A kormány május 6-i ülésén 16 egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról sürgősségi kormányhatározatot fogadott el. (A római katolikus, református, evangélikus, unitárius és más egyházak vagyonairól van szó.) Több szkeptikus szerint II. János Pál pápa május 7-9-i látogatása előtt ezzel akarta bizonyítani a román kormány, hogy közeledni akar a nyugat-európai normarendszerhez. A kormányhatározat a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) történő megjelenéssel lép érvényre. Eddig azonban ez nem történt meg. A visszaszolgáltatandó ingatlanok között szerepel a zilahi Kálvineum, amely visszakerülne a református egyház tulajdonába. Erre reagált a Graiul Salajului június 1-jei számában V. Blaj. Cikkének címe is hibás: "Románia kormánya visszaadja a zilahi városi művelődési házat a kisebbségeknek!" Tehát a szlovák, roma, magyar stb. kisebbségeknek. Valójában az épületet a kormányleirat a református egyháznak adja vissza. A cikk szerint Petru Durcau polgármester a prefektúrával, a megyei és a városi tanáccsal összehangolt akciót indít "a kormány e megbocsáthatatlan hibájának" megakadályozására. "Az a tény, hogy az RMDSZ igényt tart a városi művelődési otthonra, nevetséges és abszurd." - olvasható a cikkben. Zilah polgármesterének a hozzáállása is felháborító - pedig a magyarok segítségével lett polgármester: a kapott szavazatok fele a magyaroktól származott. - Elfelejtik, hogy visszaszolgáltatásról és egyházi vagyonról van szó, amelyet kizárólag a református hívek anyagi hozzájárulásával épült. /Józsa László: A Kálvineum-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
1999. június 17.
Kun János /sz. Vérvölgy, 1955/ szobrászműhelye Zilahon van, az EMKE-ház egyik helyiségében. Nem végzett főiskolát, fafaragó tanfolyamon vett részt. Készített szobrot Petőfiről, Adyról, továbbá elkészítette Fadrusz Wesselényi-szobrának másolatát. Diófából szeret dolgozni. Külföldi turisták vásárolják munkáit. Új-Zélandban, Japánban, Ausztráliában, Hollandiában, Németországban, Budapesten is sok lakásban találhatók szobraim. /Bekő N. Ildikó: Zilahi szobrász. Csak diófából szeretek dolgozni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
1999. június 17.
Meghalt Meszesi Lajos, Zilah közkedvelt Lajcsi bácsija, a Wesselényi Miklós cserkészcsapat vezetője. Ízig-vérig közösségi ember volt, mindenütt jelentkezett, ahol szükség volt rá: az RMDSZ-nél, a református egyháznál, a Pro Zilah Egyesületnél, de leginkább a cserkészeknél. Ha kellett, színdarabot írt és tanított, sőt, ha úgy találta jónak, ő is kiállt a színpadra. Adyt vagy turulmadarat mintázott gipszből. Matyi István búcsúztató beszédében mondta: "Számodra egy cél volt: a magyar közösséget szolgálni." /Meszesi Lajos 1928-1999. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
1999. július 15.
Homoródszentmártonban július 5-12-e között zajlott le a Romániai Unitárius Egyház és az Országos Dávid Ferenc Egylet közös szervezésében a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. A 62 résztvevő a következő szórványvidékekről érkezett: Lupény, Petrozsény, Petrilla, Hobicaurikány, Vajdahunyad, Déva, Nagyszeben, Fogaras, Brassó, Botfalu, Szásznádas, Nagybánya, Szatmárnémeti, Nagykároly, Zilah, Aranyosgyéres. /Befejeződött a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
1999. július 15.
