Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 341 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 331-341
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. december 18.

Dec. 18-án a szenátus megválasztotta vezető tisztségviselőit: az Állandó Bizottság elnökét, alelnökeit, titkárait és kvesztorait. Az RMDSZ-frakció egyöntetűen az első két ülésszakon az alelnöki tisztségre Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort javasolta. A szenátus a javaslatot elfogadta és megszavazta. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./

2000. december 18.

Dec. 18-án a képviselőház véglegesítette szakbizottságainak összetételét. Ennek eredményeként nyolc RMDSZ-képviselő tölt be elnöki, alelnöki és titkári tisztséget különböző bizottságokban. Az ipari és szolgáltatásügyi bizottság elnöke Antal István képviselő; a mezőgazdasági, erdészeti, élelmezésipari és sajátos szolgáltatások bizottsága alelnöke Kelemen Atilla képviselő; az emberjogi, vallási és kisebbségügyi bizottság alelnöke Tokay György képviselő; a tanügyi, ifjúsági és sportbizottság alelnöke Asztalos Ferenc képviselő. A gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság titkára Vida Gyula képviselő; a költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság titkára Birtalan Ákos képviselő; a közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottság titkára Kovács Csaba képviselő és a közművelődési, művészeti és tömegtájékoztatási bizottság titkára Márton Árpád képviselő. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./

2000. december 18.

Dec. 16-án Marosvásárhelyen leleplezték Petőfi Sándor egész alakos bronzszobrát. Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész és Balogh József öntőmester alkotását az RMDSZ vezető politikusai, a magyar és román történelmi egyházak elöljárói, és Marosvásárhely vezetői leplezték le. Az ünnepségen részt vett Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete, Alföldi László kolozsvári főkonzul. Az eseményen felszólalt Dávid Gyula, a Petőfi Erdélyben kötet társszerzője is. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, Petőfi Sándor nemcsak a magyarságé, hanem mindenkié, nem lehet kisajátítani, de megtagadni sem. Az RMDSZ elnöke kitért arra, hogy "Románia ma ismét válaszúton áll, mint sokszor még a közelmúlt történelmében. A mi sorsunk is függ attól, hogy ez az ország merre megy, a mi életünkre is kihat, hogy Nyugatot vagy Keletet, Európát vagy csak Balkánt választja jövendőjének Románia. Eddig is beleszóltunk hát az ország sorsába, mert ez volt az érdekünk, és ezután is bele fogunk szólni, mert nem fogunk karba tett kézzel ülni ott, ahol rólunk is döntenek. Mi tudjuk a helyes utat, és ezen az úton végig fogunk menni.″ /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./

2000. december 18.

Dec. 15-én Bukarestben, a Cotroceni-i palotában Emil Constantinescu leköszönő államelnök magas állami kitüntetéseket nyújtott át tudósok, művészek, üzletemberek, köztisztviselők, tábornokok egy csoportjának. Ez alkalommal Kötő József oktatási államtitkárt az Érdemrend nagy tiszti keresztjével tüntették ki. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./

2000. december 18.

A ciánszennyezés okainak kivizsgálására létrehozott Nagybányai Munkacsoport jelentése támpontot ad Magyarországnak ahhoz, hogy januárban polgári peres eljárás útján kártérítést követelhessen a romániai Aurul cégtől - hangsúlyozta Gönczy János magyarországi tiszai kormánybiztos dec. 16-i sajtótájékoztatóján Budapesten. A kormánybiztos brüsszeli útjáról hazatérve kifejtette: a 40 oldalas dokumentum egyik fontos része, hogy nem az időjárást, hanem a bányászati létesítmények elégtelen műszaki állapotát okolja a cián és nehézfémek folyókba jutásáért. A munkacsoport a jelentésben a jelenlegi nyílt, korszerűtlen bányászati eljárás helyett a zárt, modern technológia alkalmazását ajánlotta. A kormánybiztos emlékeztetett arra, hogy a februári ökológiai katasztrófasorozat óta semmi olyan műszaki beavatkozás nem történt a romániai bányáknál, amely megnyugvásra adna okot. Gönczy János aggodalmának adott hangot, mert egy újabb nehézfémszennyezés bármikor bekövetkezhet. A kérdés megoldását Gönczy János kizárólag egy olyan nemzetközi összefogáson alapuló munkában látja, amely a Tisza-völgy vízgyűjtőjét egységesen kezeli. Magyarországnak, Romániának, Szlovákiának, Ukrajnának és Szerbiának közösen egy elfogadható környezeti kultúra kialakítását kellene megcéloznia. Beszámolt arról, hogy Margot Wallströmnek, az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosának javaslatot tett egy nemzetközi intézet felállítására. A mintegy 10-15 millió dollárra becsült javaslattervezetet a román fél eddig nem írta alá, márpedig nemzetközi forrásokra csak regionális összefogással lehet pályázni. /Gönczy János. Magyarország januárban pert indít az Aurul Rt. Ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2000. december 18.

