Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 379 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 361-379
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. június 9.

Máj. 31-én Budapesten átadták dr. Balázs Lajosnak a Magyar Néprajzi Társaság 2000. évi Ortutay-díját. Az Ortutay-díjat háromévenként ítélik oda a folklórtudomány terén kiemelkedő eredményt elérő kutatónak. Balázs Lajos néprajzi trilógiája egyedülálló szakmai teljesítmény a magyar néprajztudományban, mivel egy személyként, egyazon székely-magyar faluközösség /Csíkszentdomokos/ születéshez, házassághoz, halálhoz fűződő szokásvilágát tárta fel a magyarságtudomány számára. A díjat Kósa László akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke adta át. /Dr. Balázs Lajos szakmai kitüntetése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2000. június 9.

Varga E. Árpád /Budapest/ demográfus elkészítette az 1850-1992 közötti erdélyi népszámlálások etnikai és felekezeti statisztikáját. Eddig két vaskos kötet jelent meg Kovászna, Hargita és Maros megye /1998/, illetve Bihar, Máramaros és Szatmár megye /1999/ településeinek adatait tartalmazza. Nyomdában van a harmadik kötet Arad, Krassó-Szörény, Temes megye adataival, az ötödik Brassó, Hunyad és Szeben megye adatait foglalja majd össze. Minden korábban önálló, később nagyobb településbe beolvadt kistelepülésről is vannak adatok a könyvben. A budapesti Teleki László Intézet és a csíkszeredai Pro Print Kiadó programja keretében látnak napvilágot a kötetek, sorozatszerkesztő Bárdi Nándor. /Oláh Sándor: Kötetsorozat jelenik meg Erdély etnikai és felekezeti adataival. Megbízható forrás tudósoknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./

2000. június 10.

Jún. 8-án este nyilvánosságra hozták a jún. 4-i helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményét. Az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) győzelmét és az RMDSZ vártnál jobb szereplését hozta az első forduló. A 17,6 millió választásra jogosult állampolgár 50,85 %-a vett részt a szavazáson. Ez volt a legalacsonyabb részvételi arány 1990 óta Romániában. A szavazóknak 2957 polgármester személyéről, a helyi és a megyei tanácsok összetételéről kellett dönteniük. Az első fordulóban csak 706 polgármestert sikerült megválasztani. A polgármester-jelöltekre leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - az érvényes szavazatok 27,37 százalék, 337 megválasztott polgármester, Demokrata Párt (PD) - 12,32 százalék, 96 polgármester, Nemzeti Liberális Párt (PNL) - 9,06 százalék, 39 polgármester, Szövetség Romániáért (ApR) - 8,53 százalék, 30 polgármester, Román Demokrata Konvenció (CDR) - 8,01 százalék, 22 polgármester, Nagy Románia Párt (PRM) - 5 százalék, 5 polgármester, RMDSZ - 4,75 százalék, 110 polgármester, Romániai Szociáldemokrata Párt (PSDR) - 2,13 százalék, 8 polgármester, függetlenek - 6,04 százalék - 33 polgármester. A helyi és a megyei tanácsok összetétele már az első fordulóban kialakult. A helyi tanácsosok listájára leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki:PDSR - 25,78 százalék, 11380 tanácsos, PD - 10,4 százalék, 5463 tanácsos, ApR - 8,04 százalék, 4448 tanácsos, PNL - 7,8 százalék, 3978 tanácsos, CDR - 7,27 százalék, 2767 tanácsos, RMDSZ -5,5 százalék 2451 tanácsos, PRM - 6,19 százalék 2105 tanácsos, PSDR - 2,28 százalék 883 tanácsos, Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) - 2,17 százalék, 869 tanácsos, Román Nemzeti Párt (PNR) - 1,98 százalék, 815 tanácsos, Szocialista Munkapárt (PSM) - 1,98 százalék, 755 tanácsos, Romániai Egységpárt (PUR) - 1,61 százalék, 595 tanácsos, Jobboldali Erők Szövetsége (UFD) - 2,21 százalék, 551 tanácsos A megyei tanácsosok listájára leadott szavazatokat lehet a legpontosabb előrejelzésnek tekinteni az ősszel tervezett törvényhozási választásra, mivel a képviselőket és a szenátorokat a pártok megyei listáin választják meg. A megyei tanácsosi listákra leadott szavaztok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - 27,44 százalék, 496 tanácsos, PD - 9,91 százalék, 205 tanácsos, ApR - 7,38 százalék, 173 tanácsos, PNL - 6,96 százalék, 160 tanácsos, CDR - 7,47 százalék, 156 tanácsos, PRM - 6,62 százalék, 143 tanácsos, RMDSZ - 6,27 százalék, 135 tanácsos, PSDR - 2,35 százalék, 44 tanácsos, PUNR - 2,35 százalék, 37 tanácsos, PNR - 1,91 százalék, 26 tanácsos, PSM - 1,79 százalék, 24 tanácsos, PUR - 1,55 százalék, 22 tanácsos, UFD - 2,2 százalék, 20 tanácsos.. Az RMDSZ lett a legerősebb szervezet hét romániai megye tanácsában: Kovászna megye (67,6 százalék, 26 tanácsos a 35 fős tanácsban), Hargita megye (61,8 százalék, 27 tanácsos a 33 fős tanácsban), Maros megye (39,6 százalék, 17 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szatmár megye (35,7 százalék, 14 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szilágy megye (23,9 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Bihar megye (23,2 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Kolozs megye (19,4 százalék, 10 tanácsos a 38 fős tanácsban). Tanácsosi helyekhez jutott az RMDSZ Fehér, Arad, Beszterce- Naszód, Brassó, Máramaros és Temes megyékben is. /A helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2000. június 10.

