Révész Máriusz Sorsfordítók Erdélyben című interjúkötetének bemutatóját dec. 18-án tartják Budapesten. A könyv az erdélyi gyermekvédelem hét nagy egyéniségéről szól, akik közül a bemutatón részt vesz: Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, Böjte Csaba ferences szerzetes, Kató Béla református segédpüspök és Szegedi László református lelkész. Rajtuk kívül Molnár Jánosné zsoboki lelkésszel, Gergely István csíksomlyói plébánossal és Pakó Benedek szászrégeni plébánossal készült beszélgetések olvashatók még a kötetben. /Könyv az erdélyi gyermekvédelemről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./
2005. január 4.
Essig Kacsó Klára az ötletgazdája, a vezetője a kilencedik éve működő Zsoboki Képzőművészeti Alkotótábornak, amely fennállása alatt 77 képzőművésznek adott lehetőséget alkotásra. Közülük 41 erdélyi és a 36 külföldi, többnyire Erdélyből elszármazott művész. Az alkotótábor 2005-ben ünnepli tízéves fennállását. A kerek évfordulót színvonalas kiállítással és igényes katalógus elkészítésével szeretnék emlékezetessé tenni. Ehhez az elképzeléshez járultak hozzá azok a művészek, akik alkotásaikat ajánlották fel egy aukcióra. /(Csomafáy Ferenc): Értékes képzőművészeti aukció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
2005. július 30.
Fennállásának 10. évfordulóját ünnepli az idén a Zsoboki Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. Az Essig Klára képzőművész, rajztanár irányításával működő tábor gyűjteménye komoly művészi értékekkel büszkélkedhet, ugyanis a résztvevők száma meghaladja a hetvenet. Alkotásaikból nyílik gyűjteményes tárlat a jövő hét elején Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. A tárlatot és magát a Zsobok-jelenséget Banner Zoltán, a tábor művészeti irányítója és Kántor Lajos méltatja. /(németh): Egy jubileumi kiállítás elé. Tízéves a zsoboki alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
2005. augusztus 3.
Augusztus 2-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban megnyílt a tizedik éve megrendezett Kalotaszegi Alkotótáborban készült alkotások tárlata. – A kalotaszegi, szűkebben a zsoboki táj változatossága alkalmas arra, hogy művésztábornak adjon helyet – fogalmazott Banner Zoltán művészettörténész. A dokumentarista technikák alkalmazása ellenben több mint leltár: a nemzettudat erősítése mellett mintakönyvül szolgálhat majd az elkövetkező nemzedékek számára – értékelte a műkritikus. A tekintélyes gyűjtemény őrzője a zsoboki református gyülekezet, a Bánffyhunyadon felépítendő Kós Károly Kulturális Központ ad majd otthont a legsikerültebb műalkotásoknak. /Farkas Imola: Hagyományőrzés és modernség – 10 éves a zsoboki művésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2005. augusztus 9.
Tíz évvel ezelőtt kezdte el működését Zsobokon a Kalotaszegi Nemzetközi Alkotótábor. Ennek a jubileumnak a tiszteletére jelent meg a Kalotaszegi Alkotótábor Zsobok 1996 – 2005 című monográfia, melyet Németh Júlia szerkesztett. Banner Zoltán műkritikus kincses szigetnek nevezte azt a vidéket. A szervező Essig Kacsó Klára adatokkal szolgál az elmúlt tíz évből: az alkotótábort 76 erdélyi, magyarországi, svájci, németországi, dániai, ukrajnai művész látogatta (közülük többen visszatérőként). A 350 műalkotásából összeállt gyűjtemény egy része az alkotótábor tulajdonát képezi. A gyűjtemény anyagát Kolozsváron, illetve Erdély és Magyarország különböző városaiban mutatják be. /Ö.I. B.: Zsobokiak határtalansága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2005. szeptember 26.
Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte a bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület. Az érdeklődők megtekinthették a zsoboki alkotótáborban készült képzőművészeti munkákat. Szeptember 25-én Vasas Samu-emléktáblát avattak, és elhelyezték a Kós Károly Emlékház alapkövét. Szrága Zoltán, a Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke nyitotta meg a kétnapos rendezvénysorozatot szeptember 24-én, szombaton. 10 éves a Kós Károly Kulturális Egyesület címmel Laczi Levente, az egyesület alelnöke vezetésével az egyesület tagjai összegezték az elmúlt öt év tevékenységét. Többek között farsangi mulatságokat, Kós Károly-napokat, könyvbemutatókat, Gyarmathy Zsigáné helyismereti vetélkedőket szerveztek, megünnepelték a költészet napját, besegítettek a Riszeg tetői találkozó megszervezésébe, valamint Wass Albertről is megemlékeztek – hangzott el. Bogdán Botond, az egyesület titkárának közreműködésével bemutatták a Kós Károly Kulturális Egyesület honlapját (www.infokalotaszeg.ro). Délután a Kalotaszeg Képes Krónika fényképalbumot mutatta be a két szerző, Váradi Péter-Pál és szövegírója, Lőwey Lilla. A kerekasztal-beszélgetésen Vasas Samura, a Kós Károly Kör alapítójára emlékeztek. Vasas Samu /1927-1997/ számos tevékenységnek volt mozgatórugója a városban: a Kós Károly színjátszó kör alapembereként, a Kalotaszeg című folyóirat újraindítójaként, íróként, tanárként és tanfelügyelőként tartják számon. „Samu bácsi” vásárolta meg a Ravasz László házat is, amely most a Kós Károly Kulturális Egyesület székhelye. Pomogáts Béla, aki sok közéleti tisztsége mellett Kalotaszentkirály díszpolgára, leleplezte a Vasas Samu emléktáblát. /Dézsi Ildikó: Vasas Samura emlékeztek Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2005. október 24.
A Reményik Sándor Alapítvány október 21-én immár hetedik alkalommal szervezte meg a költő emlékének szentelt ünnepséget. Vándorrendezvényként az ünnepséget megrendezték már Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Debrecenben, Pécsen stb., idén Szeged városa fogadta be, a Százszorszép Gyermekház bonyolította le az emléknapot. Az egész napot felölelő rendezvény szavalóversennyel indult, amelyen kolozsvári, székelyudvarhelyi és szegedi diákok vettek részt. Délután került sor a konferenciára, illetve az ünnepi műsorral egybekötött díjkiosztó gálára. A gálaműsor nyitányaként a zsoboki művésztábor alkotóinak munkáiból összeállított tárlatot mutatták be, a kiállítók közül Essig K. Klára, L. Bordy Margit, Tompos O. Ágota személyesen is jelen voltak. A megnyitón Kántor Lajos irodalomtörténész elmondta: hagyomány, hogy kiállítás kísérje a Reményik emlékünnepséget. A Szegedi Szimfonikus Zenekar kolozsvári származású zenészei, Kosztándi István és Zimán János hegedűművészek Bartók Béla két hegedűre írt műveiből szólaltattak meg a gálaműsor kezdetén és végén. Színvonalas irodalomtörténeti előadások hangzottak el az emlékünnepség gerincét képező konferencián: Vallasek Júlia, Pomogáts Béla, Kántor Lajos és Dávid Gyula előadásai Reményik költészetének különböző vetületeit, lehetséges értelmezési módjait vetették fel. A verscsokor az első díjas Pál Emőke székelyudvarhelyi tanuló szavalatával zárult. Hagyományosan évente átnyújtják az alapítvány Reményik Sándor-díját, amelyet idén Ilia Mihály érdemelt ki. Pomogáts Béla laudációjában elmondta: Ilia Mihály nagyon sokat tett az erdélyi irodalomért, több síkon: irodalomtörténeti tanulmányaiban értékelte, a szegedi bölcsésztudományi egyetem egyik legnépszerűbb professzoraként számos nemzedéket vezetett közel a XX. századi magyar irodalomhoz. Ilia Mihály „a mai idők Kazinczyja”, a mai magyar irodalom jeles képviselőivel folytatott levelezésének anyaga felbecsülhetetlen irodalomtörténeti érték – fogalmazott Pomogáts Béla. /Farkas Imola: „Egy lángot adok, ápold, add tovább”. VII. Reményik Sándor emlékünnepség, ezúttal Szegeden. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2005. november 5.
Kalotaszeg aprócska, de népművészetét híven őrző faluja, Zsobok nyaranta benépesül képzőművészekkel. Tízéves ugyanis a Zsoboki Alkotótábor. Tíz évvel ezelőtt szervezte meg először a tábort a Kolozsvárról évtizedek óta Kalotaszegre ingázó rajztanárnő és képzőművész Essig Klára. A tábor harmadik esztendejétől kezdődően a jeles művészettörténész és műkritikus Banner Zoltán átvette a művészeti irányítást. A táborban készült alkotásokat záráskor, immár hagyományosan, előbb Zsobokon, majd Kolozsváron mutatják be. Idén a kolozsvári Művészeti Múzeum nagyszabású, gyűjteményes, jubileumi tárlatnak adott otthont. A művészek adományai pedig értékes képzőművészeti gyűjteménnyé álltak össze, amelynek egy része a tábornak helyet adó, Molnár János professzor és Molnár Irma tiszteletes asszony irányította Bethesda Gyermekotthon falait díszíti. Az alkotótábor gyűjteménye vándorkiállításokon már bejárta Kalotaszeget, az országhatárokon túl is sikerrel szerepel. /N. J.: Kalotaszegi ablak a nagyvilágra. Tízéves a Zsoboki Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2005. november 19.