Homoródszentmártonban július 5-12-e között zajlott le a Romániai Unitárius Egyház és az Országos Dávid Ferenc Egylet közös szervezésében a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. A 62 résztvevő a következő szórványvidékekről érkezett: Lupény, Petrozsény, Petrilla, Hobicaurikány, Vajdahunyad, Déva, Nagyszeben, Fogaras, Brassó, Botfalu, Szásznádas, Nagybánya, Szatmárnémeti, Nagykároly, Zilah, Aranyosgyéres. /Befejeződött a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
1999. július 17.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Tiszától az Al-Dunáig magában foglalja a Partiumot, a Bánságot és a Szörénységet, vagyis olyan vidékeket is, ahol a magyarság nagy számban él, ám olyanokat is, ahol szórványban. E hatalmas terület egyházi adminisztrációs gondjairól beszélt Forró László tiszteletes, közigazgatási előadó. Az egyházkerületben hatalmas méretű a fogyatkozás, a lemorzsolódás, főként a kivándorlás miatt. Ugyanakkor romjaiból éledtek újra a gyülekezetek, több helyen építkezésbe kezdtek. A tiszteletes szerint a Kárpát-medence magyar református egyházkerületei közül a legjobban működő az övék. Az aradi egyházmegyében több olyan egyházközség is van, amelynek nincs lelkésze. A végzős teológusok közül a zilahi és somlyói egyházmegyékbe egy-egy, míg az aradiba három kapott kinevezést, noha lélekszámát tekintve utóbbi a legkisebb. Januártól különvált az aradi egyházmegye a temesváritól. Éppen az ő megsegítésük érdekében történt ez a változtatás, mert szórvány-egyházmegyeként kiemelt státust élveznek. Amíg nem volt a megkülönböztetett státus, nem szívesen jöttek ide lelkészek. A két egyházmegye espereseit az egyházkerület fizeti, a szórvány-egyházmegyékből beérkező, és építkezések érdekében benyújtott pályázatok előnyt élveznek az elbírálásnál. Angyalkúton eddig templomuk sem volt a híveknek, most azt építenek, sőt jövőre fel is szentelik. Az arad-gáji egyházközség is templomot épít, mégpedig hosszú ideje. Nekik elég jól kiépült a külföldi kapcsolatrendszerük. A lelkészhiány a szórványban öt év alatt fog megoldódni, mert a nyugdíjba vonuló lelkészeket is pótolni kell. De gyakorlatilag már ettől az évtől megoldottnak tekinthető, mert a három új kinevezett lelkésszel a egyházmegyében egyetlen olyan gyülekezet sem marad, ahol a szolgálat ne lenne biztosítva. A temesvári egyházmegyében is épülnek új templomok. Temesváron az Új Ezredév Központ, amely nem csak templom, hanem bentlakással ellátva egy olyan központ is lesz, amely a szórványok felkarolására szolgál. A facsádi új templomot jövőre szentelik fel, a buziásfürdői ifjúsági központ is épül. /Mint a főnix, hamvaiból éled újra az egyházkerület. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./
1999. július 22.
`Új kiadvány indult útjára, megjelent a Kút, a temesvári református gyülekezet lapja, Gazdáné Mátyus Melinda szerkesztésében. A másik új lap az IKE-Sarok /Zilah/, amely a Zilahi Református Egyházmegye IKE-közgyűlésénak határozata alapján született meg, főszerkesztője Rigó Piroska. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), júl. 22./
1999. augusztus 1.
Aug. 1-jén ünnepelték a Zilahi Vár Napját (1473-1999). Volt könyvbemutató és népi tánc (sikerrel lépett fel a Wesselényi Református Kollégium néptánccsoportja Matyi István vezetésével és a szilágycsehi Rezeda együttes Ferenczy György vezetésével is. /Elsején volt a Zilahi Vár Napja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
1999. augusztus 2.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület VIII. Országos Vándortábora júl. 27-én kezdődött a Petőfi biciklis emléktúrával, szintén akkor indult a Petőfi-gyalogtúra. Megjelentek a székelyudvarhelyi, a csíkszeredai, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a székelykeresztúri, a zilahi, a gyergyószentmiklósi, a tordai, a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi, a besztercei, a brassói, a szecselevárosi, a petrozsényi, a dévai, a bukaresti, az aradi, a jászvárosi (Iasi) természetjáró szervezetek tagjai, Magyarország majdnem valamennyi megyéjéből jöttek el 110-en. /Farkas E. Zoltán: Az EKE VIII. Országos Vándortábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1999. szeptember 23.
Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./
1999. október 4.
A II. Krasznai Napok rendezvénysorozat az elmúlt hónapok legszínvonalasabb erdélyi népünnepélyének minősíthető. A Szilágyság legnagyobb magyar községében okt. 1-jén kezdődött kétnapos ünnepség keretében felavatták a község új címeres zászlóját és az 1848-as emlékoszlopot. Bemutatták Mitruly Miklós helyi népmesegyűjtését, gobelin-, szőttes-, festmény- és szoborkiállítás nyílt. A 4200 magyar lakosú Kraszna kitett magáért. A Zilahról kirendelt teherautónyi rohamrendőrnek nem volt dolga. /Népünnepély a javából. II. Krasznai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
1999. október 15.
A Zilahi Református Egyházmegye lelkészei karának ülésén a lelkészek megemlékeztek az aradi vértanúk kivégzésének 150. évfordulójáról. Meghívták Kovách Géza történészt, aki a nemrégiben megjelent, általa gyűjtött és szerkesztett Az emlékező város, 150. október 6. Arad című kötetét mutatta be. A kötet rövid román és német nyelvű ismertetőt is tartalmaz és ismeretlen dokumentumokat hozott felszínre. Könyvében külön fejezet foglalkozik az ereklyemúzeum létrejöttének történetével. /A lelkipásztorok emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
1999. október 15.
Okt. 16-án a Szilágy megyei Nagymonban Márton Gyula-emlékszoba avatással kezdődik meg a X. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál. A nyelvészre Péntek János és Muzsnay Árpád emlékezik. Okt. 17-én tartják az egyházi kórusok fesztiválját a magyar baptista imaházban. A tervek szerint a fellépő kórusok: a magyar baptista vegyes kórus, a zilahi tanítóképző Wesselényi leánykara a zilahi görög katolikus templom énekkara, a zilahi baptista gyülekezet gyermekkórusa, a zilahi román baptista gyülekezet énekkara, valamint a zilahi baptista gyülekezet ifjúsági énekkara. /Nemzetiségi fesztivál. Egyházi kórustalálkozó a baptista imaházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
1999. november 2.
A zilahi Wesselényi-szoborcsoport renoválását határozta el a városi önkormányzat RMDSZ-frakciója. Az Illyés Közalapítvány az előtanulmányok elkészítésére 200 ezer Ft-ot hagyott jóvá, a költségelőirányzat dokumentumát állítja jelenleg készíti Venczel Árpád kolozsvári szobrászművész. /Zilah. Restaurálják a Wesselényi-szoborcsoportot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
1999. november 11.
Nov. 5-7-e között Szilágycsehben tartották meg a Partiumi Diákszínjátszók Seregszemléjét. Szórakoztató rendezvények is zajlottak, a nagyváradi Matyi Műhely Zenés Meseváros című játéka a legfiatalabbaknak szólt. A szatmárnémeti Harag György Társulat színművészei is felléptek, a szamosújvári Kaláka együttes táncházat rendezett. A fellépő diákszínjátszók között volt a nagyváradi Szent László Római Katolikus Szeminárium Szószátyárok, a nagykárolyi, a zilahi, a szilágysomlyói elméleti líceum, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium Madipó, a zilahi Pedagógiai Líceum Vidámsarok, az Érmihályfalvi Mezőgazdasági Középiskola Gaudeámus, a nagykárolyi Római Katolikus Líceum és a Szilágycsehi Művelődési Ház Tövishát nevű együttese. - A kerekasztal-megbeszélésen elhangzott: tanulmányozni fogják a diákszínjátszók nyári táborozási lehetőségét. /Diákszínjátszók fesztiválja. Az anyanyelv ápolása nem mellékes cél. = Romániai Magyar Szó (Budapest), november 11./ A seregszemlén három Szatmár megyei diákszínjátszó csoport /két nagykárolyi csoport, a Római Katolikus Líceum és az Elméleti Líceum csapata, valamint a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium színjátszó csoportja/ vett részt. /Szatmár megyei diákszínjátszók Szilágycsehben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./
1999. december 10.