Tevékenységét bemutató jelentést készített a kisebbségvédelmi hivatal dec. 18-ra, a Kisebbségek Napjára, amelyről Kolozsváron dec. 16-án tartott kerekasztalon számolt be a nyilvánosság előtt. Eckstein-Kovács Péter leköszönő kisebbségvédelmi miniszter hangsúlyozta: a parlament hatékonyságának hiánya miatt a kormány sokszor kénytelen volt rendeletek alapján dönteni, ami nem egészséges módszer. A hivatal elérte a kisebbségi szervezeteknek juttatott összegek nagyobb arányú emelését: míg a kisebbségi szervezetek közös akcióinak támogatása az utóbbi évben 2,9 milliárdról 3,9 milliárdra nőtt, az egyes kisebbségek szervezetei 34 milliárd helyett 63 milliárdos támogatásban részesültek. /Salamon Márton László: Kisebbségek Napja a Művelődési Házban. Jelentést mutatott be az átszerveződő kisebbségvédelmi hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Az elmúlt négy évben kedvező változás történt a kisebbségvédelem területén. Azonban az alakulóban levő RTDP-kormány lefokozni szándékozik a kisebbségvédelmi hivatalt. A leendő kormány nyilvánvalóan kevesebb figyelmet, kevesebb pénzt kíván szentelni a kisebbségek jogvédelmére. /Salamon Márton László: Fagyos szelek a kisebbségi jogvédelemben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2000. december 18.

Szigorú takarékossági intézkedések lépnek életbe december 15-től a Magyarok Világszövetségében (MVSZ): drasztikusan csökkentik az utazási és a telekommunikációs költségeket, jelentette be Patrubány Miklós, a világszövetség elnöke. Szerinte az MVSZ elnökségi munkáját bojkottáló 12 elnökségi tag a világszövetséget lehetetlen helyzetbe juttató kijelentéseivel eleve arra játszott, hogy az Országgyűlés megvonja a várt költségvetési támogatást. Patrubány szerint nem voltak alaptalanok a Magyarok Világszövetsége gazdálkodásáról szóló botrányhírek az 1996 előtti időből. Példaként említette, hogy mindmáig behajthatatlan a - Szőcs Géza tulajdonát képező - Erdélyi Híradó Kft.-nek Csoóri Sándor korábbi elnök által juttatott 2,8 millió forint összegű kölcsön. A világszövetség megbízásából a Pax Pannoniae Kft. most mindent elkövet az összeg visszaszerzéséért - közölte az elnök. A Szabadság emlékeztetett arra, hogy 1996-ban Patrubány a lapban közölt J'accuse! című cikkében a leghatározottabban visszautasította a világszövetség tisztázatlan pénzügyeivel kapcsolatos bírálatokat. Véleményét csak idei elnökké választása előtt, a kampányküzdelem időszakában változtatta meg hirtelen, de korábbi álláspontjának teljes egészében ellentmondó kritikáját akkor is csak a Bécsben megjelenő magyar lapban, a Bécsi Naplóban jelentette meg. - A marosvásárhelyi Népújság megállapította, hogy egy éve sincs, hogy létrejött az MVSZ új vezetése, amelyet a gyűlölködés, ujjal mutogatás, széthúzás jellemez. A világszövetség sorsa aggasztó. Jó lenne újra felnézni, odafigyelni egy olyan szervezetre, amelyet valóban a világ magyarsága reprezentatív egyesületének érezhetünk. /Véget ért a csillagászati juttatások korszaka. Patrubány takarékossági intézkedéseket jelentett be. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2000. december 18.