A hetvenhárom éves Banner Zoltán változatlan lelkesedéssel dolgozik művészeti íróként, fáradtságot nem ismerő szervezőként, Erdélyben és magyarságban gondolkodóként. Jelen van a zsoboki képzőművészeti táborban, a fiatalok versmondását bíráló zsűriben, a 2005-ös Szervátiusz-díj ezt a folytonosságot jutalmazta. Munkásságának része jeles erdélyi festők – Popp Aurél, Mattis Teutsch János, Bordi András, Mohy Sándor, Kristófi János, Tóth László – életművének összefoglalása, Benczédi Sándor, Fuhrmann Károly, Haller József munkásságának méltatása, művészi emlékezések és naplók kiadása, valamint olyan átfogó könyvek köszönhetők neki, mint az Erdélyi magyar művészet a XX. században, és a Csillagfaragók, illetve a Teremtő önvédelem. Szervátiusz Jenőről írt kismonográfiája. 1976-ban jelent meg, a Kriterionnál. /Kántor Lajos: Banner Zoltán Szervátiusz-díjára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2006. február 8.
A Balassa Bálint Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Legszebb helyeink pályázatának eredményhirdetése, első tíz helyezett: Balázs D. Attila – Bihar-hágó, Torockó; Biczók Gyula – Szepesváralja, Torja; Cseh Botond – Csomakörös; Fülöp Lóránt – Agyagfalva, Bögöz; Horváth Dóra – Békás-szoros, Zetelaka; Kléri János – Bihar-hegység, Kolozsvár; Molitorisz Endre – Boga-völgye; Palotás Panni – Torockó, Zeteváralja; Turoczi József – Farkaslaka; Vitos Hajnal – Pusztina, Zsobok. Különdíj: Nyeső László – Topolya – Vajdaság. /”Legszebb helyeink” pályázat eredményhirdetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2006. február 13.
Az alig kétszáz lelkes faluban a Szentimrei Alapítvány és a sztánai református egyházközség által hatodik alkalommal szervezett farsangolás sikeres volt. A sztánai farsangolást 2001-ben újraélesztő Papp Hunor református lelkész üdvözölte az idesereglő magyarországi és helyi vendégeket. A Sztánai Műhely kezdeményezésére kistérségi megbeszélésen zsoboki, sárvásári, nyárszói, kalotaszentkirályi és helyi részvevők elhatározták: terveik megvalósulása érdekében egyesületet alapítanak. Bemutatták Janitsek Jenő Sztána története és névanyaga című tanulmányát és a Rókaszemű menyecske című kalotaszegi mesegyűjteményt, amelyet H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója ajánlott az olvasóknak. Emellett kiállítás nyílt sztánai és kolozsvári, Kós Károly által tervezett házakról, a helybéli gyermekek pedig Tamási Áron A búbos vitéz című mesejátékát adták elő. Fellépett a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes és az inaktelki fiatalokkal kiegészülő, budapesti Kertész Táncegylet. /Benkő Levente: Határtalan mulatozás Kalotaszegen. Kós Károly nyomán Sztánán. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2006. április 29.
A 83 éves Bódis Erzsébet monumentális faliszőnyegei évtizedek óta romániai múzeumok féltve őrzött kincsei, az anyaországban eddig inkább csak szakmai körökben ismerték gazdag munkásságát. 1983-ban települt át Marosvásárhelyről Gödöllőre, és lett az ottani Iparművészeti Műhely alapító tagja. Most életműtárlata nyílt Gödöllőn, előzőleg Budapesten, az Ernst Múzeumban állították ki munkáit, a textiliák mellett akvarell-tanulmányait is. Virágok uralják az ősi technikával szőtt textíliákat. Bódis Erzsébetnek az írásos hímzéseiről közismert kalotaszegi tájegység egyik községe, Zsobok a szülőfaluja. /Wagner István: Rangidős textilművész Kalotaszegről. Bódis Erzsébet szőnyegei Gödöllőn. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
2006. június 12.