Emil Constantinescu szerint a román-magyar megbékélés végleges: "Pontot tettünk az évszázados konfliktusok végére" - nyilatkozta a hivatalos látogatáson Szlovákiában járt államfő a pozsonyi Pravdának. Constantinescu arra emlékeztetett, hogy a választási kampányból kimaradt a romániai magyar kisebbség problémája, vagy a magyar-román kapcsolatok kérdésköre is, "sőt, ez még Kolozsvárott is kimaradt a kampányból, ami egy tényleges, létező stabilitás jele". - A tiszai ciánmérgezéssel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy a történtek "egyáltalán nem zavarták meg a két ország viszonyát, egyszersmind arra figyelmeztettek minket, hogy a teljes régiót érintő ügyeknek nagy figyelmet kell szentelnünk". A román elnök szerint már rendelkezésre állnak a nemzetközi szakértői vizsgálatok eredményei, "így megállapíthatom, hogy a Tisza biológiailag nem károsult. Persze ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy ezekre a dolgokra a jövőben nem kell még jobban odafigyelni" - mondta. /Constantinescu: "Végleges megbékélés Magyarországgal" = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2000. június 10.

Emil Constantinescu az első államfő, aki hivatalos látogatást tesz Horvátországban azóta, hogy hivatalba lépett Stipe Mesic köztársasági elnök. Jún. 8-án Zágrábban tárgyalt a horvát és a román köztársasági elnök. Hamarosan román szakértők érkeznek Horvátországba, hogy Románián, Magyarországon és Horvátországon keresztül húzódó kőolajvezeték tervéről tárgyaljanak - jelentették be a megbeszélése után. Mesic elmondta, együttműködnek annak érdekében, hogy kőolajvezeték kösse össze a Kaszpi-, a Fekete- és az Adriai-tengert. "A Duna összeköt bennünket, és jó lenne, ha a folyó hajózható lenne. Ezért megállapodtunk arról, hogy akcióba kezdünk a Duna hajózhatóvá tétele érdekében, és Európának ebben támogatnia kell bennünket" - mondta Mesic. A két elnök Horvátország és Románia gazdasági együttműködésének fejlesztése mellett foglalt állást. Tavaly mindössze 15 millió dollárt ért el a kölcsönös szállítások értéke. /Constantinescu Zágrábban. Román-magyar-horvát kőolajvezeték? = Szabadság (Kolozsvár) jún. 10./

2000. június 10.