Gyergyóremete önkormányzata megszavazta egy műemlékház megvételét, amelyik tájmúzeumként fog működni, helyet adva Cseres Tibor író hagyatékának és néprajzi gyűjteményeknek. A tájház megvásárlásának egy részét a község önkormányzata állja költségvetéséből, másik részét a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület nyerte az Illyés Közalapítványhoz benyújtott pályázatával. /Múzeum lesz Remetén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ A tájházban helye lesz Cseres Tibor, Balás Jenő, dr. Balás Gábor emlékének, és megtekinthető lesz Nagy Bulcsú tanár páratlan madárgyűjteménye, melyet a Szárhegyi Alkotóközpontban őriznek. /Bajna György: Falugazdagító döntések Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

2000. december 19.

Az új kormánypárt, az RTDP csúcsvezetőségének dec. 18-i ülése után Ion Iliescu megválasztott államfő kijelentette: megvált párttagságától, és átadta a stafétát Adrian Nastasénak, az RTDP első alelnökének, kijelölt kormányfőnek. Nastase az RTDP januári országos értekezletéig lesz a párt ideiglenes vezetője. Iliescu kifejtette: államelnöki minőségében nem tehet javaslatot arra vonatkozóan, hogy ki legyen az RTDP új elnöke, a legjobb változatnak azonban azt tartja, ha azt a miniszterelnök töltené be. Iliescu elmondta: Nastaséval mindig jó viszonyban volt. Adrian Nastase nyilatkozatában szintén annak a véleményének adott hangot: szerinte is a legideálisabb az lenne, ha a megalakuló kormány vezetője töltené be a párt elnöki tisztét is. /Ion Iliescu megvált párttagságától. Nastasénak adta át a stafétát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

Ion Iliescu dec. 18-án nyilvánosságra hozott levelében felszólította az RTDP vezetőségét, tagjait, továbbá a jövendőbeli minisztereket: az állam illetékes intézményével közösen indítsanak ádáz harcot a bürokrácia és a korrupció felszámolása érdekében. /Korrupcióellenes harcra szólít fel az államelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

Dec. 18-án Nicolae Vacaroiu szenátort választották a szenátus elnökének. - A képviselőház frakciói dec. 18-án megválasztották az állandó bizottságok elnökeit. Mihai Malaimare (RTDP) lett a művelődési bizottság elnöke, Anghel Stanciu a tanügyi bizottság elnöke. Az RMDSZ egy elnöki tisztséget kapott: Antal István (RMDSZ) lett az ipari bizottság elnöke. /Vacaroiu lett a szenátus elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

Kötő József államtitkár elmondta, hogy semmiféle kapcsolatfelvételre nem került még sor az új miniszter Ecaterina Andronescu és a még hivatalában levő Oktatási Minisztérium között. Köztisztviselőkké válva a magyar megyei főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek a törvény által védettekké válnak. Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója szerint Andronescu idején - mivel a miniszter az RTDP színeit képviseli -, egy kis visszarendeződésre számítani kell. Az anyanyelvű oktatással kapcsolatos visszarendeződés az, hogy nem lesz kisebbségi államtitkárság a Tanügyminisztériumban. Az új miniszter egy ideig volt oktatási államtitkár, prodékán és dékán. /Szabó Csaba: Racionális tanügyi reform várható. Ecaterina Andronescu feltételezett oktatáspolitikájáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