Június 8–11. között tartották meg Zsobokon, a Bethesda Árvaház és Szórványiskola-központban a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Néprajzi Kutatóintézete és az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete által szervezett szórványkonferenciát. A szórványt szociális, kulturális, néprajzi, társadalomtörténeti, egyházi, politikai szemszögből közelítették meg. Szó esett többek közt a történeti identitásrégiókról, szórványközösségekről, életutakról, szórvány-narratívákról, szórványgondozásról, közösségépítésről, a jelenről, a befolyásoló múltról, és mindenek előtt a hogyan továbbról. Balogh Balázs az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos titkára, a rendezvény szervezője szerint meg kellett vitatni ezt az égető társadalmi kérdést. Ez speciálisan erdélyi, részben délvidéki probléma – az erdélyi magyaroknak több mint fele szórványban él. Helyszín szempontjából Zsobokra esett a választás, mivel Balogh Balázs Fülemile Ágnessel közösen a nemrég megjelent kötetükben átfogó Kalotaszeg-kutatással foglalkozott. A szórvány olyan helyeken is megjelenik, ahol eddig szóba sem jöhetett. Vízi E. Szilveszter a Magyar Akadémia elnöke, elnöki keretéből két millió forintot különített el a konferencia megrendezésére, és egy összefoglaló angol nyelvű kötet kiadására. Balogh Balázs szerint átfogó felmérésre lenne szükség, amelyből megtudhatjuk, hogy mink van, és mi pusztul, és amelyben egyházi, állami szervek és intézmények is részt tudnának venni. /Vetési Júlia: Nemzetközi összefogás a szórványkérdésben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Regionalitás, közösségépítés, szórványgondozás – Nemzetközi összefogás a szórványkérdésben volt rendezvény címe. A résztvevők leszögezték: a szórványkérdés egyik legégetőbb problémája az, hogy a három szint, a kutatási, a szórványgondozási és a politikai, eddig elbeszéltek egymás mellett. A szintek összehangolását is megpróbálta megvalósítani ez a nemzetközi konferencia. /D. H.: Közös fellépés a szórványért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2006. július 22.
Évente két egyhetes tábornak ad otthont Mákófalva. Az első hétre meghirdetett gyerektáborban 16-17 éves fiatalok vettek részt. Mákófalván az 1800-as évektől a II. világháborúig bútorfestő iskola működött Csákány Károly és fia, Sámuel vezetésével, mesélte Kovács Pali Ferenc, a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke, a bútorfestő műhely vezetője. A fafaragást a zsoboki Gál Potyó István oktatta. A felnőtt tábornak csak magyarországi résztvevői voltak. A tábor záróünnepségén a mákófalvi színjátszó csoport adta elő Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné és a két szeleburdiak című művét. /Dézsi Ildikó: Népművészeti tábor Mákófalván – negyedszer. Mindent a mákói bútorfestésről és kalotaszegi fafaragásról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2006. július 22.
A tizenegyedik évébe lépett zsoboki alkotótábor július 17-i nyílt meg. Az idén is húsz képzőművésznek kéthetes ellátást, ideális munkafeltételeket biztosító, Essig Klára vezette rendezvény régóta kinőtt a gyermekcipőből, vissza-visszatérő vendégként nem kisebb művészek látogatták mint a Kolozsvárról indult, de évtizedek óta külföldön élő Tóth László, Paulovics László, Bencsik József vagy Árkossy István, nem beszélve a törzsgárdáról, amelynek leghűségesebb képviselője az erdélyi hagyományokon nevelkedett, jeles akvarellista, Fodor Nagy Éva, de mellette ott van Bordy Margit, Szabó Vilmos, Tompos Opra Ágota, Gonda Zoltán, Miklós János és Simó Enikő. A művészeti irányító szerepét betöltő Banner Zoltán művészettörténész optimista tábornyitónak nevezte az ideit. Az Essig József vezette Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány égisze alatt tevékenykedő művészcsoport mintha most talált volna igazán magára. /Németh Júlia: Csak magunkban bízhatunk, de van kiben bíznunk. Ismét megnyílt a zsoboki művésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2006. augusztus 12.