Szász Jenő polgármester meghívására jún. 9-én Székelyudvarhelyre érkezett Németh Zsolt külügyi államtitkár, részt vett a lakossági fórumon és előadást tartott Magyarország az ezredfordulón címmel. A fórumon jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Verestóy Attila szenátor. Szász Jenő polgármester köszöntötte a vendégeket, beszélt a magyar kormány várost támogató törekvéseiről, a csereháti ügy megoldására tett lépésekről. A magyar kormány hajlandó anyagi támogatást biztosítani Udvarhelynek az ingatlan megvásárlására. Előadásában Németh Zsolt egyebek mellett a rendszerváltozás óta eltelt tíz év eredményeiről beszélt, kitérve a határon túli magyarok helyzetére, a történelmi magyar egyházak ingatlanainak visszaszolgáltatására is. /Komoróczy György: Németh Zsolt Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

2000. június 10.

Útban a csíksomlyói búcsú felé, jún. 9-én Nagyváradra érkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. A vendégeket Kanonok sori rezidenciáján Tempfli József megyés püspök fogadta, illetve a sajtó néhány munkatársa. Dávid Ibolya elmondta, hogy hosszú ideje minden évben elzarándokol Csíksomlyóra, s idén úgy döntött, ezúttal Nagyváradon nem szalad csak át. "Végre nemzetben nem csupán gondolkodhatunk, hanem cselekedhetünk is." Dávid Ibolya Brassóban fog találkozni román kollégájával, Valeriu Stoicával. Hivatalos megbeszélésükön többek között érintik a két ország közötti kiadatási egyezményt, s a román-magyar jogharmonizációt. Dávid Ibolya fontosnak tartja a státustörvény alapos, körültekintő előkészítését. Az általa szorgalmazott Békejobb kezdeményezésről kifejtette: elérkezett az ideje annak, hogy társadalmi megbékélésre épülő társadalompolitika legyen. Úgy látja: "hogyha ezt a lélektani pillanatot, a millennium évét a magyarság nem tudja kihasználni, akkor nagy mulasztást követünk el. Béke és összefogás nélkül nem lesz nemzeti megújulás". /Szűcs László: Dávid Ibolya Nagyváradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 10./

2000. június 10.

Jún. 10-e a ballagás napja. Kolozs megye öt városában - Kolozsváron, Bánffyhunyadon, Désen, Szamosújváron és Tordán - 531 magyar maturandus sorakozik fel az iskolák udvarán. Elsöprő többségük elméleti és reál szakon végzett, az egyedüli iskola, ahol szaklíceumtól búcsúznak a ballagók, az az Elektrotechnikai Líceum. /Szabó Csaba: Ma ballagási ünnepségek Kolozsvár-szerte. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2000. június 10.

Nem a csángók szemérme, hanem a székelyeké, ha köztük románná válunk, jelentette ki a klézsei Duma András az I. Csángó Oktatási Konferenciát követő kerekasztal-beszélgetésen. Tényt kívánt közölni vele: az Erdélybe települő moldvai csángó románná lesz, mert a székely közösség nem fogadja el másságát, régi magyar szavakkal tűzdelt kevert-nyelvét. - Amennyiben a román nemzetállami szemlélet tovább él, a székely sorsa is a csángósodás lesz. - A csángómagyarok anyanyelvi oktatását csak összehangoltan lehet elképzelni - vonták le a következtetést a konferencia résztvevői. /Sarány István: Kinek a szemérme? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

2000. június 10.

Jún. 6-án tartotta az Északi Színház magyar tagozata az évadzáró előadását, utána következett a hagyományos díjkiosztó gála. A szatmári közönség szavazhatott kedvenceire, ennek alapján Lőrincz Ágnes lett az év színésznője, az év színésze pedig Czintos József, aki életműdíjat is kapott. A Harag György emlékplakettet - a társulat tagjai titkos szavazással - Rappert Gábor ítélte oda. - A társulat a nyár során felkeresi az elhanyagolt vidéki művelődési házakat. /Dancs Artúr: Évadzáró a Korláthy udvarban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2000. június 10.

Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban jún. 10-én tartják az évadzáró hangversenyt. A főiskolás Czumbil Bernadett lép fel, aki első sikerét mint Mozart-zongorista aratta, az 1997-es Mozart-versenyen. /László V. Ferenc: Évadzáró a Györkös-Mányiban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2000. június 10.

A budapesti Kerkai Jenő Vallásszociológiai Intézet Vallásosság és nemzettudat címmel adott közre tanulmánykötetet a vallásosság és a nemzeti identitástudat jelenlegi erdélyi állapotáról. A két szerző, Gereben Ferenc és Tomka Miklós az erdélyi magyar, az erdélyi román és a magyarországi társadalmi környezetből merítették adataikat. Az Istenben nem hívők aránya az erdélyi magyarok között 5 %, a románok között 3 %, a magyarországi népességben ezzel szemben 27 %. A magyarországiak háromnegyede, az erdélyi magyarok 84 %-a hisz egy olyan Istenben, aki személyesen törődik az emberekkel. Soha nem (vagy legfeljebb évente) szokott imádkozni az anyaországi magyarok 29 %-a, ezzel szemben az erdélyi magyarok csupán 5 %-a és az erdélyi románok 2 %-a. - Magyarországon további elvallástalanodás valószínűsíthető, Erdélyben erről nincs szó. Erdélyben semmi nyoma annak, hogy a különböző nemzedékek világnézeti téren elszakadnának egymástól. - A romániai magyarok elsöprő többségében tettek tanúságot magyar kötődésükről és identitásukról. A nemzeti identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez jelentős segítséget nyújt a magasabb iskolai végzettség. - A történelemhez való viszonyulás az erdélyi magyarok nemzeti identitástudatának fontos elemét képezte. A pozitív hatású történelmi személyiségek között a mintához tartozók 55 %-a csak magyar történelmi alakot, 4 % vegyesen magyart és külföldit említett meg. A pozitív események esetében kevésbé érvényesül ez a hungarocentrikus gondolkodás: a kérdezettek 37 %-a említett csak magyar, 19 %-a vegyesen magyar és nem magyar példát- - A vallásosság mértékével a történelmi példák magyar jellege együtt erősödik. - A könyvolvasás Erdélyben mért gyakorisági mutatói nagyon hasonlítanak a magyarországihoz. - A valláshoz való viszony az olvasáskultúra minőségét differenciáltan befolyásolja: amíg a vallásosság a hagyományos irodalmi értékek felé irányítja az olvasókat, addig a vallás híján az irodalmi értékek világából is könnyebben kiszakadhat az olvasó. Összegzésként megállapítható, hogy a kommercializálódás jelenlegi magyarországi méreteitől az erdélyi magyarság távol áll, és egyelőre szilárdan őrzi olvasáskultúrájának - ahogy identitástudatának és vallásosságának is - hagyományos értékeit. Nem zárható ki azonban, hogy a küszöbön álló modernizációs folyamat mellékhatásaként, a fogyasztói-haszonelvű beállítódás jelei Erdélyben is erősödni fognak. /Vallásosság és nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

2000. június 10.

Kétnapos konferenciát szervezett Nyíregyházán az Európai Akadémia a Kelet-Nyugat Expo kísérő rendezvényeként. Az Új Kézfogás Alapítvány segíti az eurorégiós gazdasági együttműködés kialakítását a Kárpát-medencében - hangzott el a rendezvényen. Az előadók fontosnak tartották, hogy minél nagyobb összegű magyar tőkekihelyezés is erősítse az együttműködést a szomszédos országokkal. Eddig Ukrajnába 40-50, Romániába több mint 150 millió dollár értékű tőkekihelyezés történt. /Eurorégiós együttműködés Segít az Új Kézfogás Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2000. június 10.

Magyar, román és szerb nyelven jelenik meg Gyulán az Eurorégió, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magazinja, amely a tervek szerint az idén négyszer jelentkezik. Az első szám a térség művelődési és művészeti életét mutatja be Szolnoktól Újvidékig, Szegedtől Temesvárig. Az Eurorégió három ország - Magyarország, Románia, Szerbia - kilenc térségében /Bács-Kiskunban, Békésben, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban, a Vajdaságban, illetve Aradban, Temesben, Krassó-Szörényben, Hunyadban/ élő, három nyelven beszélő hatmillió embert átfogó táj lapja. /"Eurorégió" három nyelven. Gazdasági lap bemutatója Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2000. június 10.