Nem talált magyarázatot az Aranyos folyó tordai szakaszán a hétvégén talált döglött halak jelenségére a környezetvédelemmel foglalkozó egyetlen hivatalos szerv sem. Az Aranyosban dec. 15-én fedeztek fel nagy mennyiségű döglött halat, a folyón átívelő tordai híd környékén. Az ökológiai balesetet kiváltó okokról sem a Vízügyi Igazgatóság, sem a Környezetvédelmi Hivatal tordai irodája pénteken nem tudott érdemben nyilatkozni. Mindkét hivatalos szerv képviselői tagadták, hogy tudomásuk lenne az incidensről, és késégbe vonták a haltetemek létezését. A Közgazdálkodási Vállalat (RATAFCL) főmérnöke, Turcu Laurentiu azonban leleplező nyilatkozatot adott a Szabadság tudósítójának. Kijelentette, hogy az Aranyos vizének minőségét ellenőrző laboratóriumi vizsgálatok magas savtartalmat mutattak ki, ami magyarázatul szolgál a döglött halak megjelenésére. A savas víz jelenségének fő kiváltó okai az aranyosvölgyi bányák ülepítő tavai körül kereshetők. Az ülepítő tavakból a bő esőzések idején kiárad a víz, amelyből a mérgező anyagok az Aranyos folyó vizébe kerülnek. /Tóbiás Zoltán: Haltetemek bukkantak fel az Aranyos tordai szakaszán. A Környezetvédelmi Hivatal tagadja, hogy ökológiai baleset történt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

Csak részben igazak azok a hírek, amelyek szerint nem fertőtlenítik a magyar-román határt átlépő személygépkocsikat a határ román oldalán: csak azok ússzák meg az autómosást, akiknek van merszük szembeszállni a fertőtlenítést végző munkásokkal - közölte az aradi magyar napilap, a Nyugati Jelen. Román részről semmiféle hivatalos közbelépés nem történt, s továbbra is érvényben van az a tavaly elfogadott román kormányhatározat, amely egy 1974-ben hozott állategészségügyi törvény alapján elrendelte a határt átlépő gépjárművek fertőtlenítését. Magyar részről közölték, hogy néhány nappal ezelőtt, hogy a gyulavarsándi és a nagylaki román határátkelőknél felhagytak a személygépkocsik fertőtlenítésével. A kisbuszokra és a kamionokra továbbra is vegyszeres mosás vár. Viszont hamarosan Tornyán is kötelező fizetés várja az autósokat, mivel már készül a fertőtlenítéshez szükséges berendezés. - A román-magyar határszakaszon a román fél nov. 3-án kezdte meg minden előzetes értesítés nélkül a gépjárművek fertőtlenítését. A hivatalos román magyarázat az volt: azért kellett egy évvel korábban rendeletet hozni erről az intézkedésről, mert Ukrajnában, Bulgáriában, Törökországban és Görögországban járványok kezdődtek az állatállományban. /Tovább folyik a fertőtlenítés a román-magyar határon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

Dec. 19-én Markó Béla RMDSZ-elnök a bukaresti Elnöki Hivatalban fogadta James Swigert, az USA európai ügyekért felelős külügyi államtitkárát és Larry Napper rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet. A találkozó résztvevői a választások után kialakult aktuális politikai helyzetről, az új kormányról, a parlament összetételéről, az RMDSZ álláspontjáról folytattak megbeszélést. Markó Béla elmondta, a szövetség akkor fogja támogatni a PDSR kisebbségi kormányát, ha az megoldást tud nyújtani a romániai magyar közösség számára is fontos kérdésekben: a helyi közigazgatási törvény megszavazása, a föld- és erdő törvény végrehajtása, az egyházi ingatlanok helyzetének rendezése, az anyanyelvű oktatás bővítése és a regionális fejlesztés által. A magasrangú amerikai politikai elemzők értékelték és nagyon fontosnak tartották az RMDSZ szerepét a romániai parlamenti választásokon. Az RMDSZ felelős politikai alakulat, mely magas politikai érettségről tett bizonyságot - hangsúlyozták. A politikusok ugyanakkor elmondták, hogy az USA továbbra is figyelemmel kíséri a romániai kisebbségek helyzetének alakulását. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 19. - 1874. sz./

2000. december 19.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusi ülésén az egyetem vezetősége érvénybe léptette azt a november elején hozott kormányrendeletet, amely elrendeli a szakok számának csökkentését. Ennek értelmében jövőtől az egyetemre jelentkezők jóval kevesebb szak közül válogathatnak. Ez nem azt jelenti, hogy megszűnik az illető tantárgy oktatása, hanem több szakot összevonnak, a tanítás egy ideig párhuzamosan történik, a szakosodásra később kerül sor /Kevesebb szak az egyetemen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester 1992-ben történt megválasztása óta a politikai helyzet fogságában vergődik a tízéves testvérvárosi kapcsolat, melynek élénkítéséről és bővítésük lehetőségeiről tárgyalt dec. 18-án Pécsett a Boros János kolozsvári alpolgármester által vezetett hivatalos küldöttség. /Pécs-Kolozsvár. Éledőben a testvérvárosi kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