Gombamódra szaporodnak a művészeknek néhány napos-hetes teljes ellátást biztosító rendezvények. Egyfajta huszonegyedik századi mecenatúra ez. Az alkotók immár egyre népesebb csoportja választja majdhogynem életformájául a táborozást. Az egyik tábor a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány égisze alatt működő, Molnár János teológia professzor és Molnár Jánosné református lelkipásztor támogatását élvező, Essig művészházaspár vezette Kalotaszegi Alkotótábor. A táborban tizenegy esztendő alatt több mint 400 műalkotás született, amely részben az árva és nehéz sorsú gyermekek szálláshelyéül szolgáló zsoboki Bethesda-otthon falait díszíti. A tábor művészeti irányítója Banner Zoltán. Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megtekinthető az idei tábor termése A tábor törzsgárdájához tartozó Fodor N. Éva, Szabó Vilmos, Bordy Margit és Tompos Opra Ágota munkásságát a kolozsvári közönség – egyéni kiállításaiknak köszönhetően – jól ismeri. A sepsiszentgyörgyi Simó Enikőnek most a kalotaszegi templomok világa állt alkotásai középpontjába: a textilművész kiruccanása a festett világba. A főszervező Essig Klára jobbára a népi építészet eszköztárából. A székelyudvarhelyi Kalló László szintén építészeti elemeket fogalmazott vízfestményébe. /Németh Júlia: Az alkotói szabadság jegyében. Táborzáró csoportos tárlata Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2006. október 9.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök október 7-én átadta Kolozsvár művészetkedvelő magyarságának a felújított és kibővített Reményik Sándor Galériát és gyülekezeti termet a püspökség székházának udvarán. Essig Kacsó Klára képzőművész köszönetet mondott az evangélikus püspökség munkaközösségének áldozatos munkájukért. Németh Júlia műkritikus rámutatott: Kolozsvár művészetkedvelő közössége máig sem heverte ki az Egyetemiek Háza hangversenyterme és a Szentegyház utcai galéria felszámolása okozta veszteséget. A pincegaléria a Zsoboki Alkotótábor tulajdonában lévő festményekből, grafikákból, szobrokból és kerámiákból álló kiállítással nyitotta meg kapuit. /Köllő Katalin: Új köntösben pompázó évszázados falak. Megnyitotta kapuit a Reményik Sándor Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2006. december 20.
Tizenegy éve, minden decemberben átadásra kerül a Kisebbségekért Díj, amelyet a magyar miniszterelnök alapított a Kisebbségek napja alkalmából. Az elismerést olyan magyarországi és határon túli személyek és szervezetek kapják, akik, illetve amelyek a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén kiemelkedő tevékenységet végeztek a kisebbségek érdekében. Az idei díjat december 19-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adta át a parlamentben. Megalapítása óta ez az első év, amikor a kitüntetettek között nincs erdélyi. Korábbi Kisebbségekért díjasok: Sütő András (1995), Gabriel Andreescu (1995), Kató Béla (1995), Böjte Csaba (1996), EMKE (1996), Csibész Alapítvány (1997), Domokos Géza (1997), Smaranda Enache (1997), Kallós Zoltán (1997), Molnár János és Molnár Jánosné zsoboki református lelkészházaspár (1998), Aradi Minorita Rendház (1999), Hegyi István református lelkész (1999), Szilágyi Pál (2000), Lászlóffy Pál (2001), az RTV magyar szerkesztősége (2001), Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkaközössége (2002), Vetési László (2003), EME (2004), Guttman Mihály (2005). /Kisebbségekért Díj, 2006 – nincs erdélyi kitüntetett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2007. március 15.
Bonchidára, Válaszútra, majd Zsobokra utazott március 14-én Sólyom László magyar köztársasági elnök, este pedig a kolozsvári Magyar Operában tartott március 15-i ünnepség díszvendége volt. Az elnököt és feleségét felállva és tapssal fogadták a jelenlévők. Az operagála előtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Sólyom László ünnepi beszédet mondtak. Az 1848–1849-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve mindketten a nemzet egységére hívták fel a figyelmet. Sólyom László magyar állami kitüntetéseket adott át jeles erdélyi közéleti személyiségeknek. A köztársasági elnök Nagyváradon vesz részt a március 15-i ünnepségeken, majd innen utazik tovább Budapestre. A bonchidai Bánffy-kastélyban Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, üdvözölte az elnököt és feleségét. Szabó Bálint felhívta Sólyom László figyelmét: szükséges közös stratégiák kidolgozása a magyar tudományosságért, az épített örökség védelméért. Sólyom László elmondta: csak gratulálni tud a Transylvania Trust Alapítvány munkájához. Vallomása szerint bármikor szívesen visszajönne Bonchidára, megcsodálni az egykor „Erdély Versailleseként” számon tartott Bánffy-kastélyt. Válaszúton a szórványkollégiumot látogatta meg Sólyom László, majd megtekintette Kallós Zoltán néprajzkutató saját gyűjtésű néprajzi múzeumát is, ezután Zsobokra utazott, ahol a gyermekotthont látogatta meg. A kolozsvári Magyar Operában Markó Béla mondott beszédet leszögezte: 1848 szabadságharca után a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket, most pedig a nemzeteknek kell legyőzniük a nemzetállamot. Az Európai Unióban „végre együtt lesz, együtt lehet magyar a magyarral” – mondta. Markó az egységet hangsúlyozta: „Csak egymásnak ne ugorjunk!” Sólyom László beszédében