A Pro Zilah Egyesület, a szilágycsehi Tövishát Kulturális Egyesület, a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány mellé újabb Szilágy megyei művelődési egyesület sorakozott fel a napokban: a zsibói Wesselényi Alapítvány. A szórványosodás útjára lépett Zsibón a magyarság áldatlan helyzete, valamint a Wesselényi-kastély - és persze, a kripta - egyre rosszabb állapotba van, ezért elkezdték a zsibói Wesselényi Alapítvány bejegyzéséhez szükséges pénzgyűjtést, mondta Mátyus Éva ideiglenes zsibói RMDSZ-elnök. - Az alapítvány céljai: a zsibói magyarság közművelődési és gazdasági életének megszervezése, valamint a Wesselényi családhoz kapcsolódó tárgyi és szellemi örökségek feltárása, ápolása és közkinccsé tétele. Tervezik a Wesselényi-múzeum létrehozását. - A Szabadság szerkesztősége 100 000 lejjel támogatja a Wesselényi Alapítvány bejegyeztetését. /Szabó Csaba: Bejegyzés előtt a Wesselényi-alapítvány A Szabadság is támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
1999. december 21.
Tövisháton december 19-én emlékeztek a tíz évvel ezelőtt történtekre. A krónikások, a videokamerások teljességgel hiányoztak Menyőből, a templomból és a szilágycsehi művelődési házból. A felújított menyői református templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Ott kell folytatni a forradalmi változtatásokat, ahol 1989-ben elkezdték, mondta. A sorsfordító napokra emlékezett Baksai Károly egyházközségi főgondnok, Tőkés István teológiai professzor, Seres Dénes szilágysági és Csapó József bihari szenátor, Mátyus Éva, a zsibói RMDSZ-szervezet megbízottja, Molnár Károly akkori szilágycsehi lelkész, a zilahi egyházmegye mostani esperese, Ady Áron akkori egyházközségi gondnok, Varga Jenő szemtanú, Virág Károly akkori szilágyfőkeresztúri lelkész, Gazda István temesvári lelkipásztor. Kovács Zoltán főgondnok a királyhágó-melléki egyházkerület díszoklevelét nyújtotta át Menyő és Désháza keresztény népének a 10 évvel ezelőtti helytállásért. Egyéni kitüntetésben részesültek a désházai polgári őrszolgálat egykori részvevői. Szilágycsehen Csapó József és Tőkés László mondott beszédet. Az ünnepségre románok is eljöttek, ezért Tőkés László románul is emlékeztetett a 10 évvel ezelőtti példás összefogásra. Molnár Kálmán ismertette a Tövisháti emlékezések 1989-1999 című kötetet, amely a zilahi egyházmegye gondozásában jelent meg. /Évfordulós ünnepség Menyőben és Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
1995. január 31.
Zilahon a városi tanács jan. 31-i üléséről tiltakozásul kivonultak a magyar tanácsosok, mert a helyi román lapokban Zilah polgármestere az RMDSZ-t támadó, magyarellenes nyilatkozatot írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1995. november 1.
Zilahon tartotta meg megyei konferenciáját a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/, melyen megjelent Funar pártvezető is. Az egyik résztvevő azt javasolta, hogy Wesselényi Miklós szobrát Zilahról költöztessék Zsibóra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./
1995. február 27.
A Salajul és a Graiul Salajului arról írt, hogy "elrabolták" Zilahon az amerikai konzulátus diplomatáját, Nathal M. Bluhmot. Az egyik "támadót" azonosították Fekete Károly, az RMDSZ zilahi szervezete alelnöke személyében. Valójában szó sem volt elrablásról, ismertette a történteket Katona Sándor, az RMDSZ zilahi elnöke. A konzulátusról előzőleg jelezték, hogy a diplomata szeretne ellátogatni az RMDSZ zilahi székházába. A találkozót tehát nem az RMDSZ szervezte. Az említett lapok viszont kimerítik a rágalmazás esetét, nem adnak példát újságírói etikából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Maga Nathal M. Blum cáfolta ezt a képtelen vádat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1995. szeptember 16.