Egy fiatalember idén Kolozsváron végezte a néprajz szakot, három hónapja már a moldvai csángók között, Klézsén lakik és oktat. Magyar anyanyelvünkön, olyan feltételek között, amilyeneket nehéz elképzelni a 21. század küszöbén. Ő mégis szívesen, lelkesen, meggyőződésből teszi. Elmondta, hogy fél, mert ott az elnyomó hatalom, a beolvasztási erőszak mindenre képes, számukra nem okoz gondot eltenni valakit láb alól. Számára egyetlen védekezőfegyver a nyilvánosság. A törvényes keret adott arra, hogy hivatalosan ott is beindulhasson az alapvető magyar nyelvű oktatás. Csakhogy Romániában ennyi nem elégséges. Az óvatos becslések szerinti 70 ezres lélekszámú moldvai csángóságban ma is családonként 7-10 gyermek él, akik zömében nem halt ki a fogékonyság a magyar nyelv iránt. Ha majd több faluban sikerül felhúzni az alapítványi tulajdonú, úgynevezett közösségi házakat, és bennük, szakképzett személyzettel, beindítani a magyar nyelv oktatását, akkor van remény a csángók zömének megmentésére. - Gyűjteni kell tehát a könyvet, a ruhát, a pénzt, a megértést, a rokonszenvet moldvai sorstársainknak, miközben ne feledkezzünk meg a fiatal oktatókról, akik vállalva az ezredfordulóhoz méltatlan lét- és munkakörülményeket, azokon a manapság nem éppen veszélytelen vidékeken mentik ami a magyar nemzet számára menthető - írta Ördög I. Béla. /Ördög I. Béla: Csángómentőink. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

Orbán Viktor miniszterelnök a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában dec. 17-én, vasárnap este nyilatkozott. A határon túli magyaroknak el kell dönteniük, hogy szerintük milyen következményekkel járna a kettős állampolgárság megadása: kiürülnek-e a területek, ahol most még sok magyar van, vagy sem, akarjuk-e ezt, vagy sem - fejtette ki a kormányfő. Elmondta: a kettős állampolgárság megítélése a szomszédos, magyarlakta országokban más és más. Felidézte, hogy Romániában is bizonyos jogokat elveszít, aki magyar és román állampolgár egyidejűleg. A státustörvényről kijelentette: azt nem kedvezmény- törvénynek tekinti. - Nem arról szól ez a törvény, hogy adunk itt-ott valamifajta kedvezményt a magyaroknak, hanem meghatározzuk azt a státusukat, amely megkülönbözteti őket az egyébként más állampolgárságú, de nem magyar származású, magukat nem magyarnak valló külföldiektől. A magyar kormány mindig meg fogja adni a lehető legkedvezőbb utazási feltételeket a határon túli magyaroknak - mondotta. A határon túli családok támogatásáról szóló koncepció ellenzéki kritikájára úgy reagált: "vannak, akik meg akarják próbálni szembeállítani a határon belüli és a határon túli magyarokat, és minden esetben, amikor tenni akarunk valamit, az első kérdésük, illetve első támadásuk az, hogy na, és kinek a kontójára?″ - Ezzel, persze, meg lehet szólítani sok emberben irigységet, rossz ösztönöket, rossz hajlamokat, és lehet erre politikát építeni, csak ez nem helyes, nem becsületes, nem emberséges és nem a XXI. századhoz méltó gondolkodásmód - fogalmazott Orbán Viktor. "A határon túli magyarokat nem úgy kell elgondolni, mint akik terhet jelentenek a nemzet számára, hanem úgy, hogy ők is a nemzet részei, időnként hűségesebbnek bizonyuló részei, mint a határon belüli magyarok egy tekintélyes része″ - hangsúlyozta. A kormányfő álláspontja szerint a határon túli magyar családok támogatását az is indokolja, hogy a Kárpát-medencében fogy a magyar népesség. - Csak akkor van értelme magyarságtörvényt alkotnunk, ha vannak magyarok. Úgy látja: Magyarország ma már képes úgy növelni erőit, hogy egyfajta nevelési támogatást ad a határon túli magyar gyermekek után is az ottani szülőknek, abban az esetben, ha magyarnak, magyar iskolában és magyarul nevelik a gyermekeiket. A miniszterelnök leszögezte: bízik abban, hogy a megalakuló új román kormánynál kedvező fogadtatásra találnak az ott élő magyarok igényei. Erre példaként említette a csíkszeredai konzulátus létrehozását, az autópályák magyarlakta területen való áthaladását, illetve azt, hogy a romániai költségvetésben a területfejlesztési források elosztásánál Erdély ne részesüljön hátrányos megkülönböztetésben. Orbán Viktor beszélt az erdélyi magyar egyetem ügyéről is, amelyre idén kétmilliárd forint támogatást szavazott meg a magyar országgyűlés. - Jövőre talán még ennél is többet kaphat. Van egy alap, amiből mindig az egyetemet finanszírozzuk, és van még néhány alapítvány, amelyekből - miután az oda utalt összeget jelentősen növeltük az idei esztendőhöz képest - még további források nyerhetők el szükség szerint - mutatott rá. /Nem kedvezményeket, hanem státust ad a magyar kormány. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Heti Hírmondóban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsi Hivatala /Nagyvárad/ előtt ülő Szilágyi László, a Máramaros megyében lévő Misztótfalu lelkipásztora napi néhány órás ülősztrájkkal tiltakozik. Szilágyi elmondta, nyolc hónapja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége, Kovács Zoltán főgondnok és Tőkés László püspök a misztótfalusi református gyülekezet kifejezett akarata ellenére, törvénytelenül és kánonellenesen felfüggesztette őt a lelkipásztori teendők gyakorlása alól. A döntést meg is fellebbezte - folytatta Szilágyi -, de az óvást elutasították. Az egyházkerület vezetősége csodálkozva vette észre az ajtó előtt üldögélőket, a sztrájkolók és az egyházkerületi vezetők között azonban nem alakult ki párbeszéd. /Nem értenek egyet a királyhágómelléki egyházkerület döntéseivel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