hangsúlyozva: Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek, hozzáfűzve, hogy az egyesülő Európában rohamosan nő a kisebbségvédelem joga. Elismerést nyert az is, hogy az anyaországnak joga van más államok kisebbségét képező nemzetrésze identitásának és kultúrájának támogatására, mondta az elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától érthető minimum, a kisebbségi jogok pedig ott, ahol minden feltétel és igény megvan rá, a területi autonómia lehetőségét is magába foglalja. Hozzáfűzte: korábbi hivatalos látogatásán már tolmácsolta, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Sólyom László kijelentette: csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre, az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kialakítása nem halogatható tovább. Sólyom László végül köszönetet mondott felesége és munkatársai nevében azért a szeretetteljes fogadtatásért, amelyben az erdélyiek részesítették. Ezek után a magyar államfő átadta a magyar állami kitüntetéseket, majd operagálával zárult az est. /Farkas Imola, Köllő Katalin: Európában a magyar nemzet megint egységes lehet. Sólyom László bármikor szívesen visszatér Erdélybe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Díjazottak: Auch Sándor, a marosvásárhelyi izraelita hitközség elnöke – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Boér Ferenc, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Cs. Erdős Tibor képzőművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Gálfalvi György író – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Horváth Andor író – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió vezetője – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Márkos Albert hegedűművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Öllerer Ágnes zenetanár – Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt; Szilágyi Júlia író – Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. /Díjazottak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2007. július 18.
Tizenkettedik alkalommal gyűltek össze a Szilágy megyei Zsobokra a festészet, szobrászat, grafika, kerámia, film- és fotóművészet, valamint a fafaragás szerelmesei. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, a Reményik Sándor Egyesület tiszteletbeli elnöke nyitotta meg a Kalotaszegi Képzőművészeti Alkotótábort. Idén filmet forgathatnak és fotózhatnak is a táborlakók. A filmes stáb a Sapientia – EMTE elsőéves egyetemistáiból áll. /D. I. : Képzőművészek találkozója Zsobokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./
2007. augusztus 1.
A kolozsvári közönség elé tárta „eredményeit” a kalotaszegi alkotótábor. A Zsobokon és környékén született munkák a Reményik Sándor Galériában kaptak helyet. Banner Zoltán művészettörténész jelezte, a tábornak egyre kevesebb pénzforrása van, majd előadta Áprily Lajos Tavasz a Házsongárdi temetőben című versét, valamint két saját versét. /Köllő Katalin: Kalotaszegi hangulatok a Reményik-galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2007. augusztus 20.
Ünnepi hangulat volt augusztus 19-én, vasárnap délelőtt Kolozsvár főterén: a táncosok lelkesedéssel ropták. Nemcsak Kolozsvár, hanem a Kalotaszeg vidéke is néptáncosoktól volt színes és mozgalmas: a magát a Kárpát-medence legrangosabb kisebbségi rendezvényévé kinövő IX. Szent István-napi Néptáncfesztivál több tucatnyi résztvevője járta be a kalotaszegi falvakat, városokat, hogy táncukkal tisztelegjenek az első magyar szent király emléke előtt. Az erdélyi magyar együttesek között voltak olaszok, lettek, horvátok, szorbok, különféle többségi és kisebbségi népcsoportok. A programokon szívesen vett részt a helyi lakosság is. Az augusztus 17-én, pénteken délelőtt Kolozsváron zajlott „kedvcsináló” műsort követően délután Bánffyhunyadon és Zsobokon folytatódott a IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A menet a bánffyhunyadi Barcsay kertbe vonult, ahol a szabadtéri színpadon kezdetét is vette a műsor. Jelen volt a néptánctalálkozó megálmodója, Pillich László is. A közel háromórás műsort a Vajdaságból, Végvárról érkezett Csűrdöngölő együttes táncosai nyitották meg. Sebesi Karen Attila röviden bemutatta a néptáncegyütteseket. A horvátországi MKE Pélmonostor Néptáncegyüttes célja a drávaszögi népszokások és hagyományok ápolása. Többek között a szlovákiai Nádas Néptáncegyüttes, a Csíkcsekefalváról érkezett Bojzás Néptáncegyüttes is fellépett. Augusztus 19-én, vasárnap Kolozsváron a népviseletbe öltözött fiatalok nótázva-muzsikálva haladtak keresztül a belvároson. A menetet a csíkkozmási tánccsoport vezette. A horvátországi Pélmonostor Néptáncegyüttes tagjai hordócskát is vittek magukkal, abból kínálgatták borral az egyre gyűlő közönség tagjait. A táncos felvonulást követően az együttesek bevonultak a Szent Mihály-templomba, ahol részt vettek a délelőtti misén. Kovács Sándor főesperes szeretettel köszöntötte a IX. Szent István-napi Néptánctalálkozó résztvevőit. A főesperes kifejtette: a magyar nép története nem szűkölködik nagy emberekben, Szent István azonban kiemelkedik közülük. Délután a Diákművelődési Házban gálaműsorral, majd hajnalig tartó mulatsággal ünnepeltek. /D. I., S. B. Á. : Nemzetközi együttünneplés Szent István szellemiségében. Egész hétvégén tartott a mulatság Kolozsváron és környékén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2008. január 22.