Befejezték be a törmelék elszállítását a Csiki Gergely Iskolacsoport /Arad/ bentlakásának udvaráról. Éder Ottó igazgató tájékoztatott az újjáépülő internátusról. Szeptemberig elkészül a két szinten az 5-5 szoba, amelyekben összesen 60 bentlakót tudnak elszállásolni. A Máltai Segélyszolgálattól kaptak egy korszerű konyhafelszerelést. Eddig a munkálatokra az Illyés Közalapítványtól 1 millió forintot kaptak, az Apáczai Csere János Alapítványtól pedig most érkezett meg a második 1,4 millió forint, a városi tanácstól erre az évre 400 millió lejt utaltak ki. /Balta János: Szeptembertől a Csiky bentlakásában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2000. június 10.

Ferenczes István költő szívből jövő vallomását közölte a lap arról, hogy milyen sokat jelent neki Csíksomlyó: "nemzeti ünnepem, Csíksomlyó pünkösdi búcsúja." A csíksomlyói Mária "vigyázott és vigyáz reánk akkor is, amikor százezer és százezerszer mindenek és mindenkik elhagytanak." Eljönnek hozzá mindenhonnan "a Napbaöltözött Asszony tékozló gyermekei". "Ő a mai nagyasszonyunk, szétdarabolt hazánk reménye". A költő Szűz Máriához írt, Ave mundi Domina című versével zárta vallomását. /Ferenczes István: Csíksomlyó: a mindenség, a titok, a csoda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

2000. június 12.

Jún. 10-én több mint 200 ezer ember vett részt a csíksomlyói pünkösdi búcsún, a zarándoklaton és szabadtéri szentmisén. A két Somlyó-hegy közötti nyeregben Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek celebrált szentmisét, szentbeszédet Bosák Nándor, az újonnan felállított Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye püspöke mondott. A zarándoklaton részt vett a magyar kormány több tagja, Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az FKGP elnöke, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, az MDF elnöke, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára. Jakubinyi érsek felidézte azt az üdvözletet, amellyel tavaly bukaresti látogatása során II. János Pál pápa köszöntötte az erdélyi magyar híveket: "Maradjatok hűek hitetekhez, ápoljátok kultúrátokat, anyanyelveteket, ragaszkodjatok szülőföldetekhez". Csíksomlyó, amely valaha csak a katolikus székelyek és csángók regionális vallásos központja volt, az elmúlt évtizedben magyar nemzeti búcsújáró kegyhellyé vált. A pünkösd szombati búcsúra évek óta rendre több mint százezer ember érkezik főként Romániából, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de jönnek a magyarok a világ minden tájáról. Az idei búcsú jellegét a kettős jubileumi év adja meg: 2000 év telt el Krisztus születése óta és 1000 éve koronázták meg az első magyar királyt, Szent Istvánt. A körmenetet a hagyományoknak megfelelően a gyergyóalfalusi csoport vezette. A körmenetet az 1567-ben vívott nagyerdői csata emlékére tartják, a székely katolikusok győzelmével végződött csatában a gyergyóalfalusiak harcoltak a protestánsok ellen. A szentmise után passiójátékot, csángó misét mutattak be, este pedig a Hármashalom oltárnál a Szent Kinga gyűrűje című zenés misztériumjátékot adták elő. /Negyedmillió zarándok Csíksomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2000. június 12.

A lakosság 75,5 százaléka támogatja Románia belépését a NATO-ba - derült ki a közzétett felmérés eredményéből. A védelmi minisztérium kérésére végzett közvélemény-kutatás eredményeit maga Sorin Frunzaverde hadügyminiszter hozta nyilvánosságra. A megkérdezettek 55 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Románia területén NATO-csapatok állomásozzanak. /A lakosság 75%-a támogatja a NATO-integrációt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2000. június 12.