Szept. 16-án mintegy hétszázan vettek részt az ökumenikus istentiszteleten, amelyen Tőkés László püspök a zilahi református templomban hirdette az igét. A püspök kiemelte, hogy a szeretet jegyében vállalják a harcot az anyanyelvért. Ezután következett a zilahi református Wesselényi Kollégium 350. tanévének ünnepélyes megnyitója, amelyen Pap Zoltán megbízott igazgató mondott beszédet. Az ünnepség polgári fórummá alakult át, ahol a felszólalók kiálltak az iskolák, az anyanyelv megőrzése mellett. Felszólalt Katona Sándor, a zilahi RMDSZ elnöke, Kozma Sándor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, majd az egyházi személyiségek következtek, végül a megjelentek a kisebbségellenes tanügyi törvény elleni tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
1997. június 3.
Máj. 20-án összehívták a Pro Zilah Egyesület kezdeményező bizottságát, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Jún. 3-án közgyűlést tartanak, akkor véglegesítik az alapszabályzatot. Az egyesület mindazokra számít, akik tenni szeretnének valamit a városért. Terveik között szerepel a hagyományőrzés, a zilahi fazekasság újraélesztése, Ady-emlékház létesítése és a régi református temető feltérképezése. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1997. június 3.
Máj. 20-án összehívták a Pro Zilah Egyesület kezdeményező bizottságát, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Jún. 3-án közgyűlést tartanak, akkor véglegesítik az alapszabályzatot. Az egyesület mindazokra számít, akik tenni szeretnének valamit a városért. Terveik között szerepel a hagyományőrzés, a zilahi fazekasság újraélesztése, Ady-emlékház létesítése és a régi református temető feltérképezése. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1997. június 5.
Az érettségi találkozókra távoli országokból is hazalátogatnak Zilahra, a régi iskolába. Forró László, az alakuló zilah-ligeti gyülekezet lelkipásztora azt kérte mindenkitől, hogy "téglaadománnyal" segítse az épülő református templomot, ha nincs pénze, hozzon néhány, az udvarán kallódó téglát. Így összegyűlhet annyi tégla, hogy elkezdhessék az építkezést. -Magyarzsomboron kórustalálkozót rendeztek, Kolozsvárról, Magyarlónából és Nagypetriből érkezett énekkar. Nagyon megfogyatkozott Magyarzsombor református gyülekezete, a fiatalabbak elköltöztek. - 1996 őszén megjelent Szilágy megye monográfiája, de abban alig említik meg azt, hogy több mint 70 ezer magyar is él a megyében. /Gáspár Attila: Zilah. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2000. január 5.
Épülő templomban tartott istentisztelettel köszöntötte a 2000. évet Zilah reformátusainak egy része. A második református egyházközség a kilencvenes évek első felében alakult meg, ugyanis a város a református felekezetű lakossága meghaladta a tízezer lélekszámot A második református templom - és Zilahon az 1989-es változást követően az első magyar templom - épül jelenleg, alapkövét 1996 december elején helyezték el. A ligeti egyházközség 2400 tagú népes közösség. Az egyházközségben 1999-ben 27 keresztelőre került sor a 15 temetéssel szemben. /Fejér László: Évkezdet templomi alagsorban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./
2000. október 5.
Negyedik alkalommal rendezték meg a Zilahi Napokat, a Pro Zilah Egyesület, a helyi RMDSZ és az EMKE, valamint a Szilágy Társaság szervezésében. Az október 8-ára tervezett szüreti felvonulással évtizedek óta kihalt hagyományt élesztenek fel. Ezer év címmel gyermekrajz-kiállítást nyitnak meg a Magyar Házban, fiatal tehetségek gálaestjét rendezik meg. Vállalkozók fórumára kerül sor, Nemzetiség, kisebbség, kereszténység címmel október 14-én tudományos ülésszakot terveznek, amelyen helyi román és magyar történészek tartanak előadásokat az erdélyi etnikai és felekezeti sokszínűségről, a partiumi svábok történetéről és az erdélyi magyar görög katolikusokról. A zárónapon, október 15-én a zilahi római katolikus templom előcsarnokában Szent István-emléktáblát avatnak, ugyanott rendezik meg a nemzetiségi kórustalálkozót. /Fejér László: A IV. Zilahi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2000. október 5.