Megnyílt Fazakas Tibor festményeinek, grafikáinak tárlata Marosvásárhelyen, a Teleki Házban, varázsos erdélyi tájak várják az érdeklődőket. Fazakas Tibor a zsoboki művésztelepen, majd otthon és másutt is, mintegy kikapcsolódásként választja az alkotásnak ezt a vonulatát. /(nk): Fazakas Tibor zsoboki tájai. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
2008. augusztus 12.
A kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes augusztus 14–19. között szervezi meg a 8 ország 360, és 6 Kolozs és Szilágy megyei település mintegy 180 hagyományőrző fiatalját egybegyűjtő idei – sorrendben a X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozót, amely Erdélyben egyre fontosabb identitásmegőrző szerepet játszik. A fesztiválra Kolozs és Szilágy megyében kerül sor: Kolozsváron, Magyarfenesen, Bánffyhunyadon, Zsobokon, Kidén és Kalotaszentkirályon. /X., Jubileumi Szent István-napi Néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2008. augusztus 16.
Magyar esttel várta Kolozsvárra a Szent István-napi Néptánctalálkozóra érkező néptánccsoportokat augusztus 14-én a Diákművelődési Házban a Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Alapítvány. A fesztivált idén tizedik alkalommal szervezik meg, ez alkalommal nyolc ország néptánccsoportjai lépnek fel. Sebesi Karen Attila a szervezők nevében köszöntötte a néptánctalálkozón résztvevő csoportokat, Pillich Apor Balázs, a Szarkaláb néptánccsoport vezetője ajándékkal kedveskedett a csoportok vezetőinek. A találkozó szabadtéri néptánccal folytatódott: a hazai és külföldi néptáncegyüttesek felváltva táncoltak a Béke téren, a Főtéren és a Sétáló utcában. A néptánctalálkozó vidéki rendezvényekkel folytatódott a Kolozs megyei Bánffyhunyadon és Kidében, valamint a Szilágy megyei Zsobokon. /D. I. : Szent István-napi néptánc és muzsika. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2008. augusztus 18.
A Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány augusztus 14-e és 18-a között tizedszerre rendezte meg a Szent István-napi nemzetközi néptáncfesztivált, ahova nyolc országból érkeztek résztvevők. Utcai táncok, gálaműsorok várták a néptáncok ismerőit, rajongóit Kolozs (Bánffyhunyad, Kide, Magyarfenes, Kalotaszentkirály, Kolozsvár) és Szilágy megyében (Zsobok). Szombat délután a magyarfenesi szabadtéri gálaműsort falubál és tűzijáték követte. Augusztus 17-én, vasárnap Kolozsváron vonultak fel a néptáncegyüttesek, majd dr. Kovács Sándor főesperes celebrált misét a Szent Mihály-templomban. Vasárnap tizennégy néptáncegyüttes lépett fel a Diákművelődési Házban. Pillich Apor Balázs, a kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes vezetője, egyben főszervező elmondta: incidensek nélkül zajlott a rendezvény. Zsobokon lépett fel az újvidéki Csűrdöngölő és a szintén vajdasági Cirkalom táncegyüttes. Zsobok határában kürtőskaláccal, pálinkával várták a vendégeket. Fullasztó melegben táncoltak a fiatalok. A Csűrdöngölő nevéhez fűződik a Vajdasági Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, valamint a Minősítő Fesztivál, ahol már kétszer érdemelt Kiválóan Minősült címet. A Cirkalom többszörös nívódíjas együttes idén átvehette a 2. Martin-plakettet a Martin György Néptáncszövetségtől, e cím egyedüli birtokosai a Kárpát-medencében. „Kide a világ közepe” – így köszöntötte Egri István helyi tanácsos a Szent István-napi Néptáncfesztivál alkalmával Szlovákiából érkezett Komáromi Generációk Néptáncegyüttest. A 22 tagból álló, 2006-ban alakult együttes háromtagú zenekarral is rendelkezik. Kiss János, a Kide Egyesület elnöke megköszönte a komáromiak látogatását. Augusztus 16-án Magyarfenesen szabadtéri gálaműsorra került sor a Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében. A különböző országokból érkezett néptánccsoportok mindegyike részt vett a rendezvényen. Tűzijáték és hajnalig tartó bál zárta a mulatságot. Kolozsváron a menetet a csíkkozmási néptáncegyüttes nyitotta meg. A táncegyüttesek részt vettek az ünnepi szentmisén a Szent Mihály-templomban. Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta, Szent István királyunk példamutatása szerint a vallás és a hazaszeretet krisztusi parancs, azaz a hit és az erkölcs képezi a nemzeti lét alapját. /Kerekes Edit, Füstös Tímea, Dézsi Ildikó, Nagy-Hintós Diana: Incidensek nélkül zajlott a Szent István-napi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2008. szeptember 11.