Dr. Torgyán József, a magyar kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere feleségével, az FKGP elnöke, dr. Torgyánné Cseh Mária képviselővel, valamint a kíséretével jún. 10-én, erdélyi látogatásának első állomásaként Marosvásárhelyen tartózkodott, ahol Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke fogadta. Dr. Torgyán József kifejtette: elhatározták, hogy az RMDSZ és az FKGP közti kapcsolatok kibővítésére bizottságot hoznak létre. A román-magyar jó kapcsolatok szellemében segítséget kívánnak biztosítani Romániának. Román-magyar bank létrehozásáról is szó volt. A magyar miniszter otthonában látogatta meg Sütő András írót. /(Bögözi Attila): Nem kell sok idő a szótértéshez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ A pünkösdi búcsú után Torgyán József Csíkszeredában találkozott önkormányzati tisztségviselőkkel. Megjelent Hajdú Gábor, államminiszter, az egészségügyi tárca vezetője is. Jún. 11-én a miniszter a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével /RMGE/ írt alá hosszú távú együttműködési megállapodást. Torgyán József a Romániai Magyar Szónak nyilatkozott arról, mit jelentett számára Csíksomlyó élménye. - A csíksomlyói búcsú a magyarság zarándoklatává nőtte ki magát. Lassan-lassan olyasmi lehet, mint a mekkai zarándoklat, hogy nem születhet magyar és nem halhat meg addig, amíg legalább egyszer életében el nem jön a csíksomlyói búcsúra, ami egyben memento is, hogy az alapvető emberi jogok és szabadságok felrúgásával miként lehet ezer éven keresztül egy államhoz tartozó népet más országhoz átrangsorolni olyan eszközökkel, melyek a nyugati parlamentáris demokráciával is sokszorosan ütköznek. Hát elég ha csak Wilson elnök úrra utalok, akinek az alapvető nemzeti szabadságjogokkal kapcsolatos nézeteibe nem illeszthető be például, hogy az etnikai határok figyelembe vétele nélküli határmódosítás történhessék. De én ezt nem valamiféle revizionista szemlélet miatt vetem fel, a történelmi sérelmeket nem lehet és nem is szabad újabb sérelmek okozásával megkísérelni orvosolni. Egyetlen kiút az alapvető emberi szabadságjogokon alapuló európai szemléletmód, mely a határokat mindinkább kezdi Európa térképéről kiiktatni. A magyarság példája igazolja, mennyire nagyvonalú tud lenni egy nemzet, amellyel így bántak el, és létre tud hozni egy zarándoklatot, amelyen 3-400 ezer ember is részt vehet és egyetlenegy kifogásolható hang nem hallható, hanem a zarándoklat egy olyan katolikus szertartás, amelynek egy részét képezi, hogy mi a boldogságos Szűzanyához könyörgünk... Mi úgy tudunk igazán sokat tenni a magyarságunk megmentéséért, ha az anyaországot környező országok népeivel nagyon jó viszonyt alakítunk ki. - Sok még a tennivaló és ha majd senkit nem fog izgatni az Romániában, miért van szükség Bolyai Egyetemre, miért van szükség egy felsőfokú magyar kultúrára, akkor kerül igazán közel a magyarság, beleértve az anyaországi és a romániai magyarságot és a Román Köztársaság egésze is az európai unióhoz, feledtetve azt, hogy valaha itt határ húzódott vagy hogy valaha itt gyűlölködés volt. /(Daczó Dénes) Nem halhat meg magyar búcsúra menés nélkül... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2000. június 12.

Bukarest regionális politikája fontos mozzanatának nevezte az elmúlt napokban tett szlovákiai és horvátországi látogatását Emil Constantinescu. A román államfő jún. 9-én hazatérése után nyilatkozott látogatásának eredményeiről. Tárgyalásain szó volt a regionális együttműködés kérdéseiről. A Duna Bizottság keretében együttműködik Románia, Szlovákia és Horvátország. Sorin Frunzeverde védelmi miniszter pedig Brüsszelben vett részt a NATO-partnerség országainak idei első összejövetelén. A miniszter kifejtette, hogy a hadsereg továbbra is részt vesz a koszovói és a boszniai békefenntartó akciókban. /Román vezetők a regionális együttműködésről. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 12./

2000. június 12.