Negyedik alkalommal rendezték meg a Zilahi Napokat, a Pro Zilah Egyesület, a helyi RMDSZ és az EMKE, valamint a Szilágy Társaság szervezésében. Az október 8-ára tervezett szüreti felvonulással évtizedek óta kihalt hagyományt élesztenek fel. Ezer év címmel gyermekrajz-kiállítást nyitnak meg a Magyar Házban, fiatal tehetségek gálaestjét rendezik meg. Vállalkozók fórumára kerül sor, Nemzetiség, kisebbség, kereszténység címmel október 14-én tudományos ülésszakot terveznek, amelyen helyi román és magyar történészek tartanak előadásokat az erdélyi etnikai és felekezeti sokszínűségről, a partiumi svábok történetéről és az erdélyi magyar görög katolikusokról. A zárónapon, október 15-én a zilahi római katolikus templom előcsarnokában Szent István-emléktáblát avatnak, ugyanott rendezik meg a nemzetiségi kórustalálkozót. /Fejér László: A IV. Zilahi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
2000. október 6.
Idén okt. 8-15-e között tartják a Zilahi Napokat a zilahi RMDSZ, a Pro Zilah Egyesület, a Zilahi Vállalkozók Fóruma, a Szilágy Társaság, valamint a zilahi EMKE szervezésében. Az első napon népviseletbe öltözött táncosok vonulnak fel. Erre a Krasznai Napok részvevői is átjönnek. A táncosok között esz a zilahi Terbete néptánccsoport, valamint a felvidéki Fülek település tánccsoportja is. A rendezvény a millenniumi emléktábla-avatással zárul, utána fog kezdődni a Nemzetiségi Kórustalálkozó. /Rendezvény rendezvényt követ Szilágy megyében. Huszárfelvonulással kezdődnek a zilahi napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2000. október 6.
Idén okt. 8-15-e között tartják a Zilahi Napokat a zilahi RMDSZ, a Pro Zilah Egyesület, a Zilahi Vállalkozók Fóruma, a Szilágy Társaság, valamint a zilahi EMKE szervezésében. Az első napon népviseletbe öltözött táncosok vonulnak fel. Erre a Krasznai Napok részvevői is átjönnek. A táncosok között esz a zilahi Terbete néptánccsoport, valamint a felvidéki Fülek település tánccsoportja is. A rendezvény a millenniumi emléktábla-avatással zárul, utána fog kezdődni a Nemzetiségi Kórustalálkozó. /Rendezvény rendezvényt követ Szilágy megyében. Huszárfelvonulással kezdődnek a zilahi napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
2000. október 9.
Okt. 7-én kezdődtek a Krasznai Napok. Megkoszorúzták a polgármesteri hivatal udvarán a hősök emlékére állított kopjafát. A hagyományőrzés és a közösség érdekében kifejtett tevékenységéért Kraszna díszpolgárává avatták Pákai Ferenc nyugdíjas tanárt és Nagy Károlyt. Felvonultak a néptáncosok, valamint a fogathajtó versenyre érkezettek Kraszna utcáin. Ezzel egyidőben Zilahon, a Kraszna utca végében gyülekeztek a szüreti bálra hivogatók: népviseletbe, valamint csőszruhába öltözött Szilágy megyei fiatalok. A Kálvineum előtt szabadtéri néptáncfesztivál kezdődött. - A Zilahi Napok rendezvényei egész héten át tartanak és millenniumi emléktábla-avatással és Nemzetiségi Kórustalálkozóval érnek véget. /Szabó Csaba: Krasznai Napok - Zilahi Napok Népünnepélyek Szilágy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
