. A kolozsvári Magyar Operában Talpra magyar... ! címmel ünnepi műsor lesz, amelynek díszvendége Sólyom László köztársasági elnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ idén Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál rendezi meg a március 15-i, országos központi rendezvényét. /Külön ünnepelnek az SZNT vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2007. március 16.
Az RMDSZ március 15-i erdélyi központi rendezvényén, Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál több mint kétezerötszázan emlékeztek meg az 1848–49-es szabadságharc hőseiről. Az ünneplő gyülekezetet Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A rendezvényen Szilágy megye prefektusa, a megyei tanács elnöke, alelnökei, Zilah polgármestere, alpolgármesterei, az RMDSZ területi szervezeteinek vezetői, illetve parlamenti képviselői, a román pártok helyi képviselői és az egyházak vezetői is jelen voltak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kijelentette: „Itt az ideje a Kárpát-medencében egy új kiegyezésnek a magyarok között Magyarországon és Romániában is, de elsősorban a nemzetek között. ” Markó szerint „az a megalkuvó, aki nem próbál kezet nyújtani a másik nemzetnek, aki nem kezdeményez párbeszédet, aki nem bízik abban, hogy meg tudjuk érteni egymást a Kárpát-medencében. ” Magyarországot az ünnepségen Terényi János bukaresti nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Terényi János tolmácsolta, Andrei Todea prefektus felolvasta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök köszöntő levelét. Az ünnepség a Wesselényi-szobor megkoszorúzásával zárult. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Markó: Eljött az ideje egy új kiegyezésnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2007. március 26.
Teltház volt Zilahon az RMDSZ-székház ötven férőhelyes nagytermében, míg másnap, március 20-ám Kolozsváron mintegy húszan voltak kíváncsiak az ÚMSZ-maszol. ro közönségtalálkozóra. Mindkét helyszínen a téma a nyomtatott és az elektronikus sajtó viszonyrendszere volt, és a számos hozzászóló abban általában egyetértett, hogy az elektronikus média soha nem fogja teljesen kiszorítani a nyomtatottat. A Szomszédnéni Produkciós Iroda kolozsvári előadását Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke nyitotta meg. /Békét hozott a Világbéka Kolozsvárra. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2007. április 13.
Április 12-én Székelyudvarhelyen elkezdődött a XIV. Országos Diákszínjátszó Fesztivál, a csíkszeredai Mágamaszk, a temesvári Bartók Béla Líceum színjátszó köre, a nagyváradi Létra, a székelyhídi Graffiti, a zilahi Wesselényi Kollégium és versenyen kívül a sepsiszentgyörgyi Osonó csapat mutatta be játékát. A Vitéz Lelkek szintén versenyen kívül játszotta a Rómeó és Júlia című musicalt, ellenben versenybe szálltak A mostoha monológja, avagy egy változat Hófehérkére című darabbal. /(bb): Játsszák az ODIF-ot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 13./ A házigazda-szerepét hatodik alkalommal vállalták fel az udvarhelyiek. A rendezvényen tizennyolc erdélyi, illetve magyarországi diákszínjátszó csoport közel négyszáz fellépője vesz részt. /Diákszínjátszók Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./
2007. április 14.
Az Ipp Art alkotótábor tíz esztendejét megelevenítő gyűjteményes kötet /Ipp Art, Művelődés Kiadó, Zilah, 2006/ Hajdu Attila és Szabó Attila szerkesztésében gazdagon illusztrált könyv. Az 1975 óta Zilahon élő és alkotó Szabó Vilmos festő- és grafikusművész vallott a kötetben arról, hogy a hetvenes évek előtt valamire való képzőművész nem is igen állapodott meg a Szilágyság vidékén. A könyv a sajtóban megjelent írások alapján, időrendi sorrendben elevenítette fel az immár fogalommá vált Ipp Art születését és kiteljesedését. A névadó a Szilágy megyei Ipp település. Itt gyűltek össze először, Csepei János mérnök kezdeményezésére, a javarészt szilágysági képzőművészek. Az évek során Ippről Kárásztelkére, majd Szilágyzoványba költözött tábor az apadó alapítványi támogatás dacára is létezik. Az ippartosok mára több mint félszáz tárlattal büszkélkedhetnek. /Németh Júlia: Ipp Art. Képzőművészet a Szilágyságban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2007. április 25.
Vissza a gyökerekhez címmel jelent meg Tapody Lukács Ottó önéletírásának második kötete, mintegy húsvéti ajándékként. Az önéletírás első kötete 2004-ben látott napvilágot. A szerző /sz. Tasnádbalázsháza, 1931. nov. 27./ Zilahon a Wesselényi Főgimnáziumba járt, az osztályharc beleszólt életébe, kizárták a gimnáziumból. Ezt is megírta Zilah város ködbe vész, avagy kicsapatásom története címmel. Ezek után hazakerült a családi birtokra és gazdálkodott. Jóval később, 1964-ben érettségizhetett. Tasnádon az Állami Gazdaságnál bérelszámoló osztályvezető volt nyugdíjazásáig. Tollforgató tevékenysége a rendszerváltással kezdődött, sajtólevelezőként több írása jelent meg az országos és a helyi lapokban (Romániai Magyar Szó, Erdélyi Napló, Szatmári Friss Újság, Fakutya, Nagykároly és Vidéke), de közölt a Tasnádon megjelenő lapokban is. Írt verseket, újságcikkeket, tárcát, esszét. Írásainak zöme politikai jellegű, de kedvelt műfaja az erdélyi népi emlékírás. Első könyve „A Tapody család krónikája” 2004 szeptemberében jelent meg, melyben leírta a család eredetét, szerepét a környék életében, a két világégést és a békebeli időket. A családi krónikán túl betekintést adott a kor társadalmi–politikai életébe, kiemelten ismertette Tasnád közösségi, művelődési életét. A most megjelent „Vissza a gyökerekhez” című részben a Tapody család drámáját örökítette meg. /Kovács Albert: Tapody Lukács Ottó újabb kötete. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 25./