Dec. 12-én a Zilahi Bíróságon bejegyezték a zsibói székhelyű Wesselényi Társaságot. A szervezet fő célja a mostoha sorsra jutott Wesselényi-hagyaték őrzése, a Wesselényi-emlékek ápolása. A Társaság egyik fontos célkitűzése a Wesselényi-kripta felújítása. Mint ismeretes, a romokban heverő kripta és a közeli szakadék között állandóan csökken a távolság. A Wesselényi Társaság első elnöke Mátyus Éva zsibói RMDSZ-elnök, alelnökei Molnár Ilona és Nagy Ágnes. /Bejegyezték a Wesselényi Társaságot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

Marosvásárhelyen dec. 4-7. között tizenegyedik alkalommal került sor az Egyházzenei Fesztiválra. Vasile Cazant, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatóje elmondta, hogy 1990-ben Csíky Boldizsár, az akkori igazgató kezdeményezte ezt a fesztivált. A színvonalas találkozó sikeres volt. A nyitóhangversenyt a Kecskeméti Zenekar tartotta, Csíky Boldizsár egyik zeneművét adták elő. A Kultúrpalota Tükörtermében zajlott a barokk kamarazene-hangverseny. /Antal Erika: Musica sacra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./

2000. december 19.

Az elmúlt három évben emlékezetes ünnepei voltak a nagyváradi színészetnek: 1998-ban az első váradi magyar nyelvű hivatásos előadás - a helyi színjátszás kezdetének - 200. évfordulójára emlékeztek, idén októberben pedig Nagyvárad "kőszínházának″, első állandó színházának centenáriumát ünnepelték. Nagy Béla (a Bihari Napló Kiadó gondozásában megjelent) kötetei emlékeztek a színház múltjára: a Színház születik képes építéstörténete és A tegnapok színháza "képes olvasókönyve″ előzte meg az idei kultúrtörténeti dokumentumkiadványt (...És díszes palotát emeltünk), mellyel gyakorlatilag teljessé lett a kutatómunka eredményeinek a nyilvánosság elé tárása. A színház épülésekor, 1900-ban Nagyváradon négy napilap jelent meg: a Nagyvárad, a Szabadság, a Nagyváradi Napló és a Tiszántúl. Nagy Béla e gazdag publicisztikai anyagból válogathatott, kiegészítve a levéltári és egyéb dokumentumokkal. 1900-ban már váradi újságíró, a Szabadságnál a fiatal Ady Endre, az ő cikkeit is felhasználhatta a szerző. /Indig Ottó: Színházépítés dokumentumokban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./