Jún. 10-én ballagtak Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ első végzősei. Idén 148-an végeztek a PKE szociális munkás - vallástanár, német nyelv - vallástanár, közgazdaság - intézményi menedzsment, tanítóképző - idegen nyelv és tanítóképző-kántor szakának nappali és levelező tagozatán. Az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét, majd dr. Kovács Béla rektor mondott beszédet. Bejelentette, hogy az Országos Akkreditációs Tanáccsal elismertették a Partiumi Keresztény Egyetemet, az universitas megkapta az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem önálló, saját vezetési struktúrával rendelkezik; a meglévő karokat és szakokat újabbakkal akarják bővíteni. Dr. Kovács Béla szólt a Sapientia Alapítvánnyal létrejött együttműködési megállapodásról is, és arról, hogy egy nagyobb campus kialakítását, a diákotthon bővítését tervezik. Ennek érdekében ingatlanokat vásárolnak, építkezésbe kezdenek. Tőkés László köszönetet mondott a magyar kormány támogatásáért. A kétmilliárd forintból 390 milliót kap a PKE, rövidesen elkezdődnek a beruházások. /Haraji Tóth Hajnal: Ballagás a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 12./

2000. június 12.

A Romániai Iskolapolgár Alapítvány szervezésében másodszor rendezték meg az ifjúsági találkozót Csíkszeredában, a pünkösdi búcsú idején. A rendezvény célja, hogy az Erdély nagyobb városaiban működő diákszervezetek vezetőinek lehetőséget teremtsen a búcsún való részvételre, ezenkívül pedig az itt töltött két nap alatt fontos szervezeti, együttműködési kérdéseket is meg lehet beszélni, tájékoztatott Székely Tünde programvezető. Idén először a szebeni, máramarosszigeti, nagykárolyi, nagyváradi és sepsiszentgyörgyi résztvevőkön kívül bukaresti ifjúsági szervezetek vezetői is jelen voltak a rendezvényen. A találkozón szervezeti problémák megoldásáról hangzottak el előadások. A rendezvényt a Román Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint az Erdélyi Iskolapolgár Alapítvány támogatta. /Orbán Ferenc: Ifitalálkozó Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

2000. június 12.

Rais W. István, a Bihari Napló (Nagyvárad) főszerkesztője elmondta, hogy több befektető érdeklődik a Bihari Napló iránt. A jelenleg a Fehér Dezső Alapítvány, valamint a napilap alkalmazottainak tulajdonában levő BN részvényeseinek közgyűlése jún. 24-én lesz, akkor megvitatják a külföldi befektető árajánlatát. A részvények tíz százaléka Klárik Lóránd, a lap vezérigazgatója birtokában van. Kiss Sándor nagyváradi vállalkozó korábban kijelentette, hogy megvásárolná a BN részvényeit. /Új gazdára talál a Bihari Napló? = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2000. június 12.

Csíkszeredán, a Golden Galery-ben megnyílt Vas Géza fotóművész Élő népviseletek című kiállításának. /(Hátsekné Kovács Kinga): Élő népviseletek Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2000. június 12.

Kolozsváron az Előretolt Helyőrség irodalmi körben jún. 8-án bemutatták Martos Gábor Éjegyenlőség című kötetét. Martos Gábor budapesti irodalomtörténész, a Népszava című napilap kulturális rovatának vezetője, kiváló ismerője a közelmúlt erdélyi magyar irodalmának. A szerzőnek 1994-ben két "ikerkönyve" jelent meg a kolozsvári Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó gondozásában: a Marsallbot a hátizsákban a Forrás harmadik generációjának szellemi körét térképezte fel, míg a Volt egyszer egy Fellegvár a generáció egyik legfontosabb orgánumát, a kolozsvári Igazság című napilap (a mai Szabadság) ifjúsági mellékletét mutatta be. Az Éjegyenlőség ennek folytatása, kiegészítése: olyan magyarországi, illetve romániai magyar irodalmi folyóiratokban 1987 és 1996 között megjelent, vagy előadásként elhangzott írásokat gyűjt egybe, amelyek mindegyike a mai erdélyi magyar irodalommal foglalkozik. A kötet középpontjában a Forrás harmadik nemzedéke tagjainak (Balla Zsófia, Egyed Péter, Szőcs Géza, Markó Béla, Kovács András Ferenc, Visky András, Zudor János), illetve az őket követő fiatalabb alkotóknak a munkássága áll. /Boné Ferenc: Forrásaink. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2000. június 12.