Nem csak a kalotaszegi, de a székely csillagok is jelen voltak Sztánán: a két régió népművészei igazi mesterműveket állítottak ki a találkozón. Különböző kalotaszegi és székely fafaragások, immár ritkaságnak számító horgolt csipkék, kalotaszegi festett bútordarabok és varrottasok, bujkák, kerámiák várták az érdeklődőket. Az esemény megnyitóján Kovács Pali Ferenc, a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke mondott beszédet. Több előadás hangzott el. A megjelentek ellátogattak a kolozsvári Osváth Lajos műgyűjtő sztánai házához, ahol festett bútorok, valamint számos korabeli falusi használati eszközök sokaságának a látványában volt részük. Ezt követően Kós Károlyra emlékezve felkeresték a Varjúvárat, ahol Kovács Pali Ferenc tartott kiselőadást Kalotaszeg nagy emberéről. A Szentimrei-háznál a bánffyhunyadi fafaragó Kudor István által készített kaput is megnézték, este pedig a zsoboki színjátszó kör tagjai léptek fel. /Vas Géza: Régiók találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2008. december 24.
A Kolozs és Szilágy megye határán fekvő Zsobokon, a 306 lelkes faluban 1996-ban nyílt meg a református egyház által működtetett, külföldi támogatással létrehozott Bethesda Gyermekotthon. Jelenleg 49 gyermek otthona. Ebből 25 árva, akik még karácsonykor sem érezhetik a család melegségét. Ruzsa Erzsébet, az otthon gazdasági igazgatója elmondta: megfelelő lakhatási és tanulási körülményeket biztosítanak a gyerekeknek. Jelenleg huszonhárom alkalmazottal működik az otthon: négy szakács, öt pedagógus, egy-egy gazdasági, illetve nevelési igazgató. Önkéntes alapon Benk András rajztanár a kerámiatárgyak készítésének rejtelmeibe vezeti be a zsoboki gyerekeket. December 25-én általában fellép a kultúrházban a falu színjátszó csoportja. /Nagy-Hintós Diana: Karácsonyi készülődés a zsoboki Bethesda Gyermekotthonban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2009. január 9.
A Kolozsvári Magyar Opera előterében állították ki a 2008-as Zsoboki Művésztábor anyagát. A 13. alkalommal megrendezett tábor folytatta Kalotaszeg feltérképezésé, ezúttal a képzőművészek mellett a Sapientia Egyetem Fotó, Film és Média szakának hallgatói is közreműködtek. Művészi dokumentumok készültek, céljuk egy tájegység értékeinek az átmentése. /Józsa István: A Zsoboki Művésztábor képei a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2009. január 17.
A Bethesda Gyermekotthon /Zsobok/ vezetősége megállapíthatja – visszapillantva a 2008-as esztendőre -, hogy a többiekhez hasonlóan nem volt könnyű év. Gyakran érezték kilátástalannak a helyzetüket, de Isten mindig meghallgatta imáikat, mindig küldött egy-egy jóakaratú embert vagy pályázaton nyertek támogatást. Köszönetet mondanak a Szülőföld Alapnak, a Communitas Alapítványnak, valamint a Szövetség a Szórványért Egyesületnek a pozitívan elbírált pályázatokért. Felszerelhették a gyerekek tanulótermét színes televízióval, 2 számítógéppel, DVD-lejátszóval, továbbá megoldódtak meg részben fűtési, valamint élelmiszer-beszerzési gondjaik, a gyermekek utazási költségei. Fedezhették azon szórványbeli gyerekek bentlakási költségeit, akik lakóhelyén nincs magyar nyelvű iskola, és nehéz anyagi körülmények között élnek. /A Bethesda Gyermekotthon vezetősége: Zsobok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