2000. december 19.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a karácsonyi ünnepek alkalmával bemutatja az általuk felújított lövétei betlehemes játékot. Először Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában, majd a csíksomlyói kegytemplomban. /Lövétei betlehemes játékok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

2000. december 19.

Farkas Árpád költői pályakezdésének 40. évfordulójára megjelent Erdélyi asszonyok című /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ verskötete díszkiadásban, Siklódy Ferenc illusztrációival. A kötet válogatás a nyolcvanas-kilencvenes években írt, Romániában kötetben meg nem jelent verseiből. /Farkas Árpád: Erdélyi asszonyok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

2000. december 19.

A Nagyváradon élő Kristófi János világszerte ismert festőművész dec. 15-én ünnepelte 75. születésnapját. 1954 óta él a városban, ahol harminc éven át a Városi, majd a Művészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Tíz gyermeke született. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre, van köztük festő, énekes, fotós, orgonista, jogász, mérnök és orvos is. Igazi nagyváradi festő lett, a klasszikus váradi festők (Baráth Móric, Balogh István, Tibor Ernő, Leon Alex, Mottl Román, Miklóssy Gábor, Tompa Mihály stb.) utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egy személyben - írta róla Banner Zoltán Békéscsabán élő művészettörténész. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása, amely valóban megkülönböztetett helyet biztosít számára a kortárs erdélyi festészetben: magának a hitnek a megvallása, tehát a szakrális téma, amely átszövi egész életművét - írja Banner Zoltán a festőről a közeljövőben megjelenő könyvben. "Szent László városának festője mindenekelőtt az ő arcát, alakját, lelkek fölötti hatalmának a titkát kutatja az idők sötétjében (Szent László lovagkirály I. és II., Szent László vizet fakaszt, stb.), de ugyancsak sorozatszerűen idézi fel a többi magyar szent király példáját (Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Imre) és természetesen magának Krisztus királynak a dicsőségét (Rex Christus I., II., III.). /Kristófi János 75 éves. Az álomlátások festője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./

2000. december 20.

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és az RMDSZ közötti támogatási protokollum szövegét most készítik. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy a megállapodásban foglaltak nem merítik ki az RMDSZ programjában foglaltakat, de ez nem jelenti azt, hogy a szövetség lemond jogos követeléseiről. Az RMDSZ többek közt a magyar nyelvű felsőfokú oktatás megfelelő autonómiájának biztosításától teszi függővé az RTDP-kormány parlamenti támogatását. Az RTDP hajlandónak mutatkozik támogatni a magyar nyelvű oktatás bővítését, a magyar katedrák autonómiájának bővítését a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül is. A BBTE vezetőségi tagjai közül többen is bírálták az RTDP ilyenszerű ígéreteit. Véleményük szerint az autonómia kiszélesítése az első lépés volna a magyar oktatási vonal elszigeteléséhez vezető úton. - Szilágyi Pál egykori rektor-helyettes szerint az egyetemi autonómia kétélű dolog, ugyanis sokszor épp erre hivatkozva próbálnak megakadályozni bizonyos reformtörekvéseket. Állami egyetem feladatkörét - így többek között azt is, hogy a román nyelv mellett magyar nyelvű felsőfokú képzést is biztosít - a kormánynak kell meghatároznia. A Tanügyminisztériumnak tehát nem szabad megengednie azt, hogy az egyetemi autonómia nevében egyes minisztériumi rendeleteket ne tartsanak tiszteletben. Így például a tanügyi törvény azon szakaszát, amely lehetővé teszi azt, hogy a magyar középiskolát végzett diákok magyarul felvételizhessenek. Az egyetemi autonómia-koncepció tehát nem helyezhető a meglévő törvények fölé. Kása Zoltán jelenlegi rektor-helyettes szerint a legnagyobb autonómiát a magyar karok beindítása jelentené. /Szabó Csaba: Közel a parlamenti támogatásról szóló megállapodáshoz az RTDP és az RMDSZ. Kétélű fegyver az egyetemi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2000. december 20.