A Duna Televízió hetedszer, tehát gyakorlatilag fennállása óta minden évben közvetítette a csíksomlyói búcsút. Csíksomlyó megszűnt kizárólag katolikus ünnepnek lenni, a nemzeti együvé tartozás és a nemzeti kultúra mondott vagy ki nem mondott, titkos vagy ismert fellegvárává vált. Látjuk, hogy a világ minden tájáról, külföldről és az anyaországból ezrek meg ezrek jönnek minden esztendőben. A mostani élő közvetítés egy órával hosszabbá is vált azzal, hogy a mise sugárzása előtt a környéken, a csángó vidéken vagy itt, a Csíki-medencében forgatottak. /Rédai Attila: Hetedszer televíziós közvetítésben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

2000. június 13.

Fél évszázada nem látott országos aszály sújtja Romániát. A szárazság miatt eddig az ország 42 megyéjéből 29-ben elpusztult a termés több mint 40 százaléka. A nagy gabonatermő vidékeken búzából és árpából a tavasz elején várt termésnek a felére sem számíthatnak a gazdák. Különösen súlyos a helyzet a moldovai és az olténiai megyékben. Aszály sújtja Bihar és Máramaros, de a Mezőség mezőgazdaságát is. A mezőgazdasági minisztériumban válságstábot hoztak létre az aszálykárok mérséklésére. /Aszály Romániában, Kelet-Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

2000. június 13.

A magyar kormány elvi alapokon nem zárkózik el a kettős állampolgárság elől, de a jelenlegi helyzetben politikai, gazdasági és nemzetpolitikai okok miatt nem látja azt reálisnak. Az Orbán-kabinet ugyanakkor várakozó állásponton van a Magyarok Világszövetségével szemben, feszülten figyeli, hogy mi történik a szövetségen belül - jelentette ki székelyföldi körútja alkalmával, Baróton Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkár. "Nagy érdeklődéssel figyeljük, hogy az MVSZ-ben zárakat cserélnek, lakatokat szerelnek fel, alkalmazottakat bocsátanak el" - mondta. - Leszögezte: a magyar kormány elvi alapokon nem zárkózik el a kettős állampolgárság elől, de a jelenlegi helyzetben politikai, gazdasági és nemzetpolitikai okok miatt nem látja azt reálisnak. "A magyar kormány a csángóság magyarságtudatának megőrzését és erősítését szolgáló csángó programot indított, s ennek keretében jelentős támogatást nyújt a gyimesfelsőloki csángó líceum bővítéséhez" - hangoztatta. /A magyar kormány szerint. Jelenleg nem reális a kettős állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2000. június 13.

Jún. 12-én Szabó Károly szenátor parlamenti felszólalásában azzal vádolta a Szatmár megyei Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/, hogy meg akarja hiúsítani az RMDSZ-t megillető tisztségek betöltését az új megyei tanácsban. A SRI vezetői több ellenzéki párttal is együttműködnek ilyen irányban. Az RMDSZ-politikus a román titkosszolgálat megengedhetetlen ténykedéseire hívta fel a törvényhozók figyelmét. /Választási manőverben a SRI. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2000. június 13.

Ez évtől kezdve fokozatosan szigorítják a határátlépést a Moldovai Köztársaság felől, a jövő esztendőtől kezdve kötelezően csak útlevéllel lehet majd belépni Románia területére - jelentette be Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztériumi államtitkár. Elmondta: az ország keleti határán bevezetésre kerülő szigorítások "kényszerítő szükségessége" abból ered, hogy tiszteletben lehessen tartani az Európai Unió biztonsági szabályait. Az utóbbi években a román és a moldovai állampolgárok egyszerű személyazonossági igazolvánnyal léphették át a két ország közötti határt. /Szigorítják a határátlépést a román-moldovai határon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 361-379




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998