Mádl Ferenc köztársasági elnök dec. 18-án a parlamentben fogadta a határon túli magyar egyházak adventi találkozóra Budapestre érkezett mintegy húsz képviselőjét. A zárt ajtók mögötti megbeszélés után Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházpolitikai főtanácsadója az MTI-vel közölte, hogy a magyar kormány 60 ezer példányt ajándékoz határon túli magyar iskolásoknak az Ezer esztendő című millenniumi dalos- és olvasókönyvből. Tőkés László püspök elmondta: a megbeszélésen érintőlegesen szó volt a magyar nemzeti integrációról, a határon túli magyarok anyanyelvi oktatásáról, az asszimiláció kérdéséről, valamint az egyházi ingatlanok ügyéről. A résztvevők örömmel üdvözölték az úgynevezett státustörvény előkészítésének az előrehaladását. Az eseményen az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai és a délvidéki egyházi vezetők mellett jelen volt Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára, Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /Határon túli magyar egyházi vezetők Mádl Ferencnél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2000. december 20.

Dec. 18-án Budapesten, az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. évi Kisebbségekért-díjakat. ″Magyarország bonyolult, de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendőben: olyan világot kell építenünk, amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élő kisebbségeknek is″ - mondotta Orbán Viktor. ″Azt a hitvallást kell magunkkal vinni a következő évezredbe, amely szerint a határon túli magyarok csak akkor lehetnek jó polgárai annak az államnak, amelynek területén most élnek, ha megmaradnak jó magyaroknak. És azt a hitvallást is, hogy a Magyarországon élő görögök, szerbek, németek, románok, szlovákok és szlovénok akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha megmaradnak jó görögöknek, szerbeknek, németeknek, románoknak, szlovákoknak és szlovénoknak″ - mondta Orbán Viktor. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megőrzésért tett munkájukért, Wild Katalin egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetője, Lénár Károly pápai káplán, tardoskeddi esperes-plébános és Szilágyi Pál professzor, a kolozsvári Páli Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kar Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetője. (Az MTI nyomán) /Átadták az idei kisebbségekért-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ Kisebbségekért díjjal tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnök a BBTE egykori rektor-helyettesét, Szilágyi Pált. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök - Dávid Ibolya igazságügyminiszter, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára - azoknak a személyiségeknek adja át, akik kiemelkedő tevékenységeket fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben, oktatásban, kultúrában, egyházi életben, tudományban, tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági élet terén. ″Úgy tekintek erre a kitüntetésre, mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintő díjra, hiszen ezt a munkát közösen végeztük. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát, és 2000-ben Kása Zoltán rektor-helyettesnek adtam át, akinek nagyon komoly segítőtársa is van Néda Árpád személyében″ - nyilatkozta a professzor. Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig rektor-helyettese volt. Ebben az időszakban nem kis mértékben áldozatos tevékenysége nyomán kiépült a magyar nyelvű képzés széles skálája - áll a méltatásban. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon, ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvű képzés. Többezer romániai magyar nemzetiségű hallgató tanulhat így anyanyelvén. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, ennek eredményeként ma a Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön valamint Szatmárnémetiben olyan, zömmel magyar nyelvű képzés, amely a magyarság nyomasztó szakemberhiányát csökkenti. A romániai oktatási reform sodrában, az elmúlt esztendőkben vált felsőfokúvá a romániai tanítóképzés. Ezen intézmények - köztük a magyar tanítású nyelvű székelyföldi (kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi), nagyenyedi, szatmárnémeti, kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképző főiskolák szintén a BBTE hálózatához tartoznak. /Szabó Csaba: Szilágyi Pál volt rektor-helyettes Kisebbségekért-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2000. december 20.

Hajdu Gábor egészségügyi miniszter sajtótájékoztatóján bejelentette: visszavonul a politikai élettől, mivel úgy véli: "túl sok időt töltött gyűléseken″. /Hajdu Gábor visszavonul. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./


lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 331-341




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998